Azt hiszem, kevesen emlékeznek arra, hogy Raymond Cousse darabját már bemutatták egyszer Aradon. Bevallom: e sorok írójában is csak némi (feleségi) segítséggel tudatosult, hogy a több mint egy évtizeddel ezelőtt az egykori zárda udvarán ugyanezt a darabot játszotta el Balázs Attila színművész, mintha nem ugyanevvel a címmel. (Az est másik kamaradarabjában Demeter András nyújtott szintén remek teljesítményt.) Így akad némi támpont az Aradi Kamaraszínház legújabb produkciójának értékeléséhez.
A francia szerző szövege adott (az ugyancsak temesvári Oberten János fordításában): egy gyermeki lélek eszmélése, rácsodálkozása a világra, s az abban megfogalmazódó kérdések tolmácsolása. A gyermek életében először szembesül a mészárosi munka kegyetlen valóságával (állatok, köztük ártatlan bárányok, borjak leölésével), a szexualitással, az iskolával s az ott, az illemhelyen honos perverzitásokkal, a halál-öröklét kérdésével. Nehéz kérdések, amelyekre nemhogy ő, hanem még a környezetében lévő felnőttek sem képesek elfogadható, a gyermek értelmi szintjének megfelelő válaszokat adni. A felvetett, korántsem gyerekes problémákra kapott válaszok vagy megkerülik a kérdést, vagy pedig nem elégítik ki a gyermeki kíváncsiságot. A legmegdöbbentőbb barátja, Marcel halála, akinek elmúlását másképpen magyarázza meg a barát édesapja, s egészen másképpen a plébános.
Nem véletlen, hogy a Gyerek nem tudja, végül is kinek is higygyen: az apának, aki kimondja a fájdalmas szót, a halált, s az avval járó végleges búcsúzást a baráttól, avagy a plébános úrnak, az örök élet reményében búcsúztatja a kis elhunytat. S talán az sem, hogy a találkozás reményében, fantáziálása közben eljátssza saját halálát is. Éppen ez a katarzis Victor Ioan Frunza akkori, illetve Tapasztó Ernő mostani rendezésében. Akkor a Gyerek (Balázs Attila) halottaskocsin indult a temetőbe a nagy találkozóra Marcellel, a Kamaraszínház előadásában Lung László Zsolt pedig koporsóban, amelyre aztán dübörögve ráhullnak az anyaföld első göröngyei. Hatásos befejezés volt az is, ez is!
Tapasztó Ernő rendezése kétségtelenül ötletgazdag. Szuggesztívek a kellékként használt eszközök (az első jelenetben a mészáros kései, bárdja, a disznófej), a multifunkcionális kondér, az asztal, mint a perverzitás helyszínét sugalló illemhely. Tapasztó Ernő rendezői elképzeléseit Lung László Zsolt nagyon jól valósította meg. Méltán kapott vastapsot a végén.
Ennek ellenére van az előadásnak (számomra) két zavaró momentuma. Mindenekelőtt a tanító figurája. Lehet egy gyermek képzeletében az oktatója szigorú, lehet morózus, lehet kedélyes, de hogy folyton röhögő agyalágyult, azt nehezen hiszem. Még egy groteszk felfogású rendezésben sem. Hasonlóan, átgondolnám Marcel nővére szövegének a tolmácsolását is. A nő lehet nimfomániás, lehet szexbolond, hívja partnereit "Picinyemnek", csak ne gügyögjön hároméves gyermekként.
A kritikus megjegyzéseivel is lehet vitatkozni, meg lehet jogosságukat kérdőjelezni, cáfolni. Mert akkor jó egy színházi előadás, ha sokat beszélnek, ha vitatkoznak róla. A Gyerekességekről - kétségtelen - még sokat vitatkoznak majd a nézők.

