Szigeti László az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a kormányprogram csak nagy általánosságban, konkrét feladatok meghatározása nélkül vázolja az oktatásüggyel kapcsolatos feladatokat. Elmondta: még inkább sajnálatosnak tartják, hogy a tervezet a nemzetiségi oktatásügy tekintetében ismételten csak az államnyelv elsajátításának fontosságáról szól.

“Fontosnak tartottuk volna, hogy a kormányprogram tárgyalja a tankönyvek használatának liberalizációját, hogy ne csak a szlovák iskolákban használatos tankönyvek fordításaiból tanulhassanak a magyar iskolák diákjai” – szögezte le Szigeti László.

Jelenleg Szlovákiában az a gyakorlat, hogy kizárólag az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet használni. A tankönyvhasználatra vonatkozó szabályozás Fico előző kormányának idején szigorodott. Akkor az oktatásügyi tárca élén a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltje, Ján Mikolaj állt.

“Jelenleg minimális esély van arra, hogy magyar iskolák számára valaki is tankönyvet írjon, mert előbb egy szlovák nyelvűt kell készíteni, amelyet aztán lefordíthatnak” – mondta Szigeti László.

Az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke úgy látja: a programban az oktatásirányítás, -ellenőrzés és az oktatásügy finanszírozása kapcsán tett utalások nyilvánvaló teszik, hogy a kormány tovább erősíti az oktatásügy centralizációját. Úgy véli, ez többek közt előrevetítheti azt, hogy csökkentenék az önkormányzatoknak az oktatásügyben betöltött szerepét és jogköreit. Az ilyen irányú változásnak pedig a nemzetiségi oktatásügy számára is negatív hozadékai lehetnek. “Megint csak a minisztérium és a tanügyi hivatalok szabnák meg az iskolák működésének feltételrendszerét, ami rontana az önkormányzati iskolák helyzetét” – tette hozzá Szigeti.

Az MKP azt is nehezményezi, hogy az új kormányprogram az oktatásügy finanszírozásával kapcsolatban is feltételesen fogalmaz, azt írja: többletforrások is kerülhetnek az oktatásba, de csak ha azt a költségvetés megengedi.

“Az előző Fico-kormány idején még az szerepelt a célkitűzések között, hogy a pedagógusok bérét az átlagbér 1,2-1,4-szeresére szeretnék emelni, ehelyett most előfordulhat, hogy hosszú idő után a mostani lesz az első kormány, amely semmit sem emel a pedagógusok bérein” – mutatott rá az MKP politikusa.

Kormánytényező szeretne lenni a VMSZ

Orbán Viktor magyar kormányfő a május 6-án esedékes szerbiai választásokon való részvételre buzdította a vajdasági magyarokat egynapos délvidéki látogatása alkalmával. A fideszes politikus útjának valamennyi állomásán a VMSZ támogatására szólított fel annak érdekében, hogy a magyarok meg tudják mutatni egységüket.

Szerbiában vasárnap elnök-, parlamenti, helyhatósági és vajdasági tartományi parlamenti választásokat rendeznek. Az elnökválasztáson 12 jelölt indul, köztük Pásztor István, a VMSZ elnöke. A vajdasági tartományi választásokat kombinált rendszer alapján tartják úgy, hogy a 120 képviselő közül 60-at részarányos választási rendszer – vagyis pártlisták – szerint választanak, míg a másik felét egyéni körzetekben, vagyis kétfordulós többségi választási rendszer szerint.

“Ha azt akarjuk, hogy a magyar nemzet különböző államokra szakított részeit össze tudjuk kötni, ahhoz arra van szükség, hogy ha eljön a pillanat, és ki kell állni, és el kell menni szavazni, akkor a magyarok ne maradjanak otthon” – figyelmeztetett Orbán Viktor, aki ezért arra kérte a jelenlévőket, vegyenek részt a voksoláson, és támogassák a magyar erőket.

