2009. június 19. péntek, XX. évfolyam 115. szám   

Házbontó béke Csíkszentmártonban

Nyugalmuk érdekében lakásról, lóról lemondanak az alcsíki községben élő romák

Néhány épületnek már csak a helye látszik, másoknak a teteje hiányzik – nekiláttak a magyarok telkeire engedély nélkül felépített épületeik bontásának a csíkszentmártoni romák. Azt mondják, a béke érdekében lovaikon is túladtak már.

Jövő hétfőig kaptak határidőt a Csíkszentmárton községhez tartozó Csekefalván élő romák arra, hogy a magyarok területeire engedélyek nélkül felhúzott épületeiket lebontsák, és július 1-jéig arra, hogy lovaikat eladják mindazok, akik nem rendelkeznek földterülettel, kaszálóval. Ezt a két feltételt szabták a két fél közötti konfliktust megoldani hivatott egyeztető tanács magyar tagjai annak érdekében, hogy a romák a faluban maradhassanak.

_ 222 romának összesen 0,45 hektárnyi területe van, a nyilvántartásokban 15 ló szerepelt a tulajdonukban, de saját bevallásuk szerint 67 igavonót tartottak – mondta Mátyás László helyi tanácsos, aki maga is tagja az egyeztető tanácsnak. Azt állítja, ő is látta, hogy dolgoznak a romák a házaikkal, de – amint fogalmazott – nehéz megállapítani, hogy bontják-e, vagy építik azokat. Olyan esetről is tudnak a faluban, hogy egy helybéli földterületére négy épületet húztak fel a cigányok, először egy istállót, aztán már lakóházat is. Ezt az állapotot kívánja megszüntetni a falu magyar lakossága, ezért szabták a lovak eladása mellett azt a feltételt is, hogy a magyarok földjéről tűnjenek el a romák építményei.

_ A falu végén lévő telepen csend volt tegnap délután, amikor odaérkeztünk, a „hadiállapotokra" csak a fokozott rendőri jelenlét utalt: három egyenruhás járőrözött a telepen. Amint megtudtuk, folyamatosan jelen vannak.

_ Bontási munkálatokra utaló zajok vagy netán lázas munka látványa sehol a környéken. A rendőrök mondják, hogy de igen, a látszat ellenére bontanak a romák, és néhány farakásra mutatnak, amelyek állítólag a bontásokból származnak. Az útról felkapaszkodva a dombra, a házak közé, már mi is látjuk a bontások nyomát: magas ganajkupacok jelzik, hogy nemrég itt még istállók álltak. Egy-két faépítmény is tető nélkül tátong már, állítólag lakóházak voltak, most bontják őket. Igaz, nem szívesen. Ezt már a lassan körénk gyűlő romáktól tudjuk meg, akik sorra mutatják azokat az épületeket, amelyeket le kell takarítaniuk a magyarok területeiről.

_ – Mondja meg, naccsága, hová menjek, ha ezt a házat lebontsuk, merre legyek el a három gyermekemmel? – üti meg a jellegzetes síró-panaszos hangot egy párhetes csecsemőt karjában tartó fiatalasszony. És miért nem azelőtt csináltak bajt itt a népek, mielőtt felhúztuk volna a házakat? Most, mire valahogy felépítettük, bontsuk le? – méltatlankodik.

_ És a jajveszékelés meg a sok gyermekről szóló panaszáradat zúdulna is ránk, ha nem jelenne meg a színen egy középkorú roma férfi, aki azonnal véget vet a dolognak. Azt mondja, ő is tagja az egyeztető bizottságnak. Hogy a romák között tekintélye van, az tény, szavára pillanatok alatt elhallgat a siratókórus, és csak a férfi beszél.

_ – Megmondtam nekik, nincs mit csinálni. A házakat le kell bontani, ha békében akarunk élni. Akinek ad a testvére vagy valakije földet, oda építhet, és aztán az állam is megsegít, azt mondták. De ezeket az épületeket innen mind le kell bontani – mutat hosszan a soron. A jajgató fiatalasszony – akinek a háza szintén érintett – máris jönne az ellenvetéssel, hogy igen, de hova menjen – a férfi viszont nem tűr ellentmondást, és folyamatosan mondja: le kell bontani, hogy csend legyen a faluban.

_ Kiderül, hogy neki földje is van, így egy lovat is megtarthat, sőt, a háza igencsak mutatós, portája rendezett az utca elején. Ő mondja el, hogy a falubeli romák immár eladták lovaikat, négy volt még ottjártunkkor a telepen, de állítólag tegnap este már azokat is elvitték.

_ Úgy tűnik – ha egyesek ímmel-ámmal is – próbálnak eleget tenni a romák a többségi lakosság követeléseinek, és – hangadóik legalábbis – a béke fontosságát hangoztatják. A magyarok pedig igyekeznek védeni tulajdonukat, ahogy tudják: a cigánytelep melletti területeket körbesáncolták, hogy se lóval, se szekérrel ne lehessen megközelíteni azokat.

_ Tegnap a prefektus kezdeményezésére a romatémával kapcsolatban ismét ülésezett a Csíkszentmártoni Helyi Tanács. Információink szerint elfogadtak egy ütemtervet, melynek része az is, hogy ma a cigánytelepen tájékozódnak a törvénytelenül felépített házak bontási folyamatáról.

*

Csíkszentmártonban pünkösd vasárnapján robbant ki a konfliktus a két etnikum között, amikor a magyarok egy csoportja – megelégelve egyes romák által évek óta folyamatosan elkövetett garázdálkodásokat, valamint a hatóságok tehetetlenségét – villákat, fejszéket, botokat ragadva rontott a neki a romák viskóinak, jó néhányat összetörve belőlük. A cigányok többsége akkor elmenekült a faluból. Mára már nagyrészük – a hatóságok becslése szerint úgy 70 százalékuk – visszaszállingózott a faluba.

Forró-Erős Gyöngyi

KÖRKÉP

Az udvarhelyiekhez közelít a megyei tanács

Az „emberközeliség és hatékonyság" szellemében kezdi el működését Hargita Megye Tanácsának Székelyudvarhelyi Területi Irodája, amelyet gyergyószentmiklósi után tegnap délelőtt avattak fel. Az ünnepélyes szalagvágással és egyházi áldással megnyitott iroda két helyiségből áll, és a Merkúr Áruház szomszédságában, az 1918. december 1. utca 9. szám alatti épület második emeletén várja az ügyes-bajos dolgaikat rendezni kívánó székelyudvarhelyieket. Az iroda avatóján az esemény fontosságáról beszélt Pál Ernő, a területi iroda vezetője, Borboly Csaba megyei tanácselnök pedig úgy értékelte, minél közelebb történik az ügyintézés, annál hatékonyabb lehet. Verestóy Attila szenátor szerint a területi iroda létrehozása egy jó irányba megtett jó lépés egy olyan út kezdetén, amely élő emberek élő gondjainak a megoldásához vezet, Antal István parlamenti képviselő pedig a székelyudvarhelyi útlevélosztály létrejöttének fontosságához hasonlította a mostani iroda megnyitását.

Az átadáson elhangzott, az iroda fő célja, hogy a székelyudvarhelyi polgárokhoz közelebb hozza a megyei tanácsot, ezáltal megkönnyítve és hatékonyabbá téve a helybélieknek az ügyintézést, legyen szó mindennapi gondokról, tulajdonjogi, terület-visszaosztási vagy engedélyezetéssel kapcsolatos problémáról. Az új iroda a hét négy napján, hétfőn, kedden, szerdán és pénteken 8 és 12 óra között tart nyitva, a terepi ügyfélfogadás 12–16 óra között zajlik. Csütörtökön délelőtt 8–12 óra között terepen van ügyfélfogadás, délután 12–16 óra között az iroda székhelyén várják az ügyfeleket. Borboly Csaba tanácselnök minden hónap utolsó keddjén 10–12 óra között, Sófalvi László alelnök minden hónap első szerdáján 10–12 óra között, Birtalan József megyemenedzser minden hónap harmadik csütörtökén 12–14 óra között, valamint Demény Gábor megyei tanácsos június utolsó keddjén 10–12 óra között tart fogadóórákat.

Lázár Emese

„Kitett múlt" Gyergyóban

A gyergyóremetei és a gyergyóalfalvi közösség is megismerkedhetett tegnap Markó Béla Egy irredenta hétköznapjai című kötetével. A lehallgatási jegyzőkönyveket tartalmazó vaskos kiadvány kapcsán leginkább arra voltak kíváncsiak a Gyergyói-medence falvaiban, hogy ez Markó Béla politikus válaszát jelenti-e ellenfeleinek a múltját illetően. A szerző elmondta, mint politikus kétségtelen, hogy e kötettel „kitette múltját az asztalra", de ugyanakkor kitette magánéletét, Erdély múlt rendszeri kisebbségi létét is, s ezt az írói énje diktálta: fontos a diktatúra természetrajzának ismertetése, a fiatalok figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha nem vigyáznak, megismétlődhet, ami volt. „A hatalom természete a személyi szabadság szűkítése" – összegzett Markó Béla.

A kötet méltatója, Székedi Ferenc újságíró továbbá nyíltan kijelentette: a megfigyelések más köntösben ugyan, de ma sem ritkák, tudni kell tehát legalább a múltbéli megfigyelőkről.

Balázs Katalin

Nézőpont

Kapkodás, tétovázás

Hogy a Boc-kormány kapkod, vagy éppen ellenkezőleg, tétovázik, bizonytalankodik, annak már többször tanújelét adta. Szerdán ismét „bizonyított": miután vasárnap a nagy dérrel-dúrral összehívott rendkívüli kormányülésen jóváhagyta az Első lakás programra vonatkozó 2009/60-as sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit, szerdán máris módosította, azaz az okiraton meg se száradt a tinta és azt már át is írták. Ez pedig nem jelent egyebet, mint átgondolatlanságot, megalapozatlanságot, kapkodást. Az első változatban egyébként tételesen az szerepelt, hogy a program keretében csak a meglévő lakásállományból lehet vásárolni majd lakásokat. Tehát egy lakásvásárlási programról volt szó, és nem lakásépítésiről. Múlt időt kell használnunk, mert a szerdai kormányülésen a program hatósugarát kiterjesztették ugyanazon hitelezési feltételek közepette az épülőfélben lévő tömbházakra, illetve a majdan építendő lakásokra is, két megszorítással: az építőnek kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy 18 hónap alatt befejezi a leszerződött lakást, másrészt a hitelkedvezményezett nem építhet saját rezsiben lakást, csak szakcéggel megkötött szerződés alapján. Egyes feltételezések szerint az ingatlanfejlesztők nyomására egészült ki ez a program, mivel félhivatalos értesülések szerint országszerte több mint 60 000 lakás leledzik pillanatnyilag a kivitelezés különböző szakaszában, s azok jelentős részénél szünetel a munka. Mindezt azonban bizonyára a kormány illetékesei is tudták, mint ahogy azt is, hogy a vasárnap elfogadott jogszabály abban a formájában nemigen serkentheti az építő és az építőanyag-ipart. A nagy sietségben minderről megfeledkeztek. Idetartozik az is, hogy Boc kormányfő amolyan ragyogó fegyvertényként könyvelte el, hogy az alkalmazási normákat a megszabott határidő előtt (június 19.) sikerült elfogadni. Ám most utólag úgy tűnik, hogy a szerdai „átszabással" fordítva sült el a fegyver, a kapkodás fegyvere…

A kapkodás lemérhető abban is, hogy az elmúlt hónapok során nem egy sürgősségi kormányrendeletet, kormányhatározatot rövid időn belül módosítottak. Például a turisztikai projektek finanszírozására vonatkozó, áprilisban megjelent 2009/426-os kormányhatározatot június 3-ig kétszer.

Más vonatkozásokban viszont habozik, tétovázik a kormány. Itt van például a sürgős teendők közé sorolt, a kormányprogramban prioritásként szereplő decentralizáció problematikája. Azzal kapcsolatosan ilyen-olyan ígéretes megnyilatkozások hangzottak el, a kormányfő, illetve a miniszterek felvázolták konkrét elképzeléseiket. Érdemben azonban nem sok történt, és ami történt, az is csak papíron. A május 21-én megjelent 2009/562-es kormányhatározattal jóváhagyták az egészségügyi rendszer decentralizálási stratégiáját, a június 11-én megjelent 2009/563-as kormányhatározattal pedig az ifjúsági és sporttevékenység decentralizálásának szabályzatát. Hogy miért van szó egyik esetben stratégiáról, a másikban pedig szabályzatról, azt nem tudni, de azt igen, hogy mindkét jogszabály esetében fellelhetőek a tétovázás jelei. A sporttevékenységre nem szerepelnek határidők. A minisztériumnak például egy névjegyzéket kell összeállítania azokról a municípiumi sportklubokról és ingatlanokról, amelyek az állam köztulajdonában vannak, s amelyek a decentralizáció révén átkerülnének a helyi közigazgatási hatóságok ügykezelésébe. De hogy mikorra kell elkészülnie ennek a listának, arról egy szó sincs. A helyi rendőrségek létrehozása tekintetében egyelőre még csak egy igen kifogásolt egyenruha modelljét mutatták be, és nem tudni, hogy milyen pénzforrásokat igényelne ennek a testületnek a létrehozása. A mezőgazdasági minisztérium hálózatának decentralizálása a kormány szerdai ülésének napirendjén szerepelt. Némi habozás után az lekerült a napirendről.

Hecser Zoltán

Lopott mopeddel krosszoztak

Egy ritkán használt garázsból kötötte el a járművet a 14 éves, illetve a 17 éves fiú. A rendőrség tegnapi közleménye szerint a suhancok még június 7-én este törtek be az épületbe, majd csendben eltolták a járművet egy raktárba. A tolvajok másnap beindították a gépet, és attól kezdve mindennap jártak vele egyet egy közeli erdei úton, mígnem elfogyott belőle az üzemanyag. Ezután elrejtették az Olt partján, a bányavállalat területén.

A tulajdonos kedden tett bejelentést arról, hogy eltűnt a mopedje. Mint kiderült, már két hete nem járt a garázs környékén, ezért nem vette észre a behatolást. A rendőrök szerdán azonosították és elkapták a tolvajokat, akik részletesen beismerték a tettüket és elmondták, hol található a jármű.

