Húsvét a kereszténység legnagyobb s legrégibb ünnepe, az ünnepek ünnepe! Ünnepelünk, mert a nagypéntek csillagtalan s vigasztalan éjszakáját a föltámadás győzelmes hajnala váltotta fel. Mennyi sötétség s reménytelenség, mennyi könny s keserűség borong ott a kereszt tövében, és mily diadalmas fény s remény, mily öröm s vigasz ömlik el húsvét reggelén, amikor Krisztus lepecsételt sírköve felpattan! Ott a lélek fájdalmas jajai, itt az alleluja öröme. A keresztfa, a töviskoszorú eltűntek, s a lándzsával átdöfött Szent Szív húsvét hajnalán újra elkezdett dobogni.

Ünnepelünk, mert a szeretet legyőzte a gyűlöletet, az igazság a hazugságot, a hit a hitetlenséget, az Isten Fia a bűnt, a remény a kétségbeesést, az élet pedig a halált. Valóban „ez az a nap, melyet az Úr rendelt, ujjongjunk és vigadjunk rajta!" (Zsolt. 118,24)

Milyen érdekes a tavasznak és a húsvétnak az egybeesése. Fakadnak a rügyek a fákon, feslenek a szirmok a virágokon. Örülünk a természet megújulásának, a téli álomból feltámadt életnek, az újjászülető természet az új élet himnuszát dalolja, pedig nemrég még hidegben fagyoskodtunk. A tavaszt csak késleltetni lehet, végleg visszatartani nem.

A húsvét is ilyen rügyfakadás, ilyen új életet daloló ének. Hirdeti, hogy a sötétség ugyan küzdhet a világosság ellen, de végleg nem győzheti le. A romlottság s gonoszság, a hazugság és megtévesztés ideig-óráig ülheti diadalát, de előbb-utóbb megtartja győzelmi bevonulását a jóság, a becsület és igazság.

Krisztus fölé csak három napig borult győztes ellenségeinek sírköve. A harmadik nap hajnalán szétpattant a sír zárja, s a halálon diadalmaskodó Krisztust azóta legyőzni nem lehet. Azóta a pogány világból származó közel 30 méter magas, egy darabból álló egyiptomi Obeliszk a Szent Péter tér közepén a reá írt mondattal hirdeti és tanúságot tesz arról: Krisztus él, Krisztus győz, Krisztus uralkodik. A gyűlölet és irigység, hazugság és elfogultság felett diadalmaskodó Krisztus lengeti dicsőségének zászlaját, s aki nyomában jár, annak számára még a kereszt, a szenvedés, a megpróbáltatás is elveszíti ijesztő jellegét. Az győzni fog a feltámadt Krisztussal. Az lelkileg feltámadott életet tud élni.

„A sírjából diadalmasan kilépő, a halál fölött győzedelmeskedő Krisztus kezeskedik azért is, hogy a sír melyébe búzamagként elvetett testünk is egykor úgy hajt ki, és úgy fakaszt rügyet az örök életre, mint így tavaszkor a barázda sírjába vetett mag. Krisztus győzelmes sírjának fénye úgy űzi el a végleges elmúlás nyomasztó fellegét lelkünk egéről, úgy oszlatja el a halál ijesztő árnyát, s simítja el az enyészet redőit, mint a felkelő nap sugara a sötét éjszakát.

Valóban feltámadt az Úr, az élet legyőzte a halált! Ez húsvét diadalmas ünnepének öröme. Örülünk a rügyfakasztó meleg napsugárnak, de a természet nagy megújhodása csak orgonakíséret a hit győzelmi énekéhez: föltámadt Krisztus e napon, alleluja, hogy az ember vigadozzon, alleluja. Ez az igazi öröm, ez az igazi rügyfakadás, ez az igazi tavasz, mely az örök élet éltető fuvallatát hozza felénk.

Az élő hitnek ilyen vigasztaló s bátorító gondolataival kívánok minden kereszténynek és embertestvéremnek boldog alleluját, meleg, éltető s örvendetes húsvéti ünnepeket.

Tamás József
római katolikus püspök

„Mert mi tudjuk, hogy ha ez a földi sátorházunk elbomlik, épületünk van Istentől: nem kézzel csinált, hanem örökkévaló ház a mennyben." (2Kor 5,1)

Reményik Sándor az Igaz beszéd hitem dolgában című versében önmarcangoló önvizsgálata során felteszi magának a kérdést: „Hiszel-e a Feltámadásban?" Kiábrándult válasza ez: „Hagyjátok ezt a bús-édes mesét. Dante vándorolt három túlvilágban. Nekem az ösvény síromig elég." Húsvét táján minden őszintén magába szálló ember szembetalálja magát a feltámadás kérdésével, amire a lélek csendjében válaszolni kell. Persze, lehet a feltámadásról szóló bibliai híradást bús-édes mesének minősíteni, s arra a következtetésre jutni, hogy a földi élettel minden befejeződik: egy örömökkel és fájdalmakkal tarkított, keskeny életsáv adatott nekünk a bölcsőtől a koporsóig, elégedjünk meg ennyivel, hiszen a halállal mindennek vége. Ezzel ellentétben Pál a megjelölt igében arról biztosít bennünket, hogy Isten ennél jóval többet készített el a számunkra. Élet és halál kérdésében nem szükségszerű csupán emberi képzelőerőnkre támaszkodva, a bennünk megfogalmazódó kételyekre hallgatni, hiszen Isten biztos tudással akar megajándékozni bennünket. Föllebbenti a fátylat, bepillantást engedve a rejtély mélyébe. Mit tudhatunk meg az Ő kijelentéséből?

1. Pál először földi, látható életünkről beszél, amely létformát sátorházban való lakozásnak nevezi. Azt a néhány évtizedet, amit Isten itt nekünk adott, sátorházban töltjük el. A sátor a Biblia jelképvilágában az ideiglenesség, az alapnélküliség és a romlandóság jelképe. Az Isten szavának engedelmeskedő Ábrahám az ígéret földje felé vándorolva idegen földön, „sátorokban lakott" (Zsid 11,9-10). A János evangéliuma pedig Jézusról állapítja meg, hogy itt sátorozott közöttünk (Jn 1,14). Földi létünk behatárolt, biztosan tudhatjuk, hogy a sátorház egyszer elbomlik, és költözni kell. A kérdés csak az, hogy hová?

2. Ezt követően Pál a láthatatlanok felé fordul, és a halál utáni életünkről beszél, amit mennyei házban való lakozásnak nevez. A folytatást Pál nem bizonygatja, a mennyei élet valóságát nem akarja senkire ráerőszakolni, egyszerű természetességgel beszél róla, mint ami bizonyosan van. Tudomásunkra hozza, hogy a halál után sem maradunk hajléktalanok, a két létforma között nincs megszakítás: amint a földi befejeződik, a mennyei azonnal elkezdődik. Van örök életünk, de nem azért, mert mi halhatatlan lélekkel rendelkezünk, hanem azért, mert Isten megajándékoz bennünket az Élettel. Nekünk nincs életünk önmagunkban, a halál után csak a Krisztussal való közösség által van életünk. Nem azért van, mert mi kiérdemeljük, hanem azért, mert Jézus Krisztus az Atya házában helyet készített a számunkra is (Jn 14,1).

Az ideiglenes, sátorozó léttel szemben ez a lakozás örökkévaló. Az emberi kéz által emelt házakkal összehasonlítva ez nem kézzel csinált; és nem földi, hanem mennyei. Ez a ház, ez az élet Istentől van: tőle kapják ajándékba mindazok, akik hisznek a feltámadott Krisztusban.

Tudjuk, hogy a bölcsőtől a koporsóig tartó földi életet Isten adta nekünk, de nekünk a sírig tartó keskeny út nem elég. A halállal nem ér minden véget, Isten ennél többet készített a számunkra. Krisztus feltámadása a mi feltámadásunk biztos záloga. Ha a földi létünk befejeződik, ha a sátorházban eltöltött idő lejár, költözni fogunk, mert Isten az övéinek más létformát készített el. Jézus által helyet készített az atyai házban, ahol a halál után örökké élhetünk. Ez a feltámadás reménysége, a húsvét öröme!

Pap Géza
református püspök

A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket. A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét. Amikor emiatt tanácstalanul álltak, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában. Majd amikor megrémülve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: „Mit keresitek a holtak között az élőt?" (Lk 24,1-5)
„Egy régi húsvét fényénél borongottS vigasztalódott sok tűnt nemzedék,Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,És neki szánok lombot és zenét."
Juhász Gyula

Isten örökkévaló szeretetét tette nyilvánvalóvá a Názáreti Jézus életében és tanításában. A keresztfán imádkozni tudó Názáreti Mester az Istenbe vetett, feltétel nélküli hit örök példája. A szeretet erejének felismerésére, hordozására és továbbadására képesnek tartotta az embert. A szeretetben való élet juttatja el az embert egy „magasabb" szintre ebben a szüntelen változó, alakuló világban, és teszi képessé Isten gyermekét, hogy az egymásnak feszülő ellentétek között megteremtse a harmóniát. Ez által a szeretet által lesz emberibb és Istennek tetszőbb a világ. Ezt a szeretetet nem lehet keresztre feszíteni, koporsóba zárni. Ez a szeretet győzött a nagypénteki gyász felett, és attól kezdve, az első húsvéti reggeltől e szeretet a mindenek feletti győzelmet jelenti. Ez a győzelem az Élet. Ezt kell igazolja a te mindennapi életed és munkád. Ez a húsvéti hit tartalma. Nem a halál, a megsemmisülés, hanem a szeretetteljes lélek győzelme. A látható és láthatatlan világ ellentétét a benned élő szeretettel tudod feloldani. E benned élő, munkálkodó szeretet által tapasztalod meg, kapcsolódsz be az örökkévalóságba, Isten élő világába. Ez a szeretet láttatja meg minden bezártság és mulandóság között az emberrel, hogy az örökkévalóságnak is részese. A tanítványok ezt ismerték fel a Mesterben. Ez a felismerés segítette őket abban, hogy hitet tegyenek Jézus faggató kérdésére: „Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van nálad."(Jn 6,68)

Húsvét ünnepén bennünket kérdez a Názáreti Jézus: Ti is el akartok menni? Nézz körül: sokan elfordultak, visszahúzódtak, bezárkóztak, körbefalazták magukat. Meggyérültek embertársainkkal a baráti találkozások. Meglazultak a személyi, baráti, családi kapcsolatok. Elfordultak attól a közösségtől is, mely Jézus tanítását hívatott hirdetni.

A keresztfán imádkozó Jézus megmutatja az ember számára a legértékesebbet: az Isten mellett megállást, az Istenben maradást. Ez az imádság indítja a római századost arra, hogy felismerő vallomást tegyen a keresztfa alatt: Ez az ember valóban igaz volt. (Lk23, 46-47) Ez a leírás a nagypénteki tragédia vége, de a húsvéti diadal kezdete is. A lélek olyan mélységét mutatja föl Jézus imádsága, ahol Isten jelenvalósága „kitapintható". Ez az istengyermeki mivolt, a feltétel nélküli bizalom, a teljes odaadás, a hit és szeretet győzelme.

