2010. február 25. csütörtök, XXI. évfolyam 39. szám   

A program nyomán az értékjegypiac is virágzik -
Kibontakozó roncskereskedelem

A roncsautóprogram múlt csütörtöki rajtja óta minden nap tömött sorokban állnak a Hargita megyei átvevőhelyek előtt az öreg járgányaiktól megszabadulni vágyó autósok. A környezetvédő roncskivonásból ugyanakkor az autóbontók mellett mások is profitálnak: a leadásért járó 3800 lejes értékjegy-kereskedelem egy hét alatt máris önálló, 55 millió eurós piacot teremtett magának.

Ha a beígért időponthoz képest némileg megkésve is, de február 18-án „ünnepélyes keretek között" beindult a roncsprogram: Bukarestben egy héttel ezelőtt Emil Boc kormányfő Borbély László környezetvédelmi miniszter jelenlétében fogadta és vette át az idei roncsprogram első bezúzásra váró áldozatát: egy 1984-ben gyártott Oltcit személygépkocsit. Az autó tulajdonosának a formaságok elintézése után maga a kormányfő adta át az első értékjegyet. Ezzel egyidejűleg országszerte beindult a gépezet. Az idei programban 60 ezer használt gépkocsi kiselejtezése szerepel, ennek fejében az érintett tulajdonosok 3800 lejes értékjegyben részesülnek. Amint már arról lapunk is beszámolt, a program egyik idei nagy újdonsága, hogy ezek az értékjegyek három erejéig átruházhatók más személynek is. A kormány illetékesei ezért reményüket fejezték ki, hogy a roncsprogram keretében tavaly kivont 32 ezer öreg autónál idén jóval több környezetszennyező gépkocsi kiselejtezésére kerül sor.

Sorban álltak a bontók előtt

Hargita megyében már a program beindításának első napján nagy volt a forgalom a begyűjtők háza táján. Azóta is tömött sorokban érkeznek naponta a kiselejtezendő gépkocsikkal. Bíró József, a csíkszeredai Remat Rt. igazgatója lapunk megkeresésére elmondta, hogy a tegnapig – azaz a program indulásától számított szűk egy hét alatt – napi 50 autót átvéve összesen több mint 200 gépkocsit gyűjtöttek össze, és több mint 160 tulajdonos esetében már a 3800 lejes értékjegyeket is átadták. Amint mondotta, szinte képtelenség megbirkózni az átvétellel, az ügyintézéssel, ezért is mutatkozik különbség az átadott gépkocsik és az átnyújtott értékjegyek száma között. „Egy hete voltam Bukarestben a Környezetvédelmi Alapnál az első, hétfőn a második százas értékjegycsomagért, de lassan már indulhatok a harmadikért is, olyan gyorsan fogy" – illusztrálta a helyzetet Bíró. Elárulta, a gépkocsipark megújítási program révén egyébként a Remat is jól jár, hiszen egy 1300-as Dacia roncsgépkocsiból a gumik, a műanyag és textilborítás eltávolítása után átlag 700-730 kilogrammnyi acélnyersanyag keletkezik, amit préselés után javarészt a konstancai és galaci kikötőn keresztül külföldi acélkombinátok olvasztóinak adnak el. Hargita megyében a Remat mellett még két cég rendelkezik jogosítvánnyal a kiselejtezendő gépkocsik átvételére, a székelyudvarhelyi Demaco Kft. és a gyergyószentmiklósi Pető Autóbontó. Azoknál is nagy az érdeklődés. Értesüléseink szerint tegnapig Hargita megye szintjén több mint 300 használt autót adtak le. „A programba leadható, 10 évnél idősebb autóknál alapkövetelmény, hogy a rendezett tulajdonpapírok mellett új típusú érvényes rendszám legyen rajta. Nem kell működőképes legyen, de minden fontosabb komponenssel rendelkeznie kell: azaz motorral, kapcsolószekrénnyel, hibátlan alvázszámmal. Ezt egyébként a kapunál az autó átvételekor a kollégák is leellenőrzik. Az autó külföldről behozott is lehet, de nagyon fontos, hogy Romániában legalább 2006 decembere óta forgalomba legyen helyezve" – szögezi le az alaptudnivalókat a csíkszeredai Remat igazgatója. Bírótól azt is megtudtuk, hogy a hamarosan az idős traktorok és kombájnok becserélésével is kiegészülő program viszont már nem értékjegyalapú lesz, azaz az ócska gépeiktől 17 ezer lejes áron megszabaduló gazdák – a roncsautóprogram tavalyi mintájának megfelelően – leadáskor csak egy bizonylatot kapnak. A pénzt a Környezetvédelmi Alap így nem a gazdának, hanem az új traktort eladó félnek utalja át. „A traktorok esetében tehát nem lesz ilyen, mint most az autóknál, azaz mindenki úgy adja-veszi az értékjegyeket, ahogy tudja" – szögezi le Bíró.

Saját piacot teremtő voucher

Az értékjegyek megjelenésével kialakult kereskedés egyébként mára egy sajátos piacot is létrehozott. Az átruházásukkal, eladásukkal és viszonteladásukkal foglalkozó ügyletek ugyanis becslések szerint az idei évben 55 millió euró értékű „piacot" alakítanak ki. Máris apróhirdetések tömkelege jelent meg a sajtóban értékjegyek, illetve roncsautók eladásáról, amiben számos forgalmazó felvállalta a „közvetítői" szerepkört. Mások pedig azokat felvásárolják s továbbadják azon potenciális ügyfeleiknek, akik már rendelkeznek egy vagy esetleg két értékjeggyel. Jelenleg országos szinten a kereslet és a kínálat függvényében 800 és 2000 lej között mozog egy roncsautó, illetve egy értékjegy ára, de az „előrelátók" januárban még akár 300 lejért is vásárolhattak ócskavasnak való járgányt. Mindezzel együtt a piaci szakértők szerint a roncsprogram keretében megvásárlandó új gépkocsik száma az idén sem lesz több 32-35 ezernél. Ezért szakértők véleménye szerint könnyen megeshet, hogy a roncsprogram két szakaszban zajlik majd le: először a használtautók kiselejtezésével és az értékjegyekkel kapcsolatos ügyletek zajlanak le, s majd csak ezt követően érezteti hatását a roncsprogram az új gépkocsik piacán is.

Voucher-akcióra építő kereskedők

Hogy melyik forgalmazó mekkora szeletet fog kihasítani a roncsprogram kínálta értékesítési lehetőségekből, azt nehéz lenne megjósolni. Tény, hogy részükről igen élénk érdeklődés mutatkozott már január folyamán is, amikor megpróbálták felkutatni, illetve kapcsolatot teremteni a potenciális vevőkkel, közvetítői szerepet vállaltak, s erre még „rápótoltak" más akciókkal is. Így például a Logan esetében meghirdették az „egy euró naponta" elnevezésű akciót, amely keretében a RCI Leasing révén finanszírozást ajánlanak.

Megyénkben a Dacia gépkocsik értékesítésével foglalkozó Mida Kft.-nél Daniel Crãciun igazgatótól érdeklődtünk, aki elmondta, hogy tegnapig több mint 200 „nézelődő" kereste fel szalonjukat, illetve 50-en fizettek be különböző típusú Dacia személygépkocsira a roncsprogram keretében előleget. Közöttük tíz olyan van, aki három értékjeggyel rendelkezett. Nissan márkájú személygépkocsira egyelőre egy személy fizette be az előleget, különböző Renault-típusra pedig tizenegy. Tájékoztatott arról is, hogy kedvező lízingelési vagy hitelkonstrukciókat is ajánlanak: a legolcsóbb Dacia-típusra például, amelynek kiskereskedelmi ára jelenleg 5900 euró, ha az előleg értéke – amelybe belefoglaltatik a három értékjegyé is – annak legalább fele, hároméves futamidő alatt nem kell kamatot fizetni. Amennyiben valaki három értékjeggyel rendelkezik, nem kell előleget fizetnie, de ebben az esetben nem érvényes a már említett lízingkonstrukció sem. Ami a „naponta egy euró" kedvezményes finanszírozást illeti, az hétéves futamidőre vonatkozik. Hasonló hitelkonstrukciók lehetségesek a Nissan és a Renault márkájú autók esetében is. A Renault Symbol esetében például a roncsprogram keretében adott feltételek közepette két vagy három értékjegy ellenértékét nyújtják bónuszként. A Fluence-nél pedig annak háromszorosát, vagy lízingelés esetén a havi részlet 64 euró. Megemlítendő az is, hogy e személygépkocsik esetében a szavatossági idő 5 év vagy 100 ezer km. A forgalmazók is úgy értékelik, hogy az érdeklődők közül sokan még kivárnak, azaz a leadott gépkocsin kívül megpróbálnak még egy vagy két értékjegyet megvásárolni.

Gazdasszonyok egyesületben

Egyesületbe tömörültek a hagyományos termékeket előállító gazdák és gazdasszonyok. Nemrég a pékek és a húsfeldolgozók tettek hasonló lépést.

A székelyföldi gazdasszonyok által előállított termékek egységes arculattal és védjeggyel való ellátása, a „biotermék" és a „tradicionális termék" minősítés megszerzése, valamint a termékek piaci értékesítése érdekében alakult meg nemrég a Székely Konyha Egyesület. Amint arról lapunkban beszámoltunk, a szervezet szeretne minél több székely gazdát, gazdasszonyt a tagjai között tudni: térségenként konyhákat hoznának létre, ahol a gazdasszonyok az erdőből begyűjtött gombát, gyümölcsöt és a háztáji gazdaságban megtermelt javakat dolgoznák fel.

Az egyesület nem csupán a nagyobb üzletláncok polcaira szeretné eljuttatni a gazdasszonyok termékeit, hanem a külön egyesületbe tömörült pékek és húsfeldolgozók áruit forgalmazó bolt megnyitását is tervbe vette. A tagsági igényt Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési és Programigazgatóságán, valamint az egyesület fent említett székhelyén jelezhetik.

Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke reményét fejezte ki, hogy a polgármesteri hivatalok és közbirtokosságok „otthont adnak majd konyháinknak, és hozzájárulnak a megyei tanács azon törekvéséhez, hogy a Székelyföldön előállított termékeink itt helyben kerüljenek feldolgozásra és értékesítésre, ami által a helyi termelők is helyzetbe kerülhetnek és gyarapodhatnak munkájuk után".

Átszervezés a gyergyói városházán

Bíró Emesének, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala főkönyvelőjének április elsejétől megszűnik az állása – döntötte el tegnapi ülésén a helyi tanács. A képviselőtestület egy átszervezéssel indokolt tisztségjegyzék-módosítást fogadott el.

Átszervezés zajlik a Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalában, ennek kapcsán Mezei János polgármester a városháza tisztségjegyzékének módosítását javasolta a városatyáknak, akik tegnap rendes tanácsülésen vitatták meg a kérdést. Mezei szerint az átszervezés törvényes keretek között zajlik, a Köztisztviselők Országos Ügynöksége jóváhagyta a tervezett módosításokat, és a köztisztviselőket képviselő szakszervezetnek sem volt kifogása.

A határozattervezet értelmében több személyt áthelyeznek más osztályokra, ugyanakkor áprilistól megszűnik a főkönyvelői állás. Mezei hangsúlyozta, a polgármesteri hivatalnak van gazdasági igazgatója, aki elláthatja a főkönyvelői feladatkört is, tehát így hatékonyabban működhet a hivatal. Bíró Emese főkönyvelőnek várhatóan a köztisztviselői ügynökség fog végzettségének megfelelő állást felajánlani, mivel a városházán nem lesz számára alkalmas más beosztás – hangzott el.

A testület három tartózkodással megszavazta a tisztségjegyzék módosítását. A tanács ugyanakkor tudomásul vette Gáll József tanácsosi mandátumának megszűnését is. Helyét a pártlistán soron következő személy, Sikó Gyula foglalhatja el.

Lázár Hajnal

„Zöldebb" költségvetést szorgalmaznak

Két jelentős beruházást igénylő projektet venne be az idei költségvetésbe a székelyudvarhelyi Zöld Párt. A környezetvédők a régi szeméttelep és a csereháti lakónegyed területrendezési tervét szorgalmazzák.

Pályázati forrásokból idén elkezdenék a régi szemétgödör környékének rendezését, illetve véglegesítenék a csereháti lakónegyed területrendezési tervét – közölte tegnap Hajdó Csaba és Dósa Barna, a Zöld Párt megyei, illetve helyi elnöke, valamint Jakab Attila tanácsos és Derzsi László pályázatíró szakember. Az általuk fontosnak tartott két beruházási tervet nemrég ismertették Bunta Levente polgármesterrel, aki pozitívan viszonyult javaslataikhoz.

