Ötszáz roncsautót vehetnek át a Hargita megyei begyűjtőközpontok az elkövetkező napokban, miután elkezdődött az autópark-felújítási program második szakasza. Időközben az éppen zajló roncstraktor-program keretében egy új törvénymódosítás segít a gazdáknak: közösen is vásárolhatnak új erőgépet, betartva néhány feltételt.

Hosszú listán sorakozik a neve azoknak a Hargita megyei járműtulajdonosoknak, akik arra várnak, leadhassák roncsautójukat és kézbe vehessék a 900 euró értékű vouchert. Az utóbbi napokban több autós elégedetlenkedett amiatt, hogy leadni kívánt járművét nem hagyhatja a roncstelepen, így csak ma reggeltől állhat újra sorba.

„A nagy érdeklődés miatt kénytelenek voltunk várólistát vezetni, mivel nem érkeztek meg az értékjegyek" – magyarázta kedden lapunknak Biró József, a csíkszeredai Remat hulladékfém-begyűjtő vállalat igazgatója, aki tegnap Bukarestben tartózkodott, ahonnan négyszáz darab voucherrel tért haza. Amint azt lapunknak elmondta, ezek közül kétszázat Csíkszeredában oszt szét, százat a gyergyói munkatelepen, a székelyudvarhelyi munkaponton viszont egyelőre nem tervezi „bevetni" a maradék száz darabot, amíg az ottani roncsautó-begyűjtő cégnek nem fogynak el az értékjegyei.

A székelyudvarhelyi Demaco igazgatója, Csula Csaba megkeresésünkre azt felelte, cége száz vouchert kapott, de tekintve a több százas várólistát, ez rövid idő alatt elfogy. A vállalatvezető a nagy érdeklődést azzal magyarázza, hogy az értékjegyhez jutott volt autótulajdonosok 70 százaléka azonnal eladná a vouchert, ami miatt azok értéke rövidesen várhatóan csökkenni fog.

Bár továbbra sem tapasztalható erőteljes élénkülés a gépkocsipiacon, érződik az idei roncsprogram hatása. Márciusban 50 százalékkal kevesebb új gépkocsi eladására került sor, mint 2009 hasonló időszakában, de az eladott autókat tekintve növekedett a roncsprogram keretében megvásároltak száma. Félhivatalos statisztikák szerint szinte valamennyi vásárló élt a három értékjegy „összevonása" kínálta lehetőséggel, azaz három értékjegyre pótolt rá az önrésszel. A program keretében eddig mintegy 10 ezer új személygépkocsit vásároltak meg, ebből közel 5600 Dacia és több mint 1200 Opel/Chevrolet volt, amit közel 870 eladott személygépkocsival a Renault-márkakereskedések követtek.

Mihály László

Ellopott csatornafedelek Csíkszeredában

Nem új keletű jelenség Csíkszeredában, hogy az éjszaka leple alatt innen-onnan eltűnik a fém aknatető. Állítólag időnként sorozatban lopják el valakik a csatornafedeleket, utána pedig egy ideig nem tapasztalhatók ilyen jellegű bűncselekmények. Az utóbbi időszakban azonban ismétlődni látszik a sorozat.

Néhány hete tűnt el az aknatető a csíkszeredai Jégpálya negyed egyik tömbháza mellől, rövid időre rá a lakónegyed játszótere mellől még egy. Utóbbi már nagyobb felháborodást váltott ki a lakók körében, mivel a játszótéren szaladgáló gyermekek számára fokozott veszélyt jelent a fedél nélkül tátongó akna.

Szőke Domokos alpolgármester azt mondja, a fém aknatetők lopása nem új keletű jelenség a városban, időnként felbukkan, majd egy időre abbamarad. Állítása szerint, ahányszor hiányzó aknatetőt észlelnek, értesítik a rendőrséget, arról ellenben nincs tudomása, hogy valaha is elfogták volna a tolvajokat. Egyszer kapott arról információkat, hogy a rendőrség azonosított egy járművet, amelynek csomagtartójában még jól látszott a kerek aknatető nyoma, de maga a tető már nem volt a kocsiban.

Gheorghe Filip, a rendőrség szóvivője a téma kapcsán azt állítja, idén nem kaptak bejelentést hiányzó aknatetőkről. Átvizsgálva statisztikájukat, kiderült, tavaly egy lakossági bejelentés alapján értesültek arról, hogy eltűnt négy aknafedő a Müller László utcából. Az esetet követően a polgármesteri hivatal is értesítette a rendőröket, hogy a város különböző pontjairól több akna maradt fedél nélkül – 30-50 közötti számról beszélt a szóvivő –, de ezeket a bejelentés idejére már újakkal helyettesítették.

Gheorghe Filip szerint a rendőrség igenis komolyan veszi az ilyen jellegű lopásokat. A tavalyi vizsgálat során például a gyergyószentmiklósi ócskavas-begyűjtőnél bukkantak összetört aknatetőkre, de hogy ezek Csíkszeredából származtak-e, már nem tudták megállapítani. Határozottan állította viszont, hogy fogtak el aknatető-tolvajokat, sőt, olyan személyeket is, akik a tömbházak mellől fém porolókat loptak el. Arról, hogy ezek a személyek milyen nemzetiségűek, a rendőrség nem vezet nyilvántartást, de Filip azt mondja, az ilyen jellegű lopásokat kimondottan azért követik el a tolvajok, hogy a fedőket ócskavasként leadva pénzhez jussanak.

Szőke Domokos azt magyarázza, felkérték az ócskavas-begyűjtő cégeket, hogy ne vegyenek át senkitől fém aknatetőket, még akkor sem, ha azokat összetörve próbálja meg valaki leadni.

„Nehéz megmondani, hogy a felkérésünk ellenére vesznek-e át aknatetőket a cégek, vagy sem" – fogalmazott az alpolgármester, aki nem tartotta kizártnak, hogy nagyobb tételben leadott ócskavas közé kevert, összetört aknatetők simán átcsúsznak a szűrőn. És mivel jól húznak a mérlegen, vastagszik tőlük a tolvajok pénztárcája.

Ezt egyébként Bíró József, a csíkszeredai Remat igazgatója sem zárja ki, aki lapunknak leszögezte, a kisebb hulladékvas-szállítmányokat tüzetesen átvizsgálják, az aknafedőket pedig nem veszik át. Többtonnás fémhulladék esetében viszont nincs lehetőségük egyenként megnézni minden leadott tárgyat, így előfordulhat, hogy egy teherautónyi hulladék vasszállítmányban csatornafedél is előfordul. Bíró egyébként hallott már olyan hálózatról, amely dél- és kelet-romániai megyei furgonokkal érkezik a megyébe, olcsóbban felvásárolja az itt visszautasított fémhulladékot, és hazaérkezve leadja. „Ez még mindig megéri az itteni fémtolvajnak, mert ha mi nem is vesszük át a fémdarabot, mástól mégis kap érte valamennyit" – állítja a Remat-igazgató.

A cég telephelye előtt várakozó romák egyébként szívesen megvásárolják a fémhulladékot azoktól, akiknek nincs türelme végigvárni a sort a Rematnál. „Aknatető? Na, azt nem veszünk, nincs mit csináljunk vele. És félünk is, mert a rendőrök állandóan ellenőrzéseket tartanak itt. Éppen a tegnap történt meg, hogy valaki megpróbált leadni néhány fedelet, és már értesítették is a rendőrséget" – magyarázza lapunknak egyikük, aztán látva tanácstalanságunkat, mit kezdjünk a házunk előtt talált eltört aknafedéllel, egy taplocai begyűjtőhöz igazít: ő biztos átveszi.

A kitalált kettétört csatornatető átvételébe – miután mindkét begyűjtő pontnál alaposan végigmértek – végül beleegyezett volna mind a Remat, mind pedig a taplocai cég alkalmazottja, fedél híján viszont az ügyletre már nem került sor.

„Erre a kérdésre kell egyszer a választ megtalálni, és csak azután állapítható meg, kinek kell újat tennie az ellopott fedél helyébe" – fogalmaz Szőke. Az alpolgármester szerint ugyanis nem minden tető képezi a város tulajdonát, sőt, gyakorlatilag csak az eltűnt esővíz-csatornák fedelét köteles pótolnia a hivatalnak. Így ha víz- vagy szennyvízcsatorna-tető tűnt el, az már a Harvíz problémája, ha pedig telefon- vagy gázvezetékek aknájáról lopják el a fedelet, az az illető céget terheli.

Forró-Erős Gyöngyi

Mihály László

Faházakat állítanak ki Gyergyócsomafalván

A piac melletti községi terület nemsokára építőteleppé válik, 25-30 gyergyócsomafalvi cég fog ott faházakat építeni. Az önkormányzat parcellákat ajánlott fel erre a célra, és gazdaságélénkítő szerepet szán a faházfesztiválnak: az épületek egy állandó kiállítás részévé válnak, ahol a vásárlók szemügyre vehetik, majd kiválaszthatják a nekik tetsző házat.

Egy gazdaságélénkítő program keretében a nyáron állandó faházkiállítás nyílik Csomafalván. 25-30 csomafalvi cég építi fel az általa gyártott faházakat a piac melletti, községi területen. A lehetőséget a csomafalvi önkormányzat ajánlotta fel, az ötlet viszont egy helybéli fafeldolgozótól származik, és a termékek jobb ismertetését, reklámozását, értékesítését célozza meg.

Márton László Szilárd polgármester elmondta, a községben hozzávetőleg 150 vállalkozó keresi kenyerét fafeldolgozásból, a szabadtéri kiállítástól ezért sokan várják azt, hogy fellendítse a termékértékesítést.

A lehetőség mindenki számára adott, sőt lehet szövetkezni más fafeldolgozó cégekkel, például bútorkészítőkkel, székelykapu-faragókkal is. A kiállított házakat ki-ki kedve szerint akár be is rendezheti, az épület elé székely kapu, háta mögé hinta, kerti bútor is kerülhet a 10-szer 10 méteres parcellákon.

– A cél az, hogy tudtára adjuk azoknak, akik egy faház megvásárlásán gondolkodnak: Csomafalván egy helyen több modellt megtekinthetnek, és hozzájutnak minden szükséges információhoz – tervez a polgármester. Közölte, már lefoglalták a fahazfesztival.ro domain-nevet, hogy kezdeményezésüket a világhálón is meghirdethessék. A „faluban épülő falu" zonális rendezési terve most készül, nemsokára az alapkövet is leteszik.

A vállalkozókra is jelentős beruházás hárul, hiszen a kiállítótérben 5-10 ezer eurós házakat építenek fel – ám az önkormányzat reméli, mindenki számára megtérül a befektetés.

Balázs Katalin

Örmény nyelven mondta el a miatyánkot a 92 éves, csíkszépvízi Zakariás Péter a Nagybükki Néprajzi Társaság tematikus tárlatának tegnap délutáni megnyitóján. A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola épületében lévő múzeumteremben díszes miseruhákat, 18. századi templomi kelyheket, örmény bibliákat és imakönyveket, valamint a székelyföldi örmény családok személyes dokumentumait, fotográfiáit, levelezéseit állították ki.

NÉZŐPONT

Kezd érthetőbb lenni, hogy miért kerülne sokba, ha a román légierő F–16-os vadászgépekkel bővítené állományát. A Bukarestben kedden megnyílt Black Sea Defense & Aerospace 2010 elnevezésű hadiipari kiállításon kiderült, az orosz repülőgépekről nehéz lesz az átállás az amerikaiakra. A légierő vezérkari főnöke például nem tudta, miként kell beszállni az F–16-osba.

Beszámoltunk már arról, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) rábólintott arra, hogy Románia 24 darab használt F–16-os repülőgépet vásároljon. Ezzel lényegesen feljavulna a román légierő katonai potenciálja, amely jelenlegi állapotában némi kívánnivalót hagy maga után. A végső döntést majd a parlament hozza meg.

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy a 24 gép, illetve azok felújítása, átalakítása, a pilóták kiképzése stb. cirka 1,3 milliárdba fog kerülni. Maga az üzlet számos kérdést vet fel, már csak abból kiindulva, hogy egy kevésbé használt, és nemcsak elfogásra, de bombázásra is képes F–16-os hozzávetőleges ára 27 millió dollár körül van. Ezen az áron számolva, egy kis kenőpénzzel együtt, 650 millióból kijönne a 24 darabos flotta beszerzése. Marad tehát még 650 millió dollár, amit erre-arra fognak elkölteni. És akkor most ugorjunk egyet.