Jézus tanításának és egész működésének ez a központi gondolata: az ember Istentől kapott szellemi, lelki tálentumaival, mint Isten gyermeke hogyan tudja Isten ügyét szolgálni hittel és szeretettel. Az ember életének értéke abban áll, hogy Istent megismeri, és megmarad mellette úgy, ahogy Jézus tanította és példát mutatott. Ez a győzelem a halál felett.

Jézus tanítását nemcsak hirdetni kell, hanem e tanítás szerint kell élni, példáját követni. Törekedni kell az általa felállított mércére, az emberségre. Ebben segít az a szeretet, melyre tanított, melyről példát mutatott. Ez által találunk egymásra: családban és közösségben. Ne legyen „üres sziklasír" a mi életünk, hanem az örökkévaló szeretettel legyen teljes. Ez a húsvéti győzelem a nagypénteki gyász felett, az örök élet öröme a halál felett.

A szeretett Isten adjon áldott húsvéti ünnepet, és vezessen tovább életútjainkon. Maradjon áldásával életünkön, és húsvéti örömünket szentelje meg.

Bálint Benczédi Ferenc
unitárius püspök

Nagyszerdán úgy háromszáz gyergyói találkozott az örmény templom udvarán szürkületkor, hogy együtt induljanak a Csobot-hegy felé, hogy végigimádkozva Jézus szenvedésének stációit, felérjenek a Szent Anna-kápolnákig.

Hatéves hagyomány ez a nagyszerdai fáklyás keresztútjárás. Hatvanéves viszont az a szokás, mely számos gyergyóit késztet, hogy húsvét vasárnapján a Szent Anna-kápolnáknál köszöntse a pirkadatot.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy pogány szokás-e ez napimádattal, vagy keresztényi és székely értékek megélése. Az is kérdés, kell-e a pap jelenléte, vagy amint egykor is volt, világi emberek imádkozzanak, köszöntsék a feltámadást.

Hat esztendeje Puskás Attila örmény lelkipásztor indította útjára a nagyszerdai fáklyás keresztutat. Az útvonal azon keresztút nyomán vezet, amely 1948-ig létezett, és a Szent Anna-búcsún résztvevők végezték. A keresztek feljavítását pályázza az örmény egyház, a hagyományt folytatni akarja, hisz a két csobothegyi kápolna több szálon is kötődik a gyergyói örménységhez…, még arra is alapos okot ad, hogy feltételezzük, már az Árpád-korban volt a térségnek örmény lakossága – mondja Baróti László Sándor, az örmény közösség jelenlegi papja.

A kápolnák 1087 méter magasságban Isten vigyázó jelenlétét tudatják a gyergyóiakkal. Egyesek szerint ezért megy fel húsvét hajnalán száznál is több helybéli, hogy a húsvéti reggelit a hegyen költse el. Molnárék, e hagyomány megteremtői, a hozzájuk csatlakozó Bendéék, Málnásiék és még számos gyergyói család ment ki a hegyre húsvét vasárnapjának hajnalán akkor is, mikor tudták, a bokrok is figyelik rendszerellenes ténykedésüket. Harmonikaszó mellett hangzottak el a szent énekek, bibliából olvastak fel, a nagy tűz mellett pedig megmelegedtek a napkeltevárók. Mert bizony, azt is pusmogták róluk, pogány szertartás zajlik odafenn, azért nem hívnak papot. Aztán mikor pap is ment, akkor egy másik csapat kezdett lázongásba: a hagyomány nem szól egyházképviselők jelenlétéről, hagyják őket csendben ünnepelni. Hogy mindenkinek legyen igaza, épp a Molnár család sarja egyeztetett a katolikus egyházzal, idén a 6.30-kor Csobot-hegyen összegyűltek eledelét Isten szolgája szenteli meg, s hogy a „pogánykodás-zuvatnak" is pontot tegyenek a végére, az örmények papja, Baróti jelentette ki: semmi gond azzal, ha odafenn a napfelkeltét köszöntik. A Nap Jézus szimbóluma, hát húsvétkor illő a feltámadottat köszönteni.

Balázs Katalin

Ha a virágvasárnapi hozsannázó és nagypénteki „feszítsd meg!"-et ordibálók Jézus halálát kívánók is lettek, a „Jézus-ügyet" nem tudták leseperni a történelem színpadáról. Mert az Istent ember soha nem tudja megölni! Ilyenfajta szándékával csak önmagával végez. Ha azon az első nagypénteken megölték is Isten testbe öltözött Fiát, a végső szó a Mennyei Atyáé, a teljes Szentháromságé volt. A „gonosz és házasságtörő nemzedék" (Mt 12,39) nem kapott más jelet, csak egyet: Krisztus feltámadását! Nagypéntekre húsvét hajnala következett. Lett is erre nagy riadalom Jeruzsálemben a vezetők körében. Mint ahogy gyakran lenni szokott mindig is Jézus és övéi miatt a történelemben. Születésekor is ugyanez volt a helyzet. Amikor a bölcsek hosszú és fáradságos út után felőle érdeklődtek, „Heródes király megriadt, és vele egész Jeruzsálem". (Mt 2,3) Húsvétvasárnap hajnalán az Úr feltámadásának hírére is kiszökött az álom a vezetők szeméből. Eddig Jézus perét vezették, most a feltámadás nagy kérdése foglalkoztatta gonosz szívüket. Felmerült a nagy kérdés számukra: hogyan tudnák eltitkolni Jézus legnagyobb csodáját? És folytatták, amit húsvétjuk előtt tettek: pénztárcájukhoz nyúltak. Akkor is, ma is, pénzzel mindent el lehet intézni. 30 ezüstöt kapott az első aposztata pap, Júdás. Segítségével tartóztathatták le Jézust. Húsvét reggelén is „sok pénzt adtak a katonáknak, és meghagyták nekik: mondjátok, éjnek idején, amíg mi aludtunk, eljöttek tanítványai és ellopták!" (Mt 28,12–13) A vezetőség pénzével leseperte az asztalról a feltámadás tényét. Az ő táborukban ismét győzött a hamisság!

Szerencsére volt egy másik tábor is! Így akarta az isteni Gondviselés. Mert mindig, minden helyzetben és mindenhol voltak, vannak és lesznek ilyenek is a júdások, pilátusok, kajafások mellett. Azok, akik nem látták ugyan a feltámadást, de meggyőződhettek ennek valóságáról. Ezt Szent János apostol, a „szeretett tanítvány" írja le. (Jn 20,1–9)

Az első szemtanú Mária Magdolna volt, akinek később külön is megjelent az Úr. Kora hajnalban jelentette Péternek: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hová tették!" (Jn 20,2) Szavaira csak két apostol szíve dobbant meg. Az egyik Simon Péter, aki a közelmúltban háromszor is megtagadta Jézust. A másik János, a legfiatalabb, bűntelen, akire az Anyját hagyta. „Együtt futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz." (Jn 20,5) Boldogok ma is azok, akik kitartóan és hűségesen Jézushoz tudnak sietni, és el is érkeznek Isten atyai házába. Akik komolyan veszik Jézus ügyét és saját lelkük, övéik, magyar népük lelki üdvösségét!

Testvérem! Állj meg a világ lármájában! Halld meg a húsvéti harangok feltámadást hirdető diadalát! Téged is saját feltámadásodra hívnak.

Incze Dénes

Bár voltak hiányosságok, összességében a tavalyinál jobbnak ítéli az idei városi nagytakarítást Szőke Domokos alpolgármester. Az akcióból kimaradt városrészeken a jövő héten takarítanak.

Új elemekkel is bővült az idei tavaszi nagytakarítás Csíkszeredában, hiszen már az akció előtt két héttel elvontatták a város köztereiről az elhagyott autókat. Ugyanakkor felkérték a lakószövetségeket, hogy vegyenek részt a takarítási munkálatokban, és jelezzék a polgármesteri hivatalnak, hogy mire volna szükségük (a kérések nyomán a város több lakónegyedébe szállíttatott a hivatal virágföldet), de a takarítással egyidőben végeztek kisebb útjavításokat, kavicsozásokat ott, ahol addig sártenger volt, a lakónegyedekben aszfaltozási munkálatok is zajlottak, de megújultak a játszóterek, a kertészet munkatársai pedig nekiláttak a zöldövezetek rendbetételének is.

Szőke Domokos azt mondja, hogy azokban a lakónegyedekben, ahol a lakók pozitívan álltak a takarítási munkálatokhoz, az akció sikeres volt, ahol a lakók passzívan viszonyultak, ott az eredmények is gyengébbek. Az alpolgármester azt mondta, hogy tegnap csupán a lakónegyedek takarítása zárult le, tudnak néhány kisebb városrészről, amely kimaradt az akcióból, ott a jövő héten folytatják a munkát. Ugyanakkor felhívja azoknak a városlakóknak a figyelmét, akiknek lakhelyük környékén nem zajlott takarítás, jelezzék a hivatalnak.

Forró-Erős Gyöngyi

Törvényszéki és bírósági jegyzők tüntettek tegnap a csíkszeredai Igazságügyi Palota előtt. A szürke talárban felvonuló, mintegy 50 fős csoport az elmaradt bérjellegű juttatások kifizetését követelte.

– Kérlek, dolgozz te helyettem, amíg megkapom azt a fizetést, amelyet megérdemlek – ezt a feliratot tartották kezükben az Igazságügyi Palota előtt szervezett spontán demonstráció résztvevői. A törvényszéki és bírósági jegyzők azért elégedetlenek, mert nem kapták meg a törvény által előírt juttatásokat.

A jegyzők a nehéz munkakörülményekre is panaszkodtak: a túlórákért nem kapnak pénzt, szabadnapjaikat, szabadságukat sem vehetik ki, mert nincs, aki helyettesíthetné őket. Sokszor napi 150 ügyiratot kell kezelniük, és mindezért 600–1800 lejes fizetést kapnak.

A demonstrációt úgy szervezték meg, hogy ne zavarja a bírósági és törvényszéki munkát, mivel a jegyzők egy része ellátta feladatát. Hasonló akciókra került sor tegnap Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen is.

Kis- és középvállalkozások fejlesztése céljából képzési csomagot dolgoznak ki a Soros Oktatási Központ munkatársai.

Felgyorsult világunkban folyamatosan szükség van a fejlesztésre, újításra. Míg a nagy vállalkozásoknál az alkalmazottak képzését, átképzését a humánerőforrás-osztály végzi, felügyeli, a kis- és középvállalkozásoknál nem kezelik prioritásként a képzést/átképzést, ennek következtében a technológiai váltások fokozottabban érintik ezeket a vállalkozásokat.