A kormányfő este a szabadkai Népkörben részt vett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kampányzáró rendezvényén. Beszédében a többi között hangsúlyozta: a magyarságnak, ahol elegendő ereje van hozzá, mindenhol ildomos nemzeti alapon működő politikai szervezetet létrehoznia. Etnikai alapokon álló nemzeti pártok nélkül a határon túl magyar közösségek nem tudnak sikeresek lenni – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Pásztor István sorsfordítónak nevezte a hét végén esedékes szerbiai választást a vajdasági magyarok szempontjából. A VMSZ elnöke egyúttal köszönetet mondott Orbán Viktornak azért az erőfeszítésért, amelynek eredményeként a vajdasági magyarok újra az egyetemes magyar nemzet részeivé váltak. Köszönetet mondott továbbá a magyar kormánynak a szerbiai vagyon-visszaszármaztatási törvénnyel kapcsolatban mutatott kiállásáért.

A Kárpát-medencei magyarságról szólva a magyar kormányfő úgy vélekedett, hogy a bajokat nem lehet külön-külön orvosolni, ezért ha a problémák megoldásában lesz változás, az nagyjából egy időben fog bekövetkezni az egész magyarság életében. A Kárpát-medencei méret a legnyilvánvalóbb megoldási kerete a problémáknak, ezért “amikor gondolkodunk, nemcsak bel-Magyarországról, hanem egyben kül-Magyarországról, nemcsak kisről, hanem nagyról” is gondolkodni kell – hangoztatta, majd az ebben az irányban tett lépésnek nevezte a kettős állampolgárság lehetőségének megadását.

A nagygyülést megelőzően a szabadkai főkonzulátuson a magyar miniszterelnök első alkalommal vett részt magyar állampolgársági eskütételen. Az ünnepségen arról beszélt, hogy a nemzet határokon átívelő egyesítésében fontos szerepe van a könnyített állampolgársághoz jutás lehetőségének. A ceremónián – amelyen 44-en tettek állampolgársági esküt – Orbán Viktor kifejtette: amikor a nemzetről, a nemzet egységéről, összetartozásáról van szó, “sohasem az állampolgárok közössége az, amire gondolunk (…), a Kárpát-medence (…) sajátossága ez a különbségtétel az itt élő magyar nemzet és Magyarország állampolgárai között”.

Felidézte, amikor 2010-ben kormányt alakított, első dolguk között volt, hogy biztosítsák a határon túli magyaroknak az állampolgárságot. Erre nem azért volt szükség – magyarázta -, mert magyar útlevél nélkül kevésbé tartozna a magyarsághoz a világon bárhol élő magyar ember, hiszen a magyarság nem papírok, dokumentumok dolga, “a magyarságunk igazolását sohasem a zsebünkben, sokkal inkább a szívünkben és a fejünkben hordjuk”.

A magyar miniszterelnök ellátogatott Topolyára is, ahol a hajdújárásiak, valamint a szabadkaiak után a topolyaiakat is arra kérte, vegyenek részt a május 6-i szerbiai választásokon, és támogassák a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) annak érdekében, hogy a magyarok az egységüket is meg tudják mutatni.

A szombati találkozón arról is döntés született, hogy átdolgozzák a párt alapszabályát, amelynek új formájáról a szeptember 22-én sorra kerülő közgyűlésen születik majd döntés. Bár az MKP vezetése szerint még távolról sem lehet véglegesíteni az alapszabályban eszközölt változtatások listáját, azt már tudni lehet, hogy egyszerűbbé válik a párttagság megszerzése és felmerült az is, hogy új nevet kapna a párt.

„Szeptemberben egy egyszerűsített alapszabályt fogadunk el és majd ennek alapján fogjuk a tisztújítást végrehajtani” – mondta el Berényi József az MTI-nek. A szombati OT-ülés résztvevői a Magyar Koalíció Pártján belüli tisztújítás időpontját decemberre tűzték ki.

“Kértem egy bizalmi szavazást magammal szemben, azt hiszem, ez a politikai kultúra része, hiszen azt a célt, hogy az MKP-t visszajuttatom a parlamentbe, nem sikerült elérnem” – mondta el az MTI-nek Berényi József a bizalmi szavazást követően, amelynek eredménye ismételten megerősítette pozíciójában az MKP elnökét.

A szavazáson 51 igen szavazattal 13 ellenében, 2 tartózkodás mellett szavaztak bizalmat az OT-tagok a jelenlegi elnöknek. Az MKP Országos Tanácsának 93 tagja közül egyébként 74-en vettek részt a szombati ülésen.

