MKP: a Fico-kormány programja alig foglalkozik a nemzetiségi oktatásüggyel

Hiányosnak tartja Robert Fico kabinetje kormányprogramjának nemzetiségi oktatásüggyel foglalkozó részét a Magyar Koalíció Pártja (MKP), mivel az ebben a tekintetben csak a szlováknyelv elsajátításának fontosságát említi.

Szigeti László az MKP oktatásügyi és kulturális alelnöke szerdán az MTI-nek nyilatkozva rámutatott: a kormányprogram csak nagy általánosságban, konkrét feladatok meghatározása nélkül vázolja az oktatásüggyel kapcsolatos feladatokat. Elmondta: még inkább sajnálatosnak tartják, hogy a tervezet a nemzetiségi oktatásügy tekintetében ismételten csak az államnyelv elsajátításának fontosságáról szól.

“Fontosnak tartottuk volna, hogy a kormányprogram tárgyalja a tankönyvek használatának liberalizációját, hogy ne csak a szlovák iskolákban használatos tankönyvek fordításaiból tanulhassanak a magyar iskolák diákjai” – szögezte le Szigeti László.

Jelenleg Szlovákiában az a gyakorlat, hogy kizárólag az oktatási minisztérium által jóváhagyott tankönyveket lehet használni. A tankönyvhasználatra vonatkozó szabályozás Fico előző kormányának idején szigorodott. Akkor az oktatásügyi tárca élén a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelöltje, Ján Mikolaj állt.

“Jelenleg minimális esély van arra, hogy magyar iskolák számára valaki is tankönyvet írjon, mert előbb egy szlovák nyelvűt kell készíteni, amelyet aztán lefordíthatnak” – mondta Szigeti László.

Választások lesznek a hétvégén Szerbiában

Kormánytényező szeretne lenni a VMSZ

Orbán Viktor magyar kormányfő a május 6-án esedékes szerbiai választásokon való részvételre buzdította a vajdasági magyarokat egynapos délvidéki látogatása alkalmával. A fideszes politikus útjának valamennyi állomásán a VMSZ támogatására szólított fel annak érdekében, hogy a magyarok meg tudják mutatni egységüket.

Szerbiában vasárnap elnök-, parlamenti, helyhatósági és vajdasági tartományi parlamenti választásokat rendeznek. Az elnökválasztáson 12 jelölt indul, köztük Pásztor István, a VMSZ elnöke. A vajdasági tartományi választásokat kombinált rendszer alapján tartják úgy, hogy a 120 képviselő közül 60-at részarányos választási rendszer – vagyis pártlisták – szerint választanak, míg a másik felét egyéni körzetekben, vagyis kétfordulós többségi választási rendszer szerint.

Berényi József az MKP elnöke marad

berenyi

Bizalmat szavazott Berényi József jelenlegi pártelnöknek a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) Országos Tanácsa a testület Pozsonyban tartott szombati ülésén. A szombati ülésen egy 9 pontos nyilatkozatot is elfogadott az OT, ebben – a hatékony cselekvés érdekében – összefogásra szólítja fel a szlovákiai magyar politikai, társadalmi és civil szervezeteket.

A szombati találkozón arról is döntés született, hogy átdolgozzák a párt alapszabályát, amelynek új formájáról a szeptember 22-én sorra kerülő közgyűlésen születik majd döntés. Bár az MKP vezetése szerint még távolról sem lehet véglegesíteni az alapszabályban eszközölt változtatások listáját, azt már tudni lehet, hogy egyszerűbbé válik a párttagság megszerzése és felmerült az is, hogy új nevet kapna a párt.

„Szeptemberben egy egyszerűsített alapszabályt fogadunk el és majd ennek alapján fogjuk a tisztújítást végrehajtani” – mondta el Berényi József az MTI-nek. A szombati OT-ülés résztvevői a Magyar Koalíció Pártján belüli tisztújítás időpontját decemberre tűzték ki.

“Kértem egy bizalmi szavazást magammal szemben, azt hiszem, ez a politikai kultúra része, hiszen azt a célt, hogy az MKP-t visszajuttatom a parlamentbe, nem sikerült elérnem” – mondta el az MTI-nek Berényi József a bizalmi szavazást követően, amelynek eredménye ismételten megerősítette pozíciójában az MKP elnökét.

Pásztor István indul a szerbiai elnökválasztáson

pasztor-istvan

Ismét lesz magyar elnökjelölt a szerb elnökválasztáson: a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jelöltet indít saját pártelnöke, Pásztor István személyében – ezt maga Pásztor István jelentette be csütörtöki szabadkai sajtóértekezletén a VajdaságMa hírportál tudósítása szerint.

A szerb parlament elnöke csütörtökön írta ki az elnökválasztást május 6-ra, miután az eddigi államfő, Boris Tadic eljuttatta hozzá lemondását. Tadic jelöltként újra indul az elnökválasztáson, amellyel egy időben parlamenti és helyhatósági választásokat is rendeznek majd Szerbiában.

