„Esterházy János gróf egyike volt azon keveseknek, akiknek volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon, amikor több mint elegendő oka volt arra, hogy hallgasson” – jelentette ki 2011. november 3-án Abraham H. Foxman, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) országos elnöke, aki a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat nyújtotta át Giovanni Malfattinak, Esterházy János unokájának. Az ADL a díj odaítélését még októberi hivatalos közleményében jelentette be honlapján, s egyidejűleg a döntésről levélben tájékoztatta Esterházy János Rómában élő lányát, gróf Esterházy-Malfatti Alicet. A szervezet indoklása szerint Esterházy János többszörösen rászolgált erre a díjra, hiszen 1939-ben aktívan bekapcsolódott a lengyel - köztük sok zsidó - üldözöttek Magyarországra való menekítésében, és ő volt az egyetlen, aki nemet mondott a zsidóüldözésre a szlovák parlamentben.
A New York-i Grand Hyatt szállodában rendezett ünnepségen részt vett Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke és Tarlós István budapesti főpolgármester. Németh Zsolt az ünnepségen rámutatott: Esterházy János „egy magyar Wallenberg” volt, aki egyszerre volt a fasizmus és a kommunizmus áldozata, aki életével és mártíromságával ma is az embertársak szolgálatának fontosságára és a szolidaritásra hívja fel a figyelmet. Azon túlmenően, hogy zsidókat mentett, elkötelezettje volt a magyar–szlovák történelmi együttélésnek és barátságnak.
Berényi: mély vallásosságában emberszerető, humanista, igaz ember volt
 Berényi József azzal kezdte Esterházy méltatását, hogy a gondoskodó szülők, de a jó pedagógusok is azt tanították, hogy az igazság mindig kiderül, az igazság győzni fog, ám később az ember megtapasztalja, hogy ez nincs mindig így. „Mégis, gyermekeinket mi is így neveljük, mert ez nem a józan belátás kérdése, hanem egy emberi vágy teljesülésének örök igénye” – fejtette ki, majd azzal folytatta, hogy ma az Anti-Defamation Leage-nek köszönhetően mindenki számára egyértelművé válhatott: Esterházy János nem volt más, mint egy mély vallásosságában emberszerető, humanista, igaz ember.
Berényi szerint a humanista Esterházynak természetes volt, hogy a II. világháború idején ártatlanokat mentett, akiket származásuk vagy világnézetük miatt üldöztek. Beszédében a felvidéki politikus rámutatott arra is, hogy 1942-ben Esterházynak a szlovák parlamentben tanúsított magatartása – a zsidó törvények egyedüliként való elutasítása több, mint példaértékű, mert tükröt tartott Közép-Kelet-Európa minden politikusa elé. „Éppen ezért a háború vége felé Esterházy János parlamenti képviselőt, a szlovákiai Egyesült Magyar Párt elnökét üldözte és börtönbe zárta mind a náci Gestapo, mind a szovjet KGB. Esterházynak saját, emberi értékei és személyes integritása miatt szenvednie kellett. A diktatúrák ugyanis nem az igaz és jó emberekre épülnek, hanem azok ellentétjeire” – hangsúlyozta az MKP elnöke New Yorkban.
A szlovákiai magyar közösség vezető politikusa szerint azonban Esterházy hosszú börtönéveinek viszontagsága és későbbi mártírhalála – miként azt a mai esemény is mutatja - nem volt hiábavaló, mert az utókor egy része kárpótol, igazságot szolgáltat. „A Courage to Care Award átadásával Önök, tisztelt Anti-Defamation Leage nagyon nagy dolgot tesznek. Nemcsak Esterházy Jánost mentik fel a világ előtt a rá kitalált koholt vádak alól, amelyek Szlovákiában ma is szinte kikezdhetetlenül érvényben vannak, hanem reményt adnak a szlovákiai magyarok százezrei számára is, akik 1947 óta a mai napig a kollektív bűnösség vádjának alaptalan bélyegét viselve élnek Szlovákiában” - szögezte le a New York-i ünnepségen a Magyar Koalíció Pártjának elnöke.
Berényi szerint az egyéni cselekedeteket széles kontextusban is látni kell. Úgy érzi, ez történik a szlovákiai magyar Eszterházy János esetében, aki (természetesen nem egyedül és kizárólag) zsidó menekülteknek segített, mert kisebbségi sorsuk miatt védtelenné váltak egy elnyomó rendszerrel szemben. „Ma egy amerikai zsidó szervezet nevében átadott neves díjjal Önök segítenek nekünk, szlovákiai magyaroknak, hogy erőt merítsünk, érveket kapjunk sorsunk irányításához a II. világháború után szüleinkre és nagyszüleinkre ártatlanul kimondott kollektív bűnösség eltörlése érdekében” - szögezte le.
