Szili Katalin elmondta: hamarosan látogatást tesz az Egyesült Államokban, ahol az amerikai kongresszus vezetőinek figyelmét is fel akarja hívni az ügy súlyosságára. Hozzátette: szeptember végén szeretne Szerbiába utazni, hogy az ottani parlamentben is felemelje szavát a magyarellenes támadások miatt.

"Szerbia-Montenegró az Európa Tanács tagja, a szervezethez csatlakozásával vállalta az emberi és kisebbségi jogok védelmét" - hangsúlyozta Szili Katalin. Hozzátette: még tavasszal kérte Predrag Markovic szerbiai házelnök közbenjárását az atrocitások megfékezésében, ám ezek a lépések nagyrészt hatástalanok maradtak.

Az Országgyűlés elnöke az ET monitoring rendszerének felhasználása, illetve valamiféle szankcionálási lehetőség érdekében Gedei József (MSZP), az ET parlamenti közgyűlésének magyar képviselője segítségét kérte.

"Az ET két képviselőjét már a Vajdaságba küldte, de fel fogom kérni a parlamenti közgyűlést arra, hogy egy ellenőrző mechanizmust is indítson be az ügyben" - mondta Gedei József. Reményét fejezte ki, hogy Belgrád nem akadályozza majd az ET vajdasági vizsgálódását. Hozzátette: ha Belgrád nem vet véget a vajdasági kisebbségellenes atrocitásoknak, Szerbia-Montenegrót végső lépésként ki is zárhatják az ET tagjai közül.

"Most a vajdasági autonómia kérdésének is a középpontba kell kerülnie" - közölte Gedei József, aki kulturális, személyi elvű vagy egy sajátos, a Vajdaságra alkalmazott autonómiaforma megvalósítását is megalapozottnak tartja.

Az ET magyar delegációjának szakértője, Komlósi József arról beszélt, hogy Magyarországnak kötelessége kihasználni minden jogi lehetőséget a határon túli magyarok érdekében, így azt is, hogy az ET kérje számon Szerbia-Montenegró vállalásait.

A Vajdaságban támadásokat elszenvedő magyaroknak és a többi kisebbségnek együtt kell fellépnie - tette hozzá. Elhangzott, az elmúlt fél évben több mint háromszáz kisebbségellenes atrocitás történt a Vajdaságban, ám a szerb vezetés és a hatóságok nem tettek érdemi lépéseket azok megfékezése érdekében.

Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány vezetője a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: Amerika és Európa közös lépései kellenek az ügy megoldásához. Közölte, hogy az alapítvány által készített, az atrocitásokat tényszerűen felsoroló húszoldalas dokumentumot eljuttatták amerikai kongresszusi képviselőkhöz.

Többek között ez alapján írt számon kérő levelet Tom Lantos, az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidős demokrata párti tagja Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek, Christopher Smith, a képviselőház tagja pedig Boris Tadic szerb elnöknek.
"Kostunica és Tadic válasza egyaránt arra utal, hogy még csak el sem ismerik az atrocitásokat, nemhogy elítélnék azokat" - tette hozzá Hámos László. Kiemelte, hogy a Szerbiának nyújtható amerikai segély három feltétele között is szerepelnek a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását célzó konkrét cselekmények.

Az Egyesült Államok a háborús bűnösök hágai bíróság felé történő kiszolgáltatása ügyében tapasztalható együtt nem működés miatt már felfüggesztette a segélyek nyújtását Belgrádnak.

- Szerbia és Montenegró az Európa Tanács tagja, a szervezethez csatlakozásával vállalta az emberi és kisebbségi jogok védelmét - figyelmeztetett az Országgyűlés elnöke, akihez csatlakozva Komlósi József Szerbia ET-tagságának felfüggesztését is elképzelhetőnek nevezte. Gedei József további ellenőrzéseket fog javasolni az Európa Tanácsban.

A vajdasági magyarok elleni támadások az elmúlt másfél évben erősödtek fel. Hivatalosan 49 ilyen esetet regisztráltak, de számuk a háromszázat is meghaladhatja. Ezeket részletesen dokumentálta a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány, amelynek jelentését valamennyi amerikai, illetve európai parlamenti képviselőnek továbbították. A magyar diplomácia már hónapok óta próbálja határozott fellépésre ösztönözni a szerb vezetést. A tiltakozás ma várhatóan újabb levéllel - a határon túli magyar politikusok közös állásfoglalásával - folytatódik.

"A Vajdaságban történt egyedi magyarellenes incidensek semmiképpen sem adhatnak okot arra, hogy Budapest a nemzetközi színtéren foglalkozzék velük" - áll abban a sajtónyilatkozatban, amelyet Vojiszlav Kostunica szerbiai miniszterelnök csütörtökön adott ki. A nyilatkozatot a belgrádi sajtó Kovács László magyar külügyminiszter szerdai bejelentésével hoznak kapcsolatba. E szerint az Európai Unió jövő hétfői külügyminiszteri tanácsülése elé kerül egy magyar szövegjavaslat a vajdasági kisebbségellenes atrocitásokról.