Pásztor István elnökjelölti indításáról szerda este döntött a legnagyobb vajdasági magyar párt elnöksége. (Pásztor István 2008-ban, az akkori hárompárti Magyar Koalíció jelöltjeként már indult a szerb elnökválasztáson.)

Pásztor István a döntést ismertetve csütörtöki sajtóértekezletén elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a VMSZ jelöltjének nincs esélye bejutni a második körbe, de az erősebb tárgyalási pozíció szempontjából fontos a magyar elnökjelölt jó szereplése.

Berényi József: stagnálni fognak a kisebbségi jogok Robert Fico kormányzata idején

Berényi József MKP-elnök

A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Berényi József szerint nem lehet megállítani a szlovákiai magyarság létszámának csökkenését, ha nem valósul meg irányukba jelentősebb jogbővítés, valamint intézményi hatáskörbővítés és ha nem bővül a magyar kisebbség rendelkezésére álló anyagi eszközök kerete.

 „Ahelyett, hogy most négy év építkezés kezdődhetne, most négy évnyi stagnálás vagy esetleg jogvédelem kezdődik majd” – mondta az MTI-nek Berényi József. Rámutatott: a szlovák politika nagyon jól tudja, hogy a jelenlegi helyzetben a fennálló intézményi keretek és támogatások mellett a szlovákiai magyarok asszimilációja és elvándorlása folytatódni fog.

Berényi szerint a leendő kormányfő jelenleg egy nagyon ügyes, homálykeltő politikát folytat. Ennek az eszköztárába az is beletartozik, hogy szinte minden irányba nyitottnak mutatkozik, párbeszédet és együttműködést ígérve. „Támadások nem lesznek, de segítség sem lesz különösebben” – vélekedett az új kormányzati ciklus kapcsán Berényi

A román kormány elfogadta a MOGYE-N magyar kart létrehozó határozatot

orvosi_ballagas_mogye

Az RMDSZ kitartó és következetes politikai küzdelme nyomán, a keddi kormányülésen elfogadták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) belül az önálló magyar kar létrehozására vonatkozó kormányhatározat – jelentette be a kormányülést követően Kelemen Hunor szövetségi elnök.

A kormányhatározat elfogadására tíz napos közvita után került sor. Mint az ismert, a koalíciós pártok március 12-i, hétfői találkozása után egyeztek meg a felek abban, hogy a március 13-i, keddi kormányülésen első olvasatban elfogadják azt a kormányhatározatot, amely a magyar kar létrehozását biztosítja a vásárhelyi egyetemen. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor és Markó Béla miniszterelnök-helyettes akkor személyesen találkoztak Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnökkel, hogy a kormányhatározat szövegéről, tartalmáról egyeztessenek.

Kelemen Hunor szövetségi elnök a keddi kormányülést követően kijelentette: „az RMDSZ minden lehetséges demokratikus és politikai eszközt felhasznált annak érdekében, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen megalakulhasson az önálló magyar kar, ezt szavatolja a most elfogadott kormányhatározat. Az RMDSZ nem kért mást, csak a törvény betartását. Az az áldatlan állapot, amely ezzel az üggyel kapcsolatosan kialakult, kizárólag az egyetem vezetősége miatt történt, hiszen ők voltak azok, akik nem akarták a törvényt alkalmazni. Ismételten hangsúlyozom, hogy az önálló kar megalakulása semmilyen módon nem károsítja a román nyelvű oktatást, és a szövetség nevében visszautasítok minden olyan vádat, amely erre vonatkozik. A kormányhatározat a MOGYE magyar tanárainak és diákjainak a kezébe adja sorsuk alakítását, az RMDSZ minden olyan feladatot elvégzett, amire egy politikai alakulatnak lehetősége volt” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Hozzátette, köszönettel tartozik az RMDSZ minden képviselőjének és szakemberének, akik szívós, rendületlen munkája nélkül nem alakulhatott volna meg az önálló magyar kar a marosvásárhelyi egyetemen.

Ismét felszólította okmányai leadására Gubík Lászlót a szlovák rendőrség

Ismét idézést kapott a szlovák rendőröktől a magyar állampolgárságát elsőként nyilvánosan felvállaló szlovákiai magyar, Gubík László – adta hírül szombaton a szabadujsag.com szlovákiai magyar hírportál.

Gubík László a hírportálnak nyilatkozva elmondta: az idézésben az szerepel, hogy személyazonossági okmányai, konrétan az útlevele leadása miatt hívják be a rendőrségre. Az idézés március 28-ára szól. Gubík Lászlót egy alkalommal, január 4-én már ugyanezzel az indokkal beidézték a rendőrségre, de akkor nem ment el.Gubík a mostani idézés kapcsán elmondta: ezúttal sem tesz eleget a elszólításnak. Rámutatott: furcsának tartja, hogy miért kellett a rendőrségnek három hónapot várnia az újabb idézéssel. Rámutatott: továbbra is azon a véleményen van, hogy a hatóságok megsértették alkotmányos jogait amikor megfosztották az állampolgárságától.