Az említett hadiipari kiállításon természetesen F–16-os is került a placcra, hadd lássa a nép, miről is van szó. És ha már repülőgép, megjelent a román légierő vezérkari főnöke is, Ion Aurel Stanciu vezérőrnagy, aki beült az amerikai gépbe. Kettőből sikerült is neki, ami nem rossz teljesítmény, ha azt vesszük alapul, hogy a levegőben ez sokkal nehezebb művelet lett volna. A Mediafax hírügynökség videofelvételen örökítette meg a nagy jelentőségű mozdulatsort, amelyből kiderült, a légierő vezérkari főnöke az utóbbi időben csak fotelben ült. A derék vezérőrnagy ugyanis – már bocsánat – seggel előre próbált beszállni a pilótafülkébe. Mielőtt háttal bezuhant volna, mint részeg a fürdőkádba, valaki elkapta és útbaigazította, hogy próbálja meg lábbal előre, úgy könnyebb. Amúgy a tábornok úr a légierő pilótája volt egykoron, tehát nem csak betonon álló repülőgépet látott mostanig. Ezzel el is jutottunk a lényeghez.

Mint feljebb már utaltam rá, több száz millió dollárba kerül majd a gépek átalakítása, és itt nem csupán az illatosító beszereléséről van szó. Már ha egyáltalán ilyen gépeket vesz Románia. Ha igen, akkor nyilván korszerűsíteni kell ezt-azt a vasakban, no meg a pilótákat is új rendszerre kell átképezni, a maga nemében ez egyáltalán nem olcsó szórakozás. Égető kérdés marad azonban, hogy egészen pontosan mennyibe is kerül, hogy oldalajtót vágjanak a gépekre.

Szüszer-Nagy Róbert

Roma napot szerveztek Máréfalván

Első alkalommal szerveztek Máréfalván Roma Napot. A helyi művelődési ház tegnap citerazenétől volt hangos, a kosárfonó mester pedig taktusra kötött percek alatt vesszőkből kosarat.

A máréfalvi kultúrházban tegnap délelőtt Pável Dezső cigányzenész pengette a citeráját, akit Gráncsa András kísért tangóharmonikáján. A muzsika ütemére varázsolt vesszőből pillanatok alatt kosarat a roma mester, Ötvös Pista bácsi. Körülöttük bámész gyermeksereg: a máréfalvi iskola összes nebulója, romák és magyarok. Együtt nézték a roma eredetlegendát feldolgozó filmecskét, együtt tapsolták meg a romani és magyar nyelven előadott verset, éneket.

Az ötlet, hogy a Nemzetközi Roma Nap tiszteletére először szervezzenek tematikus délelőttöt, a máréfalvi Nyirő József Iskola tanári karától származott. Bálint Tibor iskolaigazgató szerint a község összlakosságának 30 százaléka, az iskola 270 tanulójának pedig közel fele roma származású.

Az iskolában végzett felmérések azt mutatták, hogy a többségükben állástalan, illetve határon túli munkából élő máréfalvi romák inkább tartják magukat magyarnak, mint cigány nemzetiségűnek, elszakadtak a gyökereiktől, a hagyományos cigány mesterségeket már nem űzik, és a romani nyelvet sem beszélik. A szociálisan hátrányos helyzetű roma gyermekek beiskoláztatása is visszatérő gond.

– Legtöbbször a szegénység és a szülők hanyagsága az oka annak, ha a cigány gyerekek kimaradnak az iskolából. Az intézménynek van egy összekötő embere, akinek az a feladata, hogy „begyűjtse" a roma gyermekeket az óvodába, iskolába. Bekapcsolódtunk a Bihar megyei Ruhama Alapítvány kezdeményezte országos programba is, melynek célja a roma lakosság felzárkózt atása. A máréfalvi iskola a roma és magyar gyermekek közös tere, úttörő szerepünk van abban, hogy összekötő hidat építsünk az itt élő magyarok és cigányok között – fogalmazott az igazgató.

Lázár Emese

Agyagfalván megszokott jelenség, hogy tavasszal a köves út teljes szélességét elfoglalva folyik a Fancsika-patak. Nyáron és ősszel ugyan teljesen kiszárad, de ilyenkor szó szerint a víz az úr. A ház körül és a mezőkön pedig a tavaszi tennivaló. És van, akinek a konfirmálás közeledtével az egyre gyakoribbá váló székelyruha-rendelés határidőre való teljesítése.

Nem ritka, hogy patak vagy folyó szeli ketté a falut, de olyant nehezen találni, ahol szó szerint a folyóvízre építették hajdanán a települést. Ha valaki nyáron vagy ősszel jár először az agyagfalvi Patak utcában, felmerülhet benne a kérdés, miért épp ezt a nevet kapta – de április derekán a válasz egyértelmű. Az utca lakói nem emlékeznek, hogy az utóbbi évtizedekben elárasztotta volna a házakat, udvarokat a víz. Fosztó József református lelkész, a falu történelmének ismerője is azt mondja, utoljára a 70-es években volt a kelleténél nagyobb a víz hozama, de elővigyázatosságból az utca szász jellegű, kötött, magas kapuinak bejáratát úgy alakították ki, hogy bármikor el lehetne zárni néhány szál deszkával. A szászföld közelségéből adódóan Agyagfalva házai, utcái egységes képet mutatnak. Nem törik meg az összhangot hivalkodó házak, eltérő stílust csak a műanyaggyár épülete mutat. A férfiak 80–90 százalékban a kőműves mesterség tudói, így csak nagyon kevés ház látható rossz állapotban.

A tiszteletes az anyakönyvi statisztikák alapján még bizakodó. Minden évben van esküvő és keresztelő a faluban, igaz, temetésből több jut. Így a 19 év alatt, amióta itt szolgál, minden esztendő végére hét-tíz lélekkel lettek kevesebben. Viszont a fiatalokra inkább az itthonmaradás jellemző, aki el is ment külföldre munkát vállalni, hazajött, és itthon próbált meg boldogulni – tudjuk meg a tiszteletestől.

A falu ékessége a műemlék templom 15. századi különálló tornyával. Nem is annyira a felújítást, mint inkább a templom körüli feltárást tartja szükségesnek a lelkész. Eddig csak a faszerkezeteket és a belső bútorzatot vizsgálták meg a szakértők, amikor kiderült, hogy a padsorok hajdanán festett, díszített virágmintások voltak, de 1895-ben szürkére mázolták azokat, és ugyanekkor egy emeletes karzat került épp az északi falra, ahol a vakolat mögött könnyen megeshet, hogy örök álmát alussza valamely bibliai vagy történelmi jelenetet ábrázoló freskó. Az 1806-ra datált színes padfestésre egy kis négyzet utal, a többi továbbra is várja a feltámadást…

A falu ébredését, a munkálatok megélénkülését azonban az idei tavasz már magával hozta. A Fancsika – vagy ahogy a helyiek mondják: Foncsika – medrén átgázolnak a járművek, gyalogosok. A 760 lélekszámú település lakói a tavaszi tennivalókkal foglalatoskodnak.

Kövecsi Erzsébetet otthon találjuk. Cakkos szélű mellényt varr a közelgő konfirmálásra rendelt székely ruhához. Évek óta kap hasonló megrendelést, a női viselet minden darabját meg tudja varrni. Inget, kötényt, szoknyát, mellényt úgy, ahogy kell, tűzésekkel, lerakásokkal, széles és kísérő fekete bársonycsíkkal.

Tizenhét esztendős korában mindössze három hónap alatt tanulta meg a szabás-varrás mesterségét. Eleinte annak örült, ha csak átalakításra kérték, mert a bontás után könnyebben el tudott igazodni, aztán varrónőként dolgozott egy szűk évtizedig Udvarhelyen, és nagymamakorára is ez lett a kenyérkereseti lehetősége.

Erzsi néni szülei is agyagfalviak voltak, a faluvégi Szappanyos utcában laktak, ahol akkoriban sokan foglalkoztak szappanfőzéssel. Édesanyjától tanult meg horgolni, hímezni és szőni, „szödöttes kézimunkát" készíteni. Mára ezekkel már „nem bíbelődik", a szövőszék is darabjaiban áll, a felvetéshez nem ért. Asztalos férje ugyan készített neki egy új szövőszéket, de nem cserélte le a jól bevált varrógépre. „Ezelőtt nem volt ennyi turkálnivaló holmi, mindenki megvette az anyagot, és hozták varratni. Éjjeköt dolgoztam" – emlékszik vissza.

A régi időkben az agyagfalvi asszonyoknak fekete, a leányoknak sima egyszínű piros szőttesből készült a szoknya és a mellény. A 12 cm széles fekete bársonyt pedig egy keskenyebb csík kísérte. A kötény piros-fekete színnel volt hímezve, de a korábbi tiszteletes asszonytól kapott minta alapján jó ideig színes hímzésű kötényeket varrt, az akkori konfirmálók ugyanis mind olyant kértek. A mostani tiszteletes asszony az eredeti, piros-fekete hímzést tartja értékesebbnek, így ismét a régit kérik. Erzsi néni igény szerint varr, ha épp nincs idő a hímzésre, széles csipkével díszíti a kötényt. „Az is szép" – mondja.

„Minden vidékön másképpen szőttek, s ha olyan anyagot hoznak, én eredetit varrok. Valakinek a hagyományt is ápolni kell" – teszi hozzá, és sorra mutogatja az élére vasalt gyermek- és felnőttingeket, amelyeket egy korondi asszony rendszeresen megvásárol tőle. Csak győzze varrni, mert ingre mindig igény van. Erzsi néni ismeri a derzsi, sófalvi, korondi viseleteket, a petkit is, ami gyönggyel van díszítve. Minta alapján bármit megvarr, de ha az nincs, akkor részletekig menő magyarázattal érdemes a székely ruhát rendelni. Mert tehetsége, kézügyessége, szorgalma megvan hozzá.

Ami a keze és varrógépe alól kikerül, az büszkén hordható. De jó lenne, ha a női és férfi népviseletet varró asszonyainkat, szabómestereinket egy tájékoztató képes kiadvánnyal vagy csak szóbeli magyarázattal eligazítaná egy e területen jártas személy vagy csoport. Hogy a munka eredménye kifogástalan legyen, a szőttest, a csíkok vastagságát, a lerakást, a színek kombinálását, a hímzést és díszítést tekintve egyaránt. Mert – ahogy a lapunkban nemrégiben megjelent gyergyói riportból is kiderült – egyre nagyobb igény mutatkozik a székely ruhára, hisz nem ember, kinek nincs harisnyája, nem leány, kinek nincs szőttes ruhája – és jó volna, ha eredeti lenne a hagyományos viselet.

Antal Ildikó

Válasz Török Jolán április 14-i nyílt levelére

Tisztelt Török Jolán, tisztelt küsmödiek, tisztelt állattartó Gazdák!

Hiszem, hogy csakis a párbeszéd, a konzultáció vezet sikerre, ezért is köszönöm, hogy nyílt levélben fordult hozzám, hogy jelzik a problémáikat. Ezért látogattam el a 2008-as önkormányzati választások alkalmával az Önök településére, Küsmödre is, és közvetlenül tájékozódtam a helyi problémákról.

Az Önök térsége kiemelten fontos számunkra, és a megyei tanács hatásköreinek és anyagi forrásainak lehetőségei szerint odafigyelünk, hogy fejlesztési törekvéseik sikeresek legyenek az élet minden területén, ezáltal megmaradásuk feltételei biztosítva legyenek.

Mandátumra kerülve, ígéretemhez híven vissza is tértem vidékükre még az év novemberében, és Kőrispatakon egyeztettem az udvarhelyi térség polgármestereivel. 2009 júniusában Hargita Megye Tanácsa Siklódon tartotta kihelyezett ülését, ahol szintén kiemelt fontossággal kezeltük a térség problémáit. 2009 júliusában avattuk fel a megyei tanács székelykeresztúri területi irodáját, amelynek működtetésével segítjük a lakossági problémák lehető leghatékonyabb megoldását, közelebb hozva Önökhöz is a megyei önkormányzatot. Júliusban és szeptemberben részt vettem a kőrispataki, illetve az etédi napokon, majd szeptember 3-án ismét településükön jártam, ez alkalommal már egy nagy megvalósítás, a küsmödi iskola teljes felújításának és az óvoda kisebb belső javításainak ünnepélyes átvétele alkalmából, amely munkálatok megvalósulásához a megyei tanács is hozzájárult. A legnagyobb közös megvalósításunknak azonban mégis a küsmödi vízhálózat kiépítését tartom, amelyet decemberben vehettünk át, és amely értesüléseim szerint nagy előrelépést jelent, hiszen sok problémát okozott a víz hiánya, mert a kutak nem tudták ellátni a lakosság vízigényét.

