Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

ÖSSZEÁLLÍTÁS:

A román nacionalisták utolsó erőfeszítéseikkel próbálják megakadályozni a közigazgatási törvény életbe léptetését, ugyanakkor hevesen támadják a készülő magyar státustörvényt is.

A Nagy-Románia Párt elnöke arra szólította fel a román államfőt, ne írja alá a közigazgatási törvényt, amelynek alkotmányosságát csütörtöki ítéletével támasztotta alá az Alkotmánybíróság a NRP óvása nyomán. Corneliu Vadim Tudor szerint a törvény alkalmazásával második hivatalos nyelvvé válna a magyar nyelv, s az Alkotmánybíróságot Alkotmányellenes Bíróságnak nevezte sajtóértekezletén. Vadim Tudor azzal fenyegette meg Ion Iliescu államfőt, hogy ha mégis aláírná a törvényt, akkor kezdeményezni fogja felfüggesztését a tisztségéből.

Vadim szerint a PDSR kétségbeesetten kapaszkodik a magyarok ígéretébe, hogy a párt tagja lesz a Szocialista Internacionálénak. Értesülései szerint Viorel Hrebenciuc, a párt alelnöke Frunda György RMDSZ-szenátor ajánlólevelével utazott Budapestre. Szerinte a közigazgatási törvény parlament által elfogadtatása jogilag megkoronázta az ország ellenségeinek abbeli igyekezetét, hogy elszakítsák Erdélyt Romániától, s egyben azt akarja elhitetni a nemzetközi szervezetekkel, hogy Románia nem nemzeti, hanem soknemzetiségű állam. „Innen a föderalizációig már csak egyetlen lépés maradt hátra" – szögezte le. A magyar igazolvány megadását úgyszintén veszélyesnek minősítette, mivel Budapest azon van, hogy „magyar konzulátusokkal hálózza be Romániát ás más európai államokat", s ezek a konzulátusok majd „néhány másodperc alatt megadják a vízumot és agresszív diplomáciai stratégiát követnek" – szögezte le a román közszolgálati rádióban elhangzott politikai nyilatkozatában.

Az Alkotmánybíróság határozata nyomán Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere románellenes szervezetnek nevezte az RMDSZ-t és felrótta Markó Bélának, hogy „Kolozsvár-Napocán járva" sohasem keresi fel őt a polgármesteri hivatalban, holott szívesen elbeszélgetne arról, hogy milyen problémákat nem oldottak meg a románok a város magyar etnikumú lakosai számára. Szerinte rendkívül súlyos, hogy az RMDSZ vezetői, élükön Markó Bélával, „e kulturális szövetség elnökével" részt vettek a státustörvény budapesti országgyűlési vitáján. Elmondta, ennek kapcsán Corneliu Vadim Tudor felkérte Románia főügyészét, kezdjen eljárást az összejövetelen részt vett RMDSZ-tagok – román állampolgárok – ellen. Funar úgy véli, a státustörvény, alkalmazása igen súlyos következményekkel jár és beavatkozást jelent Románia, Szlovákia, Szerbia és Ukrajna belügyeibe. Mint kifejtette, az RMDSZ-szel szövetkező PDSR a következő választásokon ugyanúgy jár majd, mint a magyarokkal úgyszintén koalícióra lépett Parasztpárt, amely nem került be a parlamentbe. Szerinte a legutóbbi, 1992-es népszavazást eredményeit meghamisították, így haladhatta meg a kolozsvári magyarok részaránya a 20 százalékot, amely azonban valójában alig 11-12 százalék között van. Így nem kell majd alkalmazni Kolozsváron a közigazgatási törvényt, melynek megfelelően 20 százalékos kisebbségi jelenlét fölött használható az anyanyelv a közigazgatásban.

A kormánypárt feltett szándéka azonban, hogy a szélsőséges politikusok minden igyekezete ellenére érvényt szerez a törvénynek. Vasile Soporan, Kolozs megyei prefektus a kormányfővel folytatott telefonértekezlet után kijelentette: a megyében alkalmazni fogják a törvényt. Ha a kolozsváro polgármester ezt megakadályozza, akkor a kormánybiztos a rendőrséghez és más intézmények vezetőihez fordul.

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében nem alkotmányellenes az megszavazott közigazgatási törvény. A román miniszterelnök utasította a prefektusokat, hogy minél hamarabb alkalmazzák az új törvényt, és ennek etnikai vonatkozásait.

HP: - Mikorra várható, hogy lássuk már a többnyelvű helységnévtáblákat, és halljuk, hogy egyes polgármesteri hivatalokban a nemzeti kisebbségek nyelvén lehet beadni a folyamodványokat?

- Tíz napon belül kiderül, hogy Ion Iliescu elnök aláírja-e, vagy visszaküldi észrevételeivel a parlamentnek egyes cikkelyek újratárgyalása végett. Valószínű, hogy aláírja. Ezt követően megjelenik a Hivatalos Közlönyben, majd a kormány megtárgyalja alkalmazásának módozatait. Szerintem a nyár folyamán már láthatjuk az új táblákat.

HP: - Körülbelül hány helységben?

- Több mint ezerháromszáz településen kerülnek ki több nyelven a feliratok. A legtöbb tábla kétnyelvű lesz, ebből ezerhatvankettőn magyarul, száztizennégyen pedig roma nyelven is ott áll majd az elnevezés. Ugyanakkor harminchárom darab háromnyelvű tábla is készül majd. Háromszáznyolc településen pedig anyanyelvükön fordulhatnak a helyi közigazgatási szervekhez a magyarok.

HP: - Milyen külön gondot hozhat a törvény alkalmazása?

- Gondot jelenhet a hozzáállás, noha a törvény egy-két vonatkozása nem vadonatúj. Az 1956-os Alkotmány is előírta: ahol jelentős számú nemzetiségi él, ott ezek közül is kell köztisztviselőket alkalmazni. Tehát a román jogtörténetben volt már rá példa.

A gyakorlati alkalmazás nemigen okozhat gondot: ott, ahol nemcsak románok élnek, a helyi tanácsokban általában a különböző nemzetiségek képviselői is megtalálhatóak. Itt tehát nem kell külön fordítót alkalmazniuk a nem románul írt beadványok fordítására, megválaszolására. Problémát jelenthet viszont a tanácsüléseken használt nyelv azokban a helységekben, ahol a kisebbségiek aránya meghaladja a harminc százalékot. Itt bizony szinkrontolmácsokra lesz szükség, ami sokba kerül. Nem tudom, hogy a helyi költségvetések elkészítésekor gondoltak-e erre.

2001. április 22./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.