Noha semmilyen törvény nem tiltja meg a kereskedelmi egységeknek a többnyelvű feliratok használatát, a túlnyomórészt magyarok lakta Csíkszeredában számos olyan üzlet működik, amelyek tulajdonosai csak román feliratok révén tájékoztatják a vásárlókat. A legtöbb üzletvezető feletteseire hárítja a felelősséget, de olyan is akad, akinek eszébe sem jutott, hogy magyar feliratot is kitehet.

„De hát mindenki tud románul, nem?" – rep–likázik az egyik Petőfi utcai használtruha-kereskedés üzletvezetője érdeklődésünkre, miért csak román nyelven olvasható a felirat a sétálóutca közepére klienscsalogató gyanánt kitett reklámtáblán. A Németországból importált árucikkeket forgalmazó üzletben néhány vásárló lézeng, válogatnak az ingek, nadrágok között anélkül, hogy ránéznének valamely feliratra. „Nekem eddig fel sem tűnt, de most, hogy kérdezi, belátom: igaza van. Végső soron a kereskedőnek a vásárló iránti tiszteletét is jelenti, ha saját nyelvén szólítja meg" – tűnődik el az üzletből kilépve Varga Ibolya, miután rákérdezünk, milyen feliratot látott.

„Az üzlet tulajdonosa egy petrozsényi vállalkozó, tőle így kap–tam ezt a táblát, román nyelvű szöveggel, és én ezen nem is változtattam" – állítja a kiskereskedés vezetője.

Száz méterrel odébb újabb kirakatüveg, rajta három papíron színes szöveg. Árleszállítást hirdetnek, de csupán a számok és a százalékjel „többnyelvű". „Azt mondta a tulajdonos, ragasszam ki, hogy akció van, nekem pedig eszembe sem jutott, hogy magyarul is kiírjam" – állítja lapunknak a sportfelszereléseket forgalmazó bolt munkatársa. Mint mondja, mivel az üzlet működtetője román anyanyelvű személy, természetesnek tűnt, hogy ő románul tüntesse fel a kedvezményt.

Nem kell nagy távolságot megtennünk, egy másik kirakaton öles betűk hirdetik az ajánlatokat. Percdíjak, csábító üzenetek – valamennyi román nyelven. „Néha még kapunk magyar nyelvű szórólapokat, hirdetéseket, de csak román nyelvű óriásplakát vagy kirakatdíszítő elem érkezik" – állítja a piros színt használó mobilszolgáltató cég egyik eladója. Hivatalos indoklásért Bukaresthez irányít, akárcsak néhány további üzletlánc helyi képviselője.

A Tulipán áruház kirakatában angol és román nyelvű akciós ajánlatok, a mélyföldszinti háztartásicikk-boltban mindenhol román nyelvű felirat. „Próbáltuk többször is javasolni a bukaresti vezetésnek, hogy legalább a magyar többségű helységekben magyarul is feliratozzunk, de ez idáig nem hallgattak ránk" – állítja Csata Attila üzletvezető, aki szerint bár több olyan kliensük van, aki nem tud románul, az eladó mindig kisegíti őket.

Hasonló indok miatt hiányzik a magyar felirat a szomszédos számítástechnikai szakboltból vagy az emeleti divatáruüzletből is: Gergely Előd, illetve Balogh Kamilla kirendeltség-vezető úgy látja, a cég marketingosztálya nem fordít pénzt magyar nyelvű reklámanyagokra is.

Veress Dávidnak, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnökének meglátása szerint csakis akkor fog változni ez a helyzet, ha az üzletek tulajdonosai felismerik, elmúltak azok az idők, amikor hátrányt jelentett a magyar nyelv használata. „Régebb tiltották, és a beidegződés sajnos megmaradt. Pedig ma már nem kell félni attól, hogy valakit megrónak azért, mert saját anyanyelvén is közli a vásárlóval az akciókat. Sőt, Csíkszeredában vásárlókat is vonzhat egy helyesen kiírt felhívás. Természetesen sok tulajdonos védekezik azzal, hogy a magyar felirat láttán megnőhet a hatósági ellenőrzés. Nekik azt tudom mondani, azok az idők elmúltak" – állítja Veress, aki igazát alátámasztandó, a török bazárt hozta fel példának, ahol a kereskedő, hallva, hogy magyarul beszélnek a bámészkodók, a piaci haszon reményében rögtön az ő nyelvükön szólítja meg.

Felirat-ellenőrző körutunk a Gál Sándor utca sarkán lévő kínai vegyesboltnál végződik. Elmosolyodunk, látva a kirakat tucatnyi feliratát: „Téli ár kedvezmenyék".

Kozán István
Mihály László

Nagyszabású környezetvédelmi projektbe kezdett a Hargita Öko Alpin Klub. A kezdeményezés célja a Hargita és Neamt megye határán található Kis-Békás-szoros szeméttől való megtisztítása és turisztikai kiépítése.

A Hargita Öko Alpin Klub Er–dély természeti értékeinek védelmét tűzte ki cé–lul, ugyanakkor nagy hangsúlyt fek–tetnek a különféle környezetvédő tevékenységek szervezésére is. Idén nagy fába vágta fejszéjét az egyesület: a Kis-Békás-szorost szeretnék meg–menteni. A festői környezetben található Háromkút és Kis-Békás településeken jelenleg a szervezett hulladékgyűjtés semmilyen formája nem létezik, aminek következtében a helyi lakosság a háztartási hulladék jelentős részét a Kis-Békás-patakba dobja – mondta el Pál István projektfelelős.

A patak a Nagyhagymás–Bé–kás-szoros Nemzeti Park területén található Kis-Békás-szorosba sodorja a szemetet. A nagy mennyiségű hulladék veszélyezteti a terület védett növény- és állatvilágát, de a környék turisztikai vonzerejét is rontja. Az egyesület tagjai az elmúlt években figyelték a szennyezettségi szint alakulását, és megállapították, hogy a víz minősége egyre romlik, a növényzet és az élővilág pusztul, sőt az emberek is veszélyben vannak, mivel sokan ívóvízként használják a Békás-folyó vizét.

Mivel a Hargita Öko Alpin Klub rájött, hogy egyedül nem tudja orvosolni a problémát, pályázatot nyújtott be. Sikeresen, mivel 8650 eurót nyertek a norvég kormánytól az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmusa keretében. A Kis-Békás megmentésének elméleti előkészítése már folyamatban van, a közeljövőben találkozókat szerveznek a nemzeti park, valamint az érintett önkormányzatok képviselőivel – utóbbiakat a községi hulladékgyűjtés megszervezésére és a szemét elszállításának megoldására próbálják ösztönözni. Szórólapok, plakátok is készültek, amelyek segítségével – nem feledkezve meg a személyes találkozások fontosságáról – a környezetvédelem fontosságáról szeretnék felvilágosítani a helybélieket.

Április, május folyamán elkezdődik a konkrét terepmunka is – közölte Pál István –, ekkor összegyűjtik és elszállítják a Kis-Békás-szoros környékén felhalmozódott hulladékot. Utána hozzálátnak egy turistaút kiépítéséhez, turistajelzéseket festenek, valamint kilátó- és pihenőhelyeket alakítanak ki.

Lázár Hajnal

Simon Andreea-ügy

Gyanúsítottból vádlottá vált Tiberiu Burcuta csíkszeredai rendőr, aki állítólag utoljára látta a négy évvel ezelőtt eltűnt csíkszeredai Simon Andreea Simonát. A lány anyjának egykori élettársa továbbra is ártatlannak vallja magát.

Minősített emberöléssel és a személyi szabadság megsértésével vádolja a bukaresti főügyészség a Simon Andreea-ügy eddigi fő gyanúsítottját, Tiberiu Burcuta csíkszeredai rendőrt. A Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség fegyver- és mérgezőanyag osztályának altisztje azt követően vált gyanúsítottá, hogy nem volt semmilyen alibije arra az időszakra, amikor a csíkszeredai kislányt utoljára látták, ráadásul több egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett.

Mint ismeretes, a 9 éves Simon Andreea Simona 2005. december 15-én este tűnt el a Gyermek sétányon, amikor egy közeli üzletben vásárolt. A kislányt az azóta is tartó nyomozás során mai napig nem találták meg. Az eddigi adatok szerint Andreeát édesanyjának volt élettársa, Tiberiu Burcu?ã látta utoljára, aki – állítása szerint – néhány szót váltott a kislánnyal, majd továbbállt.

A csíkszeredai rendőrt tegnap próbáltuk elérni telefonon, munkahelyén azonban azt a választ kaptuk, hogy szabadságon van. A Jurnalul Na?ional című lapnak egy nappal korábban faxon küldte el álláspontját, miszerint ártatlannak vallja magát. „Az én belekeveredésem ebbe az ügybe egy tévedés. Bízom az igazságszolgáltatásban, és meggyőződésem, hogy bizonyítani tudom: ártatlan vagyok. Egy jogerős ítélet megszületéséig megillet az ártatlanság vélelme" – állt a bukaresti napilapnak küldött levélben. HN-információ

Az együttműködés útjait kereső fórumot szervezett a Gyergyói Hegyimentő Szolgálat, meghívásuknak a térség 13 természetközeli tevékenységet folytató szervezete és három intézmény tett eleget. A találkozón bemutatták azokat a Gyergyói-medence, a Nagyhagymás és a Békás-szoros turistaútvonalait rögzítő háromdimenziós digitális térképeket, amelyeket a megyei tanács finanszírozásával a gyergyói kihelyezett egyetemi tagozat és a hegyimentők közösen állítottak össze. Felmerült az a lehetőség, hogy a részt vevő szervezetek közösen lépjenek fel a terepmotoros túrák ellen, szorítsák vissza a felelőtlen túraszervezést, és ezután ne külön-külön, hanem szervezetten fessenek turistajelzéseket.

Nézőpont

Kedden délután Emil Boc kormányfő és Mihai Seitan munkaügyi miniszter a nyugdíjasegyesületek képviselőivel találkozott. A kormányfő szerint egy igen hatékony eszmecserét folytattak, és bizonyos következtetésre jutottak. Nem így a nyugdíjasok képviselői, akik a találkozót követően bejelentették, hogy továbbra is elégedetlenek, és ennek okán csatlakoznak a szakszervezetek által kilátásba helyezett tiltakozó akciókhoz. Erre a találkozóra egyébként a nyugdíjasokat foglalkoztató sajátos problémák, valamint az új nyugdíjtörvény-tervezet kapcsán került sor. Apropó, törvénytervezet: a múlt szombaton a kormányfő bejelentette, hogy a tegnapi kormányülésen véglegesítik azt, és beterjesztik a parlamenthez. Ez a bejelentés már csak azért is meglepő és furcsállandó, mert a nyilvános vita határidejeként február 5. volt megjelölve. Most már mindkét dátum dugába dőlt, ugyanis a kormányfő nem látta előre, ami amúgy előre látható volt: az új nyugdíjtörvény-tervezet elégedetlenséget, tiltakozást váltott ki a nyugdíjasok körében – és nem csak. Ellenvetést fogalmaztak meg szakszervezeti vezetők, szakelemzők, egyes jogászok, hogy az ellenzéki parlamenti pártokról ne is beszéljünk. Nos, a keddi találkozót követően a kormányfő úgy döntött, hogy a nyilvános vita február 9-én zárul le, és csak azt követően véglegesítik a tervezetet. És a jelek szerint nem igazolódott be egy másik előrelátása sem: a parlamentben sürgősségi eljárást szándékozott szorgalmazni, most viszont azt helyezte kilátásba, hogy a törvényt június végéig kellene elfogadni, és hatályba lépésére 2011. január 1-jétől kerülne sor. Ezek szerint, ami ezelőtt két-három héttel nagyon sürgős volt, most már nem az. Továbbá: annak idején a kormányfő azt is „előre látta", hogy a szóban forgó törvény végén megszűnnek a kiváltságos, „arcátlanul" magas nyugdíjak. Ilyen értelemben pedig ő maga meg a munkaügyi miniszter is többek között a fegyveres testületeknél, a titkosszolgálatoknál lehetséges aránytalanul nagy nyugdíjakkal példálózott. Azt viszont nem látta előre, hogy betart neki Bãsescu államfő, aki az államelnöki választások előestéjén a hadsereg képviselője előtt kijelentette, hogy ezek a kategóriák továbbra is részesülni fognak a szolgálati nyugdíjban. Ezzel az előrelátásával úgymond hátba szúrta a kormányfőt, aki utólag kénytelen-kelletlen beleszőtte a törvénytervezetbe a szóban forgó személyzeti kategóriák másabb, a maga nemében kiváltságos nyugdíjrendszerét.

