A szentegyházi illegális fakitermelés, amint az várható volt, a helyi erdők ritkulásával „átcsapott" a hegyen, a tolvajok már a felcsíki közbirtokosságok erdeiben garázdálkodnak. A helyzetről írt újságcikkek lassanként folytatásos regényhez hasonlítanak, a lapunkban megjelent írások miatt pedig többen megkeresték szerkesztőségünket, saját információikkal egészítve ki a témát.

Eljutott hozzánk például a felcsíki elöljárók és az ottani közbirtokossági vezetők rosz- szallása, hogy mindig és mindenki – a különböző hatóságokat is beleértve – „szentegyházi jelenségként" beszél a témáról, holott szerintük már régen túlnőtt Szentegyháza határain az ügy. Az állítás igaznak bizonyult, olyannyira, hogy a rákosi Pogányvár Közbirtokosság elnöke, Sárosi Béla konkrét esetről is beszámolt, amikor összeakasztották a bajszukat a fatolvajokkal. Az elmesélt történet a hollywoodi filmalkotók akciófilmjeivel vetekszik. Röviden: a területet őrző erdész arra lett figyelmes, hogy az erdei út kátyúiba általa elrejtett „traktorcsapdákat" gondos kezek kigereblyélték a tócsák mélyéről. Ebből arra következtetett, hogy éjszaka komoly csapat készül az erdőbe lopni. Gyanújáról értesítette a közbirtokossági vezetőket, azok pedig őrszemet küldtek az erdőirtás feltételezett helyszínével szembeni hegyoldalra, ugyanakkor beavatták a rendőrséget is.

– Az első láncfűrész éjjel negyed kettő tájban szólalt meg, majd másik három csatlakozott hozzá. Azonnal hazaszóltunk, hogy futás a helyszínre, mert itt vannak – emlékezik az őrszem.

A közbirtokosság terepjárója rögvest elindult a megyeszékhelyre, ahol a rákosi rendőrökhöz egy csíkszeredai csapat is csatlakozott, akik – mint mesélik az erdőtulajdonosok – komótosan készültek, több mint fél órába telt, amíg összeállt az erősítés, illetve jármű is került számukra. Innen lóhalálában Szentegyházára hajtottak, ahol a helyi őrsről újabb rendőr csatlakozott az üldözők csapatához, a „terepismeret" miatt. Ezt követően lesben álltak azon a két úton, ahol a lopott faanyag a településre érkezhetett volna.

Időközben elkövették azt a hibát, hogy a rendőrautót megtankolták a szentegyházi kútnál, a terepjáró kíséretében levő hatósági jármű bizonyára feltűnhetett a tolvajok „szemeinek", akik értesíthették az erdőben munkálkodó társaikat, mert csak valamikor hajnalfelé érkezett egy autó a figyelt úton, benne öt munkaruhás, fenyőgyantás személlyel, akiknél persze semmi kompromittáló eszközt nem találtak a hatóságok. Az említett autó utasai azt vallották, hogy a menedékházban söröztek. Később érkezett egy másik gépjármű is, ebben négyen ültek, az előzőkhöz hasonlóan öltözve, és az utasok saját bevallásuk szerint szintén a menedékháznál söröztek.

– Az elején azt mondták, nem ismerik egymást az előző társasággal, aztán kiderült, mégis, egyszóval össze-vissza hazudoztak – meséli Sárosi.

A levágott, nem akármilyen szálfák az út mellett elhagyva kerültek meg a későbbiekben, másnap a nyomokból arra lehetett következtetni, hogy az üres traktorokkal Zetelaka felé menekültek dolguk végezetlen a tolvajok.

– A csattanó ezután jött, ugyanis a szarkák szokásait jól ismerő helyiek figyelmeztettek, hogy az út mellett heverő faanyagot sürgősen értékesítsük, mert a tolvajok visszatérnek és továbbviszik. Öt szentegyházi fűrészüzem-tulajdonost kerestünk fel, megvételre ajánlva a kiváló minőségű rönköket. Először mindannyian vásárlási szándékot mutattak, később meggondolták magukat. Néhányan tisztán megmondták, hogy fenyegető telefonokat kaptak, hogy ez és az történik velük, ha meg merik vásárolni a fát – folytatja a sztorit a Pogányvár elnöke.

Egyébként roppant „érdekes", hogy a „felvásárlók" iránt valamiért nem érdeklődnek a hatóságok, pedig felvevőpiac hiányában nem lenne erdőlopás.

– Néhány évvel ezelőtt a téli ünnepek körül 16 hektár erdő tűnt el egyszerre. Ez több vagon fűrészárut jelent, mégsem csíptek el a hatóságok egy szál deszkát sem, nemhogy kamionnyit a lopott fából. Valaki fehérre mossa a feketét valahol, mert nem marad Székelyföldön a faanyag, az biztos – találgatnak a károsultak.

A madéfalviak és a csicsóiak mind önkormányzati, mind közbirtokossági szinten megerősítették a rákosiak által állítottakat. Mint mondják, nap mint nap maguk is szembesülnek hasonló helyzetekkel. A jogos tulajdonukért aggódók közösen megfogalmazott kérdése: A rendszer rossz, vagy rosszul működtetik?

Hompoth Loránd

Az eddigi 8-tól 14 óráig tartó munkaidő helyett szeptember elsejétől egyórás ebédszünettel 8-tól 17 óráig kell dolgozniuk a romániai közkórházakban tevékenykedő orvosoknak, ha a szaktárca gyakorlatba ülteti elképzelését.

Európában már csak Romániában és Albániában dolgoznak 8-tól 14 óráig a közkórházak orvosai, más államokban régóta bevezették a délutánig tartó, egyórás ebédszünettel megszakított programot – állítják az egészségügyi minisztérium illetékesei. Raed Arafat államtitkár a központi sajtónak úgy nyilatkozott, hogy sok romániai orvos már 12 óra körül távozik a kórházból, magánrendelőjében folytatja munkáját, és ennek a kórházban fekvő betegek látják kárát.

„Azokon a kórházi osztályokon, ahol kevés az orvos, az ott dolgozók akár nyolc ügyeletet is el kell lássanak havonta (ami azt jelenti, hogy a hónap 30 napjából 16-on az illető orvos nem megy haza, hanem a kórházban dolgozik), és a többi nap is üljenek bent reggeltől estig?" – fogalmazta meg a tervezettel szembeni fenntartását dr. Csíki Csongor, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház orvos-igazgatója. Elmondása szerint ezt a problémát már személyesen Ion Bazac egészségügyi miniszternek is felvetették, amikor legutóbb Hargita megyébe látogatott. A minisztériumnak arról az elképzeléséről, miszerint az ügyeletet ellátó orvosnak az ügyeleti idő leteltével nem kell tovább a kórházban dolgoznia, Csíki doktor szintén az alacsony orvoslétszám apropóján tette fel a kérdést: Ki fogja akkor ellátni a betegeket?

„A kórházi osztályon zajló munka szempontjából nem rossz a délutánig tartó program, és valóban, Nyugaton ez mindenütt így van" – mondta megkeresésünkre dr. Borsa István, a megyei kórház bőrgyógyászati osztályának vezető főorvosa, bár ő sem igazán látja, miként kivitelezhető ez a tervezet ilyen kevés orvossal. A napi nyolcórás kórházi program előnyeit ő már nyugat-európai praxisa során megtapasztalta. Úgy véli, több idő jutna így a betegekre, az amúgy is igen felduzzasztott papírmunkákra, kicsit jobban kézben lehetne tartani az osztályt, sőt, tapasztalata szerint Nyugaton a munkanap utolsó órájában még arra is tudnak időt szakítani az orvosok, hogy az aznapi eseteket megbeszéljék.