Vadkárok és túramotorok okoznak fejfájást

Az utak állapota és a villamos energia szolgáltatásának hiányosságai mellett a túra-motorkerékpárokkal, valamint homokfutókkal, motoros hószánokkal való egyre erőszakosabb közlekedés jelenti az aktuális, gyors megoldásra váró problémákat az udvarhelyszéki településeken – derült ki tegnap a székelyvarsági Küküllő Tanyán tartott Udvarhelyszéki Polgármesterek Soros Ülésén.

„Itt minden napirendi pont megért egy misét" – tekintett vissza az estébe nyúló polgármester-találkozóra Bokor Botond és Bálint Elemér fenyédi és oroszhegyi elöljáró. A megyei tanács által szervezett összejövetelen hosszúra nyúlt a problémák lajstroma, de az önkormányzati vezetőkkel, szakigazgatókkal sikerült a polgármestereknek megbeszélniük, mi foglalkoztatja őket.

Az utak állapota sarkalatos pontja volt a tárgyalásnak, ennek kapcsán Borboly Csaba megyei tanácselnök elmondta, hogy a tervezési munkálatokra fektetik a hangsúlyt, ezért idén nem lesznek látványos megvalósítások. A jó tervekre ellenben – mondta – szükség van azért, hogy ha kormányra kerül ismét a magyarság, és sikerül nagyobb kormánypénzeket lehívni, akkor a kész dokumentációkkal könnyen és gyorsan lehet majd ezeket felhasználni. Az elnök szerint nem karbantartási munkálatokat szeretnének, hanem térségi szintű aszfaltozási munkálatokat, hisz csak így lehet hosszú távon jó utakat biztosítani.

A túra-motorkerékpárok, motoros hószánok, homokfutók egyre nagyobb problémát jelentenek, ezeket szeretnék besorolni a forgalomba, mert ez jelentheti a megoldást arra, hogy ne a forgalom elől lezárt, turisztikailag értékes területeken közlekedjenek. A Székelyudvarhelyi Forgalmi Rendőrség parancsnoka, Ioja Viorel szerint ezek nem közlekedhetnének például erdőben, ahol sok kárt okoznak az élővilágban. Megoldásként az a javaslat született, hogy a települések hozzanak létre olyan pályákat, ahol ezeket a járműveket használhatják. Közúti megfigyelő-kamerák vásárlása is szóba került, a rendőrparancsnok szerint ezek a közbiztonság nagyon fontos eszközei, és ajánlotta a megvásárlásukat. „Megoldást helyben kell találni, mégpedig a helyi rendőrséggel együttműködve – mondta lapunknak Bálint Elemér. Az oroszhegyi polgármester szerint tetemesebb büntetést legfennebb a magántulajdon-sértés kapcsán lehet kiszabni a rendbontókra, feltéve, ha sikerül beazonosítani őket. Ezért fontos, hogy összeírják a falu motorosait, és kordában tartsák őket.

A vadkárok problémája már a tavalyi önkormányzati választások kampányában is az egyik leggyakoribb problémaként szerepelt, az emberek panasza az, hogy nem kapnak kártérítést, és a károk egyre nagyobbak. A székelyvarsági találkozón ugyanakkor szó került a tej-kifli programról, a pályázási lehetőségekről, a tavaly év végén kiutalt és visszavett kormánypénzek visszaszerzésének módozatairól, a vadkárok orvoslásáról, a több községet érintő, gyenge erősségű villanyáram megoldásra váró problémájáról, az illegális szemétlerakásról és a vidékünkön is egyre gyakoribbá váló vadturizmus okozta károkról. Summázva a csütörtöki eseményt: Udvarhelyszéken csak a települések neve különbözik – a problémák egyformák.

HN-összeállítás

A meleg víz jövőjéről találgatnak

Közel tíz napja nincs meleg víz a gyergyószentmiklósi tömbházakban, ezért lakossági fórumra hívja a város lakóit a helyi RMDSZ, hogy választ kaphassanak a közüzemnél kialakult helyzetre. A ma 19 órakor kezdődő esemény szervezője, Barti Tihamér szerint a találkozón szakemberek is lesznek, nekik, valamint a városvezetőnek, a közüzem igazgatójának és a Hargita Gáz Rt. vezetőségének is feltehetik kérdéseiket a városlakók.

A fűtés- és melegvíz-szolgáltatás sosem működött zökkenőmentesen Gyergyószentmiklóson, és a mostanihoz hasonló állapottal is többször szembesültek már a gyergyóiak.

Csibi Márti

A Bolyai Egyetem emlékére

Összeül ma a csíki RMDSZ Területi Küldötteinek Tanácsa, majd a megbeszélést követően, 13 órától egy rövid ünnepségen emlékeznek meg az 50 éve beolvasztott Bolyai Egyetemről a csíkszeredai Szentkereszt-plébánia udvarán.

_ A tervek szerint a megemlékezés után egy 22 tagú csíki küldöttség indul Kolozsvárra, csatlakozni a tüntetőkhöz, akik este 8 órától a Babes–Bolyai Tudományegyetem Farkas utcai főépülete előtt gyertyás élőlánccal kívánnak megemlékezni a Bolyai Egyetem fél évszázaddal ezelőtti beolvasztásáról – nyilatkozta Korodi Attila képviselő.

Már húsz éve volt? (23.)

Kitört a gyalázat

Előreszaladtunk egy kicsit, az 1989. június 20-i, keddi lapszám van a kezemben, az első oldalon a munka frontjáról érkezett jelentések megnyugtathatták az akkori olvasót: telnek a szénatárolók és a silógödrök, bőségesen lesz takarmány, az időjárás nem akadály, nagy tejhozam – tallózok az alcímekből. A második oldalon a sportrovatból megtudtuk, hogy véget ért a C osztályos labdarúgó-bajnokság. Hargita megye csapatai közül az Udvarhelyi Haladás második, a Csíkszeredai Rapid harmadik lett, hatodik a Gyergyói Jövő, tizennegyedik a Keresztúri Egyesülés lett, a balániak viszont kiestek. A harmadik oldalon furcsa cikk van a Tusnád községi néptanácsról: az írás a fogadóórákról, a néptanács munkájáról szól, szerzője a polgármesterrel, az alelnökkel és a „propagandakérdésekért felelős titkárhelyettessel" is szóba állt, ám nem írta le egyikük nevét sem! Azt viszont leszögezte: „lényeg a bizalom a falusfelek, valamint a helyi párt és állami szervek között". A lap negyedik oldalán viszont kitört a gyalázat: „A Budapesten lezajlott szocialistaellenes, revizionista és románellenes súlyos megnyilvánulásokkal kapcsolatban" a román külügyminisztérium állásfoglalását lehetett olvasni. A „provokációk" címszó alatt gyakorlatilag Nagy Imre június 16-i újratemetését és az ezzel járó hatalmas tüntetést értették, a kommunista diktatúra ellen tiltakozók nyilvánvaló módon „deklasszálódott, legionárius, fasiszta elemek" voltak. A megszeppent olvasó megtudhatta azt is, hogy „a dolgozók számos gyűlése juttatja kifejezésre a román nép felháborodását". Arról, hogy tételesen mi is történt Budapesten, egy árva szó sincs. Ezt viszont a Székelyföldön élők már rég tudták a Szabad Európa Rádióból... Egy napra rá újra a negyedik oldal volt a legérdekesebb, itt már tudtára adják az olvasónak, hogy Nagy Imre újratemetéséről volt szó, érdekes módon a Budapesten történtekről a TASZSZ szovjet hírügynökség jelentését közli a Hargita, a névtelen szovjet kommentátor hangsúlyozza: „...a szovjet csapatok kivonása, a Szovjetunió vádolása valamennyi gazdasági problémáért és a magyar történelem tragikus eseményeiért – íme, a fő célkitűzések, amelyek egész sor alternatív és ellenzéki csoportosulás előtt állnak." Magyarország már felébredt...

A Hargita újságírói jól elvoltak azzal, hogy „Háztáj fogatok a silózásnál" címmel ünnepeljék a „ciceui fogatok" teljesítményét, a csicsói emberek ugyanis „naponta hármat-négyet is térve nyolcvan tonna zöldtömeget vittek a silógödrökbe." 1989. június 22-én Bogos Sándor első oldalas cikkének címében leszögezte: „Ha van kaszálógép, azt használni is kell!" A magyarországi eseményekről már szó sem volt, azt viszont hadd jegyezzük le, hogy az A osztályos focibajnokság is véget ért, a Steaua újabb bajnoki címet szerzett...

Összeállította: Szondy Zoltán

Udvarhely megálljt mondhat a filmeknek

Ugyan egy-két évet még várni kell arra, hogy a romániai tévénéző maga állíthassa össze saját kábelcsatorna-csomagját, a fotel kényelmét valószínűleg már az is növeli, ha „uralkodhat" a műsorok felett. A székelyudvarhelyi UPC-előfizetőknek ugyanis tegnaptól már megvan ez a lehetősége, miután a kábeltévé-, internet- és telefonszolgáltató cég a Küküllő-menti városban is elindította digitálistévé-rendszerét, amely a már kiépített kábelhálózatot használja. Az előfizetőnek nincs szüksége külső antennára, csupán a beltéri egységre kell rácsatlakoztatnia a tévékábelt, hogy aztán távirányítóval a kezében eldönthesse, milyen programmal tölti ki szabadidejét. A lehetőségek alapjaiban hasonlítanak a konkurens vállalatok digitálistévé-szolgáltatására, a UPC-nél viszont rögzíthető, megállítható vagy visszanézhető bármely műsor, előre beprogramozható a beltéri egység, hogy melyik adást rögzítse a 65 órányi műsor tárolására képes memóriájában. A legolcsóbb csomag 60 csatornát tartalmaz, a leggazdagabb változatban 114 adó nézhető, és bármelyikhez választható a tíz magyar kanálist sugárzó UPC Pannónia csomag.

Pénzügyi ellenőrt vettek őrizetbe

Kenőpénzt kért a közpénzügyi igazgatóság két felügyelője. Egyiküket tetten érték és őrizetbe vették a rendőrök.

Ezer lejt kértek a felügyelők egy csíkszeredai vállalkozótól, hogy cége áfa-visszaigényléssel kapcsolatos rendellenességeitől eltekintsenek. A vállalkozó rábólintott, majd azonnal feljelentést tett – adta hírül tegnap a korrupcióellenes igazgatóság és a rendőrség közös közleményben.

A megyei közpénzügyi igazgatóság pénzügyi ellenőrzési osztályának munkatársai és a vállalkozó szerdára beszélte meg a kenőpénz átadását. A találkozón csak az egyik felügyelő jelent meg, aki át is vette a 10 darab százlejest tartalmazó borítékot. Nem jutott vele messze, mert azonnal lecsapott rá egy ügyészből, illetve a korrupcióellenes igazgatóság és a rendőrség tisztjeiből álló csoport. A feljegyzett sorszámú bankjegyek azonosítását követően őrizetbe vették S. I.-t, akinek 29 napos letartóztatását csütörtökön rendelte el a törvényszék.

HN-informácíó

Nyolcadikosok rangsorolása

A tanfelügyelőség honlapján közzétették a nyolcadik osztályt végzett diákok felvételi jegyeit. Abból, hogy ki hányadik helyen áll a sorrendben, a bejutási lehetőségekre is következtetni lehet.

Hargita megye tanfelügyelőségének holnapján a Felvételi, beiskolázás címszó alatt böngészhető a nyolcadikosok rangsora, amelyet a felvételi jegyek alapján állapítottak meg. A felvételi alapját képező jegy a négy év átlagából, valamint a hetedik és nyolcadik osztályban írt félévi dolgozatok kerekítetlen jegyének átlagából áll. A táblázatba belefoglalták ezeket az általánosokat is, valamint a két év dolgozatjegyeit. Csak a négyévi és dolgozatjegyek átlagát tartalmazó oszlopokat figyelve világossá válik, hogy az egységes témájú dolgozatokra kapott jegyek átlaga mindenkinél kisebb, akár egy egész jeggyel is, mint a négy év átlaga, tehát ezek a jegyek rontottak a tanulmányi eredményen.

Hargita megyében 9,50 fölötti jeggyel vesz részt a számítógépes sorsoláson 67 diák, és összesen 323-nak van kilences fölötti általánosa. További 802 tanulónak nyolcas és kilences közötti általánosa határozza meg, hol, milyen osztályban folytatja tanulmányát. 853 diáknak van hetes és nyolcas közötti általánosa, közülük nagyon sokan nyolcas fölötti jeggyel végezték el az általános iskola felső tagozatát, jegyüket a dolgozatok rontották le. 1248 diáknak van hatos és hetes közötti általánosa, 253-an pedig ötös és hatos közötti jeggyel felvételiznek. Végül 18-an átmentek ugyan év végén, a négyévi általánosuk is ötös fölött van, a dolgozatok azonban négyes alá rontották a felvételi jegyüket. A számítógépes elosztáson ők is részt vesznek.

Takács Éva

ORSZÁG – VILÁG

Ismét romániaiakat támadtak

Újabb romániai bevándorlókat támadtak meg ismeretlenek szerda éjjel Észak-Írországban, ahol egy nappal korábban több család kénytelen volt a támadások elől egy templomban menedéket keresni.

Egy család házának ablakát kővel bedobták, a lakók közül senki sem sérült meg – közölte a belfasti rendőrség. A hatóságok szerint rasszista támadásról volt szó, a megtámadottak nagy része ugyanis Romániából származó roma kisebbségi bevándorló. Az elmúlt napokban ismeretlen elkövetők mintegy 115 románt üldöztek el, fenyegettek meg vagy dobáltak meg kövekkel. Húsz család, köztük egy 5 napos kisbaba, kénytelen volt egy templomban menedéket keresni. Számukra a hatóság egy közösségi házban biztosított helyet. A románok szeretnének visszatérni hazájukba. Mióta Románia 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, több ezer roma költözött a gazdagabb nyugati országokba, ahol többnyire nyomorúságos körülmények között élnek. Írországban kormánybecslések szerint kis számú, mintegy ezer fős Romániából érkezett népesség él. A belfasti támadások nem az elsők Európában. A 2007-ben történt olaszországi eset óta több környező országban is történtek romaellenes incidensek. A gazdaság romlásával és a bevándorlások számának növekedésével a faji feszültségek kiéleződnek. Ezzel is magyarázható, hogy a múlt heti európai parlamenti választásokon több országban is mandátumokat szereztek szélsőjobboldali pártok.