Maradjunk még a nyugdíjügyeknél. A keddi találkozón a kormányfő kilátásba helyezte az úgynevezett szociális nyugdíjaknak az inflációs rátával való megemelését. Ez is egy sajátos előrelátás, mert az állami költségvetési törvényben ez nem szerepel, azaz erre nem biztosított pénzalap. A többi nyugdíj tekintetében a kormányfő azt állította, hogy majd áprilisban eldőlhet azok esetleges megemelése a gazdasági-pénzügyi eredmények függvényében. De azonnal ki is igazította magát: a kis nyugdíjak esetleges megemeléséről lehet szó. A kérdés csupán az, hogy mit lehet előre látni, és mit nem. Kérdezzük ezt, mert maga az állami, illetve a társadalombiztosítási költségvetés sok vonatkozásban prognosztizált tendenciákon, folyamatokon és ismérveken alapszik. E tekintetben pedig létezik egy kormányfőnek alárendelt szakhatóság is. Az viszont igaz, hogy a kormány, egyes minisztériumok és szakhatóságok előrelátásai nemigen szoktak beigazolódni. Akkor miért is igazolódnának be a kormányfői ígérgetések?

Hecser Zoltán

Emlékművet a talapzatra, gátat a patakra, tetőt az épületre

A tavaly ellopott Cserei Mihály-mellszobor helyébe újat öntetne Császár Attila. Csíkrákos polgármestere már lemondott arról, hogy valaha megtalálják az eredeti bronz emlékművet.

Vacsárcsi irányából közelítettük meg Csíkrákost, a község központjában lévő, teljesen összehajlított forgalmi irányító táblák láttán pedig azonnal a polgármesterhez fordultunk.

„Nem láttam a rongálást, de intézkedek" – ígérte meg Császár Attila. Másnap valóban kiegyenesített táblákat találtunk. A helyrekalapált táblák szomszédságában lévő Cserei-mellszobor talapzatát látva rögtön adódott a kérdés: van-e újdonság a tavaly októberben ellopott szobor kapcsán?

„Igazi pofoncsapás volt az eset, nemcsak a vezetőség, a falu is jogosan háborodott fel, hogy hogyan történhetett meg ez" – emlékszik vissza a polgármester, aki azt ugyan elismeri, hogy az emlékmű nem volt megfelelően rögzítve, de álmában sem hitte volna, hogy valakik szemet vethetnek a mintegy százkilós bronzszoborra.

Pedig voltak lopásra utaló jelek: múlt év tavaszán például egy ócskavassal megrakott autó állt meg a községközpontban, az abból kiszálló néhány személy alaposan megvizsgálta, megkopogtatta a szobrot. Pár helybéli, látva az esetet, jelezte ezt az illetékeseknek, akik rövid időn belül megvilágították a műemléket. Kevésnek bizonyult az óvintézkedés.

„A lopás után megszüntettük a helybéli férfiak által végzett, hagyományos éjszakai járőrözést, és egy szakcégre bíztuk azt. Azóta nem történt nagyobb kihágás a faluban" – állítja a község első embere.

A szobor kapcsán annyi az újdonság, hogy ebben az évben ismét ki akarják önteni azt, mivel már nem látnak esélyt rá, hogy az eredeti valaha is előkerülhet. Császár azt szeretné, ha a helyi tanács, a két közbirtokosság – a rákosi és a göröcsfalvi –, a testvértelepülések, valamint a faluból elszármazottak összefogásával készítenének egy új Cserei-szobrot.

További tervekről beszélt Csíkrákos polgármestere, mindjárt háromról is. A legfontosabb a Bogát Fejlesztési Társulás által elnyert pályázat Rákost érintő szeletének megvalósítása: a sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően 2012 közepéig (a soron következő önkormányzati választásokig) ki kell építeni a község összes utcájának, bejárójának csatorna- és ivóvízhálózatát. A munkálatok idén megkezdődnek.

„Itt meg kell említeni, hogy 2004-ben, a pályázatban részt vevő települések közigazgatási szétválásakor szinte senki sem hitte volna, hogy öt év múlva együtt fogunk hatmillió eurót nyerni" – mondja Császár.

A rákosi kultúrotthont is ebben az évben szeretnék felújítani, és befejeznék a helyi általános iskola két éve elkezdett toldási munkálatait is. A polgármester szerint a művelődési házat már csak belül kell helyrepofozni, az iskola körüli munkálatokkal viszont bajban vannak. A Cserei Mihály Általános Iskola esetében az a gond, hogy a kormány a megígért pénzeket nem tudta folyósítani, ezért immár két éve befedetlenül áll az oktatási intézmény közvetlen szomszédságában lévő épület, amely majd a mellékhelyiségeknek és a kazánháznak ad helyet. Jó hír a rossz mellett – mondja a polgármester –, hogy az eddigi beruházásokat legalább ki tudták fizetni, de félő, hogy ha az illetékes szaktárca nem folyósít további 450 ezer lejt, akkor az elkezdett munka is kárba vész. „Saját pénzünk nincs, pályázni pedig nem tudunk, mivel félkész munkára egyszerűen lehetetlen pályázati pénzeket lehívni."

A rákosiak prioritási listáján előkelő – sok helybéli számára egyenesen első – helyen szerepel a Rákos-patakon lévő gát megépítése. Pontosabban annak újjáépítése. Ennek a gátnak története van: Vacsárcsi végében a patak kétfeléágazik, 2004-ig egy gátnak köszönhetően egyik fele át is haladt a falun, tehát volt megfelelő vízellátása a településnek. Hat éve a gát előtt felgyülemlett jeget felrobbantották, a nem megfelelő módszer következtében viszont nemcsak a jeget sikerült széttörni, a gát is tönkrement. A falusiak azóta is szeretnék visszaállítani a robbantás előtti állapotokat, ám ez szinte lehetetlen. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok értelmében ugyanis nem elég gátat építeni, hanem támfalat is kell emelni, és ezen munkálatok összértéke meghaladná a másfél millió lejt. Arra pedig nincs pénz. Épp ezért egy ideig a falugyűlések elmaradhatatlan napirendi pontja marad a gátépítés kérdése.

Kozán István

Magyarországi szakemberek kezdik a vizsgálatokat

Többszöri nekifutás után elindul a munka a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központban. Hétfőtől szakemberek fogadják a fejlődési rendellenességgel rendelkező és/vagy sérült gyermekeket és szüleiket, hogy a diagnózis megállapítása után a szükséges segítséget tudják nyújtani számukra. A Korai Fejlesztő Központ támogatását a Prosperitas Vitae Egyesület vállalta fel. A most induló munkáról az egyesület vezetőjével, Sógor Enikővel beszélgettünk.

Napokon belül elkezdődik a munka a csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központban. Az itt folyó munka célja az, hogy a megkésett, eltérő fejlődésű vagy sérült gyermeket nevelő szülők még jóval az iskolába kerülés előtt kapjanak szakszerű segítséget gyermekük fejlődési esélyeinek javítására.

Nemzetközi statisztika igazolja, hogy a gyermekek mintegy 10 százalékánál hétéves korig jelentkezik valamilyen fejlődési rendellenesség. Ezen rendellenességek között tartják számon az autizmust is. Egy 2009 februárjában készített felmérés szerint Romániában több mint 58 000 gyerek él különböző fokú sérültséggel. Ugyanakkor az országban, így Hargita megyében is hiányzik az egységes diagnosztikai rendszer és eljárási protokoll, nincsen átfogó szűrési lehetőség, amellyel ezek az esetek idejében felismerhetők lennének. Néhány civil kezdeményezésen kívül hiányoznak azok az intézmények is, amelyek megfelelő ellátásban részesítenék a sérült vagy eltérően fejlődő gyermekeket.

A korai fejlesztés komplex módon segíti a gyermek pszichomotoros, értelmi, érzelmi, szociális fejlődését, különös tekintettel a szülői szerep meghatározó jellegére – mondja Sógor Enikő, a Prosperitas Vitae Egyesület vezetője.

A csíkszentmártoni közponban újszülött kortól öt-(hét) éves korig kap segítséget a gyermek – és ezáltal a család. Nagyon sok esetben (hipotónia, hallászavar, beszédzavar stb.) a korai fejlesztés segítségével olyan későbbi problémák kialakulását lehet megelőzni, mint a tanulási zavarok (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia), hiperaktivitás stb. Fejlesztés nélkül például legtöbb koraszülött esetében beiskolázási gondok, illetve jelentős késés tapasztalható az iskolaérettségben. A sérült gyermekek egy része, akik idejében részesülnek korai fejlesztésben, rendes óvodákba, iskolákba járhatnak. További gyógypedagógusi segítség vagy szegregált intézményi ellátás csak a súlyos esetekben (autizmus értelmi fogyatékossággal társulva, Asperger-szindróma stb.) lesz szükséges.

Csecsemő- és kisgyermekkorban alakulnak ki, illetve tökéletesednek az alapvető humán funkciók. Az agy képlékenysége kisgyermekkorban a legnagyobb, egyes fejlődési lehetőségek bizonyos életkor után végleg lezárulhatnak. Ezért a fejlődésmenetbe idejében és szakszerűen végzett beavatkozás időnként képes teljesen megszüntetni a problémát, de minden esetben enyhíti a tüneteket, segíti a gyermeket abban, hogy saját biológiai, idegrendszeri határain belül elérje a legnagyobb fejlődést – véli a szakember.

Az öröklött betegségektől kezdve egyéb genetikai rendellenességeken, a szülési komplikációkon (veszélyeztetett terhesség, koraszülés, szülés közbeni oxigénhiányos állapot stb.) át a szerzett betegségekig számos oka lehet annak, ha egy baba nem a megszokott módon fejlődik. Minél fiatalabb a gyermek, annál nehezebb a rendellenességeket kiszűrni, pedig a korai beavatkozás lehet sokszor az egyetlen segítség – figyelmeztet Sógor Enikő. Például a koraszülés egyik következményeként számon tartott izomrenyheség vagy hipotónia enyhe formája spontán is gyógyul, a gyerek magától lábra áll 3-4 éves korában, ám ebből az állapotból lesz az enyhe agyműködési zavar (minimal cerebral dysfuncio). Az ilyen gyerekek mozgása rosszul koordinált, rosszul beszélnek, írnak, sőt sokszor ez áll a tanulási zavarok, pl. a diszlexia hátterében is. A pszichológus hangsúlyozza, hogy érdemes szakemberhez fordulni abban az esetben, ha a kisgyereken az értelmi fejlődés elmaradását, mozgásproblémákat, megkésett beszédfejlődést, viselkedészavart, hallás- vagy látásproblémát, étkezéssel, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos gondokat észlelünk.