A csíkszeredai Soros Oktatási Központ éppen ezt a hiányosságot szeretné pótolni az Európai Bizottság Leonardo da Vinci-programja által finanszírozott Enabler-projekt révén. Német, olasz, angol és svéd partnerekkel együttműködve képzési csomagot kívánnak kidolgozni kis- és középvállalkozások menedzsereivel és szakszervezetek képviselőivel folytatott párbeszéd segítségével. A négy modulból álló tananyag a www.eu-enabler.eu honlapon lesz elérhető öt nyelven. Ezt a tananyagot elsősorban olyan alkalmazottaknak ajánlják majd, akik hozzá szeretnének járulni munkahelyük fejlődéséhez, és képesítőként (ez az angol enabler magyar megfelelője) szerepet kapnak majd a szakmai kompetenciák meghatározásában, elosztásában, valamint az illető vállalkozás fejlesztésében.

A Soros Oktatási Központ egy egész oktatási modult fejlesztett ki, és aktív partner a többi modul elkészítésében is.

Takács Éva

Nézőpont

Ú jabb szakaszhoz érkeztek az idei június 7-ei európai parlamenti választások: tegnap járt le a jelöltlista benyújtásának a határideje. Egy közlemény szerint a központi választási irodához (BEC) a parlamenti pártok (PD-L, PNL, PSD–PC szövetség és az RMDSZ), illetve három nem parlamenti párt (Parasztpárt, Nagy Románia Párt, Ökológusok Pártja), valamint három független jelölt, Elena Bãsescu, Mihaela Mihai és Pavel Abraham nyújtotta be a szükséges támogatói névjegyzéket tartalmazó jelölti ügycsomót. Viszonylag széles a paletta, de annál kevesebb az esély, legalábbis egyes jelöltek esetében. A meglepetést a Nagy Románia Párt, illetve annak elnöke, Corneliu Vadim Tudor okozta, aki szerda délben benyújtva pártjának jelöltlistáját, azon a második helyen tüntette fel George Becalit, az Új Generáció Párt (PNG) elnökét. Igaz, hogy azt megelőzően az egyik kereskedelmi televízió április 4-ei, esti adásában azt váratlanul, úgymond pillanatnyi felindulásában bejelentette, de e bejelentést még a politikai megfigyelők sem vették komolyan. Ám alig egy-két nap leforgása alatt Gigi Becali ügyvédei révén megtörtént az egyezkedés, Becali beiratkozott Vadim pártjába, és elfogadta a jelölést is. Az előzmények tükrében (emlékeztetnénk: a 2008-as őszi parlamenti választási kampányban Becali és Vadim nem kímélte egymást, hemzsegtek az egymást ócsároló, vádoló, mocskoló kijelentések) számos politológus, politikai elemző természetellenesnek minősítette ezt a „szövetséget", kétkedve fogadta. Egyesek szerint a Nagy Romániások esélye ezzel nem növekedett, mások szerint igen, tekintettel arra, hogy pillanatnyilag Becali népszerűsége megnövekedett (legalábbis egyes körökben). Ilyen körülmények között úgy értékelik, hogy Vadim ki akarja használni ezt a lehetőséget (és feltételezhetően számít Becali pénzére is a kampányban). Nos, ha valamelyik pártnak az esélyeiből „lefarag" valamit is Vadimnak ez a lépése, az mindenekelőtt a Demokrata-Liberális Párt. Annál is inkább, mert a függetlenként induló Elena Bãsescu szavazóbázisának jelentős része is ennek a pártnak a szimpatizánsaiból kerülhet ki.

Visszatérve az egyesek szerint természetellenesnek tartott Vadim–Becali-szövetségre: láttunk mi még ilyent, hisz a parlamenti választásokat követően a kormánykoalíció is ilyenszerűen állt fel. Mint ahogy Elena Bãsescu kilépése a Demokrata-Liberális Pártból sem tekinthető normálisnak, főleg ha tekintettel vagyunk arra, hogy máris bejelentette: a választást követően visszatér pártjába.

Továbbszínezi a palettát más független jelöltek indulása. Mihaela Mihai a ’70-es, ’80-as években népszerű könnyűzenei énekes volt, Franciaországba emigrált, a ’90-es években tért haza, különböző érdekvédelmi szervezetekben próbált érvényesülni, sőt, politikai síkon is, de eddig nem sok sikerrel. Nem sok esély van arra, hogy „beénekeli magát" az Európai Parlamentbe. Pavel Abraham nyugalmazott rendőrtábornok, egykori belügyminiszteri államtitkár, igen homályos körülmények között vált meg ettől a tisztségétől, majd az Országos Drogellenes Ügynökség élére került, ahonnan nem éppen békés körülmények között kényszerült távozni az esztendő elején. Arról híresült el, hogy funkcióját ugyancsak kihasználta külföldi utazgatásokra. Ezt a szenvedélyét gyakorolhatná az Európai Parlamentben is. Mi azt mondanánk, hogy biztos ami biztos, jó ha már most jelentkezik egy külföldi kirándulásra valamelyik turisztikai ügynökségnél.

Hecser Zoltán

A sztereotípiák, előítéletek leküzdésében fontos szerepe van az oktatásnak. A gyerekek ugyanis elsősorban az iskolában tanulják meg a különbözőségek elfogadását – hangzott el tegnap a Romák Nemzetközi Napja alkalmából nyílt gyerekrajz-kiállítás megnyitóján.

Hargita megye roma tanulóinak rajzait állították ki tegnap a megyeháza előcsarnokában. Ebből az alkalomból Kari Attila, a roma gyerekek oktatásáért felelős tanfelügyelő felhívta a figyelmet arra, hogy olyan társadalomban élünk, ahol a különbözőségeket általában negatívumként könyveljük el. A változtatáshoz pedig arra van szükség, hogy megismerjük a társdalomból kirekesztett közösségeket, ugyanakkor a roma sajátosságok megőrzése mellett ennek a közösségnek is lépéseket kell tennie a társadalomba való beilleszkedés felé. Ebben segíthet sokat az iskola.

Hargita megyében ebben a tanévben 2640 iskolás és 960 óvodás korú roma gyereket iskoláztak be. Ez a szám a tavalyinál mintegy százzal nagyobb. Az elemi osztályba általában sokan vannak, az V., VI. osztályosok is viszonylag rendszeresen járnak iskolába, hetedik osztálytól azonban már egyre többen kimaradnak, míg középiskolában nagyon kevés roma gyerek tanul. Azt is elismerik a szakemberek, hogy a roma gyerekek jelenléte az iskolában instabil, bár vannak olyan családok, akik kóborlásaik során is igyekeznek iskolába járatni a gyerekeiket.

Az állam igyekszik bizonyos ösztönző juttatásokkal iskolába vonzani a roma gyerekeket. A roma diákok a tanszercsomagon kívül többnyire jogosultak a szociális ösztöndíjra, de VII–XII. osztályban célirányos ösztöndíjakat is adnak a romáknak. Idén második alkalommal szerveznek nyári óvodát, ahol az iskolát kezdő roma gyerekeknek tartanak háromhetes felkészítőt. Azok számára, akik részt vesznek ebben a programban, az első osztály ideje alatt délutáni megsegítő órákat biztosítanak, és az ígéretek arról is szólnak, hogy majd ruhaneművel és tanszerrel is segítik ezeket a gyerekeket.

A Romák Nemzetközi Napja alkalmából rendezett rajzkiállítást megnézték a csíkszeredai Xántus János Általános Iskolába járó roma gyerekek is, tanító nénijükkel együtt.

Takács Éva

Húsvéti ünnepek nemzetközi néptáncfesztiválos hangulatban – így lehetne nevezni azt a többnapos rendezvényt, amelyet a székelyudvarhelyi Kékiringó Néptánccsoport szervez április 12–19. között. A hagyományos és nagyszabású Gyermek és Ifjúsági Néptánccsoportok Fesztiválja jubileumi kiadásához érkezett. Both Aranka, a Kékiringó Néptánccsoport „lelke" elmondta, hogy a fesztivált az előbbi évek hagyományaihoz híven, mégis rendhagyó módon szervezik meg idén. A húsvéti ünnepet is magába ölelő néptánc és muzsika ünnepén 400 gyermek vesz részt és mutatja be nemcsak tánc- és énektudását, de színpompás nemzeti viseletét is. Az országból 15 tánccsoport kapott meghívást, de újdonságnak számítanak azok a 12 fős francia, svéd, olasz, bolgár, szlovák gyermektánccsoportok is, akik néptáncaikkal gyönyörködtetik a helybélieket. Jutalmul ízelítőt kapnak a helyi népszokásokból és ízekből. A szervezőket dicséri, hogy a változatos programban „multinacionális" locsolkodás is szerepel. Húsvét másodnapján a francia kisfiúk locsolnak székely lányokat, és olasz kislányok fogadják a székely gúnyás legényeket. Az is kiderül: kinek áll jobban a kesice a kezében: a kis házigazdák vagy a vendégek hímezik-e szebbre a tojást? A csíkszeredai múzeumlátogatás után a parajdi sóbányába kalauzolják a vendégeket, majd a székelyderzsi híres erődítménytemplom „szeges" bástyájában szalonnát is kóstolhatnak a gyermekek. Kincses Kálmán lelkész jóvoltából lesz barantabemutató, Bán Erzsébet pedig a varrottasok titkairól mesél. Nem marad el a hagyományos népdalvetélkedő és az esti táncházakban mindenki megtalálja táncos lábú párját, akivel kedvére rophatja. Vasárnap délután a résztvevők ünnepélyesen felvonulnak a város utcáin, majd a művelődési ház nagyszínpadán öt órakor megkezdődik a fesztivált záró gálaműsor.

Lázár Emese

A helyi vállalkozókkal találkozott a hét közepén Bíró Barna Botond, dr. Verestóy Attila szenátori irodájának vezetője, valamint Fancsali Kálmán, a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynökségének Hargita megyei programfelelőse, a gyergyószentmiklósi RMDSZ-székházban. A vállalkozókkal való találkozáson elhangzott, hogy a gazdasági válság idején a pályázatok jelenthetik a kis- és középvállalkozások számára az egyik legfontosabb kapaszkodót. Napirendre kerültek a hazai valamint az EU-s pályázatok lehetőségei, buktatói. A szakemberek arra figyelmeztették a résztvevőket, hogy időben el kell kezdeni a szükséges iratok beszerzését, valamint kiemelt fontosságot kell szentelni a pályázatok pontos és helyes megírásának. Gyergyószentmiklós volt az első megálló, a következő találkozó jövő héten Székelykeresztúron kerül megrendezésre. (Dr. Verestóy Attila szenátori irodájának közleménye)

Már húsz éve volt?!

