Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) 2012. február 2-án ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az összlakosság 6,5 százalékát jelenti. A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék). Abszolút értékben Hargita megyében él a legtöbb magyar (258 615 fő), a második legnagyobb magyar lakossággal rendelkező megye Maros (200 989), a harmadik Kovászna (151 787). Ezek után következik Bihar (138 441), Szatmár (113 541), Kolozs (103 457) és Szilágy megye (50 659).
Sajnálatát fejezi ki a szlovák kormányhivatal Malina Hedvig ügyében
Malina Hedvig
Sajtónyilatkozatban fejezi ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt a szlovák kormányhivatal – döntött 2012. február elsején a szlovák kormány. A pozsonyi kabinet a nyilatkozatban elismeri, hogy a panaszos ügyében bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy sérülhettek a panaszosnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogai. Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én vette kezdetét, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, mert magyarul beszélt. A HHRF a kezdetektől felvállalta Hedvig ügyét, munkatársai többször találkoztak a bántalmazott diáklánnyal és a szlovák hatóságok elfogadhatatlan bánásmódját nemzetközi színtérre vitte.
A Smer átírná a kisebbségi helységnévlistát
A kisebbségi helységnévlista átírását helyezte kilátásba márciusban sorra kerülő szlobvákiai parlamenti választások nagy esélyeseként nyilvántartott Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt. Az Új Szó című felvidéki magyar napilap értesülései szerint a Smer politikusai már korábban jelezték, hogy sem az államnyelvtörvény 2011-től hatályos „finomításával”, sem a tavaly nyáron elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értenek egyet.
Erkölcsi és politikai támogatás George Pataki nagyváradi látogatása
Tőkés László és George Pataki
Az anyanyelvű oktatás fontosságát és az autonómia előnyeit hangsúlyozta Nagyváradra tett tegnapi villámlátogatása alkalmával George Pataki, New York állam egykori kormányzója. Az amerikai magyar politikus lányával, Allison Pataki-Levy-vel tett eleget Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, az Európai Parlament (EP) alelnökének meghívásának, akinek kíséretében reggel részt vett a nagyvárad-olaszi református templomban tartott istentiszteleten. Ezt követően. George Pataki a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében az erdélyi magyar akadémiai szféra vezetőivel folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről és problémáiról. Jelen volt Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora és szenátusi tagja, Kincses Előd ügyvéd, a MOGYE jogi képviselője, Dávid László, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora, János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, Pálfi József lelkipásztor, a PKE igazgatótanácsának tagja, Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség tiszteletbeli elnöke, illetve Soós Sándor, a bihari szervezet elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, illetve Kötő József RMDSZ-es parlamenti képviselő.
Visszatért otthonába és harcol jogaiért a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Aladárné
Visszatért rimaszombati otthonába a magyar állampolgárságának felvétele miatt szlovák okmányainak leadására felszólított Tamás Aladárné, és panaszt nyújtott be az őt ért sérelem miatt – közölte 2012. január 9-én a 100 éves hölgy lánya az MTI-vel. A Magyarországon élő Tamás Judit múlt év december elején azért vette magához 1912-ben született édesanyját, mert szlovák papírjainak leadására szólította fel a rimaszombati hatóság az idős asszonyt, akinek az egészsége megromlott, ápolásra szorult. Mindeddig hat, magyar állampolgárságot felvevő szlovákiai magyart idézett már be a szlovák rendőrség, hogy adja le szlovák személyi okmányait. A HHRF közleményben ítélte el a pozsonyi hatóságok intézkedését, hangsúlyozva, a szlovák állam nemcsak saját alaptörvényét, de nemzetközi kötelezettségvállalásait is megszegte.
Borbély Ernő már nincs közöttünk
Borbély Ernő
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) mély megrendüléssel tudatja, hogy súlyos betegség után, 60 éves korában elhunyt Borbély Ernő, az erdélyi magyarság jogainak élharcosa, régi szövetségesünk. 1982. november 22-én elkezdődött meghurcoltatása, mely 1983. február 26-i letartóztatásával végződött. Azzal vádolták meg, hogy két „bűntársával” együtt – Biró Katalin és Buzás László – merényletet készített elő Nicolae Ceauşescu román elnök, a Román Kommunista Párt főtitkára ellen. A HHRF kitartóan küzdött az amerikai kongresszusban és kormányzatnál Borbély Ernő szabadon bocsátása érdekében.