A vizsgálat minden esetben a gyermek életkorának megfelelő játékkal kezdődik. Miközben a gyógypedagógus vagy pszichológus játszik a gyermekkel, az orvos (gyermekpszichiáter vagy gyermekneurológus) ugyanabban a szobában beszélget a szülőkkel a gyermek problémájáról. A gyermekkel történő spontán játékszituáció alkalmas arra, hogy eldöntsék, milyen vizsgáló módszert, melyik tesztet alkalmazzák a fejlődési szint pontosabb feltérképezésére. Így tehát a játékot fokozatosan kicserélik a kiválasztott teszt eszközeire. A vizsgálat közben mindig igyekeznek megtalálni azt a helyzetet és helyet, ahol a kisgyermek a legjobban érzi magát, az édesanya vagy az édesapa ölbe is veheti őt. Ha a pszichológus befejezte a teszt felvételét, bekapcsolódik a vizsgálatba a gyógytornász, aki felméri a gyermek mozgásfejlettségét. Befejezésként az orvosi vizsgálat is megtörténik, amely mindig magában foglalja a belgyógyászati vizsgálatot, mely kiegészül a neurológiai és szükség szerint a pszichiátriai vizsgálattal. A vizsgálók ezután megbeszélik, hogy a három szakterületen milyen eltéréseket észleltek, hogyan látják a fejlődés szintjét és ütemét, esetleg javasolnak-e további vizsgálatot (pl. hallásvizsgálat, szemészeti vizsgálat stb.) – közli A pszichomotoros fejlődés vizsgálata című cikkében dr. Bod Mária gyermekneurológus.

Nagyon fontos, hogy a vizsgálaton történteket a szülők értsék. Csak abban az esetben sikerülhet a közös munka, ha a szülők látják és elfogadják, hogy mi is a gond a gyermekükkel – hangsúlyozza Sógor Enikő. A vizsgálatot követően részletes írásos szakvéleményt kapnak a szülők, amelyet magyarázattal nyújtanak át a szakemberek egy külön megbeszélés alkalmával. Ekkor tesznek javaslatot a diagnózis alapján a különböző fejlesztő terápiákra, a további kezelés lehetőségeire.

A csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központ mögött olyan lelkes szakemberek és szervezők állnak, mint Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Alapítvány elnöke és munkatársai, Czeizel Barbara, a Budapesti Korai Fejlesztő Központ vezetője, dr. Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Kórház igazgatója, Zakariás Éva gyógytornász, dr. Bíró Basa Éva gyermekpszichiáter, Holzmüller Péter gyógytornász, akik részmunkaidőben vállalják a gyermekek ellátásának segítését.

Egyelőre minden hónap második hetében felváltva dr. Pálmafy Beáta és dr. Büki György, két budapesti önkéntes gyermekneurológus végzi a vizsgálatokat, ezt Gál Ágnes mozgásterapeuta és Sógor Enikő pszichológiai vizsgálata egészít ki. Az említett hónapok többi napján, amíg a központnak nem sikerül saját gyermekpszichiátert vagy neurológust alkalmaznia, dr. Bíró Basa Éva gyermekpszichiáterhez irányítják vizsgálat céljából a feltételezetten idegrendszeri problémás gyermekeket.

A vizsgálati eredmények alapján kezelést, illetve fejlesztést javasolnak a gyermekek számára. A fejlesztést javarészt az Authelp Alpítvány, a Manó-tanoda, valamint a Hargita Megyei Pszichopedagógiai Központ munkatársainak és más hasonló szervezet szakembereinek bevonásával tervezik – utal a jövőre is Sógor Enikő.

A csíkszentmártoni Korai Fejlesztő Központban február 8-án kezdik el a vizsgálatokat. Dr. Pálmafy Beáta budapesti gyermek-ideggyógyász hétfőtől csütörtökig reggel nyolctól délután hatig várja a betegeket. Március 8–12-e között dr. Büki György, április 6–8-a között dr. Pálmafy Beáta, május 10–14-e között ismét dr. Büki György rendel. A beteg gyermekek előzetes bejelentését a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház titkárságán várják, a 0372–661101-es telefonszámon. Ugyanitt további információkat is nyújtanak.

Takács Éva

HÍRFOLYAM

* Kína határozottan ellenzi, hogy bármilyen találkozó jöjjön létre Barack Obama amerikai elnök és a száműzetésben élő tibeti vallási vezető, a dalai láma között – hangoztatta tegnap a pekingi külügyminisztérium. A tárca szóvivője, Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) kifejtette, kategorikusan ellenzik, hogy az Egyesült Államok vezetője bármilyen címen, bármilyen formában kapcsolatba lépjen a dalai lámával. A szóvivő elmondta, Peking „nyomatékosan kéri az amerikai felet, egyértelműen ismerje el, hogy Tibet ügye rendkívül kényes, és hogy kezelje óvatosan és megfelelő módon az ilyen ügyeket, hogy el lehessen kerülni a további károkat a kínai–amerikai viszonyban".

* Irán sikeres kísérletet hajtott végre egy saját gyártású hordozórakétával, amely képes műholdakat Föld körüli pályára állítani – közölte tegnap az iráni állami sajtó. Egy Kavosgar–3 típusú rakétát teszteltek, amely a tájékoztatás szerint egy kísérleti nyomásálló (űrhajós) kabint, illetve abban több élő állatot – egy patkányt, teknősöket és gilisztákat – vitt magával. Az ünnepélyes teheráni bemutatón – amely az iszlám forradalom 31. évfordulóját kísérő ünnepségsorozat része volt – megjelent Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök is.

* A boszniai népek közötti tartós feszültségek veszélyeztetik a leginkább Európa stabilitását – figyelmeztetett a washingtoni kongresszusi bizottság elé kedden benyújtott írásbeli beszámolójában az amerikai hírszerzési igazgató. Egyre erősebb a horvátok, a szerbek és a muzulmánok közötti gyűlölködés, és széthúzásuk veszélyezteti az eddig is nehezen egyben tartott ország stabilitását – írta Dennis Blair.

* Visszahívással fenyegeti az orosz törvényhozásban kétharmados többséggel bíró Egységes Oroszország Párt Szergej Mironovot, az Igazságos Oroszország Párt és egyúttal a felsőház elnökét, amiért a politikus a minap kifejtette, hogy nem mindenben ért egyet Vlagyimir Putyin miniszterelnökkel. Az Egységes Oroszország Párt egyik vezetője szerint Mironov megnyilvánulásai tisztességtelenek és következetlenek Vlagyimir Putyinnal szemben, „aki sokat tett az országért, a társadalomért és magáért Szergej Mironovért is".

Nem hisz a kollektív bűnösségben, de követeli azoknak a megnevezését, akik felelősek voltak a húsz évvel ezelőtti „fekete március" véres eseményeiért – olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezetének közleményében. A közlemény szerint az EMNT kétnapos rendezvény keretében készül megemlékezni a tragikus eseményekről.

A rendezvény is arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az 1990. március 16–20-i marosvásárhelyi események tetteseinek, felbujtóinak felelősségre vonását követeli. 1990 márciusának közepén a Vatra Romãneascã elnevezésű nacionalista szervezet 13 busznyi, zömében ittas „tüntetőt" szállított Marosvásárhelyre a környékről, akik megtámadták a békésen demonstráló magyar nemzetiségűeket, az RMDSZ székházát fejszékkel, husángokkal ostromolták. Az összecsapásoknak 3 magyar és 2 román halottja, illetve 278 sérültje volt, és még ma is vita tárgya, hogy mi robbantotta ki a zavargásokat.

Kali István, a szervezet Maros megyei képviseletének elnöke és Tőkés András, az EMNT elnöki tisztségét betöltő Tőkés László EP-képviselő marosvásárhelyi irodavezetője a sajtónak elmondta: március 19-én Marosvásárhely főterén szeretnék megszervezni az „igazság fáklyás menetét", 20-án pedig az EMNT konferenciát szervez a „fekete márciusként" ismertté vált eseményekről. Erre több külföldi európai parlamenti képviselőt is meghívnak. Hangsúlyozták: nem kizárólagosan magyar rendezvényt akarnak szervezni, meghívót küldenek a román pártok helyi képviselőinek is, ugyanakkor a civil szervezetek és a lakosság részvételére is számítanak. A Közös múlt, közös jövő – Együtt Európában elnevezésű fórum mondanivalója az lesz, hogy hazugságra nem lehet jövőt építeni, ezért is követelik, hogy hozzák nyilvánosságra a pogram szervezőinek neveit, és büntessék meg őket – mondta az EMNT Maros megyei szervezetének elnöke.

A rendezvények második napján, a nemzetközi konferenciát követően ökumenikus istentiszteletet tartanak a Vártemplomban, ahová felekezeti hovatartozástól függetlenül várják a résztvevőket. Tőkés András hozzátette: a Temesvár Társaságot, a bukaresti civil szervezeteket, a forradalmárok egyesületeit is meghívják, hiszen – mint fogalmazott – nemcsak a vásárhelyi események kirobbantóinak megnevezésével adós az igazságszolgáltatás, hanem az 1989 decemberében történtekkel és a bányászjárásokkal kapcsolatos igazságnak is ki kell derülnie. „Nem a mi feladatunk megnevezni ezeket az egyéneket, hanem az igazságügyi szerveké. A magyar és a román tömeg viszont egyáltalán nem tehető felelőssé azért, ami történt" – mondták az EMNT tisztségviselői. A közlemény is úgy fogalmaz: az EMNT nem hisz a kollektív bűnösségben, de határozottan követeli, hogy a felelősöket nevezzék meg, az ügyészség pedig ne seperje szőnyeg alá az új bizonyítékokat, amelyek alapján újra meg lehet nyitni a dossziékat.

Emil Boc miniszterelnök tegnap Szebenben azt nyilatkozta, hogy 2010-ben Románia 4,3 milliárd eurót hív le az európai alapokból, s ez a pénz segíthet az országnak a válságból való kilábalásban és a „jobb életkörülmények megteremtésében" – jelenti a Mediafax tudósítója. Boc egy szebeni vállalatnál tett látogatásakor jelentette ki, hogy a romániai cégeknek több európai pénzt kellene megpályázniuk, hogy sikeresen helytállhassanak a nemzetközi piacon. Az elemzések szerint 2010-ben Románia 4,3 milliárd eurót hív le sikeresen az európai alapoktól, mondta. „Ezek az európai pénzek gyorsíthatják Románia válságból való kilábalását. A 4,3 milliárd euró és a várható 1,3 százalékos gazdasági növekedés segíthet, hogy kicsit hamarabb kijussunk a válságból és konszolidáljuk a gazdasági növekedést, gyorsítsuk a jobb életkörülmények megteremtését" – mondta a miniszterelnök. Kifejtette, a kormány feladata megteremteni a jogi körülményeket minden jól működő cég támogatására. Elismételte, a kormány a cégek támogatásaként továbbra is fenntartja a 16 százalékos egységes adókulcsot, a kényszerszabadságolás esetén járó kedvezményeket és a munkanélküliek alkalmazása esetén járó segítséget.

Meghalt Regina Habsburg, Habsburg Ottó felesége. A halál családi körben, a bajorországi Pöckingben lévő házukban érte Reginát. A közlemény szerint hosszabb ideje szívbetegséggel küzdött. Regina Habsburg 1925. január 6-án született Würzburgban, Regina szász-meiningeni hercegnő néven. 1951-ben ment feleségül Habsburg Ottóhoz, az utolsó magyar király, egyben utolsó osztrák császár fiához, egykori ma–gyar és osztrák trónörököshöz.

A hétvégén Gyergyószentmiklóson kerül első alkalommal megrendezésre a Fair Play 2010 percen át elnevezésű teremfoci-maraton. Az esemény színvonalának nagyságát a benevező csapatok sokasága is mutatja, miután nem kevesebb mint 19 erdélyi együttes jelezte részvételét a házigazda Gyergyószentmiklóson kívül.

Részt vevő vendégtelepülések: Bánkfalva, Bethlen, Brassó, Csíkcsicsó, Csíkmadaras, Csíkszereda, Farkaslaka, Homoródalmás, Székelykeresztúr, Kolozsvár, Szalonta, Szatmárnémeti, Szentegyháza, Sepsiszentgyörgy, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Székelyudvarhely, Marosvásárhely, Bákó.