A kiállított képek megtekintése után biztos vagyok abban, hogy nem véletlenül tervezték be Takács Flory festészeti kiállítását a meteorológiai tavasz első napjára. Az aradi képzőművész ugyanis olyan tavaszi hangulatot varázsolt a Klió terembe, hogy arra még a legbátortalanabb tavaszi kisvirág is felébredt (ha mindeddig nem tette) igen hosszúra nyúlt álmából, s kidugta fejét a földből. S ha betekintése lett volna a kiállító terembe, egy olyan virág kavalkád tárult eléje, amely magát is virágzásra bátorította volna.
De fordítsuk komolyra a szót. Takács Flory vonzalmát a virágok iránt immár két és fél évtizede ismerjük, hiszen 1984 óta tagja a Ion Andreescu Képzőművészeti Körnek. Nem tévedek, ha azt állítom, hogy még nem volt olyan közös vagy egyéni tárlat, ahol többségében nem virágcsendéletet állított ki. A művészházaspár (Flory férje Takács Mihály, a közismert aradi képzőművész) szinte együtt kezdte művészi pályafutását, de mindketten megmaradtak "az első szerelemnél": Flory a virágoknál, Misi a tájképeknél, elsősorban városképeknél. Állítom: mindkettőjüknek megérte, nevet szereztek maguknak az aradi képzőművészeti életben. Sőt! Ha végigböngésszük a művésznőnek a kiállításra készített ízléses katalógusát, rácsodálkozunk, hogy már tucatnál több egyéni kiállítása volt külföldön (Olaszországban és Magyarországon). Több, mint idehaza!
Takács Flory a csendéletek mesterévé fejlesztette magát. A most kiállított 59 olajfestménye arról is tanúskodik, hogy menynyire finom a női lélek, mennyi képessége van arra, hogy szépet, mindnyájunk számára lélekemelőt alkosson. Ízléses csendéleteinek túlnyomó többsége bármely lakást szebbé, a környezetet kellemessebbé tenné. Milyen kár, hogy mifelénk csak elvétve akad olyan közintézmény, amely a helyiségeibe képzőművészeti alkotásokat vásárol és állít közszemlére.
Takács Flory képeit akár orvosi rendelők, kórházak, de komor állami hivatalok falán is elképzelném. Hátha mosolyt varázsolnának a morcos köztisztviselők, túlterhelt orvosok, ápolók arcára. Vagy segítenének enyhíteni, elviselhetőbbé tenni a betegek szenvedését. Hátha megérjük, hogy egyszer erre is teljen a költségvetésből!

Máté  Márta Hunyad megye főtanfelügyelő-helyettese szerint, a tanügyi reform keretében, a megyében, a 185 önálló jogi intézmény helyett, szeptember 1-jétől, csak 111 marad. így Déván 20 önálló intézményből 12, Vajdahunyadon 27-ből 7, Petrozsényban 14-ből 6, Lupényban 10-ből 3, Szászvároson 7-ből 3 marad meg. Az iskolaösszevonás inkább a városokban érvényesül, ahol általános iskolákat vonnak össze líceumokkal. A reform alkalmazása nehézségekbe ütközik. Brádon két általános iskola és a helyi líceum összevonása borzolta fel a kedélyeket. Szászvároson pedig, a Dominic Stanca iskola és az Aurel Vlaicu líceum összevonását ellenzik. Hátszegen maga az önkormányzat lépett fel a két általános iskola és a helyi líceum összevonása ellen.

Mircia Moloţ, a Hunyad megyei tanács elnökének a kérdésfeltevése a "magyar veszély" kérdésének a felújítását jelenti. Szerinte az RMDSZ ossza csak fel Magyarországot. Nem számít, hogy az RMDSZ, és az erdélyi magyarok román állampolgárok, s az alkotmány szerint, egyenlő jogaik kell legyenek a többségi nemzet tagjaival. Az sem számít, hogy a liberális doktrina mércéje nem az etnikai háttér, hanem a civil állampolgári közösség. Mi lenne jobb Hunyad megyének, hogy az V-ös régió része legyen, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékkel, vagy tartozzon egy külön régióhoz Fehér megyével együtt. Szerinte, mivel Hunyad megye elindult az V-ös régió irányába, és a jó pályázataival a régiónak leosztott uniós támoatások 60%-át kapja meg "jobb, mint ha a hagyományokhoz híven, a Fehér megyéhez kötődő történelmi, földrajzi hasonlóság alapján egy új régió része lenne".