Nagyon örvendtem, amikor az Önök fiatal polgármestere, Szőcs László megkeresett azzal a kezdeményezésével, hogy Etéd község mindegyik településén ravatalozót építsenek. Más községek számára is példaértékűnek tartom ezt a kezdeményezést: hogy a megyei tanács anyagi költségekhez való hozzájárulását leszámítva a ravatalozók építését helyi összefogással, önerőből valósítják meg.

Jelen pillanatban az Önök legnagyobb gondja a tej értékesítése. Ezért – tartva a három hónapos időközönkénti látogatásokra tett ígéretemet – kérem Önöket, hogy vegyenek részt az április 16-ára, péntekre szervezett gazdafórumon 11 órától a küsmödi, majd 14 órától a székelyandrásfalvi kultúrotthonban, és együtt találjuk meg erre a rendkívül fontos problémára is a megoldást, hogy megszüntessük kiszolgáltatottságukat, értékesítési problémáikat, hogy „azok lehessenek, akik voltak, megmaradva őseik honában".

Tisztelettel:

Borboly Csaba,

Hargita Megye Tanácsának elnöke

HÍRFOLYAM

* Az RMDSZ kezdeményezésére 37 helyet különítenek el magyar anyanyelvű román állampolgárok számára az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémia 2010–2011 akadémiai évében. A kormány döntése értelmében a magyar nemzetiségű érdeklődők számára fenntartott helyek a következőképpen oszlanak meg: rendőrség: 15 hely, határőrség: 4 hely, csendőrség: 8 hely, börtönfelügyeleti hatóság: 3 hely, tűzoltóság: 5 hely, archívumok: 2 hely. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke szerint a szövetség rövidesen tájékoztató kampányt indít annak érdekében, hogy ezt a lehetőséget népszerűsítse az erdélyi magyar fiatalok körében. Az alelnök úgy véli, a magyar helyeknek az Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián való biztosítása révén a Szövetség rendkívül jelentős eredményt ért el, hiszen eddig a tiszti pályára készülő magyar fiatalok számára nem különítettek el helyeket. „Az RMDSZ hosszú távú célja, hogy a magyarok lakta településeken a magyar nemzetiségű lakók minden szinten anyanyelvükön is kommunikálhassanak a rend őreivel" – fogalmazott Kovács Péter.
* Országos gyásznappá nyilvánította a kormány április 18-át a szmolenszki légi katasztrófa halálos áldozatainak emlékére, amelyben életét vesztette Lengyelország államfője, Lech Kaczynski is. Hétfőn több civil szervezet és szakszervezet kérte az államelnöktől és a kormányfőtől, hogy a lengyel elnök temetésének napját Romániában is nyilvánítsák országos gyásznappá. Kaczynskit és feleségét, Mariát vasárnap helyezik örök nyugalomra Krakkóban, a gyászszertartás azonban már egy nappal korábban, szombaton elkezdődik, amelyre több tucat ország államfője, kormányfője jelezte részvételét. Mint ismeretes, a lengyel elnöki delegáció Tu–154-es repülőgépe múlt szombaton zuhant le az oroszországi Szmolenszk mellett, a tragédiában 96-an vesztették életüket.
* A Vatikán tegnap megmagyarázta Tarcisio Bertone bíboros állásfoglalását, miután az egyházi állam államtitkára ezen a héten Chilében kijelentette: a pedofília mögött a homoszexualitás húzódik meg. „Az egyházi hatóságok nem tartják a hatáskörükbe tartozónak általános kijelentések megfogalmazását jellegzetesen pszichológiai vagy orvosi témákról, amelyek természetesen szakértői tanulmányokra és szakmai kutatásokra tartoznak" – jelentette ki Federico Lombardi vatikáni szóvivő. Bertone kijelentése nagy vihart keltett, főként homoszexuálisok körében, de Franciaország is elítélte Bertone szavait.

Több száz halott, ezrek a romok alatt

Több százan életüket vesztették, és mintegy tízezren megsebesültek abban a földrengésben, amely tegnap reggel következett be az északnyugat-kínai Csinghaj (Qinghai) tartományban.

Már 400 körülire teszik a tegnap reggel bekövetkezett 7,1-es erősségű földrengés halálos áldozatainak számát Kínában, és mintegy 10 ezren sérültek meg – jelentette a Hszinhua hírügynökség. A nagy területen rombolt földmozgás és annak utórengései a földdel tettek egyenlővé házakat, templomokat, benzinkutakat, kidöntötték a villanypóznákat. A térségben földcsuszamlások keletkeztek, utak mentek tönkre, megszűnt az áramellátás, megszakadt a távközlési összeköttetés, egy közeli víztározó fala szintén megrepedt.700 katona dolgozik a romok eltakarításán, az utak megtisztításán, a törmelékek mozgatásán, hogy minél közelebb kerülhessenek a mentésre szorulókhoz. Több mint 5 ezer mentőt, köztük katonákat, egészségügyi dolgozókat, tűzoltókat küldtek a helyszínre. „Mindenekelőtt a gyerekek megmentése a cél, az iskoláknál mindig sokan vannak" – idézi a hírügynökségi jelentés Kang Zifut, a mentésben részt vevő egyik katonatisztet. A helyi iskolák valamennyi épülete összeomlott, a tanítás a földrengés pillanatában még nem kezdődött meg, a kollégiumból, akik tudtak, kiszaladtak, akik nem, azokat betemették a romok.

A helyszíni beszámolók az eluralkodott pánikról, félelemről és a gyászról írnak. Egyben arról tudósítanak, hogy tegnap délután sokan ültek autóba, mikrobuszokba, vagy traktoraikra, és készülnek elhagyni a települést.

Időközben bejelentették, hogy a kínai központi kormány 200 millió jüant (29,3 millió dollár) folyósít a költségvetésből a földrengés sújtotta terület megsegítésére, a mentésre, az áttelepítésekre, az egészségügyi ellátásra és a járványmegelőzésre, valamint az elsődleges helyreállítási munkálatokra. A legfrissebb jelentések szerint a csinghaji Batang repülőtérrel visszaállt a korábban megszakadt rádiókapcsolat és gond nélkül tudja fogadni a segélyszállítmányokat, a mentőalakulatokat.

Csinghaj érintett térségében eddig 18 utórengést regisztráltak, a legerősebb 6,3-es erősségű volt, és 36 perccel a 7,1-es földrengés után mérték. A Csinghaj tartomány nagyrészt tibeti nemzetiségűek lakta részén található Jüsu (Yushu) tibeti autonóm prefektúra – ahol a földrengés epicentruma volt – lakóinak száma negyedmillió, 97 százalékuk tibeti nemzetiségű.

Szigorítják a betegnyugdíjazási szabályokat

Szigorítják a betegnyugdíjazási szabályokat, hogy megakadályozzák a területen tapasztalható vissza- éléseket, döntött a kormány tegnap sürgősségi rendeletben. Ennek értelmében 45 napról 30 napra korlátozzák a betegszabadságot.

A betegség miatt munkaképtelenné nyilvánított nyug-díjasokat ezentúl a hatóságok rendszeres ellenőrzés alá vethetik, vagyis a rendőrség kiszállhat hozzájuk, és ellenőrizheti, hogy napközben valóban otthon tartózkodnak-e. Emellett megkétszerezték a törvénytelen betegnyugdíjaztatáshoz hozzájáruló orvosokra kiróható bírságot.

A kormány azzal indokolta a döntést, hogy az elmúlt három évben megkétszereződött az egészségügyi minisztérium költségvetéséből a betegnyugdíjasokra fordított összeg. Cseke Attila egészségügyi miniszter elmondta, hogy az intézkedéssel a betegnyugdíjaztatással való visszaélést akarják visszaszorítani, hogy csak azokat minősítsék hivatalosan munkaképtelennek, akiknek az egészségi állapota ezt valóban indokolja.

Románia a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kérésére fogadta el ezt a várhatóan kiadáscsökkentést eredményező döntést. Románia tavaly márciusban kötött az IMF szervezésében mintegy 20 milliárd euró értékű többoldalú készenléti hitel-megállapodást.

Közszolgálati média

Ismét meghosszabbította a parlament a közszolgálati rádió elnökének és igazgatótanácsának a mandátumát, amely így csak június végén jár le. A törvényhozás már másodszor dönt a meghosszabbítás mellett, mivel a kormány legfőbb erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) pártsemlegessé akarja tenni a közszolgálati televízió és rádió vezetőségét.

Emil Boc miniszterelnök néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy pártja megszüntetné az eddigi gyakorlatot, miszerint pártok jelölnek vezetőket a közszolgálati televízió és rádió élére. Raluca Turcan, a demokraták szakpolitikusa szerint a PD-L azon akar változtatni, hogy kizárólag a pártok jelöltjei legyenek tagjai a két közszolgálati intézmény igazgatótanácsának.

A parlament korábban már leváltotta a román televízió vezetőségét. Egyelőre azonban a televíziónál is elmaradt az új vezetőség kinevezése addig, amíg a parlament nem módosítja a jelenlegi kinevezési rendszert. A PD-L és az RMDSZ korábbi egyezsége értelmében a szövetség javasolhat személyt a rádió elnöki tisztségére.

Markó Béla megerősítette, igényt tartanak a rádió elnökének posztjára, de csak azt követően nevezik ki, miután megvitatják koalíciós partnerükkel, kik alkotják majd a közszolgálati rádió és televízió igazgatótanácsát.

Nem kellett volna a Ceau?escu-házaspárt „mint valami állatokat" lelőni, bármilyen nehéz is volt a helyzet Romániában, jelentette ki tegnap bukaresti látogatásának kezdetén Mihail Gorbacsov. Az utolsó szovjet államelnök – aki egyébként köztudottan nem kedvelte az egykori diktátort – ugyanakkor értékelte a szólásszabadságot és demokráciát, amit az 1989-es decemberi események hoztak el. Rögtönzött sajtótájékoztatóján Gorbacsov sajnálatát fejezte ki a múlt hétvégi szmolenszki tragédia miatt, melyben többek között a lengyel államfő és felesége is életét vesztette, és közölte, reméli, hogy a két nép közeledése – amely most elkezdődött – tovább folytatódik.

Gorbacsov azt mondta, azért jött vissza Romániába – a Ceau?escu-rezsim bukása óta először –, mert jövőben 80 évet tölt, és előtte szeretett volna találkozni Ion Iliescuval, akit régóta ismer. A volt államfő ugyanakkor részt vett a Puterea című új kiadvány elindításánál is.

HÍRFOLYAM
* Sérülés. Mélyvénás trombózisa van Krivokapics Miloradnak, a Szeged és a magyar kézilabda-válogatott jobbátlövőjének, aki jelenleg is a városi kórházban fekszik. Lele Ambrusnak, a Pick Szeged korábbi ügyvezetőjének tájékoztatása szerint a kiváló játékos véralvadásgátló szereket kap, s ebben a szezonban már szinte biztos nem játszhat. „Ez egy nagyon súlyos betegség, és úgy tudom, a legoptimistább verzió szerint is négy hét teljes pihenésre lesz szüksége Miloradnak" – nyilatkozta Lele. Krivokapics az idei Eb-n szerepelt először a magyar válogatott színeiben nagy világversenyen, most azonban Mocsai Lajos biztosan nem számíthat rá a májusi világbajnoki selejtezőkön.
* Kézilabda. A lengyel nemzeti gyász és az államfő vasárnapi temetése miatt a lengyel férfikézilabda-válogatott nem vesz részt a hétvégi Pannon-kupán. A magyar szövetség tegnapi bejelentése szerint a hazai együttes így csupán két mérkőzést vív a tornán, szombaton Szlovákia legjobbjai ellen lép pályára Tiszaújvárosban, vasárnap pedig Görögország válogatottjával csap össze Miskolcon. A torna nyitómérkőzését, a szlovák–görög találkozót pénteken rendezik Ózdon. A Lengyel Kézilabda Szövetség (PHF) döntött úgy, hogy nemzeti válogatottjait a Lengyelországban április 18-ig tartó gyászhét ideje alatt a felkészülési találkozóktól és tornáktól visszalépteti. A határozat nem érinti a tétmérkőzéseket. Andrzej Krasnicki ebben a rendkívüli helyzetben elnézést kér a távolmaradásért, valamint az ezzel okozott kellemetlenségekért, és egyidejűleg kéri a magyar szervezők és sportbarátok megértését – olvasható az MKSZ közleményében.
* Rongálás. Ismeretlen tettesek kövekkel dobálták meg kedden a holland labdarúgó-bajnokságban éllovas FC Twente buszát. Az enschedeiek az Alkmaar elleni vendégszereplésre tartottak, amikor az autópálya egyik hídjáról járdalapdarabok csapódtak a járműnek. Személyi sérülés nem történt, elsősorban a biztonsági üvegeknek köszönhetően. „Nagyobb baj is történhetett volna. Feszült hangulatban érkeztünk meg a meccsre" – nyilatkozta Steve McClaren vezetőedző, akinek együttese 1–0-ra kikapott az Alkmaartól.