A város régi szeméttelepére a tavalyi év elején, a cekendi hulladéktározó megnyitásával egy időben tett lakatot az AVE Hargita hulladékgazdálkodási vállalat. Területrendezés még nem volt, a szolgáltató a rehabilitációs költségeket jelenleg a szemétszállítási díjba „beolvasztva" gyűjti. Amennyiben a város megpályázza az országos Környezetvédelmi Alap (összesen 200 millió eurós) április–májusban kiírásra kerülő projektjét, akkor a lakosság mentesülne egy pluszkiadástól, illetve „eltűnne" a város szégyenfoltjának számító szemétdomb, a terület pedig újabb beruházásokra adna lehetőséget.

Reális esélyekkel rendelkezik a város a pályázat elnyerésére, és az önrész csupán 20 százalék – közölte Derzsi László. A zöldek szerint most, amikor a költségvetés 10 százalékkal karcsúbb, mint a tavalyi, fontos, hogy a pályázatok terén „minden mozgó célpontra lőjön" a város.

A sártengerben úszó csereháti lakónegyed területrendezésének elkezdését szintén szorgalmazzák a zöldek, annál is inkább, mert az odavezető Éltetőkút utca beruházási terve elkészült, de minden évben kimarad a költségvetésből. Továbbá az ifjúsági lakónegyedben élők is megérdemelnék, hogy végre búcsút vegyenek a gumicsizmától. A zöldek képviselői abban reménykednek: a nehéznek ígérkező költségvetési vitában sikerül érvényt szerezni javaslataiknak.

Lázár Emese

Pályázat egyetemi oktatóknak

Egyetemi oktatók bérkiegészítő támogatása címmel hirdet pályázatot a 2009–2010-es tanév II. félévére az Iskola Alapítvány a Szülőföld Alap Iroda támogatásával. Az ösztöndíjjellegű pályázat az állami felsőoktatási intézményekben magyar nyelven oktató tanárokat kívánja támogatni, különös tekintettel a pályakezdőkre.

A pályázók körét a Romániában működő állami egyetemeken teljesen vagy részben magyar nyelven, főállásban oktatók alkotják. Az ösztöndíjalapú bérkiegészítésben az oktatásban aktívan részt vevő nappali PhD-s hallgatók is részesülnek.

Pályázhatnak: a főállásban magyar nyelven oktatók; a magyar nyelven oktató nappali tagozatos PhD-s hallgatók; azok a magyar anyanyelvű oktatók, akik olyan állami egyetemeken tanítanak főállásban, ahol nincs magyar nyelvű oktatás, de az elmúlt két évben rendszeresen szervezett magyar nyelvű szakelőadást tartottak románul tanuló, magyar anyanyelvű hallgatók számára, és ezt igazolni is tudják.

A pályázati adatlap letölthető az Iskola Alapítvány honlapjáról (www.iskolaalapitvany.ro), vagy nyomtatott formában igényelhető az alapítvány székhelyén.

A pályázatokat február 24. – március 31. között lehet személyesen az Iskola Alapítványnál benyújtani a Kolozsvár, Soimului utca 24/A címen, vagy ajánlott küldeményként postázni a 400489 Cluj-Napoca, O.P. 2, C.P. 13. postafiókcímre.

Leadási határidő március 31., a postabélyegző dátuma szerint.

További tájékoztatás igényelhető a felsooktatas@rmdsz.ro e-mail címen.

Kék hír

Üveggel verték fejbe. Ketten megsérültek kedden este egy Gyimesfelsőlokon kitört verekedésben. Egyelőre nem tisztázott, hogy miért tört ki konfliktus négy személy között a község egyik üzletében. A rendőrség tegnapi közleménye szerint a túlzott italfogyasztást követő incidensben a 46 éves A. K.-t és a 77 éves C. I.-t üveggel verték fejbe. A rendőrök két helybélit, P. G.-t és B. A.-t gyanúsítják az agresszió elkövetésével.
A sérülteket beszállították a megyei kórházba. Az idős férfit a sebészetre utalták be, a másik sérült hazatérhetett. A rendőrség vizsgálja a történteket.

Nézőpont

Kotyogtak, motyognak...

Még véget sem ért a keddi kormányülés, és máris kiszivárgott onnan egy hír: Emil Boc kormányfő „megdorgálta" Mihai Seitan munkaügyi minisztert és Sebastian Vlãdescu pénzügyminisztert egyes elszólásaik miatt, mi több, kilátásba helyezte esetleges elmozdításukat is. Emlékeztetnénk: Mihai Seitan az állami gyermeknevelési segély kapcsán utalt az elmúlt héten arra, hogy a tehetősebb családok esetében megszüntetnék azt, a pénzügyminiszter pedig a nyugdíjak megadóztatásáról tartott eszmefuttatást.

A kormányfő kényszerült rá arra, hogy a „helyreigazításokat" megfogalmazza. Vlãdescu kijelentése kapcsán például úgy próbálta meg elkenni a történteket, hogy tulajdonképpen „a pénzügyminiszter hangosan gondolkodott adófilozófiai kérdésekről". Utólag maga a pénzügyminiszter visszakozott, azt hangoztatva, hogy ő csupán elvi kérdéseket boncolgatott. A tények azonban tények maradnak, és igen kellemetlen, kínos helyzetbe került a kormány, maga a kormányfő is. Mert ahogy mondani szokták, az első benyomás a fontos, az utólagos magyarázkodás vagy meggyőző, vagy nem.

A kormányülést követő sajtótájékoztatón egy újságíró rákérdezett a kormányfőre: ma tájékoztatta-e a munkaügyi és a pénzügyminisztert arról, hogy le fogja váltani őket? A válasz igen diplomatikus volt: „A kormány konyhatitkai nem érintik a nyilvánosságot" („Discu_iile din bucãtãria internã a Guvernului sunt discu_ii din bucãtãria internã a Guvernului si nu vizeazã dezbaterea publicã"). A magunk módján megpróbáljuk tolmácsolni a kormányfő válaszát: a konyhatitok az konyhatitok. De ebből az is kiolvasható, hogy a kormányfő nem kívánta sem megcáfolni, sem megerősíteni a sajtóértesüléseket, csupán motyogott valamit, és ezt tette Sebastian Vlãdescu pénzügyminiszter is, akire ugyancsak rákérdeztek az újságírók. Sőt, visszakérdezett: – Önök egyetértenek-e a jövedelmek meg nem adózásával? Majd egy újabb kérdésre nem volt hajlandó válaszolni. Csupán annyit motyogott, hogy másfajta kérdéseket szeretne hallani, mivel a kormányülésen nem került terítékre a nyugdíjak megadózásával kapcsolatban általa előzetesen tett nyilatkozat. Mihai Seitan munkaügyi miniszter szintén azt mondta, hogy nem került szóba a kormányülésen az ő esetleges leváltása. Ami pedig a gyermeknevelési pótlékot illeti, annyit jegyzett meg igen szűkszavúan, hogy arról sem tárgyaltak.

A munkaügyi és a pénzügyminiszter (de esetenként nemcsak ők) olykor el-elkottyintják magukat, s ez semmiképpen sem jó, mert akár pánikot is kelthetnek egyik-másik bejelentésükkel. Az ilyen kommunikációnak megvan a maga következménye, és a helyreigazítás sokszor amolyan „motyogásnak" bizonyul. Ami pedig a pénzügyminisztert illeti, a jelek szerint a demokrata-liberális párt egyes vezetői sem veszik jó néven bizonyos megnyilvánulásait. A minap például Badea Oana demokrata-liberális politikus, államtitkár azt hangoztatta, hogy egy párton kívülinek nehéz azonosulnia a pártpolitikával, s a pénzügyminiszter egyes megnyilatkozásai azt mutatják, hogy rá nem érvényes a „pártfegyelem". Lehet, hogy így van. Így hát ő bármikor kotyoghat, s majd utólag – tetszik, nem tetszik – rákényszerülhet a motyogásra is.

Hecser Zoltán

Küszöbön a vizitdíj-rendszer bevezetése

Előjegyzés alapján mehetünk orvoshoz

A családorvosi vagy szakorvosi vizsgálatokra április elsejétől csak előjegyzés alapján jelentkezhetnek a betegek. Az erre vonatkozó miniszteri rendeletet a napokban írta alá Cseke Attila egészségügyi miniszter. Amint a szaktárca illetékeseinek nyilatkozataiból kiderül, a közeljövőben az előrejegyzés egymagában nem is lesz elég: a betegnek fizetnie is kell a konzultációért, mivel életbe léptetik a vizitdíjat.

Az Egészségügyi Minisztérium új rendelkezéseinek célja az ellátás minőségének és egyben a páciensek elégedettségének növelése. Változtatni szeretnénk az egészségügyi szolgáltatást nyújtók hozzáállásán is. Azzal, hogy előjegyzéssel mennek az orvoshoz a betegek, minden elérhetőbbé válik – magyarázta Cseke Attila miniszter a kötelező előjegyzésre vonatkozó döntést.

Civilizált körülmények betegnek, orvosnak

Április elsejétől az orvosok csak telefonos előjegyzés alapján fogadhatják a betegeket az elsődleges ellátást biztosító orvosi rendelőkben, járóbeteg-ellátókban, beleértve a fogorvosi kabineteket és rehabilitációs szakrendelőket is. Kötelesek továbbá a kabinetben látható helyen kifüggeszteni a telefonszámot, amelyen a betegek előjegyzést kérhetnek, legalább 24 órával az igényelt időpont előtt. Ha az előjegyzett időpontot valamelyik fél objektív okokból nem tudja betartani, köteles a másik felet értesíteni és új időpontot egyeztetni.

Mentesülnek a jogszabály hatálya alól a sürgősségi esetek, valamint a vidéki rendelők, amelyekben technikai eszközök hiányában nem lehet megoldani az előjegyzést. Nem vonatkozik a szabály azokra az esetekre, amikor a beteg feltételezett vagy akut betegséget jelző diagnózissal jelentkezik szakrendelésre.

– Egy ilyen intézkedést elő kell készíteni, nem elég csak egyszerűen bejelenteni – fogalmazott dr. Szabó Soós Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke. Szerinte pozitívum, hogy előjegyzések alapján végezzék a rendelést, hiszen ez civilizált körülményeket biztosítana mind az orvosnak, mind a betegeknek. De tájékoztatni kell a lakosságot arról, hogy az előjegyzés kötelező – ez pedig a szaktárca és az egészségbiztosító pénztár feladata.

Dr. Nagy Levente, a székelyudvarhelyi családorvosok képviselője és gyakorló családorvos szerint a nyugaton már bevált módszer bevezetésének egyaránt van pozitív és negatív oldala is. Az előzetes bejelentkezés mellett szól, hogy jelentősen csökkenti a várakozási időt, kiiktatja a tumultust, és mérsékli az indokolatlanul orvoshoz fordulók számát. Kérdéses viszont, hogy ez gyakorlatban miként fog működni. Nyugaton egy óra alatt 4 beteget vizsgálhat meg az orvos, ami napi 28 pácienst jelent. Romániában jelenleg a törvény nem korlátozza a betegek számát, és a napi gyakorlatban egy családorvosi rendelőben akár 90-120 beteg is megfordul.

Jó az ötlet, de nem kivitelezhető teljes mértékben – véli dr. Simon Alpár gyergyószentmiklósi családorvos. Szerinte a krónikus betegek esetében betartható a 24 órával korábban történő bejelentkezés, más a helyzet viszont az akut betegségekkel, melyeket a betegek nem tudnak előre bejelenteni. Ugyancsak nehezen működhet a rendszer a gyerekek esetében. További gondot vet fel a szociálisan nehéz körülmények között élők, valamint a roma közösség helyzete, mivel nekik gyakran nincs lehetőségük telefonhasználatra.

Újra terítéken a vizitdíj

Az egészségügyi tárca illetékesei a vizitdíjrendszerről is beszéltek. Cseke Attila miniszter szerint a vizitíj bevezetése a Nemzetközi Valutaalappal kötött egyezség kitétje, és már idén januártól életbe kellett volna léptetni. Az erre vonatkozó jogszabályt a hónap végéig véglegesítik, majd nyilvános közvitára bocsátják.

A jogszabály a korábbi tárcavezető, Ion Bazac által kidolgozott tervezetre alapoz. Eszerint a beteg 5 lejt kell fizessen a családorvosi, és 10 lejt a szakorvosi vizsgálatért, egyhetes kórházi kezelésért pedig 100 lejt. A családorvos munkaidő utáni házhoz hívása 15 lejbe fog kerülni, ha pedig valaki indokolatlanul fordul a sürgősségi szolgálathoz, 20 lejes vizitdíjat kell kifizessen.

Elmaradt a lelkesedés

Számos orvos és kórházigazgató kritizálta a vizitdíj bevezetését. Dr. Demeter Ferenc, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az intézkedés pénzt hoz ugyan az egészségügyi rendszerbe, de – akárcsak Magyarországon – drasztikus beteglétszám-csökkenéshez vezet. Ez érvágás a kórházaknak, hiszen azok finanszírozási rendszere az ellátott betegek létszámára alapoz.

