![]() |
![]() |
|||
|
||||
Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!
|
Három hónap telt el azóta, hogy az RMDSZ és a kormányzó Társadalmi Demokrácia Pártja aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében Nastaséék teljesítik az RMDSZ fontosabb elvárásait, cserébe pedig az RMDSZ egy évig nem nyújt be és nem támogat bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. A megállapodás néhány pontja papíron már megvalósult. Az RMDSZ elvárásainak megfelelően alakultak például a közigazgatási törvény kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó cikkelyei. Ezek szerint a kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban ha arányszámuk meghaladja a 20 százalékot a lakosság egészéből; a kisebbségek nyelvén lehet tanácsüléseket tartani, ha a tanácstagok legalább egyharmada valamely kisebbség soraiból kerül ki. A tövény elfogadása RMDSZ szerint az utóbbi tíz év legfontosabb eseménye lenne a magyar közösség szempontjából, az oktatási törvény megszavazása mellett. Kevés előrelépés történt viszont a közösségi és egyházi javak visszajuttatása ügyében: csak néhányat adtak vissza, és azokat is inkább csak papíron, sürgösségi kormányrendeletek formájában. A visszaadásra kijelölt épületek jogi és tulajdonhelyezete legtöbbször tisztázatlan. A földek, erdők visszaadása tekintetében fegyverszünet van a két párt között. A paktum tételesen nem említi a kérdést, de a két fél nem ért egyet a visszaadandó területek nagyságában, illetve a közbirtokossági erdők helyzetét illetően. A kormány csökkenteni akarja a visszajuttatandó területek nagyságát, amit az RMDSZ határozottan ellenez. Felemás a helyzet a kisebbségi minisztérium tekintetében. Nastaséék ezt visszaminősítették, és a Kisebbségvédelmi Főosztály helyett Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya névre hallgató intézmény élére miniszter helyett egy román nemzetiségű államtitkárt állítottak, akinek csak a helyettese magyar. Nincs előrelépés az oktatásban, ahol a megállapodás előírja, hogy bővíteni kell az oktatás kereteit, és kimondja, hogy létre kell hozni a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar tannyelvű tagozatának finanszírozásához szükséges szervezési és szakmai kereteket, bővíteni kell a magyar nyelvű oktatás struktúráit, s igény esetén be kell vezetni a magyar nyelvű oktatást más felsőoktatási intézménybe is. Mindez még nem történt meg, de a kormánypárt politikai akaratát tanúsítja az, hogy megbuktatták a Nagy-Románia Párt veszélyes kezdeményezését, mely minden létrehozandó egyetemen - legyen az állami, magán vagy egyházi - kötelezővé tette volna egy román kar beindítását. A kormánypárttal megkötött megállapodás azonban csak a törvényhozási szinjén működik olajozottan, helyi szinteken gyakran gondok vannak a megvalósulással. Itt általában rossz a viszony a kormánypártiakkal, s előfordult, hogy vezető tisztségekből magyar szakembereket váltanak le. A magyartalanítás leginkább Bihar megyében érződik, ahol a megyei szervekből, állami ügynökségekből szinte minden magyar tisztségviselőt eltávolítottak. Ez ellenkezik a kétoldalú megállapodásnak azzal a kitételével, amelynek értelmében a romániai magyarság számára "helyes képviseleti arányt kell biztosítani a kormányzásban s az ország társadalmi-szakmai struktúráiban az esélyegyenlőség alapján". A romániai magyarság számos kívánsága még nem teljesült - az önálló állami magyar egyetem létrehozása például nem is szerepel a paktumban -, de az első három hónap tapasztalatai mégis azt bizonyítják, hogy az új kormány az előzőnél egyelőre több hajlandóságot mutat ígéretei teljesítésére, és az RMDSZ az elmúlt negyedév alatt többet ért el, mint az előző négy esztendőben.
2001. március 9./HunorPress
|
||
Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. |