A magyar diplomácia már több európai fórumon is fölvetette, hogy aggodalommal figyeli a vajdasági nemzetiségeket ért atrocitásokat. A külügyminiszter szerint ezek a cselekmények az egész térség stabilitását veszélyeztetik. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő ígéretet tett arra, hogy két bizottságot hoz létre a történtek kivizsgálására.

- Szerbia-Montenegró már az Európa Tanács tagja, az emberi jogok védelmét vállalta az Európa Tanács tagság kapcsán is, mondta Szili Katalin parlamenti elnök, aki így folytatta: Arra kértem Gedei József képviselő urat, aki az Európa Tanácsban tevékenykedik, hogy tegyenek meg minden olyan lépést, ami akár az Európa Tanács monitoring rendszerének a felhasználásával ezeket az eseményeket feltárja, és valamiféle szankcionálási lehetőség nyílik ebben a kérdésben.

Gedei József szocialista országgyűlési képviselő elmondta: hamarosan benyújtják ezt a tervezetet. Az Európa Tanács monitoring csoportjától azt várják, mondja ki, hogy valóban nemzeti etnikai indíttatásúak voltak a támadások, annak ellenére, hogy a szerb vezetők tagadják ezt. Komlósi József, az Európa Tanács magyar parlamenti küldöttségének szakértője úgy véli, ha Szerbia-Montenegró nem változtat hozzáállásán, szó lehet akár arról is, hogy felfüggesztik Európa tanácsi működését. Szili Katalin házelnök bejelentette azt is, hogy pénteken, amikor a határon túli magyarok képviselőivel találkozik, közös állásfoglalásra kéri őket.

Szili Katalin egyébként a hónap végén várhatóan a szerb parlamentbe látogat, és hamarosan az amerikai kongresszus vezetőjével és képviselőivel is tárgyal a kérdésről. Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány elnöke elmondta: a Vajdaságban általuk feltártakról készült dokumentumot már az amerikai kongresszus elé terjesztették, de szerinte erősebb európai, amerikai közös fellépésre lenne szükség, mert az eddigi figyelmeztetések hatástalanok voltak. Mint mondta, akár a segélyezés leállításáról is szó lehet, de előtte még más lépések is lehetségesek.

Közös állásfoglalásban szólalhatnak fel a vajdasági magyarellenes atrocitásokkal szemben a határon túli magyar parlamenti képviselők, jelentette ki Szili Katalin. A házelnök a kezdeményezésen túl az Egyesült Államokban a kongresszus vezetőinek a figyelmét is fel akarja hívni a kisebbség elszomorító helyzetére. A szocialista politikus szerbiai látogatást is tervez, reményei szerint a szerb parlamentben is felszólalhat a magyar kisebbség érdekében.

Kizárással fenyegetnek

"Szerbia-Montenegró az Európa Tanács (ET) tagja, a szervezethez csatlakozásával vállalta az emberi és kisebbségi jogok védelmét", jelentette ki Szili. Az Országgyűlés elnöke az ET monitoring rendszerének felhasználása, illetve valamiféle szankcionálási lehetőség érdekében a szocialista Gedei József, az ET parlamenti közgyűlésének magyar képviselője segítségét kérte.

"Az ET két képviselőjét már a Vajdaságba küldte, de fel fogom kérni a parlamenti közgyűlést arra, hogy egy ellenőrző mechanizmust is indítson be az ügyben" - jelentette ki Gedei. Véleménye szerint ha Belgrád nem vet véget a kisebbségellenes atrocitásoknak, Szerbia-Montenegrót "végső soron ki is zárhatják" a Tanács tagjai közül.

Felmerülhet az autonómia

Gedei szerint a vajdasági autonómia kérdésének is középpontba kellene kerülnie. A szocialista képviselő nem tartja kizártnak"egy sajátos, a Vajdaságra alkalmazott autonómiaforma" megvalósítását sem. A magyar ET-delegáció szakértői szerint az elmúlt fél évben több mint háromszáz kisebbségellenes atrocitás történt a Vajdaságban, ám a szerb vezetés és a hatóságok nem tettek érdemi lépéseket azok megfékezése érdekében.

A sajtótájékoztatón a New York-i székhelyű Magyar Emberjogi Alapítvány képviseletében részt vett a szervezet vezetője, Hámos László is. Mint mondta, az alapítvány által készített, az atrocitásokat tényszerűen felsoroló húszoldalas dokumentumot eljuttatták amerikai kongresszusi képviselőkhöz.

Amerikában is nyomást gyakorolnak

Többek között ez alapján írt számon kérő levelet Tom Lantos, az amerikai képviselőház nemzetközi kapcsolatok bizottságának rangidős demokrata párti tagja Vojislav Kostunica szerb miniszterelnöknek, Christopher Smith, a képviselőház tagja pedig Boris Tadic szerb elnöknek.

"Kostunica és Tadic válasza egyaránt arra utal, hogy még csak el sem ismerik az atrocitásokat, nemhogy elítélnék azokat", jelentette ki Hámos. Mint mondta, a Szerbiának nyújtható amerikai segélyek három feltétele között szerepel a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása is. Az Egyesült Államok a szerb hatóságok a hágai Nemzetközi Törvényszékkel akadozó együttműködése miatt már felfüggesztette a segélyek juttatását.