A megyei labdarúgó-bajnokság 16. fordulójának záró-mérkőzésén a Csíkszeredai Sportiskola könnyed győzelmet aratott Maroshévíz ellen. A csíki fiatalok már az első félidőben négygólos előnyre tettek szert, a másodikban pedig további hat góllal terhelték a hévízieket, akiknek azonban a becsületgólra még futotta. A 14. fordulóból elhalasztott Balánbányai ASA – Homoródalmás találkozót is a tegnap kellett volna lejátsszák, ám azt a két csapat közös megegyezése nyomán ma rendezik 17 órától.

Csíkszeredai Sportiskola – Maroshévíz 10–1. Gólszerzők: Gliga Cristian 5, Dobri Norbert, Hodgyai László 2–2, Bálint Szabolcs, illetve Újvári Alex.

A 17. forduló programja. Szombat: Gyergyószentmiklósi Jövő – Balánbányai ASA (15), Maroshévíz – Szentegyházi Vasas (17), Csíkcsicsó – Homoródalmás (16), Parajd – Csíkszentmihály (17). Április 21., szerda: Csíkszeredai Sportiskola – Gyimesközéplok (17). A Tölgyes – Székelykeresztúr találkozót elhalasztották, és május 29-én fogják bepótolni.

Kisorsolták a női labdarúgó Románia-kupa negyeddöntőinek párosításait. Az irányított sorsolást követően a Szentegyházi Vasas együttese a bajnoki címvédő Kolozsvári Clujanát kapta ellenfélül. A találkozót április 25-én Kolozsváron rendezik meg. A Kolozsvár – Szentegyháza meccs győztese a Fair Play Bukarest – CSS Târgoviste győztesével találkozik a kupa elődöntőjében.

A negyeddöntő párosítása: Kolozsvári Clujana – Szentegyházi Vasas, Fair Play Bukarest – CSS Târgoviste, Nagyváradi Motorul – Marosvásárhely, Bukaresti Smart – Sporting Craiova.

A Szentegyházi Vasas 18 év alatti csapata a hétvégén részt vett az országos bajnokság Erdélyi-csoportjának küzdelmein Marosvásárhelyen. Eredetileg négy együttes kapott meghívást, de Nagyszeben visszalépett, így a tornán a házigazda Marosvásárhely mellett a Kolozsvári Clujana és a Szentegyházi Vasas korosztályos csapatai vettek részt. A Székely János által felkészített lánycsapat Vásárhelytől 6–0-ra, míg Kolozsvártól 6–1-re kapott ki. Megjegyzendő, hogy a szentegyházi gárda átlagéletkora 14-15 év, így nem csoda, hogy ekkora gólkülönbséggel veszítettek.

Az Erdélyi-csoportból az első két helyezett – Vásárhely és Kolozsvár – jutott tovább a döntőbe, ahol hozzájuk csatlakoznak a Déli-csoport döntősei.

A Székelyudvarhely Sportklub alelnöki, illetve a Magyar Polgári Párt tanácsosi tisztségéből fakadó kettős minőségemben alkalmam volt és van egészen közelről követni a polgármesteri hivatal hozzáállását a Székelyudvarhely Sportklub körül kialakult helyzetet illetően. Egy találóbb fogalmazás szerint, a polgármesteri hivatal hozzáállását a Székelyudvarhely Sportklubbal szemben! Mint ismeretes, a városi tanács március 11-i ülésén elfogadta a város 2010-es költségvetését, amelynek keretében megszavazott egy bizonyos pénzösszeget a város két első ligás csapatának támogatására. Mi már akkor, de azt megelőzően is jeleztük a Polgármester Úrnak, hogy a megszavazott összeg negyedére sürgősen szüksége volna a Sportklubnak, ellenkező esetben a klub működését, a bajnokságból való kizárását, illetve a játékosállomány elvesztését is kockáztathatjuk. A törvényességet maximálisan betartó megoldási formulákat is javasoltunk, annak rendje és módja szerint ígéretet is kaptunk a helyzet rendezésére. Mi több, az április 2-i rendkívüli tanácsülésen újból előhozakodtunk kérésünkkel, illetve egy másik megoldási javaslatot is előterjesztettünk, amelyhez a tanács is elvi hozzájárulását adta.

Azóta sem történt semmi!

Botorok János edző bejelentését – miszerint lemond tisztségéről –, illetve a klub elnökségének bejelentését – miszerint inkább nem rendezzük meg a hétvégi mérkőzést, hogy ne veszélyeztessük legalább a csapat jövőbeni első ligás helyét – követően azonban igen.

De csak egy semmitmondó sajtóközleményre, amelynek a félretájékoztatásaira most nem térnék ki, illetve egy olyan pályázati kiírásra futotta, amelyben a tavalyi kiíráshoz képest csak az az egyetlen érdemi változás, hogy 2010 került 2009 helyére. Ezen dolgoztak a szakemberek egy hónapon keresztül? A Székelyudvarhely Sportklub fennállása óta sok akadályt győzött le: jó ellenfelet, rossz játékvezetést, kemény szövetségi ellenszelet egyaránt. Az országhatárokon belül „bozgorok", külföldön románok voltunk, de emelt fővel viseltünk minden hátrányos megkülönböztetést, mert ezt a várost képviseltük, és mertünk többször is – több ezer székelyudvarhelyivel együtt! – nagyot álmodni.

Éppen ezért semmilyen körülmények között sem elfogadható számunkra, hogy Székelyudvarhely legsikeresebb, illetve Székelyföld egyik legsikeresebb csapatát a megszűnés veszélye fenyegesse, mert a polgármesteri hivatal éppen Csipkerózsika-álmát alussza közel két éve!

Molnár Miklós,

a Székelyudvarhely Sportklub alelnöke

HÍRFOLYAM

* Wembley. Három éven belül várhatóan tizenegyedszer is kicserélik a Wembley Stadion gyepszőnyegét, mivel teljesen elhasználódott a hétvégi labdarúgó FA-kupa-elődöntők alatt. Az angol szövetség kedden elismerte, hogy a borítás jelenleg alkalmatlan a játékra, és veszélyeztetné a futballisták testi épségét. A londoni szentély május végéig még kilenc mérkőzésnek ad otthont, köztük a kupadöntőnek és az Anglia–Mexikó barátságos meccsnek is.
* Magyar-kupa. Az idegenbeli 1–1-es döntetlent követően a bajnok Debrecen hazai pályán 2–1-re legyőzte a címvédő Budapest Honvédot a labdarúgó Magyar-kupa elődöntőjének keddi visszavágóján, így bejutott a fináléba. Magyar-kupa, elődöntő, visszavágó: Debrecen – Budapest Honvéd 2–1. Továbbjutott a Debrecen, 3–2-es összesítéssel. Az elődöntő másik mérkőzését a Zalaegerszeg – Újpest találkozót tegnap este játszották, és lapzárta után ért véget. A két együttes első mérkőzésén a ZTE nyert 1–0-ra.
* Tenisz. Májusban, a római tornán tér vissza kényszerpihenőjéről Serena Williams, a női teniszezők világranglistájának éllovasa. Az olasz szervezők keddi tájékoztatása szerint a 28 éves sztár szabadkártyát kap a május 3-án kezdődő viadalra. A világelső az idei Australian Openen aratott diadala óta küszködik térdfájdalmakkal.
* NBA. Két bemutató mérkőzés erejéig Európába látogat ősszel a Los Angeles Lakers, az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) jelenlegi címvédője. A liga keddi tájékoztatása szerint Kobe Bryant és társai október 4-én a londoni O2 Arenában küzdenek meg a Minnesota Timberwolvesszal, majd három nappal később Barcelonában csapnak össze a helybéli csapattal. A sorozatban ötödik európai NBA-előszezon során a New York Knicks is „átugrik", amely október 3-án az olasz AJ Milano vendégeként lép pályára, 6-án pedig a Minnesotával küzd meg a párizsi Bercy Csarnokban.

Új-Zéland csapata sem jelentett gondot a román jégkorong-válogatottnak a Narvában zajló Divízió II-es világbajnokság B csoportjának utolsó előtti játéknapján. Az óceániai gárda elleni találkozón Mihály Ede lőtte a legtöbb gólt, a csíki csatár már csak eggyel marad el Virág Csanád teljesítményétől.

Tizennégy gólt lőttek Tom Skinner legényei tegnap este Új-Zéland gárdájának, ez a találkozó sem sikerült túl szorosra a román válogatott számára. Molnár Zsolt a 4. percben büntetőlövésből szerezte meg a vezetést, egy perccel később Mihály Ede is beköszönt az új-zélandiak kapusának. A második harmadban nyolcszor örülhettek a román válogatott hokisai, és az ellenfelek is lőttek egy gólt, az utolsó játékrészre még négy találat esett, így 14–1-es romániai sikerrel zárult a találkozó.

Ezúttal is jóval többször lőttek kapura Skinner legényei a meccsen, az 57 kapura lövésből a legtöbbet – hetet – Timaru vállalt, az első negyven percben Catrinoi, az utolsó húszban Fülöp Rajmond védte a román kaput. A csíki kapus a meccs utolsó előtti találatánál egyébként gólpasszt adott!

Virág Csanád már hat lőtt gólnál tart a vébén, Mihály Ede tegnapi teljesítményének köszönhetően egyre közelítette meg csapattársát, és Timaru is öt gólnál tart már.

Kedden este Észtország 17–0-ra verte Új-Zélandot, tegnap kora délután Kína 7–2-re nyert Izrael ellen.

Eredmény: Románia – Új-Zéland 14–4 (2–0, 8–1, 4–0). Gólszerzők: Molnár Zs. (4.; 28., Nagy Cs., Virág), Mihály (5., Moldován, Adorján; 29., Moldován; 39., Zsók, Basilidesz; 44., Adorján, Fülöp R.), Péter R. (22., Antal Zs., Hozó), Nagy Cs. (24., Moldován, Péter L.), Timaru (24., Nagy Cs., Péter L.; 26., Péter L., Virág), Virág (33., Antal I., Antal Zs.), Gliga (46., Péter R., Nagy), illetve Speirs (24.).

A vébén ma szünnap van, holnap a román válogatott a házigazda Észtország ellen játszik a feljutásért.

Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának gyűléstermében tartotta tegnap délelőtt a 2009-es évre szóló beszámolóját a Hargita Megyei Sportigazgatóság és a Csíkszeredai Sportklub. A mérlegek szerint mindkét intézmény jó évet zárt annak ellenére, hogy a gazdasági válság befolyásolta a klub, illetve az igazgatóság tevékenységét is.

A Hargita Megyei Sportigazgatóság és a Csíkszeredai Sportklub beszámolója a 2009-es évre és nem sportévadra vonatkozott, tehát a 2009. január 1. és december 31. közötti időszakot vette figyelembe. Ez azért is érdekes, mert a sportágakban általában az idények végén készítenek számadást, de az állami tulajdonban és felügyelet alatt álló intézmények, sportklubok kötelesek az Országos Ifjúsági és Sport Hatóságnak beszámolót készíteni. A tegnapi számadásokon az országos hatóságot Lucian Vasiliu képviselte.

Az elmúlt évben a megyei sportigazgatóság az élsport elősegítéséért 86 eseményt szervezett, erre összesen 53 650 lejt költöttek, míg a 26 szabadidős sporttevékenységre 58 ezer lejt utalt ki. Tavaly 37 sportágban összesen 194 sporttevékenységet finanszírozott az igazgatóság 111 681 lej értékben.

A beszámolóból kiderült, Hargita megyéből 21 sportágból összesen 143 sportoló vett részt országos válogatottban (52 felnőtt, 32 nagyifjúsági, 53 ifjúsági), ebből hatan olimpiai válogatott kerettagok voltak, és összesen 17 edző kísért el sportolót a válogatottba. A megyebeli sportolók összesen 183 érmet szereztek országos bajnokságon: 51-et a felnőttek (27 arany, 13 ezüst, 12 bronz); négyet a nagyifjúságiak (3 arany, 1 ezüst); 127-et a kisifjúságiak (71 arany, 32 ezüst és 24 bronz).

Tavaly egyéniben Tófalvi Éva és Novák Károly Eduárd érte el a hazai és nemzetközi viadalokon a legjobb eredményeket, míg csapatban a Csíkszeredai Sportklub és a HC Csíkszereda jégkorongcsapata – utóbbi azóta már megszűnt –, valamint a Székelyudvarhelyi Kézilabda Club felnőtt férfikézilabda-csapata volt a legjobb.