Húshagyókedd délutánján, a csernakeresztúri óvodások és kisiskolások, jól sikerült farsangi bált rendeztek. A tanító- és óvó néni Jancsikának és Juliskának öltöztek fel. Volt tombola, zsákbaugrás, labdagurítás, a kéz és a láb igénybevétele nélkül, tojás egyensúlyozó verseny is, amit a kicsik nagyon élveztek. A farsangi mulatság emlékére a gyerekek színes bohóc-puzzle képet állítottak össze.

A Communitas Alapítvány által támogatott Ha varázspálcám volna rajzpályázat díjkiosztó ünnepségére február közepén került sor. A negyedik osztályosok korcsoportjában a csernakeresztúri Demeter Mátyás díjat nyert, a Földet őslényekkel visszanépesítő című rajzával.

A Mesék szárnyán nevű mesevetélkedő megyei szakaszán hét Hunyad megyei csapat vett részt. A dévai Panda csapat most is remekelt. Csatlós Zsófia tanító néni kisdiákjai megnyerték a megmérettetést. Velük utazik Nagyváradra a  Kiss Imola Angéla tanító néni által felkészített, szintén dévai harmadikos csapat, a Macskacicók is. Jó pontszámot értek el a csernakeresztúri Lovagok, a dévai Barbie és Pandák, és a petrozsényi Vadlovak csapata is..

Szóltunk már a megyénkbe látogató olasz befektetőkről, akiket  Anina környéke érdekelt. A látogatást követően Manlio Giuffrido úr, Olaszország temesvári konzulja konkrétumokat közölt a találkozásról, megbeszélésről. Hangsúlyozták a román partnereknek, hogy megyénk kitűnő turisztikai helyekkel rendelkezik, ám ezeket fejleszteni kellene. Például az Anina Marillavölgy közötti mintegy 7 kilométeres turistautat is javítani kellene. Azonkívül Anina város Bradet nevezetű negyedében több épületről nem tudni, kinek a tulajdonában van, tisztázatlanok a tulajdonjogi viszonyok. Ugyanis itt, naponta csak két órán át folyik az ihatatlan ivóvíz, nincs kanalizálás, orvosi rendelő és megfelelő szeméttározó sem. Az olasz befektetők jelezték, hogy részt vennének az iskola modernizálásában, a turizmus és agroturizmus fejlesztésében, szorgalmazzák a környezetbarát mezőgazdaság művelését és a munka miatt szétszakadt családok egyesülését, itthoni munkalehetőség létrehozásával. Octavian Tunea prefektus ígéretet tett az út megjavítására, az épületek tulajdonviszonyának rendezésére, ugyanakkor kijelentette, hogy Anina valóban különleges hely, érdemes erőfeszítéseket tennünk.

A resicabányai Nők Ökumenikus Mozgalma mindenkit meghív pénteken, március 5-én 18 óra 30 perctől a Havasboldogasszony római katolikus templomba imaestre, melyet a Világ imanap alkalmából szerveznek. Idén a kameruni nők készítették elő az imanap anyagát.

Március 11-14. között Resicabányán a református gyülekezet vendége lesz Karczagi Sándor nyugdíjas lelkipásztor. Az általa tartott alkalmakra szeretettel hívunk és várunk mindenkit. Csütörtökön, 11-én 18 órai kezdettel irodalmi estre kerül sor, a téma Reményik Sándor. Pénteken, 12-én 18 órai kezdettel előadás lesz a böjtről, szombaton, 13-án pedig a kommunizmus idején hite miatt börtönbe került lelkész mesél életéről, élményeiről. Vasárnap délelőtt a szokásos időben 10 órától istentisztelet lesz, amely a háromnapos programot ünnepélyesen lezárja. A programok helyszíne a református templom és iskola épülete.

Szeretettel hívunk és várunk minden 4-12 év közötti resicabányai gyereket a március 6-tól újrainduló játszóházba, a református templom és iskola épületébe. Szombatonként 10 órától 13 óráig a játék, kézművesség és mese mellett lesz vallásóra is, bábozás és a magyar óra keretében magyar költők és írók műveivel ismerkedünk. Nem hiányzik a szokásos uzsonna és tea, no meg a jókedv.                      
M.Biró Júlia
Tudósításai