Gyászolnak a tüntetők

Az iráni Őrök Tanácsa holnap találkozik a három vesztes elnökjelölttel, hogy megvitassák a június 12-én megtartott választás ügyében felmerült panaszokat – közölte tegnap az iszlám köztársaság egyik legbefolyásosabb, 12 tagú testületének szóvivője az állami rádióban.

Megkezdte az Őrök Tanácsa a múlt heti voksolással kapcsolatban benyújtott, összesen 646 panasz „alapos kivizsgálását". A kifogásokat a három érintett – Mir Hoszein Muszavi, Mehdi Karubi és Mohszen Rezai – személyesen is felvetheti a testület holnapi rendkívüli ülésén. Tegnap folytatódott Muszavi híveinek tüntetése Teheránban, ahol a demonstrálók az ENSZ képviselete előtt gyűltek össze. Szemtanúk beszámolója szerint többen „ENSZ – hol vagytok?" feliratú transzparenseket emeltek a magasba. A tüntetők többsége fekete ruhában jelent meg, miután Muszavi korábban arra kérte a résztvevőket, hogy a hétfőn lelőtt hét tüntetőre emlékezve öltözzenek a gyász színébe. Délutánra több tízezer feketébe öltözött, gyertyával felvonuló ember lepte el a Khomeini imám teret. A síita klérus 86 tagjából álló Szakértői Tanács közben üdvözölte a magas – 85 százalékos – részvételi arányt, ám a Mahmúd Ahmadinezsád elnök győzelmét mutató, viszont az ellenzék részéről vitatott választási eredményekről nem nyilatkozott. A hivatalos végeredmény szerint Ahmadinezsád a szavazatok 62,6 százalékát szerezte meg, legfőbb riválisa, az egykori kormányfő Muszavi 33,75 százalékot kapott. Muszavi választási csalásra hivatkozva az eredmény érvénytelenítését és új választások kiírását követelte, hívei a választás óta minden nap tüntetnek Teheránban.

MTI

Magyar képviseleteket zárnak be

Költséghatékonysági megfontolásból négy nagykövetséget és nyolc főkonzulátust zárat be a magyar Külügyminisztérium. Balázs Péter, a magyar diplomácia vezetője szerint Magyarország külképviseleti hálózata túlméretezett, hatékony működtetéséhez arányba kell hozni az ország pénzügyi erőforrásaival, valamint a minisztérium központi apparátusának teljesítőképességével – idézi a minisztert az Új Magyar Szó. Európában Luxemburgban szűnik meg a nagykövetség, a magyar érdekek képviseletét a brüsszeli nagykövetséghez delegálják. Dél-Amerikában felszámolják a caracasi (Venezuela) regionális irodát és bezár a Santiago de Chilében működő nagykövetség is, Délkelet Ázsiában pedig a malajziai, Kuala Lumpurban működő nagykövetségre kerül lakat. Európában a düsseldorfi, a lyoni és a krakkói főkonzulátus szűnik meg.

A Hargita Népe kérdésére válaszolva dr. Szabó Béla főkonzul elmondta, a csíkszeredai főkonzulátus soha nem is szerepelt a bezárandó külképviseletek listáján. – Természetesen az intézkedés a csíkszeredait is érinti, takarékoskodik minden képviselet, mi is kisebb létszámmal dolgozunk – mondta a főkonzul. A létszámcsökkentés nem hat ki az ügyfélfogadás programjára, azt kizárólag az ügyfélforgalom határozza meg, tájékoztatott dr. Szabó Béla.

Sajtószűrő

Pazarló a sportminiszter is...

Az Adevãrul arról ír, hogy a gazdasági válság új lendületet adott az uzsorásoknak, akik a törvényt kihasználva csalják csapdába a gyanútlanokat. A napilapok apróhirdetés-rovata tele van kölcsönt ajánló hirdetésekkel, s az Adevãrul egyik riportere inkognitóban járt utána, hogy milyen feltételekkel lehet 10 000 euróhoz hozzájutni. A havi 10 százalékos kamat mellett egy lakást is fel kell ajánlani közjegyző előtt garanciaként, és itt jön a történet igazi érdekessége: sok olyan eset volt, hogy egy harmadikként beépített bizalmi ember megnyugtatta a klienst, hogy most pár hónapig nem kell a kamatot fizetni, mert a hitelező külföldön van, s ezután a csapda bezárult, a szerződés megszegése miatt indított perek a lakás elvesztésével jártak... Az Evenimentul zilei elégedetten közli velünk: az Interpol által kiadott körözés nyomán az Egyesült Államokban letartóztatták Mihai Necolaiciuc urat, a román vasút volt igazgatóját, aki szerény és szorgos tisztviselőként 2000–2003 között 111 millió (!!!) dollárral könnyítette meg a CFR kasszáját. Abban az időben a PSD-kormányzott, és Miron Mitrea volt a szállításügyi miniszter, akinek érdekes módon nem tűnt fel ennek a hatalmas összegnek a hiánya. Bizarr történetet írt le a România liberã: egy 18 éves belga leányka azzal vádol egy román „művészt", hogy a kért három csillag helyett 56-ot tetovált az arcára! A leány szerint ez azért történt meg, mert a román rosszul beszélt franciául és angolul, s ezért félreértette, hogy miről szól a rendelés. Miután Andrei Plesu kifejtette, hogy Romániában is kötelezővé kellene tenni a választáson való részvételt, a Gândul körkérdést intézett pár személyiséghez, hogy mi a véleményük erről. A megszólaltatottak között nem volt politikus, az írók, színészek döntő többsége elutasította a javaslatot. A sportsajtó nyomán a Cotidianul is átvette a felháborító hírt: Monica Ridzi ifjúsági és sportminiszter utasítására a tárca 630 000 eurót költött az Ifjúság Napjára, a fiatal politikus ugyanis azt akarta, hogy százezer fiatalt csaljon az utcákra. Ez nem jött össze, viszont a két kiemelt rendezvény, melyre Bukarestben és Costinesti-en került sor, elgondolkodtató számlákat hagyott hátra, sikerült például hihetetlenül magas áron, 75 000 euróért színpadot emelni... Arról pedig talán beszélni is fölösleges, hogy vannak sportágak, melyeknek évi támogatása kevesebb annál, mint amit egy nap alatt a miniszterhölgy eltapsolt.

Nézzünk át Magyarországra: a Népszabadság Bolíviából közöl friss híreket, tételesen azt, hogy a letartóztatott Tóásó Előd továbbra is él hallgatási jogával, és erre egyszerű oka van – fél. Az nem derül ki, hogy mitől is fél az erdélyi fiatalember, akiről egy olyan fotót közölnek, melyen távcsöves puska van a kezében. Amúgy csak itt Csíkban ismerek tucatnyi embert, akinek távcsöves puskája, vagy légpuskája van, de ettől még nem terroristák. A Magyar Nemzet Bajnai Gordon magyar kormányfőt idézi, aki vidáman közli mindenkivel, akit illet: nem kizárt, hogy Magyarország újabb kölcsönért folyamodik a Nemzetközi Valutalaphoz. Ez igen, ezek szerint sikerült rekordgyorsassággal elkölteni a közelmúltban kapott hitelt.

Szondy Zoltán

SPORT

Négyszázezer lejhatékonyabb elosztása

Sporttámogatási javaslat a csíkszeredai helyi tanács asztalán

A csíkszeredai költségvetésből elkülönített, kizárólag sporttámogatásokra fordítható négyszázezer lejes pénzkeret kiutalásának átláthatóbbá tételére dolgozott ki egy javaslatot Lászlófy Botond sportszervező. A szakmai vitaanyag a legutóbbi tanácsülésen eljutott a városi tanácsosokhoz is.

– Csíkszeredában rengeteg támogatási formája van a különböző sporttevékenységeknek, ám mindez napjainkban sincs szabályozva. Sok olyan visszajelzés érkezett a polgármesterei hivatal alintézményeként működő Csíki Sportegylethez, amely megkérdőjelezte a sportösszegek odaítélésének átláthatóságát. Olyan esettel is találkoztunk, amikor az egyes sportágak vezetői nem tudták, hogy mi alapján részesültek támogatásban. Épp ezért az ország közel száz településének ilyen irányú támogatási rendszerét tekintettem át, amelyet követően megszületett egy javaslatféleség – mondta a HARGITA NÉPE megkeresésére Lászlófy.

Utánpótláson a lényeg

A Csíki Sportegylet eddig nagyjából a beérkezett kérések alapján támogatta a különböző sportágakat, így állhatott elő az a helyzet – véli a sportszervező –, hogy az országos szinten is elismert siklóernyősök ezer lejt, a sakkozók háromezret, a teniszezők pedig közel kétezerötszáz lejt kaptak tavaly. A tervezet értelmében kiemelt csapatsportágak – ide tartozik a jégkorong és a cselgáncs – ezentúl is a legnagyobb támogatásban részesülnek, akárcsak az utánpótlás-nevelési tevékenységek. Ám a többi sporttevékenységek már százalékos megoszlás szerint kapnának támogatást. Erre a mellékelt táblázatban térünk ki.

– Hiába nagyon népszerű tevékenység az amatőr labdarúgás, e sportág esetében a szakmai munka csak ifjúsági szintig van kiépítve, azon a szinten túl már nem lehet komoly felkészülési tevékenységről beszélni. Ezzel ellentétes példa a világversenyeken és olimpiákon részt vevő csíkszeredai biatlonosok vagy akár a rövidpályás gyorskorcsolyások munkája – tette hozzá a kezdeményező.

Azok a sportágak kerülnének tehát előtérbe, amelyek felépített utánpótlásrendszerrel, valamint hosszú távú elképzelésekkel rendelkeznek, a munkát pedig szakképesített személyek végzik.

Városi olimpiai pénzalap

A szakanyag egy városi olimpiai pénzalap létrehozását is javasolja. Ezáltal is lehetne segíteni az olyan tehetséges sportolókat, akik már válogatottak, és jó eséllyel pályáznak a következő olimpiára való kijutásra. A városi és a megyei vezetőség is pénzzel támogathatná ezen sportolók felkészülését. Az önszorgalomból elkészített tervezetet a városi tanácsnak kell megvitatnia.

Kozán István

A Progym nem indula MOL Ligában

Pénzügyi és pályagondok miatt nem tud elindulni a 2009/10-es MOL Liga-szezonban a gyergyószentmiklósi Progym jégkorongcsapat – tájékoztatta lapunkat Kopacz Zoltán, a klub elnöke.

– Több korábbi támogatónkkal is sikertelenül végződtek a szponzori tárgyalásaink, ezért a Progym- Hargita Gyöngye vezérkara hivatalosan visszavonta a MOL Liga küzdelmeire leadott nevezését. Ennek következményeként viszszalépünk a közös román– magyar liga 2009/2010-es küzdelmeitől – tudtuk meg az elnöktől, aki azt is elmondta, hogy Gyergyószentmiklós Városi Tanácsa is jelentősen csökkentette támogatását: a tavalyi 160 ezer lej helyett idén csak alig több mint 50 ezer lejt utal át a Progym számlájára. Ugyanakkor a gyergyói jégcsarnokban uralkodó állapotok is elfogadhatatlannak bizonyulnak: a palánk, a világítás, az öltözők állapota nem felel meg az előírásoknak.

– Azért hoztuk meg most a döntésünket, mert június 20-ig van lehetőség következmények nélkül visszalépni az indulástól. A későbbi meghátrálókat a MOL Liga szervezőbizottsága 100 ezer eurós büntetéssel sújtja – tette hozzá az elnök.

A jégkorong.blog.hu internetes oldal úgy tudja, hogy a gyergyószentmiklósi csapat helyett az eddig tartalékcsapatként számon tartott szlovák 2. ligás HKM Lucenec (Losonc) indul a MOL Ligában.

HN-információ

Cselgáncseredmények

Az ausztriai Grazban léptek szőnyegre a Kézdivásárhelyi Sportclub és a Csíkszeredai Sportclub dzsúdósai az elmúlt hétvégén. Eredmények: U 20-as korcsoport: Gál Domokos (100 kg) 2. hely. Senior: Gál Domokos (100 kg) 3. hely, Gercuj Adél (78 kg) 1. hely, Papp Róbert Flórián (73 kg) 5. hely, Sinka Szabolcs (66 kg) 5. hely, edzők: Cseke Szilárd, Sinka Szabolcs. U 11-es és U 13-as kategória: Dávid László (30 kg) 1. hely, Dobos Oszkár (30 kg) 2. hely, Stoica Márk (66 kg) 2. hely, László Tamás (50 kg) 3. hely, Fülöp Árpád (34 kg) 5. hely. Edző: Dánél Sándor. Az edzők köszönetet mondanak a szülőknek és Dávid Béla gépkocsivezetőnek.

Veszélyben a vuvuzela

A házigazda dél-afrikai válogatott kétgólos győzelmet aratott szerdán Új-Zéland csapata felett a labdarúgó Konföderációs Kupán. A hazai gárda ezzel nagy lépést tett a továbbjutás felé, ugyanis csak akkor nem jut elődöntőbe, ha a zárókörben kikap Spanyolországtól, míg Irak legyőzi Új-Zélandot, s a gólkülönbsége is rosszabb lesz, mint ázsiai riválisának. Tegnap a B csoportban Brazília az Egyesült Államokat fogadta és győzte le 3–0-re. Az Egyiptom–Olaszország találkozó lapzártánk után ért véget.

Még egy érdekes hír: a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) csak a torna után dönt arról, hogy betiltatja-e a dél-afrikai Konföderációs Kupán a szurkolók által használt trombitát. A vuvuzela nevű műanyag hangszert a stadionok bejáratánál ingyen osztogatják, és a nézők folyamatosan fújják, aminek következtében számos panasz érkezett már az európai televíziós csatornáktól. A közvetítő társaságok tudósítói alig hallják a saját hangjukat a méhrajszerű zúgásban.

