Jogi szempontból a kérdést Magyarországon is fel lehetett tenni a rendszerváltás előtt, ahol aztán az évek során javarészt kárpótlással rendezték az ügyet. El kell ismernünk, a szomszédos országok közül például Romániában természetben többet adtak vissza eredeti tulajdonosaiknak abból, amit egykor, vagyis 1948 után elvettek tőlük. Kivételt jelentenek az egyházak. Egyéni sajátosság, hogy Romániában nemcsak törvény, hanem sürgősségi rendelet is született az elkobzott közösségi javak visszaadásáról, ennek ellenére a történelmi egyházak nem kaptak vissza szinte semmit. A nyáron aztán itt is sikerült előrelépni, megszületett a törvény végrehajtási utasítása is. A törvénytisztelet persze függ a néplélektől is. A kétnyelvű táblák ügyében, például míg Szlovákiában igen szenvedélyes viták zajlottak korábban a parlamentben, de amint a pozsonyi országgyűlés elfogadta, szinte másnap kikerültek a kétnyelvű táblák a csallóközi falvak határába. Romániában hiába született meg évekkel ezelőtt a törvény, csak az utóbbi talán másfél esztendő során kerültek ki hasonló táblák a települések többségének határába, Kolozsváron pedig ma sem. Ahol közönségtalálkozónk első vendége Borbély László, az RMDSZ képviselője, illetve a szervezet ügyvezető alelnöke lakik, Marosvásárhelyen, ott pedig többször is lefestették a magyar feliratot. Borbély László közvetlenül Bukarestből érkezett a Tolcsvay Klubba. Mellette Vincze Gábor történész volt a vendégünk.