Gubík László azonban elmondása szerint, tovább harcol jogaiért, és a hasonló helyzetben lévő állampolgárokat is erre biztatja. Hozzátette: üdvözölne minden módosítást a kettős állampolgárság elleni törvény kapcsán, de az igazi megoldásnak a szlovák törvény két éve elfogadott módosítása, az úgynevezett „ellentörvény“ eltörlését tartja. Gubík László idézésével egyidőben két másik magyar állampolgárságát nyilvánossan felvállaló szlovákiai magyar, Dolník Erzsébet és Kassai Gyula is hasonló idézést kapott ugyanarra a napra.

Robert Fico: Meg kell változtatni a szlovák állampolgársági törvényt

 Robert Fico leendő szlovák kormányfő szerint Szlovákiában meg kell változtatni az állampolgárságról szóló, törvényt, mivel nem szabad, hogy a más országok állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat.

„Egy dolgot kell megváltoztatnunk – világosan mondom – ez az állampolgársági törvény: nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság felvételét viszont lakhelyhez kell kötnünk” – mondta el Fico az Új szó című szlovákiai magyar napilap szombati számában vele készített interjúban. Hozzátette: ezt kivéve nem látja értelmét, hogy más, nemzetiségi jellegű témával foglalkozzon.

A Robert Fico előző kabinetje idején módosított – jelenleg hatályban lévő – szlovák állampolgársági törvény alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy aki más ország állampolgárságát felveszi.

Mivel a szlovák jogszabály jelenlegi formája nem tesz említést a szlovák állampolgárság elvesztésének okai és az érintett személy lakhelye közti összefüggésekről, a leendő szlovák miniszterelnök által jelzett törvénymódosítás csak egy olyan kivétel a jogszabályba való beiktatásával oldható meg, amely kimondaná, hogy szlovák állampolgárságukat – egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén – nem veszítik el azok személyek, akik lakhellyel rendelkeznek abban az országban, ahol állampolgárságot szereztek. Egy ilyen kivétel megadása azonban nem érintené azokat a magyar állampolgárságot szerzett szlovákiai magyarokat, akik éppen annak köszönhetően jutottak magyar állampolgársághoz, hogy a vonatkozó magyar törvény nem köti magyarországi lakhelyhez a magyar állampolgárság megszerzését.

Révkomáromban nem szavazhatott Boldoghy Olivér

Boldoghy Olivér nem szavazhatott

Révkomárom 26-os számú választókörzetében nem adhatta le szavazatát az előre hozott választásokon Boldoghy Olivér, aki korábban bejelentette, hogy felvette a magyar állampolgárságot és ezért a hatóságok szerint elvesztette szlovák állampolgárságát.

Boldoghy Olivér felesége és lánya akadálytalanul szavazhatott, a férfivel viszont szlovák személyi igazolványának átadása után közölték, hogy nincs benne a választói jegyzékben és azt ajánlották, hogy menjen el az ügyeletet tartó járási bíróságra, ahol négy órán belül kötelesek neki igazolást adni, azzal visszajöhet leadni szavazatát.

Boldoghy Olivér a szavazóhelyiségben közölte, hogy ezzel megsértik a szlovák alkotmányt és alkotmányos jogait, majd az épület előtt álló újságíróknak kijelentette: “szégyen Szlovákiára, hogy kettős mércét alkalmaz. Arra biztatom azokat, akiknek még van választójoguk, hogy éljenek vele és olyan embereket válasszanak, akik meg akarják változtatni ezt a törvényt”.

Áttörés az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatában

Több mint harminc, a magyar történelmi egyházaktól korábban elkobzott ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött Bukarestben az illetékes tárcaközi bizottság – közölte 2012. március 9-én Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője, a testület egyik tagja.

A nagyváradi Pénzügyi Palota épülete

A visszaszolgáltatott ingatlanok között van egyebek mellett az irgalmasok rendjétől elkobzott nagyváradi Pénzügyi Palota és a Maros művészegyüttes székházául szolgáló marosvásárhelyi műemléképület.

Az RMDSZ államtitkára szerint a magyar egyházak viszonylag jól állak a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszerzése terén. Erdélyben ugyanis – a Kárpátokon túli térségekkel ellentétben – telekkönyvi rendszer működött, így nem jelent különösebb gondot a tulajdonjog bizonyítása – tette hozzá.

Powered by WordPress | Download Free WordPress Themes | Thanks to Themes Gallery, Premium Free WordPress Themes and Free Premium WordPress Themes