Vb-n a két Korea

Futballhistóriai sikert ért el az észak-koreai labdarúgó-válogatott azáltal, hogy – a dél-koreaiak együttesét követve – csoportjából kijutott a 2010-es világbajnokságra: első ízben fordul elő ugyanis, hogy a Koreai-félsziget mindkét országának csapata ott lehet a sportági csúcstalálkozón.

A Koreai NDK csapata azzal harcolta ki a jogot, hogy szerda este gól nélküli döntetlent játszott Rijádban, így – a Koreai Köztársaságnak 16 ponttal az ázsiai 2-es selejtezőcsoport első válogatottja mögött – másodiknak futott be. Az északiak történetükben másodszor lehetnek ott a vb végső fázisában: első ízben – és eddig utoljára – az 1966-os világbajnokságon szerepeltek. A jövő évi labdarúgó-világbajnokságra, amelyen 32 együttes lép pályára, a házigazda Dél-afrikai Köztársaság „helyből" induló csapata mellett Európából eddig Hollandia, Ázsiából pedig Ausztrália, Japán, a Koreai Köztársaság és a Koreai NDK válogatottja harcolta ki a részvételi jogot.

Sportesemények a hétvégén

Fogathajtó-bemutató Homoródfürdőn

Szombaton rendezik a III. Szent János-napi fogathajtó- bemutatót, a rendező ezúttal is a homoródfürdői Lobogó Panzió. A homoródi esemény programja 12 órakor kezdődik. Főbb programpontok: akadályhajtás fogatokkal, szinkronhajtás, díjkiosztás a gyerekeknek, gyalogos díszkörfutás, díjkiosztás az akadályhajtás fogatosainak, díjugratás, mazsorettek bemutatója, díjkiosztás a díjugratóknak, díjkiosztás után éjszakába nyúló szabadtéri buli.

Futóverseny Csíkszeredában

Az olimpiai eszme népszerűsítése érdekében szervez futóversenyt holnap délelőtt Hargita Megye Sportigazgatósága. A délelőtt kilenc órakor kezdődő sporteseményre a sportigazgatóság székhelyén ma 9–15 óra között lehet benevezni. Ugyanakkor a helyszínen is lehet iratkozni szombat reggel 8–8.45 között. A 2,5 kilométeres táv útvonala: Jégpálya utca – Brassói út – Hóvirág utca – Gábor Áron utca – Bolyai utca – Ifjúság utca – Hősök utca.

Megyei kupadöntő

Balánbányán rendezik a 2009/ 10-es labdarúgó Románia-kupa megyei szakaszának döntőjét. A délelőtt 11 órától kezdődő eseményen a Balánbányai ASA a Székelyudvarhelyi Roseallal mérkőzik.

GAZDASÁG

Kiállta az alkotmányossági próbát

Alkotmányosnak nyilvánította a minimáladót bevezető 2009/34-es sürgősségi kormányrendeletet az Alkotmánybíróság. A taláros testület a Nemzeti Liberális Párt honatyáinak azon érvelését, hogy egy új adónem bevezetéséről lenne szó, nem fogadta el. Közben a minimáladó bevezetése által kirobbantott piacvizsgálások kiderítették, hogy rengeteg vállalkozást csak azért jegyeztek be, hogy rajtuk keresztül külföldiek földet vásárolhassanak.

Összhangban van az alkotmány 53. szakasza (2)-es bekezdésének előírásaival a minimáladó bevezetése, az Alkotmánybíróság 787/ 2009-es számú döntése szerint (a Hivatalos Közlöny június 12-ei számában jelent meg). A taláros testület úgy értékelte, hogy a minimáladó bevezetése egyes adófizetői kategóriákra vonatkozóan nem egy újabb adót, egy újabb adókötelezettséget jelent, hanem a jövedelmi adó egy másik kialakítását azon adófizetőkre nézve, akikre a sürgősségi kormányrendelet vonatkozik.

Jogszerű adókerülés

A megindokolás szerint a gyakorlat valósága azt tükrözi, hogy egyes adófizetői kategóriák rendszeresen elkerülték a jövedelmi adó fizetését, mivel a hatályos jogszabályozás azt lehetővé tette. A minimáladó nem jelent egyebet, mint ezen adófizetők arra való kötelezését, hogy oly módon szervezzék meg a tevékenységüket, hogy azzal és a bevételezett jövedelemmel arányosan az adókötelezettségeknek is eleget tegyenek. Lényegében ezt tartalmazza az Alkotmánybíróság megindokolása. Ilyenképpen minden akadály elgördült a minimáladó alkalmazásának útjából. És idetartozik az is, hogy a szintén június 12-én megjelent 227/2009-es törvénnyel a parlament módosítás és kiegészítés nélkül, azaz eredeti megszövegezésében jóváhagyta a 34/2009-es sürgősségi kormányrendeletet. Ezzel az ügy akár lezártnak is tekinthető, de az elmúlt két hónap során valóságos irodalma keletkezett a minimáladónak, pontosabban a pró és kontra érveknek, azt még adótechnikai elvi síkon is megközelítették neves hazai gazdasági szakemberek, köztük egyetemi tanárok is. Továbbá egyes könyvvizsgálók szerint – alkalmazási norma ide vagy oda – továbbra is előfordulhat ilyen vagy olyan értelmezés, a különböző jogszabályok között nincs meg a kellő összhang, az alkalmazás – beleértve a jogszabály egyes előírásai tiszteletben tartásának ellenőrzését is – körülményesnek, nehézkesnek bizonyulhat.

Tevékenység-felfüggesztési hullám

Hogy milyen eredményekkel jár majd az állami költségvetés bevételei szempontjából ez az új jogszabály, azt egyelőre (számszerűen) nehéz lenne pontosan kitapintani. Ami viszont ismeretes: az elmúlt két hónap során számos kft. kérelmezte tevékenységének felfüggesztését, vagy törlését a Kereskedelmi Törzskönyvből.

Ugyanakkor nemrégiben egy elemző statisztikus érdekes és a maga nemében gondolatébresztő összesítőt készített. Ezek szerint Romániában körülbelül 1,4 millióra tehető a bejegyzett kereskedelmi társaságok száma. Ez azt jelenti, hogy 15 lakosra jut egy kereskedelemi társaság. Ha az aktív lakosságra vonatkoztatunk, akkor nyolc személyre jut egy kereskedelmi társaság. Ez már-már azt jelenti, hogy vállalkozói ország vagyunk, de csak első látásra. Igen, mert a statisztikai adatokból az is kitűnik, hogy az 1,4 millió cégnek csak mintegy 30-40 százaléka aktív, pontosabban ennyi fejt ki tényleges tevékenységet, a többiek különböző okokból kifolyólag pihennek, várakoznak, vagy ahogy az összesítő készítője fogalmaz, „készenléti állapotban" leledzenek. Ezek lennének az átalányadó áldozatai.

Elhagyatott cégek

Hogy miért is van ennyi „elhagyatott" cég, arra a statisztikus nem tudott választ adni. Arra viszont igen, hogy a ténylegesen működő cégek közül 40 százalék nyereségadót fizet, olyat, amelynek szintje meghaladja a minimáladóét. Ezek szerint számukra közömbös a minimáladó. 300 000-re tehető azoknak cégek száma, amelyeket feltételezhetően hátrányosan érint a minimáladó. Ezek között olyan is van, melynek könyvelési mérlegéből az tűnik ki, hogy a tevékenysége jobbára területek és/vagy ingatlanok megvásárlásában merült ki. Zömében külföldi vagy többségi külföldi tulajdonban lévő cégekről van szó, s az elemző feltételezése szerint ilyen esetekben a cég létrehozásának igazi célja az ingatlantranzakció volt. (Ezen feltételezését egyébként arra alapozza, hogy külföldiek nem vehettek területeket Romániában.) Egy másik számítást is végzett a statisztikus, amely szerint a most bevezetésre került minimáladó alsó szintje (az évi 0–52 000 lejes összbevételre vonatkozó) csak 70 százalékkal haladja meg az országos 600 lejes minimálbérre kivetett jövedelmi adó és a különböző hozzájárulások összegét. Ezt az elemző nem tartja túlzottnak, mert egy dolog a minimálbér, annak szintje, és teljesen más egy vállalkozás. Szerinte „nem minimálbérszinten szokásos vállalkozni".

Hecser Zoltán

Összefogással akarnak eredményt

„Jogok illetik azt is, aki eltartja magát és adót fizet" jelszóval mutatkozott be tegnap a nemrég megalakult Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozók Szövetsége (SZVMSZ). Az érdekképviseleti szervezet tegnapi, sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatkozásán helyi vállalkozók, politikusok és a Kovászna megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének képviselői is részt vettek.

Az SZVMSZ a jövőben szervezett formában akar hatékonyan segíteni a jelenleg válságban lévő gazdaság és a kusza kormányintézkedések miatt a leginkább sújtott szférában tevékenykedőknek – hangzott el a rendezvényen. A társulásnak határozott az álláspontja arról, miként teremthető törvényes keret arra, hogy a mikrovállalkozók szervezett formában érvényesítsék érdekeiket. Ugyanakkor az SZVMSZ tagjait nem csupán objektív tanácsokkal, információkkal segíti, hogy ezek révén növelje a gazdasági versenyképességet, de megteremti annak a lehetőségét is, hogy a térség mikrovállalkozói eljuthassanak kül- és belföldi szakmai konferenciákra, előadásokra, üzletember-találkozókra is.

„A mikrovállalkozásokat általában nem magas szakképzettségű emberek hozzák létre, legtöbb esetben egzisztenciateremtő vállalkozások, amik a megélhetést szolgálják, legfontosabb problémájuk az információszerzés nehézsége, illetve az anyagi források megszerzése" – fejtette ki a rendezvény házigazdája, László János székelyudvarhelyi üzletember. A társulás szükségességét a csatlakozott vállalkozók is belátták. Ahogy Bara Gábor kisvállalkozó fogalmazott: „Azért csatlakoztam, mert együtt lehetünk erősek, és az összefogás által jobb eredményeket érünk el".

„A mikrovállalkozásokat a magas mobilitás jellemzi: a régiek megszűnnek, újak jönnek létre" – fogalmazott Birtalan József, az SZVMSZ elnöke. Hozzátette: nincs egy általános kép arról, hogy pontosan kik a mikrovállalkozók, milyen szakterületeken dolgoznak, milyen gondjaik vannak, hány alkalmazottat foglalkoztatnak. Ennek ellenére vannak statisztikai adataik, mondta el Birtalan, de azt szeretnék megtudni, hogy „mi van a számok mögött".

Az SZVMSZ jelenleg 24 tagot számlál, a hozzájuk való csatlakozás feltétele, hogy a vállalkozás eleget tegyen a mikrovállalkozás követelményeinek: azaz legtöbb tíz személyt foglalkoztasson, és éves forgalma ne haladja meg a kétmillió eurót.

Az SZMVSZ fővédnöke Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. A találkozón Birtalan József elnök és Bagoly Miklós, az ASIMCOV Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetségének elnöke aláírta azt az együttműködési kapcsolatot megerősítő nyilatkozatot, amely a székelyföldi mikrovállalkozók közös jövőjének egyik alapdokumentuma.

Lázár Emese

RIPORT

A hazug embert utolérik Lóvészen is

2007. október hatodikán jelent meg a Hargita Népében egy cikkem a következő címmel: „Félix kandúr a tűzzel játszik". Az írás Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnökének lóvészi látogatásáról szólt. Ha valaki nem tudná, Lóvész románok lakta kis falu, Csíkszentmihály községhez tartozik. A látogatás akkoriban nagy port vert fel, hiszen Voiculescu több súlyos kijelentést tett, gyakorlatilag diszkriminációval vádolta meg a többségi magyar lakosságot s a megye akkori vezetőségét is. Helikopteres látogatására egy helybéli tanácsos, Bucur Alexandru meghívására került sor, s Voiculescu urat felháborította többek között, hogy az aszfaltút véget ért Lóvész előtt, s az – az igazgatónő által helyben megcáfolt állítás –, hogy a román iskola nem kap pénzt. Na de térjek a lényegre: Dan Voiculescu, aki az ország egyik leggazdagabb embere, az Antena tévék és több nyomtatott sajtótermék tulajdonosa s bizonyítottan szekus besúgó, nekifeszítette mellét a lóvészi szélnek, és a lakosság képviselői, a román és magyar sajtó előtt konkrét ígéreteket tett... Pontosan a következőket „garantálta", hogy saját szóhasználatával éljek: saját jogi személyiséget a parányi lóvészi iskolának, mikrofarmok telepítését a falu fejlesztésére és harmadszor, de nem utolsósorban azt, hogy árva román gyerekeket telepít be a Zsil-völgyéből Lóvészre. Utóbbi ígérete kavarta a legnagyobb port, hiszen okkal aggódtunk, hogy a térség elrománosítása veszi kezdetét ezen a kacifántos úton. Minderre hat hónapon belül sor fog kerülni – hangsúlyozta a médiacézár, majd helikopterébe mászott, s elrepült.

Elnézést a hosszú bevezetőért, de szükségesnek tartottam ahhoz, hogy megértsék: milyen gondolatokkal mentem fiatal kollégámmal Lóvészre nem hat hónappal, de másfél évvel Voiculescu ígérgetései után. Ajnádot elhagyva egy zökkenőből érezni lehetett, hogy választások, kormányok követték egymást, a nagy cirkuszt kiváltó probléma azonban megmaradt: az aszfaltút véget ér Lóvész előtt... Szerencsénk volt viszont az iskolával, hiszen vakáció ide vagy oda, Bucur Livia igazgatónő munkahelyén volt, a szépen felújított épületben tanácskozott pár szülővel a nyolcadikot végzett gyerekek sorsáról... Kerek perec feltettem a kérdést: megvalósult-e valami Voiculescu ígéreteiből, saját jogi személyisége van-e az iskolának? „Jaj, a látogatás... Hogyne emlékeznék, a helikopter, a nagy felfordulás" – nevetett az igazgatónő. „Az iskolát azóta felújítottuk, de ehhez Voiculescunak semmi köze, kormányhatározat és a helyi önkormányzat támogatása kellett hozzá. Jelenleg az óvodásokkal együtt 48 gyerek jár hozzánk, az oktatás színvonala jónak mondható, hiszen mindenki szakképzett, s egy kivétellel idevalósiak is a pedagógusok. Bucur Marina tanítónő hozzátette: „A mi nehézségeinket kívülről jöttek nem viszik el, mi kell dolgozzunk, mi oldjuk meg a problémákat". Halkan még felteszek egy kérdést a mikrofarmokról, a két pedagógus nagyot nevet: „Microferme? La revedere, la revedere!"