Az elv tehát nem rossz, csak az a különbség a nyugati országok és Románia között, hogy míg ott a közkórházakban dolgozó orvosok jól megélnek a fizetésükből, nálunk sokan a délutáni magánpraxisból egészítik ki jövedelmüket. Emiatt érthető, hogy fenntartásokkal fogadják a minisztérium kezdeményezését. Borsa főorvos is úgy fogalmazott, hogy a kórházi orvosnak az intézményen belül kellene biztosítani a tisztességes megélhetéshez szükséges fizetést, hogy délután ne kényszerüljön magánrendelőben rendelni, mert így csupán túlhajszoltsága fokozódik: tovább dolgozik a kórházban, ezért később kezdi a délutáni rendelést, és később is fejezi be. Egyébként azt is hozzátette, hogy azokban a nyugati államokban, ahol ő tevékenykedett, vagy kórházban dolgozik egy

Forró-Erős Gyöngyi

Évekkel ezelőtt a csíkrákosiak számára is felcsillant a remény, hogy kormánytámogatással felújíthatják iskolájuk épületét. Hozzá is fogtak egy új szárny felhúzásához, amelyben az épületből hiányzó vizesblokk kapott volna helyet. A pénz elfogyott, a munkálatokat félbehagyták, az épületszárny málladozik.

Azóta az új falak több telet is átvészeltek, jelenlegi állapotukat tekintve félő, hogy egy újabb tél megadná nekik a kegyelemdöfést, vagyis kidobott pénz lehet a „félberuházás". Császár Attila, a település polgármestere szerint megközelítőleg 200 ezer lejre lenne szükség, hogy legalább a tetőszerkezet elkészüljön. Így, még ha beláthatatlan időre pirosban is maradna az épületszárny, legalább a biztos pusztulástól meg lehetne menteni az alapozásba, illetve a falazatba fektetett pénzt.

Tulajdonképpen nem elszigetelt jelenség a rákosi iskola története – sok helyen előfordult, hogy nem érkeztek meg az egyes tanintézmények felújítására beígért kormánypénzek, a vállalkozók „saját szakállukra" folytatták a munkát, bízva abban, hogy az állam, ha előbb nem, de utóbb fizet. Előfordult az is, hogy az erősebb önkormányzatok helyi költségvetésből fizettek az építőnek, amíg a központból megjön a megígért támogatás. Rákoson azonban a fenti „huszáros" megoldások egyike sem valósult meg, az építkezést egyszerűen abbahagyták, ráadásul igencsak kritikus fázisban. A kivitelező nem volt hajlandó saját költségén tető alá hozni az épületet, „majd egyszer megkapod az árát" alapon. Mivel a térség egyik legkisebb és legszegényebb községéről van szó, a fiatal rákosi önkormányzat (2004 óta önálló község Csíkrákos) nem talált forrásokat a helyi költségvetésben.

„Pályázni pedig egy már valaki által elindított, majd a későbbiekben abbahagyott beruházás véglegesítésére nem igazán van lehetőség" – állítja a polgármester.

Az óvoda épülete szerencsésebb volt. Mint ismeretes, sikerült befejezni azt, ám a helyi anyukák által rég áhított napközis tevékenység elindítására egyelőre nem tudták biztosítani az anyagiakat, bár több helybéli lakos is megerősítette: nem cselekvésképtelen községvezetéssel van megáldva a település. Több, az infrastruktúra javítását, kiépítését célzó projekt is fut, újítják a kultúrotthont Göröcsfalván, a Bogát-Önkormányzat Fejlesztési Társulás nyertes pályázatának köszönhetően ivóvíz- és csatornahálózat kialakítására, valamint egyes helyi útszakaszok felújítására készülnek.

Hompoth Loránd

349 ezer lej jut Csíkszeredának az állami költségvetésből a teljes távfűtési rendszer felújítására abból a 6449 lejes keretből, amelyet a 2009/180-as belügyminiszteri rendelettel utaltak ki a minap az ilyen jellegű beruházások társfinanszírozására. A távfűtési rendszerek 2006–2015-ös évi felújítási programját jóváhagyó 2006/462-es kormányhatározat értelmében ezeket a programokat az állami költségvetésből is támogatják. A helyi közigazgatási hatóságok, amelyek tulajdonában távfűtési rendszerek vannak, állami költségvetési társfinanszírozásban részesülhetnek a rendszerek, valamint az épületek hőszigetelési beruházásaira. Ehhez pályázatokat kell benyújtaniuk ilyen jellegű beruházási munkálatokra, a társfinanszírozás részaránya pedig a munkálatok értékének legfeljebb 70 százaléka lehet.

NÉZŐPONT

32 – ennyi válságkezelő intézkedést javasolt a Szociáldemokrata Párt a kormánynak (egyik elveszett útközben, maradt 31). A gazdasági közeg teljesen szkeptikus az intézkedéscsomaggal szemben, a rossz tapasztalatok alapján ezen nem kell csodálkozni. De még mielőtt bevezetnék, az intézkedésekkel szemben joggal merül fel egyéb kétely is. Kicsit képletesen szólva: ahhoz, hogy a válságkezelő csomag életképes legyen, gazdasági génekkel kellene rendelkeznie, vagyis kidolgozói között legalább egy közgazdásznak kellene lenni, méghozzá olyannak, akinek van már tapasztalata kormányzásban is. Az a gond, hogy az intézkedéseket egyetlen, a kormány tanácsadói körében lévő közgazdász sem vállalja fel. És amíg harsog a kormányzati kommunikáció, nyilatkozik a PSD elnökjelöltje (aki egyébként teljesen esélytelen a választási megmérettetésen) a sok és értékes intézkedésről, addig nemcsak a kormány közgazdászai, hanem maga a pénzügyminiszter is hallgat. Pedig neki elvileg tudnia kellene, milyen intézkedésekre van pénz, illetve melyeket nem engedhet meg magának a költségvetés. Ennek ellenére Pogea hallgat – és talán a költségvetés-módosítási tervezetet készíti elő, amely egymilliárd euróval kellene lefaragja a költségeket. Miközben egyes számítások szerint az állam napi 18 millió euró hiányt termel, Mircea Geoanã elég költséges válságkezelő intézkedésekkel masírozik. És mielőtt még esetleg megmaradó pénzét (ami maga is kölcsönből származik) a kormány válságkezelésre költené, elő kell teremtenie 4,25 milliárd eurót az év utolsó négy hónapjában. De ezt nem válságkezelésre kell költeni, hanem arra, hogy fedezze a kifizetéshez érkezett állami kötvények ellenértékét (17,95 milliárd lejről van szó, amit a kormány a belföldi pénzpiacról vett fel). A kormány álláspontja szerint (és megint nem a közgazdászok beszéltek) a kölcsönöket újabb kölcsönökből fedezik. Ezért a kormány eurókötvény-kibocsátása nem ötszázmillió euró értékű lesz, hanem várhatóan 1,5 milliárd. Az adatot Adriean Videanu kottyintotta el teljesen véletlenül, amikor azt magyarázta, hogy miért lett a 32 válságellenes intézkedésből 31.

