Kossuth rádió, Határok nélkül, 2001.10.23. Időpont: 19.30-20.00 / 3.

Hogyan ítéli meg a baloldal 1956-ot? Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje válaszol.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

- Azt ma már senki nem vitatja, hogy 1956. október 23-án a demokratikus baloldal kezdeményezésére indultak meg a forradalmi cselekmények. A másik oldalon a bolsevik kommunista rendszer állt, miközben szovjet csapatok állomásoztak az országban. Vagyis egyrészt idegenek által uralt ország voltunk, másrészt a magyarok mentalitásától is idegen volt az a fajta hatalomgyakorlás, ami '56 előtt volt. Tegyük hozzá, hogy arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy az a személy, aki talán a legpontosabb és legmegbízhatóbb elemzését adta '56-nak: Bibó István is baloldali személyiség volt.

Gecse Géza:

- Bibó István abban a kompromisszumos kibontakozási javaslatában, amelyet 1956 novemberében terjesztett elő, valóban arról ír, hogy Magyarországon feltétlenül szükség van a társadalmi tulajdonra. De ma, 2001-ben hogyan viszonyuljunk mindahhoz, ami '56-ban történt?

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

- Természetesen, messze túljutottunk rajta. '56 - egy más világ volt: más volt a helyzet és az embereknek még illúzióik is mások voltak. Ma világosan és pontosan tudja mindenki, hogy az a fajta idea, amit annak idején sokan a demokratikus baloldalról képviseltek, ma már nem valósítható meg.

Gecse Géza:

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

• Sok Kádár Jánost ismerünk. Ismerjük azt a Kádár Jánost, aki képes volt arra, hogy halálra ítéltesse Nagy Imrét és társait. De ismerjük azt a Kádár Jánost is, aki kiváló politikai érzékkel lavírozott a szovjet hatalom mellett, és próbált valami fajta normálisabb, békésebb országot teremteni, miközben mindannyian tudjuk, hogy ettől a rendszer karaktere nem változott. Ez a rendszer akkor is egy diktatórikus rendszer volt. De Kádár János az adott nemzetközi lehetőségeket - egyébként alapozva valószínűleg '56-ra is -, próbálta biztosítani Magyarországnak. Ez alatt azt értem, hogy '56 teremtett egy olyan nimbuszt Magyarország körül a szovjeteknél, amivel azt lehetett mondani, hogy azért a magyarokkal nem lehet mindent megcsinálni. Jobb óvatosnak lenni, nem kell még egyszer forradalmat provokálni. Ezért a szovjetek Magyarországon tudomásul vettek sok olyan dolgot, amit más környező ország esetében nem voltak hajlandóak.

Gecse Géza:

- Hogyan értékeljük azt, hogy a Kárpát-medencében, nemcsak Magyarországon, hanem a szomszédos országokban is megmozdultak, mégpedig nemcsak a magyarok, hanem a románok, sőt az ukránok is? Ha nem tévedek, Románia és Kárpátalja esetében vannak megfelelő feldolgozások, viszont azt, hogy mi történt a Délvidéken, illetve a Felvidéken, azért nem tudjuk, mert nincs feldolgozva.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

- Valami ismeretünk azért arról is van, hogy mi történt a Felvidéken, de igaza van, a legtöbb ismeretünk Erdélyről és Kárpátaljáról van. Érthető egyébként, hogy a környező országokban élő magyarok rendkívül bíztak abban, hogy itt egy olyan változás lesz, ami az ő életüket is módosítja. Ezért rendkívül bátorítóan hatott rájuk az az erjedés, ami Magyarországon megindult. A válasz legalább olyan durva volt, mint Magyarországon. Néhány példával érzékeltetve: a Bolyai egyetemet Kolozsvárott közvetlenül '56-ot követően zárták be. Arra hivatkoztak, hogy ez egy forradalmi góc lehet, és egyébként sem kell a magyaroknak Erdélyben magyar egyetem. Tudom azt, hogy a gálocsi lelkészt halálra kínozták a KGB emberei Kárpátalján. Tehát van számos olyan példa - sajnos -, amelyik azt mutatja, hogy nagyon-nagyon kegyetlen és kemény volt a reakció 1956 után a szomszédos országokban is.

Gecse Géza:

- Mégis ha 1956-ot a határon túli magyarság szempontjából vizsgáljuk, akkor merre billen a mérleg nyelve?

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

Gecse Géza:

• Annak idején még jobboldaliaktól is hallani lehetett olyan véleményt, hogy azzal, hogy az 1960-as, '70-es években Kádár János egy, a környezetéhez képest elviselhetőbb Magyarországot, mondjuk egy "vidám barakk"-ot teremtett a szocialista láger országai között, ezzel sikeresebb revíziós politikát sikerült megvalósítania, mint a két világháború között Horthy Miklósnak. Jobb életszínvonala miatt ugyanis vágytak ide az emberek.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

• A kádári Magyarország egyfajta példa volt a környező országok magyarsága számára. Egyfajta relatív biztonságot, viszonylagos mozgáslehetőséget kínált. Ugyanakkor azzal, hogy azt a látszatot tudta kelteni, hogy diktatúrán belül is lehet normálisan élni, nem biztos, hogy jól szolgálta az ügyet. Nem biztatott arra, hogy itt tovább lehet, sőt tovább kell lépni, vagyis bizonyos értelemben leszerelt. És nem véletlen az, hogy amikor a világ változásai fölgyorsultak és Kádár János személyében is hanyatlani kezdett, akkor gyorsultak föl Közép-Európában is a változások, hiszen bebizonyosodott az, hogy a rendszer, amit Kádár János képviselt - életképtelen. Vagyis Kádár János szerepe még ebből a megközelítésből is rendkívül ellentmondásos.