Berényi József szerint az Országos Tanács ülésének résztvevői megállapították: aggasztó jelenség, hogy szlovák párt még soha nem kapott annyi szavazatot Dél-Szlovákiában, mint a mostani választásokon. Ezt a jelenséget annál is inkább rossz irányú változásnak tartja a párt, mert állítják: a magyarság megmaradásának szempontjából, ma egyetlen szlovák pártnak sincs programja. “Ha vannak is olyanok, akik nem jönnek velünk szembe, attól még nem mondhatjuk azt, hogy a magyarság megmaradása érdekében közülük (a szlovák pártok közül) bárki bármit is tenne” – mutatott rá Berényi József. Hozzátette: mindeközben a népszámlálási statisztikák a szlovákiai magyarság létszámcsökkenését mutatják, Dél Szlovákia gazdasági leszakadása folytatódik, az itt élő lakosság szociális helyzete egyre nehezebb. Mindez arra mutat, hogy a Magyar Koalíció Pártjának az elkövetkező időben még nagyobb mértékben kell közösségépítő feladatokat ellátnia. Ennek okán az MKP összefogást sürgető felkéréssel fordult a szlovákiai magyar társadalmi és politikai szervezetekhez. Ennek kapcsán egy 9 pontos nyilatkozatot fogalmazott meg az összefogás elveiről és célkitűzéseiről.

“Mi ezt a kilenc pontot elküldjük a mérvadó társadalmi szervezeteknek és a másik politikai pártnak, a Most-Hídnak, hogy üljünk le és beszéljünk” – mondta el Berényi József.

A kilenc pontos nyilatkozatban a célkitűzések sorában többek közt említés esik arról, hogy meg kell teremteni Dél-Szlovákia önerőre alapuló gazdasági programját, meg kell szüntetni a régió – a kormány részéről eddig tapasztalt – diszkriminációját vagy éppen, hogy meg kell őrizni a Selye János Egyetem és a magyar nyelvű közoktatás státusát.

A szerb parlament elnöke csütörtökön írta ki az elnökválasztást május 6-ra, miután az eddigi államfő, Boris Tadic eljuttatta hozzá lemondását. Tadic jelöltként újra indul az elnökválasztáson, amellyel egy időben parlamenti és helyhatósági választásokat is rendeznek majd Szerbiában.

Pásztor István elnökjelölti indításáról szerda este döntött a legnagyobb vajdasági magyar párt elnöksége. (Pásztor István 2008-ban, az akkori hárompárti Magyar Koalíció jelöltjeként már indult a szerb elnökválasztáson.)

Pásztor István a döntést ismertetve csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a VMSZ jelöltjének nincs esélye bejutni a második körbe, de az erősebb tárgyalási pozíció szempontjából fontos a magyar elnökjelölt jó szereplése.

A második elnökválasztási fordulóba a VMSZ meggyőződése szerint be fog jutni Boris Tadic, aki egyben a vezető kormánypárt, a Demokrata Párt (DS) elnöke. A VMSZ támogatni szeretné Tadicot, de nem feltétel nélkül, hanem annak fejében, hogy saját és a jövendőbeli kormányának a politizálásába beemeli azokat a VMSZ számára fontos elemeket is, amelyekben a VMSZ különbözik a többi párttól, főleg az országos pártoktól – mondta Pásztor István. Hozzátette: a vajdasági érdekek, főleg a vajdasági pénzek és az infrastruktúra vonatkozásában, a mezőgazdaság kérdések tekintetében, a körzethatárok ügyében szeretne a magyar párt feltételeket támasztani a Demokrata Párt államfőjelöltjének, de a nemzeti tanács, illetve az identitást megőrző ügyek vonatkozásában is fontos feltételei lesznek a Vajdasági Magyar Szövetségnek.

Pásztor István cáfolta, hogy a VMSZ jelöltjére leadott szavazatok az esélytelenség miatt kárba vesznének. “Nem igaz az, hogy aki rám fog szavazni az első fordulóban, az eldobja a szavazatát. Az viszont igaz, hogy az, aki nem rám szavaz az első fordulóban, az elveti annak az esélyét, hogy a saját érdekei szempontjából fontos kérdésekben erősítse a tárgyalási pozícióinkat” – hangoztatta.