Az egész kifizetés–kibocsátás játék az államadósságot egymilliárd euróval növeli. Az államadósság egyébként meredek ívben nő, az év első harmadában 13,8 milliárd lejjel lett nagyobb (a bruttó nemzeti össztermék 1,5 százaléka), és elérte a 123,6 milliárd lejt (29,3 milliárd euró). Az államkötvények kibocsátási tervezete az év végéig még hat kincstárjegylicitet, plusz nyolc államkötvény-kiadást tartalmaz.

Nem lehet tudni, ez mennyire oldja meg a válság által előidézett problémákat, de biztos, hogy átviszi őket a jövőbe. Ugyanis az ország rohamosan növekedő eladósodásától megszabadulni nem lesz sem egyszerű feladat, sem rövid távon megoldható probléma. Élénk még az emlékezetben a Ceausescu-éra végét meghatározó küladósság-kifizetési ámokfutás. Ilyen szintre remélhetőleg nem fogunk süllyedni, de az biztos, hogy nem lesznek majd adócsökkentések az elkövetkező években, éppen ellenkezőleg, a közterhek nőni fognak. És amint látjuk, a felvett kölcsönöket nem tudja értelmesen befektetni a kormány, homokként folyik ki tenyerükből az államkassza bevétele, így visszafizetni még nehezebb lesz. Gazdasági stratégiáit pedig nem közgazdászok, hanem kommunikációs szakemberek dolgozzák ki. Ennek megfelelően inkább lehet beszélni ezekről a stratégiákról, mint alkalmazni őket.

Mindezt aztán nekünk, adófizetőknek kell ledolgozni, és lehet, jövőre kényszermunkaszünet helyett éppen a 32 napos hónapot fogja javasolni a kreatív konzervatív–szociáldemokrata koalíció.

Isán István Csongor

Az Erdélyi Ferences Rendtartomány Csíksomlyón ünnepli a ferences rend fennállásának 800. évfordulóját. Szentmisékből, előadásokból, hálaadási és gyertyás körmenetből álló program várja szombaton a jubileumi ünnepre érkező ferenceseket, papokat és világiakat egyaránt.

„A szerzetesi élet nem más, mint keresztségi fogadalmunk megújítása, illetve annak prófétai megélése, azaz Jézus Krisztus szent evangéliumának követése. Szent Ferenc életpéldája nemcsak számunkra, a világiak számára is vonzó, életszentsége is példaszerű. Ezen alkalomból pedig nemcsak a Ferenc-rendi szerzetesek ünnepelnek, hanem azok a közösségek is, amelyek Szent Ferenc lelkülete szerint élnek, így a klarisszák, a reguláris harmadik rendi nővérek, a ferences világi rendiek, illetve mindazok, akiket a rendalapító szent életpéldája rokonszenvvel tölt el" – fogalmazott a közelgő ünnep kapcsán Fr. Laczkó-Dávid Anaklét atya. Mint mondta, az Erdélyi Ferences Rendtartomány augusztus 22-re tervezett ünnepi programja délelőtt 11 órától szentmisével kezdődik a kegytemplomban. Ezt követően előadások hangzanak el a ferences lelkiségről. Délután fél 4-től tartják a Hálaadás útját az elmúlt 800 évért, megkerülve a Kis-Somlyó hegyét. Ugyancsak a kegytemplomban este 7 órakor kezdődik az ünnepi szentmise, amelyet gyertyás körmenet követ.

Az Assisi Szent Ferenc alapította rendre, hivatalos nevén a Kisebb Testvérek Rendjére (Ordo Fratrum Minorum – OFM) 1209-ben adta áldását a pápa. „Most éppen azt ünnepeljük, hogy az egyház immár nyolcszáz éve elfogadta ezt az életformát, amit a szent evangélium szerint élhetünk, hisz ez a jó Isten nagy kegyelme számunkra" – tette hozzá Anaklét atya.

Világviszonylatban több mint tizenötezer ferences van, rajtuk kívül számon tartják az ugyancsak több ezer minoritát és kapucinus szerzetest, de a szent evangélium szerinti életformát választják a ferences világi rendiek is.

Antal Ildikó

A tavalyinál kétszáznegyvennel kevesebben fognak dolgozni az új tanévtől a megye elemi és középfokú oktatási intézményeiben.

Ianosi Anda Elena, Hargita megye főtanfelügyelője sajtótájékoztató keretében számolt be az elmúlt időszakban a mintegy 173 megyei oktatási intézményben készített általános vizsgálatokról. A sajtóeseményen kiderült, Ecaterina Andronescu tanügyminiszter egy átiratban arról értesítette a helyi vezetőséget, hogy az új tanévtől 6533 – tehát 240-nel kevesebb – állást fog finanszírozni a központi költségvetésből.

Az illetékes szaktárca vezetője a főtanfelügyelőn keresztül azt is szorgalmazza, hogy az elemi iskolák osztályainak létszáma legalább 20 tagú, az általános osztályoké pedig 25 tagú legyen.

„A csíkmindszenti iskolában az elmúlt tanévben csupán 12, a kobátfalviban 11, Hidegségen 13, Kányádon pedig 12 gyerek járt egy-egy osztályba" – példálózott Ianosi, aki azt is elmondta, a 173 iskolából hatvanban megfelelő az osztályok gyermeklétszáma, huszonnégy esetben viszont az előírt szintnél jóval alacsonyabb a gyermekek száma.

Az oktatási intézmények igazgatóitól bekért adatokból néhány rendellenességre is felfigyeltek az illetékesek. Kiderült például az, hogy bizonyos iskolákban a kisegítő személyzet száma azonos, vagy meghaladja a szakképzett tanárok számát. A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban harminchét személy kisegítőként, harminchat pedig tanárként dolgozik. Ugyanez az eset áll fenn – teszi hozzá a főtanfelügyelő – a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban is. Az utóbbi esetek azzal magyarázhatók, hogy ezekben az oktatási intézményekben bentlakás és konyha is működik. Kihágásnak az a gyergyóditrói eset számíthat, ahol egy személyt szakácsként alkalmaztak, holott az iskolában nincs is konyha. Az illetékesek olyan esetre is rácsodálkoztak, hogy valaki informatikusként és rendszergazdaként egyszerre két állást foglal el.

Az iskolaigazgatóktól bekért adatokat tanulmányozva az elkövetkezendő napokban a fő-tanfelügyelőség szakhatósága javaslatot tesz arra, hogy hány állást biztosít az egyes oktatási intézmények számára. Az indítványt visszaküldik az iskolák vezetőinek, akik augusztus végéig eldönthetik, megfelel-e számukra vagy sem a javasolt álláskeret.

Kozán István

Göröcsfalvára címezhetik a leveleiket szeptembertől a helybéliek ismerősei. Furcsának tűnhet, de ez nem így volt mostanáig, a kommunista hatalom 1964-ben önkényesen Satu Noura változtatta a kis település nevét. A falunév visszaváltoztatásáért augusztus 30-ra népszavazást írtak ki, amelynek következtében, fele plusz egy százalékos igen esetén, Göröcsfalva román nevén ismét Gârciu lehet.