Romániában megkezdődött az egyházi ingatlanrestitúció „koncepciós pere”
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium
2011. október 4-én a buzăui törvényszéken megkezdődött a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása nyomán indított per, amelyben a restitúcióról döntő bizottság tagjai a vádlottak. Az első tárgyaláson döntés született arról, hogy a korábbi román kormány két minisztériumát, valamint az Erdélyi Református Egyházkerületet (EREK) is bevonják a perbe. A tárgyaláson először jelent meg ügyvédeivel együtt a per három vádlottja, Markó Attila államtitkár, a romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, Marosán Tamás, az EREK volt jogtanácsosa, valamint Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium volt jogtanácsosa. Ellenük nagy értékű hivatali visszaélés címén emeltek vádat a korrupcióellenes ügyészek, akik azt állítják, hogy a restitúciós bizottság tagjaiként érvénytelen dokumentumok alapján szolgáltatták vissza az ingatlant a református egyháznak, s ezáltal 1,3 millió lej (400 ezer amerikai dollár) kárt okoztak az államnak. Ezért az ügyészek kérésére zárolták a vádlottak vagyonát. A három vádlott tagja volt annak a bizottságnak, amely 2002-ben a Sepsiszentgyörgy leghíresebb iskolájának otthont adó ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött.
Markó Attila és Marosán Tamás ügye felkeltette az amerikai törvényhozás figyelmét is, a Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) megkeresésére Jean Schmidt Ohio állambeli republikánus képviselő arra kérte az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségét, hogy „tartsa szemmel” a Buzăuban folyó pert.
Leszedték a magyar helységnévtáblát a csallóközi Gútán
Gúta 10 ezer lakosának 80%-a magyar
Eltávolították a csallóközi Gúta/Kolárovo magyar helységnévtábláját, Halász Béla független megyei képviselőt pedig közúti tábla engedély nélküli kihelyezése miatt feljelentették – írta 2011. szeptember 28-i számában az Új Szó című pozsonyi magyar napilap. A megyei képviselő a táblát szeptember 2-án szerelte fel a Révkomárom felé vezető útnál, a szlovák helységnévtábla alá saját költségén. Az újság úgy tudja: a rendőrség névtelen bejelentés alapján rendelte el a magyar tábla leszerelését. Gúta mintegy 10 ezer lakosának több mint 80 százaléka magyar nemzetiségű.
Vajdaságban folytatódik a magyarellenes agresszió és vandalizmus
A csillárra feldobált székek a művelődési központ nagytermében
A legutóbbi hírlevelünkben beszámoltunk a február-március táján elszaporodott vajdasági magyarellenes, félelmetkeltő provokációsorozatról, mely szeptember végére ismét majdhogynem mindennapossá vált számos tartományi magyarlakta településen, köztük Újvidéken, Szabadkán, Topolyán és Temerinben. Ezúttal azonban súlyosabb pusztítások és személyi sérülések is történtek az etnikai indíttatású incidensek során.
Az utóbbi időben elszaporodott magyarellenes provokációk és a magyar intézmények ellen a megfélelmlítés céljával elkövetett durva, vandál támadások jogos aggodalomra adnak okot a térségben, és állandó nyomonkövetést ígényel alapítványunk részéről. Mint ismeretes, 2004-2005-ben majdhogynem napi rendszerességgel követtek el magyarellenes atrocitásokat a Vajdaságban. A HHRF részletes, angol nyelvű tájékoztatókban dokumentálta az eseteket és járt közben annak érdekében, hogy mind a washingtoni Kongresszus, mind pedig az Európai Parlament határozatban ítélje el a megfélemlítő akciókat.
Nem indítanak rendőrségi nyomozást a vereckei honfoglalási emlékműre szerelt ukrán címer miatt
A vereckei honfoglalási emlékmű szúrja az ukrán nacionalisták szemét
Nem indít nyomozást az ukrán rendőrség a vereckei magyar honfoglalási emlékmű augusztus 24-én történt rongálása ügyében, mert hatósági vélemény szerint az ukrán állami címer felszerelése az emlékjelre nem minősül rongálásnak. Az ukrán rendőrség hivatalos jelentése szerint „a járási rendőrség nyomozócsoportja a helyszínen az emlékmű semmiféle sérülését nem állapította meg, ezért beszüntették a bejelentés nyomán kezdett vizsgálatot”. A vereckei magyar honfoglalási emlékmű tetejére az ukrán függetlenség napján a szélsőséges Szvoboda párt tagjai szerelték fel az ukrán állami címert. Mint a párt kárpátaljai szervezetének sajtószóvivői irodája a zakarpattya.net.ua ungvári hírportálon közzétett nyilatkozatában közölte: a Szvoboda „a Kárpát-Ukrajnát védők kivégzésének helyszínén emlékezett meg az ukrán hősökről”. Az ünnepi rendezvény keretében a résztvevők „a hágó legmagasabb pontján elhelyezték Ukrajna állami címerét”.