A VMSZ elnöke azt is elmondta, 10 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy indulni tudjon az elnökválasztásokon. Az aláírások összegyűjtését a húsvéti ünnepek után, kedden kezdik és vasárnapig folytatják, mert ilyen rövid idő áll rendelkezésre.

Tadic mellett a B92 belgrádi rádió honlapja szerint indul a szerb elnökválasztáson Tomislav Nikolic, a (legnépszerűbb ellenzéki párt, a populista) Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője, Ivica Dacic jelenlegi miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) vezetője, Aleksandar Martinovic, az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) jelöltje, Cedomir Jovanovic, az ellenzéki Liberális Demokrata Párt (LDP) vezetője és Vojislav Kostunica volt kormányfő, az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt (DSS) vezetője is.

Berényi József MKP-elnök

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József szerint nem lehet megállítani a szlovákiai magyarság létszámának csökkenését, ha nem valósul meg irányukba jelentősebb jogbővítés, valamint intézményi hatáskörbővítés és ha nem bővül a magyar kisebbség rendelkezésére álló anyagi eszközök kerete.

 „Ahelyett, hogy most négy év építkezés kezdődhetne, most négy évnyi stagnálás vagy esetleg jogvédelem kezdődik majd” – mondta az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a szlovák politika nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi helyzetben a fennálló intézményi keretek és támogatások mellett a szlovákiai magyarok asszimilációja és elvándorlása folytatódni fog.

Berényi szerint a leendő kormányfő jelenleg egy nagyon ügyes, homálykeltő politikát folytat. Ennek az eszköztárába az is beletartozik, hogy szinte minden irányba nyitottnak mutatkozik, párbeszédet és együttműködést ígérve. „Támadások nem lesznek, de segítség sem lesz különösebben” – vélekedett az új kormányzati ciklus kapcsán Berényi

„Ezért mondja Robert Fico nyugodt szívvel azt, hogy megőrzi a kisebbségi status quót, mintha ezzel rajtunk segítene. Tudja jól, hogy nem segít rajtunk ebben a helyzetben” – fejtette ki Berényi a leendő szlovák kormányfőnek a kisebbségi status quo megőrzésével kapcsolatos ígéretével összefüggésben.

Berényi ugyanakkor úgy véli, sérülni fog a kisebbségi status quo azáltal, hogy a szlovák kormányban megszűnik az emberi jogokért és a kisebbségekért felelő miniszterelnök-helyettes pozíciója. „Az eddigi kisebbségi intézmények nagyon jelentős eleme volt a kisebbségügyi kormányalelnök” – mondta Berényi. Az MKP elnöke szerint már önmagában az a tény, hogy a leendő kormányban nem lesz kisebbségügyi kormányalelnöki poszt, azt jelenti, hogy Robert Ficóék degradálják a kisebbségeket érintő ügyek fontosságát, valamint azt is jelzi, hogy kormányzati szinten igyekszenek majd “felejteni az egész témát”.

Az MKP-ra váró feladatok kapcsán Berényi elmondta: át kell gondolni, hogy mi az a terület, ahol – akár parlamenti jelenlét nélkül – a szlovákiai magyarság “építkezhet”, hogy ha négy év múlva változik a hatalmi helyzet, elő lehessen állni a jogi és intézményi keretek bővítésének elképzeléseivel. Hozzátette: április 21-én kerül sor az MKP országos tanácsának ülésére, ennek során megszabják a pártnak a közeljövőre vonatkozó legfontosabb feladatait.

.

A kormányhatározat elfogadására tíz napos közvita után került sor. Mint az ismert, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.

Kelemen Hunor szövetségi elnök a keddi kormányülést követően kijelentette: „az RMDSZ minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasznált annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Ismételten hangsúlyozom, hogy az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében visszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.

