K. Kettős János, szuperintendens
A HORVÁTORSZÁGI MAGYAR REFORMÁTUSSÁG EGYHÁZSZERVEZETE LÉTREJÖTTÉNEK
VÁZLATOS TÖRTÉNETE
A Horvátországi Magyar Református Keresztyén Egyház, hosszú
vajúdás után, ez év június havában alakult meg, kopácsi székhellyel. Az ottani
ősi református templom falai között.
Az 1990-es évek elején a volt Jugoszlávia területén kitört háború következtében
Horvátországban a Református Keresztyén Egyház
(HRKE) alakuló Zsinata 1993 január 30-án, Rétfalun tartotta első ülését, 30
résztvevővel. A találkozó legfontosabb pontja egyrészt
az volt, hogy a résztvevők, lelkipásztorok, presbiterek és gyülekezeti tagok által
akkor megbízott ideiglenes egyházi vezetőség az új
államban a jogfolytonosság céljából az egyházat bejegyeztesse, másrészt pedig,
hogy ideiglenes jeleggel az érvényben levő
alkotmányt megerősítse. Az ideiglenes egyházi vezetőség, mint Zsinati Tanács
megbízást kapott arra, hogy legkésőbb két éven belül
hívja össze a következő zsinati ülést, és alkotmánytervezetet, szabályrendelet
tervezetet alkosson, valamint készítse elő az egyházi
tisztségviselő-választásokat.
Az ideiglenes vezetőség által összehivott Zsinati Tanács első ülésére azonban
csak 1998. június 27-én került sor, a megbízatást nyert
tagokkal szemben egészen más összetételben. Számos gyülekezet kérése ellenére sem
érkezett válasz az akkor már magát püspöki
hivatalnak nevező egyházi vezetőség részéről az egyház élettel és a hivatalos
dolgokkal, tevékenységgel kapcsolatban.
Hosszas tárgyalások és egyeztetések után a HRKE második zsinatára 1998. november
7.-én került sor Laskón. Az egyházi
vezetőség beszámolóját a zsinati képviselők tudomásul vették, de nem fogadták el
(az alkotmány 67 cikkelyéből 17-et
megsértettek, és az anyagi javakkal való gazdálkodásban is súlyos visszaélésekre
derült fény). A Zsinat úgy döntött, hogy az egyházi
alkotmánnyal és a tisztújítással foglalkozó tárgyalást az 1999. májusában újra
összeülő zsinatig elhalasztja. A zsinati határozat
értelmében ugyanakkor létrejött egy héttagú intézőbizottság, amelyet az addigi
egyházi történések feltárásával, valamint az
alkotmányozás és a választások előkészítéséval bíztak meg.
1998 novemberében, az első bizottsági ülésen az egyházi vezetőség tagjai
megtagadták az egyház addigi életébe és a folyamatban
lévő dolgokra vonatkozó ügyviteli és gazdasági iratokba való betekintést a többi
választott tag számára.
Aa akkori egyházi vezetőség tagjai 1998. decemberében, saját hatáskörükben az
állami szerveknél horvátnyelvű esperesség
bejegyzését kezdeményezték, eszéki székhellyel, az érintett gyülekezetek és
képviselőik tudta nélkül, de a nevükben eljárva; az
egyházi vezetőség, vagyis a “püspöki hivatal” körlevelet bocsátott ki
1999. januárjában, melyben a laskói zsinatot semmisnek
nyilvánítja és magát továbbra is legitim egyházi vezetőségnek tartja.
Az Intézőbizottság tagjai eközben missziói terv, zárszámadás és az évi
költségvetés, gyülekezeti választói névjegyzék elkészítésére,
gyülekezeti tisztújításra, illetve ahol ez megtörtént, annak megerősítésére
szólítja fel a gyülekezeteket. Kérelmének hét egyházközség
tett eleget, követve azt a példát, amelyet a háború előtt évszázadokon keresztül
minden, e területen müködő egyházközség
gyakorolt.
A (volt) egyházi vezetőség 1999. február 20-ra zsinatot hívott össze belkörűleg
kinevezett képviselők résztvételével, a nyilvánosság
teljes kizárásával. A résztvevők közvetlenül a zsinat előt megválasztották az
új egyházi vezetőséget, egyházi testületek tagjait,
jóváhagyták a “püspöki hivatal” eddigi működését, új egyházi
alkotmány kidolgozását határozták el, lelkészt neveztek ki és emeltek
azonnal esperesi és egyházi bírói posztra stb.
Az Intéző Bizottság a HRKE III. Zsinatát 1999. június 12-re hívta össze, Kopácsra.
A teljes nyilvánosság mellett zajló zsinaton a
zsinati képviselők az egyház addigi nevét módosították, majd az alkotmánytervezet
vitája után, azt jóváhagyva megalakították a
Horvátországi Magyar Reformárus Keresztyén Egyházat (HMRKE), ezzel kívánva véget
vetni az egyházon belüli
nézeteltéréseknek, szervezetlenségnek és önkényességnek, melyet egy szűk csoport
tagjai egyéni érdekeiktől vezettetve
gerjesztettek.
A zsinatot követően az Alkotmány szellemében a gyülekezetek megválasztották a HMRKE
egyházi vezetőségét, akiknek beiktatása
1999. augusztus 6.-án ünnepélyes keretek között megtörtént. Egyházunk
pillanatnyilag a horvátországi magyar reformátusság
mintegy 60 százalékát egyesíti, öleli föl.