Bizony, 1989-ben is volt április, a Hargita negyedikei lapszámában első oldalon szögezi le Székedi Ferenc: „A siker záloga a tökéletes összehangoltság". Akár hiszik, akár nem: a cikkben pityókaültetésről van szó. Lapozva megtudjuk, hogy ezúttal 4000 (négyezer) néző előtt nyert hazai pályán a Csíkszeredai Rapid futballcsapata, a harmadik oldalon pedig Csató Jolán, a megyei pionírtanács elnöke bensőséges szavakkal ünnepli, hogy „Negyven éve alakult meg hazánkban a pionírszervezet". A cikkben adatok is vannak, ezek szerint Hargita megyében 1989 tavaszán 42 498 tagja volt a pionírszervezetnek, a 7–14 év körüli gyerekek 99,7 százaléka. Az ám. Emellett a Haza Sólymai szervezet 16 600 tagot számlált. Rossz idők voltak, beteg ideológiát akartak a kis fejekbe tömni, de egyvalamit meg kell adni: voltak gyerekek. A szerdai lapszámot ugorjuk át, s már április 6-án, csütörtökön járunk, az első oldalas, naná, hogy mezőgazdaságról szóló cikk címébe ezúttal kétely lopózik, „Minden az emberektől és az időjárástól függ". A Borítékbontás rovat azonban most is tartalmaz érdekességeket, a kort tökéletesen jellemzi Szőke József Kászonaltízről írt levele. Az úr megemlíti, hogy még 1975-ben írt a Hargitának, jelezvén: elromlott az élelmiszerüzletben levő „komoly, nagy hűtőberendezés". A cikk nyomán ki is jöttek a karbantartók, megállapították, hogy mi a hiba, s távoztak alkatrészért. Eltelt 1975 és 1989 között pár év, s most Szőke József újra írt a Hargitának, és szerényen megkérdezte: mivel mostanában sok halat hoznak az üzletbe s „a kászoniak szeretik a halat, csak legyen megfelelően tárolva, fagyasztva...", nem lehetne-e ennyi év után megjavítani a hűtőgépet, mert „közelednek a meleg hónapok". Ennyi év után illik egy kis magyarázatot fűzni az olvasói levélhez: 1989-ben húst már rég nem lehetett kapni, falun egy borjú levágásáért akár börtön is járt, óceáni hal, az viszont akadt általában... A karbantartókról pedig annyit, hogy lehet, még most is bolyonganak valami párhuzamos világban, zsákocskájukban hűtőgépalkatrésszel Kászonnak.

Ugorjunk megint egyet, 1989 április 8-án, szombaton járunk, lássuk az akkori hírrovatot! Egy: az erdészeti hivatalok 235 hektáron ültettek facsemetét, 50 hektár „erodált területre" is csemete került. Kettő: teljesítette negyedévi tervét a Hargita Művészete kisipari szövetkezet. Három: a szeredai hitelszövetkezet az első negyedévben 6,5 millió lejt kölcsönzött a lakosságnak. Négy: a székelykeresztúri múzeumban „koncertezett Ruha István érdemes művész, zongorán kísérte Botár Katalin". Öt: tovább tartott a változékony, záporokkal tarkított időjárás. Április kilencedikén, vasárnap viszont komoly bírálat lopózott az első oldalra: „A vetőmagoknak nem a raktárban, a földben a helyük" – vonta össze szemöldökét Ditrói József (ez az egyik újságíró álneve volt amúgy).

Összeállította:
Szondy Zoltán

Közel százezer ember gyűlt össze a grúz főváros, Tbiliszi központjában tegnap délután, hogy az ellenzéki pártok felhívására Mihail Szaakasvili elnök távozását követelje.

A tiltakozók hat gyülekezési helyszínről özönlöttek a grúz parlament épületéhez, s egyes helyszíni jelentések szerint közel 100–120 ezren gyűltek össze. Több ismert ellenzéki politikus is részt vett a tüntetésen. A tervek szerint addig folytatják a megmozdulásokat, amíg Szaakasvili le nem mond. Az akciót a szervezők az 1989-ben lezajlott szovjetellenes tüntetések 20. évfordulójára időzítették. Az ellenzék vádjai szerint a nyugatbarát államfő tekintélyuralmi módszerekkel gyakorolja a hatalmat, és ő vitte bele az országot tavaly a teljes vereséggel végződött augusztusi grúz–orosz háborúba.

A demonstráció szervezői szerint a tömegtüntetés előtt a hatóságok több tucat ellenzékit vettek őrizetbe, amit a hatóságok cáfoltak.

Nem szereztek abszolút többséget Moldovában a hatalmon levő kommunisták a parlamenti választásokon a szerda este Chisinãuban közzétett hivatalos végeredmények szerint.

A választási bizottság bejelentette, hogy a Vladimir Voronin államfő vezette kommunista párt a szavazatok 49,48 százalékát szerezte meg, s így 60 képviselői helyet kap a 101 fős parlamentben. A korábban közzétett részeredmények még azt vetítették előre, hogy a kommunisták több mint 50 százalékos eredményt értek el vasárnap, és várhatóan 61-62 mandátumhoz jutnak, amellyel – háromötödös többség birtokában – ők határozhatták volna meg a következő államfő személyét.

A hivatalos végeredmények szerint azonban az erőviszonyok elmozdultak a liberális ellenzék javára. Európa egyetlen kommunista elnöke, Vladimir Voronin és egyedül kormányzó pártja 2001 óta irányítja az országot. Voronin két ciklust töltött ki, harmadszorra pedig az alkotmány értelmében nem indulhat a tisztségért, amelynek betöltéséről a 101 tagú parlament dönt majd.

Ugyanakkor a moldovai központi választási bizottság beleegyezett abba, hogy a hétvégi parlamenti választásokon vesztes ellenzéki pártok ellenőrizhessék a szavazók listáit. A rendőrség közlése szerint tegnap délelőtt nyugodt volt a helyzet Chisinãuban, s ezt megerősítette az ellenzék egyik szóvivője is. Utóbbi hozzátette, hogy péntekre újabb tüntetést szerveznek, tiltakozásul a választási eredmény ellen.

Újságírókat utasítanak ki

A moldovai hatóságok a következő napokban kiutasítanak az országból három romániai újságírót – jelentette tegnap a RIA Novosztyi orosz hírügynökség a moldovai szakszolgálatoktól származó értesülésekre hivatkozva. A hírügynökséget tájékoztató forrás szerint a romániai újságírókat azért utasítják ki, mert „tevékenységük összeférhetetlen a moldovai törvényekkel". A hírben nem szerepel a kiutasítandó újságírók neve.

Ugyanakkor az Európai Unió kinyilvánította tegnap, hogy teljes mértékben tiszteletben tartja Moldova szuverenitását, de azt kéri, hogy állítsa helyre diplomáciai kapcsolatait Romániával.

„Noha megértjük, hogy nagyon bonyolult Moldova és Románia viszonya, arra szólítjuk fel a moldovai kormányt, hogy állítsa helyre a normális viszonyt Bukaresttel" – hangzik ezzel kapcsolatban az EU-trojkát alkotó francia, cseh és svéd külügyminiszter közös nyilatkozata.

Az országban 5,6 százalékra nőtt a munkanélküliség márciusban a februári 5,3 százalékról, mert a kereslet zsugorodása negatívan érintette a feldolgozóipart. Tavaly márciusban 4,1 százalék volt a ráta. Márciusban 513 621-en voltak állás nélkül, 35 761-gyel többen, mint az előző hónapban.

A kormány a Nemzetközi Valutaalappal kötött hitelmegállapodás értelmében nagy átszervezésekre készül a közszférában, ahol az ország munkaerő-állományának egyharmadát foglalkoztatják.

Közel ötven beruházási projektet finanszíroz az idegenforgalmi tárca a kormány szerdai ülésén elfogadott költségvetés-kiigazítás értelmében, mintegy 227 millió lej értékben. Az intézkedés három Hargita megyei települést is érint: Parajd 9,5 millió lejben, Tusnádfürdő 4,6 millió, Borszék pedig 3,7 millió lejben részesül – tudtuk meg Gyerkó László szenátortól. A honatya emlékeztetett arra, hogy az összeg a hegyi turizmus infrastruktúrájának kiépítésére, sípályafejlesztésre, a gyógyturizmus infrastruktúrájának megteremtésére fordítható.

Sajtószűrő

Az Adevãrul címlapon közli, hogy egyik fotóriportere „rab volt Kisinyovban". Elolvasva a cikket, kiderül, hogy miután a fotós leszállt a Budapest–Chisinãu repülőjáratról, a moldvai hatóságok megnézték román útlevelét, majd felültették az első bukaresti járatra. Hol itt a rabság, nem értem... Az valóban nem szép, hogy kiutasították szegényt az országból, ám mosolyogni kell már ezen a pitiáner ravaszkodáson is: a legény Budapestről utazott, hátha akkor nem veszik észre, hogy román. S mielőtt a moldovai románság vállain sírnánk, ne feledjük: az ottani választásokat korrektnek minősítette az oroszbarátsággal egyáltalán nem vádolható EBESZ is, egyre több jel mutat arra, hogy a történtek mögött külső provokátorok vannak. A Cotidianul írja, hogy érdekes jelölés született az államelnöki tisztségre: Radu hercegről van szó, a volt névtelen színészről, aki beházasodott a román királyi családba s azóta pátyolgatják, személyes karrierje volt Mihály volt király behódolásának egyik alapfeltétele. S a román állam megtartotta szavát, a színészecske ma már egyebek mellett tartalékos ezredes és a katonai tudományok doktora is! S a hőscincér most vezetni akarja az országot – nem tudom, hogy a román királyi pereputtyról miért jutnak mindig Rejtő Jenő negatív hősei az eszembe, de Radu például egy az egyben a Láthatatlan légió marsalljára (tudják, aki öt percig Honduras elnöke volt) emlékeztet...

De beszéljünk másról: a tegnap már említettem, hogy Vadim Tudor felkérte a román nemzet hősét, Gigi Becalit, hogy induljon pártja listáján a választáson, s a fogdában ülő szánalom boldogan igent mondott. Ennek kapcsán a România liberã összegyűjtött pár olyan mondikálást, melyekkel az évek során Tudor illette akkori nagy ellenfelét, Becalit... Mazsolázzunk: tökfilkó, csavargó, idegbeteg, s a legszebb: áramütötte majom. Azokban a szép időkben Becali sem maradt adós, szerinte Tudort megszállta az ördög, idióta, buta és menthetetlen. Mit mondjunk? Mindketten igazat szóltak.

Szondy Zoltán

A húsvéti ünnepek nyitányának számító nagycsütörtökön XVI. Benedek pápa délelőtt bemutatta a krizmaszentelő misét a vatikáni Szent Péter-bazilikában.

A katolikus egyházfő a főként a római egyházmegye püspökeivel és papjaival közösen tartott szertartáson megáldotta a kereszteléshez, bérmáláshoz, papok felszenteléséhez és oltárszenteléshez használt olajat, a krizmát. A megáldott olajból kap az egyházmegye minden plébániája, egy részét pedig a pápa különleges ajándékaként idén a földrengéstől sújtott Abruzzo régiónak – az aquilai egyházmegyének – ajánlották fel.