A kormányhatározat az Alkotmány 108-as cikkelyének, illetve az oktatási törvény 132-es paragrafusa 5-ik bekezdésének szellemében született meg. A MOGYE-n belül megalakul egy új, önálló kar, amely a következő szakokat tartalmazza: általános orvosi képzés magyar nyelven és angol nyelven, gyógyszerész-képzés magyar nyelven valamint nővérképző magyar és román nyelven. A kormányhatározat előírása szerint az új kar köteles lebonyolítani a belső választásokat, illetve megtenni azokat az adminisztrációs lépéseket, amelyek során elfoglalják az üres állásokat. Az új, önálló kar esetében is a Felsőoktatás Minőségét Biztosító Intézmény állapítja majd meg a maximális diáklétszámot.

A karon 325 magyar és 50 angolt tannyelvű helyet hirdetnek, a bábaképző 25 helyén pedig közel fele-fele arányban osztoznak a románul és magyarul tanuló hallgatók.

Cătălin Baba oktatásügyi miniszter a kabinet ülése után azt mondta: a kormányhatározat nem vezet be új oktatási programot az egyetemen, egyszerűen érvényt szerez az oktatási törvénynek, amely a tanintézményen belüli szervezeti önállóságot ír elő a romániai többnyelvű egyetemeken. A tárcavezető szerint a kabinet német nyelvű orvosképzést is indítana a MOGYE-n, ez azonban távlati terv, tette hozzá.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ volt sövetségi elnöke az MTI-nek elmondta: hosszú viták eredménye, hogy az anyanyelvű oktatás és utánpótlás-képzés számára sikerült megfelelő feltételeket biztosítani a MOGYE-n. “Mégiscsak a józan ész győzött és nem azok, akik minden módon feszültséget akartak kelteni románok és magyarok között és akiknek részben sikerült is elrontani a közhangulatot” – mondta a Markó. Hozzátette, a karnak költségvetési önállósága lesz, és az is fontos, hogy a magyar oktatói közösség maga gondoskodhat az utánpótlás kineveléséről. Az RMDSZ a kormányból való kilépését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a koalíció nem tud érvényt szerezni a tavaly elfogadott új oktatási törvénynek a MOGYE-n, és az egyetem büntetlenül elszabotálhatja a magyar orvosképzés szervezeti önállósulását.

Király András, a román kormány kisebbségi oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: a közvitára bocsátott eredeti tervezethez képest a kormányhatározatba bekerült az, hogy az egyetemnek azonnal neki kell látnia az új kar megszervezéséhez. A határozat határidőket is megállapít, amelyek lehetővé teszik, hogy az egyetem és az új kar vezetőségnek megválasztása után ősszel már különálló kar keretében folytatódjék a magyar orvos és gyógyszerészképzés a MOGYE-n – mondta az államtitkár. Hozzátette: az oktatási tárca érvénytelennek tekinti a MOGYE-n februárban szervezett belső választásokat. A választási folyamatot akkor a magyar oktatók bojkottálták.

Az önálló kar kormányhatározattal való létrehozására azért volt szükség, mert a MOGYE szenátusa az oktatási minisztérium többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó olyan egyetemi chartát megszavazni, amely utat nyitott volna a magyar nyelvű orvosképzés intézményen belüli szervezeti önállósulása előtt. A magyar tagozat megalakítását 2011 óta törvény írja elő, de ezt a tanintézmény vezetősége – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta. Az oktatási törvény 135. paragrafusa kimondja, a multikulturális intézményekben a kisebbségi oktatás számára tagozatokat/részlegeket kell kialakítani, amelyek az oktatás megszervezésében autonómiát élveznek. A törvény a kisebbségi tagozat oktatóira bízza, hogy belső működési szabályzatot hozzanak létre, amely a tagozaton belüli választásokra is kitér, ugyanakkor azt is leszögezi, hogy ennek a szabályzatnak összhangban kell lennie az egyetem chartájával. A törvény 132. paragrafusa kimondja, alapesetben az egyetem szenátusának a határozata alapján hoz létre a kormány új egyetemi karokat. A törvénycikkely ötödik bekezdése azonban arra is kitér, hogy indokolt, rendkívüli esetben a kormány létesíthet új kart egy egyetemen belül.