Dr. Nagy Levente udvarhelyi orvos azt mondta, a biztosítótól kapott összeg alig fedezi a családorvosi rendelők havi kiadásait, és a vizitdíj ezt korrigálná. Szerinte méltánytalan, hogy a családorvosoknak feleakkora összeg járjon, mint a szakorvosoknak. Hangsúlyozta ugyanakkor: az igazi megoldás nem az lenne, hogy az anyagi nehézségeket a lakosság nyakába varrja a kormány, hanem sokkal inkább az az orvosok által is szorgalmazott megoldás, hogy a nemzeti bruttó össztermékből az egészségügynek jelenleg juttatott 3,2 százalékot megduplázzák.

Felborult a sorrend

– Első lépésként nem a vizitdíjat kellett volna bevezetni, hanem azt meghatározni, hogy mit és mennyit fedez az egészségbiztosítás – fogalmazott dr. Szabó Soós Klára. Az ő véleménye az, hogy ha minden biztosított pontosan tudná, számára mit garantál az egészségbiztosító, és ha az egészségügyi biztosításból befolyó pénzeket átláthatóan kezelnék, mindenki úgy érezné, hogy vele szemben az állam tisztességes, és ezek után már lehetne kérni egy szimbolikus hozzájárulást. Ezzel szemben ma Romániában még mindig nincs pontosan meghatározva, hogy mi tartozik az egészségbiztosítási alapcsomagba, ráadásul folyamatosan szembesülnek a biztosítottak azzal, hogy egyik vagy másik egészségügyi szolgáltatónak a hónap egy bizonyos szakaszában elfogy a pénztár által kiutalt pénze, így már csak fizetés ellenében végzi a szolgáltatásait – akár rendelkezik egészségbiztosítással a hozzá forduló beteg, akár nem.

Forró-Erős Gyöngyi

Riport

Hargita megyei civil szervezet tesz rendet Kis-Békásban

Helyi hegymászók és nyugati pénz a szemét ellen

Döcögünk egy kamion mögött a Gyilkos-tóhoz vezető szerpentineken, a bűnrossz országúton. A tengelytörő gödröket kerülgetve azon elmélkedünk – visszaidézve a tavaly őszi Szent Anna-tó túrát is –, hogy vajon miért van ekkora égbeszökő különbség a turisztika fontosságáról lenyomott duma és a keserves valóság között. Mert igaz ugyan, hogy sok baj van a vállalkozók idegenforgalomról alkotott mentalitásával, ám ha nem így lenne, a vendéglátósok – kiegészítve a táj vonzerejét – profi módon kezelnék a helyzetet, a szálláshelyek létesítésétől az elit kiszolgáláson, hagyományos konyhán vagy az izgalmas tájjellegű folklórműsorokon keresztül a kemény, emberpróbáló túlélőtúrákig, pénzes ember addig ide úgysem jön nyaralni, amíg a kocsija tengelyig csattan a gödrökbe. Tehát a labda egyelőre azok térfelén pattog, akiknek beleszólásuk van az infrastruktúra fejlesztésébe, ugyanis hegyet, sziklát, erdőt, rohanó patakot nézni inkább elmegy például a svájci Alpokba vagy az olasz hegyekbe, esetleg Tirolba stb., oda, ahová kifogástalan országút viszi, miközben az árak – utána lehet nézni az interneten – valahol a mieinkhez hasonlóak, esetenként olcsóbbak. Virslit, omlettet, panírozott sajtot, cordon bleu-t, konzervgombával megszórt pizzát enni pedig akárhol lehet a világon, azért nem veri senki tropára az autóját.

Szóval ilyen magasröptű gondolatokat fejtegetve vergődünk a kamion mögött, nem is próbáljuk megelőzni, inkább gyönyörködünk az elénk táruló – a jócskán meggyérített erdők ellenére is fenséges – tájban.

Egy találkozóra igyekszünk a „tóhoz", ahová a Hargita Öko Alpin Klub (HÖAK) elnök-projektmenedzsere, Pál István hívott meg, aki a Kis-Békás patakmedrének kitakarítási akciójára 8 ezer eurót pályázott meg sikerrel.

Jó vagy rossz az akció?

A meghívó szerint az összeröffenésen jelen lesz Vasile Pruteanu, Neam_ megye tanácsának elnöke is, valamint Háromkút és Békás polgármesterei, ugyanis ezek a települések felelősek a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park területén található patak szennyezéséért, hiszen, mint közben megtudtuk, az említett falvakban nem létezik a szervezett hulladékgyűjtés semmiféle formája. Az egyik szemem sír, a másik nevet, ugyanis mint már több alkalommal kijelentettem, nem vagyok híve a „mások szemetét szedjük" megnyilvánulásnak. Elveim szerint, aki nem hajlandó összegyűjteni és civilizáltan elszállítani a mocskát, az fulladjon bele a piszokba, vagy nyögje a törvény által megszabott büntetést, amíg kinyílik a szeme. Másrészt pedig természetbarát embernek elfacsarodik a szíve, amikor végignézi az HÖAK internetes oldalán található fotósorozatot a kanyonban felgyűlt szeméthalmokról, a vízen sodródó rovarirtó sprayekről. Az is az „álljunk mellé teljes gőzzel" irányába billenti a mérleget, hogy a nyertes pályázat felkavarta kissé a békanyálat. Az illetékesek ugyanis – ha már valaki Izland, Liechtenstein és Norvégia által finanszírozott akcióval eltakarítja mocskukat a nemzeti parkból – nyitottnak mutatkoztak arra, hogy végre beindítsák az érintett településeken a szervezett hulladékgyűjtést. Nagyon idekívánkozik a kérdés: hogyan történhet meg egy nemzeti parknak nyilvánított természetvédelmi területen – amely egyben az ország egyik kiemelkedő turisztikai látványossága is – a hulladékgyűjtés megszervezésének teljes mértékű elhanyagolása az EU által ránk erőltetett drákói törvények mellett? Másik kérdés: hogyha már a helyi önkormányzatok nem léptek, miért hunytak szemet az illetékes környezetvédelmi hatóságok a mulasztás felett? A helyiek szerint a félreeső helyszín, valamint az érintett területek felett a Hargita és Neam_ megyék között dúló határvita is szerepet játszott a helyzet elfajulásában. „Ha nagy ritkán egyik vagy másik megyéből valaki ellenőrzésbe jött, a helyiek azonnal a másik megyéhez tartozónak vallották magukat. Nem beszélve az emberek enyhén szólva kifogásolható mentalitásáról, amit talán az példáz a legjobban, hogy a nemzeti park bejáratát jelző fémtáblát – felállítását követően – traktorral kihúzatták, és az egyik ócskavasgyűjtőnél bukkantunk rá teljesen véletlenül" – meséli az egyik parkőr megérkezésünket követően.

Neam_ megyei pontosság

Mesékre, helyzetelemzésre, barátkozásra van időnk bőven, mert a nemzeti park rangereit és a környezetvédelmi ügynökség szakembereit kivéve a meghívottak, az önkormányzati vezetők késnek. Pál István projektvezető tehát részletekbe menően kifejtheti a pályázat körüli tudnivalókat, az ötlet megszületésétől a megvalósításig, ugyanakkor beszámolhat a klub tevékenységéről, vezérelveiről is. „Tulajdonképpen a megyék közötti határvita nem érdekelt, amikor megszületett az ötlet, a legtöbb helybélihez hasonlóan magam is úgy tudtam, hogy a Kis-Békás-patak egyik partja Hargita, a másik pedig Neam_ megyéhez tartozik. Időközben kiderült, ez nem egészen így van, és a terület egyelőre teljesen Neam_-é. Részemről mindegy, ugyanis azért írtuk a pályázatot, mert már nem bírtam nézni, amint az egyik legszebb erdélyi kirándulóhelyet elárasztja a szemét, a rovarirtós, motorolajos palackok mellett döglött pisztrángok úsznak. Eddig sikerült, a pénzt megkaptuk, reméljük, az akciót továbbra is jó ütemben visszük majd előre. Egyébként amint kiderült, hogy a terület Neam_ megyéhez tartozik, attól féltem, hogy nem kell majd a „béka" az illetékeseknek. Egyelőre kellemesen csalódtam, a megyei önkormányzattól ugyanis egyértelmű ígéretet kaptam arra, hogy ha megtörténik a szoros kitakarítása, akkor anyagi támogatást nyújtanak az érintett településeknek a szemétgyűjtés- és szállítás beindítására" – meséli Pál szinte egy szuszra.

Több mint kétórás késéssel befutnak a várt uraságok is, pléhpofával kérik az elnézést, mi meg kedélyeskedve közöljük velük, hogy eldöntöttük a sajtós kollégákkal: veszünk egy-egy olcsó, de pontos karórát az érintetteknek, lehetőleg digitális kijelzővel, nehogy gondot okozzon a leolvasás. Már csak azért, hogy a jövőben elkerüljük a játszást egymás idejével…

Patakmeder-takarítás kötélből

Kezdődik tehát az akció, a projektvezető beindítja a vetítést, ismerteti a tervezett takarítás lépéseit, a szükségességét pedig minden szónál jobban alátámasztják a fotók. Okosan van megkomponálva az előadás, ugyanis egy 1970-ben készült fényképsorozatot mutat be a szorosról Pál, amely még a pillepalack előtti időkben készült. A képeken hátizsákos turisták gázolnak a vízben a szűk kanyon sziklafalai között, mondanom sem kell, szemétnek nyoma sincs, a patak kristálytiszta. Rögtön ezután következnek a frissen készített fotók, amelyeket jobb talán, ha nem elemzünk. Borzalmasak. Pál azt is kihangsúlyozza, hogy a legtöbb helyszínen „pokolian" nehéz munka vár a takarítókra, ugyanis a patakmeder csak kötélen leereszkedve közelíthető meg, az összegyűjtött cuccot is így kell kijuttatni a szorosból. Az előadás végén szót kér Kis-Békás község polgármestere, Gheorghe Onilã, aki lelkesen üdvözli a projektet, gratulál a pályázóknak – még szép, hiszen végül is az ő mocskukat takarítják el nyugati pénzen –, és megerősíti a kósza hírt: lesz szervezett szemétgyűjtés a településen. (EU-tagállam létünkre a 21. században igazán ideje lenne.) Megszólal a megyeitanács-elnök is – Pruteanu kissé mintha szégyenkezne, de végül is „nagyon jónak, csodálatosnak" nevezi a projektet, teljes támogatásáról biztosítva az akció szervezőit. Később, amikor a tévések kiterelik a természetes fényre interjúvolás céljából, az egyik újságíró kérdésére a határvitát illetően elmondja, hogy Neam_ Megye Tanácsa nyitott az együttműködésre a hargitai kollégákkal, ugyanis közös érdek a Gyilkos-tó és a Békási-szoros turisztikai fejlesztése. „Ezek a természeti csodák közösek, és nem számít a nemzetiség. Magyarul vagy románul, de együttes erővel kellene kihasználnunk a bennük rejlő turisztikai vonzatot" – mondta Pruteanu, aki azt is megerősítette, hogy igaz az országos sajtóban lábra kapott hír, miszerint nyárra a Békási-szorost kivilágítják.

Búcsúzáskor Pál István a lelkemre köti, ha írás születik a találkozóról, el ne felejtsem megemlíteni, hogy a projekthez szükséges anyagiak Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányaitól származnak, az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusán keresztül, a cél pedig tömören: a környék hulladékgazdálkodási rendszerének kiépítése, ökológiai rehabilitálása, valamint a Kis-Békás-szoros hulladékmentesítése és turisztikai kiépítése. A kivitelezésben pedig partner a gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi Családsegítő Szolgálata, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatósága, gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Szolgálat, Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség, a csíkszeredai Kós Károly Iskolaközpont és a gyergyóditrói Puskás Tivadar Iskolaközpont.

„István – kérdem búcsúzáskor – az segítséget jelentene önnek, ha teszem azt összekürtölnék egy öt-hat fős csoportot, olyan embereket, akik már láttak életükben hegyet, sziklát, patakot, oda tudják tenni a csontot, ha meló van, és beszállnának az akcióba?"

„ Mindenképpen, de akár személyesen is felvehetik velem a kapcsolatot a természetbarát érdeklődők, e-mail címem, telefonszámom megtalálható a www.erdelyiturak.ro honlapon – bocsát el Pál."

Hompoth Loránd

ORSZÁG – VILÁG

Megfigyelési botrány miatt távozott a PSD-ből

A függetlenekhez igazolt Cristian Diaconescu

Cristian Diaconescu szenátor az Evenimentul zilei napilapnak nyilatkozva megerősítette, hogy kilépett a PSD-ből, de hozzáfűzte, nem akarja kommentálni elhatározását. „Igen, kiléptem, de nem kommentálom" – nyilatkozta Diaconescu az említett forrásnak.

