Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

Időről-időre föllángol a vita a moldvai csángókkal kapcsolatban, akiket jó néhány román szervezet maguk közül valónak tekint. Az archaikus magyar anyanyelvüket részben még őrző, katolikus csángók nem önszántukból történő elrománosodása már közel negyven éve tart.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága nemrég tárgyalta a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést, melyet a finn Tytti Isohookana-Asunmaa asszony terjesztett elő. A dokumentum leszögezi, hogy a csángók heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, régies magyar nyelvet őriznek, de a modernizáció és a román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Isohookana-Asunmaa az Európa "legrejtélyesebb kisebbségének" nevezett csángók identitásának megerősítésére is tett javaslatot: szorgalmazta az anyanyelvű iskolák újraindítását, és a magyar nyelvű helységnévtáblák, feliratok kihelyezését, valamint kérte, hogy a csángók lakta vidékeken a létesülő kisvállalkozások kedvezményekben részesüljenek.

A román részről érkező válasz nem is késett. Mihai Baciu, demokrata párti képviselő, az említett kulturális bizottság tagja, kijelentette, hogy a csángók beszélte nyelvnek semmi köze a magyarhoz, mert annak egy középkori nyelvjárása, és a 260 ezer moldvai katolikus közül – akiket a jelentés mind magyaroknak tekint – csupán háromezren vallják csángónak magukat.

Az elmúlt évtizedekben a román hatóságok nyomása és fenyegetőzései is nyomot hagytak a lelkekben, és tudnivaló, hogy a csángók identitástudata nem egységes (előfordul, hogy egyazon család tagjai közül egyesek románnak, mások pedig magyarnak vagy pedig csángónak vallják magukat), ráadásul az elmúlt évtizedben sok csángó települt át Magyarországra de a háromezres szám még így is kevésnek tűnik.

De nem csak a pártok kérdőjelezik meg a csángók identitását. A iasi-i (jászvásári) Római Katolikus Püspökség szóvivője, Cornel Cadar szerint csángók nem szeretik ha csángóknak hívják őket, az általuk beszélt nyelvjárás nem egységes, és nincsen írásuk sem, és éppen ezért nem lehet csángó nyelvű misét tartani, dr. Ioan Robu bukaresti érsek pedig többször is kijelentette, hogy a csángóknak nincs szükségük magyar nyelvű misékre. Ennek eredményeképpen a csángók nem hallgathatnak magyar nyelvű miséket, szemben az erdélyi katolikus románokkal, akik például a gyulafehérvári főegyházmegyében misézhetnek román nyelven.

Egyeseknek persze nem elég, hogy a csángók iskolák és anyanyelvi misék híján gyorsan asszimilálódnak. ők ezt a folyamatot még gyorsítani is akarják, ha másképp nem megy, hát a maguk sajátos módján. Így alakulhatott meg a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével szemben a Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület. Az alapítók közt megtalálhatók a Nagy-Románia Párt szimpatizánsai is. Az egyesület elsősorban a szerintük román eredetű csángók elmagyarosítása ellen kíván fellépni. A csángómagyarokkal szemben tehát megjelentek a csángórománok is.

2001. április 8./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.