Szentbeszédében XVI. Benedek mindenekelőtt a felszínességet ostorozta, „amely általában hatalmába kerítette az embereket".

A pápa tegnap este a hagyományoknak megfelelően székesegyházában, a lateráni Szent János-bazilikában emlékezett az utolsó vacsorára, amellyel Jézus Krisztus megalapította az oltáriszentséget és az egyházi rend szentségét. A szentmise keretében a pápa megmosta tizenkét pap lábát, felidézve Jézus Krisztusnak azt az alázatot és irgalmasságot tanúsító gesztusát, amikor az utolsó vacsora előtt ezt cselekedte tizenkét apostolával.

Idén is hívők tízezreit várták a világ minden tájáról az örök városba a húsvéti szertartásokra, amelyeket beárnyékol a csaknem 280 halottat követelő közép-olaszországi földrengés. A pápa az ünnepek után az elemi csapás sújtotta térségbe látogat.

Tizenkét nap múlva, azaz április 22-én rajtol a középiskolások számára második alkalommal kiírt Diákolimpia. A szervezők – Csíkszereda Önkormányzata, a Csíki Sportegylet és a Hargita Megyei Sportigazgatóság – idén két új sportszámmal bővítették a vetélkedőt.

A középiskolások számára másodszor megszervezett Diákolimpia a tavaszi vakációt követően, az első iskolai napon kezdődik. A szervezők tegnapi sajtótájékoztatójukon bejelentették, összesen 342 fiú (137 az atlétikai és kerékpárszámokban, 122 labdarúgásban és 83 korsárlabdában), illetve 153 lány (88 az atlétikai és kerékpárszámokban, 65 korsárlabdában) vesz részt Csíkszereda hat középiskolájából.

Idén csak az 1989. május elseje előtt született diákok szerezhetnek be, a sportolóknak minden vetélkedőn kell legyen kísérőtanáruk, aki az illető csapat vagy egyéni sportoló vezetője. Kísérőpedagógus hiányában a sportoló nem vehet részt a viadalon. A vetélkedőre a Joannes Kájoni, a Kós Károly, a Nagy István Művészeti, a Székely Károly és a Venczel József Szakközépiskola, a Márton Áron és a Segítő Mária Gimnázium, valamint az Octavian Goga Líceum tanulói neveztek be.

Szintén újdonság, hogy előzetes nevezéseket kértek a középiskolák vezetőitől a szervezők, megelőzve ezzel azt, hogy az éppen arra sétáló diákot egy adott atlétikai számba, vagy csapatsportra nevezzék. Az előzetes nevezésnek köszönhetően minden egyéni számban szereplő diák rajtsorszámot kap.

A labdarúgás idéntől nem kispályán zajlik, hanem a sportcsarnok szomszédságában található műfüves pályán, 2 x 40 perces félidőkkel, közöttük öt perces szünettel. Szintén a focitornához kapcsolódó hír, hogy a piros lapot kapott játékos csapata következő meccsén nem léphet pályára, ugyancsak kényszerpihenőt kap a két sárgalapos figyelmeztetésben részesülő játékos.

Két új sportág is bekerült a Diákolimpia 2009 programjába: a tavaly technikai hiba miatt kimaradt 400 méteres síkfutás, valamint a súlylökés. Ez utóbbi számban a fiúk 6, a lányok 4 kg-os súllyal versenyeznek.

A Diákolimpia sportágai: kerékpár (egyéni időfutam és kritérium), atlétika (100 m, 400 m, 800 m, 1500 m, 3000 m, 4 x 100 m, 4 x 400 m, súlylökés, távolugrás), labdarúgás és kosárlabda. A focit leszámítva minden sportágban nevezhetnek fiúk és lányok is, a labdarúgást csak fiúcsapatok számára írták ki.

A középiskolások számára második alkalommal kiírt diákolimpia április 22-én kezdődik és 30-án ér véget.

Kopacz Gyula

A napokban öt jégkorong-vb zajlik, és további öt útjára indul. Dmitry Suur – minden bizonnyal NHL-es biztosítással és tehermentesítő fizetésátvállalással a zsebében – bal lábbal kezdte a szerbiai Divízió II-es vébét, hiszen az észtek büntetőkkel elbukták a nyitómérkőzést a házigazdák ellen. A másik csoportban bolgár földön Belgium és Dél-Korea küzd a feljutásért, és minden bizonnyal egy év után az utóbbiak kapaszkodnak majd vissza egy osztállyal.

A Divízió I-es vb küzdelmei szombaton kezdődnek Vilniusban – előreláthatólag – a szlovén–kazah–japán hármas a feljutásért, a házigazda litván, a horvát és az újonc ausztrál csapat a kiesés elkerüléséért lép jégre. A bennünket is közvetlenül érintő toruni csapatban a tavaly még A-csoportos olaszok számítanak a legnagyobb esélyesnek, de a két éve még az elithez tartozó Ukrajna, vagy a legfelső osztályból 2002-ben rendhagyó körülmények között távozó házigazda lengyel gárda is megszerezheti az első helyet. A dobogósok sorrendjébe a közismerten az „ütközős" játékot kedvelő briteknek is lehet beleszólása. Hollandia és a most feljutott Románia számára a bentmaradás a reális célkitűzés. Bizonyára ez a kérdés az utolsó napra kiírt egymás elleni mérkőzésen fog eldőlni majd. Sajnos, esélyeinket jelentős mértékben csökkenti az a tény, hogy válogatottunk tartalékosan utazott ki a vb-re. De a sport éppen attól szép, hogy nincs előre lejátszott mérkőzés, megnyert bajnokság, elhódított serleg.

A csíki hoki alapításának 80. évfordulóján Románia válogatottja döntő módon térségünk játékosaira támaszkodik. A gyergyói Molnár Szabolcs mellett két fiatal csíki hálóőr, Csergő István és Ruczuj Gellért között választhat a szakvezetés. Mosolyt fakasztó, de ez a kanadai Tom Skinner szövetségi kapitány egyetlen keretszűkítéssel kapcsolatos dilemmája. A három sor összeállítása már-már felér egy bűvészmutatvánnyal, a jó főszakácsra emlékeztet, aki ínséges időben is megpróbálja tudása legjavát nyújtani, a szűkös lehetőségeket a legnagyobb mértékben kiaknázni. A kedd esti zágrábi 0–1-es focieredménnyel végződő mérkőzésen az új sorok élesben is bevetésre kerültek. Ott a kezdő ötösben Kósa Endre és Nagy Csaba hátvédpáros mellett Tankó Attila, Geru Cãtãlin és Georgescu Mihail kapott lehetőséget. A második sorban Papp Szabolcs Molnár Szabolccsal bekkelt, Szőcs Szabolcs, Moldován Ervin és Zsók Levente csatárhármassal, a harmadik sor pedig Antal István, Sprencz István, Molnár Zsolt, Becze Tihamér, Virág Csanád összeállításában játszott. A negyedik, úgynevezett „viharsor" Lusneac Nicusor, Dávid Attila, Leonard Pascaru, Imecs Attila és _apu Ciprian összeállítású. A neveket végigolvasva a jégkorongbarátok bizonyára számos „ínyencséggel" találkoznak. A teljesség igénye nélkül íme néhány: öt év után visszatér a válogatottba Tankó, ugyanakkor folytatja nemzetközi pályafutását a tavaly a válogatottból visszavonult Geru is, továbbá a Molnár-testvérek beválogatásával Nagy Béla és Nagy Zoltán után harminc évvel újabb csíkszeredai testvérpár lett válogatott.

Torunban a megkapaszkodás a cél. Ehhez szükség van mindenkinek a legjobb tudására. Talán még egy picivel többre is. A séf és csapata a világ jégkorongszerető közvéleménye előtt vizsgázik. Velük együtt ott van a számadásnál a 80. esztendős csíkszeredai jégkorong is. Szorítsunk értük, szurkoljunk nekük!

Torunban holnap kezdődnek a Divízió I-es világbajnokság B csoportjának küzdelmei. A román válogatott az első játéknapon az olaszok, hétfőn a házigazda lengyelek, kedden a nagy-britanniaiak, 16-án az ukránok, 17-én pedig a hollandok ellen játszik. Románia minden mérkőzését élőben közvetíti a Sport 1.

Ráduly Róbert Kálmán

A Csíkszeredai Sport Club Szurkolók Egyesülete tegnap délután adta át a Sportklub csapatkapitányának, Hozó Leventének azt a borítékot, amelyben a drukkerek által összegyűjtött pénzösszeg volt. Az egyesület húsvéti ajándéknak és a bajnoki cím megnyerése utáni prémiumnak szánta a 14 ezer lejt. A pénzösszeget Hozó Lázár Zoltán egyesületi elnöktől, valamint Fodor Attila alelnöktől vette át.

Nincs döntés. A Román Jégkorongszövetség fegyelmi bizottsága április 22-re rendelte be meghallgatásra a válogatottságot megtagadó tíz HC Csíkszereda-játékost, valamint a klub vezetőit – nyilatkozta lapunknak Tánczos Barna szövetségi elnök.

A Fegyelmi Bizottság ugyanis az ügyben hozandó döntés előtt szeretné meghallgatni a feleket – mondta Tánczos.

Cselgáncs. Holnap immár negyedik alkalommal rendezik meg a T. Gál József Emlékversenyt. A csíkszeredai sportcsarnokban sorra kerülő eseményen U13 és U15-ös korosztályú dzsúdókák lépnek tatamira, a 11 órától kezdődő versenyre a nézőknek a belépés díjtalan.

Az elmúlt időszakban a magyarországi Piliscsabán vettek részt nemzetközi tornán a Csíkszeredai ISK dzsúdókái. Az U15-ös korosztályban Bardócz Richárd (50 kg) és Bíró Ádám (66 kg) az 5. helyen zárt, az U13-as korosztályban Mészáros Emőke (44 kg) az első, míg az U11-es korsztályban Imre Róbert (45 kg) a harmadik helyen zárt.

Labdarúgás. Mától vasárnapig rendezik a hazai 1. Liga 24. fordulóját. A műsor (zárójelben a tévéközvetítés és a kezdési időpont): ma: Kolozsvári CFR – Besztercei Gloria (GSP TV, 18), Steaua – Farul (Antena 1, 20.45); holnap: Unirea Urziceni – Rapid (GSP TV, 15), Pandurii Târgu Jiu – Szászmedgyesi Gaz Metan (17), FC Temesvár – U Craiova (GSP TV, 18), Dinamo – Sporting Vaslui (GSP TV, 20.30); vasárnap: FC Arges – CS Otopeni (17), Galaci O_elul – Poli Iasi (GSP TV, 17), FC Brassó – Gloria Buzãu (GSP TV, 20.30).

Vasárnap Losailban a Katari GP-vel megkezdődik az idei, 17 futamos gyorsaságimotoros-világbajnokság: a negyedliteresek kategóriájában két magyar is ott lesz a rajtrácson, a 125 cm3-esek között a tavalyelőtti világbajnok, 2008-ban pedig bronzérmes Talmácsi Gábor és Tóth Imre, aki már „régi motorosnak" számít a géposztályban.