Gabriel Oprea honvédelmi miniszter, a csoport vezetője nyilatkozta tegnap, hogy a politikus a függetlenek csoportjához csatlakozott. Diaconescu a negyedik PSD-s honatya, aki elhagyta a pártot a vasárnapi rendkívüli kongresszus után, amelyen Victor Pontát választották pártelnöknek. Hasonlóan döntöttek még Serban Mihãilescu szenátor és Ioan Munteanu, illetve Culi_ã Tãrâ_ã képviselők.

Diaconescu kedden az Antena2 kérdésére válaszolva azt nyilatkozta, távozása a pártból attól függ, milyen eredménnyel jár a megfigyelése ügyében elrendelt kivizsgálás. Elmondta, nem akart tisztségeket a PSD-ben, nem azért pályázott a pártelnökségre, hogy előnye származzék ebből. Véleménye szerint szükség lenne az erős baloldalra akkor, amikor az államelnök, a kormány és az ellenzék egy része is jobboldali. Kitért arra is, hogy a kongresszuson azért kérte támogatóitól, hogy Geoanára szavazzanak, mert jobban ismeri, mint Pontát. Elmondta, hogy nem beszélt Pontával megválasztása óta, és leszögezte, nem azért hagyja el a PSD-t, hogy beálljon a PDL-be.

Floriana Jucan újságíró szombaton azt nyilatkozta, hogy egy 36 oldalas jelentést kapott, amely Cristian Diaconescu megfigyelésének részleteit, no meg kompromittáló adatokat, képeket tartalmaz. Diaconescu szerint ez összefügg a kongresszussal, és akárki figyeltette meg, törvénytelenül tette ezt. „Ez egy valós megfigyelés, folyamatosan figyelték, attól kezdve, hogy bevásárolni megy a feleségével, egész addig, hogy egyes PSD-s vezetők lakására látogat, hogy elmegy a SRI-hez, illetve 4 órás látogatást tesz február 5-én egy vitatott üzletembernél. Ami meglepett Diaconescunál, hogy végig leplezni próbálta magát, sapkát tett, félreeső utcákban parkolt, szemüveget viselt, tehát valami rejtegetnivalója van"– nyilatkozta a Realitatea TV-ben Floriana Jucan. Diaconescu kedden feljelentést tett törvénytelen megfigyelése miatt.

Victor Ponta, a PSD elnöke tegnap kijelentette: a lehető legdurvább politikai szankciók várhatóak, ha beigazolódik, hogy egyetlen PSD-tagnak is köze van Cristian Diaconescu megzsarolásához, de hozzátette: egyelőre nincs erről semmiféle adata. Mint mondta, a hatóságoknak kell fényt deríteniük és választ adniuk azokra az információkra vagy találgatásokra, amelyek az elmúlt napokban a sajtóban felröppentek, miszerint megzsarolták a PSD egyik fontos tagját, szenátorát, aki kétszer miniszter is volt. Ponta hozzátette: ha bebizonyosodik, hogy egy PSD-n belüli személynek köze van az ügyhöz, pártelnökként a legsúlyosabb politikai szankciót javasolja majd.

Helyi hatóságokhoz kerülnek a kórházak

Az egészségügyi minisztérium szándéka szerint július 1-ig a jelenlegi 439-ből, 373 kórházat utalnak át az önkormányzatok hatáskörébe, és kevesebb mint 66-ot tartanak meg – jelentette be Cseke Attila miniszter. A minisztérium összeállította az átutalandó intézmények listáját.

A kórházak önkormányzatoknak történő átutalásával a minisztérium szeretné ezek menedzseri autonómiáját növelni. A tervek szerint a kórházak július 1-ig a helyi hatóságok fennhatósága alá kerülnek, beleértve a logisztikai, pénzügyi és humánerőforrás-menedzsmentjét is. A kórházak menedzserei a helyi hatósággal kötnek menedzseri szerződést és nem a minisztériummal. Július 1. után a helyi vagy megyei hatóságok szervezik meg a menedzseri versenyvizsgát is. „Megismétlem, a minisztérium nem irányíthat 400 kórházat és nem is ez a feladata" – tette hozzá Cseke Attila. A decentralizációs folyamat során megtartják a kórházvezetés jelenlegi szerkezetét, lesz menedzser, igazgatótanács és tanácsadó testület. A miniszter hangsúlyozta, a decentralizáció előtt egyeztetnek a szakszervezetekkel, a városok és municípiumok szövetségeivel, a betegek képviseleteivel, mindenkivel, akit érint a változás. Ugyanakkor biztosított arról, hogy a változás nem jelenti azt, hogy az egészségügyi minisztérium sorsára hagyja a rendszert. „A minisztérium megtartja, sőt erősíti stratégiai és szakpolitikai szerepét" – nyilatkozta Cseke.

Az egészségügyi rendszer decentralizációs folyamata a héten kezdődött, első lépésként azonosítják azokat az intézményeket, amelyek nem működnek hatékonyan, az ágyszám és az adminisztratív személyzet csökkentésével párhuzamosan megkezdik átszervezésüket. A minisztérium három államtitkár által irányított csapata tegnaptól vidéken tájékozódik külön-külön minden intézmény szerkezeti felépítéséről és összegzi a tapasztaltakat. A felmérések eredményeit felhasználják a kórházakra vonatkozó általános terv, illetve több regionális terv elkészítéséhez, így körvonalazódik majd egy pontos és átfogó kép arról, hogy milyenné kell válnia az egészségügyi rendszernek. Ezt a második évharmadban kell véglegesíteni.

HÍRFOLYAM

* Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)még korainak tartja megszüntetni a H1N1-es influenza világjárványként való kezelését – közölte a szervezet fő járványügyi szakértője tegnap. A világjárvány-fokozat fenntartását a WHO válságbizottsága ajánlotta, mert véleménye szerint egyelőre korai kijelenteni, hogy a világ minden részén túljutottak volna az újinfluenza-járvány csúcspontján – mondta Fukuda Keidzsi egy genfi sajtótájékoztatón. A járvány kettős képet mutat a világban: bizonyítékok vannak arra nézve, hogy csökkenőben van sok országban, de más helyeken még új gócpontok alakulnak ki. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában nyilvánvalóan hanyatlóban van, aktív viszont Kelet-Európában és Ázsiában, az új fertőzések központja pedig Nyugat-Afrika.

* Kezdjék meg Izlanddal az EU-csatlakozási tárgyalásokat – javasolta tegnap az Európai Bizottság. Az Unió legfőbb végrehajtó testülete szerint Izland magáénak vallja az EU közös értékrendjét, így a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok melletti elkötelezettséget. A csatlakozáshoz vezető úton ugyanakkor nehézségeket is le kell küzdeni – állapította meg a brüsszeli bizottság. Az igenlő bizottsági állásfoglalás után a tagállami kormányokat képviselő tanácsnak kell döntenie a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

* Julija Timosenko tegnap világos választ kért a parlamenttől a kormányát érintő bizalmi szavazás kérdésében. Az ukrán kormányfő utalt rá: az általa vezetett pártfrakció (BJuT) határozattervezetet nyújtott be a törvényhozás rendkívüli ülésének összehívására, amelynek napirendi pontja a kormány iránti bizalmi szavazásról való döntés lenne.

* Jelentős mennyiségű kőolaj ömlött Észak-Olaszországban a Pó folyót tápláló Lambróba, miután szabotázst követtek el egy üzemen kívül helyezett finomítóban a Milánótól északra fekvő Monza város mellett – közölték tegnap a hatóságok. A szennyeződés elérte a Pót. A legalább ezer tonnányi, több kilométer hosszan elterülő olajszennyeződés megállításán a polgári védelem és a milánói prefektúra által felállított külön válságcsoport is dolgozik – mondta a lombardiai regionális környezetvédelmi hivatal szóvivője. Egyelőre nem jártak sikerrel, és az olaj elérte a Pót.

SPORT

Játék helyett a sportot választotta

Egy kilencéves gyerek iskola és tanulás után általában játszik, azonban ebben a korosztályban is egyre többen választják a sportot. Persze ehhez kell szülői támogatás is, valamint a tanítók részéről egy kis elnézés, hiszen nem hanyagság, hanem a sportolás miatt maradhat el olykor egy-egy tantárgyból a felkészülés. Unguru Cristian is a sportot választotta, egyetlen megyebeli fiú, aki az országos gokartbajnokságban szerepel.

Nem ismeretlen az autósport az Unguru családban: Cristian apukája, Unguru Ioan – akit ismerettségi körökben Janónak becéznek – több futamon is részt vett az országos ralibajnokságban. Egykor Hargita megyében nemcsak ralifutamot szerveztek, hanem közel tíz páros is részt vett a hazai bajnokságban. Unguru Janót szintén belengte a benzingőz, amit elmondása szerint sosem felejt el. Kilencéves fia, Cristian is nyomába lépett, igaz, még csak gokarttal rója a köröket, de tavaly a bajnokságot szervező Román Autóklub az egyik legtehetségesebb kezdőként díjazta.

– Magyarországon vásároltam tavaly tavasszal két gokartot, majd egy hétvégén a kézdivásárhelyi pályát béreltük ki, hogy a gyerek is megtanuljon menni a versenygéppel. Itt figyeltek fel Cristianra, egy héttel később már versenyzett is. Az első megmérettetésen ugyan az utolsó helyen zárt, ám a második versenyhétvégén már egy negyedik helyet tudhatott magáénak – mesélte a gokartos apukája.

Le is igazolta Cristiant a Kézdivásárhelyi SKAT-Kart Klub, így a tavalyi országos bajnokság minden futamán elindulhatott. A család a versenyhétvégéken utazott, lakókocsiban aludtak, pénteken és szombaton pedig szabadedzés, időmérő, majd a vasárnapi két futam után indultak haza. – Bár a lakókocsi drága volt, de ha kiszámolom, hogy minden versenyhétvégén szállásra mennyit költenénk, pár év alatt megtérül a befektetés – mondta az idősebbik Unguru.

Nem olcsó mulatság a sportolás, a gokartozás sem kerül kevésbe. Cristiannak egy CRG versenykartot vásároltak, ezt egy 60 cm3-is, 13-14 lóerős Parilla motor hajtja, a gép 70-80 km/órás sebességre is képes, az erőforrás percenkénti fordulatszáma eléri a 18 ezret. A gokart 2300 euró volt, Cristiannak egy szezon további háromezer euróba kerül.

– A bajnokságot szervező autóklub kötelez arra, hogy üzemanyagot és abroncsokat csak tőlük vásárolhatunk a versenyhétvégéken. Egy rend abroncs 120 euró, a benzinköltség pedig attól függ, hogy mennyit tesztelünk a versenyeket megelőző pénteken és szombaton. De az is legalább száz euró – mesélte a versenyző apukája.

Romániában csupán három, homológgal is rendelkező gokartpálya van. Kézdivásárhely, Bákó és Bukarest ad otthont az országos bajnokságnak, minden helyszínen kétszer rendeznek futamokat, egy versenyhétvégén pedig kétszer is rajthoz állnak a versenyzők. Tavaly a 12 futamos bajnokságban Unguru Cristian a PUFO kategóriában összetettben a negyedik helyen zárt, legjobb eredménye egy harmadik helyezés volt, de stabilan az első hat között zárt – kivéve az első két futamot, ahol az utolsó lett. A családot is meglepte, amikor a Román Autóklub díjazta Cristiant mint a legtehetségesebb kezdőt.

– Idén kategóriát váltunk, Cristian a MINI-ben indul az áprilisban kezdődő szezonban. Első versenyünk április 18-án Bákóban lesz, addig is Kézdivásárhelyre járunk edzeni – mondta Unguru Janó. Hozzátette, Cristian versenyköltségeit a család, valamint a barátok adták össze az elmúlt évben, és reméli, hogy ez idén is így lesz.

– A tehetségesebbek minden versenyre modern gokartokat bérelnek óriási összegekért. Mi vásároltunk egy gépet, szűkös anyagi kerettel értünk el jó eredményeket már az első évben. Idén sokkal keményebb lesz a mezőny, az első tízbe kerülés a célunk, és reméljük, ez elérhető lesz Cristian számára. A technikai hátteret, a szervizelést én végzem, rajtam nem múlik, Cristian pedig szereti a sportágat, és mindent megtesz a győzelemért – zárta a beszélgetést Unguru Ioan.

Kopacz Gyula

Sima Sportklub-győzelem

Fölényes győzelmet aratott Gyergyószentmiklóson a Sportklub a román jégkorongbajnokság középszakaszának utolsó előtti fordulójában. A házigazda piros-fehérek helyzeteiket nem tudták kihasználni, a vendégegyüttes viszont annál inkább.