A MOGYE ügye nemzetstratégiai fontossággal bír az RMDSZ számára, ez lévén a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem után a második legnagyobb állami felsőoktatási intézmény Romániában, ahol magyar nyelven is van oktatás, az önálló magyar kar megalakulása azonban nemcsak nemzeti, hanem szakmai szempontból is kiemelten fontos. Ez hosszabb időre biztosítja a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet hosszú távon a garanciája a magyar nyelven történő és megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzésnek, valamint az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is.

Az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Victor Ponta bejelentette, hogy a szociálliberális pártszövetség bizalmatlansági indítványt terjeszt be az Ungureanu-kabinet ellen, ha etnikai szegregációt vezet be a MOGYE-n.

Forrás: MTI

Gubík László a hírportálnak nyilatkozva elmondta: az idézésben az szerepel, hogy személyazonossági okmányai, konrétan az útlevele leadása miatt hívják be a rendőrségre. Az idézés március 28-ára szól. Gubík Lászlót egy alkalommal, január 4-én már ugyanezzel az indokkal beidézték a rendőrségre, de akkor nem ment el.Gubík a mostani idézés kapcsán elmondta: ezúttal sem tesz eleget a elszólításnak. Rámutatott: furcsának tartja, hogy miért kellett a rendőrségnek három hónapot várnia az újabb idézéssel. Rámutatott: továbbra is azon a véleményen van, hogy a hatóságok megsértették alkotmányos jogait amikor megfosztották az állampolgárságától.

Gubík László azonban elmondása szerint, tovább harcol jogaiért, és a hasonló helyzetben lévő állampolgárokat is erre biztatja. Hozzátette: üdvözölne minden módosítást a kettős állampolgárság elleni törvény kapcsán, de az igazi megoldásnak a szlovák törvény két éve elfogadott módosítása, az úgynevezett „ellentörvény“ eltörlését tartja. Gubík László idézésével egyidőben két másik magyar állampolgárságát nyilvánossan felvállaló szlovákiai magyar, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula is hasonló idézést kapott ugyanarra a napra.

„Egy dolgot kell megváltoztatnunk – világosan mondom – ez az állampolgársági törvény: nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság felvételét viszont lakhelyhez kell kötnünk” – mondta el Fico az Új szó című szlovákiai magyar napilap szombati számában vele készített interjúban. Hozzátette: ezt kivéve nem látja értelmét, hogy más, nemzetiségi jellegű témával foglalkozzon.

A Robert Fico előző kabinetje idején módosított – jelenleg hatályban lévő – szlovák állampolgársági törvény alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy aki más ország állampolgárságát felveszi.

Mivel a szlovák jogszabály jelenlegi formája nem tesz említést a szlovák állampolgárság elvesztésének okai és az érintett személy lakhelye közti összefüggésekről, a leendő szlovák miniszterelnök által jelzett törvénymódosítás csak egy olyan kivétel a jogszabályba való beiktatásával oldható meg, amely kimondaná, hogy szlovák állampolgárságukat – egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén – nem veszítik el azok személyek, akik lakhellyel rendelkeznek abban az országban, ahol állampolgárságot szereztek. Egy ilyen kivétel megadása azonban nem érintené azokat a magyar állampolgárságot szerzett szlovákiai magyarokat, akik éppen annak köszönhetően jutottak magyar állampolgársághoz, hogy a vonatkozó magyar törvény nem köti magyarországi lakhelyhez a magyar állampolgárság megszerzését.

Robert Fico a lapinterjúban ismételten megerősítette: kormánya nem változtat a szlovákiai magyarok status quóján. Arra a kérdésre, hogy miként reagálnának arra, ha a kisebbségi szervezetek módosításokat indítványoznának a hatályos szabályokban, Robert Fico azt válaszolta: ez attól függ, mit kérnének.

A leendő szlovák kormányfő jelezte: feltételezi, hogy viszonylag hamar találkozni fog Orbán Viktorral. „Már áprilisban, a lengyelországi V4-es kormányfői csúcson leülhetünk” – jelentette ki Robert Fico. Rámutatott: a szomszédság okán és amiatt, hogy Szlovákiában nagy arányban magyar kisebbség él, szükségesnek tartja a találkozót. Hozzátette: feltételezi, hogy a gazdasági és szociális kérdésekről fognak beszélgetni. „Remélem, hogy Orbán úrral normális kommunikációs módot találunk, noha más világlátása van, mint nekem. Partnerként fogunk tárgyalni” – mondta el a szlovák kormányfői poszt várományosa.