A sportesemény nem hagyományos, viszont igen érdekes elemekből tevődik össze. Olyan amatőr teremfocicsapatok jelentkeztek a megmérettetésre, akik a fair play jegyében játszanak, a sport és a kulturált szórakozást helyezik előtérbe. A rendezvény szervezése regionális szintű, ami azt jelenti, hogy Erdély minden szegletéből meghívásos alapon fogadják a csapatokat, akik képviselik az adott települést ahonnan érkeznek.

A rendezvény célja, hogy olyan közeg teremtődjön, ahol a csapatok különlegesen jó játékminőséggel találkoznak, kapcsolatokat építenek és közös célokkal értéket teremtenek. A szervezők arra is hangsúlyt fektettek, hogy a turné jó példa legyen arra, hogy másképp is részt lehet venni egy mérkőzésen, egy tornát pedig a fair play jegyében is le lehet játszani.

Fülöp Csaba, a rendezvény főszervezője elmondta, nem a helyezés a fontos, hanem a sportszerű magatartás a játéktéren és azon kívül egyaránt.

A Fair Play 2010 percen át rendezvény zökkenőmentes lezajlását az is biztosítja, hogy a helyszínen több mint 20 alkalmazott munkája valósul meg, a biztonsági őröktől, a büfés alkalmazottakig. Megemlítendő, hogy a rendezvény alatt masszázsszalon üzemel, a versenyzők egészségét pedig az orvosi asszisztensek biztosítják. Emellett a kikapcsolódni vágyók igénybe vehetnek majd csócsóasztalokat.

A részt vevő csapatokra vonatkozó mérkőzésszabályok és tudnivalók: – 19 vendégcsapat és egy hazai csapat vesz részt a megmérettetésen; – minden csapat minden csapattal játszik, azaz csapatonként 19 mérkőzés kerül megrendezésre, ami azt jelenti, hogy 34 órán át megállás nélkül gurul a labda; a mérkőzések ideje 2 x 4 perc, pihenőszünet nélkül, félidőben térfélcserével; nem lesz labdával való bemelegítés a pályán; 4 + 1 a felállás, teremlabdával; játékvezetők nélkül zajlanak a mérkőzések, minden játékos maga bírálja a helyzeteket, amit legjobb tudásuk szerint ítélnek meg, ezzel is kiemelve a fair play kupák lényegét; legegyszerűbb fociszabályok szerint zajlanak a meccsek. A csapatvezetők minden mérkőzés előtt egyeztetnek a szabályokról. Amennyiben nem tudnak a csapatok kiegyezni egy szituáción, a döntés az asztali főbíróé, ezt mindkét félnek el kell fogadnia!; nem lesz sárgalap, ehelyett a 2 perces kiállítás az érvényes! Büntetőpontok vannak, ami függ a szabálytalanság súlyosságától. A játékos csapatának gyűjti a büntetőpontokat.

A szervezők díjazzák az első három helyezettet, a leg-fair-playebb csapatot (a rendezvény legértékesebb díja).

A csapatok érkezését szombaton 11.15 óráig várják, 12 órakor kezdődik a megnyitóünnepség, ekkor veszik át a játékosigazolványokat. A mérkőzések szombaton 12.30 órakor kezdődnek. Vasárnap hajnalban 3 és 5 óra között a csapatok folyamatosan mennek étkezni. Helyszín: Salamon Ernő Gimnázium étterme. A díjátadó gála vasárnap 20 órakor lesz.

Labdarúgás. Tegnap délután újabb felkészülési mérkőzést játszott az FC Székelyudvarhely harmadligás labdarúgócsapata. Az ellenfél ezúttal Nyárádszereda csapata volt. Eredmény: FC Székelyudvarhely – Nyárádszereda 3–2. Az udvarhelyiek legközelebb szombaton lépnek pályára egy újabb felkészülési találkozón, ahol ellenfelük a Medgyesi Gaz Metan II. lesz.

EBEL. A már biztos rájátszás-résztvevő Fehérvár hatalmas csatában legyőzte a vendég szlovén Jesenicét az osztrák jégkorongliga keddi fordulójában. Eredmény: Sapa Fehérvár AV19 – Acroni Jesenice (szlovén) 4–3 (2–1, 2–2, 0–0).

A február 19-ig tartó alapszakaszból még négy forduló van hátra, a magyar csapat még kétszer játszik otthon és kétszer idegenben, majd következhet a playoff.

NHL. Sorozatban 11. győzelmét aratta a Washington Capitals az észak-amerikai profi jégkorongligában (NHL): a fővárosiak a keddi játéknapon Bostonban nyertek, s ezzel megdöntötték a klubrekordot. Eredmények: Dallas Stars – Minnesota Wild 4–2, Boston Bruins – Washington Capitals 1–4, San José Sharks – Detroit Red Wings 2–4, Los Angeles Kings – New York Rangers 2–1, Nashville Predators – Phoenix Coyotes 0–1 (szétlövéssel), Montreal Canadiens – Vancouver Canucks 3–2, Atlanta Thrashers – Tampa Bay Lightning 1–2, Toronto Maple Leafs – New Jersey Devils 3–0, Colorado Avalanche – Columbus Blue Jackets 5–1.

Dopping. Az olimpiai és négyszeres világbajnok finn sífutó, Mika Myllyla: elismerte, hogy pályafutása során az eritropoetin (EPO) nevű vérdoppinggal élt. A helyi Nelonen rádióállomás keddi beszámolója szerint Timo Seppala, az ország doppingellenes ügynökségének vezetője első reakciójában hangsúlyozta, hogy Myllyla vallomása újabb bizonyíték azokra a feltételezésekre, amelyek szerint a finn sífutók már az 1990-es években rendszeresen használtak tiltott serkentőszereket. A Lahtiban rendezett 2001-es világbajnokságon Myllylával együtt hat finn sportoló bukott le. A versenyzőket akkor kétéves eltiltással büntette a nemzeti szövetség.

A jelenleg 40 esztendős Myllyla: az 1998-as naganói olimpián szerzett aranyérmet a klasszikus stílusú 30 km-es versenyszámban, s négy vb-címéből hármat az 1999-es, ausztriai Ramsauban rendezett viadalon nyert.

Világranglista. A magyar válogatott két hellyel előrébb lépett, míg a román válogatott két helyet hátrébb lépett a legutóbbi, decemberi pozíciójához képest, és így az 52., illetve a 38. a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) legfrissebb, tegnap kiadott világranglistáján. A szervezet honlapja szerint a rangsor élén nincs változás: továbbra is az Európa-bajnok spanyolok vezetnek a brazilok és a hollandok előtt, a januárban Afrika-kupát nyert Egyiptom pedig feljött a tizedik helyre. A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben a decemberi helyezés): 1. (1.) Spanyolország 1627 pont, 2. (2.) Brazília 1568, 3. (3.) Hollandia 1288, 4. ( 4.) Olaszország 1209, 5. (5.) Portugália 1176, 6. (6.) Németország 1173, 7. (7.) Franciaország 1117, 8. (8.) Argentína 1082, 9. (9.) Anglia 1076, 10. (24.) Egyiptom 1069.

Gyergyószentmiklóson is simán legyőzte a Csíkszeredai Sportklub a Progym csapatát a hazai jégkorong bajnokságban. A kék-fehérek hamar megszerezték a vezetést és folyamatosan keményen támadtak.

Az első harmadban három gólt szereztek a vendégek, Niinikoski kétszer, Mihály egyszer talált Szakács hálójába. A gyergyói játékosok is összehoztak néhány veszélyes helyzetet, Basilidesz László gólja révén szépítettek is. Izgalmas második harmad következett, a piros-fehérek újabb gólt szereztek és egyre többet támadtak. Egyetlen kétperces büntetőjüket is kivédekezték, azonban hamarosan Moldován lövése a hálóban landolt. A befejező játékrészben úgy, tűnt kissé elfáradt a Progym, nem sikerült újabb gólt szerezniük, a Sportklub játékosai azonban még három találattal növelték előnyüket. Moldován, Sprencz és Mihály szerzett gólt a kék-fehéreknek, eldöntve a mérkőzés végeredményét.

Bár ötgólos különbséggel ért véget a találkozó, a hazai közönség nem volt csalódott, mivel izgalmas mérkőzést láthattak, a fiatal gyergyói kapus pedig rengeteg veszélyes lövést hárított.

Lázár Hajnal

Ted Sator, a magyar jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya kedden kihirdette a február 12–14. közötti, vilniusi tornára készülő bő keretét.

A 34 meghívott játékos február 9-én, napi két edzéssel a káposztásmegyeri IceCen–terben kezdi meg a közös munkát. Szerda délután egymás elleni, sajtónyilvános mérkőzést játszik a csapat. Ted Sator a 17.30-kor kezdődő találkozó után hirdeti ki a Litvániába utazó 22 fős, szűkített keretet, amelyben 2 kapus és 20 mezőnyjátékos kap helyet.

A nemzeti csapat jövő pénteken Romániával, szombaton a házigazda litvánokkal, vasárnap pedig a fehérorosz ligaválogatottal találkozik Vilniusban.

A magyar válogatott 34 fős kerete. Kapusok: Budai Krisztián (FTC Trio Trend), Hetényi Zoltán (Sapa Fehérvár AV 19), Kiss Tamás (Dab.Docler), Rajna Miklós (Vasas Budapest Stars).

Hátvédek: Ennaffati Omar (Vasas Budapest Stars), Erdélyi Péter (Dab.Docler), Hegyi Ádám (Dab.Docler), Horváth András (Sapa Fehérvár AV19), Hüffner Adrián (UTE), Jobb Dávid (Sapa Fehérvár AV19), Pozsgai Tamás (Dab.Docler), Sille Tamás (Vasas Budapest Stars), Svasznek Bence (Vasas Budapest Stars), Szirányi Bence (Vasas Bpudapest Stars), Tokaji Viktor (Sapa Fehérvár AV19), Maklári Erik (Miskolci Jegesmedvék)

Csatárok: Azari Zsolt (Dab.Docler), Benk András (Sapa Fehérvár AV19), Borbás Gergely (UTE), Fekete Dániel (Sapa Fehérvár AV19), Gergely Csaba (Vasas Budapest Stars), Holéczy Roger (Vasas Budapest Stars), Kiss Ákos (Dab.Docler), Kóger Dániel (Sapa Fehérvár AV19), Kovács Csaba (Sapa Fehérvár AV19), Ladányi Balázs (SAPA Fehérvár AV19), Magosi Bálint (Dab.Docler), Nagy Gergő (Sapa Fehérvár AV19), Peterdi Imre (Vasas Budapest Stars), Sofron István (Sapa Fehérvár AV19), Somogyi Balázs (Vasas Budapest Stars), Vas János (Sapa Fehérvár AV19), Vas Márton (Sapa Fehérvár AV19), Vaszjunyin Artyom (Sapa Fehérvár AV19).

Kendo-, karate- és tae-bo-edzések. A Bushi Tokukai Sportklub kezdő jelentkezőket vár – 6 évtől, felső korhatár nélkül – karate-, kendo- és tae-bo-edzésekre. Érdeklődni Búzás Csabánál lehet a 0723–705937-es telefonszámon. Az edzéseket a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának balett-termében tartják minden kedden, csütörtökön és pénteken este 19 órától.

Hókrosszverseny Kozmáson. Szombaton, február 6-án kerül sor az Alcsík-kupa 2010 elnevezésű motoros hókrosszversenyre. A hétvégi rendezvényre Csíkkozmástól 3 kilométerre, a Kászonok felé vezető országút mellett, a Csíki Enduro&MX Klub motokrosszpályán kerül sor, és a versenyszabályok a nyári motokrossz alapjaira épülnek. A versenyt megelőző napon szabad edzéseket rendeznek, másnap 10 órától kezdődik a benevezés, majd ezt követően 12 órától elrajtol a verseny. Az érdeklődők további információkat Simon Rudolftól kaphatnak a 0720–633986-os telefonszámon.