2009-ben a Csíkszeredai Sportklubnak 333 leigazolt sportolója volt, ebből 133-an kettős leigazolással szerepeltek. Érdekesség, hogy 2008-ban nyolccal kevesebb volt a klub leigazolt sportolója és 36-tal többnek volt kettős leigazolása. A klub sportolóinak felkészülésére 183 206 lejt, versenyeken való részvételre 284 152 lejt költött, továbbá az élsportra 2 582 631, a sportbázis fenntartására pedig 2 342 673 lejt fordított. A beszámolóban megjegyzik, a Sportklub összköltségvetésének 55,75%-a az állami költségvetésből érkezett, a fennmaradó 44,25%-ot pedig az intézmény kitermelte.

A beszámolóból kiderült, Csíkszereda önkormányzata a Csíki Sportegyleten keresztül 293 294 lejt, a megyei tanács 68 100 lejt, a Csíkszeredai Iskolás Sportklub a kettős leigazolással szereplő sportolók után 53 500 lejt utalt át a klubnak, a Sport Club Szurkolók Egyesülete pedig 90 ezer lej értékben újította fel a felnőtt jégkorongcsapat öltözőjét.

Cseke Szilárd a beszámolóban köszönetet mond a klub a felnőtt jégkorongcsapat 2009-es szponzorainak (Heineken Románia, OTP Bank Románia, Romaqua Borszék, Fortuna Park, Vodafone, Amigo&InterCost, Casino Fortuna, Wizzair, Csíki Sportegylet), valamint a csapatot segítő személyeknek (Demeter Attila, Becze Tibor, Papp Előd, Csíki András Csergő Zsolt és Csergő Róbert).

A Sportklub sportolói 2009-ben 21 román bajnoki, négy Románia-kupa, két ifjúsági Eb-címet és egy világkupa-győzelmet szereztek – derül ki a Sportklub beszámolójából.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, testvér, anyós, nagymama, rokon és jó szomszéd,
özv. TAMÁS BORBÁLA
szül. Sugár
életének 90. évében csendesen elhunyt Budapesten 2010. január 23-án. Drága halottunk földi maradványait 2010. április 17-én délelőtt 10 órakor kísérjük utolsó útjára a csíkdánfalvi otthonából. Emléke szívünkben örökké él. A gyászoló család. (16879)

Kék volt az ég, mint a bánat,
Sírt a nap is lemenőben,
Mikor búcsút vettünk tőle
A lombtalan temetőben.
(Kányádi Sándor)
Szívünk mély fájdalmával, de a jó Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a drága jó testvér, szeretett nagybácsi, rokon, jó szomszéd, koma, jó barát, keresztszülő és ismerős,
özv. TÓTH ALBERT
életének 86., özvegységének 11. évében hosszas, de türelemmel viselt szenvedés után visszaadta lelkét Teremtőjének. Örök nyugalomra holnap, 2010. április 16-án 14 órakor helyezzük a csobotfalvi temető ravatalozójából a családi sírba. Részvétnyilvánítást a temetés előtti órában fogadunk. Drága jó nagybácsink! Lélekben mindig velünk vagy és továbbra is vigyázol ránk! Álmod fölött őrködjön az örök szeretet és béke! Nyugodjál békében! A gyászoló család.

A repülőszerencsétlenség áldozatául esett Lech Kaczynski elnököt és feleségét, Mariát vasárnap a krakkói Wawel-székesegyházban, a lengyel királyok temetkezési helyén helyezik végső nyugalomra.

A csaknem ezeréves Wawel-székesegyház a krakkói királyi vár épületegyüttesének része, Lengyelország kiemelkedő történelmi, egyházi és művészettörténeti műemléke. Itt nyugszik Szent Hedvig lengyel királynő, I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király legfiatalabb leánya, Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király is, és itt van I. Ulászló magyar király (Lengyelországban III. Ulászló néven uralkodott) 1906-ban készült jelképes szarkofágja is. A sír üres, mert a király tetemét a törökök ellen vívott vesztes várnai csata után nem találták meg.
A királyi palota – melynek lenyűgöző épületegyüttese alapján képet alkothatunk a történelem során elpusztított, hasonló kinézetű középkori budai királyi várról is – a középkorban és a reneszánsz korban épült, innen kormányozták a lengyel államot, melynek a XVII. századig Krakkó volt a fővárosa.
A lengyel–litván perszonálunió megalakulása után a Wawel lett Európa egyik legnagyobb államalakulatának központja. Hedviget, aki Lokietek Ulászló lengyel király dédunokája volt, 1384-ben koronázták Jadwiga néven Lengyelország királynőjévé, majd 1386-ban politikai és egyházi megfontolásból Jagelló Ulászló pogány litván fejedelem hitvese lett. Ulászlót lengyel királlyá koronázták, a litván főurakkal együtt megkeresztelkedett, és Hedviggel együtt társuralkodó lett. Így jött létre a lengyel–litván perszonálunió.
Litvánia megkeresztelkedése, a Jagelló-ház megalapítása mellett Hedvignek köszönhető a 610 éves Jagelló Egyetem újraindítása, melyet Nagy Kázmér lengyel király alapított 1364-ben, de halála után a tanintézet átmenetileg bezárta kapuit. Hedvig királyi ékszereit ajánlotta fel erre a célra, megmaradt kincseit is végrendeletében az egyetemre hagyta. Hedvig szarkofágja a magyar turisták zarándokhelye, amelyen mindig látható magyar nemzeti színű szalaggal átkötött friss koszorú. Hedviget II. János Pál pápa 1997-ben Krakkóban avatta szentté.
A Wawel-székesegyházban koronázták a lengyel királyokat, és itt van végső nyughelyük is, I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király temetkezett ide, és a mai napig itt temetik el a krakkói érsekeket is. A katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének nevére szentelték, aki szintén itt nyugszik. 1817-ben itt helyezték el Józef Poniatowski herceg, 1818-ban pedig Tadeusz Kosciuszko szabadsághős hamvait. 1890-ben Adam Mickiewicz költő hamvait hozták ide Franciaországból, 1927-ben a katedrálisban helyezték végső nyugalomra Juliusz Slowacki költő földi maradványait, és itt temették el az első világháború után újjáalakuló lengyel állam alapítóját, Józef Pilsudski marsallt, 1993-ban pedig a második világháborúban repülőszerencsétlenség áldozatául esett Wladyslaw Sikorski tábornokot, az emigráns lengyel kormány miniszterelnökét, a Hitler ellen Nyugaton szerveződött lengyel hadsereg főparancsnokát.
A Wawel-székesegyháznak számos nevezetessége van, köztük a Zsigmond-torony a 489 éves Zsigmond-haranggal, mely I. (Öreg) Zsigmond lengyel király parancsára került a katedrális tornyába, hogy a Jagellók dicsőségét hirdesse. Hosszú ideig ez volt Lengyelország legnagyobb harangja, megszólaltatásához 8-12 ember szükséges. A Zsigmond-harangot csak a nagyobb egyházi és állami ünnepeken és rendkívüli események alkalmával szólaltatják meg, legutóbb a Lech Kaczynskit és a lengyel küldöttséget szállító repülőgép Szmolenszk mellett bekövetkezett tragédiája után kondult meg.

Egy olasz kutató forradalmi anyagot fejlesztett ki az olaj megkötésére. Az úgynevezett powertowel segítségével eltávolíthatók lesznek a nyílt vizeken elterülő nagy kiterjedésű olajszőnyegek.

Francesco Stellacci a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) munkatársa és a milánói Centro Europeo di Nanomedicine vezetője. Találmányának titka a parányi magnézium- és káliumfonalak, amelyek együttesen ötven mikrométer vastagságú membránt alkotnak. Előnye az eddigi módszerekhez képest, hogy akár önsúlya húszszorosának megfelelő olajat is képes megkötni anélkül, hogy közben teleszívná magát vízzel. Az édes- és sós vízben egyaránt bevethető powertowel mindennemű hidrofób molekulát vonz, következésképpen más jellegű vízszennyezésnél is alkalmazható – írja a Der Standard című osztrák lap.
További előnye, hogy használat után újra bevethető. Ehhez elegendő, ha az olaj, illetve az aktuális szennyeződés forráspontjáig hevítik. Akár két hónapig is a vízben maradhat, ezért alkalmas a nagy kiterjedésű környezeti katasztrófák elhárítására.
Előállításának költségét egyelőre homály fedi: technológiája a papírgyártáséhoz hasonlít, a kiindulási anyagok pedig a többi nanotechnológiához képest jóval olcsóbbak.

Ókeresztény bazilika maradványait találták meg régészek Pécsett egy beépítésre váró területen végzett feltárás alkalmával. Az ásatás eredményeiről kedden számoltak be a város vezetőinek.

Nagy Erzsébet, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságának régészeti osztályvezetője az MTI-nek elmondta: a Janus Pannonius Múzeum Tóth Zsolt vezette régészcsoportja két éven keresztül dolgozott a Jókai és a Rákóczi utca sarkán található telken.
Az előkerült főfalakból, pillérekből és bejárati részekből arra lehet következtetni, hogy ott a III–IV. században háromhajós bazilika állt. A dokumentálás, a leletek kiértékelése még folyik, s ahogy a szakemberek haladnak, úgy nyílik lehetőség egy, a római középület formáját, méretét, elhelyezkedését szemléltető háromdimenziós rekonstrukció elkészítésére.
Mivel a felfedezés illeszkedik azon kora keresztény emlékek sorába, melyeknek köszönhetően Pécs a világörökség része lett, kezdeményezték műemléki védelmét, és gondolkodnak hasznosításán, a nagyközönségnek való bemutatásán is. A befektető irodaházat tervez építeni a területen, de nem zárkózik el ettől. Ehhez azonban többletforrást kellene előteremteni, és olyan megoldást találni, amely az épülő ingatlan használata mellett a műemléki funkcióknak is megfelel.
Pécs ismertségéhez jelentősen hozzájárultak a korábban feltárt ókeresztény emlékek, amelyek révén a város tíz évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként felkerült az UNESCO világörökség-listájára.
A diplomát Pécsnek ítélő Világörökség Bizottság úgy értékelte, hogy a IV. századi ókeresztény kápolnák, a temető, illetve annak festett sírkamrái kivételes és egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom IV. századi hanyatlásától a Frank Birodalom VII. századi hódításáig terjedő időszakot.

Adolf Hitler titkos szerelmének, Inge Ley német színésznőnek a levelei kerültek nyilvánosságra Szlovákiában, ahol egy magángyűjtő harminc éven át rejtegette.

Egy szlovák újságra, a Novy casra hivatkozva, a Pravo című cseh napilap számolt be a levelekről. A lap szerint az írások sokat elárulnak a harmadik birodalom vezetőinek életéről és a színésznő Hitlerhez fűződő viszonyáról.
A mintegy száz levelet egy bizonyos Fridrich Neuhaus őrizte meg, aki 1972-ben költözött át az akkori Nyugat-Németországból a kelet-szlovákiai Csorbára (Strba), és most kávéházat üzemeltet a magas-tátrai üdülőhelyen.
Hitler titkos szerelme, a Berlini Opera színésznője Robert Leynek, a náci Németország összes alkalmazottját tömörítő szakszervezet, a Német Munkafront (Deutsche Arbeitsfront) vezetőjének felesége volt. A levelek tanulmányozása után Neuhaus arra a meggyőződésre jutott, hogy Hitler szerette Leyt, még Eva Braunnál is jobban, akit a háború végén, néhány perccel együtt elkövetett öngyilkosságuk előtt feleségül vett.
„Ley gyakran kimaradt. Egy nap, amikor hazaért, nem találta otthon a feleségét. Vágyait követve Inge elhagyta, hogy újra együtt lehessen Hitlerrel alpesi üdülőjében, Obersalzbergben" – idézte az újság a 67. életévében járó gyűjtőt.
Miután Inge Ley visszament férjéhez és három gyerekéhez, farkaséhség (bulimia) kezdte gyötörni és úgy döntött, kezelteti magát. A kétség, hogy együtt maradjon-e zsarnok férjével vagy kösse össze életét Hitlerrel, azonban felőrölte idegeit, és 1942 decemberében agyonlőtte magát – írta a Pravo.

Miután a törökök 1541. augusztus 29-én elfoglalták a budai várat, a szultán Budát egy török tartomány székhelyévé tette. Élére egy pasát állított, Pestre pedig háromezer fős őrséget rendelt ki. Helyzeténél fogva Buda ettől kezdve nagyon fontos város lett: ez volt a török birodalom nyugati kapuja.