A Progym a Csíkszeredai Sportklub együttesét fogadta tegnap. A mérkőzés első percei jelentősebb események nélkül zajlottak, a nyolcadik percben azonban a vendégcsapat megszerezte a vezetést, majd két perc múlva növelte előnyét. Nem akármilyen gól volt azonban a második találat: egy piros mezes játékos sérülten feküdt a jégen, a hazaiak a sípszóra várva leálltak, az ellenfél pedig ezalatt a hálóba talált. A Sportklub még az első harmadban újabb gólt szerzett, így 3–0-s vendégvezetéssel tértek pihenőre a csapatok. A második harmad is a csíkiak fölényével folytatódott. A Progym nem tudta kihasználni emberelőnyös helyzeteit, a védekezésben többször hibázott, a vendégek pedig még kétszer vették be a gyergyói hálót. A harmadik játékrész az előzőeknél is rosszabbul alakult a hazai gárda szempontjából, a kék-fehérek sorra alakították ki a veszélyes helyzeteket és lőtték a gólokat. A mérkőzés végül 9–0-s végeredménnyel zárult a Sportklub javára.

Lázár Hajnal

Sporthírek

Sífutás. A gyergyóújfalvi önkormányzat és a gyergyószentmiklósi sportiskola támogatásával szombaton kerül megrendezésre a sífutó Pro Tekerőpatak-kupa a Bucsin-tetőn. Szombaton 10.30-kor lesz a rajt, és 12 korcsoportban indul a verseny. Ugyanaznap reggel a gyergyószentmiklósi vasútállomástól autóbusz indul a helyszínre.

Jégkorong. A Csíkszeredai Sportklub autóbuszt indít szurkolói részére Brassóba, a péntek esti Brassói SCM Fenestela 68 – Csíkszeredai Sportklub jégkorongmérkőzésre. Az indulás holnap 14.30-kor lesz az 5kutya vendéglő elől. További részletekért hívható a 0745–619311-es telefonszám (Lázár Zoltán).

Közkorcsolyázás. A Csíkszeredai Sportklub családi közkorcsolyázást szervez a hétvégén is, szombaton és vasárnap 11 és 13 óra között. A családi belépőjegy ára 6 lejbe kerül. A helyszínen lehetőség van korcsolya bérlésére is.

Labdarúgás. Kedd este további két mérkőzést játszottak a labdarúgó Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében. A Bordeaux idegenben nyert az Olympiakosz Pireusz ellen, míg a címvédő Barcelona döntetlent játszott Stuttgartban. Eredmények: Olympiakosz Pireusz – Bordeaux 0–1, Stuttgart – Barcelona 1–1.

Nyert az SZKC

Szatmárnémetiben lépett pályára a Székelyudvarhelyi KC férfi-kézilabdacsapata a nemzeti bajnokság 17. fordulójában, és az udvarhelyi fiúknak, ha nehezen is, de sikerült megszerezeni a győzelmet.

A két együttes 19 percen keresztül fej-fej mellett haladt. A folytatásban a VSK fokozatos előnyre tett szert, és a sok hibával játszó vendégek sorozatban kapták a gólokat, így nem is volt csoda, hogy a szatmáriak a félidőt 21–16-ra hozták. A térfélcserét követően Vlad Caba tanítványai összekapták magukat, és fokozatosan kezdték behozni lemaradásukat, ami 14 perc alatt sikerült is. Ekkor már a vendégek vezettek. Az 58. percig egyik gárda sem tudott meglépni a másiktól, amikor az SZKC-nak sikerült kétgólos előnyre szert tennie, amire a házigazdáknak már nem volt válaszuk.

Szatmárnémeti VSK – Székelyudvarhelyi KC 35–37 (21–16)

Darvas Attila

Sven Kramer rosszul váltott sávot, így odalett az aranya

Sebestyén Júlia 13. a női műkorcsolyázók rövidprogramját követően a vancouveri téli olimpián, a román biatlonváltóban a 10. helyen végzett.

A negyedik olimpiáján szereplő Sebestyén szépen futott, egy hibát vétett, s 57,46 ponttal zárt. A 2004-es Európa-bajnokság győztese egyetlen rontását a tripla flipugrásnál követte el, melyből két lábra érkezett a jégre. Az élen a dél-koreai világbajnok, Kim Ju Na áll.

Férfi-óriás-műlesiklásban a svájci Janka sikere nem nevezhető meglepetésnek, hiszen a fiatal svájci síző a tavalyi vb-n is megnyerte ezt a számot. Mögötte két norvég, Kjetil Jansrud és a harmadik vancouveri érmét begyűjtő Aksel Lund Svindal végzett.

A nap során további négy számban osztottak érmeket. A női sílövők váltóversenyét a címvédő oroszok nyerték magabiztosan Franciaország és Németország stafétái előtt. A román biatlonválogatott az előkelő 10. helyen végzett. A Plotogea Dana, Tófalvi Éva, Purdea Mihaela és Ferencz Réka alkotta négyes közül egyedül Ferencz Réka teljesített tökéletesen.

Az északi összetett csapatainak viadalában is a négy évvel ezelőtti győztes osztrák négyes diadalmaskodott, mögötte az amerikai és a német csapat ért célba. Hazai győzelem született a síakrobaták női krossz számában a vb-első Ashleigh McIvor révén. A kanadai versenyző a döntőben a norvég Hedda Berntsent és a francia Marion Josserand-t utasította maga mögé.

A legnagyobb visszhangot a férfi-gyorskorcsolyázók 10 000 méteres versenye váltotta ki, miután a legjobb időt futó, 5000 méteren győztes holland Sven Kramer egy pályaváltásnál rossz sávba sorolt be, amiért utólag kizárták. „Nagyon dühös vagyok" – nyilatkozta a viadal után zaklatottan a Vancouverben korábban 5000 méteren győztes holland Sven Kramer, aki a célba érését követően rövid ideig örült, miután megtudta, hogy eredményét törölték, magából kikelve csapkodott a csarnokban. A 23 éves korcsolyázó nem véletlenül haragszik trénerére, ugyanis – merőben szokatlan – rontását azért követte el, mert a szakember rossz sávot mutatott neki az aktuális váltásnál. „Egyértelműen a koncentráció hiánya okozta a hibát, de nem az enyémmel volt baj – dühöngött Kramer. – Nagyon mérges vagyok rá, és lesz vele egy komoly beszélgetésem." A holland sportoló évek óta uralja az 5 és 10 ezer métert, s a két szám egyértelmű esélyeseként érkezett a játékokra, a hiba miatt azonban csak az egyik aranyat viheti haza.

Ezek után az aranyérmet a dél-koreai Li Szeung Hun nyakába akasztották, az ezüst az orosz Ivan Szkobrevhez, a bronz pedig a címvédő holland Bob de Jonghoz került.

Esélyesek győzelmei

Nem történtek nagyobb meglepetések a férfi-jégkorongtorna negyeddöntőbe kerülésért vívott mérkőzésein. Svájc szétlövés után, a csehek hosszabbítást követően, míg a kanadaiak és a szlovákok a rendes játékidő alatt vívták ki a továbbjutást.

Eredmények: Svájc – Fehéroroszország 3–2 (szétlövéssel), Kanada – Németország 8–2, Csehország – Lettország 3–2 (hosszabbítás után), Szlovákia – Norvégia 4–3.

*

Érmesek
Sílövészet, 4 x 6 km-es női váltó
1. Oroszország (Szvetlana Szlepcova, Anna Bogalij-Titovec, Olga Medvedceva, Olga Zajceva) 1:09:36.3 ó (0 büntetőkör+5 lőhiba)
2. Franciaország (Marie Laure Brunet, Sylvie Becaert, Marie Dorin, Sandrine Bailly) 1:10:09.1 (2+8)
3. Németország (Kati Wilhelm, Simone Hauswald, Martina Beck, Andrea Henkel) 1:10:13.4 (0+5)

Gyorskorcsolya, férfi 5000 m
1. Li Szeung Hun (Koreai Köztársaság) 12:58.55 p
2. Ivan Szkobrev (Oroszország) 13:02.07
3. Bob de Jong (Hollandia) 13:06.73

Alpesi sí, férfi-óriás-műlesiklás
1. Carlo Janka (Svájc) 2:37.83 p (1:17.27/1:20.56 p)
2. Kjetil Jansrud (Norvégia) 2:38.22 (1:18.07/1:20.15)
3. Aksel Lund Svindal (Norvégia) 2:38.44 (1:17.43/1:21.01)

Síakrobatika, női krossz
1. Ashleigh McIvor (Kanada)
2. Hedda Berntsen (Norvégia)
3. Marion Josserand (Franciaország)

Északi összetett, csapat
1. Ausztria (Bernhard Gruber, David Kreiner, Felix Gottwald, Mario Stecher) 49:31.6 p (síugrás: 479,9 pont/sífutás: 48:55.6 p)
2. Egyesült Államok (Brett Camerota, Todd Lodwick, Johnny Spillane, Bill Demong) 5.2 mp hátrány (505,8/49:34.8)
3. Németország (Johannes Rydzek, Tino Edelmann, Eric Frenzel, Björn Kircheisen) 19.5 mp h. (473,3/49:06.1)

Éremtáblázat
Ország Arany Ezüst Bronz
1. Egyesült Államok 7 9 10
2. Németország 7 9 7
3. Norvégia 6 5 6
4. Kanada 6 4 1
5. Svájc 6 0 2
6. Dél-Korea 5 4 1
7. Ausztria 4 3 3
7. Oroszország 4 3 3
9. Svédország 3 2 2
10. Hollandia 3 1 1
10. Kína 3 1 1
12. Franciaország 2 3 5
13. Szlovákia 1 1 1
14. Ausztrália 1 1 0
15. Csehország 1 0 2
16. Nagy-Britannia 1 0 0
17. Lengyelország 0 3 1
18. Lettország 0 2 0
19. Olaszország 0 1 3
20. Japán 0 1 2
21. Fehéroroszország 0 1 1
21. Szlovénia 0 1 1
21. Horvátország 0 1 1
24. Észtország 0 1 0
24. Finnország 0 1 0
24. Kazahsztán 0 1 0

Mai program
Időpont Sportág Versenyszám
19.00 Curling, női elődöntők
20.00 Északi összetett, férfi ugrás, négysánc
21.00 Sífutás, női váltó (TVR1, Eurosport)
21.00 Jégkorong, női Svédország – Finnország, 3. helyért (TVR2)
23.00 Északi összetett, férfi egyéni, 10 km (TVR1, Eurosport)
00.00 Curling, férfi elődöntők (Eurosport)
1.35 Jégkorong, női Kanada – Egyesült Államok, döntő
(TVR2, Eurosport)
3.05 Műkorcsolya, női szabadprogram (TVR1, Eurosport, M2)
4.00 Síakrobatika, férfi ugrás (TVR2, Eurosport, M2)

VÉLEMÉNY

Önkéntesség

A múlt hét végén egy helyi egyesület immár ötödik alkalommal szervezte meg Csíkszeredában a használt étolaj gyűjtését, papír- és pillepalackgyűjtést, természetesen környezetvédelmi céllal. A hírhez az is hozzátartozik, hogy az akciót a szombat délelőtti lustálkodásukat, számítógép-/tévébambulásukat feláldozó diákok bevonásával lassan sikerült megszokottá, elfogadottá tenni. Szakmai tudás hiányában nem foglalkozhatok a kezdeményezésnek a környezetre gyakorolt hatásával, inkább egy másik, közvetett hatásról beszélnék, amely legalább olyan fontosnak tűnik, mint a meghirdetett cél. Ez pedig az önkéntesség fogalmának terjesztése, megismertetése azzal a generációval, amelyről nemegyszer beszélünk úgy, mint korrupt, rossz beidegződésekkel, kommunista mentalitásokkal telített társadalmunk megváltójáról. Viszonylag könnyen kiszalad a szánkon, hogy a közösségünkben jelentős változást csak a mai gyerekek, fiatalok hozhatnak, megfeledkezve arról, hogy gyerekeink, fiataljaink az általunk elítélt – de fenntartott – társadalmi rend(etlenség)ben érnek felnőtté, cselekedeteikben viselkedési mintáinkat másolva. Íme hát egy terület, amelyen a fiataljaink képesek voltak egy ritkábban előforduló, de jó viselkedési mintánkat magukévá tenni. Az önkéntességet, mint annyi más értékünket, a társadalom minden folyamatát befolyásolni, irányítani akaró kommunista állam alaposan meghurcolta. A „kötelező önkéntesség" vagy hazafias munka – ahol a diákok őszi betakarításokra, munkatáborokba, a felnőttek pedig ötéves terv túlteljesítésére jelentkeztek vasárnap –, az önkéntes gyógynövény-, papír- és üveggyűjtések (lám-lám, ez sem mai felfedezés) mára sokunk számára gyanússá tették az önkéntességet. Értetlenül állunk, vagy éppen ellenkezőleg: ismerni véljük az önkéntesek rejtett személyes anyagi hasznát a tevékenykedésükben. Mi visz rá egy német vagy angol, jómódú családban élő diáklányt, hogy középiskolai és egyetemi évei között egy évet a Nyugat-Európában nem túl kedvező megítélésű Romániában töltsön fogyatékos gyerekek között, akiket mi, a saját közösségük nehezen fogad el? Vajon milyen adókedvezményei vannak a holland vagy svéd nyugdíjasnak, aki korából kifolyólag betegségekkel küszködve gyűjti az adományokat itteni szociális intézményeknek, szervezeteknek, és utazik néhány ezer kilométert, hogy meggyőződhessen: arra használtuk-e a támogatást, amire küldte? Mi motoszkálhat azoknak a német kamionsofőröknek a fejében, akik a karácsonyi ünnepüket nem a családjukkal, hanem a segélycsomagokkal tele kamionjukban töltik, felkeresve a Székelyföld minden szociális intézményét?