A vb az idén 17 futamos, de lehetett volna eggyel több, ha megvalósul a magyar motoros társadalom nagy álma, és még az idén elkészül a Balatonring, ám március 12-én érkezett a hír: szeptember 20-án mégsem lesz magyar GP.

A losaili aszfaltcsíkon rendezendő versengés különlegessége, hogy este, villanyvilágítás mellett repesztenek a motorbiciklizést mesterfokon űző, vakmerő fiatalemberek. Immár másodszor, mert az első éjszakai futamot 2008-ban rendezték meg a katari pályán.

A legkeserűbb pirulát azonban vasárnap kell lenyelniük a rajongóknak: a nemzetközi tévés sportcsatornán már tavaly elhangzott, hogy nem adják a világbajnokságot, és a televíziós műsorújságokban sem lelhető fel, hogy bárki is közvetítene Losailból. A nyolcadliteresek futamát vasárnap 20, a negyedliteresek versenyét 21.15, míg a MotoGP-t 23 órától rendezik.

Ez van ma
Péntek
Az év 100. napja, az év végéig hátralévő napok száma 265. Napnyugta ma 6.42-kor, napkelte holnap 19.53-kor.
Isten éltesse
Ma Zsolt, holnap Leó, vasárnap Gyula, hétfőn pedig Ida nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ezeken a napokon ünneplik születésnapjukat.
Névmagyarázat
A magyar eredetű Zsolt jelentése ismeretlen, a görög eredetű Leó jelentése oroszlán, a bolgár–török–magyar eredetű Gyula jelentése méltóság, míg a germán eredetű Ida jelentése tevékeny, serény.
Április 10-én történt
* 1912. Első és egyben utolsó útjára indult a Titanic.
Április 11-én történt
* 1713. Az Utrechtben aláírt békeszerződésekkel lezárult a spanyol örökösödési háború.
Április 12-én történt
* 1861. Az Amerikai Egyesült Államokban polgárháború kezdődött
Április 13-án történt
* 1919. Münchenben kikiáltották a Bajor Tanácsköztársaságot.
Április 10-én született
* 1739. Baróti Szabó Dávid költő, műfordító, a görög–római verselés egyik meghonosítója a magyar költészetben
* 1934. Durkó Zsolt Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, kiváló művész
Április 11-én született
* 1905. József Attila költő, a XX. századi magyar líra jelentős alakja
n 1929. Elekes Pál Jászai-díjas bábművész, érdemes művész
Április 12-én született
* 1801. Joseph Lanner osztrák zeneszerző
* 1877. Pásztor Árpád író, költő, műfordító, újságíró
Április 13-án született
* 1743. Thomas Jefferson amerikai elnök, filozófus és építész
* 1833. Révai Sámuel könyvkereskedő és könyvkiadó
Április 10-én halt meg:
* 1979. Várkonyi Zoltán kétszeres Kossuth-díjas színész, rendező
* 2002. Hofi Géza színművész, humorista, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész
Április 11-én halt meg
* 1165. IV. István, az Árpád-házi ellenkirály, II. (Vak) Béla fia.
* 2007. Kurt Vonnegut amerikai regényíró és esszéista
Április 12-én halt meg
* 1684. Nicola Amati olasz hegedűkészítő
* 1945. Franklin Delano Roosevelt amerikai demokrata párti politikus, az Egyesült Államok 32. elnöke
Április 13-án halt meg
* 1695. Jean de la Fontaine francia író
* 1966. Carlo Carra olasz festő

Székelyudvarhelyen a Tomcsa Sándor Színház előadásában ma 19 órától Ken Ludwig Csillagok Buffalóban című komédiáját láthatja a közönség. Érvényes a Nyirő József-felnőttbérlet.

A Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében ma 18 órától Balázs Ödön fotókiállítása nyílik meg, majd 19 órától az Országjárók – Világjárók élménybeszámolóval és vetítéssel egybekötött előadássorozat 29. előadására kerül sor. Azt est vendége Lovász Piroska, aki Fatörzsbarlangok címmel tart előadást.

A csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület által szervezett Kárpát Vándortúra expedíció az idén a Kelemen-havasokban fog folytatódni. A június 21–28. között zajló túra útvonala: Déda – Bisztrica – Sztézsa-mezeje – Pietrosz-tető – Jézer-tó – „Tizenkét apostol" sziklacsoport – Dornavátra, majd meglátogatják a Ráró- és a Borgói-hegységet is. A beiratkozások már megkezdődtek, és május 31-ig lehet még jelentkezni. Részletes tájékoztatás és iratkozás a következő telefonszámon: 0745–107618.

A Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány szervezésében április 22-én, a Föld napján felvonulásra hívják mindazokat, akik szeretnének akadálymentesen kerékpározni Csíkszeredában. Regisztrálni a www.zoldszekely.ro honlapon lehet, az első 50 jelentkező rendezvénypólót kap ajándékba. Programfelelős: Ferencz Huba (tel.: 0721–215777).

A programban részt vevő fiataloknak lehetőségük nyílik elsajátítani mindazon alapismereteket, amelyek a hatékony szerepvállaláshoz szükségesek egy környezetvédelmi szervezetben. Az első képzéshétvége időpontja április 24–26., helyszíne Sztána (Szilágy és Kolozs megye határán). A programra bárki jelentkezhet, aki érdeklődik a természet- és környezetvédelem iránt és/vagy ilyen jellegű civilszervezetek munkájában részt vesz vagy részt kíván venni, és nem töltötte be 30. életévét. A pályázati csomagnak tartalmaznia kell: kitöltött pályázati űrlapot és a pályázó önéletrajzát. Pályázati űrlap e-mailen igényelhető az office@greentransylvania.ro vagy a greentransylvania@yahoo.com címeken. A pályázati csomagot e-mailben kérjük elküldeni az alábbi címekre: office@greentransylvania.ro, greentransylvania@yahoo. com. Beküldési határidő: 2009. április 17.

Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában április 17-én, pénteken 18 órától a VI. Kosz Szilveszter Gyermeknéptánc Fesztiválra látogathatnak el az érdeklődők.

A Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal Katasztrófavédelmi Közszolgálati Osztálya felkéri a lakosságot, hogy az esetleges vízelzáródások okozta belvizek vagy áradások elkerülése érdekében mindenki takarítsa ki a környezetéhez tartozó vizesárkokat, vízátereszeket, vízelvezető árkokat, valamint tegyék szabaddá a pallók, hidacskák alatti részeket az esővíz zavartalan lefolyásáért.

A hétvégén Csíkszeredában dr. Chiri_ã Adela a Temesvári sugárút 4. szám alatt, hétfőn, április 13-án pedig dr. Domokos Melinda a Kossuth Lajos utca 48. szám alatt tart ügyeletet. Székelyudvarhelyen holnap és holnapután dr. Péter Tamás az Iskola utca 4/1. szám alatt, hétfőn pedig dr. Sándor Ágnes a Kisköved utca 4/2. szám alatt teljesít szolgálatot.

Gyógyszertárak: Csíkszeredában a Para Farm gyógyszertár programja: holnap 8–13 óra között fogadják a vásárlókat, vasárnap és hétfőn pedig 10–12 óra között. Kedden a megszokott programmal dolgoznak, azaz 7.30–20 óra között. A Dona gyógyszertárak holnap 8 és 13 óra között fogadják a vásárlókat, vasárnap és hétfőn zárva lesznek. A Gedeon Richter gyógyszertárakban holnap és vasárnap 9–14 óra között lehet gyógyszert vásárolni, hétfőn pedig 10–17 óra között. Az Arnika gyógyszertárban holnap 8–18, vasárnap és hétfőn 9–12 óra között fogadják a vásárlókat, kedden pedig a megszokott program szerint. Gyergyószentmiklóson vasárnap és hétfőn zárva tart a Szent Miklós patika, az Aura és az Aesculap, valamint a Farmaplus gyógyszertár is. A Simpatika vasárnap és hétfőn 10–13 óra között lesz nyitva, az Immunofarm pedig vasárnap és hétfőn 9–13 óra között szolgálja ki az ügyfeleket. Székelyudvarhelyen a Rákóczi utcai Tünde Gyógyszertár holnap, vasárnap és hétfőn 10–18 óra között lesz nyitva. A Kossuth utcai Donna vasárnap 9–14 óra között, hétfőn pedig 8–16 óra között fogadja a vásárlókat.

Kenyérüzletek: Csíkszeredában holnap 14 óráig vásárolhatnak a Harmopan üzleteiben, vasárnap és hétfőn zárva lesznek. Gyergyószentmiklós három péksége – a Panco Prod, a Harmopan és a Fapicom – húsvét első és másodnapján zárva lesz, keddtől a megszokott program szerint szolgálják ki a vásárlókat.

Mi veszi rá az ember fiát, hogy egyszer csak kiálljon a színpadra, s meséket kezdjen onnan mondani? A mese, ő maga végzi el ezt a munkát. A tanár még meg tudja toldani, vagy el tudja rontani, de a mese a tettes mindenért. A megérlelt szöveg sok emberen kipróbálta magát, és ki tudja nyújtani a kezét mindenkiért. Olyanokért, akik televízión nőttek fel, olyanokért, akik már kamaszodnak, és azt mondják, őket mesével ne sértegessék. Pedig ezeknek a felcseperedőknek minden mozdulatuk reggeltől estig menekülés a gyermekkortól, tíz körömmel való kapaszkodás a felnőttkor felé. Sietnek, hogy felnőtté váljanak, és mi megmosolyogjuk a csudálatos kapaszkodásukat. De a mese értük is kinyújtotta a kezét, ami elől menekülni nem lehet – így fogalmazott Berecz András mesemondó, aki kedden a Gyergyószentmiklóson szervezett Az üveghegyen túl elnevezésű, megyei szintű mesemondóversenyen mint zsűrielnök, majd mint előadó vett részt. „Jegyet" adott a versenyzőknek, s tudta, „jegyet" kap ő is azoktól a középiskolásoktól, akik a mese útján az ő nyomába indulnak.

– Ennél „hálásabb" feladat nincs, mint mikor egész délután mesét mondanak, s estére, mikor mindenkinek egy valamitől van csömöre, a mesétől, akkor kiállok én. De addig is én vagyok idetéve Okos Józsinak... Mai napig sem tudom, mi a mese, pedig jó régen tanulom. Aztán alkatilag képtelen vagyok bármelyik diáknak azt mondani: figyelj, nyertél…, s hogy mondjam, hogy te második vagy, mikor a lelkét pőrén elém kitette. A versenyt mégsem akarom megbántani, szép emberi találmány, régen szakrális viadal volt.