Megváltozott az élet Budán és Pesten a törökök uralomra lépésével, akiknek más volt a vallásuk, kultúrájuk, életmódjuk. A templomokat egy kivételével mecsetekké alakították: Budán 12, Pesten négy mecset szolgálta a mohamedán alattvalók hitét. A keresztények közül, akik a városban maradtak, komoly adót fizettek, ingyen dolgoztak a törököknek, kötelező ajándékokat szolgáltattak be, ráadásul járványok, betegségek tizedelték őket. Pusztulás lett úrrá mindenütt. A XVI. században a Habsburg-uralkodók, akik megkoronázott magyar királyok is voltak, többször megpróbálták felszabadítani Pestet és Budát, de ez sokáig nem sikerült.

A vakáció ideje alatt érkezett meg a szerkesztőségbe a dánfalvi III. Step by Step osztály levele: húsvéti szokásaikat írják le és küldtek néhány szép rajzot is. Igaz, hogy az ünnep már elmúlt, de mivel a húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is nevezzük, ezért úgy látom, nem idejét múlta közkinccsé tenni munkáikat. Annál is inkább nem, mert a megszokott húsvéti nyuszi helyett az ünnep lényegét, Jézus kereszthalálát és feltámadását rajzolták le.

Ma délután 6 órakor mutatják be Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán tanár bácsi új gyermekvers-kötetét. A címe: A Drótostót meséi. A könyvben nemcsak kedves verseket találhattok, hanem Berszán-Árus Bence és Berszán-Árus Dániel szép rajzait is. Bence hűséges olvasója volt a Hargita Népe gyerekoldalának, több rajza megjelent nálunk is. A ma bemutatásra kerülő könyvhöz egy CD is tartozik, amelyen Barabás Árpád mondja a verseket és a Szentegyházai Gyermekfilharmónia muzsikál, énekel. Érdemes tehát ma este a Pro Art Galériába elmenni, megismerni a költőt, az illusztrátorokat, nem utolsósorban pedig a szép verseket. Kedvcsinálónak mai Aranyalmánkban ezekből a versekből válogattunk nektek.

Takács Éva

Csendesen lopakodva, félve jártak az utcán a budai polgárok, annál inkább feszítettek a törökök. Büszkék voltak arra, hogy ravasz csellel Buda fényes várát bevették. Hát még a török császár! Azt se tudta, hova legyen örömében, hogy ezt a fényes várat, ezt a szép várost meghódíthatta. Örömében hívatta Szolimán basát, és azt mondta neki:
– Allah kegyelméből Buda várát meghódítottuk. Most már rajtunk a sor, hogy Allahnak ritka kegyét megköszönjük. Készítsd elő az ünnepi istentiszteletet, magam akarok hálaadó imát mondani!
Ennél több szó nem kellett. Szolimán basa katonásan fogott a dologhoz: Nagyboldogasszony templomából az oltárokat, a kórusokat és a többi berendezést az utcára kihajigáltatta, azután a templom szentélyében bal felől tágas és kerek pulpitust készíttetett, éppen olyant, amilyent a konstantinápolyi Hagia Szófia-templomban látott. De még a falakra is gondolt: török szőnyegekkel, aranyos bársonnyal boríttatta be a templom falait.
A szultán pedig megvárta a pénteki napot, mert ez a törökök vasárnapja, és reggel nagy kísérettel elindult Buda vára felé. Mellette jött két fia, utána rang szerint az udvari népség és a katonaság. Nagy ünnepélyesen átvonultak a Szombati kapun, és bementek a templomba. A szépen feldíszített templomban a szultán megállott, körülnézett, aztán felment a pulpitusra. Ott leborult, hosszan imádkozott, és elvégezte a hálaadó szertartást: megköszönte Allahnak, hogy Budát a kezébe adta.
Ezután a szultán lassú léptekkel kijött a templomból, ott megvárta, míg a menet felzárkózik utána, aztán olyan rendben, ahogy felvonultak, a Szombati kapun át a táborba visszatértek.

Lengyel Dénes

Futott a magyar nemesség, esze nélkül futott Buda városából, de mégis akadtak olyan urak, akik megegyeztek a törökkel, mert bíztak a szultán jóakaratában. Werbőczy úr sem tiltakozott, amikor a szultán nagy kegyesen előkelő állásba helyezte, annak meg éppen igen örült, hogy a vagyonát is megtarthatta.
De korai volt még az öröm! Mert a török basák csak arra vártak, hogy a szultán elvonuljon Budáról, és máris fondorkodni kezdtek Werbőczy ellen. Hogyne fondorkodtak volna, amikor mindegyik a vagyonára lesett!
Egyszer a budai basa üzenetet küldött Werbőczy Istvánnak:
– Jó uram, tisztelje meg asztalomat, legyen a vendégem!
Sejtette Werbőczy, hogy ennek a vendégségnek rossz vége lesz, de hogyan utasítsa vissza a szíves meghívást? Megkérdezte hűséges írnokát, Markó diákot:
– Adj tanácsot, édes fiam: mit tegyek? Ha elmegyek, az is baj, ha nem megyek, az is baj.
Azt tanácsolta erre a diák:
– Nagy jó uram, én azt tanácsolom, menjen el a lakomára, de egy falás ételt meg ne ízleljen, egy csepp bort meg ne igyon, ha jót akar!
Werbőczy István először nagyon tartotta magát: azt mondta, hogy megbetegedett, csak tiszteletből jött el, egy falatot sem ehet, egy kortyot sem ihat.
De a basa addig nógatta, addig biztatta, míg megevett egy süteményt, pedig érezte, hogy különös az íze.
Különös volt bíz az, mert a basa úgy rendezte, hogy a tálon a mérgezett sütemények Werbőczy keze ügyében voltak, ő meg a másik oldalról vett.
Alig ért haza Werbőczy, már kirázta a hideg.
– Jaj, de fázom, jaj, de fázom! – mondta Markó diáknak.
– Nagyuram, csak nem evett a török ételéből? – kérdezte a diák.
– Csak egy süteményt, édes fiam.
– Azt sem kellett volna, nagyuram – mondta a diák, azzal lefektette a jó urat, és kezdte orvosolni.
De bizony hiába próbálkozott akármivel: a basa mérge ellen nem volt orvosság. Egy óra múlva Werbőczy István úr meghalt.
Több se kellett a szolgáknak! Összefutottak, és kiáltozni kezdtek:
– Jaj, jaj, jaj, meghalt a mi jó urunk! Vége a mi urunknak!
– Ne jajgassatok, hé! – kiáltott rájuk a diák. – Négyen tüstént vigyétek az úr testét, ti többiek velem jöttök, és a sok kincset elrejtjük, mert mindjárt eljön érte a török!
Úgy is történt. De mire a kincsekért elindultak, már ott jártak a palotában a budai basa katonái, és szedték össze, amit találhattak. Alig menthetett meg valami keveset a diák, alig dughattak el néhány aranyat a szolgák.
De a budai basa még ezzel sem érte be. Amikor megtudta, hogy a diák milyen tanácsot adott az úrnak, és meghallotta, hogy a kincset el akarta előle rejteni, nagy haragra gerjedt. Méghogy egy ilyen tejfelesszájú akar túljárni az ő eszén!
Bizony, a basa eszén nehéz volt túljárni. Ilyen üzenetet küldött Markó diáknak:
– Hallod-e, jó diák! Ismerem hűségedet, tudom, mit tettél jó uradért. Jöjj hát el hozzám, mert szép ruhákat és sok pénzt hagyott rád Werbőczy István, megillet az téged, át is adom hiány nélkül.
A ravasz basa jól számított: Markó diák ingyen sem gondolta, hogy olyan nagy úr, mint a budai basa egy írnokocskának hadat üzenjen. Ezért aztán lépre ment, felöltözött szépen, és elindult a basához. Ott mindjárt kihallgatást kért a basától, és azt mondta neki:
– Tisztelettel megjelentem a szép ruhákért, a gazdag kincsekért, amiket Werbőczy István úr rám testált.
A basa pedig keményen végigmérte, aztán elfordult tőle, szóba sem állt a diákkal, csak az udvarosokra kiáltott:
– Fogjátok meg ezt a fickót, vetkőztessétek le, és vessétek a csatornába!
Ennél többet mondani nem kellett. A török udvarosok letépték a diákról a díszes öltönyt, aztán meztelenül a csatornába hajították.
A budai basa szép ruhák helyett ganéjt ajándékozott a diáknak: így szokták ezt a törökök. Mert náluk ez a közmondás járja: „Öld meg a méhet, mert üröm után ízlik a méz."

Kutykurutty, kutykurutty, békanyál,
Fent a légben fecske száll,
Kint a réten gólyapár,
Itt a tavasz, áll a bál.

Táncolnak a verebek,
Szaladnak az egerek,
Nőnek fűszál seregek,
Örvendnek a gyerekek.

Kutykurutty, kutykurutty, kis béka,
Van itt abból egy véka,
Nem egy véka, hanem száz,
Ki vidáman gurguláz.

Mindenfele száll a dal,
Fújja öreg s fiatal.
Kutykurutty, kutykurutty, békaláz,
Te is velük gurgulázz.

Dézsi Zoltán

Csittem-csittem, szólt a cinke,
Ébredjetek kincseim,
Összeszedtem, hozom néktek
Az új tavasz álmait.

Pakol már a ropogós tél,
Visz el havat és jeget,
Itt a tavasz, fütyörészik,
Kékre festi az eget.

Felébredt a napsugár is,
Bontogatja szárnyait,
Fészkét rakja sok kis fecske,
Nem titkolja vágyait.

Mindannyian énekeljük,
Csicseregi, csittem-csitt.
Kiabálja az új tavasz,
Itt a meleg, itt van, itt.

Vé vé vé, vé vé vé, gyerekek,
Figyelmesek legyetek.

Vé vé vé, vé vé vé, friss répa,
Internetezik a béka.

Megfogja az egeret,
Így ír nektek levelet.
Azt írja, hogy aki rest,
Annak szamárfület fest.

Küldjünk nekik esemest,
Hogy ne kapjunk tenyerest.

Csütörtök
Az év 105. napja, az év végéig még 260 nap van hátra. Napnyugta ma 19.59-kor, napkelte holnap 6.34-kor.
Isten éltesse
Anasztázia és Tas nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.
Névmagyarázat
A görög eredetű Anasztázia jelentése: a feltámadott, míg a török–magyar eredetű Tas jelentése: kő, jóllakott, megtelt.
Április 15-én történt
1881. Oroszországban kivégezték a cár elleni merényletben részt vevő narodnyikokat.
1999. A lett parlament eltörölte a halálbüntetést.
Április 15-én született
1452. Leonardo da Vinci firenzei reneszánsz festő, szobrász, építész, író, fizikus, anatómus
1934. Bodrogi Gyula Kossuth-díjas színész, rendező, kiváló művész
Április 15-én halt meg
1983. Illyés Gyula Kossuth-díjas író, költő
2008. Antal Imre Erkel Ferenc-díjas zongoraművész, újságíró, riporter, műsorvezető, érdemes művész

Orbán Balázs szemével

Április 16–23. között Máréfalva ad otthont az Orbán Balázs szemével elnevezésű fotótáborok idei első rendezvényének, Máréfalva Polgármesteri Hivatala és a helyi Zöld Életfa Egyesület, valamint a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében.

A székely kapuiról és gazdálkodásáról, a nadrágszíjparcellákról és tájházáról ismert község képi dokumentálásában a következők vesznek részt: Antal Levente, Kovács László Attila, Pál Antal, Péter Hajnal Sepsiszentgyörgyről, Csíki Csaba Csíkszentdomokosról, Kozma Erzsébet Zetelakáról, Moldován Zsolt Felsőcsernátonból, Fekete Réka és a szervező Balázs Ödön Székelyudvarhelyről. Újdonság, hogy a meghívott fotósok között egy fiatal diák is ott lehet: Moldován Zsolt, akinek már több alkotói pályázaton díjazták felvételeit, és egyben az eddigi fotótáborok legfiatalabbika is. (A mellékelt felvételt Balázs Ödön készítette.)

40 éves a csíkszeredai művészeti oktatás, melynek tiszteletére gálakoncertet ad a Csíki Kamarazenekar szombaton 18 órától a Csíki Játékszín nagytermében.

Műsoron: Orbán György: Albumlapok; M. Bruch: g-moll hegedűverseny; A. Vivaldi: D-dúr versenymű négy hegedűre és vonósokra; P. I. Csajkovszkij: Firenzei emlék. Szólisták: ifj. Koppándi Jenő, Gál Zsombor, Részegh Benedek, Szabó Barna. Koncertmester: ifj. Koppándi Jenő – Budapest. A belépés díjtalan.

