Zsombolyán is csak három magyar termelő maradt. Rákóczi György gazdával beszélgettünk, aki megosztotta velünk tapasztalatait az elmúlt évről, s véleményét az előttünk álló mezőgazdasági évről.
Rákóczi György szoros kapcsolatban dolgozik Kiss László agrármérnökkel, így biztosított a termelés szakmai alapja. Az elért eredmények igazolják hogy egyéb feltételek mellett szaktudásra is szükség van. A beszélgetés során megtudtuk, hogy az elmúlt évben jó eredményeket értek el: búzából 130 ha területen átlagban 5100 kg/ha termést takarítottak be, s mivel állandó vásárlójuk van, a jobb minőségű búzájukat 0,42 lej/kg, s a gyengébbet 0,39 lej/kg árban tudták értékesíteni. Láthatjuk, hogy mit jelent az állandó vevő, ez esetben a helybeli malmos személyében. Mindkét fél számára előnyös a megbízhatóság, mind a minőség, mind pedig a biztos piac szempontjából.
A tavalyi kukorica termésátlaguk is nagyon jó, 50 ha-on a termésátlag 7100 kg/ha szemes kukorica. Az értékesítése is elég jól sikerült, mert betakarításkor 0,35 lej/kg-ot kapott érte Rákóczi gazda, később kg-ként 0,50 lejért értékesíthette.
Számításai szerint a földalapú támogatásból kapott összeg volt az, amely helyrebillentette a termelési költségeket, s lehetővé tette a gépvásárlást.
A termelés hatékonyabbá tételére vásárolt egy korszerű talajlazítót, több kapával, amely a talajt legalább 20 cm mélyen lazítja, ugyanis tapasztalta, hogy a sok évtizeden át megtaposott szántóföldet levegőztetni, lazítani is kell. Vásárolt továbbá egy ekét s egy szecskázót, amely a kombájnnal betakarított kukorica szármaradványokat aprítja fel. Ami jobb minőségű szántást és egyben tápanyagvisszajuttatást is eredményez. Szüksége volt egy teleszkópikus rakodóra és egy gabona-elevátorra.
Az ősszel 130 ha búzát sikerült vetni, amely már szépen zöldell. Sajnos az ősszel elvetett repce nem sikerült, ki kell szántania, mert az őszi szárazság következtében nem csírázott ki a mag a földben, és nem bújt ki. Kukorica jön helyébe.
Az ősszel elvetett búzafajták mind magyarországi előállítású minőségi búza: Gk Élet, Magvas és Magdaléna. A tavaszra szükséges kukorica vetőmagot, épp beszélgetésünk idején rakták le.
Az őszi szántást a 180 LE-s traktorával befejezte még november 2-án, a talajvízzel nincs gondjuk jelen pillanatban, de még lehet. Nagy területen végzett talajlazítást, s 24 ha-t talajkémiai vizsgálatok alapján, sertéstrágyával hordta meg egy vállalat, ingyen.
Zsombolyán nagyobb területen még Kása Pál gazda dolgozik, s a két Kovács testvér.
Rákóczi gazda örömmel mondta, hogy Zsombolya határa majdnem teljesen meg van művelve nekik is van „olaszuk", aki sertést hízlal, s nagyon boldog, hogy Rákóczi gazdának nincs adóssága.
Lugos. A lugosi Kovács Bálint gazdáról is, mint gazdálkodó, és nem a politizáló emberről óhajtunk szólni. A helyi gazdakör eredményesen működik, taglétszáma megnőtt, új szervezetekhez is csatlakozott, jelentős támogatásokban részesül.
A lugosi gazdakörben Kovács Bálint mezőgazdasági tevékenysége sok esetben jó példa lehet: nem termel biztos felvásárló nélkül. Ez ma minden termelő számára szabály kellene legyen, a tejet, túrót, tejfölt, családja értékesíti mindennapi megrendelőinek, még vastehénre sincs szüksége, üvegben viszi el mindenki a napi tejet. De szállít iskolának, óvodának is, biztosítva a 24 fejős tehenétől kifejt tejének az értékesítését. A takarmányt is maga termeli meg, s mivel áruit maga értékesíti, azok árát nem a supermarketek szabják meg.
Az elmúlt évben is sikerült mindent jó árban, szerződések alapján értékesíteni. Már le van szerződve a jövő évi napraforgó termése és tárgyalásban van a búza és kukorica felvásárlóval.
Az ősszel vetett 40 ha búzát és 20 ha triticalét az állatainak takarmányként. Tavaszra 100 ha kukoricát szándékozik vetni és 40-50 ha napraforgót, valamint a szükséges takarmányokat állatainak: 4-5 ha lucernát, 1 ha szarvaskerepet, 5 ha szudáni füvet, 7-8 ha silócirkot és silókukoricát.
Ebből az összetételből is láthatjuk, hogy menynyire változatos a takarmánya az állatai számára. Az általa vetendő minden takarmányfélének valamilyen előnye van, csak egyet emelve ki: a szudáni fű bírja a szárazságot és nagy termést biztosít.
Temesrékas határa leginkább szőlőt termel. A szántóföldek jó része megdolgozatlan, ami annak következménye, hogy sokan felhagytak a szántóföldi növénytermeléssel, s a hagyományos Bega-menti zöldségtermeléssel. Akinek van egy kicsi szőlője, a csemegefajták termését az országút szélén árulja, s a többiből bor készül. Ennyi dióhéjban a mai temesrékas kistermelők mezőgazdasági tevékenységéről. Vannak még, akik palántákat állítanak elő, és őszire, árvácskát.
A múlt évi termés gyenge volt, magyarázza Dózsa Sámuel kertészmérnök, gyakorló gazda. Az alacsony termésátlagok és a gyenge ár a múlt évben, nem biztosított megfelelő bevételt. Például a leszerződött tavaszi sörárpát sem vette át a sörgyár. Az idén, a tél folyamán, az ősszel elvetett repce kifagyott, s az őszi árpának is egy része, a búza is gyengének mutatkozik.
Az ősszel nagyon sokan nem tudtak búzát vetni a sok eső miatt, alig volt egy-két alkalmas nap tárcsázásra, s újra esni kezdett az eső. Dózsa mérnök tavaszra szerződést kötött a sörgyárral tavaszi sörárpa vetésére, és még napraforgót szándékszik vetni. A biztosabb megélhetést borszőlő adja.
A hagyományos Bega-menti zöldségtermelés is inkább a múlté, piacra nem termelnek, aminek egyik oka a piaci maffia uralkodása Temesvár piacain.
Dózsa mérnök reméli, hogy jövőre vásárolni tud egy 110-120 LE-s traktort, s a meglevő másik két traktorával együtt, jobban meg tudja oldani az évi mezőgazdasági munkákat.
Az eddigi példákból is következik, hogy a még létező néhány termelő előtt nehéz út áll, talán egyetlen reményt a nagyobb földalapú támogatás jelentheti, hiszen ezzel a támogatással éltek meg a nyugati, fejlettebb országok termelői is. Nagyon jó lenne, ha annyi évi támogatáshoz jutnának a mi termelőink is, mint a nyugatiak.

