Közel kétszázezerrel, 1 238 000 főre csökkent a romániai magyarság száma az utóbbi tíz év alatt. A román statisztikai intézet (INS) által 2012. február 2-án közzétett adatok szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038-cal kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes eredmények szerint a 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807 személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostani adatok szerint a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék.
Sajtónyilatkozatban fejezi ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt a szlovák kormányhivatal - döntött 2012. február elsején a szlovák kormány. A pozsonyi kabinet a nyilatkozatban elismeri, hogy a panaszos ügyében bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy sérülhettek a panaszosnak az Emberi Jogok Európai Egyezményében rögzített jogai. Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én vette kezdetét, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, mert magyarul beszélt. A HHRF a kezdetektől felvállalta Hedvig ügyét, munkatársai többször találkoztak a bántalmazott diáklánnyal és a szlovák hatóságok elfogadhatatlan bánásmódját nemzetközi színtérre vitte.
A kisebbségi helységnévlista átírását helyezte kilátásba márciusban sorra kerülő szlobvákiai parlamenti választások nagy esélyeseként nyilvántartott Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt. Az Új Szó című felvidéki magyar napilap értesülései szerint a Smer politikusai már korábban jelezték, hogy sem az államnyelvtörvény 2011-től hatályos „finomításával", sem a tavaly nyáron elfogadott kisebbségi nyelvtörvénnyel nem értenek egyet. „Ami a hivatalos gyakorlatot illeti, nem szabad elfelejteni, hogy Szlovákiában vagyunk" – magyarázta Dusan Caplovic volt kisebbségügyi kormányalelnök. A Smer alelnöke azt nehezményezi, hogy az új helységnévlista engedélyezi a II. világháború után a szlovák nemzetébresztőkről elnevezett magyar települések (pl. Párkány-Stúrovo, Gúta-Kolárovo) korábbi magyar nevének a hivatalos használatát is, ami eddig nem volt lehetséges.
Az anyanyelvű oktatás fontosságát és az autonómia előnyeit hangsúlyozta New York állam volt kormányzója
2012.01.15.
Az anyanyelvű oktatás fontosságát és az autonómia előnyeit hangsúlyozta Nagyváradra tett tegnapi villámlátogatása alkalmával George Pataki, New York állam egykori kormányzója. Az amerikai magyar politikus lányával, Allison Pataki-Levy-vel tett eleget Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének, az Európai Parlament (EP) alelnökének meghívásának, akinek kíséretében reggel részt vett a nagyvárad-olaszi református templomban tartott istentiszteleten. Ezt követően. George Pataki a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ múzeumtermében az erdélyi magyar akadémiai szféra vezetőivel folytatott zártkörű tárgyalást az erdélyi felsőoktatás helyzetéről és problémáiról.
Visszatért rimaszombati otthonába a magyar állampolgárságának felvétele miatt szlovák okmányainak leadására felszólított Tamás Aladárné, és panaszt nyújtott be az őt ért sérelem miatt - közölte 2012. január 9-én a 100 éves hölgy lánya az MTI-vel. A Magyarországon élő Tamás Judit múlt év december elején azért vette magához 1912-ben született édesanyját, mert szlovák papírjainak leadására szólította fel a rimaszombati hatóság az idős asszonyt, akinek az egészsége megromlott, ápolásra szorult. Mindeddig hat, magyar állampolgárságot felvevő szlovákiai magyart idézett már be a szlovák rendőrség, hogy adja le szlovák személyi okmányait. A HHRF közleményben ítélte el a pozsonyi hatóságok intézkedését, hangsúlyozva, a szlovák állam nemcsak saját alaptörvényét, de nemzetközi kötelezettségvállalásait is megszegte.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) mély megrendüléssel tudatja, hogy súlyos betegség után, 60 éves korában elhunyt Borbély Ernő, az erdélyi magyarság jogainak élharcosa, régi szövetségesünk. 1982. november 22-én elkezdődött meghurcoltatása, mely 1983. február 26-i letartóztatásával végződött. Azzal vádolták meg, hogy két „bűntársával” együtt – Biró Katalin és Buzás László – merényletet készített elő Nicolae Ceauşescu román elnök, a Román Kommunista Párt főtitkára ellen. A HHRF kitartóan küzdött az amerikai kongresszusban és kormányzatnál Borbély Ernő szabadon bocsátása érdekében. 1990 novemberében munkásságáért, következetes kiállásáért alapítványunk emberi jogi díjban részesítette, amelyet Tom Lantos adott át a Kolozsvári Magyar Színházban.