A népszavazás szükségességéről szólva Császár Attila, az anyaközség, Csíkrákos polgármestere lapunknak elmondta, hogy az önkényesen megváltoztatott román falunév a meggyalázott identitástudaton túl is rengeteg bosszúságot okozott a göröcsfalviaknak. Azóta a postai küldemények – például a villanyszámlák is – rendszeresen az Oklándhoz tartozó Újfaluban kötnek ki, onnan pedig jó esetben 10-20 napos késéssel kerülnek Göröcsfalvára.

– Egy lakossági petíció indította el a népszavazás kiírását, ezt a kis településen minden háznál aláírták. A lakosok száma egyébként 417, házszámot pedig 194-et tartanak nyilván a faluban. Az említett dokumentum egyértelműen alátámasztotta, hogy a lakosok, noha tisztában vannak hivatalos irataik cseréjének költségeivel, az ezzel járó hercehurcával, ki akarnak lépni a névtelenségből, vissza akarják nyerni a falucska elorzott eredeti nevét. A helyi tanács júliusi ülésén elfogadta a megfelelő határozattervezetet, a gépezet beindult – állította a polgármester.

A népszavazást a göröcsfalvi óvodánál bonyolítják le, a fenti dátumon, reggel 8-tól este 20 óráig minden érintett leteheti voksát. Javában folynak a gyakorlati előkészületek, nyomdában a szavazólapok, a választási pecsétek, valamint felvették a kapcsolatot az Állandó Választási Iroda brassói kirendeltségével, amely jelezte, hogy a népszavazás előtt megtartják az ilyenkor kötelező ellenőrzést, hogy a törvény által előírt módon történik-e az esemény szervezése. A választási bizottságba a helyi tanácsban mandátumot nyert pártok nevezhetnek megfigyelőket, ismert az is, hogy Máthé Melinda elnököl majd a göröcsfalvi népszavazáson.

Amennyiben sikerrel jár a népszavazás, régi vágya teljesülhet a göröcsfalviaknak, hiszen a probléma nem először került terítékre az idők folyamán.

– Csíkrákos 2004 óta önálló község, azóta nem sikerült lépni az ügyben. Talán nem volt eléggé erős politikai akarat, valamint pénz sem jutott erre. Most sem jutna, hisz úgy sikerült biztosítani az anyagi hátteret, hogy a Kokojzavész Közbirtokosság magára vállalta a népszavazás anyagi terhét: 5 ezer lejjel támogatják a göröcsfalviak névvisszaszerzés irányába tett kezdeményezését – pontosít Császár.

Akár viccesnek is mondható, hogy a kommunista rezsim erőszakos névváltoztatása ide vagy oda, a település út melletti névtábláján azóta is Gîrciu áll, ez ellen az idők során pedig senki nem emelt kifogást az elvtársak közül. Ha elmennek szavazni, és az igenre pecsételnek a helyiek, a tábla a közeljövőben hivatalosan hirdetheti, hogy Göröcsfalvát románul Gârciunak, és nem Satu Nounak hívják.

Hompoth Loránd

Visszakerült a Spiru Haret Egyetem az akkreditált felsőoktatási intézmények jegyzékére – jelentette be a tegnapi kormányülést követően Ioana Muntean kormányszóvivő. Hozzátette azonban, hogy az egyetemnek csak az akkreditált és engedélyezett szakjai működhetnek tovább, azok is csak ideiglenes jelleggel. A kormány a 2009/749-es kormányhatározatot módosította tegnap, ez a jogszabály tartalmazza azoknak a felsőfokú tanintézményeknek a listáját, amelyek a következő tanévre meghirdethették a beiratkozást. Korábban a Spiru Haret Egyetem nem került fel a jegyzékre, az eset kapcsán hatalmas botrány tört ki. Az egyetem bíróságon támadta meg a szóban forgó kormányhatározatot, és alapfokon meg is nyerte a pert.

A jelenlegi államfő kapná a legtöbb voksot, Traian Bãsescu a szavazatok 33 százalékát szerezné meg a mostani állás szerint – közölte tegnap a CURS közvélemény-kutató intézet. Adatai szerint, amennyiben a bukaresti polgármester, Sorin Oprescu is indulna a választáson, a voksok 8 százalékát gyűjtené be, részvétele nem befolyásolná az első három jelölt helyezését. Mircea Geoanã ugyanis csak egy százalékponttal kapna kevesebb szavazatot, összesen 27, Crin Antonescu pedig 13 százalékot érne el. Ha nem vesz részt, akkor az előbbi 28, az utóbbi 15 százalékot szerezhet. A további sorrend szerint Corneliu Vadim Tudor 8, Kelemen Hunor 3, Radu herceg pedig a szavazatok 2 százalékát szerezné meg.

A Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak minősítette Sólyom László magyar államfő holnapra tervezett révkomáromi látogatását a három legfőbb szlovák közjogi méltóság.

Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Ivan Paska házelnök tegnap kiadott közös nyilatkozatában leszögezte, hogy nem vállal felelősséget a látogatás következményeiért, beleértve a szlovák–magyar viszony rosszabbodását is.

A legfőbb szlovák közjogi méltóságok sajnálattal állapították meg, hogy Sólyom László látogatása az általuk felsorolt körülményekre való tekintettel nem elfogadható, és a magyar államfő ezen a napon nem szívesen látott vendég Szlovákiában.

A vezető pozsonyi politikusok nyilatkozatukban azt állítják, hogy Szlovákia már néhány hete „a Magyar Köztársaság hivatalos képviselői, köztük Sólyom elnök durva és válogatás nélküli támadásainak van kitéve", illetve hogy Budapest „példa nélküli nemzetközi lejárató kampányt indított Szlovákia ellen, amely az államnyelvtörvény-módosítás szándékos félremagyarázásán alapszik".

Kifogásolják, hogy Sólyom László tervezett látogatása során „ellentétben a nemzetközi tisztesség elveivel" nem kívánt egyetlen hivatalos szlovák vezetővel sem találkozni, s hogy a látogatás időpontját „érzéketlenül" választották meg.

Augusztus 21-én lesz ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés öt tagállamának csapatai – köztük a magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismert reformfolyamatnak.

„Az így megszervezett látogatást a Szlovák Köztársaság elleni tudatos provokációnak tekintjük, és nem vállalhatjuk a felelősséget a következményekért, beleértve a szlovák–magyar kapcsolatok rosszabbodását" – áll a közös nyilatkozatban.

Gasparovic, Fico és Paska leszögezi: nyitottak minden olyan lépés iránt, amely a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgálja, beleértve a legfelsőbb szintű találkozásokat is. Ezeket a látogatásokat azonban a szokásos módon kell megszervezni, de most nem ez történt.

„A Szlovák Köztársaság három legfőbb közjogi méltósága sajnálattal állapítja meg, hogy Sólyom László látogatása ilyen körülmények között alkalmatlan, és Sólyom László ezen a napon nem szívesen látott vendég a Szlovák Köztársaságban" – zárul a közös nyilatkozat.

A magyar államfő holnap délután látogat Révkomáromba, ahol ünnepélyesen felavatják Szent István szobrát. Sólyom László holnapi révkomáromi látogatását a magyar fél a diplomáciai szokásoknak megfelelően bejelentette a szlovák hatóságoknál.

Hat pokolgép-, illetve aknarobbanás történt tegnap fontos bagdadi intézmények közelében, és ezek legalább 95 ember halálát okozták, több mint 400-an pedig megsebesültek – közölték az iraki hatóságok.