Az autó tovább kúszik felfelé, hiszen találkozni akarunk Bucur Alexandruval, illetve, ahogy a lóvésziek hívják, Sanyival is. Annyit már tudunk, hogy nem tagja többé a Konzervatív Pártnak, átállt a liberálisokhoz, 2008-ban így nyert újabb helyi tanácsosi mandátumot. A lóvésziek bíznak benne. Nagy nehezen elvergődünk a szinte járhatatlan úton házáig, az ősz hajú, jó kiállású férfi és magyar felesége kedvesen fogadnak, unokájuk hatalmas kék szemekkel néz. Nem húzzuk az időt, Bucur úrnak szegezem a kérdést: mi lett az ígéretekből? Vontatottan elmeséli, hogy ő már kilépett a konzervatívoktól, mert a megyei vezetőség rosszallotta éhségsztrájkját. „A lóvészi kondíciók javításáért sztrájkoltam" – legyint. Aztán kifakad: „Azért hívtam Voiculescut, hogy lássa, mi van itt! Nem a magyaroknak akarok én ártani, semmi bajom a magyarsággal, sőt! Lehet, hogy lemondok a román állampolgárságról is, mert a román állam félrevezet! És köszönöm, hogy legalább a magyar sajtó tartja velünk a kapcsolatot, mert a román médiát hiába hívom..." Sorra vesszük 2007 őszének ígéreteit: „Nem tartom helyesnek, hogy a lóvészi román iskola is a központi iskola nevét viseli, semmi bajom Arany Jánossal, de értik... S erre megígérte Voiculescu, hogy külön jogi személyisége lesz az iskolánknak. Semmi sem lett belőle. Azt ígérte, gyerekeket hoz, hogy legyen aki járjon az iskolába, aztán kiderült, hogy valami cigányokról lenne szó..." S Bucur Sanyi bácsi maga elé nézve mintha nem is nekünk mondaná: „Ezelőtt, a rossz világban a magyarok felépítették ezeket az iskolaépületeket, mint Ajnádon is. Mi fenn se tudjuk tartani..." Ami a mikrofarmokat illeti, ez nagy csalódása a Bucur-családnak, hiszen nemhogy Voiculescu ígéreteiből nem lett semmi, de pályázatuk is elbukott. S Bucur úr keményen odamondja: „Most már én is egyetértek: legyen meg az autonómia! Odajutottunk, hogy szégyellem, hogy román vagyok..."

Megyünk Lóvészről lefelé. Gyönyörű ez a kis hegyi falu. Mintegy ötszáz ember lakja, de az elmúlt öt évben csak 10 gyerek született, s 50 elhalálozást jegyeztek. A lakosok zöme erdélyi román, lassú mozgású, jóindulatú, szorgalmas emberek. Persze, magyarul mindnyájan tudnak, többségük a vasútnál dolgozik, vagy onnan kapja nyugdíját. Az út, az fáj mindenkinek. Híresztelik, mondják, hogy már a nyolcvanas években kiutalták a pénzt rá, de aztán a hegyaljai Ceausescu-villára költötték. Voiculescu erről nem tett ígéretet, de Kósa Péter, a község polgármestere Szentmihályon elmondja: úgy néz ki, hogy ezen a téren látványos változások lesznek. „A Bogát társulás, mely több önkormányzatot tömörít, a pályázatba foglalta a lóvészi községi utakat is, öt kilométer lesz feljavítva. Ami pedig a főutat, a 124-es megyei utat illeti: megvan a pénz rá, a munkálat tavaly állítólag tervezési bajok miatt maradt el, de most a megyei tanács illetékesei szerint el fog indulni" – mondja a polgármester.

Fentiek alapján világos: becsapta Lóvész lakosságát Dan Voiculescu. Igaz, ami igaz, nagy csalódást nem okozott, hiszen a többség eleve nem hitte el, amit összehazudozott. Bucur Sanyi liberális lett, úgy néz ki, az utat csak megcsinálják, s a vonat mindennap kétszer átrobog a falun. Semmi sem változott tulajdonképpen... vajon mióta?

Utóirat: A lóvészi iskola igazgatónője, Bucur Livia nyugdíjba megy. Negyven évet tanított, mind a negyvenet a helyi iskolában. Ezúton kívánunk neki boldog éveket.

Szondy Zoltán

MŰHELY

Szerkeszti: Antal Ildikó

A színháznak lélektani és társadalmi szerepe van

Tizedik évadjának végére ért a Csíki Játékszín. Ma este 7 órától tarka köntösbe bújtatott gálaműsorral búcsúzik közönségétől,mely megtudhatja, szavazatai alapján melyik előadás volt a legkedveltebb, ki az idei legnépszerűbb színész és színésznő, valamint ki kapja a Hunyadi László-emlékplakettet, illetve a Kulisszagyűrű elismerést. Az évad eleji „tervrajzokra" utalva Parászka Miklós színházigazgatót kérdeztük.

– Kissé ahhoz hasonlítható ez, amikor az ember házat épít, az év, illetve évad elején kiteríti a tervrajzokat az asztalra, és évad végére már érzékletesen áll előtte a ház. Bár sántít is ez a hasonlat, mert mi nem kőből építünk, hanem illó pillanatokból. No meg az illó pillanat lenyomatából, amit az emberi lélekben és elmében magunk mögött hagyunk – mondja a kiértékelőre hangolódva Parászka Miklós színházigazgató. Örömmel nyugtázza, hogy a jubileumi évad a tervek szerint bonyolódott le, ugyanakkor beismeri, az a vállalás, hogy mindent összegezzenek, amit a színházról és a világról tudnak, amit a tíz év alatt összegyűjtöttek, bizonyos fajta befogadói kockázattal is járt.

Eltérő fogadtatás

„Előadásainknak egy része, ahogy mondani szokták, megosztotta a közönségünket. Példaként említhetem akár a János vitézt, ami megpróbált hátat fordítani olyan kulturális szabványoknak, amelyek szerint úgymond ezt az előadást színpadra szokás állítani, ugyanakkor nagyon igényes zenei produkcióval közelítettük meg a daljátékot, és olyan formabontó törekvései voltak, amelyeknek köszönhetően az előadás nem egyfajta ismétlés és sztereotípia, egy már kialakult ingernek az újbóli beindítása lett, hanem véleménymondás arról a világról, ami körülvesz bennünket, ami a fiatalság boldogságkeresését jellemzi az évezred első évtizedében" – érvel az igazgató. Ugyancsak ilyen megközelítésből említi A kék madár című produkciót, amely meglátása szerint a legszélsőségesebb reakciókat váltotta ki a nézőikből: „volt, aki poétikus előadásnak nevezte, sokan mondták, hogy az elmúlt tíz év legnagyobb horderejű vállalkozása, mások pedig szinte nem is voltak hajlandók felvenni a kapcsolatot az előadással, és idegenkedtek annak a befogadásától."

Közönségsiker

Az előadásokat sorra véve üdítő oázisnak nevezte a Fekete Péter címűt, noha hozzátette, lévén ő maga a darab rendezője, ezt ironikus felhanggal jegyezte meg.

„A színházaknak igenis komoly lélektani és társadalmi szerepe van főleg ebben a gépiesedő és stresszt stresszre halmozó korban. Ezt mind többen és többen meg fogják érteni, egyelőre a művésztársadalom nehezen vállalja fel célkitűzésként. Mi azonban beemeltük a színház koncepciójába. Úgy vélem, hogy a klasszikus, a szórakoztató és az avantgárd törekvéseknek egyaránt méltó helye van egy színház repertoárjában" – érvel a Játékszín színházpolitikája mellett, majd hozzáteszi: a színház számára a bűvös szó a párbeszéd és a kapcsolat. S bár ezek esztétikai műszavak, amelyek meghatározzák a színház műfaji lényegét, értelmezhetjük úgy is, hogy ez a színház és a társadalom kapcsolatára vonatkozik. „A színház pedig nem függetleníthető a társadalomtól, és nem lehet magában elvonuló művészet."

A Hamletről úgy vélekedik, a maga klasszikus megformáltságában kiegyensúlyozottabb befogadást eredményezett, és az évad egyik népszerű előadásává vált. „Fontos, hogy a világirodalom nagy klasszikus drámája a társulatra szabott formában tudott érvényesen megszólalni" – tette hozzá.

Stúdióelőadások

Az Ibusár-megállóhely című kamaratermi előadást külön is kiemelte, mint mondta, a művészi vállalkozás mellett még egy fontos jelenséget mutatott a kezdeményezés, éspedig azt, hogy akár egy pályakezdő fiatal művésznő is élhet a kreativitásnak olyan eszközével, ami nemcsak esztétikai fogantatású, hanem produceri teljesítmény is, hiszen az előadás anyagi hátterét Benedek Ágnes a maga pályázataival hozta tető alá.

„Az évad végén ugyancsak egy kamaraelőadásba fogtunk, ez a Harsányi Zsolt által rendezett Urs Widmer Nagykutyák című darabja. Ennek az előadásnak a házi bemutatójáig jutottunk el, a közönség majd ősztől, szeptembertől láthatja a színpadon. Így át is vezettük a színház útját a következő, 11. évadba" – zárja le az előadások értékelőjét az igazgató. A ma véget érő évad markáns jellemzője volt ugyanakkor az élő zene, amelynek tulajdoníthatóan egy-egy előadás ugyan költségesebb volt, és különböző szervezési problémákat is felvetett, indokolt volt a döntés, mert az élő zene varázsa és minősége a technikával nehezen váltható ki. S mivel a következő évad műsorterve egyelőre még nem publikus, konkrétumokat nem árult el az igazgató, arról azonban biztosítja a közönséget, hogy továbbra is jó nevű rendezőegyéniséggel fognak együttműködni, és egy musical ősbemutatójának tető alá hozatalát is célul tűzték ki.

A 2008/2009-es évad mintegy utolsó akkordjaként a társulat Kisvárdára utazik, ahol a Határon Túli Magyar Színházak XX. Fesztiválján hétfőn bemutatja A kék madár című produkciót. A kisvárdai megbízott válogató, a budapesti színikritikus, Urbán Balázs választása ugyanis erre a darabra esett.

Visszajelzések

Parászka Miklós a társulat vidékjáró színházi tevékenységének kézzelfogható gyümölcseként értékelte a községek és falvak épületfelújítási megvalósításait.

„Nem állítom hogy feltétlenül ok-okozati viszonyban van ez azzal, amit mi az elmúlt tíz év során tettünk, de mindenképpen szerepe van a folyamatos színházi kínálatnak az igények ébresztésében. Sokan úgy gondolták, hogy ehhez méltó feltételeket is kell teremteni. A remetei például olyan szinten van, hogy akár holnap beköltözhetne egy hivatásos színház, de Kászonaltízt is említhetném pozitív példaként" – mondta. Értékelőjében továbbá utalt a májusban megtartott szakmai találkozóra, amelynek során a temesvári, nagyváradi, szentgyörgyi társulatok, a román és magyar színikritika néhány jelentős személyisége számára bemutatták az évad keresztmetszetét. „Mindenki rácsodálkozott a társulat vállalkozásaira és teljesítményére, arra, hogy Csíkszeredában kiforrott színházi társulatot láthattak mindamellett, hogy még csak 10 éve létezik" – vélekedik.

Antal Ildikó

A Figura mint színvonalas műhely

Színvonalas bemutatók, világhírű rendezők, jól működő bérletrendszer, új stúdióterem – ezek a jellemzői a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház 2008/2009-es évadjának. Bár ahogy a színházakat mindenütt, a gyergyószentmiklósi társulatot is érintette a gazdasági válság, nyilatkozta lapunknak Béres László igazgató.

„A nem túlzottan rózsás anyagi körülményeket a pályázati lehetőségek intenzív kihasználásával sikerült pótolni. Nagyon odafigyeltünk arra, hogy minden egyes lehetőséget kiaknázzunk, így összességében elmondhatjuk, hogy színvonalas évadot tudhatunk magunk mögött" – mondta az igazgató.

Egyetlen hiányosságról lehetne beszámolni, és ez is az anyagiakon múlt. Bár a Kisebbségi Színházak Kollokviumának idei, nyolcadik kiadása májusra volt tervezve, a szervezők kénytelenek voltak őszre halasztani a rendezvényt. „A romániai és magyarországi minisztériumok későre írták ki a pályázatokat, ezért októberben lesz a kollokvium. Bár valamivel kisebb léptékben, mint az elmúlt években, de idén is megszervezzük a találkozót"– bizakodott Béres. A VIII. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumának időpontja várhatón október 2–11. között lesz.

Az elmúlt évadban a figurásoktól öt bemutatót láthatott a közönség, melyek között volt komédia, mozgás- és táncszínházi előadás, valamint mesejáték. Szeptemberben Samuel Beckett: 3 tánc Beckettre mozgásszínházi előadást Vava Stefãnescu, a Román Nemzeti Táncközpont művészeti vezetőjének rendezésében, októberben Tor Age Bringsvaerd – Papadimitriu Grigorisz: A hatalmas színrabló című zenés mesejátékot Katona Imre elképzelésében, decemberben az Anger Zsolt által színre vitt komédiát, Kárpáti Péter Pájinkás Jánosát, márciusban Georg Büchner Leonce és Lénáját Béres László rendezésében, és végül áprilisban a Bozsik Yvette, Kossuth-díjas világhírű táncművész, rendező-koreográfus által színre vitt Játszótér című táncszínházi előadást mutatták be. „A sikeres évadot a felsorolt jó nevű alkotók is bizonyítják, akik a színház anyagi helyzete miatt bár igen kevés tiszteletdíjat kaptak, a társulat jó munkabírásának és nagyon jó mentalitásának köszönhetően szívesen vállaltak nálunk munkát. Szintén pozitívumként értékelhető, hogy a nálunk rendező hírességek elviszik a világba a társulat és a város hírnevét, alkotásaikat ugyanis egyre többen hívják meg fesztiválokra" – értékelt az igazgató.

Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években kimondottan emelkedett a Figura elismertsége, és egyre többen úgy tekintenek a színházra, mint egy színvonalas műhelyre, mely a közönség számára teljesít szolgálatot, ugyanakkor sajátos produkciókat is képes létrehozni.

A nemzetközi fesztiválokon való részvétel, a meghívások nagy száma is a sikerekről beszél: a 3 tánc Beckettre című előadást Bukarestben a Masca fesztiválon mutatták be, míg a Játszótérrel két helyre is meghívást kaptak: a székelyudvarhelyi Tánc tavasza fesztiválra és a Szatmárnémetiben rendezett Sorompók nélkül találkozóra. Szintén a fesztiváloknál maradva, jövő hét elején indulnak Kisvárdára a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljára, G. Buchner Leonce és Lénájával, júliusban részt vesznek a szegedi Nemzetközi Alternatív Színházak Találkozóján, majd pedig a mesejátékot viszik el a Bukarestben megszervezett nemzetközi fesztiválra, melyen már törzsvendégnek számítanak, hiszen az idei lesz a negyedik alkalom, hogy megmutatkoznak ott.

Szintén a pozitív megvalósítások között említhetjük a bérletrendszer sikerét, hiszen a gyerekbérletesek száma immár eléri az ezernyolcszázat, és a felnőttbérletesek is közel ezren vannak. „Tekintve, hogy csak negyedik éve működik a bérletrendszerünk, ez nagyon jó arány" – büszkélkedik az igazgató.

Ám talán ennél is jelentősebb, létfontosságú megvalósítás a Művelődési Központban kialakított új stúdióterem, amelyet mondhatni nulla költségvetésből, támogatók segítségével sikerült felújítani, és amely ma már nagyon sok kulturális rendezvény helyszíne lehet. „Végre van egy olyan terem, ahol végszükség esetén meghúzódhatunk, amely fűthető, és ez nagyon fontos, hiszen az időnként bukdácsoló fűtésrendszer mellett egy civilizált próbatermet biztosít a színháznak és a városi kulturális csoportoknak egyaránt" – fogalmazott az igazgató.

Mivel az idén igencsak magasra tette a mércét a színház, a következő évad valóban nagy kihívást jelent, nemcsak a színészeknek és a műszaki személyzetnek, de az irodai alkalmazottaknak is, hiszen továbbra is pályázni kell az anyagiakért.

Jövőre újból jó nevű rendezők színesítik a figurás életet: Goldoninak A hazugja Barabás Olga rendezésében, akit sikerült visszacsábítani a társulathoz, 15 év után is. Ugyanakkor Kövesdy István, a vásárhelyi színház művészeti igazgatója, valamint Döbrey Dénes, a Nagy József Jel Színház tagja is rendez egy izgalmas előadást. Béres László igazgató a következő évadban is színre visz egy darabot a társulattal, és természetesen nem marad el a gyerekelőadás sem.

Az idei évad utolsó darabjaként a gyergyói közönség még egyszer, vasárnap este hét órától láthatja játszani a figurásokat, G. Buchner humoros darabjában, a Leonce és Lénában.

Csibi Márti

Nem anyagiakban, emberileg izmosodnak

„Mesésen", a Zakariás Zalán rendezte, Ödön von Horváth Mesél a bécsi erdő című darabjával búcsúztatta a 2008/2009-es jubileumi évadot tegnap este a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. Az est ünnepélyes záróakkordjaként László Kata és Szűcs- Olcsváry Gellért vehették át az évad legnépszerűbb női és férfi színészének hagyományosan odaítélt közönségdíjat.

„Elég jó időszakot tudhatunk a hátunk mögött, bár igazán izgalmasnak és mozgalmasnak nem nevezhetjük" – értékelte a lezárult jubileumi évadot Nagy Pál, a színház igazgatója. A társulat nehézségei nemcsak a minden évben visszatérő anyagi gondokból fakadtak, de az is tetézte ezeket, hogy „csökkentett" létszámmal, azaz a 16 helyett csupán 11 színésszel (7 nő, 4 férfi ) kellett helytállni és minőségi előadásokkal előrukkolni. A színészhiányt vendégszínészekkel pótolták. Az elmaradt, illetve a jövőre halasztott tervek listája is hosszú: a jubileumi kiadvány, amelyet reményeik szerint CD-n jelentetnek meg, az anyagi okok miatt meghiúsult nívós vendégtársulatok előadásai, a lemondott mozgásszínházi előadás, a leszűkült pályázási lehetőségek, és lehetne még folytatni a sort. Egyre nagyobb gondot és feszültséget jelent az is, hogy a társulat több kulturális intézménnyel kénytelen megosztani az egyre jobban recsegő-ropogó színpadot. Éppen ezért a színpad újrapadolása, új próba- és stúdiótermek kialakítása – a Művelődési Házzal és a Táncműhellyel közösen – szerepel a színház jövőbeli tervei között.

A 2009/2010-es évad költségvetése már jelzi a krónikus pénzhiányt, hiszen 20 ezer lejjel szegényebb a tarsolyuk, de az mindenképpen örvendetes, hogy négy új férfi színésszel „izmosodik" a társulat. Antal Csaba, Dénes Gergely, Kulcsár-Székely Attila és Tóth Árpád már megkötötték az egy évre szóló szerződést. Az évadtervet tekintve az igazgató szerint hagyományőrzőnek bizonyulnak: egy stúdió-, három nagyszínpadi előadást terveztek, és nem marad el a mesejáték sem. A dráMA kortárs színházi találkozó második kiadására már gazdag anyagból válogathatnak, reményeik szerint októberben a tavalyinál is színvonalasabb darabokat láthat majd a nagyérdemű. A felolvasóestek, a Kulissza-program, a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi társulatokkal való együttműködés mellett szeretnék előadásaikat több vidéki színpadra is eljuttatni.

A Tomcsa Sándor Színház igazgatója bizakodóan tekint a jövőbe, hiszen az évek során bebizonyosodott, hogy erős, összeforrott és tehetséges társulattal még a recsegő-ropogó, megöregedett színházi deszkákon is lehet fiatalos lendülettel varázsolni. Ami ebben segítség lehet a társulatnak? Az maga a színház varázsa. A rivaldafényben estéről-estére életre kelő csoda, amelynek megszületésénél – és ne feledkezzünk meg erről! – nekünk, a nézőtéren ülőknek is bábáskodnunk kell.

Lázár Emese

Rendezett anyagiak

A színház anyagi helyzetét az igazgató szerénynek, de rendezettnek látja. „A körülményeket is próbáljuk javítani, az idén az irodák és öltözők felújítása történt meg, fény- és hangtechnikai eszközöket, hangszereket vásároltunk, ezek sokat lendítettek a munkánk színvonalán. De beszélhetnék a gondokról is, hiszen az épület állapota egyre inkább felújításért, korszerűsítésért kiált, a színpadtechnikánk is korszerűtlen, a nézőtér is lassan méltatlan körülmények között biztosítja a befogadási lehetőséget... Jó ideje lebeg fölöttünk a felújítással kapcsolatos gondolat, már készültek is tervek, én a magam részéről csak hangsúlyozni szeretném, és azért, hogy ezt a folyamatot sürgessem. Továbbá a színészek bérezése és szociális helyzete is hagy kívánnivalót maga után" – említi beszámolója végén az igazgató.

Helyesen magyarul

Jó napot kívánok!

Városon a köszönés kisebb-nagyobb zavaraival is találkozhatunk a mindennapi kapcsolatteremtésben, szóbeli érintkezésben. A magyarban a kapcsolatteremtő eszközök rendszere meglehetősen szerteágazó, és valamivel bonyolultabb is, mint más nyelvekben. A köszönésformák használatában más nyelvekben általában a napszak, a tegezés és magázás, érkezés és távozás helyzete az érvényesülő szempont, a magyar nyelvben viszont ezek mellé még odasorolhatjuk a nemek és életkor szerinti megoszlást, a városi és falusi szokásokból származó különbségtételt, valamint a társadalmi helyzetből, foglalkozásból eredő eltéréseket is.

Lássuk a napszakos köszönéseket! Ezekről nem árt tudnunk, hogy a rövidebb változataik, vagyis a „kívánok" forma nélküli Jó reggelt!, Jó napot!, Jó estét! nem csupán kimértek és hűvösek, de egyben fölényeskedők és lekezelők, tiszteletlen hangulatúak, illetve ilyenek is lehetnek. A városi nyelvhasználatban általában udvariatlannak számító rövid formák elterjedéséért, divattá válásáért a filmszövegek fordítói is hibásak. A magyarul beszélő amerikai, illetve nyugat-európai filmek rossz nyelvi hatása (a trágár kifejezések használatát is beleértve) leginkább a fiatalok beszédében tapasztalható. Az angol, spanyol, francia, német stb., vagyis az indoeurópai nyelvekben a napszakos köszönések rövid formái (Bon jour! Guten morgen! Good night! Bunã seara! stb.) helyénvalóak, a magyarban azonban más a helyzet. Nálunk a kellő tisztelet és udvariasság csak a „kívánok" formával együtt fejezhető ki: Jó reggelt, jó napot, jó estét, jó éjszakát kívánok! Ha mégis a rövidebb köszönési formák mellett döntünk, akkor csak megszólítással együtt ajánlatos használatuk, mert azáltal válnak elfogadható hangulatúvá: Jó reggelt, Mózsi bácsi!, Jó napot, tanár úr!, Jó estét, művész úr! és így tovább. Városon a férfiak magázó viszonyban távozáskor általában a Viszontlátásra! formát szokták használni. Nem árt tudnunk – a nyelvi illem is úgy kívánja –, hogy az elköszönést például utcai beszélgetés után az idősebbnek illik kezdeményezni, tehát ő legyen az, aki elsőként mondja: Viszontlátásra! Távozáskor használható még a Minden jót kívánok! vagy A legjobbakat kívánom! forma is, ez utóbbi azonban csak közeli ismerősök közt.

Férfiak a nőknek magázó viszonyban általában Kezét csókolom!-ot szoktak köszönni. Előfordul még a népiesebb színezetű Kezit csókolom! vagy ennek hanyagabb ejtésű formája, a Kezicsókolom, valamint az ezekből rövidült Csókolom! változat is.

Komoróczy György

Figurativitás ma

Izgalmas képzőművészeti kiállításnak ad otthont a Csíki Székely Múzeum július 12-ig. A csíkszeredai közönségnek a 2004-ben megalakult magyarországi F-csoport hat tagja mutatkozik be: Filep Sándor, Horváth Lajos festőművészek, Párkányi Raab Péter szobrászművész, illetve három erdélyi származású alkotó, Dienes Attila, Ughy István szobrászművészek és Kádár Tibor festőművész.

A kiállító művészek inkább baráti társaságnak vallják magukat, semmint hivatalos csoportosulásnak. Ritkán állítanak ki közösen, de mindnyájan a figurativitás elkötelezettjei – innen a csoport elnevezése is: F, mint figuratív. Közös kiindulópontjuk, hogy a képzőművészeteknek érthető vizuális nyelvre van szükségük, ha valóban közölni akarnak. Ebből a szempontból a csoport tagjai hagyományos művészetet művelnek – szemben a modern művészet tárgyiatlanságával –, elemekből, figurákból építkezve, sajátos kompozíciókban, összefüggésekben tárják elénk mondandójukat. A figurativitás, a figura öröktől fogva jelen van a művészetek történetében, és minden bizonnyal soha nem is számolható fel teljes egészében. Ez természetes, hiszen a szellem testbe, anyagba szorítása létezésünk egyetlen biztos jele. Csak ebből a szemszögből kísérelhetünk meg a világról való bármiféle tudás, megismerés birtokába jutni. Minden valódi közlés felismerhető, beazonosítható formavilágot feltételez. Ha korunk képzőművészetét rendszerezni szeretnénk, talán éppen a figurativitás kontra absztrakt beszédmódok mentén tehetnénk azt. Az F-csoport tagjai is hasonlóképpen gondolkodnak. Bár örök emberi törekvés túllépni saját határainkat, mégis ragaszkodunk önazonosságunkhoz, létezésünk biztos pontjához, mely mindenféle viszonyítás, világ- és valóságlátás feltétele. A figura, amely közös előzetes tudásra alapozva tárul elénk sajátos összefüggésekben, stílusokban, az egyetlen mérce, az egyetlen objektív pont, amely nélkül lehetetlen volna tényleges közlésről beszélni vagy olyasfajta tartalomról, amely valóban a műalkotás sajátja lenne. A figura ugyanakkor megteremti, magában hordja az elvonatkoztatás lehetőségét. Általa derülhet fény valóságokra. Ez a lényege, jelentősége, nem pedig az anyagisága, felismerhetősége.

Értelmezési feltétel, mankó – amelyért korunk elbizonytalanodott közönsége talán hálás is. Hiszen nem marad egyedül. Konkrét fogódzók mentén tapogatózhat. A végén pedig többet kap halvány, tétova sejtéseknél.

A figuratív ábrázolásmód, legyen az bármily egyedi is, mindig magában hordja az általánost. Ugyanez igaz gondolkodásunkra is. Előzetesen megformált szavakkal, eszközökkel, tudásokkal babrálunk – amelyekhez hozzátesszük saját árnyalatainkat, ítéleteinket. Saját valóságunkat, igazságunkat, amely részleges ugyan, de mindig az általános felé mutat. A részlegesség a legtöbb, amire vállalkozhatunk. Emberi korlátunk, csapdánk ez, amely egyben az általunk elérhető lehető legnagyobb szabadságot is jelenti. Az egész belátás kérdése. Ezt belátni, elfogadni pedig bölcsesség. A F-csoport tagjai, úgy vélem, ilyesféle megközelítésben tárják elénk sajátos módon megformált, valószerű térbe helyezett figuráikat, ilyesféle megközelítésben kívánják hangsúlyozni a figurativitás létjogosultságát, fontosságát korunk képzőművészetében. Közös alapból indulnak ki, hogy aztán ki-ki sajátos stílusában – expresszív és szürreális, konstruktív és groteszk formavilágot teremtve – személyesen is hozzánk beszéljen.