Sífutóverseny. A sítájfutó világhét alatt, február 13-án sífutóversenyt szervez a megyei sporthatóság és a Karpatorienting Sportklub a Fenyőke (Brãde_) Menedékháznál. A 27. alkalommal megrendezésre kerülő „Mindannyiunk Egészségére" napon 11 kategóriában indítanak versenyt: 2000-ben születetteknek; 11–12 éveseknek; 13–14 éveseknek; 15–16 éveseknek; 17–20 éveseknek; 21–30 éveseknek; 31–40 éveseknek; 41–50 éveseknek; 51–60 éveseknek; 61–65 éveseknek; 1944-ben születetteknek.

Ami rossz összejöhet, az meg is történt a Utah állambeli város olimpiájával kapcsolatban. Vesztegetési botrány, a terrortól való félelem, doppingskandalumok, majd a műkorcsolya pontozóinak elképesztő csalása mind-mind belengte a játékok szellemét. Salt Lake City a rendezés jogát Budapesten nyerte el.

2002. február 8. és 24. között az amerikai egyesült államokbeli Salt Lake City adott otthont a tizenkilencedik téli olimpiának, amelyen 78 országból összesen 2399 (1513 férfi, 886 nő) vett részt, 12 sportágban 80 aranyérem talált gazdára.

Három sikertelen pályázat után 1998 decemberében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az amerikai Salt Lake City városának adta a téli olimpia rendezésének jogát. Hogy hogyan és miképpen történt mindez, nem érdemes feszegetni: a hírek sokáig szóltak arról, hogy a szervezőbizottság tagjai különféle módon megvesztegették a NOB képviselőit, az egyetemi ösztöndíjtól elkezdve a készpénzen át, a Disneylandbe és a Super Bowlra szóló jegyekkel bírták rá a tagokat arra, hogy a „mormon fővárosra" voksoljanak.

Nem segítette túlzottan Salt Lake City helyzetét a 2001. szeptember 11-i terrortámadás a World Trade Center ikertornyai ellen sem, a biztonsági költségek pillanatok alatt 300 millió dollár fölé kúsztak. A játékok idejére tűzparancs lépett életbe a létesítményeket megközelítő repülőgépek, helikopterek ellen – kivételt csakis a biztonsági szervek gépei jelentettek –, az olimpiai falut kettős drótkerítés és őrtornyok védték, állandósult a rendőri jelenlét.

A játékok ismét újabb sportágakkal egészültek ki, hosszú idő után visszatért a programba a szkeleton, s első ízben jutottak lehetőséghez a női bobosok. Rekordot jelentett az is, hogy a játékok során 18 nemzet képviselői szereztek aranyérmet.

Egyéniben a norvég Ole Einar Björndalen, illetve a finn Samppa Lajunen alkotott maradandót: előbbi az összes (négy) biatlon-, utóbbi mindhárom északi összetett számban aranyat nyert. Az alpesek királynője a horvát Janica Kostelic volt, aki fantasztikus versenyzéssel három számot is megnyert (műlesiklás, óriás-műlesiklás, kombináció), míg Super-G-ben ezüstérmet nyert. A férfiaknál a norvég Kjetil Andre Aamodt tudott duplázni. Jégkorongban 50 év után nyert Kanada férfiválogatottja, ráadásul ezúttal a női versenyben is a juharlevelesek diadalmaskodtak.

Havi fizetést szavazott meg egy kutyának a nepáli Vöröskereszt.

Az ebbér éhbér, mivel az ezer rúpiából – mintegy 40 lej – étket vásárol a kutyának az iroda. Naponta legalább egyszer kap húst az eb, de jut majd fizetéséből némi tejre és süteményre is, melyet láthatóan igencsak szeret. A döntéshozó testület a hétvégi túlórázásért pótlékot is megszavazott a kutyának.

A fizetésért a kutya biztonsági őrként dolgozik a szervezet egyik kirendeltségének épületénél, és hűen ott is marad, miközben minden idegent vadul megugat. „Olyan jól dolgozik, hogy akár szélnek ereszthetnénk az éjjeliőrünket" – mondta a szervezet elnöke, hozzátéve, hogy egyúttal arra szeretnék buzdítani az embereket: bánjanak jól a kutyákkal.

Nepál fővárosában több tízezer kóbor kutya tengődik, a legtöbb ember csapásnak tartja őket. Sok ebet halálra gázolnak, másokat megmérgeznek.

Nyugdíjas Egyetem nyílik jövő héten Győrött; programjai iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt, s jelzi, hogy az idősebb korosztály is igényli az új ismereteket a tudomány és az élet különféle területeiről.

Közel félezren regisztráltak a Nyugdíjas Egyetemre, amelyet a Széchenyi István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara, továbbá a Pannon Nyugdíjas Szövetség és a Kisalföld című napilap hirdetett meg tavaly ősszel. „Az egyetem nyitottá akar válni minden korosztály számára. Erről szólt a kisdiákok számára szervezett junior egyetem, s erről szólnak a győri tudományos esték" – mondta Szekeres Tamás, az előadás-sorozatnak helyet adó Széchenyi Egyetem rektora az MTI-nek.

A Nyugdíjas Egyetem még meg sem kezdődött, de máris kinőtte a legnagyobb előadótermet, így az egyetemi csarnokot teszik alkalmassá a kurzusra, amelynek végén a „legszorgalmasabbak" a részvételüket dokumentáló oklevelet kapnak.

Az összejöveteleken szó lesz egyebek között az univerzum keletkezéséről, a klímaváltozás kérdésköréről, továbbá a digitális forradalomról. Az 50 év felettiek karrierlehetőségeinek áttekintése során az idegennyelv-tanulás idősebbek számára kidolgozott módszereivel is megismerkedhetnek az érdeklődők. A mindennapok ügyintézéseit megkönnyítő jogi ismeretek ugyancsak terítékre kerülnek. A hallgatóság életkorára tekintettel nem kerülhetők meg az egészségügyi témák sem, de hangsúlyozottan nem az egészség-betegség kérdésköre lesz a Nyugdíjas Egyetem központi témája.

Mátyás királyról sok monda fennmaradt az egész magyar nyelvterületen. Arról nincsenek adatok, hogy Székelyföldön is járt volna, ráadásul álruhában, de legendát nálunk is jegyeztek fel róla. Ilyen legendákat írt le számotokra Ambrus Lajos is, ezeket olvashatjátok mai Aranyalmánkban.

Nemsokára itt a farsang farka: húshagyókedden lejár a bolondozás, a mulatozás ideje. Na de addig bizonyára mindannyian beöltöztök valamilyen jelmezbe, hogy az iskolában is megtartsátok a farsangi bált. Ki milyen jelmezt vesz fel? Ilyenkor mindenkinek a fantáziájára van bízva, hogy mivé válik néhány órára. Medvévé vagy farkassá, Piroskává vagy tündérlánnyá, bohóccá vagy valamilyen rajzfilmhőssé. Én valahogy úgy vagyok a farsangi jelmezekkel is, mint az ajándékokkal. Ha jól megkeresi az ember, bizony már üzletben is lehet változatos, sőt, szebbnél szebb jelmezeket vásárolni, de számomra igazán azok az értékesek, amelyeket otthon, szüleik segítségével készítenek el a gyerekek. Ezekben van sok-sok ötlet, fantázia, és hát a jelmezbe bújt gyerek egyéniségét is jobban tükrözik, bármennyire is az a feladata a maskarának, hogy elrejtse azt, aki felveszi.

Szép rajzokat kaptam a csíkszeredai Napsugár óvodából. Úgy látszik, az ottani gyerekek is szeretik a madarakat, hiszen azt rajzolták le, milyen madáretetőket készítettek, hogyan gondoskodnak kertjeink kis barátairól.

Lassan véget ér a rövid, félévközi vakáció, ismét kezdődik a tanulás, leckeírás. A második félévnek jókedvvel fogjatok neki, hiszen a szívesen, örömmel végzett munkának az eredménye sokkal jobb. Az első félévinél még jobb jegyeket, eredményeket kíván a második félévre,

Takács Éva

Ambrus Lajos

A Székelyföld szélénél, ahol Ojtuz pataka fut Oláhország felé, élt egy nyakas, de jó lelkű székely vitéz. Benet úrként tisztelték otthon, és szerény hajlékát, mert még a vadidegent is szeretettel befogadta, csak ritkán kerülte el az arra járó, mert kapuja az utas előtt mindig nyitva állott. Egyszer Mátyás király is, aki deáknak öltözve éppen azt a vidéket járta, betoppant hozzá.
– A mi földünk, jó uram – kínálta vacsorával a diákot a melegszívű székely –, csak trágyázva terem – mondta, avval a király elé tett nagy tál lencsét tormával lehintette, és jó vastagon megzsírozta, s tréfásan nógatta a diákot, hogy nyugodtan lásson hozzá, különben megnyúlik az éj.
Erősen megtetszett Mátyás királynak a kedves házigazda, s hogy jól kipihente a házában magát, búcsúzóul a kisujjáról lehúzott egy gyűrűt.
– Ezzel – adta oda Benet vitéznek – ha Budán jársz, keresd fel Mátyás deákot – avval az álruhás király, aki örült, hogy ilyen népe is van, ahogy jött, továbbállt.
Ne hívd meg a székelyt, mert az a szavadon fog. Így járt az álruhás király is Benet vitézzel, aki már rég készült, hogy szétnéz egyszer Budán. Hát egy esztendőre rá, hogy a diák ott járt, a zsebkendője sarkába csavarta a kicsi gyűrűt – viszi ő, már ha adták – gondolta – avval meg se állt a budai várig.
– Kérdő útját nem veszti – tudta már otthonról a székely, avval a gyűrűt ott fent, az úri világban kezdte mutogatni, hogy ő Mátyást, a deákot keresi.
– Ne félj, deák! – néztek össze többen, s vitték az egyszerű székely vitézt egyenest a király elé.
– Ha tudom, a gyűrűt magammal se hozom – mentegetőzött Benet, s kérte őfelségét, meg ne nehezteljen rá, mert ő rangjához méltóan nem fogadhatta.
Értett Mátyás király a becsület és az önzetlenség nyelvén, nem haragudott ő a székely vitézére egy csutorú cseppet sem, de tudta, a kölcsön kenyér adóság, hát tettek is rögtön Benet elé egy tele tálat. Abban a tálban biza nem lencse volt, hanem színarany.
– Ha olyan jön – emlékeztetett Mátyás király a deák fogadására –, mi ezüsttel trágyázunk – mondta.
Benet értette a szót, s nézte, mint hintik be ezüsttel a tál aranyat. Még színből se tiltakozott, hogy ő ilyen nagy ajándékra érdemtelen, hanem szépen megköszönte, hogy őt őfelsége fogadta, s avval megígérte, hogy a temérdek kinccsel várat emel ő a határra, hogy az országot védje.
– Derék ember kend, Benet – veregette meg a székely széles vállát Mátyás, aki nem a képmutatást, hanem az őszinteséget méltatta. – Derék ember – ismételte meg az uraknak –, mert engem, az ismeretlent emberül megvendégelt, s most az adományunkat a haza javára fordítja.
Látták a jelen lévő urak, hogy a király milyen bizalmasan parolázik a megtermett közvitézzel, hát maguk is komázni kezdtek vele, s aranytól terhes mentéiket, hogy kipróbálják, hányat bírna el, kezdték kedélyeskedve a nyakába akasztani.
Mikor mind együtt volt, így a király:
– Bírja-e kend, Benet?
– Hazáig – vágott a szóra a székely vitéz. – Ribanc – mondta –, aki visszaveszi.
– Akinek ennyi aranyozott mentéje van – sietett a szóval a jó kedvű király –, annak kard is jár – mondta, s avval a sajátját Benet vitéz oldalára akasztotta.
– A kinccsel, amit adtál, uram király a hazámnak használok, a karddal meg érted harcolok – fogadta meg a székely vitéz, mit nemcsak a király, már az urak is elhittek neki.
Így épült Benet erős, fényes vára a határszélre, aki arra jár, romjait még ma is megtalálja.