A Malin-Zák Hedvig ügyével kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Robert Fico annak a nézetének adott hangot, hogy szerinte ezt a témát nem jól “kezeli” a sajtó. „A közvélemény nem is tudja, hogy ez jogilag már rég meg van oldva. A bűnüldöző szervek szerint az eset, úgy, ahogy Malina Hedvig leírta, nem történt meg. Az ügy ezzel lett lezárva, miközben a nyilvánosság azt hiszi, hogy az ügy kapcsán még mindig az alapkérdést oldják (meg)” – szögezte le Robert Fico. Rámutatott: ma a bűnüldöző szervek már csak azt a kérdést firtatják, hogy Malina Hedvig olyan információkat adott-e, amelyek alapján büntetőjogilag felelősségre lehet-e őt vonni.

Ezzel szemben megalakulása óta a legfényesebb győzelmét aratta a hét végi parlamenti választásokon Robert Fico volt kormányfő pártja, a választók voksainak 44,85 százalékát megszerző baloldali Smer-SD, amely így 84 mandátumot szerzett a 150 fős szlovák parlamentben. Ez az eredmény Robert Fico számára az egypárti kormányzást is lehetővé teszi, de ennek a forgatókönyvnek a megvalósítását Smer elnöke a választások előtt többször is elutasította.

A szavazatok összesítése alapján az újonnan felálló szlovák parlamentbe 6 párt jutott be. A Smer-SD után a legjobb eredményt a szavazatok 8,76 százalékát megszerző Ján Fígel vezette, jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érte el. A KDH a 16 mandátummal járó eredménnyel átvette a vezető jobboldali párt szerepét a szlovákiai politikai palettán. A harmadik helyen az előző választásokon a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) listáján a törvényhozásba bejutott, Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) párt végzett a voksok 8,46 százalékával, ez számukra 16 képviselői széket jelent.   5,79 százalékot szerezve beküzdötte még magát a parlamentbe az utóbbi hetekben többször is a bejutási küszöb alatt mért Szlovák Kereszténydemokrata Unió – Demokrata Párt (SDKÚ-DS). A kétszeres exminiszterelnök Mikulás Dzurinda pártja jobb időket is megélt már, hiszen eddig rendszerint kétszámjegyű eredményeket ért el, ám a főként az ő kormányát érintő – korrupciós és lehallgatási – Gorilla-botrány miatt sokan még így is jó eredménynek tartják, hogy most sikerült 11 parlamenti széket szereznie. A választói szavazatok 5,56 százalékát és ezzel 10 mandátumot szerezve bejutott a törvényhozásba a 2010-es választásokon szintén nagyobb sikert arató, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) párt Richard Sulíkkal az élen.

Az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai által esélyesnek tartott pártok közül nem került be a parlamentbe a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő, Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, amely a szavazatok 4,62 százalékát tudhatja magáénak. Nem jutott be a felmérések alapján szintén bejutásra esélyesnek tartott 99% nevet viselő párt sem, amely a voksok 1,6 százalékát nyerte el.

A parlamentbe jutott pártok vezetői többnyire elégedetten, míg a törvényhozáson kívül maradtak csalódottan fogadták az eredményeket.

Berényi József a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az eredmények kapcsán úgy nyilatkozott az MTI-nek: kissé csalódott, mert 5 százalék fölötti eredményre számítottak. Elmondása szerint ha közösen indultak volna (a Most-Híddal), a második legerősebb pártként lehetnének a parlamentben. Rámutatott: az MKP tett ennek irányában lépéseket, de elutasításba ütközött. Hozzátette: a választások eredményeinek ilyen alakulása nem csak az MKP számára jelent rossz kimenetelt, de a Szlovákiában élő magyarság számára is, amelyre nehéz évek várnak.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke a kampány minden nehézsége ellenére pozitívnak értékelte a párt által elért eredményeket. Elmondta: leülnek tárgyalni a Smerrel, de véleménye szerint Robert Fico pártjának nincs szüksége koalíciós partnerre. Hozzátette: el tudják képzelni az együttműködést a Smerrel.