Túros Eszter

Nézzük csak

A támadás

Íme hogyan lehet a tengerentúli viszonyítási alapok szerint olcsó, de nagyon jó filmet készíteni: „szerény", egymillió dolláros büdzsé mellé csatolni kell Sir Sean Connery tudását, vonzerejét. Ugyanakkor egy ütős cselekményre, hálás, lélekelemző gondolkodnivalót kell bízni, sötétebb, szinte színek nélküli képhasználattal, amelyben túltengnek az esti-éjszakai felvételek, és már nagyjából készen is van a mű. Amennyiben egy rendőrsztorit ötvöznek nagyon is pszi-vonallal, illetve az amerikai technikai alapot az angol színjátszás kulturális háttértudásával akkor..., akkor is elmaradhat sajnos a siker. Így történt ez Sidney Lumet 1973-as filmjével is, A támadással (The offence), amely annak ellenére, hogy a filmkritikusok többsége szuperlatívuszokban nyilatkozott róla, jó néhány évig szinte teljesen észrevétlen maradt az európai filmpiacon. Ebben az esetben azért olyan fontos a mű angol címe, mert azt tapasztaltam, hogy különböző filmes honlapokon különbözőképpen szerepel, rátaláltam például A sérelem cím alatt is, és emiatt érdemesebb az angol verzióra figyelni.

A történet címszavakban valahogy így lenne összefoglalható: egy kiégett rendőrnyomozó egyszerre kerül szembe karrierje végső, döntő esetével, saját kontroll nélküli agresszivitásával, és azzal, hogy tulajdonképpen ő sem sokkal jobb, mint a gonosztevők, akiket egy életen át üldözött. Johnson rendőrőrmester (Sir Sean Connery) karrierjét a tűrőképességét lassan meghaladó gyilkosság-, erőszaktétel-esetek tömkelege jelenti, filmünk és a történet csúcspontját az képezi, hogy egy újabb eset kivizsgálásának kapcsán valósággal átbillen a józan zsaruszkepszis és ítélőképesség határán. Egy sorozatos erőszakoló nyomába ered, aki gyermek áldozatokra „specializálta" magát, és horgára akad egy szerencsétlen, aki rossz időben volt rossz helyen. A gyanúsított Kenneth Baxter (Ian Bannen) képzelt vagy valós arroganciája, valamint Johnson vak meggyőződése, hogy ő az igazi bűnös, brutálissá teszi a kihallgatást, s mikor a fogoly kineveti fogvatartóját, az néhány ütéssel megöli. A film tulajdonképpen három pilléren nyugszik, három dialóguson, melyeknek alapigazságokban, emberi, intim rejtegetnivalókban való mélyrehatása adja a nagybetűs értelmet, gondolati töltetet. Így sikerül egy kevés pénzzel és több jó színésszel, megfelelő forgatókönyvvel egy szinte színházi előadáshoz hasonló, tömör, kevés külső helyszínnel, de annál több belső tájjal dolgozó alkotást tető alá hozni. Az első dialógussorozat az őrmester és gyanúsított között zajlik, és tulajdonképpen mesterpéldája lehetne bármelyik pszichológiai esettanulmánynak, amelyet kommunikációs zavarokról, agresszivitásról vagy előítéletes viszonyulásról írnak. A második párbeszédblokk a magánéleti mélyréteget érinti, szinte meztelenre vetkőztetve a meghasonlott rendőrt és a megtűrt, kitartásáért unalmasnak tartott, megérteni akaró szelídségéért megvetett feleséget. És zajlik mindez szürke, célszerűen és kispolgáriasan berendezett lakásuk díszletei között. Amúgy a dialógusok helyszínei közül (lakrész vagy rendőrőrs) mindegyikre jellemző – és ezt a használt, keresetlen filmtechnika mesterien visszaadja – a tökéletes kietlenség, melynek nehéz lenne letagadni a szereplők lelkivilágával való összecsengését. A harmadik pillért a felettessel való konfrontálódás képezi. Cartwright hadnagyot Trevor Howard, a nagyszerű angol színész játssza, aki mintegy hatvan filmszerepet tudhatott magáénak. A kivizsgálófőnök és a beosztott eszmecseréje jelenti tulajdonképpen Jonhson számára az utolsó lökést a saját rémeivel való szembenézéshez, beindítja lelkiismereti önvizsgálatát. Egy pillanatra megérti, lehet, hogy annyi ideig a szennyet vizsgálva annyira közel került ahhoz a ragadozóvilághoz, amit erkölcsileg megtagadott, hogy elképzelhető, adott pontokon eggyé lett vele.

Az alkotás vége egyúttal ezt a felismerést hordozza magában, így teljesen mindegy lesz, hogy a főszereplő elnyeri-e a földi igazságszolgáltatást, lefokozzák, leszerelik a rendőrség kötelékéből, vagy bebörtönzik, bűnhődése sokkal mélyebb, és más, már esetleg nem is emberi szférák hatáskörébe tartozik. Sorsával akár egy pillanatra is tovább foglalkozni monumentális filmes baklövés lenne, emberünket ily módon sorsára hagyni, és a véget elvarratlan szálként lebegtetni, maga a filmes megvalósítás.

Ady András

A filmet az MGM csatorna sugározza június 24-én éjjel 1 óra 20 perctől.

Újratalálkozások Sütő Andrással

Erre kínál alkalmat a Nap Kiadó In memoriam sorozatában, Görömbei András gondozásában megjelent Sütő András Csillag a máglyán című kötete. A kiadó oktatási segédkönyvnek szánta, ám jóval több annál, Erdély egyik legnevesebb alkotójának – aki június 17-én töltötte volna be 82. életévét – kíván maradandó szellemi emlékművet állítani. A kötetben megjelent írások rendkívül gazdag, sokoldalú és igen termékeny életpálya megvilágítását és elmélyült megismerését szolgálják. Korántsem csak az alkotó kultuszának élesztését. Hisz annak ismerete a mi szellemi gazdagodásunk és szülőföldhöz kötődésünk, nemzettudatunk és nemzetiségi megmaradásunk, reménységünk és hitünk, jelenünk és jövőnk tartópilléreként magasodik előttünk.

Megismeréséhez többirányú megközelítési mód kínálkozik: kiindulhatunk a fejezetenként közölt Sütő-írásokból; támpontként használhatjuk a kronológiából adódó megközelítés lehetőségét, az erdélyi vagy az anyaországi értékeléseket; de külön útként áll előttünk az alkotó próza-, dráma- és esszéírói munkásságának megismerési lehetősége is. „Történéseiben és jellemeiben a mi korszakunk életviszonyai, alakuló szokásai, új erkölcsei, politikai problémái tükröződnek" – olvassuk Földes László méltatásában. Megállapításai az író kezdeti műveiben fellelhető, kimutatható szocreál elemeket hangsúlyozzák ki. A korában pozitív „értékek" méltatása mellett a tanulmányíró fölismeri a pályakezdő írásokban ott rejtőző időtálló jeleket is: stílusa elevenségét és szemléletességét, a beszéltetés természetességét: „alakjai nem mondanak egy szót sem, amely ne lenne hiteles, amely ne fakadna a beszélő természetéből". Bizonyára ezek a művészi erények indították Veres Pétert arra, hogy értékelő szavait az eljövendő idők elvárásaival tetézze: „tebenned az egyik nagy reménységünk vagyon". Feltételezhetően ez is segítette abban, hogy rövid idő múlva Sütő András maga is átértékelje irodalmi hitvallását, hogy felismerje a rá is kiosztott „lantos" szerep tarthatatlanságát és erkölcstelenségét, s fölvállalja a társadalmi és politikai realitásokkal szembeni kritikusi attitűdöt. Nagy Pál az elsők közt mutatja ki az írói felismerésből adódó metamorfózis folyamatát, azt az utat, amelyet az alkotó bejárt. „Tedd, írd, amit az idő parancsol" – biztatták a pályakezdő írót mentorai. S ő azt tette akkor is, amikor „kommunista hittel, szenvedélyes azonosulással és tudatos felelősséggel vállalta a tehetségéből fakadó elkötelezettséget"; s tette később is, amikor – Bálint Tibor egy nemzedék nevében mondhatta – „a szerzőnknek beígért könnyű álom visszavezetett bennünket ahhoz az igazsághoz, hogy az egyetlen anyag, amellyel minden időben katarzist, lélektisztító hatást lehet kelteni: a való élet édes-kesernyés anyaga; hogy a kivételes tehetség mindig annak az útnak mentén leli meg a maga kincseit, amely a legkitaposottabbnak, legkietlenebbnek tűnik". S ez nem lehetett más, mint az asszimiláció és az erőszakos beolvasztás elleni tiltakozás, az erdélyi magyarság súlyos sorskérdéseinek, megmaradásának felismeréséből fakadó új szerepvállalás – írásaiban és a személyes megnyilatkozásokban is. A kitalált gondoktól így jutott el a megtalált gondok irányába – az új idők elvárásai, parancsai szerint. De ezeket a parancsokat már nem felülről osztották ki, azok az anyai álmok mélységéből, az erdélyi realitásokból, a diktatúra súlya alatt szenvedők elvárásaiból merítették tápláló erejüket.

Az Anyám könnyű álmot ígér nem csupán Sütő András életművében jelent cezúrát. Megjelenésével, szemléletével és üzenetével fölrázta az erdélyi magyarságot, ugyanakkor az anyaország figyelmét is ráirányította az elszakítottak sorsának megoldatlan, égető kérdéseire. A kötet számos írása boncolja az író által naplójegyzetekként definiált mű sikerének titkát, helyezi azt legjobbjaink alkotásai sorába, Móricz Zsigmond, Illyés Gyula, Tamási Áron művei mellé. Ezzel indul az a két csodálatos évtized, amelyben Sütő András legjobb, legkiemelkedőbb írásai, könyvei születtek. Az ötvenéves Sütő immár nem csupán reménység, hanem – Illyés Gyula szavaival – „a jelenkori magyar irodalom egyik legnagyobb vigasza" lett; „a gondok tudós doktoraként" Bajor Andor diagnosztizálta, vette számba, kiáltotta világgá az emberi méltóságában is megalázott erdélyi magyarság szenvedését. Sütő műveit e kötet lapjain az irodalomtörténet és a kritika legjobbjai elemzik, bontják ki, világosítják meg az olvasóban a bennük lévő értékeket, a múló idő feletti üzeneteket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a mai ember is felemelt fővel nézzen szembe sorsával, azt cselekvően vállalja fel akkor is, ha a szabadságjogokat fejszés ordasok veszélyeztetik, akkor is, ha az erdélyi vagy anyaországi változatlanságok mégoly bénítólag hatnak ránk.

A kötet továbbá ízelítőt ad Sütő Andrásnak a nyolcvanas években írott naplóiból, az erdélyi magyarság mind súlyosabbá váló, az elviselhetetlenség határára sodródott szenvedéseiből. A Sinkovits Imréhez írott levél (1988. szeptember) és annak a Kossuth Rádióban való felolvasása hatalmas visszhangra lelt. A benne újólag megfogalmazott vállalás – „én maradok, másként nem tehetek" – erkölcsi parancsként lebeg előtte, előttünk. Tudjuk, hogy helytállása mily következménnyel járt. Ezért is oly elszomorító az Erdélyben ma is megnyilvánuló viszonyulás: „A szerző utolsó évtizedében mintha egyenesen tiltás alá estek volna a tőle származókon túl a róla szóló írások." (Márkus Béla) Változott a kor, változik a stílus?! Ma nem a hatalom szellemi perzekutorai, hanem zsurnaliszta orvgyilkosok izzadnak, fáradoznak azon, hogy érdemeit kisebbítsék. De őrá is vonatkoztatható az illyési megállapítás: „az író védelme az életműve." Ha néha el-elborít bennünket a csüggedés, lapozzuk föl könyveit, hogy Nagy Gáspárral magunk is mondhassuk: „fényeddel ránk süt a csillagoltár."

Máriás József

Amikor Trianon beintett (24.)

Bűnvádi eljárás Lehner (Lendvai) ellen

1923. november
Nemcsak a fajvédő frazeológia szitokpergőtüzéhez régtől fogva hozzáedződött magyar közvéleményben, de politikai körökben is kivétel nélkül rendkívüli megütközést keltett az a beszéd, amelyet a legjobboldalibb parlamenti csoport egyik több, mint fegyelmezetlen tagja, Lehner (Lendvai) István tartott múlt vasárnap a mátészalkai piac közepén. Lehner képviselő túlfűtött hangú beszédben támadta Bethlen István miniszterelnököt, akit nyomdafestéket nem bíró kifejezésekkel aposztrofált, majd a térségen lévő zsidótemplomról mondott néhány brutálisan gyalázkodó mondatot. A fajvédő-koncern ezt a gyűlést eredetileg Nyírbátorban akarta megtartani, azonban a nyírbátori főszolgabíró a község közelében folyó magyar–román határmegállapító bizottságra való tekintettel nem engedélyezte az izgalmas lefolyásúnak ígérkező politikai gyűlést. Így kerültek a fajvédelmi gondolat apostolai, Lehner. Kiss M. és Budavári Mátészalkára. Úgy értesültünk, hogy miután Lehner képviselő eddig a beszédéről megjelent sajtóközleményeket nem cáfolta meg, a miniszterelnök fölhatalmazására a budapesti királyi ügyészség rágalmazás és becsületsértés címén bűnvádi eljárást indít Lehner-Lendvai nemzetgyűlési képviselő ellen. Ezenkívül hivatalból indul meg az eljárás az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről szóló törvény alapján is Lenner-Lendvai ellen, mert azok a gyalázkodó kifejezésnek, amelyekkel Lehner-Lendvai a miniszterelnök személyét és a kormányt illette, súlyosan sértik a magyar nemzet becsületét is.