A legpusztítóbb robbanás a külügyminisztérium épületegyüttese mellett történt, amelynek egyik tízemeletes tagja súlyosan megrongálódott. Az épületegyüttes a szigorúan védett „zöld zónán" kívül, annak közvetlen közelében található. Csak ebben a robbanásban 59 ember halt meg – sokan közülük a berobbanó üvegektől vesztették életüket –, és körülbelül 250 megsebesült. A halottak között sok újságíró és minisztériumi alkalmazott van. A robbanás hatására betörtek az iraki parlament ablakai, amely már a zöld zónán belül van, illetve megsemmisült több tucatnyi gépkocsi az utcán.

Az ENSZ biztonsági szolgálata közölte, hogy robbanás történt a világszervezet épületegyüttese mellett is, amely a zöld zónán belül található. Lehet, hogy aknagránát csapódott be az épületbe – tették hozzá.

Robbanások történtek a pénzügyminisztérium épülete és a központi kormányépület közelében is. A pénzügyminisztériumnál történt robbantás egy hidat is megrongált, az utóbbinál megsebesültek száma több mint kétszázra tehető – közölték kórházi illetékesek.

A támadásokat összehangoltan követték el, helyi idő szerint délelőtt 10 órától kezdődően, gyors egymásutánban. Volt olyan pokolgép, amelyet személyautóban, illetve teherautóban helyeztek el. Azóta, hogy az amerikai erők június végén kivonultak az iraki városokból, ismét folyamatosan nőtt a támadások száma az országban, és ez volt a legvéresebb nap a fővárosban. Ezzel párhuzamosan felerősödött az emberekben a félelem, hogy az iraki kormány önállóan még nem tudja megteremteni a közbiztonságot.

Az Elena Udrea turisztikai miniszter ellen felállított vizsgálóbizottság lehallgatása a forradalom utáni Románia egyik legnagyobb rejtélye lehet – írja gúnyosan a Cotidianul, mely szerint az ügy a „román Watergate". Azt mindenesetre mindenki tagadja, hogy lehallgatta a bizottságot, a nyilvánosságra hozott felvételek azonban ékesen bizonyítják: nem az igazság feltárása, hanem Udrea politikai „kivégzése" volt a honatyák célja. De ha már a turizmusnál tartunk, az Evenimentul zilei egyik riportere annak járt utána, mi lett a sorsa a pár éve nagy dérrel-dúrral beharangozott, a „Bor útja" nevet viselő tervezetnek? Kiderült, hogy az egyébként jó elképzelés, mely a külföldi turistákat az ország különböző borvidékein sétáltatta és itatta volna meg, reklám szintjén maradt, tehát szórólapok, plakátok vannak, a borvidékek fellendítése azonban továbbra is a helyi magánvállalkozók problémája marad – de talán jobb is így. A România liberã csodálkozva figyelt fel arra, hogy a Boc kormányfő által takarékossági okokból ünnepélyesen megszüntetésre ítélt állami ügynökségek között vannak, melyek azért még szuszognak: az ASSI például (mely a kormány elektronikus árveréseit intézte) gyorsan kiírt egy 4,7 millió euróra rúgó licitet… Andrei Plesu ír érdekes cikket az Adevãrul lapba, a Másfajta televízió című írás egy dél-koreai filmsorozatot mutat be, csodálkozóan dicsérő módon. A hazai értelmiség neves képviselője megjegyzi: A palota ékszerésze című sorozat mindenhol hatalmas közönségsikert aratott, ahol csak bemutatták, s az ízléses, kliséktől mentes alkotás bizonyítja: a nagy nézettséget nemcsak pornográf vagy vértől iszamos filmekkel lehet elérni. A Dâmbovi_a menti televíziók azonban nem tudnak kilépni az ördögi körből: szemétre szoktatják a nézőközönséget, mely ezután követeli a szemetet – írja Andrei Plesu.

A Népszabadság a kislétai romagyilkosság kapcsán kínos gonddal hangsúlyozza: egyáltalán nem biztos, hogy rokonok követték el a bűntényt. Ez azért érdekes, mert ha újabb ügyről derül ki, hogy cigányok közti leszámolás áll a hátterében, akkor egyre inkább repedezni fog a többek között a Népszabadság által is minden bizonyíték nélkül vígan hangoztatott teória egy titokzatos csoportról, mely rasszista indítékból gyilkolászik. A Kislétán lelőtt nő kislányának egyébként egy Amerikában élő magyar egyetemi tanár felajánlotta, hogy befogadja s taníttatja, miután felgyógyul. A Magyar Nemzet arról számol be, hogy Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője levélben tiltakozott a budapesti rendőrfőkapitánynál, mert utóbbi betiltotta a Magyar Gárda szombati eskütételét. „Az lehet, hogy a nyakunkon ülő helytartók feloszlattatják az önvédelmünkre létrejött Magyar Gárdát, és ellehetetlenítik az Új Magyar Gárdát is. De azt nem fogják tudni megakadályozni, hogy ha a szükség úgy hozza, alkalmas időben a magunkfajta magyar emberek kapával és kaszával kergessék el megszállóinkat és helytartóikat a tőlünk ellopott földekről, a mi nemzeti vagyonunkból, a mi hazánkból" – idézi a lap a népszerű politikust.

Szondy Zoltán

Kikapott az FC Temesvár a labdarúgó Bajnokok Ligája 4. selejtezőkörének első mérkőzésén, a bánságiak a VfB Stuttgarttal szemben 2–0-ra maradtak alul. A németek egy Ciprian Marica által kiharcolt büntetőlövésből szereztek vezetést, majd rövid időn belül Hleb révén meg is duplázták előnyüket. Ezzel a Temesvár csoportkörbe jutási esélyei szinte teljesen elszálltak.
Főleg a két csapat közötti nyilvánvaló tudásbeli különbség kedvetleníthette el a szurkolókat: a mutatott játék alapján a VfB Stuttgart sokkal jobb volt, és megérdemelte a győzelmet.
Eredmény: FC Temesvár – VfB Stuttgart 0–2 (0–2) /Gebhart (28., büntetőből), Hleb (30.)/.
Idegenben nyert kedden az Arsenal és az Olimpiakosz Pireusz, és egy hazai siker, illetve egy döntetlen is született a BL-selejtező utolsó fordulójának első mérkőzésén.
Eredmények: bajnokok ága: Sheriff Tiraspol – Olimpiakosz Pireusz 0–2, FC Köbenhavn – APOEL Nicosia 1–0; nem bajnokok ága: Celtic Glasgow – Arsenal 0–2, FC Temesvár – VfB Stuttgart 0–2, Sporting Lisszabon – Fiorentina 2–2.
Ma rendezik az Európa Liga utolsó selejtezőkörének első meccseit. A román csapatok műsora: Steaua – St. Patrick’s Athletic (Digi Sport, 20.30), Dinamo – Slovan Liberec (Antena 1, 20.45), Sporting Vaslui – AEK Athén (TVR 1, 21), FK Szarajevó – Kolozsvári CFR (Digi Sport Plus, 21.15). A Steaua – St. Patrick’s összecsapást üres lelátók előtt rendezik a Ghencea stadionban. A visszavágókat a jövő héten játsszák, a párharcok továbbjutói a 48 csapatos főtáblára kerülnek.