Látta Mátyás király, hogy a Székelyföldön még a sziklás oldalakban is gabonát termel a szorgalmas nép.
– Megélnek azok még a jég hátán is – gondolta, de hogy az a furfangos népe is lássa, mennyire nagyra becsüli a szorgalmukat, csináltatott nekik egy aranyekét.
A drága portékával maga Mátyás érkezett meg Kolozsvárra, ahol nagy hűhóval fogadták.
– Hálás köszönet – hajolt meg a király előtt a drága ajándék átvételére felrendelt anyaszéki főkapitány, s megfogadta, hogy ők a jót se felejtik el soha.
Szólt volna kettőt maga Mátyás is, de hogy szokása szerint előbb egy kicsit körülnézett, s látta, úgy áll ott a kérges tenyerű székely paraszt, mintha tulajdonképpen nem is ő szántana, vetne azokon a sovány földeken, kezdte bizonygatni a parasztnak:
– Az eke színarany.
– Lehet – kapta le kucsmáját a székely, mert ő királlyal csak hajdonfejen parolázhat, s elmondta, mert kérdezték, hogy a király ajándéka kedves, de nem ér többet, mint a faeke.
– Kendteknél – akarta szaván fogni Mátyás király a székely parasztot –, mi ér aranyat?
– A májusi eső – vetett keresztet a székely –, mert attól jó termés lesz.
Igazat adott a parasztnak Mátyás, s maga is megtanulta, hogy a májusi eső minden cseppje aranyat ér. De hogy lássa a világ, a székely nem telhetetlen, ha a május túlján túl esős, így szól:
Attól már az aranyból is legyen elég!

Csütörtök
Az év 35. napja, az év végéig 330 nap van hátra. Napnyugta ma 17.27-kor, napkelte holnap 7.32-kor.
Isten éltesse
Csenge és Ráhel nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.
Névmagyarázat
A magyar eredetű Csenge keresztnév jelentése ismeretlen, a Ráhel héber eredetű, jelentése bárány.
Február 4-én történt
1789. George Washingtont az Egyesült Államok első elnökének választották.
1945. Magyarországon végrehajtották az első népbírósági halálos ítéletet: az Oktogonon kivégezték Rotyis Péter törzsőrmestert, akit Szívós Sándorral együtt 124 munkaszolgálatos legyilkolásáért ítéltek halálra.
Február 4-én született
1849. Jean Richepin francia költő és drámaíró, műfordító, a Francia Akadémia tagja
1864. Ambrozovics Dezső író, újságíró, műfordító
1873. Radoje Domanovic szerb író, újságíró
1884. Bornemisza Géza festő és grafikus
1904. Georges Sadoul francia filmtörténész és kritikus
1914. Vajda György Mihály irodalomtörténész
1944. Páncsics Miklós olimpiai bajnok labdarúgó, az FTC örökös bajnoka, edző, sportvezető, jogász
1959. Szilassy Géza orvos, sebész, érsebész, volt országgyűlési képviselő
Február 4-én halt meg
1884. Czilchert Róbert orvos, gazdasági szakíró
1928. Hendrik Antoon Lorentz Nobel-díjas holland elméleti fizikus
1979. Harangi Imre olimpiai bajnok ökölvívó
1999. Glenn Theodore Seaborg amerikai Nobel-díjas kémikus

Jegyzet

Az aprópénz hiánycikk – tapasztaljuk ezt mindennap a boltban, amikor néhány bani helyett rágógumit, gyufát kapunk, rosszabb esetben pedig semmit. Az apró minden bizonnyal malacperselyek mélyén lapul egy-egy szekrény tetején.

Már megszoktuk, hogy az árak rendszerint kilencessel végződnek, az 1 banit pedig nem adják vissza, sokszor azonban 20, 30 vagy 50 bani sem jár vissza. A történet szinte mindig ugyanúgy játszódik le. Hangosan nyílik a kassza fiókja, az eladó keresgélni kezd benne, van amikor unottan, van amikor idegesen, közben pedig a vásárló kellemetlenül érzi magát, mivel az utána állók már türelmetlenkednek. Végül vagy lemond a visszajáróról, vagy pedig elfogadja a bani helyett felajánlott rágót, cukorkát, gyufát, sütőport vagy egyebeket. Ugyanez megtörténik a piacon, csak ott csípős paprika a visszajáró, könyvesboltban papír, cipőüzletben cipőfűző. De nem hibáztatjuk az alkalmazottakat, hiszen nem tehetnek arról, hogy nincs apró. Az viszont már a számlájukra írható, hogy csellel próbálnak meg több pénzt kicsalni tőlünk: ha valamiből például egy kilót kérünk, akkor valószínűleg 10 dekával többet kapunk. Az értékek változnak, de a csel gyakran ismétlődik. Valahogy mindig több kerül a mérlegre, mint amennyire szükségünk van, és többnyire nem tiltakozunk, hiszen mit számít az a néhány pluszdeka. Az ilyen esetekről vicc is született. – Kérek egy almát – mondja a vásárló, mire az eladó: – Kettő lesz, maradhat?

Lázár Hajnal

Az Erdélyi Unitárius Egyház Püspöki Hi–vatala pályázatot hirdet az egyházi szertartások során átnyújtott emléklapok megtervezésére. A keresztelési, konfirmálási és esketési emléklapok kötelező elemként az unitárius egyház címerét kell tartalmazzák, illetve a konfirmálási emléklap esetében Körösfői Kriesch Aladár Tordai országgyűlés című festményének reprodukcióját kell felhasználni. Az emléklapokon emellett legyen helye a címzett nevének, a kiállítandó egyházközség vezetői aláírásainak, egy idézetnek, valamint a kiállítás keltének. A pályázatra bárki jelentkezhet, szakmai háttértől függetlenül, akár a három emléklap egyikének megtervezésével is, ám előnyt jelent, ha a három emléklap egymáshoz illeszkedő arculatot hordoz. A tervekhez mellékletként csatolni kell a pályázó elérhetőségeit is tartalmazó szakmai önéletrajzot. A nyertes pályázó díja 500 lej.

A pályázatok beérkezésének határideje március 1., és az alábbi elérhetőségek valamelyikére várják: az Erdélyi Unitárius Egyház Püspöki Hivatalának titkárságán, naponta 8–15 óra között (Kolozsvár, December 21. u. 9. szám); villámpostán a media@unitarius.com címre; postai úton a következő címre: Erdélyi Unitárius Egyház Püspöki Hivatala / Episcopia Unitarianã 400105 Kolozsvár / Cluj-Napoca, B-dul 21 Decemberie 1989 nr. 9. További részletek: Sándor Krisztina mé–diareferens: 0733–505880, media@unitarius.com.

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztár em–lé–kezteti a munkáltatókat, hogy a 2005/1768-as kormányhatározat értelmében kötelesek a nyugdíjpénztár rendelkezésére bocsátani a munkakönyveket, a bennük szereplő adatok beszkennelése végett. Ilyen értelemben a munkakönyveket dobozokban (dobozonként 50 db), az átadási-átvételi jegyzőkönyvvel együtt, mágneshordozón és 2 példányban, írásos formában kell átadni, miután az egység vezetője, illetve az, aki kiállította, aláírta. A jegyzőkönyvekre vonatkozó informatikai eljárás letölthető a www.cjphr.ro oldalról. E kötelezettség elmulasztása szabálysértést jelent, és 1500–5000 lejes bírság róható ki. Bővebb felvilágosítás a 0266–371204-es, a 02666–371722-es és a 0266–311703-as telefonszámokon kapható (kapcsolattartó személy: Kiss Ilona).

A közlekedésrendészet közleménye szerint ma Székelyudvarhelyen, Máréfalván, Parajdon, Farkaslakán, Vaslábon, Gyergyótekerőpatakon, Gyergyóalfaluban, Gyergyószárhegyen, Maroshévízen, Galócáson, Várhegyen, Salamáson, Gyergyóhollón, Borszéken, Gyergyóditróban, Csíkrákoson, Csíkdánfalván és Csíkszeredában lehet műszeres sebességmérésre számítani.

Február 14-én és 15-én 17 és 20 órától a marosvásárhelyi Gruppen-Hecc Humortársulat Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában mutatja be szilveszteri kabaréelőadását Piszkos Fred visszatér, Fülig Jimmy őszinte sajnálatára címmel.

Rendező: Nagy István. Szereplők: Nagy István, Kárp György, Szélyes Ferenc, Henn János, Biluska Annamária, Somody Hajnal és Fodor Piroska. Zenél: Autostop MS. Koreográfia: Szőke István. Producer: Hompot Szilárd. Jegyek elővételben Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házának jegypénztárában kaphatók.

Csíkszeredában a Csíki Játékszín előadásában ma 19 órától a Városi Művelődési Ház nagytermében Somerset Maugham Imádok férjhez menni című zenés vígjátékát láthatják. Az előadásra érvényes a Tiborc-bérlet. Rendező: Parászka Miklós. Dramaturg: Budaházi Attila.

Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezésében – A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig nevet viselő előadás-sorozat keretében – holnap 18 órától Székelyföld területi autonómiája témában tartanak előadást Csíkszeredában, a polgármesteri hivatal gyűléstermében. Meghívott: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör vendége lesz február 9-én dr. Garda Dezső történész. A Nosztalgia Kávézóban 19 órakor kezdődő találkozón legújabb könyvét, a Néprajz és toponímia című tanulmánykötetet mutatják be.

Szombaton és vasárnap 11–13 óra között Csíkszeredában a szabadtéri műjégpályán családi közkorcsolyázást tartanak. A belépőjegy ára családonként 6 lej, valamint korcsolyabérlésre is lehetőség lesz.

A KALOT Egyesület az Oktatás- és Munkaügyi Minisztérium által akkreditált, szakképesítést nyújtó Projektmenedzsment-tanfolyamot szervez Csíksomlyón. (A szakképesítés román megnevezése: „manager de proiecte", cod COR: 241919, az engedélyezés száma: 19/67/04. 05. 2007.) A 248 órából álló, reális tudást nyújtó képzés során a résztvevők részletesen megismerhetik az EU támogatási rendszerét, elméleti és gyakorlati projektmenedzsment és pályázatírási oktatásban részesülnek. A képzésre elsősorban önkormányzatok és civil szervezetek munkatársait várják. Érdeklődni és jelentkezni a 0745–559673-as telefonszámon lehet, valamint a kalot@upcnet.ro e-mail címen február 10-ig. További információk a www.kalot.ro honlapon kaphatók.

Interjú Balási Csabával, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével

Vállalkozásellenessége miatt Hargita megyének még mindig 150 éves gazdasági lemaradása van a környékbeli megyékhez képest – állítja lapunknak adott interjújában Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. „A megyénkben sajnos az a divat, hogy ha egy vállalkozás ide jönne, akkor annak, nem tudom, miért, de minden követ megpróbálnak az útjába gurítani. A régebbi vezetés idejében például a hivatali packázás és hozzáállás miatt egy 3500 munkahelyet teremtő nagyberuházót vesztettünk el. Amíg ezeket a problémákat nem tudjuk egy asztal mellett nyíltan – a vállalkozásokat fogadni képes vezetők társaságában – megbeszélni, addig Hargita megyét továbbra is el fogják kerülni a beruházások" – fakadt ki az iparkamara mellett saját vállalkozását is irányító szakember.

– A kereskedelmi kamara tagjai révén mekkora nagyságot fed le a megye gazdasági életéből?