Február 24-én Emil Boc miniszterelnök, Borbély László környezetvédelmi miniszterrel, Teodor Baconschi külügyminiszterrel, valamint Adriean Videanu gazdasági és kereskedelmi miniszterrel vett részt a budapesti találkozón. Ez alkalommal Borbély László környezetvédelmi miniszter tájékoztatta a magyar miniszterelnököt arról, hogy a verespataki beruházás engedélyeztetése jelenleg le van állítva, és addig nem is fog folytatódni, amíg a RMGC nem mutat fel egy érvényes városrendészeti tervet, valamint egy részletes régészeti jelentést. Emil Boc kormányfő arról biztosította Bajnai Gordont, hogy a román parlament előreláthatólag júniusig megszavazza a kisebbségi törvényt. A felek gazdasági kérdésekben is egyeztettek. Szó esett arról is, hogy hamarosan befejeződnek az Arad-Szeged gázvezeték, valamint a Várad-Békéscsaba elektromos vezetéknél elkezdett munkálatok.

Az energetika területén kiírt pályázatokat január 1. és április 30. között bonyolítják le, az összeg eléri a 120 millió eurót. A zöld energiaforrások támogatására, környezetvédelmi fejlesztésekre kiírt pályázatokra magáncégek és önkormányzatok egyaránt jelentkezhetnek.
"A válságkezelési program egyik kiemelt pontja az uniós pénzek lehívása és felhasználása. Románia 2013-ig évente közel 6 milliárd euró támogatásban részesül. Tavaly az ország ennek az összegnek még a 10%-át sem hívta le, alig 500 millió euróról beszélhetünk. Éppen ezért a kormány a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumon keresztül is kiemelt hangsúlyt fektet erre a kérdésre" - jelentette ki Borbély Károly gazdasági államtitkár.
A pályázási lehetőségekről és feltételekről bővebb információkat a http://amposcce.minind.ro/ honlapon találnak az érdeklődők.

Március első felében várható annak az orosz technikai csapatnak a látogatása, amely a romániai gáztározók bővítését, illetve újabbak építését méri fel - jelentette be Borbély Károly gazdasági államtitkár. Jelenleg 20 ilyen gáztározó van Roman-Margineni településeken, ezek bővítésére van szükség, amennyiben Románia közös vállalatot kíván létesíteni az állami Romgaz földgáztermelő vállalat és az orosz Gazprom részvételével. 
Az orosz Gazprom ugyanakkor a Déli Áramlat (South Stream) projektjéhez is keres partnereket, Romániában a Transgaz képviselőivel találkoztak. A Déli Áramlat projekt egy földgáz-vezeték megépítéséről szól, amely Oroszországból Olaszországba szállítana gázt, áthaladna a Fekete-tenger alatt Bulgáriába, ahol két részre oszlana, az északi Ausztria felé, a déli pedig Görögország és Olaszország felé szállítaná a gázt. A román fél átadta az orosz küldöttségnek az adatokat, hogy elkészítsék a megvalósíthatósági tanulmányt a Romániát átszelő gázvezetékről.
Románia ugyanakkor érdekelt az Európai Unió által támogatott Nabucco-tervben is, amely lehetővé tenné, hogy Közép-Ázsiából, a Kászpi-tenger térségéből, Törökország-Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria útvonalon szállítsák a földgázt.