Gólt szerzett bemutatkozó mérkőzésén a Székesfehérvári Sapa Fehérvár AV 19 csatára, Mihály Árpád (Pire). A lengyelországi Sosnowiecben tegnap kezdődött négyes tornán a magyar bajnok a szlovák HK Spisská Nová Ves (Igló) csapatát győzte le büntetőkkel.
A sosnowieci tornán a házigazda Zaglebie mellett a Sapa Fehérvár AV 19, a Ferencváros, a HK Spisská Nová Ves, a MSHK Zilina (Zsolna), a Krefeld Pinguine, a Metalurgs Lipewa és az IF Troja Ljungby vesz részt.
8–3 arányban múlta felül a Ferencváros csapatát a torna első meccsén a házigazda Zaglebie. A kora délutáni Sapa Fehérvár AV 19 – Igló meccs első találatát a 21. percben Mihály Árpád szerezte. A szlovákok a harmadik harmad első percében egyenlítettek, a 42. percben azonban Sofron révén újra a magyar bajnok vezetett. Az utolsó percben az iglói gárda emberelőnyből újabb gólt ért el. 2–2 volt az eredmény a rendes játékidő végén, hosszabbítás helyett büntetőlövésekkel dőlt el a meccs, amelyet a székesfehérváriak nyertek.
A Fradi ma Iglóval, a fehérváriak a Zaglebievel játszanak, holnap a két magyar gárda egymás ellen küzd, szombaton pedig a helyosztókat rendezik.

Második alkalommal szervezik meg holnaptól a székelyudvarhelyi sportcsarnokban az Infopress-kupát. A házigazda Székelyudvarhelyi Kézilabda Club mellett két magyarországi és egy román csapat vesz részt a tornán.
Sorozatban három hétvégén szerepel felkészülési tornán a Székelyudvarhelyi Kézilabda Club csapata. A fiúk az elmúlt héten a Szatmárnémeti-kupán léptek pályára, a lejátszott három meccsből kettőt megnyertek (35–32 Debrecennel, 37–33 Szatmárnémetivel) és egyet elvesztettek (24–31 Kecskeméttel).
Az SZKC a hét végén hazai közönség előtt játszik a II. Infopress-kupa keretében. A tornára meghívót kapott a Dunaferr, a Ferencváros és a Bákói Dedeman. A torna műsora (zárójelben a kezdési időpont): holnap: Dunaferr – Ferencváros (10), SZKC – Dedeman (11.45), Dedeman – Dunaferr (17.30), SZKC – Ferencváros (19.15); szombat: Dedeman – Ferencváros (10), SZKC – Dunaferr (11.45).
Az udvarhelyi férfi-kézilabdacsapat augusztus 28–29-én Bákóban játszik felkészülési tornán a helyi Dedeman, a Bucovina Suceava és a PAOK Szaloniki társaságában.
Ugyanakkor a klub értesíti a szurkolókat, hogy a 2009/10-es szezonra elkezdődött a bérletek árusítása. Az árak: felnőtteknek 80, diákoknak és nyugdíjasoknak 60 lej. A bérletek érvényesek az SZKC bajnoki mérkőzéseire, illetve felkészülési tornákra. A klub fenntartja a bérlettulajdonosok helyét a Challenge-kupa mérkőzései előtti ötödik napig.

Botrányok. Fejek hullottak a román kézilabdát megrázó két botrány nyomán – tudta meg a mediatica.ro. A Râmnicu Vâlcea-i szexbotrányt (amikor a kiválósági központban az egyik edző félre nem érthető gesztusokkal közeledett az ott nevelkedő lányokhoz) súlyosabbnak találta a szövetség vezetőtanácsa, mint a férfiválogatott megvesztegetési ügyét, így a súlyosabb büntetéseket azok kapták, akik közvetlenül felelőssé tehetők a fiatal kézilabdás lányokat ért inzultusért. A kiválósági központ mindhárom vezetőjét leváltották, míg például a válogatott szövetségi kapitányát, Aihan Omert, akit a nemzetközi föderáció vétkesnek nyilvánított, és öt évre eltiltott a játékvezetők tervezett megvesztegetése kapcsán, egyelőre csak felfüggesztették, ügyében fellebbeznek is a fölöttes intézménynél. Ami a szövetség elnökét, Cristian Ga_ut illeti, ő nem mondott le, és kitölti a mandátumából hátramaradt másfél hónapot, de ígéretet tett, hogy a következő választáson nem jelölteti magát.

Huszonhat év után újra megkerült a Magyar-kupa. A serleget 1973-ban a címvédő Ferencváros klubházából ellopták, akkor a zöld-fehéreknek az alapszabály értelmében új kupát kellett készíttetniük, s a győztesek 2009-ig ezt kapták meg. Tegnap azonban a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke megmutatta a régi kupát a sajtónak.

A Magyar-kupáért első alkalommal 1909-ben játszottak, a mérkőzéssorozat akkor 28 csapat részvételével, kieséses rendszerben zajlott. A kupát mint örökös vándordíjat közadakozásból alapította az MLSZ, s a bajnokság melletti versengés nyomban igen népszerű is lett – bár érdekesség, hogy a trófea csak 1923-ban készült el. A hatvanéves vándorkupát 1973-ban a ellopták, s noha a magyar rendőrség éveken keresztül kereste, nem találták meg.

A tegnap az MLSZ-nél tartott sajtótájékoztatót Kisteleki István, a szövetség elnöke nem mindennapi bejelentéssel kezdte: bemutatta a Magyar-kupa 1973-ban ellopott, s az általa most visszavásárolt eredeti serlegét.

Kisteleki elmondta, egy volt Nemzeti Sport-munkatárs bukkant rá az ellopott serlegre egy internetes aukció keretében. A licit sem volt egyszerű, ugyanis folyamatosan figyelni kellett a lejárati időket, hogy az utolsó pillanatban meg tudják tenni a győztes ajánlatot. Horvátországból került vissza a kupa a szövetséghez, és maga az átvétel is maffiatörténetekbe illő volt: egy parkolóban történt meg a kupa és a pénz cseréje. Kisteleki a konkrét összeget nem árulta el, de elmondása szerint eszmei értékénél jóval olcsóbban tudták megszerezni a trófeát.

A Magyar-kupa visszavásárlásáért Kisteleki Istvánt a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjének Polgári Tagozatával tüntették ki.

– Úgy éreztem, ilyen alkalomból nekem is illik adni valamit. Néhány héttel ezelőtt az egyik aukciós portálon felbukkant a Magyar-kupa eredeti, a Ferencvárostól 1973-ban ellopott trófeája. Ezt én visszavásároltam, hiszen a serleg a magyar labdarúgást illeti. Ezentúl ismét ez lesz a vándordíj, az eredetit vehetik majd át a kupagyőztesek – mondta az elnök. (forrás: nso.hu)

Forma–1. Közel tíz év kihagyás után tér vissza a hét végén a Forma–1-es világbajnokságba Luca Badoer, aki a Magyar Nagydíjon megsérült Felipe Massa helyett ül egy Ferrariba. Az olasz az 1999-es Japán Nagydíjon indult utoljára, most 38 évesen a mezőny legidősebbje lesz, Rubens Barrichellót előzi, akivel már 1993-ban együtt versenyzett az F1-ben. Badoer a Ferrari örökös tesztpilótája, 1998 óta övé a poszt. 48 rajtja van, pontot nem szerzett, ami rekord: mással nem fordult elő, hogy ennyi indulásból ne kaparintson meg legalább egyet. Legjobb eredménye egy 7. hely 1993-ból. Hétfőn háromnegyed év után tesztelt újra, amikor a Ferrari kijátszotta neki a korlátozást, így kipróbálhatta az F60-as modellt.