Szervezők: Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és Városi Tanácsa, a Csíki Kamarazenekar Egyesület, valamint a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola.

Gyergyószentmiklóson vendégszerepel a Csíki Játékszín társulata a Halhatatlan herceg című mesejátékkal. Az előadás ma 12 órától tekinthető meg. Érvényes a Micimackó-bérlet.

Székelyudvarhelyen, a Tomcsa Sándor Színház előadásában ma 10 és 12 órától Tordon Ákos – Szilágyi Regina Skatulyácska című mesejátékát láthatják a gyerekek. Érvényes a Füles- és a Kis herceg-gyermekbérlet.

Az Erdélyi Kárpát-Egyesület csíki szakosztálya Keltike-túrát szervez szombaton a Hargita-hegységbe (gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt) a következő útvonalon: Csíkszereda – tolvajoshágói Hármaskereszt – Borhegyes-tisztás – Kossuth-szikla – Hargitafürdő. Indulás szombaton 9 órakor Csíkszeredából, a hargitafürdői buszjárattal – vissza Hargitafürdőről a 16 órakor induló járattal. Túravezető: Tőke Mária Magdolna – 0743–039093.

Királykői gerinctúrán vehetnek részt az érdeklődők a csíki EKE-vel, háromnapos kiszállással (péntek–vasárnap) a következő útvonalon: Zernyest – Curmãtura-tisztás – Hegyes-csúcs – Gerincút – Hátsó-nyereg – Zernyest. Indulás holnap reggel 5.24-kor a P 4502-es személyvonattal. Nehéz téli túra, csak jó erőnlétben lévők jelentkezzenek. Szükséges a téli öltözet és felszerelés, a szállás a gerincen található menedékekben lesz, ezért nem hiányozhat a hőszigetelő derékalj és hálózsák. Túravezető: Tőke Dénes – 07525–68855.

A Kriterion Alapítvány szervezésében a CAFFART Képzőművészeti Egyesület (Budapest) kiállítását tekinthetik meg Csíkszeredában, a Kriterion Galériában holnap 18 órától. A tárlatot Túros Eszter művészettörténész nyitja meg. Kiállítanak: Aknay János, Ferencz S. Apor, Filp Csaba, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Puha Ferenc, Rékasi Attila, Sütő Róbert, Török Ferenc.

Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Kulturális Központ (HMKK) és a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében Ádám Gyula fotográfus és Petrás Mária keramikusművész közös kiállítását tartják április 22-én 17 órától Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. A tárlatot Ferencz Angéla, a HMKK igazgatója és Nagy Miklós Kund újságíró nyitja meg.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom csíkszeredai szervezete május 8–9. között Vitéz Sebő Ödön (1920–2004; magyar katonatiszt, a 22. hegyi határvadász zászlóaljhoz tartozó harccsoport főhadnagya) halálának 6. évfordulójára és a „Halálra ítélt zászlóalj" hős katonáinak tiszteletére emléktúrát szervez Gyimesbükkön. A túra résztvevői megismerkedhetnek a II. világháború hős székely katonáinak történeteivel. Bejárják azokat a területeket, ahol a harcok folytak a Kárpát-medence védelmében. A túra 35 lej (szállást, egy estebédet, egy reggeli teát és egy ebédet foglal magában). Fontos kellékek: bakancs, esőkabát, hátizsák, hálózsák, meleg ruha. Jelentkezési határidő május 1-je, a következő telefonszámon: 0742–807137 vagy a k_istvan_attila@yahoo.com e-mail címen. Indulás: május 8-án, szombaton 7.04-kor a csíkszeredai vasútállomásról.

Ma 14–20 óra között Csíkszeredában, a Mérleg utcában, holnap szintén 14–20 óra között a Zöldségpiacnál és a Piac utcában lesz nagytakarítás. Felkérik a lakosokat, hogy az ütemezés szerinti időszakban járműveikkel ne parkoljanak a jelzett közterületeken, hagyják szabadon a takarításra váró út-, parkoló- és járdaszakaszokat. Az ott hagyott és a munkálatokat akadályozó járműveket a City Parking Kft. elszállítja.

A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal a lakosság tudomására hozza, hogy április 19-től a Hargita Megyei Útlevélkibocsátó és -nyilvántartó Közszolgálatnál nem lesz lehetőség az illetékek befizetésére. Az ideiglenes és elektronikus útlevelek kiállításához szükséges konzuli (32 lej) és a sürgősségi (100 lej) illetékeket a Megyei Közpénzügyi Vezérigazgatóság csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, maroshévízi, székelykeresztúri, szentegyházi, borszéki, balánbányai, korondi és gyergyószárhegyi kincstárainál lehet befizetni. Az ideiglenes és elektronikus útlevelek ellenértékét (64, illetve 234 lej) továbbra is a CEC Bank fiókjainál kell kifizetni.

JEGYZET

Felborult a rendszer: kiállt a parkolóból a két éve egy helyben álló autóval a gazdája. Feloldhatatlan zavart okozott. Azóta ugyanis szanaszét parkol mindenki, mert a mostanig tájékozódási pontként használt jármű nincs a helyén. Eddig mindenki tudta, hogy a régi vastól jobbra ennyi, balra annyi. Most azonban sehogy sem jó, vagy az egyik vagy a másik oldalon van luft. Ide beférne még két autó, ha a paraszt ticós nem foglalna el egyedül három helyet, amoda viszont nem lehet betolatni, mert egy tahó srégen állt be.

Hát akkor most mi legyen? – tanakodnak az emberek. Felmerült, a lakónegyed autósai aláírásgyűjtést kezdeményeznek annak érdekében, hogy a rozsdás vasat a gazdája állítsa vissza a régi helyére, az önkormányzat pedig szólítsa fel a tulajdonost, hogy többé nehogy megmozdítsa. A garázstulajdonosok – ámbár külön kasztot alkotnak a negyedben – szintén tanácstalanok. A kialakult kuplerájban nekik sincs hová parkolniuk – amikor éppen nincs kedvük beállni a bádogtákolmányukba.

Arról még nem esett szó, hogy esetleg mindenki parkolhatna normálisan, és akkor talán jobban ki lehetne használni azt a kevés helyet. Nem, ilyesmi csak a legvégső esetben jöhet számításba, ha már minden más lehetőség kimerült, és az első pofonok is elcsattantak.

Szüszer-Nagy Róbert

A Kr. e. VII. századból származó megállapodásról mesélnek az asszír ékírásos agyagtáblák, amelyeket Törökország délkeleti részén fedeztek fel.
Az agyagtáblákkal teli rejtekhelyet még 2009 augusztusában fedezte fel egy ókori templom feltárása közben egy nemzetközi régészcsapat. A projektben tucatnyi ország húsz egyetemének és kutatóintézetének szakemberei vesznek részt a Torontói Egyetem régészeinek vezetésével. A helyszínen arany- és bronzékszereket, italáldozatoknál használt edényeket, valamint egyéb kultikus tárgyakat fedeztek fel.
A szerződést egy 43 centiméterszer 28 centiméteres agyagtáblára vésték. A megállapodás Kr. e. 672-ben köttetett egy pompázatos szertartás keretében Kalhuban, Asszíria időrendben második fővárosában, amely a mai Irak területén, a Tigris bal partján, Ninivétől 35 kilométerre délre helyezkedett el. Az egyezséggel Eszarhaddon (Assur-ah-iddína, uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669) asszír király a békés trónutódlást kívánta biztosítani fia, Asszurbanipál (Assur-bán-apli) számára. A megállapodással a király egy olyan politikai krízis megismétlődését kívánta elkerülni, amely apja, Szín-ahhé-eriba meggyilkolása után bontakozott ki, akit Eszarhaddon testvérei tettek el láb alól.
Az agyagtáblák meglehetősen rossz állapotban vannak, így elolvasásuk több hónapot vesz majd igénybe. A szövegek megfejtése révén a kutatók reményei szerint megismerhetik Asszíria kapcsolatrendszerét a Kr. e. VII. században, amikor legnagyobb kiterjedését érte el Frígia Közép-Anatóliában, és egyre élénkebb kereskedelem folyt a levanteiekkel és a görögökkel.

Statisztikák szerint a romániai közutak több mint 80 százaléka szorul felújításra

A romániai közutak – az autópályák és gyorsforgalmi utak hiánya miatt – túlterheltek, rossz állapotban vannak, tehát nemcsak a forgalmat lassítják, de növelik a balesetveszélyt is – derül ki a napokban közzétett nemzetközi tanulmányból. Így nem csoda, ha egy gyergyói fuvarozó tapasztalata szerint a Dél-Németország – Nagyvárad, illetve a Nagyvárad – Bukarest távolság megtétele ugyanannyi időbe telik.

Egy nemrégiben készült nemzetközi tanulmány szerint Romániában az éves közúti gépkocsiforgalom 47,6 milliárd kilométert tesz ki, amiből alig 2,8 százalék történik autópályákon és gyorsforgalmi utakon. Ez nagyon kevés, de nem véletlenül, ugyanis Romániában az ilyen utak összhossza alig 400 km. Angliában évente 513 milliárd kilométert tesznek meg az ország járművei, s ebből 19,5 százalékot autópályákon és gyorsforgalmi utakon, Szlovéniában 17 milliárd kilométert, amiből 28,8 százalékot autópályákon és gyorsforgalmi utakon, Franciaországban pedig 552 milliárd kilométert, ebből 29,5 százalékot autópályákon és gyorsforgalmi utakon. Románia 2,8 százalékkal Kelet-Közép-Európában az utolsó helyet foglalja el.

Egy romániai autós gépkocsijával évi átlagban 10 ezer kilométert autózik, ami a magyarországival és a lengyelországival egyenlő. E tekintetben tehát jobb a helyzet, amit a szakelemzők azért is meglepőnek találnak, mert Romániában igen rosszak az útviszonyok. Viszonyításképp Szlovéniában, Németországban, Franciaországban és Angliában egy gépkocsi egy év alatt 15–16 ezer kilométert tesz meg. És még egy érdekes adat:

Romániában az egy gépjárműre számított üzemanyagköltség évente átlagban 1000 euró körül van.

Romániában gondot okoz, hogy a nagyobb városok túlnyomó többsége esetében nem épültek meg a körgyűrűk, a kerülőutak, így a nagyvárosokban a csúcsforgalmi időben az átlagsebesség 5 km/óra körül van. A városokon, illetve településeken kívüli közúti közlekedés esetében a gépkocsik átlagsebessége 70–80 km között mozog. A tehergépkocsik úgynevezett kereskedelmi átlagsebessége – amelybe beleértendő a forgalomirányító jelzőlámpáknál, esetenként a félsávos közlekedés miatt történő várakozás is – 35 kilométer óránként, miközben más európai országokban ugyanez 60–70 km/óra. Csata Levente gyergyói szállítmányozási vállalkozó szerint a hazai fuvarozók ma úttalan utakon kénytelenek közlekedni, ami nemcsak a költségekben, de a jelentősen kitolódó menetidőben is lemérhető. A szakember úgy véli, a romániai autópályák hiánya miatti teherfuvarozási helyzetet jól jellemzi, hogy Nagyváradtól egy észak-olaszországi vagy dél-németországi nagyvárosig kamionnal ugyanannyi időbe telik az út, mint Nagyváradtól Bukarestig.

A megfelelő infrastruktúra, és azon belül autópályák hiányára egyébként az idézett tanulmány is rámutat, kihangsúlyozva, hogy az úthálózat leromlott állapota és túlzsúfoltsága miatt más kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók Romániában: a balesetek bekövetkeztében megvan a maguk közvetett és közvetlen szerepe az úthálózat gyenge, leromlott minőségének. Így, míg Franciaországban 8, Németországban 7, Szlovéniában 16, Magyarországon pedig 31 halálos áldozat jut évente egymilliárd kilométerre, Romániában az áldozatok száma elérte az 58-at. A tanulmány készítőinek véleménye szerint az úthálózat rossz minőségén túl a baleseti statisztika alakulásában szerepet játszott az elavult gépkocsiállomány is, valamint a gépkocsivezetők gyakoribb szabálysértése. Úgy vélik, a torlódások miatt bekövetkezett időveszteséget sokszor a gépkocsivezetők a megengedettnél nagyobb sebességgel próbálják utólag „kompenzálni", ami viszont maga után vonja a balesetveszély növekedését is.

Hecser Zoltán

A nap számai

Az idén januártól március végéig valamivel több mint 28 ezer új vállalkozást jegyeztek be, ami 20 százalékkal kevesebb a tavalyi hasonló időszakhoz képest – derül ki a Cégbíróság tegnap közzétett legfrissebb adataiból, ellenben három és félszeresével több cég függesztette fel tevékenységét is, mint tavaly ilyenkor. Január és március között így összesen 19 868 céget függesztettek fel ideiglenesen tulajdonosaik, míg tavaly ugyanebben az időszakban csak 4354-et. A cégjegyzékből ugyanakkor 10 ezer céget töröltek.