– A megye gazdasági tevékenységének 100 százalékára rá látunk, ugyanis a 335-ös törvény értelmében a pénzügyminisztérium helyi szerve évente kétszer rendelkezésünkre kell bocsássa a megyében működő vállalkozások pénzügyi mérlegeit. Ezek alapján látjuk, hogy gyakorlatilag hogyan alakul a megye gazdasága. Ezekre az adatokra alapozva készítjük el – szintén évente két alkalommal – Hargita megye gazdasági elemzését, több struktúra, a foglalkoztatás, a profit és még számos más szempont alapján a megyénkben működő cégek nagyságrendbe állítását. Reményeim szerint 2009 első félévére elkészült jelentés után a múlt évi zárómérlegek leadását követően – ami március körül lesz – májusig sikerül elkészíteni és közzétenni a megye 2009-es évének teljes átfogó gazdasági helyzetelemzését is.

– És mit vár, az előzetes adatok tükrében milyen volt a tavalyi év?

– Egy nagyon rossz esztendő volt, de lehet, nem lesz rosszabb, mint a 2010-es. A tavaly év elején, az átalányadó bevezetése kapcsán például a csíki vállalkozók egyesületével közösen egy beadványt fogalmaztunk meg a kormánynak, amelyben előrevetítettük, hogy ez milyen következményekkel fog járni. Erre az akkori kormánybiztostól azt a választ kaptam, tudom-e, hogy Csíkszeredában legalább 5-600 olyan zsebcég működik, amely semmi mással nem foglalkozik, minthogy a tulajdonosaik saját költségeit kielégíti. Ebből egy érdekes vita született, ugyanis én azt állítottam, hogy ha ez az 5-600 vállalkozás eleve semmit nem csinál, csak saját igényeit elégíti ki, akkor ez azt jelenti, hogy legalább ezer embernek munkát és kenyeret ad, mert egy cég csak akkor tud költekezni, ha bevétele is van. És ha létezik bevétele, akkor arra létezik egy áfa is, a bérek után járulékok is, amit kötelezően be kell fizetnie, és ettől arrafelé már nem érdekes, hogy ezt a kisvállalkozást másod- vagy harmadállásban ügyvezeti valaki, a fontos az, hogy a család fenntartásába, költségvetésébe besegít.

– És mi volt erre a válasz?

_ A válasz az volt, hogy nekünk ebben a beadványban, ebben az érvrendszerben egyáltalán nincs igazunk, merthogy a minimáladó akkor is egy nagyszerű dolog. Ehhez képest már az első félévben, azaz a minimáladó bevezetése után egy-két hónappal kiderül, hogy ez milyen kártékony hatással bírt, és hogy hány cég tevékenységét fagyasztották be.

– Az átalányadó az idei évtől viszont átalakul, és csak egyes tevékenységi köröknek kell fizetniük. Mi erről a véleménye, könnyíti ez a Hargita megyei vállalkozók dolgát?

– Ezt igazából nem látjuk tisztán. A mikrovállalkozások esetében például megszüntették a 3 százalékos forgalmi adót, és ehelyett 16 százalékos profitadót kell befizetniük. Ezekről a mikrovállalkozásokról azt kell tudni, hogy azon típusú tevékenységekben működtek csak jól, ahol a bevételi források mellett kiadásaik minimálisak voltak. Ezek a vállalatok – gondolok itt a tanácsadó cégektől a tanítással-oktatással foglalkozó vállalkozásokon át akár egészen a tervező irodákig – mind nehéz helyzetbe fognak kerülni, hisz ezekbe a cégekbe az emberek költségként a tudásukat, a know how-jukat vitték be, azaz esetükben a 3 százalékos adó most 16 százalékos adó lesz. Ezzel pedig valljuk be, az adóelkerülésnek teremtünk melegágyat, mert így most mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy pluszköltségeket generálva eltüntessék ezt a profitot. Ez a bizonytalanság ugyan látható a szerzői jogdíjak megadóztatásán is, ami után ugye a társadalom- és egészségbiztosítási díjat is ki akarják fizettetni. Ilyen márpedig az egész világon sehol nincs. A jogdíj mindenhol jogdíj, és semmi köze sincs a társadalombiztosításhoz, ugyanis ez nem fizetés.

– A Hargita megyei vállalkozások előtt adott körülmények között idén milyen perspektívát lát?

– Hargita megye egy amúgy is elég specifikus helyzetben van. Én azt látom, hogy a legfontosabb tényezők, azaz az állami beruházások, az európai uniós pályázatok nem lesznek elég működőképesek, ha az állam nem tudja vagy nem akarja mellé tenni az önrészt, akkor ezek nélkül Hargita megyében nem lendül meg a gazdasági élet. Van persze a megyében néhány nagyvállalat, amely bérmunkából él, lohnból – lásd például készruhagyártókat, a külföldi tőkéből működnek, ráadásul nagyon jól –, ezek bizonyos zónákban részben még kezelhetővé teszik a munkanélküliség kérdését, de nem tudni, meddig.

– Nincs kizárva tehát, hogy az idei év még további romlást hozhat?

– Határozottan igen. Nem kell elfeledni, hogy azok a cégek, akik eddig késhegyen táncoltak, és még valahogy kibírták a tavalyi esztendőt, azok januárban arra ébredtek fel, hogy a kormány által hozott gazdasági intézkedések még rosszabbak lettek. Nap mint nap érezzük, hogy akkor is fizetnünk kell az államnak, ha azért a vállalkozó semmit nem kap. Ne menyjünk messzire, elég ha csak a Hargita megyei városi, községi vagy megyei tanácsra gondolunk, ahol adott témákban is rengeteg egymással párhuzamosan működő szerv, igazgatóság tevékenykedik, de ha egy adatra van szükség, akkor azért hozzánk, az iparkamarához fordulnak. A vállalkozások által foglalkoztatott 30 százalék per pillanat országos szinten maga mellett a lakosság 70 százalékát tartja még el. Ilyen, állítom, nem sok van még a világon. A vállalkozónak ma két lehetősége van: vagy bezárja a boltot, és továbbáll a tevékenységével egy másik országba, vagy pedig – ha szerencséje van –, örül ha megmarad.

– Magyarul a vállalkozóbarát szellemmel van baj?

– Teljesen. Nézze, a vállalkozások, a tőke mindig oda telepszik, ahol szívesen fogadják. Ahol nem, annak hátat fordít. Hargita megye e tekintetben nem egy vállalkozóbarát régió, de ezt akár általánosítani lehet az egész Székelyföldre is. Megyénkben sajnos az a divat, hogy ha egy vállalkozás ide jönne, akkor annak, nem tudom, miért, de minden követ megpróbálnak az útjába gurítani. Sajnos szintén tapasztalatból mondom, hogy Plo–piesti-en könnyebb egy vállalkozást letelepíteni, mint Hargitában. A régebbi vezetés idejében például a hivatali packázás és hozzáállás miatt egy 3500 munkahelyet teremtő nagyberuházót vesztettünk el. Amíg ezeket a problémákat nem tudjuk egy asztal mellett nyíltan, a vállalkozásokat fogadni képes vezetők társaságában megbeszélni, addig Hargita megyét továbbra is el fogják kerülni a beruházások. Két évvel ezelőtt egy ízben már kifejtettem, hogy Marosvásárhely felől közelítve úgy tűnik, hogy Hargita megye ahhoz képest 200 évvel van lemaradva. Ma úgy látom, hogy ez a távolság 150 év lett, de a 150 és a 200 év közötti különbség szempontjából sajnos ennek még mindig nincs jelentősége. De érdemes továbbmenni a szomszédos megyékbe is, akár a Gyimeseken keresztül Bákóba, ahol szintén exponenciálisan nő a gazdaság. De ez más módon is lemérhető. Ha az ember elmegy egy vállalkozói fórumra, akkor ott a vállalkozókat érdekli a probléma, kiállnak, felsorakoznak a közös gondjaik megoldása mellé, miközben nálunk továbbra is csak passzivitást tapasztalok. Ezt kellene feltörni.

Domján Levente

Múlt heti összeállításunkban az európai, illetve a romániai autópiaci forgalom 2009-es évi számadatait ismertettük. Utaltunk arra is, hogy az elmúlt esztendő jobbára a negatív előjelű rekordok éve volt, ám országunk esetében pozitív előjelű rekord született annak okán, hogy első ízben haladta meg a személygépkocsi-export volumene az -importét. Időközben a piac szerkezetére vonatkozó adatok birtokába kerültünk, ezért érdemesnek tartjuk visszatérni a 2009-es évi helyzetképre.

Emlékeztetnénk: az elmúlt esztendőben országunkban 130 ezer új személygépkocsi értékesítésére került sor (54 százalékkal kevesebb, mint a 2008-as esztendőben), ezen belül a roncsprogram keretében 32 000 autót adtak el. Ismeretes, hogy az értékesített és a forgalomba bejegyzett új személygépkocsik száma között nagy eltérés mutatkozott. Az illetékesek szerint ez annak tulajdonítható, hogy egyes importőrök utólag reexportálták a behozott gépkocsikat. Most már erre vonatkozóan is léteznek számadatok, nevezetesen az elmúlt esztendőben 14 000 személygépkocsit reexportáltak Romániából. A piaci részesedést illetően érdekes számadatokat tartalmaz a statisztika. A kisosztályba sorolt (8500–12 500 eurós) gépkocsikból (Renault Clio, Ford Fiesta, Chevrolet Aveo) 24 497 darabot adtak el, a alsóközéposztályból (11 500–15 000 eurós) személygépkocsikból (Ford Focus, Skoda Octavia, Kia Cee’d) 41 977 darabot, terepjárókból (18 000–40 000 eurós) pedig 10 099 darabot.

A táblázatból kiviláglik, hogy az A- és C-osztály irányába tolódott el a vásárlók érdeklődése. Érdekesnek tűnik az is, hogy a vezető márkák tekintetében csak egy-két esetben változott a helyzet. Van még egy érdekes jelenség: felerősödött az utóbbi években már megmutatkozó tendencia, nevezetesen az, hogy nagyobb szeletet hasítanak a piacból a „benzinesek". 2008-ban a benzinmotoros személygépkocsik részesedése 61,9 százalék volt, ez az elmúlt esztendőben tovább emelkedett a 67,6 százalékra. A szakelemzők szerint ez azzal magyarázható, hogy ezek rendszerint olcsóbbak, akárcsak karbantartásuk, de viszont az üzemanyag-fogyasztás szempontjából a dízelmotorosok előnyösebbek. Ez az előny csak azok esetében érvényesíthető, akik gyakrabban használják hosszabb utakra személygépkocsijukat.

A nem végleges adatok szerint ja–nuár–ban 5000 új személygépkocsit ér–tékesítettek országunkban, 30 százalékkal kevesebbet, mint a megelőző esztendő hasonló időszakában. Ez az utóbbi évtized leggyengébb eredménye, 2005 januárjában például 21 511, 2008 januárjában pedig 19 712 új személygépkocsit adtak el. A különböző típusú Dacia személygépkocsikból 700 gépkocsi talált gazdára, de ennek többszörösét, szám szerint 22 000-et exportáltak. Ennek ellenére a hazai autógyártó optimista. Arra számít, hogy sikeres lesz a Duster, amelyből már 1000-et összeszereltek, s március végén vagy április elején kezdődik meg hazai értékesítése. A tervek szerint ebből a típusból az idén 60 000 darab kerül le a szerelőszalagról, ami a várható termelésnek 20 százalékát fogja kitenni.