Az amerikai General Motors autógyár megállapodott a svéd Koenigsegg sportkocsigyártóval a Saab átadásának részleteiről. A GM Europe közleménye szerint a svéd Saab autógyár eladását az év végéig zárják, és ez szavatolja a Saab jövőjét. Egyelőre még nem világos a finanszírozás, az ügylethez korábban 500 millió euró hitelt helyezett kilátásba az Európai Beruházási Bank (EIB) a svéd állam garanciavállalásával. Az EIB szeptember 22-én esedékes igazgatósági ülésén dönt a hitelről, azt követően határoz a svéd kormány is a garanciavállalásról. A 3500 embert foglalkoztató Saab az utóbbi húsz évben csaknem egyfolytában veszteséges volt. Idén februárban csődvédelmet kért, áprilisban pedig a GM közölte, hogy már nyáron szeretné eladni a céget. A Koenigsegg nem nagy vállalat, 45 embert foglalkoztat, évente alig tucatnyi sportautót gyárt, és szinte a semmiből lépett elő vásárlóvá.

A tervek szerint Mexikóban fog Fiat 500-as kisautókat gyártani az amerikai piacra a csődeljárás után új tulajdonosi szerkezetben működő Chrysler. Az Egyesült Államokban az úgynevezett szubkompakt kategóriába sorolt Fiat 500-asok a Chrysler autógyár mexikói, tolucai üzemében készülnek majd. Az olasz FIAT korábban 20 százalékos részesedést szerzett az amerikai gyártóban. A két óriáscég egyesülésével a világ hatodik számú autógyára jöhet létre. Az új Chrysler azt vizsgálja, milyen más Fiat-modelleket lehetne az amerikai piacra dobni. Állítólag a tervek között szerepel egy az 500-asnál némileg nagyobb kompakt autó gyártása is, és lehet, hogy valamelyik Alfa Romeót is forgalmazni fogják.

Elektromos meghajtással, napelemmel a tetején tér vissza a keletnémet népautó, a Trabant. Az nT nevű új modell a szeptemberi frankfurti autószalonon mutatkozik be, 18 évvel az eredeti változat sorozatgyártásának leállítása után. Az elektromos meghajtású Trabant nT, az akkumulátorok egyszeri feltöltésével és a tetőn elhelyezett napelem segítségével 250 kilométert tud megtenni. A gyártó szerint a frankfurti premier leginkább arra szolgál, hogy tőkeerős befektetőtársat találjanak a termelés beindításához.

Hatvan mérföldes sebességnél az elektronikus óra a leghangosabb a Rolls- Royce-ban – valahogy így hangzott a szenzációs reklámüzenet a hatvanas években. Az óra hangszintjét nem tudtuk leellenőrizni, de így is hittünk a reklámnak, amint boldogan végigsimogattunk egy Rolls-Royce-ot Csíkszeredában.

Teherautóba illő motor hajtja, mégis méltóságos, az elegancia csak úgy sugárzik belőle. Több mint harmincéves, és olyan extrák vannak benne, amelyeket ma sem szerelnek be minden hétköznapi autóba. Az általunk körbecsodált, 1973-ban gyártott Silver Shadow modell az egyik csíkszeredai használtautó-kereskedésben, a Car Collectionnál vár felújításra. Gazdája, Jan Schroemges kérésünkre még a motorháztetőt is felnyitja. Ami azt illeti, felnyitott motorháztetővel nem sokan láttak még Rolls-Royce-ot. A közbeszéd szerint ugyanis ez az autó sosem romlik el. Na persze a valóság azért egy kicsit más.

A hófehér, jobbkormányos autóban ezt-azt ki kell cserélni, a padlóburkolat alaposan megsínylette az elmúlt évtizedeket, az ajtók alján húzódó kárpit is cserére vár. Rozsdának viszont nyoma sincs. A tulajdonos szerint a fékek és az üzemanyag-adagoló is javításra vár. Kevés az olyan harmincon túli autó, amellyel csak ennyi baj van.

A gondos kézi munkával készült, 5,17 méter hosszú, 2,2 tonnás járművet 189 lóerős, 6,75 literes, V8-as motor hajtja, ezekből az adatokból is látszik, az erőforrás egyszerűen elnyűhetetlen. A fogyasztása hasonlóképpen impozáns, 20–25 liter benzint iszik százon, de hát ilyen autóhoz ilyen étvágy dukál. A böhöm nagy motor úgy néz ki, mint amihez még sosem nyúltak, az olajcserén kívül valószínűleg más alkalomkor ki se nyitották a tetőt. A jármű belül is páratlanul elegáns, az igazgatói fotelnek is beillő első üléseket, valamint a hátul elnyúló kanapét marhabőr borítja. A faborítású műszerfalat alig néhány műszer tarkítja. A mérföld- és kilométer-beosztású sebességmérő-, akku- és üzemanyagóra mellé csak a pontos időt mutató óra került be. Fordulatszámláló nincs. Van viszont annál több kerek lámpa, amelyek akkor gyúlnak fel, ha gond van a fékkel, a motorhűtéssel, az olajszinttel stb. Az ablakok alatt az ajtókon végigfutó faburkolat világos színét a bordó kárpit elegánsan kiemeli. A hátsó ajtókra egyébként nemcsak külön hamutartókat, hanem külön gyújtókat is beszereltek, nehogy már az utasok egymáson kelljen átnyúljanak értük. Persze, olvasólámpa is van külön-külön, ezen sem kell osztozni. Hátul a lábaknak annyi hely van, hogy király módjára lehet terpeszkedni. A sofőrnek amúgy kényelmetlen pózban kell tekernie a keskeny, de jó fogású kormányt. Természetesen hatalmas az ülése, jó benne ülni, csakhogy a kormány nagyon közel van az ajtóhoz. Mintha az lett volna a cél, hogy a vezető lehetőleg ne vegye el a kilátást a hátul ülőktől.

A Silver Shadow I-esből 1965 és 1977 között mindössze 20 605 darabot gyártottak, beleszámítva a különböző modellvariánsokat, mint a kupét, a kabriót stb. Már akkoriban független felfüggesztése volt elöl-hátul, tárcsafék mind a négy keréken, 235/70/R15-ös gumik, és szériatartozék volt az elektromos ablakemelő, a visszapillantó tükör, az ülésállítás.

Schroemges elmesélte, az autó valamikor egy bankigazgatóé volt, aztán némi svájci kitérővel került ide Angliából. Egy másik autót és némi készpénzt adott érte. A vételárat nem feszegettük, az elegáns autó mellett igyekeztünk diszkréten viselkedni, ahogy azt illik. Schroemges azt tervezi, hogy gondosan válogatott, korhű anyagokat használ majd a felújítás során. Úgy számolja, néhány hónap alatt elkészülhet. Akkor aztán majd esküvőkre fogja bérbe adni. Sofőrrel, természetesen.