Újból elutasította a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) román többségű szenátusa a magyar intézetek megalakulását - közölte 2011. december 15-én az MTI-vel Brassai Attila, az egyetem oktatója. Mint ismeretes, a román oktatási minisztérium december elején másodszor szólította fel átiratban az egyetem szenátusát, hogy a felsőoktatási intézmény tartsa tiszteletben az oktatási törvény, multikulturális egyetemekre vonatkozó előírásait. A román szaktárca a magyar intézetek (főtanszékek) megalapítását kérte, ami szavatolná a magyar nyelvű oktatás önálló tagozatba szerveződését. A magyar oktatóknak jelenleg nincs semmilyen önálló döntési jogkörük.
A szerb parlament 2011. december 5-én 121 igenlő, öt nemleges és egy tartózkodó szavazattal elfogadta a rehabilitációs törvényt, amely orvosolja a korábban hatályba lépett kárpótlási törvény azon hibáját, amely a kollektív bűnösség elvét vette alapul, ami lényegében a magyarokat is érintette. „Így a kollektív bűnösség elve törlődött a visszaszármaztatás folyamatából" – mondta Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője az MTI belgrádi tudósítójának a törvény megszavazása után.
Egy majdnem 100 éves felvidéki magyar nyugdíjas tanítónőtől vették el szlovák állampolgáságát a pozsonyi hatóságok. A rimaszombati Tamás Aladárné 2011-ben tett magyar állampolgársági esküt és 2011. december 2-án kapta meg az értesítést, hogy adja le a szlovák papírjait. November közepén Boldoghy Olivér révkomáromi színész-vállalkozótól vonta meg szlovák állampolgárságát a szlovák belügyminisztérium, amit a HHRF közleményben ítélt el, hangsúlyozva, hogy az intézkedéssel a szlovák állam nemcsak saját alaptörvényét, de nemzetközi kötelezettségvállalásait is megszegte.
A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) határozottan tiltakozik a szlovák kormány újabb magyarellenes, a felvidéki magyar közösség megfélemlítését célzó intézkedése ellen.
Riport Hámos Lászlóval a Duna TV Közbeszéd című műsorában
2011. november 21.
Székelyföldön kisebb arányban csökkent a magyarok száma, mint a románoké – derül ki az október 21-30. között megtartott romániai népszámlálás első eredményeiből, melyeket 2011. november 21-én ismertetett Kolozsváron Kovács Péter RMDSZ-főtitkár, Székely István főtitkárhelyettes és Antal Árpád sepsziszentgyörgyi polgármester. A beszámoló a Hargita és Kovászna megyei adatokra korlátozódott, mert a két megyében – néhány települést leszámítva – már ismertek a népességre vonatkozó számok. Az erdélyi magyarságra vonatkozó részletes adatsorra még várni kell.
A pozsonyi kulturális minisztérium úgy véli, nem kellene olyan településneveket használni Szlovákiában, amelyek a Horthy-korszakot és a magyarosítás éveit idézik – írta 2011. november 11-i számában az Új Szó című felvidéki magyar napilap. Az újság szerint ezért a kisebbségi településneveket tartalmazó kormányrendelet elfogadása nagy valószínűséggel nem lesz egyszerű. Az a kormányrendelet, amely a legalább 20 százaléknyi nemzeti kisebbségi lakossággal rendelkező települések kisebbségi elnevezéseit tartalmazza, november 9-ig volt tárcaközi egyeztetésen. A kulturális tárca nem tartja elfogadhatónak, hogy a néhai táblatörvény által nem engedélyezett településneveket (pl. Ógyalla, Párkány, Nagyhind) ismét feltüntethessék.
Ítéletet hirdetett a vereckei honfoglalási emlékmű idén februári megrongálása ügyében a helyileg illetékes Volóci Járási Bíróság, amely bűnösnek találta az elkövetőket, a nacionalista Szvoboda (Szabadság) párt Kárpátalja megyei vezetőit – adta hírül 2011. október 27-én megjelent számában a beregszászi Kárpátalja című hetilap. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a három vádlott – Oleg Kucin, Ruszlan Polivka és Tomas Lelekacs – 2011. február 19-én hajnalban előre megfontolt szándékkal, az előzetesen beszerzett üzemanyag és gumiabroncsok meggyújtásával megrongálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) tulajdonát képező honfoglalási emlékművet a Vereckei-hágón.