Hecser Zoltán

Az országút-használati díjszabást, amint az ismeretes, a 2002/424-es törvénnyel jóváhagyott 2002/15-ös kormányrendelet határozta meg. Annak egyes előírásait utólag többször is módosították. Január 30-án egy újabb ilyen jellegű jogszabály jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A 2010/8-as kormányrendeletről van szó, amely előírásai március 1-jétől válnak hatályossá. Az új kormányrendelet értelmében az úgynevezett matricákat nemcsak dokumentum, hanem elektronikus bejegyzés alapján is kibocsátják. Erre az elektronikus eljárásra az úgynevezett SIEGMCR (Sistem Informatic de Emitere, Gestiune, Monitorizare si Control al Rovinietei) rendszer keretében kerül sor. A szóban forgó dátumig továbbra is a hagyományos módon szerezhetők be a matricák. Azok személygépkocsik és 3,5 tonnát meg nem haladó haszongépjárművek esetében 7, 30 és 90 napra, illetve 12 hónapra válthatók ki (90 napra azonban csak augusztus 1-jét követően). Személygépkocsik esetében azok díjszabása (áfával) 3, 7, 13, illetve 28 euróba kerül. A matrica hiányában kiróható bírság tekintetében is újdonságokat tartalmaz a március 1-jén hatályba lépő kormányrendelet. Így például egy új előírás értelmében a matrica hiányában kirótt szabálysértési bírság alkalmazásával egyidejűleg a román állampolgárságú gépkocsivezető esetében visszatartandó a forgalmi engedély is mindaddig, amíg nem kerül befizetésre a kártérítési díjszabás. Kártérítési díjszabás? Igen, mert március 1-jétől ez is lesz. Pontosabban a bírság befizetésén túl fennáll a kártérítési díjszabás kötelezettsége is. Ennek kvantumát a kormányrendelet 3. számú melléklete tartalmazza. Ez személygépkocsik esetében 28 euró, de 12 tonnát meghaladó áruszállító gépjárművek esetében akár az 1210 eurót is elérheti. A matrica hiányában kiróható bírságok értéke 250–4500 lej között van. Személygépkocsik esetében például a bírság minimuma 250 lej, maximuma pedig 500 lej.

Augusztus 1-jétől kezdődően a szabálysértés ténye megállapítható a közúti hálózaton elhelyezett műszaki eszközökkel (radarokkal is). Ilyen megállapítás esetén az eljárás hasonló a gyorshajtás esetében alkalmazottéhoz. Ebben az esetben nem szükséges a szabálysértő jelenléte, a szabálysértés-megállapítási jegyzőkönyvet utólag állítják ki az adatbázisban szereplő gépkocsi-tulajdonos nevére, illetve amennyiben sikerül beazonosítani a gépkocsivezetőt, akkor az ő nevére.

Összegezve: március 1-jétől a matrica hiányában nemcsak bírság fizetendő, hanem visszatartható lesz a forgalmi engedély is, és a vétkes kártérítési díjszabás befizetésére is kötelezett lesz. Augusztus 1-jétől kezdődően már „radarozni" is fogják a matrica meglétét vagy meg nem létét. Ugyancsak ettől az időponttól az úthasználati díjszabás (a matrica ellenértéke) befizetése kizárólag a SIEGMCR- rendszer révén lesz lehetséges.

HÍRFOLYAM

* Roncsprogram–2010. A Hivatalos Közlöny február 1-jei számában jelent meg a gépkocsipark-felújítási program finanszírozási útmutatója jóváhagyására vonatkozó 2009/1683-as miniszteri rendeletet módosító és kiegészítő 2010/44-es miniszteri rendelet. Ez lényegében az értékjegyre vonatkozik. Az új jogszabály értelmében a kiselejtezési díj ellentételezését képezi az értékjegy. Annak modelljét a rendelet melléklete tartalmazza. Az értékjegyeket majd azok a validált cégek kapják meg, amelyek átveszik a kiselejtezett gépkocsit, és azok adják át a gépkocsi egykori tulajdonosának. Egyébként a roncsprogram tényleges felfuttatása még nem kezdődött meg, ugyanis még nem került sor a gyártók és az importőrök, valamint a begyűjtők validálására, sem pedig az értékjegyek kinyomtatására. A Környezetvédelmi Alap illetékesei szerint februárban várható az idei program gyakorlatba ültetésének megkezdése.

* A Nemeszsuk községbeli Nokia vállalat alkalmazottai kilencszázalékos béremelésben részesülnek idén a hétfőn aláírt kollektív munkaszerződés szerint. Grigore Pop, a Kolozs megyei Alfa Kartell vezetője tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, a béremelésben minden nemeszsuki Nokia-alkalmazott részesül, mindkét szakszervezet, az Alfa Kartellhez tartozó „Nokia Metal" és a Nokia Szabad Szakszervezet tagjai egyaránt. „Hétfőn fejeztük be a tárgyalásokat a kollektív munkaszerződés kapcsán a Nokiánál, szerdán pedig a Kolozs megyei munkaigazgatóságon iktattuk a 9 százalékos bérnövekedésről szóló megállapodást. A béremelést két szakaszban hajtják végre: január elsejétől 4 százalékkal, április elsejétől 5 százalékkal kapnak nagyobb fizetést az alkalmazottak. A béremelésben minden alkalmazott, mindkét szakszervezet tagjai részesülnek" – fejtette ki Pop.

* A megújuló energia tette ki az Európában tavaly újonnan üzembe helyezett áramtermelő kapacitások többségét – tette közzé tegnap az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA). A szövetség adatai szerint 61 százalék volt a megújuló energia felhasználása, ebből 39 százalék származott szél- és 16 százalék napenergiából. Ez már az egymást követő második év, hogy az Európai Unióban több szélenergia-hasznosító áramtermelő berendezést helyeztek üzembe, mint bármilyen más áramtermelő technológiát. Az Európai Unióban tavaly 10 163 megawattal 74 767 megawattra nőtt a szélenergiából származó áramtermelő kapacitás. A szélenergia hasznosításában Németország áll az élen, majd Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Nagy-Britannia következik. Egy átlagos évben a szélenergiából származó áram a szükségletek 4,8 százalékát fedezi Európában.

Közel 3 milliárd lejt szánnak idén a munkanélküli segélyre

732 lejes nyugdíjponttal és 1836 lejes bruttó országos átlagbérrel számol idén a napokban közzétett társadalombiztosítási költségvetés. A 2010-es központi államháztartás keretszámainak tegnapi ismertetése után ez alkalommal a társadalom-, illetve az egészségbiztosítási büdzsét vettük górcső alá.

Külön fejezetben taglalja a törvény a 2010-es esztendei egészségbiztosítási alap költségvetésével kapcsolatos rendelkezéseket. Az előírások értelmében 2010-ben a munkáltatók által fizetendő kvóta 5,5 százalékos lesz, a munkavállaló által fizetendő kvóta pedig 5,2 százalék. Mindazon személyek, akik fakultatív módon válnak biztosítottakká, 10,7 százalékos kvótára kötelezettek, amely az országos minimális bruttó bér kétszeresét kitevő összegre alkalmazandó. Mindazon személyek, akiknek nincs alkalmazotti minősége, az általuk realizált jövedelmet közvetlenül a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárral kötelesek közölni, s az arra alkalmazandó 5,5 százalékos kvótát befizetni. A fent említett kvóták már az idei év elejétől életbe léptek.

A társadalombiztosítási költségvetés az idei esztendőre mind a bevételi, mind a kiadási oldalon 41,005 milliárd lejjel tervez, ugyanakkor a munkanélküliségi segélyalap költségvetésében a bevételi oldalon 1,566 milliárd lej szerepel, míg a kiadási oldalon 2,943 milliárd lej, azaz az előre tervezett deficit 1,376 milliárd lej lesz. A hiányt a megelőző esztendőkben jegyzett többletből fogják fedezni. A társadalombiztosítási törvényben tételes utalás van a gyógykezelési és pihenőjegyekre vonatkozóan is. Azok számát az Országos Nyugdíjpénztár elnökének rendelete révén állapítják meg legkésőbb 2010. március 15-ig. A pihenőjegyek elszámolására kiutalandó pénzalap nem haladhatja meg a gyógykezelési és pihenőjegyek összköltségeinek 10 százalékát. Továbbá, a gyógykezelési helyek száma keretében ingyenesen biztosított jegyek nem haladhatják meg a leszerződött helyek 15 százalékát.

2010-ben a nyugdíjpont értéke 732,8 lej lesz, a társadalombiztosítási költségvetés megalapozásánál használt 2010-es átlagos bruttó bér pedig 1836 lej. A biztosított vagy a nyugdíjas elhalálozása esetében nyújtandó temetkezési segély értéke 1836 lej. 2010-ben a tb-hozzájárulási kötelezettség normális munkakörülmények esetében 31,3 százalék, amelyből 10,5 százalék a munkavállaló által, 20,8 százalék pedig a munkáltató által fizetendő; rendkívüli munkakörülmények közepette 36,3 százalék, amelyből 10,5 százalék a munkavállaló, 25,8 százalék pedig a munkáltató által fizetendő; különleges munkakörülmények közepette 41,3 százalék, amelyből 10,5 százalék a munkavállaló, 30,8 százalék pedig a munkáltató által fizetendő hányad. A munkanélküliségi segélyhez való hozzájárulás 0,5 százalékos mind a munkavállaló, mind pedig a munkáltató esetében.

Hecser Zoltán

Összefognak a gyergyói turisztikai vállalkozók

A Gyilkostó nevet viselő, turisztikai vállalkozókat és vendéglátókat tömörítő egyesület szervezett találkozót kedden. A harmincegy cég képviselője egyetértett, csak előnyük származik abból, ha egységesen terveznek stratégiát, turisztikai kiállításokon, vásáron közösen reklámozzák szolgáltatásaikat, és ha egyesületben egységesen lépnek fel jogaikért.

Portik Csaba vendéglátós, az egyesület elnöke szerint több mint hatvan, turizmusban érdekelt vállalkozás van Gyergyószentmiklóson és a hozzá tartozó Gyilkostón. Óriási kiadást jelent egyenként standot bérelni egy-egy vásáron, mint ahogy a reklámanyag elkészítése sem egy-két lejbe kerül. Ajánlata a hasonló profilú vállalkozások számára az volt, hogy együtt béreljenek felületet már a bukaresti nemzetközi vásáron, utána pedig a budapestin, de akár a bécsi, berlini turisztikai rendezvényekre is eljuthatnak összeadva az anyagiakat. Egyelőre minden cég saját reklámanyagát tenné a közös asztalra, a hosszú távú együttműködés során viszont jó lenne, ha egységes térségismertetőt jelentetnének meg, mely a cégek szolgáltatásait egy helyen kínálná, a turistákra bízva a választás lehetőségét.

Portik konkrét számokat is sorolt: a bukaresti vásáron a húsz négyzetméteres standok legolcsóbbjai sem adják kevesebbért a felület négyzetméterét, mint 48 euró, a benevezés 50 euró, s még számos költséggel kell számoljon, aki részt kíván venni. A Gyilkostó vendéglőt és szállodát üzemeltető Portik Csaba elmondta, nem tud számszerűsíteni, de az biztos, neki megéri jelen lenni a vásárokon, hisz számos turista ott szerez tudomást a lehetőségekről, s kap kellő indíttatást, hogy felkeresse a térséget.

A vendéglátósok problémáikra is gyógyírt keresnek, az egyik ilyen a feketeturizmus visszaszorítása. Elvük, hogy szükség van a konkurenciára, de az legyen lojális. Ne csábítsák el a vendégeket azok a magánszemélyek, akik egy szobát biztosítanak szállásként, gyakran nem megfelelő körülményekkel, nem adóznak a tevékenység után, s nemegyszer távozik elégedetlenül vendég, aki emiatt rossz hírét viszi egész Gyergyónak is. Az egyesületi elnök örvend, hogy harminc vállalkozó igényli az együttműködést, s tervezik, hogy a következő találkozók alkalmával szakembert hívnak, aki a törvény változásait ismerteti, pályázati lehetőségekre világít rá, és segíti a turizmusban tevékenykedők munkáját.

Balázs Katalin

Copyright © Hargita Népe - 2001