Az önkéntesség olajozza meg a társadalmi gépezet működését, és korántsem a modern vagy posztmodern társadalom felfedezése. Bár a hagyományos falusi közösségekben más megnevezések alatt élt egymás önkéntes segítése (pl. terménybegyűjtéskor, házépítéskor), a közösségért végzett önkéntes munka (iskola-, templomépítés) a mindennapok része volt, és sok helyen ma is az. Egyre gyakrabban hallunk az elszigeteltebb településeken önkéntes tűzoltók létfontosságú munkájáról, a civil szervezetek által megmozgatott, képzett önkéntesekről, akik nélkül csak óriási költségekkel – tehát a mai viszonyok között egyáltalán nem – működhetne egy-egy életmentő szolgáltatás. Gondoljunk csak a hegyimentőkre vagy a lelkisegélyt szolgáltató telefonos S. O. S.-vonalra. Az önkéntes nem kér pénzt, nem könyörög az elismerésünkért, hálánkért sem. Jól érzi magát, hogy azt teheti, amit szeret, jó közösségben lehet, segíthet másokon, a világon. Ha van erőnk, lehetőségünk önkénteskedjünk, ha nincs, tiszteljük, támogassuk azt, aki így tesz.

(A szerző csíkszeredai szociológus)

Elekes Zoltán

Nagyböjtben is áll a bál

„Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok. Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk. Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni, vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!" (Farsangi vénlánycsúfoló ének)

A hagyományokat tisztelők tudják, hogy a farsangi jókedvnek a hamvazószerdával kezdődő nagyböjt időszaka vet véget. A húsvét előtti hat hétben tilos volt például lakodalmak, de mindenféle más zenés, hangos mulatságok tartása is. Manapság ezt az íratlan szabályt a legtöbben nem veszik figyelembe, hiszen még most következnek a nőnapi bálok. Ezt az alkalmat egyetlen valamirevaló vendéglő sem hagyja ki, még akkor sem, ha addigra lassan a nagyböjt harmadik hetébe lépünk.

Az is köztudott, hogy böjtben az emberek nemcsak gyóntak és áldoztak, de a haragosaikkal is igyekeztek kibékülni. Ezzel szemben nálunk, a Vajdaságban most éppen az ellenséggyártás időszaka zajlik. Jelképes értelemben szól a muzsika, ropják a táncot, a külső szemlélő meg csak kapkodja a fejét, mert sehogyan sem érti, ki húzza, és ki fizet. Amikor a belgrádi központú, tehát szerbiai Demokrata Párt (DS) – amelynek mellesleg sok magyar tagja és kiterjedt magyar szavazóbázisa is van – Szabadkán, a városi hatalomból kiszorította a magyarok legnagyobb pártját, a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ), a folyamatot magyartalanításnak kezdtük nevezni. Aztán, amikor Zentán, ebben a 80 százalékában magyarok lakta, Tisza-parti városban is felbomlott az eddig uralmon lévő koalíció, már rájöttünk, hogy a VMSZ-telenítés sokkal jobb kifejezés. Mert az utóbbi településen a babarongy szétszedése és újra összevarrása után is főleg magyarok maradtak a vezetésben. Sőt, a demokratáknak egy másik magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) segédkezett a VMSZ kiebrudalásában. És ezzel még nincs vége! Mint hírlik, más önkormányzatokban is hasonló mulatságra készülnek. Még csak az időpont kétséges, illetve az, hogy a mesterkedőknek mikor sikerül különböző ígéretekkel (jól fizető állás, pozíció, esetleg a munkanélküli családtag elhelyezése) átcsábítani magukhoz, vagy inkább megvásárolni a hiányzó egy-két embert. Még egyszer mondom: mindez a Szerbiában hatalmon lévő Demokrata Párt hallgatólagos jóváhagyásával történik. Hogy miért? Lehet találgatni! Vajon azért kellett most hirtelen a magyarok orrára koppintani, mert négy képviselőjük a köztársasági parlamentben nem szavazta meg a költségvetést? Vagy inkább azért, mert a magyarok az egyetlen Szerbiában élő kisebbség, amelynek sikerült összegyűjtenie a szükséges aláírásmennyiséget a nemzeti tanácsuk közvetlen megválasztásához? Valóban az a 130 ezer aláírás szúrná egyesek szemét, ami eddig felkerült a magyar választói névjegyzékre? Impozáns szám, de mi magunk sem lehetünk elégedettek vele. Mert hol vannak a többiek? Azok, akik eddig még nem iratkoztak fel.

Érdekesek ezek a cserék. És a pártfegyelem. Ilyenkor ugyanis nem számít, ki végezte jól a dolgát, ki rosszul, ki volt a megfelelő helyen, és ki került oda csak azért, mert a pártelnök férje, felesége, szeretője, komája vagy jó barátja, hanem csak az, hogy ki melyik párthoz tartozik. Mert ne ringassa magát senki sem illúziókban, hogy azok, akik maradnak, jobbak azoknál, akiknek menniük kell, vagy hogy azok lennének a legjobbak, akik most jönnek. Ilyesmiről szó sincs. A politikában koalíciós szerződés van, amely alapján a partnerek – mondhatnánk azt is, hogy azok, akik közel kerültek a húsos fazékhoz – felosztják maguk között a várost. Aztán a kiharcolt helyekre mindenki odateszi a saját embereit. Azt persze lehet mondani, hogy csak a szakértelem fontos, és senkitől sem kérnek pártkönyvecskét, de a valóság egészen más. Az egyszerű polgárok többségét viszont nem is érdekli különösebben, hogy kik ülnek a fotelokban, mert azt mondják, terpeszkedjen ott bárki, nekik úgysem lesz jobb.

De úgy tűnik, Vajdaságnak sem, történjenek bár felsőbb utasításra bármilyen tisztogatások. A legújabb adatok ugyanis azt tükrözik, hogy az északi tartomány a Nemzeti Beruházási Alap által szétosztandó keretnek mindössze 1,83 százalékát kapná meg. Pedig a vajdasági magyarok és az itt élő többi nemzet tagjai bizonyára nem csak ennyivel járulnak hozzá a közös kasszához.

(A szerző újságíró, a szabadkai Hét Nap munkatársa)

Tóth Lívia

Aranyalma

Kedves gyerekek!

Múlt héten elkezdődött a húsvét előtti nagyböjt. Azt bizonyára tudjátok, hogy a nagyböjt negyven napig tart. Ha megszámoljátok hamvazószerdától húsvétig a napokat, bizony többet kaptok. Ennek az az oka, hogy a vasárnapokat az egyház nem számítja böjti napnak. De miért éppen negyvennapos a böjt? A Szentírásban sok esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Először is Jézus, mielőtt elkezdte nyilvános működését, negyven napot töltött a pusztában. Az Ószövetségben olvashatunk a vízözönről, amely szintén negyven napig tartott. De negyven napig vándorolt a pusztában a zsidó nép is, amikor Kánaánt kereste. Mózes ugyanennyi ideig tartózkodott a Sínai hegyen, mielőtt megkapta Istentől a törvényeket, és szintén negyvennapos böjtöt hirdetett Jónás próféta Ninivében.

A katolikus egyház azért tartja fontosnak a böjtöt, mert ez a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és könyörgés ideje. Ezekkel a cselekedetekkel az ember Isten iránti szeretetét, és az érte való áldozatvállalást fejezi ki.

A nagyböjt ideje alatt szünetelnek a mulatságok is, a szórakozás ideje a húshagyókeddel lejár. A visszafogottság, az ember magába fordulásának, önvizsgálatának és bűnbánatának ideje ez, hogy majd húsvétkor megtisztulva örvendhessen Jézus feltámadásának.

Tegnap Mátyás napja volt. Jégtörő Mátyásnak is szokták nevezni, mert a hagyomány szerint azt tartották, ha ezen a napon fagy, akkor felmelegedés várható. Viszont ha Mátyás nem talál jeget, akkor hoz. Ha nem kap jeget, hagy, ha kap, megtöri. A sóvidéki gazdák azt tapasztalták, ha Mátyás napján hideg az idő, akkor jó termésre számíthatnak.

Takács Éva

Móra Ferenc

Ulászló oroszlánja

Nagyon siralmas dolgokat jegyezett föl a történelem arról az Ulászló királyról, aki a dicsőséges Mátyás után gazdája lett a magyar koronának. A korona ugyan ragyogó volt, mert Mátyás hagyta rája örökbe, hanem már a csizmája sokszor lyukas volt szegény Ulászlónak. S bizony, volt úgy, hogy nem vettethetett rá foltot az udvari csizmadiával, mert nem találkozott garas a ládafiában. Ilyenkor aztán búsan szólt oda szegény lyukas csizmájú király a kamarásához:

– Szaladjatok már, fiam, kérjetek kölcsön egy-két aranyat az erdélyi vajda őkegyelmétől, majd megtérítjük neki kamatostul, ha több lesz az ország kincstárában.

Nem csoda, hogy így elszegényedett a jámbor király, hiszen sehogy se tudott bánni az emberekkel. A nagyurak hamar elbántak a gyámoltalannal, egymás után szedegették el tőle a dús királyi birtokokat. Ki szép szóval, ki fenyegetéssel, kinek ahogy esett könnyebbségére. Ő meg, az istenadta, még örült neki, hogy szívességet tehetett ezeknek a hatalmas uraknak, ha maga aztán megkoplalta is a bőkezűségét egész udvari népével.

Egyszer Velence városa valami hatalmas oroszlánt küldött ajándékba a királynak. Gyönyörű állat volt, tűz a nézése, fejedelmi a tartása, erő minden mozdulata.

– Jobb lett volna, ha egy ökröt kaptunk volna ajándékba – sóhajtozott a cselédség, míg a király a kalitka vasrostélyán keresztül kedvtelve nézegette a hatalmas vadat.

– Tisztelete jeléül küldi ezt fölségednek az én városom – jelentette a velencei követ –, csak viseltesse neki gondját, mert száz esztendőben egyszer ha akad ilyen oroszlán. Kicsivel beéri, egy napra elég neki egy borjú.

A király, ahogy ezt hallotta, ijedten kapott a koronájához az udvari népség savanyú mosolygása közben, de a dúsgazdag temesi gróf, aki szintén ott lézengett, megszólalt nagy dölyfösen:

– Ne ijedjen meg fölséged, én mindennap juttatok egy kövér borjút az oroszlán részére.

A király vidáman csapott a tenyerébe.

– Mindig mondtam én, hogy te vagy a leghívebb emberem. Mivel szolgáljam meg jóságodat? Van-e még valami elajándékoznivaló, nótárius uram?

Az öreg nótárius szomorúan csóválta meg a fejét.

– Nincs már fölségednek a koronájánál egyebe.

A király elkomorodott, mert tudta, hogy a temesi gróf éppen a koronájára szeretné legjobban rátenni a kezét. (Rá is tette később, amikor János király lett belőle.)

– Ahol nincs, ott ne keress – mormogta Ulászló, s odafordult az udvari cselédséghez. – Hát az oroszlánetetői méltóságot ki akarja elnyerni?

Nemigen törte magát senki az új méltóságért. Tudták, hogy csak a baj lesz vele, de a fizetség semmi. Utoljára a király odaintett egy csatlóst:

– Fiam, Lécz Péter, téged teszlek meg oroszlánetetőnek. Már csak azért is, mert te olyan sovány vagy, hogy tebeléd nem kívánkozik harapni ez a fenevad, akármilyen közel jársz hozzá.

Lécz Péter csakugyan elmehetett volna paszulykarónak a hosszúságával, a csontja meg csak úgy zörgött, ha mozdult. Nevették is pajtásai, mikor ismerkedni kezdett az oroszlánnal.

– Hej, te csúnya féreg, nem tudom, nem én eszlek-e meg előbb téged, mint te engem!

Hanem a temesi gróf csakugyan szavának állt, s hűségesen beszolgáltatta minden napra a kövér borjút, aminek meg is felelt az oroszlán emberséggel. Déltájban, mikor türelmetlen morgása fölhallatszott a várkertből a palotába, ugyancsak biztatták Lécz Pétert a cimborái:

– Siess, Péter, ehetnék a macskád!

Péter hordta is le hűségesen az ebédet, hanem hogy esett, hogy se: egyszer csak az oroszlán elkezdett soványodni, az etetője pedig gömbölyödni. Ulászlónak is szemet szúrt a dolog, s fülön csípte Lécz Pétert.

