![]() |
![]() |
|||
|
||||
Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!
|
Továbbra is a legfelsőbb román vezetés politikai akaratának és döntésének hiánya akadályozza a romániai magyar nyelvű egyetem létrehozását - derült ki a kérdésben illetékes bukaresti szakmai és politikai körökből származó legfrissebb információkból. A múlt héten sikerült ugyan átmenetileg gátat vetni a Nagy Románia Párt (PRM) újabb veszélyes kísérletének az önálló romániai magyar egyetemi oktatás intézményesítése ellen, de az önálló magyar egyetem ügye továbbra is holtvágányon vesztegel Romániában. Mert igaz ugyan, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságában a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és a Romániai Magyar Demokrat Szövetség (RMDSZ) képviselőinek egy irányban ható szavazatával sikerült elvetni az akkreditációs törvény módosítására irányuló PRM-indítványt, ennek ellenére sem az önálló állami magyar egyetem, sem a Sapentia Alapítvány égisze alatt szerveződő magyar nyelvű magánegyetem létrehozása terén nem történt elmozdulás. Az alsóház oktatási bizottságának magyar tagjai azért szavaztak a PRM-indítvány ellen, mert a javaslat úgy akarta módosítani az akkreditációs törvényt, hogy az országos akkreditációs bizottság csak azzal a feltétellel hagyhassa jóvá magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény vagy intézményrész (kar, kollégium stb.) létrehozását, ha azokon belül párhuzamosan román oktatási vonalat is létrehoznak. A PDSR-képviselők is ellenszavazattal éltek a PRM-indítvánnyal kapcsolatban, de egészen más meggondolásokból. Nem azért szavazták le az indítványt, mert elvileg ellenzik annak tartalmát, hanem "tárgytalannak", időszerűtlennek" tartották, hiszen az oktatási minisztérium új PDSR-es vezetése - mint hangoztatták - úgyis dolgozik egy javaslaton az akkreditációs jogszabály módosítására. Aminek - csöppet sem mellékesen - tartalmilag ugyanaz lesz a végső célja, mint a PRM-es indítványnak - rebesgetik a döntéshozó szándékokat ismerni vélő szakmai források. Ám a fentebb vázoltak az önálló magyar egyetem létrehozására irányuló próbálkozások és erőfeszítések pillanatnyi eredménytelenségének, "holtvágányra parkolásának" csak az egyik oka. A másik főbenjáró ok "a másik oldalon", a romániai magyar közösség egyetemalapító szándékoktól vezérelt illetékeseinek keresendő. S első sorban a vonatkozó hatályos román jogszabályok alapos ismeretének hiányával, nem egyszer pedig helyi vagy csoportérdekektől sem független túlbuzgó igyekezetből ered. Mert bár - mint arra a törvényhozásban is járatos, de a "terepviszonyokat", a tényleges igényeket és valós szükségleteket is jól ismerő politikusok és szakemberek rámutattak - például a Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában vagy Gyergyószentmiklóson szakkollégiumokként vagy kihelyezett karokként működő (közigazgatási, informatikai, turisztikai stb. profilú) felsőoktatási részlegek létrehozásakor semilyen jogszabály sem követelte meg azok kötelező kétnyelvűségét, a szervezők-kezdeményezők - úgymond kényszerűségből - mégis a kétnyelvűség megoldásához folyamodtak. Hasonlóképpen, a Sapientia Alapítvány a magyar nyelvű magánegyetem Csíkszeredában indítandó első két-három karának indítását kérvényező és dokumentáló akkreditációs előterjesztésében majdan indítandó román tanulmányi vonal létrehozására vonatkozó szándéknyilatkozatot, tervezetet is beküldött. Ami nagyon kapóra jött az országos akkreditációs bizottságban szakemberekként helyet foglaló hatalmi képviselőknek arra, hogy elnapolják az akkreditációs döntést. Még pedig addig - mondották -, amig az Alapítvány be nem küldi a beígért román tanulmányi vonal részletes tantervét és tanmenetét is. Valójában pedig azért folyamodtak a halogatás eszközéhez, mert nagyon is jól tudják, mi várható az akkreditációs törvény készülő módosításától. Nevezetesen: a magyar nyelvű felsőfokú oktatás intézményesülésére korlátozóan ható követelmény, a román oktatási vonal kötelező létesítésének bizonyos formájú kodifikálása révén. Mindez gyakorlatilag jó időre ellehetetleníti az önálló állami vagy magánalapokon szerveződő magyar egyetem tényleges beindítását, ami továbbra is a román legfelsőbb vezetés politikai akaratának és döntésének hiányán múlik - mutattak rá a kérdésben járatos bukaresti elemzők. 2001. március 05./HunorPress |
||
Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. |