A győztes Smer elnöke, Robert Fico és párt vezetésének több tagja a párt központjában összegyűlt újságírók előtt, énekléssel és tánccal ünnepelte meg a győzelmet. Az ünneplést követő sajtótájékoztatón a Smer elnöke elmondta: titkos vágya teljesült azzal, hogy több mint egy millió szavazatot sikerült szerezniük. Hozzátette: mindegyik parlamenti párttal tárgyalni fognak a koalíciós együttműködés lehetőségeiről.

A 2012-es szlovákiai parlamenti választások hivatalos végeredményeinek bejelentését vasárnap délre ígérte a központi választási bizottság.

Szlovákiában március 10-én azt követően tartottak előrehozott parlamenti választásokat, hogy 2011 októberében Iveta Radicová kormánya gyakorlatilag megbuktatta önmagát azt követően, hogy az euróövezeti mentőöv elfogadásáról szóló szavazást a kormánnyal szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A bizalmi szavazáson akkor csak 55 támogató voksot kapott a kabinet.

Boldoghy Olivér nem szavazhatott

Révkomárom 26-os számú választókörzetében nem adhatta le szavazatát az előre hozott választásokon Boldoghy Olivér, aki korábban bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot és ezért a hatóságok szerint elvesztette szlovák állampolgárságát.

Boldoghy Olivér felesége és lánya akadálytalanul szavazhatott, a férfivel viszont szlovák személyi igazolványának átadása után közölték, hogy nincs benne a választói jegyzékben és azt ajánlották, hogy menjen el az ügyeletet tartó járási bíróságra, ahol négy órán belül kötelesek neki igazolást adni, azzal visszajöhet leadni szavazatát.

Boldoghy Olivér a szavazóhelyiségben közölte, hogy ezzel megsértik a szlovák alkotmányt és alkotmányos jogait, majd az épület előtt álló újságíróknak kijelentette: “szégyen Szlovákiára, hogy kettős mércét alkalmaz. Arra biztatom azokat, akiknek még van választójoguk, hogy éljenek vele és olyan embereket válasszanak, akik meg akarják változtatni ezt a törvényt”.

A szavazási kísérletnél jelen volt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsa jogvédő szervezet elnöke, aki az újságíróknak elmondta, Boldoghy Olivér beadványát is elkészítették az Emberi Jogok Európai Bíróságához, és mindenkinek, aki kéri, ingyenes jogi segítséget biztosítanak. “Érezniük kell a szlovák hatóságok emberi jogokat sértő magatartása miatt hontalanná vált felvidéki magyaroknak, hogy az anyaország nem hagyja őket magukra. …Ők szimbolikus alakjai a magyar nemzetnek, mert önként vállalták magyarságukat, a szlovák hatóságok hátrányos eljárása ellenére” – jelentette ki Lomnici Zoltán. Rámutatott, hogy a szlovák eljárás hat ponton sérti az emberi jogok európai nyilatkozatát, többek között megszegi a diszkrimináció tilalmát, sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert az állampolgárságtól való megfosztás ellen nem lehetett panasszal élni, valamint a jogszerűség követelményeit és a tulajdonhoz való jogot, mert az eljárás alá vontakat anyagi hátrány is éri állandó lakcímük elvesztésével.

Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozó korábban bejelentette: szerdán két szlovák rendőr a lakása ajtajában szólította fel, hogy adja le személyi igazolványát és az útlevelét. Alkotmányos jogaira hivatkozva elutasította a rendőrök felszólítását. A két rendőr ezt követően közölte vele, hogy tudomásul vették az álláspontját, majd távoztak.

Fehér István, a révkomáromi Selye János Gimnázium földrajztanára az MTI-nek szombaton elmondta, őt sem engedték szavazni, hasonló indokokkal. Hozzá csütörtökön tanítási órára jött be két egyenruhás rendőr a személyi igazolványáért és az útleveléért. Miután elmondta, hogy a szlovák alkotmány szerint csak úgy szűnhet meg szlovák állampolgársága, ha arról önként lemond, erre pedig nem hajlandó, a rendőrök távoztak az iskolából.