–Mindenki nem lehet első, a babérkoszorút csak egy embernek lehet a fejére tenni. Vívódok nagyon, ilyen meghívást, ha százat nem vettem vissza, egyet sem…, de hallottam, hogy most Gyergyóba hívnak, s ide jönni kell! Itt elmondom, amit nem tudok – kacsint hamisan a mesefaragó, s máris sorjázza, mi kell a jó mesélő tarsolyába:

_ Azt mondják, a beszéd az ember lelkéből fakad ki. S aztán a mozdulatok…, mert egy ilyen mesemondásban ezek együtt vannak. Elmondod a mesét, de hogyan? Félsz a többiektől? Örülsz, vagy még túl is riszálod magad? Finom arányok vannak itt. Ha nagyon meg akarod mutatni magad, lehet, annyira sikerül, hogy már-már nézhetetlen vagy. Fel is vinnéd, meg otthon is tartanád…, na ebben kell megtalálni a jó arányt.

_ Arányérzékről, harmóniáról árulkodik a mesemondás. S alázatról: mennyire tudod a szövegből felhozni, amit akarsz, amit érdemes. Vakmerőségről is, hogy mennyit változtatsz rajta. Hogy tudod magadra venni, ki tudod-e könyökölni ezt a zakót, tiéd lesz-e, vagy fityeg még rajtad?

_ Bizony nem „fityegett" a kabát a mesemondóverseny résztvevőin. A Gépgyártó Iskolaközpont színpadán huszonketten meséltek a közönségnek és a zsűrinek, az első három helyezett pedig – Csata Kinga a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumból, Kovács Péter és Kinda Csilla a ditrói Puskás Tivadar Líceumból – Kézdivásárhelyen, az országos szakaszon is színpadra áll.

_ – Az erdélyi ember a beszédjével, a humorával üzen mindenhova, hogy miként lehet rögtönözni, három-négyértelmű szót szólni, vagy elbújtatni a legfontosabb gondolatot például egy tréfában – mondja Berecz András. – Ahogy én figyelem, 1979 óta az erdélyi ember sok mindenét elhagyta, mert nem tartotta fontosnak. Kicsit fáj is, meg kicsit tudomásul is vesszük. De egytől nem nagyon hajlandó még mindig megválni: a különleges nyelvétől, szavaitól, a tréfától. Ennél szentebbnek szinte semmit nem tart. Az anyanyelv olyan gazdagságban él itt ma is, hogy mindenkinek javaslom, akárhol is lakjon, egy kicsit mindig merítkezzen meg ebben. Én üres vödröt mindig hozok otthonról, holnap megyek, töltsem fel Hazug Pista bácsi történeteivel. Aztán a szárhegyi Laji bá’ gyűjteményére fáj a fogam, egy kéziratra az 50-es évekből, Laji bá’ kerengéseire az elvtársak között. Olyan Ludas Matyi-féle legendákat akarnék összegyűjteni, amiben a falu legszélső embere a legszegényebb, a leglenézettebb, de a gonosz van hatalmon, s a szegény ember, mint Ludas Matyi, a maga lehetőségeivel bosszút áll. A kollektivizálás érdekel, amikor a hatalom valaga porzik, és ilyen Matyiknál van a vessző – teszi hozzá.

_ Nem is tudni, hová fér még mese, hány üres vödre van még a Budapesten élő mesemondónak, de az biztos, hogy minden alkalomra elővarázsol egyet-kettőt szempillantás alatt. Hogy van-e, amiről nem szabad, nem illik mesélni? Hogy a szent dolgok továbbdíszíthetők-e, s a közeledő húsvétot szabad-e mesévé cifrítani? Erre is van válasza: „A nagy dolgok többek közt arról ismerszenek meg, hogy továbbgondolhatók. Ami nem továbbgondolható az általában olyan is. A Biblia, amely rendkívül súlyos üzenet a világba, tőmondatokban gondolkodik. Az ember pedig hajlamos arra, mint a növény, hogy növekedjen. Ez az igénye neki. Egyes pontokon kifakad, ott rügyezik, aztán van, amelyik új ágakat is hajt. Apokrifoknak nevezik ezeket, a teológia kikezdheti, de a párájuk általában függőleges, s mindig felfelé törekszik. Embernek igénye, s ez már gyerekkorban jelentkezik, hogy amit szépnek tart, azt elkezdi színezni, továbbgondolja. Ettől nem lehet, de nem is szabad megmenteni az emberiséget.

_ A feltámadást nem akarja tovább firtatni, mint ahogy az sincs szándékában, hogy Erdélybe költözzön. Azt mondja, „a távoli ember meg tudja csudálni az ittenit. Én a fővárosban látom, hogy miből van hiány. Más szemmel s füllel jövök ide. Csak akart a Jóisten velem valamit, hogy oda tett ki engem."

_ Kint egy kicsit sínylődik, aztán idejön sasítani a fájdalmakat. Övéit, mieinket egyaránt. Mert bár – mintha székely lenne – rejtegeti a lényeget, annyit azért elmond, ha pénz kerülne, csapattal jönne előadást tartani. Hozná a Sördalt, amelyben nem a sörről énekelnek, hanem dicsérik a rokonságot. – Azt mondják, ha két testvér valamitől összevész, össze tudják énekelni, megbékítni őket. Ezt hoznám, s az előadás nagy üzenetét, hogy: akkor vagy erős, ha a testvéredet meg tudod becsülni – teszi hozzá.

Balázs Katalin

Szép grafikai illusztrációval és igen találó verssel ellátott könyvjelzőt ad olvasói kezébe a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár a magyar költészet napja, április 11. alkalmából.

Az illusztrációt Bencze László képzőművész, a könyvtár Látvány- és hangzóanyagrészlegének munkatársa készítette, a költészetről oly szépen szóló József Attila-idézetet pedig a könyvtár igazgatója, Szabó Károly választotta ki. Mint mondta, ezzel kívánta felhívni a könyvtárba betérő olvasók figyelmét a magyar költészet ünnepére. A választás kiváló, hisz e sorokban is felfedezhető a költő képalkotói nyelvi ereje. A dohány és tudomány rímpár Arany János egyik ismert versét, A tudós macskáját is felidézi, csak ezúttal fordított sorrendben találjuk a rímelő szópárt. Így találkozunk a József Attila által is kedvelt Arannyal is, de a lírára általánosan vonatkoztatva is érthetjük e sorok mondandóját.

Bár e jeles napon József Attilát szokás leggyakrabban idézni, az ünnepelt költő minden bizonnyal jó néven venné, hogy az ugyancsak április 11-én született Márai Sándort is gyakrabban megemlítsük. Hisz Márai egyszerre volt prózaíró és költő, így akár a 20. századi magyar irodalom két kiemelkedő alkotójának együttes születésnapjaként is számon tarthatjuk e napot...

Szerte a világon a magyarlakta vidékeken ilyenkor szavalatok, verses előadások, a költészetet népszerűsítő beszédek hangzanak el, versszínházi darabokat mutatnak be, versláncolatokat, versmondó maratonokat szerveznek, mégis mintha idén a húsvéti ünnepkör kapcsán – hisz nagyszombatra esik e nap – kissé háttérbe szorulna a magyar költészet megünneplése. De csak a rendezvények szintjén! Mert nem csak akkor illik emlékezni nagy költőinkre, és nem csak akkor illik fellapozni egy-egy verskötetet, ha jó nevű együttesek, előadóművészek hozzák el hozzánk a megzenésített örök verseket. Mert ki-ki maga is megünnepelheti e jeles napon a magyar költészetet azzal, hogy leemeli a polcon porosodó verseskötetek egyikét, vagy kézbe veszi az irodalmi és kulturális folyóirataink legfrissebb vagy épp régebbi lapszámait. Mert verset olvasva lehet leginkább e napon ünnepelni, hogy eljöjjön a líra igazi húsvétja: amikor népes olvasótábort alkotnak a verset szeretők.

Antal Ildikó

Aki Georg Büchner: Leonce és Léna darabját megnézi a Figura Stúdió Színház előadásában, aligha szabadulhat e butácska daltól, melynek szövege a címben teljes egészében jelen van, ismételni pedig míg a világ lehet. Hej, a falon egy légy ül, egy légy ül, egy légy ül – motoszkál a fülekben, megadva a Büchner-darab jellemzőjét: butuska szerelmi történet vígjátéknak álcázva, elgondolkodtató mondanivalót hordozva létről, unalomról, célról, szerepekről.

Még fel-felötlenek gondolatok, melyeket a figurások által ültetett be fülünkbe a szerző: „ideálom, hogy meglássam a saját fejem tetejét" – mondja Leonce, unalmában porszemszámlálást tervezve. Fejét üres bálteremnek nevezi a sok újdonsággal nem kecsegtető világban, hol apja, Péter király csak azt tudja, gondolkodni kell, muszáj elméleteket gyártani, s ha a cukorkásdoboz a jobb zsebbe kerül, romokban az egész szisztéma.

Véglénypolitika, ázalékdiplomácia – ismerünk saját világunkra, és érzelmek síkján is örökzöldekbe kell botolnunk: „Iszonyú az én munkám: semmit se csinálni. Szeretni? Munka az is… vagy tevékenység."; „Házasodni annyi, mint utolsó cseppig kiinni a gémeskutat.", „Mért szögeznek össze két kezet, mely nem kereste egymást?" – hangzik el a deszkákon, mintha csak a nézőnek tennék fel a kérdést, a végén pedig tárcán nyújtanák a jellemzést. Mert milyen sokunkra mondhatná a játékmester vagy az őszinte barát, melyből a színházi előadásban is egy ha akad, hogy „Felséged egy rosszul nyomtatott könyv: betű egy szál se, csak egy csomó gondolatjel."

A Figura Stúdió Színház színészei – Veres Előd, Máthé Annamária, Barabás Árpád, Bartha Boróka, Boros Mária, Szabó Eduárd, Vass Csaba, Vajda Gyöngyvér, Gazda Erzsébet –, a rendező Béres László, Ungváry Zrínyi Ildikó dramaturg, Laczó Henriette díszlet- és jelmeztervező és Czári Tibor zenéje meghozták kedvemet, hogy Büchner „könnyed vígjátékát" elolvassam, megemésszem. A figurások játéka? Engedjék meg, hogy Barabás Árpád legyen az a színész, akiről szuperlatívuszokban szólok. Nézzék meg a darabot, megértik majd, miért. Látatlanban viszont jó, ha tudják, Barabás Árpád énekli, hogy „hej, a falon egy légy ül, egy légy ül, egy légy ül".