– Hékám, úgy látom, egész leromlik már az oroszlán a kezed alatt!

– Nem tesz neki jót a kerti levegő, uram király.

– Bezzeg, te gyarapszol az oroszlán mellett! Igazi oszlop lesz már a lécből.

– Nekem meg nagyon jót tesz a kerti levegő, uram király.

Ulászló azonban gondolt egy okosat. Odaszólt egy másik inasának:

– Gyere csak, fiam, Keszeg Illés! Nem hiszek én ennek a hamis Lécz Péternek: terád bízom, hogy tartsd szemmel a munkáját. Mától fogva te vagy az oroszlánetető fölvigyázója.

Keszeg Illés megköszönte a kitüntetést, s ahogy a király odébbment, a vállára ütött az oroszlánetetőnek.

– Komám, Péter, szeretnék én is meghízni azon a te kerti levegődön!

– Jut is, marad is – felelte Péter készséggel –, én csak az első két combra tartok számot a borjúból.

Amire Keszeg Illés csak annyit mondott, hogy ő meg beéri a másik két borjúcombbal. Az oroszlán pedig köszönje meg, hogy megkapja a maradékot.

De biz azt nem nagyon köszönte meg az árva. Egy-két hét alatt úgy lefogyott az állatok királya, hogy szánalom volt látni. Majd kiszúrták a bőrét a csontjai. Bezzeg annál szűkebb lett Keszeg Illésnek a régi mente.

– Hej, Illés, Illés – azt mondja neki Ulászló – , nem szeretem én ezt a ti munkátokat! Ehol, harcsa lett már a keszegből, az oroszlánból meg agárkutya.

Hanem majd segítek én a bajon. Öcsém, Czinege Pál, kiveszlek az inasi sorból. Te ezentúl az oroszlánetető fölvigyázójának az ellenőrzője leszel. Legyen gondod erre a szegény állatra.

Czinege Pál ugyancsak szót fogadott. Amit az oroszlánetető meg az oroszlánetető fölvigyázója meghagytak a borjúból, annak Czinege Pál fogta pártját, mint az oroszlánetető fölvigyázójának az ellenőrzője. Az oroszlánnak nem maradt belőle befaló harapás se. Nem sokáig bírta a böjtöt, negyednapra éhen veszett szegény.

A velencei követ éppen akkor érkezett meg megint a királyhoz, mikor Czinege Pál beszámolt az oroszlán bőrével. Ijedten csapta össze a kezét:

– Hát nem tudta fölséged jobban gondját viseltetni ennek a remek állatnak?!

– Inkább nagyon is gondját viseltettem – sóhajtozott a jámbor király –, hárman is etették egy borjúval. Ki nem tudom találni, mért unhatta meg az életét az istenadta oroszlán.

A velencei követ nem szólt semmit, hanem még azon az este elhurcolkodott Magyarországról.

Lászlóffy Aladár

Téli mondóka

Elindul a farkas,
elindul a róka:
kimennek halászni
a befagyott tóra.

Leülnek a hóra,
lehelnek a jégre,
át is olvasztanak
két kis lyukat végre.

Róka koma ráül,
bedugja a farkát:
– Tavi pontyot fogok,
szép kövéret, tarkát!

Farkas koma ráül

ő is halat enne:
– Nagy ez a tó, biztos
sok a kárász benne.

Csóka csőre csattog
valahol az ágon.
Dideregve csárog:
– Melegebb van nyáron!

– Melegebb van, persze! –
hagyja rá a farkas. –
Róka koma, mondd csak,
érzed még a farkad?

Odafagy a farkas!
Odafagy a róka!
– Melegebb van nyáron! –
kárörvend a csóka.

ELHALÁLOZÁS

Fájdalommal megtört szívvel tudatjuk, hogy a drága jó feleség, édesanya, nagymama. dédmama, rokon, szomszéd és jó ismerős,
CZIKÓ VILMOSNÉ
szül. Nagy Terézia
életének 86. évében 2010. február 23-án hosszas, türelemmel viselt betegség után csendesen elhunyt. Földi maradványait holnap, 2010. február 26-án 10 órakor helyezzük örök nyugalomra a családi háztól a kászonújfalvi római katolikus temetőbe. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! A gyászoló család.

Napról napra

Csütörtök
Az év 56. napja, az év végéig hátralévő napok száma 309. Napnyugta ma 17.57-kor, napkelte holnap 7.01-kor.
Isten éltesse
Géza nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.
Névmagyarázat
A Géza keresztnév török–német–magyar eredetű, jelentése: méltóságnév.
Február 25-én történt
1601. Erzsébet angol királynő felségárulás vádjával kivégeztette Essex grófját, korábbi bizalmasát, aki lázadást próbált szítani ellene.
Február 25-én született
1879. Otakar Ostrcil cseh zeneszerző és karmester
1899. Székely István filmrendező, forgatókönyvíró, a Hyppolit, a lakáj rendezője
1904. Fenyő Andor Endre Munkácsy-díjas festő, kritikus
1904. Török Sándor József Attila-díjas író
1934. Pápai Erzsi Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja
1939. Kádár János Miklós Munkácsy-díjas festőművész
Február 25-én halt meg
1889. Karl Davidov orosz–lett gordonkaművész, zeneszerző
1944. Dési Huber István posztumusz Kossuth-díjas festő és grafikus
1994. Bodnár Éva művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria alapító tagja

Happy hour

Izgatottan nyomta le a kilincset, különösen vigyázva arra, hogy elsőként lépjen be – olvasta valahol, talán egy etikettkönyvben vagy női magazinban (már nem emlékezett), hogy étterembe előbb a férfinak illik bemenni, aztán a párjának. A vendéglőben hirtelen minden tekintet rá szegeződött, ő pedig gyorsan felmérte, nincs ülőhely. Na igen, gondolta, a happy hour marketingfogás másnál is hatott, nemcsak nála. Fél áron enni azért mégiscsak úri dolog, még ha az angol kifejezés eredetileg csak a kedvezményes italra vonatkozik is. A bajszos pincér biccentett egyet jobbra, hol található még üres asztal, és katonásan masírozott körülöttük, amíg felvehette a rendelést. Ekkor még bő negyven perc volt hátra a boldog óra lejártáig. Aztán harminc, majd huszonöt, mire megérkezett az első fogás. Negyed óra múlva a sült is az asztalon termett, a salátával együtt pedig a számla is jött. A pincér újra felvette kedvelt sétatempóját, másodpercpontossággal dobbantva egyet-egyet a padlón. Három kör után megszólalt: kellene fizetni, zár a kedvezményes kassza. Mire a férfi kiszámolta a pénzt, az asztalon már csak a sültes tál volt, rajta kedvence, két jókora bécsi szelet. A pincér a tányérokkal és a pénzzel távozott is. A nő ijedten az órájára pillantott, majd átnyúlt az asztal fölött. Egy perc múlva hat – suttogta párjának, és a két szelet húst óvatosan becsúsztatta retiküljébe.

Mihály László

Felhívások

Szünetel a gázszolgáltatás

Az E.ON gázszolgáltató közleménye szerint javítási munkálatok miatt ma 9–16 óra között szünetelni fog a gázszolgáltatás Csíkszeredában, az alábbi utcákban: Hargita, Mérleg, Fűzfa, Nagyrét, Szív, Nagy Imre festő, Octavian Goga, Decemberi forradalom, Temesvári sugárút, Kossuth Lajos és Liviu Rebreanu.

*

Csíkszereda önkormányzata közzétette 2010. évi pályázati felhívását kulturális programok, illetve a 2010 első félévében megrendezésre kerülő iskolanapi és ifjúsági programok támogatására. A részletes pályázati felhívás megtalálható a www.szereda.ro oldalon, az Aktuális menüpont alatt, illetve a pályázati űrlapok letölthetőek a Városházi hírek / Pályázatok menüpont alól is. A pályázatok leadási határideje: 2010. március 26. Bővebb információkat a 0266–315120/144-es telefonszámon vagy a foczemaria@szereda.ro e-mail címen igényelhetnek.

PROGRAMAJÁNLÓ

A halhatatlan herceg

A Csíki Játékszín társulata A halhatatlan herceg című mesejáték bemutatóelőadására készül. Az előadást kedden, március 2-án 10.30-tól tekinthetik meg. Szereplők: Pap Tibor, Bartalis Gabriella, Veress Albert, Fülöp Zoltán, Benedek Ágnes, Ráduly Beáta. Díszlet-jelmeztervező: Kelemen Kata, írta és rendezte: Budaházi Attila. A keddi előadásra érvényes lesz a Pinocchio-bérlet.

*

A király kénytelen volt megígérni a halhatatlanságot fiának, hogy az hajlandó legyen megszületni. Amikor a herceg megnőtt és apja belátta, hogy olyasmit ígért, amit nem tud betartani, a fiú elindult, hogy ő maga keresse fel a Halhatatlanság Országát, mert nem tudta elfogadni, hogy egy napon neki is meg kell majd halnia. Egy táltos paripa elvitte az Életre Ítéltek Országáig, de onnan már egyedül kellett boldogulnia...

A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár"-a

Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeum protokolltermében ma 18 órától mutatják be a Csíki Székely Múzeum művelődéstörténésze, Muckenhaupt Erzsébet A Csíki Székely Múzeum „Régi Magyar Könyvtár"-a című kötetét (A Csíki Székely Múzeum Gyűjteményei 1.).

A múzeum szakkatalógusainak első köteteként megjelent tudományos katalógus a múzeum régikönyv-gyűjteményének a Szabó Károly-féle Régi Magyar Könyvtár (RMK) című nemzeti bibliográfiához tartozó nyomtatványokat dolgozza fel. A kötetet Róth András Lajos történész-muzeológus ismerteti.

Hármas könyvbemutató

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezésében holnap 15 órától Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében három könyv bemutatóját tartják. A Fehér könyv az erdélyi magyar felsőoktatás kálváriájáról című kötetet Beder Tibor, Konya Hamar Sándor és Somai József ismerteti, a Kistérségek – nagy remények? című könyvet pedig Biró A. Zoltán és Cseke Péter mutatja be, míg a Romániai magyar évkönyvet Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere méltatja.

Brassai-kiállítás

A székelyudvarhelyi Művelődési Ház és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja (Sepsiszentgyörgy) szervezésében ma 18 órától Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház kiállítótermében Brassai (Halász Gyula) munkáiból és a róla készült fényképekből nyílik kiállítás. A tárlatot Vécsi Nagy Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum művészettörténésze nyitja meg.

Hullámzó vőlegény

A csíkcsicsói műkedvelő színjátszók Tamási Áron Hullámzó vőlegény című háromfelvonásos színművét ma Csíkcsicsóban, holnap Csíkszentmiklóson, vasárnap pedig Csíkszentmártonban adják elő, mindhárom helyszínen 19 órától. Az előadás rendezője Varga Sándor színművész, a Csíki Játékszín tagja. Szervező: az Élő Emlékezet Egyesület. Az előadásokra a belépőjegy ára 5 lej.

Koncsag László előadása

Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezésében holnap 18 órától Koncsag László csíkszentléleki plébános, a Mária Rádió csíksomlyói stúdiójának igazgatója Hogyan tanít reményre nemzeti irodalmunk címmel tart előadást a polgármesteri hivatal gyűléstermében.

Gyöngyékszerek varázsa

A KALOT Egyesület újabb gyöngyfűző tanfolyamot szervez kezdőknek Csíksomlyón. A nyolc héten át tartó, heti háromórás foglalkozáson modern gyöngyékszerek készítését tanítja Berényi Zsófia oktató. Érdeklődni és jelentkezni március 3-ig lehet a 0727–848048-as telefonszámon.

Évértékelő

A Székelyudvarhelyért Alapítvány holnap 18 órától a székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében tartja évértékelőjét. A rendezvényen ünnepélyes keretek között átadják a Székelyudvarhelyért Alapítvány díjait is.

Tanácsülés

Borboly Csaba tanácselnök a 2010/476-os tanácselnöki rendeletével 2010. február 25-én 19 órára összehívta Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülését a megyeháza protokolltermébe. Napirenden: 1. a 2010. január 8-i tanácsülés jegyzőkönyvének ismertetése és jóváhagyása; 2. egyes határozattervezetek megvitatása és jóváhagyása, azok névjegyzékét kifüggesztették a megyeháza főbejáratánál és közölték a megyei tanács weboldalán (www.hargitamegye.ro).

Gazdaság

Idén nem lesz gond a nyugdíjkifizetésekkel, de jövőben már lehet

A nyugdíjreform okait magyarázta Seitan

Gond nélkül ki tudja fizetni idén a nyugdíjakat a kormány, hisz e célra a költségvetésből 1,7 milliárd eurót különítettek el – állította tegnap Mihai Seitan munkaügyi miniszter. Hozzátette viszont, hogy a rendszer jelenlegi formájában, lényegi reformok nélkül már közép- és hosszú távon is finanszírozhatatlanná válik.