Egy tervezet szerint nem a számla kibocsátása után, hanem a pénz beérkezését  követően kellene csak kifizetni a ÁFÁ-t.
Az utóbbi húsz évben egyik kormány sem merte felvállalni ezt a nagy lépést, amely óriási segítséget jelentene az üzleti szféra számára, nagy igazságtétel volna. Jelenleg hónapokig, évekig kell várni a kifizetésekre, sőt, sok esetben nem is folyik be a tervezett, leszámlázott bevétel - ennek ellenére, a ÁFÁ-t a be nem inkasszált pénzek után is ki kell fizetni.

Február 26-án a Romániai Magyar Üzleti Egyesület által szervezett gazdasági konferenciát tartott Bukarestben, amelyen Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő a 2010-es évi költségvetés és annak gazdasági kihatásai a romániai piacgazdaságra, európai uniós nézetek Románia gazdasági helyzetéről címmel tartott előadást. A konferenciát Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet köszöntötte, előadást tartott Nagy Ágnes, Izsó László, moderátor Pánczél Zoltán. A rendezvény RMÜE taggyűléssel folytatódott, más meghívottaknak üzleti megbeszéléseket szerveztek.
Az európai gazdasági tendenciákról és fejlesztési irányvonalakról beszélt Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője magyar befektetőknek Bukarestben megtartott konferenciáján. "A 2020-as Lisszaboni Stratégia nem általános megoldásokat kínál, hanem olyan irányvonalakat vázol, amely felé a tagállamoknak el kellene mozdulniuk" - mutatott rá Winkler Gyula. Az EP-képviselő: kiemelt figyelmet kap a tudásalapú gazdaság, a zöld gazdaság, az európai gazdaságok fenntartható növekedése, a versenyképesség növelése, az európai piac globális piacra való bekapcsolása által.
Az EP-képviselő többek között az Európában tapasztalható termelékenységi szintek eltéréséről beszélt a magyar befektetőknek, a gazdasági összehangolás fontosságát emelve ki, és kitért az Európai Valutaalap létrehozásának ötletére is. Winkler Gyula a Nemzetközi Valutaalap mintájára elképzelt pénzintézet létrehozását érdekes felvetésnek tartja.
Az EP-képviselő ugyanakkor arra is figyelmeztette a befektetőket, hogy még mindig nem lehet arról beszélni, hogy Románia kilábalt a recesszióból.
Az EP-képviselő kiemelte Románia és Magyarország kapcsolatait. "Tavaly ősszel a román-magyar együttes kormányülést a romániai választások miatt elhalasztották, most a magyarországi választások miatt egy őszi időpontban egyeztek meg a felek. Kiemelném, hogy az együttes ülések sok konkrét gazdasági eredményt hoztak, ezért is fontos folytatni ezeket" - jelentette ki Winkler Gyula.

Mindennapjaink  része, az emberi élet egyik fundamentuma a víz. Bőséges szakirodalom foglalkozik ezzel az egyelőre bizonyítottan kizárólag bolygónkon fellelhető elemmel, mégis, talán azért, mert annyira kéznél van - a huszonegyedik század hatmilliárdos emberi társadalma egyáltalán, vagy alig tudatosítja, hogy ez a létfontosságú elem is, a környezetszennyezés, az emberi felelőtlenség és sok más ok miatt, elfogyhat. A fenti gondolatot vihették haza otthonaikba mindazok, akik részt vettek a START Tanácsadó Iroda által szervezett Közérthető tudomány elnevezésű rendezvényén. Dr. Jánosi Endre kutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja A víz ezer arca az orvostudományban című előadása, részletesen és a tudományos szaknyelv "lefordítása" révén, mindenki számára elérhető szinten mutatta be, a címben megfogalmazott kereten túllépve, az életünket éltető elem széleskörű alkalmazásait, végigvezetve a hallgatóságot az orvosi dialízis a közember számára rendkívül bonyolultnak tűnő, ám a legegyszerűbb alapelveken nyugvó folyamatától, mely víz hiányában lehetetlen, egészen a víz ipari és mezőgazdasági felhasználásáig. Az előadás zárásaként bemutatott kisfilm, a jelenlegi pazarló és a környezet védelmével nem törődő életmódból  kiindulva, a viszonylag közeli jövendő képét kísérelte meg felvázolni. A résztvevők egyöntetű véleményével összangban elmondhatom, amennyiben a felvázoltak beigazolódnak, örvendek annak, hogy biztosan nem érem meg...