Állami ménesek

1923. december
Sokan talán nem is tudják, hogy még ezelőtt 150 évvel Magyarország népies lótenyésztése igen gyönge lábakon állott. Csupán ott jutottak a kisebb gazdák megfelelő ménekhez, ahol nagyobb uradalmak voltak közelükben, melyek eléggé jó, sőt nagyobb számban kitűnő lovat is neveltek.
Az akkori divat szerint ezek a nagyúri ménesek leginkább igen nemes arabs- és spanyolvérű méneket tartottak. Ezeknek a sarjadéka természetesen apró, könnyű és táncos volt; kedvtelésre igen szép és kecses, de igába, eke elé nem való. Ezt a munkát inkább ökörrel végezték... Annyira hitvány volt az említett régi időkben a magyar nép lova, hogy még a katonáknak való lovat is külországokban kellett hogy vegye a hadsereg, a világ minden táján, még Oláhországban (Moldvában), Bukovinában és Oroszországban (Ukrajnában) is, ahol pedig ma már sokkal silányabb lovat találunk a miénknél. Vajon mi lehetett az oka annak, hogy a magyar nép lova száz és egynéhány esztendő multán olyan naggyá, széppé, jóvá fejlődött, amilyen még a nemrég lezajlott háború előtt is volt? Az, hogy ezelőtt 140 évvel kezdték megteremteni az állami méntelepeket hazánkban, és ilyen módon lassanként mind több jó és válogatott ménekhez jutottak a gazdák. Akkora haladást tett ezzel a magyar lótenyésztés, hogy nem kellett többé külföldre mennünk, ha jó lovat akartunk venni, hanem inkább az egész külföld eljárt már utóbb hozzánk a magyar ló csodájára. Ma, hogy a nagy háború, a forradalmak és az oláh megszállás elvitte színe-javát, majdnem hogy ott vagyunk, hogy olyan silány a lovunk, mint ezelőtt száz évvel; de bizony sok-sok kisgazda nem tudja, úgy látszik, hogy csakis a jó állami ménekkel bírjuk lovainkat ismét magas színvonalra emelni. Azokra a nagyszámú kisgazdákra célzok, akik a háború után keletkezett zűrzavarban rákaptak a többnyire igen silány sarjadékot nemző, parlagi zugménekre, és ilyen módon a jó ló helyett a szemetet szaporítják.

Írta: Kis Mihály

Románia és Csehország elismerik a szovjet kormányt

1924. január 13., Párizs
Amint a „Matin" belgrádi tudósítója jelenti, Duca román külügyminiszter kijelentette neki, hogy legközelebb tárgyalások indulnak meg Románia és Szovjetoroszország között a szovjet kormány elismerésének kérdésében. Benes dr. cseh külügyminiszter a „Matin" tudósítójának azt jelentette ki, hogy kormánya a szovjet kormányt de facto el fogja ismerni. A de jure (jog szerinti) elismerés kérdésében még nem lehet határozottan nyilatkozni.

Befejezték a határkiigazításokat

1924. február
Hivatalos körökben messzemenő reménységet fűztek annak idején a trianoni békeszerződéshez kapcsolt úgynevezett Millerand-féle kísérőlevélhez. Ez a békeszerződést kiegészítő okmány ugyanis lehetőséget nyújtott helyi jelentőségű határkiigazításokra, amelyekről a magyar kormány abban az időben azt hitte, hogy sikerülni fog általuk nagyobb területeket visszaszerezni.
Beavatott informátorunktól szerzett értesülés szerint a határkiigazítások munkája befejeződött, csupán a déli határon, a kiszombori magyar–román–jugoszláv hármas határszögletben áll még döntés előtt a kiigazítás munkája. Itt néhány ezer katasztrális hold fölött fog a bizottság dönteni. Ami a határkiigazítások munkálatainak eredményét illeti, ez távolról sem felel meg a kísérőlevélhez fűzött reménységeknek. Értesülésünk szerint az annakidején megállapított katonai demarkációs vonalat véve alapul, 120 000 katasztrális holdat tesz ki a Magyarországnak visszajuttatott földterületek összessége. Minthogy a katonai demarkációs vonallal szemben a békeszerződésben megállapított határ előnyt jelentett, ez a 120 000 katasztrális holdnyi kiigazítás is sokat levont az eredményből. Ha a 120 000 katasztrális holdat tekintjük is végleges eredménynek, ez a terület átszámítva 384 négyzetkilométert jelent. Ebből a területből azonban le kell még számítani a tőlünk elvett területmennyiséget, bár megállapítható, hogy a visszajuttatott terület nagyobb az utódállamoknak pótlólag kiigazításként adott területnél. A kísérőlevél ezek szerint írott malaszt maradt. A legutóbbi határkiigazítás Somoskő és Somoskőújfalu visszaadása volt, hátra van még a kiszombori néhány ezer holdnyi kiigazítás, és ezzel az összes munkálatok befejeződtek. A legtöbb helyen már cövekezik is a végleges határt, úgyhogy néhány héten belül rásütik az utolsó pecsétet is a trianoni békeszerződésre.

Összeállította: Cseke Gábor
Forrás: huszadikszazad.hu

NAPRÓL NAPRA

EZ VAN MA

Péntek

Az év 170. napja, a hátralevő napok száma 195. Napnyugta ma 21.03-kor, napkelte holnap 5.31-kor.

Isten éltesse

Ma Gyárfás, holnap Rafael, vasárnap pedig Alajos és Leila nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ezeken a napokon ünneplik születésnapjukat.

Névmagyarázat

A görög–latin eredetű Gyárfás jelentése idős férfi, a héber eredetű Rafael jelentése Isten meggyógyít, a germán–latin eredetű Alajos jelentése egész és bölcs, míg a perzsa–angol eredetű Leila sötét hajút jelent.

Június 19-én történt
* 1953. Az Egyesült Államokban kivégezték a Rosenberg-házaspárt, akik kiszolgáltatták a Szovjetuniónak az atomtitkot.
Június 20-án történt
* 1792. A párizsi nép megostromolta a Tuilleriák palotáját.
Június 21-én történt
* 1945. A II. világháborúban az amerikaiak elfoglalták az Okinava szigetet.
Június 19-én született
* 1623. Blaise Pascal francia filozófus, matematikus
* 1828. Than Mór festőművész
Június 20-án született
* 1819. Jacques Offenbach francia zeneszerző
* 1974. Czene Attila olimpiai bajnok úszó
Június 21-én született
* Kr. e. 356. Nagy Sándor Makedónia királya, a történelem egyik legnagyobb hódítója
* 1905. Jean-Paul Sartre francia filozófus, író, esszéista
Június 19-én halt meg
* 1956. Thomas J. Watson amerikai vállalkozó, az IBM felfejlesztője
* 1993. William Golding Nobel-díjas angol író
Június 20-án halt meg
* 1837. IV. Vilmos angol király
* 1919. Csontváry Kosztka Tivadar festőművész
Június 21-én halt meg
* 1652. Inigo Jones angol építész, festő, rajzoló
* 2001. John Lee Hooker amerikai blueszenész

Jegyzet

Elszabadult spiccbot és rottweiler

Rajtaütésszerűen indult meg az ágvillára fektetett könnyű spiccbot a tó közepe felé. A tulajdonosa éppen ragtapasz után matatott a csomagjában, ugyanis néhány perce sikerült kirángatnia a kezéből egy orvul belefúródott horgot, le akarta ragasztani a vérző sebet. Meglepett nézőként figyelte, amint a botja motorcsónakként szántja a vizet, mire lereagálhatta volna a dolgot, egy távolabb horgászó csoport egyik tagja rá is dobott egy fenekező szereléket a vízben cikázó halászpálcára, és sikerült megakasztania azt. Hamarosan partra került, nemcsak az elszabadult horgászkészség, hanem a galibát okozó ponty is. A bottulajdonos örömmel szaladt köszönetet mondani a kollégának a visszaszerzett pálcáért. Ekkor gyorsultak be az események, mert aki kivette a vízből a cuccot, nem volt hajlandó visszaadni azt jogos tulajdonosának. Pillanatok alatt hatalmas perpatvar keveredett a dologból, a csoport tagjai egy emberként támadtak a figyelmetlen horgászra, egymás szavába vágva bizonygatták, hogy a tópart „törvényei" szerint az elszabadult bot azé, aki kifogja. Szinte verekedés lett a dologból (pontosabban a botját visszakérő horgász csoportos megverése), a tógazda határozott közbelépésére, valamint a hatalmas rottweiler lánctalanításának kilátásba helyezésére volt szükség, hogy a kárvallott visszakaphassa a botját, de a kétkilós pontyról így sem volt hajlandó lemondani a díszes társaság. A kárvallott a dühtől és az ijedtségtől remegve vonult el, a hóna alatt a nehezen viszszaszerzett üres horgászbottal. Horgászetika...

Hompoth Loránd

Fogorvosi ügyelet

A hétvégén Csíkszeredában dr. Sándor Béla a Testvériség sugárút 22/B/1. szám alatt tart fogorvosi ügyeletet, Székelyudvarhelyen dr. Benedek Adrienn az Iskola utca 4/1. szám alatt teljesít szolgálatot.

Fogadóóra

Korodi Attila parlamenti képviselő ma 9.45-től 10.45-ig Pálfalva Polgármesteri Hivatalában tart fogadóórát.

szabadidő

Színházajánló

A Csíki Játékszín évadzáró gálaműsorát ma 19 órától láthatja a közönség a csíkszeredai Városi Művelődési Ház nagytermében. Székelyudvarhelyen a Babes–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának III. éves diákjai Friedrich Dürenmatt Fizikusok című komédiáját holnap 19 órától adják elő a művelődési ház nagyteremben. Rendező: Albu István

Nem unja még a válságtémát?

A Príma Rádió ingyenes előadást szervez ma 10 órától a székelyudvarhelyi Küküllő Szálloda konferenciatermében Nem unja még a válságtémát? címmel. A rendezvényen Farkas Levente, a www.marketingiskola.ro működtetője ad egyszerű, gyakorlatias ötleteket a résztvevőknek, hogy hozzájáruljon bevételük növekedéséhez.

Fotós műhelymunka Homoródfürdőn

A székelyudvarhelyi Exposia fotográfiai alkotócsoport holnap szervezi első szabad műhelymunkáját Homoródfürdőn, a Lobogó Panzió által rendezett fogathajtó verseny részeként, melynek célja az esemény képi dokumentálása. A műhelymunkán részt venni szándékozók holnap 11 órakor Fülöp Lórántnál és Balázs Ödönnél, az alkotócsoport alapítóinál jelentkezhetnek be a 0744–601633-as telefonszámon vagy személyesen a panziónál.

Szent János-búcsú és falunap Csíkbánkfalván

Vasárnap 10 órától ünnepi szentmisével és a csíkszentgyörgyi fúvószenekar műsorával kezdődik a Szent János-búcsú és falunap Csíkbánkfalván. A szentmisét követően a Szent János-kápolna frissen épült ravatalozóját és sekrestyéjét avatják fel. 17 órától a Csíkszentgyörgyi székely góbék szórakoztató műsorát láthatják a kultúrotthonban, melyet a Márton Ferenc Általános Iskola diákjainak előadása követ, 21 órától pedig a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes lép színpadra.

Unitárius nőszövetségi találkozó

A Székelykeresztúri Unitárius Egyházkör Esperesi Hivatalának szervezésében Egyházi nőszövetségi találkozót tartanak holnap Korondon. A rendezvényen Andrási Erika tart előadást a nőszövetségi mozgalom kihívásairól.

Családi nap Csíkszentimrén

Csíkszentimre Polgármesteri Hivatala, valamint a Caritas Családsegítő Szolgálat szervezésében vasárnap 14–18 óra között tartják az első Csíkszentimrei Családi Napot a helyi kultúrotthon udvarán. Ennek célja, hogy a gyermekes családok egy vidám, tartalmas délutánt töltsenek együtt a szabadban.

Hegyen innen, hegyen túl

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vasárnap 17 órától Gyergyótekerőpatakon vendégszerepel a Hegyen innen, hegyen túl című előadásával a III. Tekerőpataki Falunapok keretében.

Gitárszóló a Kalapos Kávézóban

Varga András, Székelyudvarhelyről elszármazott gitárművész holnap 21 órától szólógitárestet tart a székelyudvarhelyi Kalapos Kávézóban.

II. Kalibáskői Olvasótábor

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár és a Bibliofil Alapítvány június 29. és július 3. között szervezi meg II. Kalibáskői Olvasótáborát. Az olvasótáborba V–VIII. osztályos udvarhelyszéki diákok jelentkezését várják. A helyek szűkössége miatt a gyerekeknek pályázniuk kell a részvételre június 25-ig. Bővebb információt a 0266–218332-es telefonszámon, illetve a biblioudv@yahoo.com e-mail címen kérhetnek.

ELHALÁLOZÁS

Fájdalomtól megtört szívvel, de a jó Isten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagytata, testvér, após, apatárs, rokon, koma, szomszéd és jó barát,
INCZE ANTAL
életének 69., boldog házasságának 46. évében, 2009. június 18-án türelemmel viselt betegségében jóságos szíve megszűnt dobogni. Elfáradt földi teste maradványait 2009. június 22-én 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a csíkszeredai Szentlélek utcai temetőbe. Emléked szívünkben őrizzük. Nyugodjál békében! A gyászoló család. (14856)

Fájdalomtól megtört szívvel tudatjuk, hogy a drága férj, édesapa, nagyapa, após, apatárs, keresztapa, koma, rokon, szomszéd és jó ismerős,
VITOS DÉNES
életének 71., házasságának 45. évében, 2009. június 17-én délelőtt hosszas, de türelemmel viselt betegség után csendesen elhunyt. Drága halottunk földi maradványait holnap, 2009. június 20-án 10 órakor helyezzük örök nyugalomra a családi háztól a kászonújfalvi római katolikus temetőbe.
Megállt a szív, mely értünk dobogott,
Megpihent a kéz, mely értünk dolgozott.
Koporsója fölött könnyeket ontunk,
Küzdelmes munkájáért köszönetet mondunk.
Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! A gyászoló család – Kászonújfalu. (1826)

Copyright © Hargita Népe - 2001