Gecse Géza:

- Kádár Jánosra senki a világon nem tudná azt rábizonyítani, hogy revíziós politikus volt, hisz a XX. században, 1958 februárjában az egész magyar politikai vezetésen belül ő mondta ki elsőként, hogy nekünk semmiféle területi követelésünk Romániával szemben nincs, és nem is lesz soha. Ennek ellenére a gyakorlatban mégiscsak lehet más az eredője politikájának. Hosszú ideig volt hatalmon és a kiszámíthatóságot képviselte. Ezért sem túlzás, ha Kádár János tevékenységét - akár a revíziós politika szempontjából is - a Horthy Miklóséval hasonlítják össze.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

- Kétségtelen, hogy a magyar emberekben van egy stabilitás iránti igény. Miközben a fehérterror valahol mégiscsak köthető Horthy Miklóshoz, amint az '56 utáni megtorlás Kádár Jánoshoz, aközben mind a két személyben volt valami fajta atyai, amire azt mondta az ember, hogy az biztonságot adott. Hogy igaz-e az, hogy Kádár János valójában revíziós politikát valósított volna meg békésen és csöndesen, arra csak azt tudom válaszolni, hogy minden relatív. Relatív volt Magyarország stabilitása, biztonsága, vidámsága és kellemessége mondjuk egy Husak-féle Csehszlovákiával vagy egy Ceausescu-féle Romániával szemben. Ilyen értelemben tehát bizonyos modellszerűséget állított azok elé az emberek elé, akik ezekben az országokban éltek. De én azért azt gondolom, hogy Magyarország jövője szempontjából egyik személy sem példamutató. Magyarország se nem Kádár, se nem Horthy Magyarországa. Magyarország egy demokratikus Magyarország, sokkal inkább Bibó István, Déry Tibor Magyarországa, és ha úgy tetszik, sokkal inkább Fekete Sándor Magyarországa.

Gecse Géza:

- Ha ma szemléljük ezt a Nagy Imre-i vagy Kádár János-i tradíciót, akkor milyen mérleget tudunk vonni? Milyen megállapításra tudunk jutni?

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

- Én sohasem felejtem el, hogy amikor 1956.november 4-én Nagy Imre azt a néhány mondatos beszédét elmondta a rádióban, akkor utána az ember mit csinált? Én akkor tizenhárom-tizennégy éves voltam. Hallgatta az ember a Szabad Európát, és a Szabad Európa Rádió vagy a BBC azt mondta, hogy tartsatok ki! Mindig azt az érzetet keltette, hogy jövünk. Nem tudom, hogy végül kimondták-e, de hogy nem jöttek, az biztos! Igaz, volt utána egy szolidaritás a magyar forradalommal, befogadták azokat az embereket, akik kimenekültek. Ez szép dolog. De a reálpolitikához az is hozzátartozott, hogy abban a nemzetközi környezetben Magyarország nem számíthatott senkire sem. Mint ahogy tisztában kell lenni azzal is, hogy akár a kínaiak, akár az oroszok részéről sokkal vérmesebb, a terrort képviselő nézetek is voltak. Nagy Imre hős volt, mert nem akarta visszavonni a nézeteit, nem akart visszalépni. Nagy Imre ugyanakkor baloldali politikus volt. Volt egy kísérlete '53-ban és volt egy kísérlete '56-ban. Az '56-os kísérlet is megbukott, de ezzel együtt a baloldal számára Nagy Imre annak az embernek a példája, aki bizonyította, hogy lehet vállalni valakinek az egyéniségét, a baloldaliságát, és ha ezért ki is áll, akkor ezért a nemzet hálás. A másik személyiség Kádár János, akiről azt mondták, hogy reálpolitikus volt, most beszéljünk arról a bizonyos '61-62 utáni időszakról. Kádár János tudta azt, hogy mennyire lehet más országokra támaszkodni, miközben kétségtelen, hogy Kádár János bűnös abban, ami Nagy Imrével történt. És ezt nem lehet elégszer elmondani.

Gecse Géza:

- Tudom, hogy Ön nem a Magyar Szocialista Párt tagja, de kötődik a Magyar Szocialista Párthoz. Az idén nyáron elhunyt Fekete Sándor kudarcként élte meg azt, hogy a rendszerváltás idején a szocialista párt nem állt ki egyértelműen Nagy Imre alakja mögött, vagy nem Nagy Imre szellemében szervezte az 1989 utáni átalakulást.

Medgyessy Péter, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje:

• Valójában egy hosszabb gondolkodást igényel az, hogy a szocialista párt vajon az elmúlt években miért nem adott egyértelmű értékelést arról, hogy '56 a miénk, '56 a modern szociáldemokrata gondolkodásé, és nem azoké, akiket pufajkásoknak szoktak nevezni. Azt hiszem, hogy itt van az ideje annak, hogy két dolog legalább egyszerre megtörténjen. Az egyik az, hogy a baloldal világosan elmondja: nemcsak vállalja, hanem nagyon büszke arra, hogy '56 egy baloldali indíttatású forradalom volt. Ugyanakkor itt van az ideje annak, hogy azt is kimondja, nekünk is kell, hogy legyen annyi erőnk, mint a spanyoloknak, hogy egy idő eltelte után egyszer azt mondjuk - vállalva a történelem hagyományait, a történelmi tradíciót - zárjuk le ezt az ügyet.

Gecse Géza:

• Medgyessy Pétert, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjét hallották.