Írja meg véleményét a vendégkönyvbe!

Interjú Gheorghe Funar kolozsvári polgármesterrel

HP: Mi az, ami kihozza sodrából, amit nem tud elviselni?

- Politikusként nem vagyok elnézõ, és nem hiszek abban, hogy jelenleg a román politikában szükség lenne toleranciára. Románia problémáira sokkal inkább az erõskezû vezetés jelenthet megoldást, mintsem az elnézõ magatartás.

HP: Hogyan jellemezné önmagát magánemberként, polgármesterként, akit Kolozsvár lakóinak többsége megfelelõnek tartott posztjára, valamint politikusként?

– Mint mindenkinek, nekem is van jó és rossz oldalam. Nem tartom célszerûnek, hogy akár az egyikrõl, akár a másikról bármit is feltárjak. Polgármesterként immár harmadszor találtak Kolozsvár lakói megfelelõnek erre a posztra. Mint politikus, mindenféleképpen a románok egységére törekszem.

HP: Önrõl Magyarországon sokan azt tartják, hogy finoman szólva, ki nem állhatja a magyarokat. Valóban így van? Ha nem, akkor kérem, cáfolja meg azzal, hogy az itt élõ magyarokat ugyanolyan állampolgároknak tartja, mint a románokat.

– Magyarországon hamisan mutatják be azt, amivel polgármesterként és politikusként foglalkozom. Így aztán önöknél országos szinten hatalmas ellenszenvvel viseltetnek velem szemben. Romániában az alkotmánynak és egyéb törvényeknek köszönhetõen, sajnos, gyakorlattá vált, hogy a magyar kisebbség tagjai elõnyöket élveznek a többi 18 kisebbséggel meg a többségi románokkal szemben. Ez igazságtalan, és ha majd lehetõségem lesz, mindent elkövetek azért, hogy Romániában ne létezzenek elõnyöket élvezõ állampolgárok, és ne éljenek kedvezõtlen helyzetben a magyar etnikumúakkal szemben.

HP: Ön azt állítja, Romániában a magyar kisebbség jogtalan elõnyökkel rendelkezik. Mondana csak egy példát is?

– Számtalan esetet hozhatnék fel, melyekbõl kitûnnék, hogy a romániai magyar etnikum elõnyöket élvez. Közülük a tanügyi helyzetet emelem ki. A világon sehol sem történhetne meg, hogy külön iskolák létezzenek faji ismérvek alapján. Sajnos ez is csak nálunk történhet meg, és csak rossz hatása lehet.

HP: Milyen kapcsolatokat ápol a magyarokkal? Csak politikusként van dolga velük?

– Milyen magyarokra gondol?

HP: Elsõsorban az itt élõ magyarokra.

– Akik Romániában élnek, mind románok. Itt csak akkor léteznek magyarok, ha turistaként jönnek Magyarországról, akik egyébként élvezik a román hatóságok figyelmességét. Téves, ha egy nemzeti kisebbség tagjait nem nevezik románoknak. Nem tartom természetesnek, hogy például a cigány nemzetiségû román állampolgárokat azzal sértegessék, hogy cigányoknak nevezik. Nem tartom szépnek azt sem, hogy a magyar etnikumhoz tartozó román állampolgárokat azzal sértegessük, hogy magyarok. Magyarok a magyarországiak. Volt alkalmam beszélgetni magyar etnikumú amerikai állampolgárokkal, akkor azt mondtam nekik: "Önök Amerikában magyarok". Õk azt válaszolták: "Tévedés. Mi nem magyarok vagyunk, hanem amerikaiak." De ugyanez megtörtént Németországban is. Õk is azt válaszolták: "Ne sértsen meg, mi németek vagyunk."

HP: Miért zavarja önt, ha egy román állampolgár azt mondja magáról, hogy magyar?

– Zavar, hogy nem használják helyesen a kifejezést. Aki Franciaországban él, az francia, aki Kínában, az kínai, aki pedig Romániában, az román.