Változtatások nélkül – állítja – már a költségvetés 20 százalékát, azaz a GDP 6 százalékát kellene nyugdíjakra költeni. Az ún. különleges nyugdíjak átszámolásától pedig mintegy 25 ezer juttatáson átlagosan 1500 eurót, azaz több mint 6 ezer lejt spórolnának.

Az idén probléma nélkül kifizetik a nyugdíjakat, az állami költségvetésből 1,7 milliárd eurót utalnak át erre a célra, a szociális nyugdíjat pedig az inflációs aránynak megfelelően növelik – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Mihai Seitan munkaügyi miniszter. A tárcavezető ugyanakkor ismét a nyugdíjrendszer megreformálásának szükségességét hangsúlyozta, amely nemcsak Románia, hanem Európa közös problémája is. „A lakosság öregedése és a demográfiai változások következtében Európában a nyugdíjrendszer nem tartható fenn közép- és hosszú távon, ezért most kell megreformálni, különben időzített bombává válhat" – nyilatkozta Seitan, Sebastain Vlãdescu pénzügyminiszter társaságában. Hozzátette: ha Romániában a jelenlegi nyugdíjrendszer maradna érvényben, akkor a következő évben 2 milliárd euróval kellene kiegészíteni a nyugdíjalapot, míg 2025-re az erre a célra fordított összeg a nemzeti össztermék (GDP) 6 százalékát tenné ki. „Ha most nem hozunk megfelelő intézkedéseket, később már nagyon nehéz lesz javítani a helyzeten" – magyarázta Seitan.

Megkezdődött a nyugdíjtörvény vitája

A munkaügyi miniszter elmondta, hogy most kezdődik a nyugdíjtörvény vitája a szenátus munkaügyi bizottságában, ugyanakkor a képviselőház három bizottságában is napirendre kerül a jogszabály. A szenátus plénuma tegnap hagyta jóvá a kormány kérését az egységes nyugdíjazási rendszerre vonatkozó törvény sürgősségi eljárással történő megvitatására. A szenátus munka-, család- és szociális védelmi bizottsága tegnap délután kezdte el a nyugdíjtörvény megvitatását. A nyugdíjtörvény-tervezet a különleges nyugdíjak újraszámítását írja elő a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékével arányosan, a nyugdíjkorhatár 65 évre való megemelését írja elő a nők számára, ugyanakkor kötelezővé teszi a társadalombiztosítási járulék befizetését azok számára is, akiknek jövedelme kizárólag civil és szerzői jogdíjas szerződésekből származik.

1500 euróval csökken 25 ezer juttatás

Mihai Seitan kitért az úgynevezett különleges nyugdíjak újraszámolására is, hangsúlyozva, hogy körülbelül 20 ezer kiemelt nyugdíjat tartanak számon. Állítása szerint az újraszámolás után mintegy 25 ezer juttatás csökkenne, átlagosan 1500 euróval. Seitan hangsúlyozta: a hadsereg, rendőrség, hírszerző szolgálatok alkalmazottjai esetén az újraszámolás alapjául a fizetések, zsoldok szolgálnak. Úgy veszik, mintha ezek után fizettek volna társadalombiztosítást. Így az újraszámítást leginkább az igazságszolgáltatási alkalmazottak, a pilóták, a diplomáciai alkalmazottak sínylik meg. A tárcavezető kifejtette: az ügyészek, bírák, diplomaták, honatyák, számvevőszéki alkalmazottak esetében a jelenlegi törvény előírja, hogy az államnak ki kell pótolnia a befizetett társadalombiztosítás alapján kiszámolt juttatást oly módon, hogy a nyugdíj elérje a fizetésük 80 százalékának megfelelő összeget. A számítások szerint az ügyészek és bírák esetében az átlagnyugdíj 8599 lej, miközben a befizetett társadalombiztosítási járulék alapján csak 1709 lejes juttatásban kellene részesülniük. A 7515 lejes különbözetet az állami költségvetésből fedezik, az új nyugdíjtörvény életbe lépése után azonban csak a befizetett társadalombiztosításnak megfelelő nyugdíjat kapják, az állam ugyanis – fogalmazott Seitan – már nem engedheti meg magának a különbözet fedezését.

HÍRFOLYAM

* Ezer darabot gyártottak le eddig a Dacia márciusban itthon bemutatásra kerülő a városi sportterepjárójából, a Dusterből. A gyártáselőkészítés eddig 120 millió euróba került. Az elsőként legyártott modelleket tesztautóként juttatnak el a forgalmazókhoz, amiket az érdeklődők március 6-tól próbálhatnak ki. A modell induló ára 12-13 ezer euró között lesz. A piacon az új modellnek a Volkswagen Tiguan, a Skoda Yeti, a Hyunday Tucson márkákkal kell megküzdenie, de azok árai jóval magasabbak. Ugyancsak vetélytárs lehet a Fiat Sedici és a Suzuki SX4 , amelyek viszont olcsóbbak. Máris nagy érdeklődés mutatkozik a Duster iránt: olyan helyi forgalmazó is van, akinél állítólag több száz személy fizetett be ötezer lejes előleget. Mint a forgalmazótól megtudtuk, Hargita megyében volt egy jelentkező, aki már decemberben feliratkozott a Dusterre várók listájára. A tényleges értékesítés április első felében kezdődik meg.

* Az autószerelő-szervezetek tiltakozásának hatására módosított a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA) szabályozásán a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács. A kárvallott ezentúl a javítómunka elvégzése előtt igényelheti a beavatkozáshoz szükséges összeget. Ha a biztosítónak kételyei vannak a baleset körülményeivel kapcsolatban, akkor tíz napon belül köteles értesíteni a gépkocsi tulajdonosát a kivizsgálás szándékáról. A vizsgálat nem tarthat három hónapnál tovább a balesettől számítva. Ha nem merül fel kifogás, az utolsó dokumentum leadását követő tíz napon belül a cégnek rendeznie kell a számlát. Korábban 15 nap volt a határidő erre vonatkozóan. Egy másik újdonság: a pórul járt járműbirtokosok bármelyik autós műhelyt választhatják a javítások elvégzésére, függetlenül attól, hogy az adott szolgáltató szerződött-e, illetve rendelkezik-e együttműködési megállapodással a biztosítócéggel.

Növekvő termelés, csökkenő nyereség

Idén is bizakodó a Dacia

2009-ben sikeres évet zárva a Dacia is azon kevés gépkocsigyártók közé tartozott, amelynek mind a termelését, mind az exportját sikerült növelnie. Ezt mindenekelőtt a németországi roncsprogram biztosította. Ennek is köszönhetően Romániában elsőként fordult elő, hogy az ország gépkocsiexportjának értéke és mennyisége meghaladta az importét. Az idei év viszont már annál kedvezőtlenebb előjelekkel indult: a januárban értékesített gépkocsik száma a hétszázat sem érte el, s ugyanakkor a gyár dolgozói béremelési követelésekkel léptek fel. Hosszas tárgyalások után a havi átlagos 500 lejes bérköveteléssel szemben 300 lejben egyeztek meg, amelyből 220 lejt januártól és újabb 80-at áprilistól fizetnek ki. Ezenkívül 2009-re az alkalmazottak 700 lejes nyereségprémiumban részesülnek és az év folyamán még 600 lejt kitevő különleges prémiumban. A béremelést követően egyébként a mioveni-i gyár 14 ezer alkalmazottja esetében a minimálbér 1650 lejre, a bruttó átlagbér pedig 2050 lejre kerekedett fel. Hogy a Dacia vezetése vonakodott a dolgozók követeléseinek teljesítésétől, annak megvan a maga oka, főként mivel a termelés növekedése az utóbbi években nem járt együtt a nyereségesség fokozódásával.

Tavaly ugyanis – bár 2007-hez képest a termelés 40 százalékkal nőtt, az üzleti forgalomé 20 százalékkal, a kivitel pedig több mint kétszeres lett – a nettó nyereség közel 70 százalékkal csökkent. 2007-ben egy értékesített gépkocsira még 590 eurónyi nyereség jutott, a tavaly már csak 175 euró. Ez leginkább a 2007-ben elindított jelentős beruházásokkal magyarázható, amihez banki kölcsönöket is igénybe vett. Emiatt pedig 2008-tól kezdődően jelentős mértékben megnövekedtek egyes költségelemek, miközben az új modellekkel járó technológiai váltás is komoly költségeket emésztett fel. Továbbá 2009-ben a lej megerősödése miatt az export sem bizonyult túl kedvezőnek a bevételek, illetve a nyereség szempontjából. Utóbbi tekintetében megemlítendő az is, hogy 2009-ben a mioveni-i gyár nem szerepel az országos toplistán. A gyár illetékeseinek reménye szerint az idén is több mint 300 ezer személygépkocsi értékesítésére van kilátás, s azon belül sikeresnek bizonyulhat az áprilisban piacra kerülő Duster. Az új modelltől a Dacia menedzserei idén 60 ezer Duster legyártása révén egymilliárd eurós bevételre számítanak. Az export tekintetében is bizakodóak annak ellenére, hogy a németországi roncsautóprogram megszűntével a siker megismétlésére nemigen van kilátás. Sokat várnak a hazai módosult roncsprogramtól is, arra számítva, hogy annak keretében a tavalyinál több gépkocsit értékesítenek: 2009-ben a roncsprogram keretében 18 500 Dacia kelt el.

Hecser Zoltán

Jövő héten mutatják be a hitelmegállapodás feltételeit

Mi van az IMF-szerződésben?

Jövő héten ismerteti a Valutaalappal kötött szerződés részleteit Sebastian Vlãdescu pénzügyminiszter, aki tegnapi tájékoztatójában egyelőre csak annyit árult el, hogy az IMF-fel nem rögzítették az elbocsátandó alkalmazottak számát, csupán a spórlás keretszámait.

A hatóságok nem rögzítették a közszférában végrehajtandó elbocsátások mértékét, amelynek következtében a GDP 0,2 százalékával csökkennének a személyzeti költségek, mint ahogy az a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásban szerepel – nyilatkozta tegnap Sebastian Vlãdescu pénzügyminiszter (képünkön). „Nincs meghatározva, hány posztról van szó. Egy dolog, ha két jól fizetett állást számolunk fel, vagy ha..." – hagyta befejezetlenül mondatát Vlãdescu anélkül, hogy a szándéknyilatkozat feltételeiről részleteket árult volna el. Mint mondta: a Valutaalappal kötött megállapodás minden részletét jövő heti sajtótájékoztatóján ismerteti. Jelenleg csak annyit lehet tudni, hogy a Nemzetközi Valutaalappal kötött készenlétihitel-megállapodást kísérő szándéknyilatkozatban – a kedden átutalt 2,45 milliárd euró összértékű harmadik és negyedik hitelrészlet folyósítása érdekében – Románia vállalta, hogy 2010-ben elbocsátások révén a közszférában a nemzeti össztermék 0,2 százalékával csökkenti a személyzeti bérköltségeket, míg hasonló nagyságrendű megtakarítást a prémiumok és túlórák csökkentésével szándékoznak elérni. A kabinet hírügynökségi jelentések szerint vállalja, hogy a bérköltségek lefaragása mellett a minimálbér kivételével befagyasztja az állami fizetéseket is. Ezzel a módszerrel a GDP 0,3 százalékának megfelelő megtakarítást akarnak elérni. Tovább folytatják a minden hetedik távozó alkalmazott után alkalmazható egy új ember politikát is. Vlãdescu szerint a túlórák és prémiumok kifizetésére fordított összegek csökkentésével szintén a GDP 0,2 százalékának megfelelő megtakarítás érhető el, azaz a kormány a közszférái dolgozókon a különböző intézkedései révén összességében közel a GDP 1 százalékát kívánja megspórolni.

HÍRFOLYAM

* Távmunkaközpontot avatnak ma délelőtt 10 órakor Csíkszentdomokoson. A Telework című projekt a vidéken élő fiataloknak biztosít munkalehetőséget. A megyei tanáccsal közösen benyújtott, nyertes pályázatnak köszönhetően átfogó rendszerben hat megyére kiterjedő távmunkaközpont-hálózatot építenék ki. Mint korábban megtudtuk, szám szerint tíz ilyen központnak kerestek helyszínt a projekt lebonyolítói. Hargita megyében Csíkszentmártonban, Csíkszentdomokoson, Siménfalván és Galócáson lennének a jól felszerelt központok. „Szentmártonban a nagy érdeklődés mellett mindjárt rendelkezésünkre bocsátottak egy kulcsrakész termet is, amely a célnak több mint ideális. Galócáson a súlyos szociális helyzet tette indokolttá a központ létesítését. Itt ugyanis a fafeldolgozó üzem egyik napról a másikra történő bezárása szociális sokkot idézett elő, több száz ember maradt állás nélkül" – elemezte lapunknak a helyzetet Tiberiu Pãnescu, a Hargita megyei Munkerőelhelyező Ügynökség igazgatója.

Copyright © Hargita Népe - 2001