Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

Ősztől beindulhat a képzés az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen

Bár az RMDSZ programjában mindig is kiemelt helyen szerepelt az állami magyar egyetem megalapítása, a Társadalmi Demokrácia Pártjával (PDSR) tavaly aláírt megállapodás nem részletezi a magyar nyelvű felsőoktatás lehetőségeit.

A kormánypárttal közösen elfogadott dokumentum az anyanyelvi oktatásról mindössze általános megfogalmazásokban beszél. Kimondja, hogy bővíteni kell a jelenlegi oktatási keretet "szakonként és képzési szintenként, elemi, középiskolai és egyetemi szinten." A következő cikkely leszögezi, hogy "megteremtik a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem magyar tannyelvű tagozatának finanszírozásához szükséges szervezési és szakmai kereteket", illetve hogy "2001-ben szélesítik a magyar nyelvű oktatás struktúráit, s ha igény van rá, bevezetik a magyar nyelvű oktatást más felsőoktatási intézménybe is". A megállapodásban az anyanyelvű oktatásról több szó nem esik. Mivel az egyezmény év végéig érvényes – kivéve ha a kormánypárt esetleges szószegése miatt az RMDSZ korábban fel nem mondja –, nyilvánvaló, hogy az állami magyar egyetem ügyét legkevesebb egy esztendőre eltemették.

Éppen ezért különleges jelentőséggel bír az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása, amelyet a magyar állam támogatna. Bár a román pártvezetők és politikusok korábban váltig állították, hogy semmi kifogásuk nincs a magyar magánegyetemek ellen, most mégis egyre sűrűbben hangoztatják azt az igényüket, hogy a beinduló magán- vagy egyházi egyetemeken kötelező módon működtessenek legalább egy román tannyelvű kart is.

Legutóbb a Nagy-Románia Párt terjesztett ilyen értelmű törvényjavaslatot a parlament elé, amelyet a képviselőház tanügyi bizottságának sikerült végül is leszavaztatnia, ugyanis a PDSR tartotta magát a kétoldalú megállapodáshoz.

Asztalos Ferenc, a tanügyi szakbizottság alelnöke szerint a Nagy-Románia Párt lépése halálos csapást jelenthetett volna mindenfajta magyar egyetemre, és általában a magyar nyelvű felsőoktatás megteremtésére. A kialakult helyzet még így is bizonytalan, hiszen a kormánypárton belül is sokan nézik rossz szemmel a magyar nyelvű oktatást. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter nemrégiben arról beszélt, hogy már így is túl sok a magyar nyelvű oktatási intézmény.

Talán éppen ezt az irányt jelzi, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása egyelőre elakadt. Az Országos Akkreditációs Bizottság csíkszeredai kiszállása után bizonytalan időre elhalasztotta az egyetem székelyföldi kihelyezett szakjainak akkreditálását. Az egyetemalapítók által elképzelt öt szak – agrárközgazdasági, számviteli és gazdasági informatikai, vidékfejlesztési, élelmiszeripari, környezetmérnöki – közül a bizottsági tagok csak az első három beindításának lehetőségeit mérték fel. A döntés elhalasztását – akkreditációs törvényre hivatkozva – a román nyelvű tagozat hiányával indokolták. Asztalos Ferenc szerint azonban az akkreditációs törvény csupán az egyetemegyesítéssel vagy szétválással létrejövő egyetemek számára írja elő ezt a kötelezettséget.

Emellett azonban a létrehozandó egyetem csíkszeredai részlegén folyamatban van a román nyelv és irodalom szak akkreditációjának előkészítése, és amennyiben a bizottság úgy tekintené, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem a Partiumi Keresztény Egyetem egyesítése által jön létre, akkor sincs baj, tudniillik Nagyváradon is előrehaladott állapotba jutott a román szak akkreditálása.

Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem – annak ellenére, hogy a kihelyezett karok működésének elkezdését februárra tervezték – legjobb esetben is csak ősztől indulhat be, s az oktatás ekkor még párhuzamosan zajlana a gödöllői Szent István Egyetem Csíkszeredában már évek óta működő konzultációs központjával.

2001. február 26./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.