Miért neveznénk magyarnak, ha Romániában él? Magyarországon románoknak nevezik a román származású magyar állampolgárokat? Nem. Azt mondják, hogy magyarok.

HP: Mi jut az eszébe arról, hogy Magyarország?

– Egy ország, mely történelme során számtalanszor bizonyította, hogy ezen a helyen Európa robbanóanyaga. Ezeréves történelme alatt, azóta, hogy a magyarok letelepedtek a Balaton körül, sok esetben került sor konfliktusra köztük és a szomszéd népek között. Magyarország történetírása sem tükrözi a valóságot, különös tekintettel a román területekre. Hamis az a világszerte terjesztett nézet, amely szerint Erdély magyar föld.

HP: Járt már valaha Magyarországon?

– Nem, még nem voltam, de remélem, hogy az idén lesz alkalmam Magyarországra látogatni. Kolozsvár testvérvárosa Pécs; abban bízok, hogy a város polgármesterétõl érkezik majd meghívás. Jelenleg azonban még úgy tetszik, a polgármester elfelejtette a határon kívüli barátait.

HP: Ön nemegyszer kijelentette: Romániát veszély fenyegeti Magyarország felõl. Konkrétan mire gondol?

- Veszélyezteti. A kifejezés helyes, mert Magyarország mindig is nehézségeket próbált kelteni Románia nemzetközi megítélésekor. Beleértve Románia felvételét az Európa Tanácsba, a NATO-ba, vagy az Európai Unióba. Magyarország egyetlenként ellenezte Romániai felvételét az Európa Tanácsba.

HP: Vannak erre vonatkozó bizonyítékai?

– Egyetlen európai ország sem tiltakozott Románia csatlakozása ellen az Európai Tanácshoz, csupán Magyarország. Milyen barát tehát Magyarország? Köztudomású az is, hogy a volt magyar magyar köztársasági elnöktõl kezdve Orbán Viktor miniszterelnökön át kormánytagokig románellenes politikát folytatnak. Göncz Árpád "Erdély – múlt, jelen, jövõ" címû kötete például nagyon is tükrözi az ország régi és új vezetésének románellenes politikáját.

HP: Ön ellen, ha jól tudom, több ízben is merényletet kíséreltek meg. Kik törtek az életére?

– Igen, igaz. Meglepõ módon a merénylet elkövetõi minden alkalommal magyar etnikumú románok voltak. Remélem többször nem folyamodnak hasonló merényletekhez.

HP: Ön szerint létezik különbség nemzetek, jelen esetben románok és magyarok között? Kérem, magyarázza meg, milyennek látja a nemzetek közötti kapcsolatot!

– A románok részérõl a kapcsolattartás mindig is jó volt. A magyar etnikumú románok részérõl viszont nem mindig érkezett hasonló válasz. Szomorú tény, hogy egyes magyar etnikumú román állampolgárok 80 év után sem hajlandók elfogadni az 1918-i Gyulafehérvári Egyesülést. Az egyszerû állampolgárok körében nem léteznek problémák, csupán az RMDSZ szélsõséges vezetõi akarják a magyar etnikumú román állampolgárokat a románok ellen uszítani.

HP: Corneliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt elnöke nemrég ezt nyilatkozta: ha õ nyeri meg a választásokat, önt nevezik ki kormányfõnek. Ebben a tisztségben milyen döntéseket hozna a magyar kisebbséget illetõen?

– A román állampolgárok körében nem fogok megkülönböztetéseket tenni. Ha esélyem lesz rá, támogatni fogom a magyar etnikumú román állampolgárokat, és segíteni fogom, hogy a románokkal megegyezõ jogaik legyenek. Természetesen változtatásokra is szükség lesz, például a két román, Hargita és Kovászna megyéket egyesítem, új nevûk Avram Iancu lesz.

2000. november 10./HunorPress

Minden jog fenntartva. A honlapon található anyagok másolása, közlése akár egészben, akár részleteiben a HunorPress elozetes írásbeli hozzájárulásához van kötve.