Berényi József az 500 ezres szlovákiai magyarság és minden jó szándékú ember nevében köszönte meg, hogy nagy példaképünket, a szlovákiai magyarok szimbólumát, Esterházy Jánost díjjal jutalmazta a zsidó szervezet.
Semjén Zsolt: Magyarország üdvözli Esterházy János életművének nemzetközi elismerését
Magyarország üdvözli Esterházy János életművének nemzetközi elismerését - közölte az MTI-vel Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. „A New York-i Rágalmazásellenes Liga ’Bátorságért’ járó kitüntetése fontos lépés azon az úton, ami igazságot szolgáltat a fasisztának bélyegzett felvidéki magyar politikusnak. Esterházy János elismerése csattanós válasz volt bizonyos szlovák politikusok támadására” – áll a miniszterelnökség közleményében. Semjén Zsolt úgy fogalmazott, „bízunk abban, hogy ez kitüntetés jótékonyan fog hatni a példamutató keresztény életutat bejáró magyar politikus boldoggá avatási ügyében”. „Elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki a Barankovics Izraelita Műhely munkájáért és mindazoknak, akiknek szerepe volt ebben a történelmi igazságtételben” – zárul a közlemény.
Főhajtás Esterházy János emléke előtt Prágában
 Esterházy János, a szlovákiai magyarság egykori vezetőjének emléke előtt tisztelgett 2011. november 4-én Prágában Martonyi János magyar külügyminiszter. A budapesti diplomácia vezetője felkereste a csehországi kommunizmus áldozatainak felújítás alatt lévő emlékhelyét a Motol köztemetőben, ahol virágokat helyezett el az emléktáblák előtt. A megemlékezésen részt vett Dominik Duka prágai érsek és Nadezda Kavalírová a csehországi volt politikai foglyok konföderációjának elnöke. Jelen volt Jan Janku, Esterházy rabtársa, Roberto Malfatti, Esterházy János unokája és Daniel Herman, a Totalitárius Rendszereket Kutató Intézet igazgatója is. Esterházy a mírovi börtönben hunyt el.
„Mi elsősorban azért tiszteljük Esterházy Jánost, mert a második világháború idején a zsidók deportálása ellen szavazott a szlovák parlamentben” - jelentette ki Kavalírová, aki beszédében ismertette, méltatta Esterházy életét és munkásságát. Hasonlóan szólt Josef Bryksről is, aki szintén emléktáblát kap a felújított emlékművön. A kommunizmus áldozatainak emlékhelyét a kilencvenes évek közepén hozták létre azon a helyen, ahol 1954 óta tömegsír volt. Julius Mlcoch, a prágai temetkezési vállalat igazgatója az MTI tudósítójának azt mondta, hogy a kilencvenes évek elejéig mintegy 3000 személy hamvait helyezték a hosszú évekig jeltelen tömegsírba.
1965-ben ide szórták azon volt politikai foglyok hamvait is, akiknek urnáját addig a prágai Pankrác börtönben őrizték. Az emlékhelyet most felújítják, az új emlékműre két emléktábla kerül: Esterházy Jánosé és Josef Bryksé. Esterházy a börtönben elhunyt politikai foglyok, Bryks a munkatáborokban elhunytak nevében kap emléktáblát.
„Fejet hajtunk mindkét férfi előtt. Megérdemlik" - mondta Dominik Duka. Esterházyról szólva megjegyezte: mindvégig hű maradt történelmi nevéhez és keresztény hitéhez. „Mindig azon volt, hogy az igazság, az emberi méltóság és a szabadság oldalán legyen" - hangsúlyozta a prágai érsek, aki beszéde végén latinul elmondta a Miatyánkot. A felújított emlékhelyet a tervek szerint november 14-én avatják fel - értesült az MTI tudósítója.
Esterházy János, a zsidómentő „háborús bűnös"
Esterházy János a két világháború közti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt. Bár a második világháború alatti szlovák parlamentben ő volt az egyetlen képviselő, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott, a háború után előbb kiadták a szovjet titkosszolgálatoknak, majd a szlovák Nemzeti Bíróság 1947-ben halálra ítélte, a vád szerint a fasizmussal való együttműködésért. A szovjet hatóságok 1949-ben visszaadták Esterházyt a csehszlovákoknak. Elnöki kegyelemben részesült és életfogytiglani büntetést kapott. Csehszlovákia több börtönében raboskodott, majd 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében meghalt. A börtönparancsnok nem adta ki hamvait a családnak. Szlovákia és Csehország máig nem rehabilitálta Esterházyt, s mindkét országban hivatalosan továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
 |