Húsz darabbal, 1346-ról 1366 autóra emelte napi termelési szintjét a Dacia – jelentette be tegnap a társaság. A mioveni-i üzem futószalagjairól így immár a Dacia Logan és Sandero modellek mellett már napi 260 darab Duster is legördül. A megnőtt kereslet kielégítése érdekében ugyanakkor a Dacia vezetése a termelésnövelés mellett teljes munkanapnak „nyilvánította" áprilisi három szombati napját is. A terepjárómodell-gyártás növelését a hazai kereslet mellett a nyugat-európai exportmegrendelések megugrása is indokolta.

HÍRFOLYAM

* Bajban lehetnek az európai autógyártók, a gyengülő euró mellett ugyanis 30 százalékkal nőhetnek az acélárak, ami erőteljesen rontja a gyártók üzemi eredményét – állítja iparági előrejelzésében a francia Crédit Agricole bank. A pénzintézet felhívja a figyelmet, hogy az autóipar számára kulcsfontosságú nyersanyagok, különösen az acél ára gyorsan nő. Az autókba beépített nyersanyagok árából átlagosan 60-65 százalékot tesznek ki az acélköltségek, az összes nyersanyagár pedig a beszerzések 8-13 százalékát adja – mutat rá a bank elemzése. Az acél ára március végéig 22 százalékkal emelkedett, míg az év egészében 30 százalékkal fog drágulni. A kis árrés miatt legrosszabbul a kis- és középkategóriákban erős gyártók, azon belül is a Peugeot és a Renault járhat, őket követi a Fiat és a VW, de a bank kisebb mértékben a BMW és a Daimler esetében is csökkenti az üzemi eredmény-várakozást, gyártónként 22-79 százalékkal.

Ötezer euróba kerül a legolcsóbb Romániában kapható traktor

Egy napokban életbe lépett törvénymódosítás értelmében a roncstraktor-program keretében öreg gépeiket leadva, 17 ezer lejes kiselejtezési prémiumaikat összetéve, immár közösen is jelentkezhetnek az új erőgép vásárlására a gazdák. Alapkritérium viszont, hogy a roncstraktorokért kapott összeg együttesen ne haladja meg a vételre kiszemelt új traktor árának 50 százalékát.

Nehézkesen bontakozik ki a traktorpark felújítását célzó program, többnyire az eljárással kapcsolatos formaságok véglegesítésének megkésése miatt. Ám az is igaz, hogy vajmi kevéssé bizonyult ösztönzőnek a 17 ezer lejes kiselejtezési prémium, hisz az érintettek nehezen tudják előteremteni egy új traktor megvásárlásához szükséges különbözetet. Talán ezt tartották szem előtt a honatyák, amikor kiegészítették a 2009/329-es törvény egyik szakaszát.

A Hivatalos Közlöny április 6-i számában jelent meg a 2010/65-ös törvény, amely értelmében a kiselejtezett traktorok egykori tulajdonosai társulhatnak és közösen vásárolhatnak meg egy új traktort. Így mindegyikük beszállhat a maga 17 ezer lejes kiselejtezési prémiumával, illetve azt különböző részarányban kipótolhatja, s a majdan megvásárolt új traktornak társtulajdonosai lesznek. Van azonban egy feltétel: az összeadott kiselejtezési prémiumok összege nem haladhatja meg a megvásárlandó traktor árának az 50 százalékát. Elméletileg kedvező lehetőséget kínál az ilyen társulás, ám a gyakorlatban körülményes lehet, hisz például nehezen képzelhető el, hogy két, egymástól 30-40 km-re lakó személy társulna új traktor megvásárlására. Persze az sem kizárt, hogy vannak olyan települések, amelyek esetében több személy is érdekelt a traktor-programban. Közvetve idetartozik az is, hogy a Környezetvédelmi Alap által elfogadott húsz gyártó és forgalmazó között 2941 új traktorértékesítési kvótát osztottak szét, ami azt jelenti, hogy egyelőre ennyi megvásárlására lesz lehetőség. Legtöbbet a MAT Craiova és a câmpinai Geda Proexim fog forgalmazni egyformán, 584 darabbal. Értesüléseink szerint az előbbi, 25–35 ezer eurós áron kínál traktorokat. Az utóbbi nem hozta nyilvánosságra árait, kínálatában viszont 55–100 lóerős traktorok szerepelnek. Arról is tudni, hogy a programban részt vevő cégek 20–40 lóerős kínai és olasz traktorokat kínálnak, 5 ezer és 17 ezer euró közötti áron. A kínai gyártmányú Hoyo márkájú 25–90 lóerős traktorokat 6500 és 24 ezer euróért ajánlják. Információink szerint eddig sem megyénkben, sem országos szinten nem adtak le roncstraktort a gazdák.

Hecser Zoltán

E hétvégén Csíkszeredában is ki lehet próbálni a Dacia városi sportterepjáróját

A hétvégén országszerte megszemlélhető, kipróbálható lesz a várva várt hazai terepjáró, a Dacia Duster. A márkakereskedőkhöz, így a csíkszeredai Mida Kft.-hez is már megérkeztek a tesztautók. Próbavezetésükre április 15–18. között nyílt napok keretében kerül sor.

Ám addig is, már van egy romániai Duster-tulajdonos, mégpedig Traian Bãsescu államfő személyében, aki már hónapokkal ezelőtt jelezte szándékát, hogy ő szeretne a Duster első hazai tulajdonosa lenni. Óhaja teljesült, az elmúlt héten, pontosabban április 8-án a helyszínen, a mioveni-i gyár területén vette birtokába a bevallása szerint felesége által kifizetett új gépkocsit. Egyedi megrendelésről van szó, és Bãsescu elmondta, hogy olyan színt igényelt, amely nem szerepel a gyár kínálatában, nevezetesen tűzpirosat. Az összkerék-meghajtású Star 110 lóerős teljes felszereltségű (beleértve a bőrkárpitot is), és a Bãsescu család 71 242,24 lejt fizetett érte. Rövid próbautat téve a gyár udvarán, az elnök igen nagy megelégedéssel nyilatkozott a Dacia első városi terepjárójáról, hozzátéve, hogy jó tapasztalatai vannak az általa két éve használt Dacia Logan személygépkocsiról is, amelyről a jövőben sem fog lemondani. Mi több, nem tartja lehetetlennek, hogy az államelnöki gépkocsiállományt is Dusterekkel gyarapítsák. Egyébként az elnöki hivatal gépkocsiparkjában jelenleg Jeep Grand Cherokee, Mercedes Benz, BMW X3 és X5 terepjárók vannak.

HÍRFOLYAM

* A Golden Tulip csoporttal kötött partnerség révén jövő év elején három két-, illetve háromcsillagos hotelt szeretne átadni Marosvásárhelyen, Aradon és Iasi-ban a francia Louvre szállodalánc. A kifejezetten olcsó szállodák kivitelezésére irányuló projekt összesen 15 millió eurós beruházásból valósulna meg. „A Louvre képviselőivel tárgyalunk romániai szálloda-projektekről. Jelenleg kezdeti fázisban tartunk három, marosvásárhelyi, aradi, iasi-i szálloda esetében, amelyek a Louvre-portfólióhoz tartozó saját márkanévvel működnének. A pénzügyi fedezet függvényében az építkezés idén elkezdődhet, a szállodákat pedig 2011 elején nyitnánk meg" – nyilatkozta tegnap Paul Mãrãsoiu, a Golden Tulip láncot Romániában és Moldovában képviselő Peacock Hotels tanácsadási és menedzsment-cég elnöke.
* Nem lesz elegendő Görögország „megmentéséhez" az épp készülőben lévő európai uniós és valutaalapos mentőcsomag – állítja Soros György. A legendás befektető szerint a várhatóan 50 milliárd euróra rúgó biztonsági hitelkeret csupán elodázza az elkerülhetetlent, és Görögország menthetetlenül bele fog kerülni egy awwdósságspirálba. Mindez azt jelenti, hogy a hatalmasra duzzadó államadósság – idénre a GDP arányában 130 százalékra szökhet föl – finanszírozását csak újabb hitelből tudják majd megoldani, amely folyamat végén elkerülhetetlennek látszik az államcsőd. Soros a várhatóan 5 százalékos kamat mellett folyósított „mentőövvel" kapcsolatban megjegyzi, hogy ha Görögország a piacinál jóval kedvezőbb feltételek mellett kap pénzt az EU-tól, akkor baj esetén várhatóan a többi renitens eurózóna-tag is hasonlóan „baráti" kondíciókat fog kérni. Ez pedig további kérdőjeleket vet föl az eurózóna stabilitásával kapcsolatban.

A 20-22. helyet foglalja el Hargita megye a 10 ezer lakosra jutó építkezési engedélyek alapján

A kibocsátott építkezési engedélyek alapján Hargita megyében kevésbé csökkent az építkezési kedv, mint országos szinten. Tavaly ugyanis megyénkben az építkezési engedélyek száma mindössze 6 százalékkal csökkent, miközben az befejezett lakások száma 13 százalékkal nőtt.

Közismert, hogy az elmélyülő gazdasági-pénzügyi válságot az elmúlt évben alaposan megsínylette a hazai építőipar, valamint az építőanyag-ipar és -kereskedelem. Ezen ágazatok üzleti forgalma jelentős mértékben visszaesett, akárcsak az ingatlanfejlesztőké, s közülük nem egy fizetésképtelenné vált. Mindezt tükrözi az a tény is, hogy az építőipar teljesítménye 2008-hoz viszonyítva tavaly 13,6 százalékos hanyatlást jegyzett. Ez olvasható ki abból a statisztikai adatból is, miszerint országos viszonylatban a 2009-ben kibocsátott építkezési engedélyek száma 21,1 százalékkal volt kevesebb, mint a megelőző esztendőben. Ha a lakásépítkezések alakulását követjük, ugyancsak visszaesésről beszélhetünk: országos szinten tavaly 9,2 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint 2008-ban. Városi viszonylatban a visszaesés 6,9 százalékos volt, ennél viszont jóval jelentősebb vidéki viszonylatban, ahol is a csökkenés 31,2 százalék. Ezek szerint a válságot jobban megérezte a vidéki lakásépítkezés.

A Hargita megyei számadatok tükrében elmondhatjuk, hogy mifelénk kevésbé csökkent az építkezési kedv. Tavaly 665 építkezési engedélyt bocsátottak ki, mintegy 6 százalékkal kevesebbet, mint 2008-ban. Ugyanakkor azonban, az országos tendenciával ellentétben, Hargita megyében nem csökkent a befejezett lakások száma, sőt több mint 13 százalékkal növekedett. Ez a tendencia mindenekelőtt városi viszonylatban mutatkozott meg, ugyanis megyénk városaiban 2009-ben 32,2 százalékkal több lakás épült, mint 2008-ban. Vidéken viszont megyénk esetében is visszaesés mutatkozott, nevezetesen 13,2 százalékos, arányait tekintve azonban ez jóval kevesebb, mint az országos. Éppen ezért megváltozott a városi és a vidéki lakásépítkezések struktúrája is: míg 2008-ban a vidéken épült lakások részaránya 49,7 százalékot tett ki, addig az tavaly 38,1 százalékra zsugorodott. Ezzel egyidejűleg a városon épült lakások részaránya 50,3 százalékról 61,9 százalékra emelkedett. Érdemes utalni arra is, hogy a 10 ezer lakosra jutó kibocsátott építkezési engedélyek, illetve befejezett lakások tekintetében szintén jobb a helyzet, mint az országos átlag, és ennek alapján Hargita megye a mutatószámok tekintetében az országos ranglista 20-22. helyét foglalja el.

A kibocsátott építkezési engedélyek, valamint a befejezett lakások száma alapján túlzás lenne értékelni a beruházási-építkezési tevékenységet. Egyrészt, mert a több lakás önmagában még nem jelenti azt, hogy összességében nagyobb volumenű munkálatokat végeztek a megyében működő cégek. Így például csökkent a közberuházások nagysága. Ugyanakkor egyes kilátásba helyezett ipari jellegű építkezések elnapolódtak, mások pedig esetenként félbeszakadtak. Utalhatunk itt például a jelentős beruházást képező Csíki Plaza kereskedelmi központ munkálatainak leállítására is. Következésképp, felemás eredményekkel zárult megyénk esetében is a 2009-es évi beruházások, valamint építkezések mérlege.

Hecser Zoltán

Copyright © Hargita Népe - 2001