Szüszer-Nagy Róbert

EZ VAN MA
Csütörtök
Az év 232. napja, az év végéig hátralévő napok száma 133. Napnyugta ma 20.14-kor, napkelte holnap 6.23-kor.
Isten éltesse
István nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.
Névmagyarázat
A görög–német–magyar eredetű István jelentése virágkoszorú.
Augusztus 20-án történt
* 1083. Magyarország államalapító és egyházszervező első királyát, I. Istvánt szentté avatták a székesfehérvári Bazilikában.
* 1608. Báthori Gábor erdélyi fejedelem szövetséget kötött Mátyás főherceggel.
Augusztus 20-án született
* 1808. Narcisso Diaz De La Pena spanyol származású francia festő
* 1833. Benjamin Harrison amerikai politikus, az Egyesült Államok 23. elnöke
Augusztus 20-án halt meg
* 1823. Friedrich Arnold Brockhaus német könyvkereskedő, könyvkiadó
* 1994. Osváth Júlia Kossuth-díjas operaénekesnő, kiváló művész, az Operaház örökös tagja

Tüvkö

Muszáj kiábrándítsam a fantáziadús olvasót, aki a „tüvkö" szó mögött valamiféle egzotikus, fantasztikus, értékes és páratlan, mindeddig nem látott kütyüt sejt. A „tüvkö" – rövid ö-vel! – nem fán terem, de nem is eszik, nem is isszák, sőt, nem is ősi átokszó. A „tükvö" egy közönséges tárgyat jelöl: asztalra helyezhető, kerek, szerény méretű kozmetikai tükröt, amit potom nyolc lejért lehet beszerezni a székely főváros egyik, háztartási cikkeket árusító boltjában. A „tüvkö" kék színű dobozban szerénykedik a polcon. A dobozon pedig sárga betűkkel írva vagyon: FÉM TÜVKÖ 5". A szó rejtélyes jelentésének kulcsa a „tüvköt" ábrázoló fotó. Az írást a képpel összevetve szintén nem stimmel valami, ugyanis a „tüvkö" kerete van csupán fémből, nem maga a „tüvkö". A doboz alsó sarkában olvasható továbbá egy megnyugtató információ: egészségre káros anyagot nem tartalmaz. Szóval, akinek ebben a fene nagy válságban a „tüvköt" támadna kedve nyalogatni, az bátran tegye, ám az is lehet, hogy a gyártók azokra gondoltak, akik a „tüvköben tüvköződő" képmásukat „ennivalóan" édesnek találják. Ebben az esetben jó lett volna felhívni a vásárló figyelmét, hogy mind a „tüvkö"-be, mind a fémkeretbe beletörhet a foga. Továbbá egy kis fehér cédulán kiböngészhető a termék neve is. Románul. A „Fém Tüvkö"-t nemes egyszerűséggel „Oglinda cosmetica"-nak fordították le. Hm. Kíváncsi vagyok, hogy az anonim fordító miért oly biztos abban, hogy a „tüvkö" románul „oglinda"? Ami végül mindent megmagyaráz, az a „tüvkö" származási helye: Kína. Nem is kell mondanom, hogy ez teljesen más megvilágításba helyezte az egész „tüvkö"-rejtélyt. Hálatelt szívvel gondoltam a Nagy Keleti Birodalom Névtelen Kínai Magyar Nyelvújítóira, akik – miközben mi, eltunyult magyar ajkúak beérjük az olyan elcsépelt szavakkal, mint a tükör – a magyar nyelv megújításán szorgoskodnak. Gondolkodás nélkül megvásároltam a „tüvköt", és hazafelé menvén a jövő bűvös „tüvkö"-vébe pillantva már láttam, amint nagymamaként Hófehérke meséjének a kínai–magyar barátság jegyében fogant változatát olvasom az unokáimnak: „Tüvköm, tüvköm, mondd meg nékem…"

Lázár Emese

Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának mezőgazdasági osztálya felhívja az érdekeltek (magán- és jogi személyek) figyelmét, hogy a Mezőgazdasági Erdészeti és Vidékfejlesztési Minisztérium 2009/29-es, illetve a 2009/465-ös számú rendelete alapján a hivatalban már igényelhető a gázolaj-támogatás. Támogatásra jogosult minden olyan személy, aki legalább egy hektár mezőgazdasági területet birtokol, és őszi kultúrákat létesít. A támogatás értéke hektáronként 39 liter gázolaj, illetve 1 lej kedvezmény minden liter gázolaj után. A kéréseket a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodájában fogadják minden kedden és csütörtökön 9–16 óra, valamint szerdán 9–12 óra között. A támogatás október 30-ig igényelhető.

A Kuckó Egyesület augusztus 31.–szeptember 6. között újra megszervezi az immár hagyományossá vált, tanévkezdő, román nyelvtanulással egybekötött táborát I–IV. osztályos diákok részére. A tábor helyszíne: Homoródkeményfalva. A táborozók a román nyelvet játékosan, alternatív módszerekkel sajátíthatják el, Geréb Harmat és Rózsa Annamária tanítónők vezetésével. Ugyanakkor a román nyelv oktatását kiegészítve, kézműves-foglalkozást, kirándulást, esténként a tábortűz mellett csoport- és személyiségfejlesztő játékokat is szerveznek a résztvevőknek. A helyek száma korlátozott. Érdeklődni a 0741–196449-es telefonszámon lehet.

Augusztus 28–30. között tartják immár harmincadik alkalommal a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozót. A vallásos jellegű rendezvények mellett a szervezők alternatív programokkal is várják idén az érdeklődőket – az idelátogatók részt vehetnek természetjáráson, néptánc- és népdaltanuláson, kézműves-foglalkozásokon, történelemórán stb.

A kászonaltízi Bóbiska néptánccsoport és a Kazun Egyesület szervezésében ünneplik a Bóbiska megalakulásának 10. évfordulóját szeptember 6-án Kászonaltízen. A gálaműsoron a Bóbiska, a Zergeboglár és az Eszterlánc néptánccsoport előadását tekinthetik meg. A rendezvényt Kászonaltíz Község Tanácsa és Hargita Megye Tanácsa támogatja.

A Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége partnerségben a Zöld SzékelyFöld Egyesülettel Hangyaboly környezetvédelmi tábort szervez augusztus 29–30-án. Olyan vidéki, 5–8. osztályos diákok jelentkezését várják, akik szeretnének játékosan és aktívan tölteni egy hétvégét, megismerkedve az őket körülvevő környezet értékeivel, lehetőségeivel. A színes, érdekes programok mellett a szervezők biztosítják a szállást és étkezést is. A környezetvédelmi tábor helyszíne a pottyondi Erdei Iskola Vendégház. Jelentkezni az info@zoldszekely.ro címen lehet augusztus 21-ig. További információk kérhetők a 0746– 818929-es telefonszámon. A program támogatója Hargita Megye Tanácsa.

Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága jó férj, édesapa, nagytata, após, testvér, sógor, apatárs, rokon, barát és jó szomszéd,
ALMÁSI KÁROLY
életének 66., házasságának 41. évében, 2009. augusztus 18-án szerető szíve megszűnt dobogni. Drága halottunk földi maradványait holnap, 2009. augusztus 21-én 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a Kalász negyedi temető ravatalozójából. Emlékét örökre szívünkbe zárjuk. Nyugodjál békében! Részvétnyilvánítást a temetés előtt egy órával fogadunk. A gyászoló család.

Copyright © Hargita Népe - 2001