„Esterházy János gróf egyike volt azon keveseknek, akiknek volt bátorsága ahhoz, hogy nemet mondjon, amikor több mint elegendő oka volt arra, hogy hallgasson” – jelentette ki 2011. november 3-án Abraham H. Foxman, az egyik legbefolyásosabb amerikai zsidó szervezet, a New York-i Rágalmazásellenes Liga (ADL) országos elnöke, aki a Jan Karski Bátorság és Szolgálat Díjat nyújtotta át Giovanni Malfattinak, Esterházy János unokájának. Az ADL a díj odaítélését még októberi hivatalos közleményében jelentette be honlapján, s egyidejűleg a döntésről levélben tájékoztatta Esterházy János Rómában élő lányát, gróf Esterházy-Malfatti Alicet. A szervezet indoklása szerint Esterházy János többszörösen rászolgált erre a díjra, hiszen 1939-ben aktívan bekapcsolódott a lengyel - köztük sok zsidó - üldözöttek Magyarországra való menekítésében, és ő volt az egyetlen, aki nemet mondott a zsidóüldözésre a szlovák parlamentben.
Az év első kilenc hónapjában a Vajdaságban 108 olyan esetről szereztek tudomást a hatóságok, amelyek nemzeti és vallási hovatartozás miatti okokra vezethető vissza: 5 fizikai támadást, 4 névtelen fenyegetést, 17 szóbeli összetűzést, 43 falfirkálást jelentettek a rendőrségnek. Megrongáltak 18 egyházi létesítményt, valamint 17 albán nemzetiségű lakos házát, és több kegyeleti és emlékhely megsértését is feljegyezték, egyebek között az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ épületébe történt betörést is. Az incidensek száma mindamellett csökkenő tendenciát mutat.
A frissen megjelent HHRF Hírlevél elsődleges célja, hogy tájékoztassa a Magyar Emberi Jogok Alapítvány támogatóit és partnereit Alapítványunk munkájáról, terveiről, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos hírekről.
Nyílt levélben fordult 2011. szeptember 27-én Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Boris Tadic szerb államfőhöz, miután a szerb parlament előző nap a VMSZ módosító javaslatait figyelmen kívül hagyva fogadta el a vagyon-visszaszármaztatásról (kárpótlásról) és a közvagyonról szóló törvényjavaslatot. A kárpótlási törvényt a belgrádi törvényhozás a kollektív bűnösség elvének törlése nélkül fogadta el. A VMSZ elnöke szerint az elfogadott törvény súlyosan sérti Szerbia alkotmányának alapvető jogelveit. „Ezzel a megoldással közvetlen módon sérül az alkotmány azon szakasza, amely tiltja Szerbia állampolgárainak bármilyen alapon történő, közvetlen vagy közvetett megkülönböztetését. A rendelkezéssel a törvényhozó durván megsérti az ártatlanság vélelmét, a tisztességes tárgyaláshoz fűződő jogot, valamint az egyéni felelősség elvét is, amelyet Szerbia alaptörvénye és számos, az ország által elfogadott nemzetközi dokumentum tartalmaz” – hangsúlyozta a VMSZ nyílt levéle.
A két nemzet „hosszú évekre visszatekintő történelmi, kulturális és családi kapcsolataira" hivatkozva tenné elérhetővé a cseh-szlovák kettős állampolgárságot a szlovák belügyi tárca. A magyart nem. A Daniel Lipšic (KDH) vezette belügyminisztérium által tárcaközi véleményezésre küldött tervezet 2012. májusától lépne érvénybe. A többi ország állampolgárságának felvételével kapcsolatban érvényben maradnának a szankciók, tehát a magyar állampolgárságot továbbra sem lehetne felvenni a szlovák mellé az utóbbi elvesztése nélkül.
Szlovákiában egyre emelkedik azoknak a száma, akik nyíltan vállalják, hogy már felvették a magyar állampolgárságot: Gubík László egyetemista, és néhány más személy után most Kassai Gyula lévai református lelkész jelentette be, hogy februárban kérelmezte és augusztusban Komáromban fel is vette a magyar állampolgárságot.
„Meggyőződésem, hogy nekünk, szlovák-magyar állampolgárságú felvidéki magyarok legtöbbjének a Berényi, József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke és a civilek által választott utat kellene járni, ahhoz, hogy a hatalomra minél nagyobb politikai nyomás nehezedjék és az állampolgársági törvény módosuljon" - áll abban a nyilatkozatban, amelyet Kassa Gyula 2011. szeptember 11-én juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához.
A Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) New York-i irodájába keres az emberi jogok iránt érdeklődő, angolul felsőszinten tudó gyakornokot. A programra olyan magyar állampolgárságú fiatalok jelentkezését várjuk, akik hat hónaptól 1 éves időszakra tudják elkötelezni magukat. Pozitív döntés esetén a gyakornoki munkát 2012 áprilisa és júniusa közt kell megkezdeni.