Balázs Katalin

Mire ezek a sorok napvilágot látnak, másodszor gördül le a függöny a Székelyudvarhelyi Művelődési Ház nagytermében, ahol az évad utolsó nagyszabású bemutatójával örvendezteti meg a színházkedvelőket a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház társulata. A cikk megírása megelőzte ugyan a tegnap esti bemutató előadást, de a rendezővel való beszélgetés fényében megjósolható volt, hogy a várt siker nem marad el. Ken Ludwig, a világszerte ismert és elismert színpadi szerző és tanár, Csillagok Buffalóban című komédiáját Pálfi Zoltán, az egri Gárdonyi Géza Színház művésze vitte színpadra Székelyudvarhelyen. Pályafutása során Pálfi rendezőként is kipróbálta már magát, neve nem ismeretlen az udvarhelyieknek sem. Rendezőként először 2001-ben mutatkozott be Székelyudvarhelyen, amikor Görgey Gábor abszurd komédiáját, a Komámasszony, hol a stukkert vitte színre – nagy sikerrel. Idén másodszor fogadta el a színház meghívását. A Csillagok Buffalóban bemutatója előtti sajtótájékoztatón kiderült: ez a mostani feladat azért is rendkívüli a rendezőnek, mert kerek számot jelent, azaz sorban a huszadik alkalom, amikor rendezhet. Az újságírói kérdésre, hogy sok éves tapasztalata fényében a színészi, avagy a rendezői pálya jelent-e nagyobb kihívást számára, Pálfi Zoltán mosolyogva felelte: mindenképpen az utóbbi. „A színész a saját alakításáért felelős, a rendező munkája felelősségteljesebb" – indokolta válaszát, hozzátéve, hogy az előadás megszületésekor a rendező „egy gyermek megszületésénél" bábáskodik. Komplexebb, de szebb és izgalmasabb munka a rendezőé, mégis, ha választani kellene, akkor mindenképpen ezt az elégtételekkel és kihívásokkal teli utat választaná. A bemutatásra kerülő komédiáról szólva kiderült: közös döntés alapján esett a választás a darabra. „És miért? Mert ez az a világ, amiben mi, színészek élünk. Tulajdonképpen színház a színházban" – válaszolta a rendező. A felsoroltak ellenére a néző számára nem tűnik idegennek és távolinak ez a színészvilág, mert a buffalói sztárok – csillagok – igencsak a földön járnak. A darab szereplőinek hibái, hétköznapi apró-cseprő gondjai, kicsinyességei, a (komikus) helyzetek, amikbe keverednek közönségbaráttá és szórakoztatóvá teszik az előadást. A néző pedig nevetve ismer saját magára, és ismeri fel a színpadon eljátszott jelenetekben a valós életből jól ismert saját örömét, bánatát. „Klasszikus vígjáték, klasszikus elemekkel, tulajdonságokkal" – mondta a rendező, hozzátéve, hogy az elsőrangú és -rendű cél természetesen a néző szórakoztatása, megnevettetése, ugyanakkor a „humorban nem ismerek tréfát" mondás elvét követve, igyekezett elkerülni az olcsó poénkodás buktatóit. A társulattal végzett közös munkát a rendező igazi örömteli, sok nevetéssel „fűszerezett" társasjátékként jellemezte, és elmondta, reméli, hogy a próbák alatti őszinte és jó hangulatot sikerül átadni a nézőknek is, akik szívükbe zárják, és – miért ne – vastapssal jutalmazzák a székelyudvarhelyi színpadon tündöklő és el-elbukó buffalói csillagokat.

Lázár Emese

Helyesen magyarul

Krisztus feltámadásának emlékünnepe alkalmából rovatunk olyan szavakról óhajt szólni, amelyek ilyenkor a mindennapi beszédben az átlagosnál gyakrabban szoktak előfordulni.

Kezdjük a böjttel! Az egyházi életben a jelentése: 1.’a vallás rendeleténél fogva bizonyos eledelektől való önmegtartóztatás, húsevéstől való tartózkodás’, 2.’a böjt időszaka’. A nagyböjt: hamvazószerdától nagyszombatig tartó böjt. Ez a szó az 1200-as évek elejétől már kimutatható a magyar írásbeliségben, eredetét azonban még nem derítette ki a szótörténeti kutatás. Azt bizonyosra veszi a nyelvtörténet, hogy böjt szavunkat ismerték őseink a honfoglalás előtt is, igaz, nem lehet tudni, milyen fogalmi körbe tartozott, a honfoglalás után viszont jellegzetesen egyházi használatú szó lett.

Húsvét szavunk az 1200-as évek elején latin nyelvű szövegekben Hosued, később Husveit formában rögzítődött, kódexeinkben pedig a hoswety, Husvit, Húsvét találhatók. Szófejtő szakirodalmunk szerint a húsvét szláv mintára alkotott tükörszó, minden bizonnyal a szláv mesovazam, mesovúzem elemenkénti lefordításáról van szó. A szláv forma tulajdonképpen húsvételt jelent, és kölcsönös (korrelatív) viszonyban van a húshagyó jelentésű mesopuszty szóval.

A bárány szót is sokszor használjuk az ünnep közeledtével. Ennek a szónak is köze van a szláv nyelvekhez. A legtöbb szláv nyelvben baran, berani, boran formában használatos, a magyarba valószínűleg a szlovákból került át. Az 1100-as évek végén a latin nyelven írt Árpád-kori új okmánytár szövegében már előfordul baran formában, Szenczi Molnár Albert latin–magyar szótárában (1604) már a mai bárány forma szerepel. A barkaszentelés szokása sugallja, hogy szóljunk a barka szóról is. Ez a bárány származéka. Becéző formájából, a barikából az i betű/hang kiesésével keletkezett. Tárgyi hasonlóságon alapuló névátvitelről van szó, ugyanis a fűzfa finom, bolyhos, bársonyos virága hasonlít a kis bárány ugyancsak finom, puha szőrzetére (más nyelvekben is vannak hasonló elnevezések). Az eddig mondottakból hamar észrevehető, hogy erős szláv hatás érte nyelvünket, melynek kezdetei a honfoglalás előtti időkbe nyúlnak vissza. A kereszténység felvételekor (ez nálunk, magyaroknál, időben egybeesik az állami élet kialakulásával) számos szláv térítő pap közreműködésével kell számolnunk. Így – a latin hatás mellett – az egyházi életben használt szavaink jelentős része szláv eredetű: apáca, bérmál, érsek, kereszt, keresztény/keresztyén, szent, vecsernye stb. A keresztény és keresztyén változatok közül a ty betűs az eredeti nyelvünkben. Csaknem három évszázada már, hogy a két alakváltozat felekezeti megoszlást mutat: a keresztény – a kereszt szó hatására – a katolikus, a keresztyén pedig a protestáns (református, unitárius, evangélikus) szóhasználatban él. A kellemes húsvéti ünnepeket! jókívánság világias hangulatú, a boldog húsvéti ünnepeket! forma inkább vallásos jellegű.

Komoróczy György

A Székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében Természet(l)esen címmel, tematikus fotókiállítással mutatkozott be tegnap a nemrégiben megalakult Exposia Alkotócsoport. Tagjai fiatal székelyudvarhelyi és környékbeli fotósok, akik úgy döntöttek, a jövőben együtt kívánnak dolgozni, és a közös alkotómunka során lencsevégre kapott pillanatokat közös tárlatokon be is mutatják a közönségnek. Az alkotásban alapelv a fotós szabadsága, hiszen a téma kiválasztása nem kötött, a legfontosabb – vallják a csoport tagjai –, hogy minőségi, jól „megkomponált", a szemnek kedves legyen a végeredmény, ugyanakkor a képeken megörökített, tűnő fények és árnyak játékából „kódolható" legyen az alkotó egyénisége és senki mással össze nem téveszthető látásmódja. A társaság tervezi, hogy a képírás kedvelőit nemcsak alkotásaikkal, de neves fotográfusokkal való beszélgetésekkel is megörvendeztetik, illetve egy olyan programot indítanak útjára, amelynek célja, hogy dokumentumértékű fotókon megörökítse a holnapnak Székelyudvarhely épített örökségét és jeles eseményeit.

Az Exposia csoport bemutatkozó kiállításának témája a természet, ami mondhatni klasszikus és igen hálás választás. Nem csak azért, mert az ezerszínű, -arcú, -illatú természet lépten-nyomon kihívást jelent a fotográfusoknak és lenyűgözi a nézőt. A (természet)fotózás titka ez esetben abban rejlik, hogy képes-e többet mutatni, mint maga a látvány. Képes-e a fotós „ellesni", türelemmel kivárni azt a rebbenő pillanatot, amikor egyetlen vízcseppben visszatükröződik egy egész világ, képes-e érzékeltetni a féktelen tavaszi áradás gyönyörűségét, a virágok és tavak hallgatását? Egyáltalán, tud-e egyetlen gombnyomással úgy varázsolni, hogy a néző azt érezze: a pillanatba sűrítve a makro- és mikrokozmosz egységes egészét látja, nemcsak annak töredéket. A kiállítás fotóit nézegetve mindenki maga kereshet és kaphat választ a kérdésekre. Ajánlott ez a tárlat azoknak is, akik úgy érzik, a tavaszi zsongásban vágynak az őket körülvevő, oly ismerős, de mégis „más" világok csodájára, nyitott lélekkel „meghallgatnák" a bennük tetten érhető törékeny csendet. Megkockáztatom, a városi kőrengeteg sivárságában és nyugtalanságában élőnek azért is érdemes ellátogatnia a kiállításra, hogy a húsvéti ünnepre való készülődésben, akárcsak szusszanásnyi időre is, a természet titkait „ellesve" részesévé váljon az örökös megújulásnak, és ezáltal közelebb kerüljön a biblikus feltámadás misztériumához is.

Az Exposia Alkotócsoport tagjai: Balázs György, Balázs Ödön, Erdély Bálint Előd, Kibédi Sándor (Székelyudvarhely), Flórián Csaba (Béta), Fülöp Lóránt (Agyagfalva), Kuthi Lázár (Felsőboldogfalva), Péter Zoltán. Tiszteletbeli tagok: Kerekes István (Marosvásárhely–Mosonmagyaróvár), Hajdu Tamás (Nagybánya) és Tóth Zsuzsanna (Hatvan).

Lázár Emese

Nézzük csak

Amerika számára 1941 a kudarc éve, amennyiben a decemberi Pearl Harbori-japán csapásmérést vesszük figyelembe. Ugyanakkor annak az izolacionista politikának a végét is jelenti, amely megosztotta az amerikai közvéleményt, és megakadályozta, hogy nyíltan vállalja a háborút. Tény, hogy a semlegesség címszó alatt valójában szépen megfértek az angol segélyszállítmányok, de a Wall Street – Berlin-tranzakciók is. Ezzel a színből semleges, valójában már háborúzó Amerika-képpel, a közhangulattal passzol nagyon jól Frank Capra 1941-es filmje: Az utca embere. Ez az a periódus, amelyikben a közvélemény már nyíltan kezdett foglalkozni a beavatkozás kérdésével, és hangsúlyoznám, hogy mindez a kisemberek szintjén egy akkoriban még fellelhető indíttatásról tanúskodik: az erkölcsi, emberi szolidaritás és kapcsolatkeresés érzése. Tulajdonképpen az lenne magának a filmnek is a mondanivalója, hogy tekintsd barátodnak a szomszédot, kisemberként az összetartó erőket istenítsd, ne a bomlasztókat. Szociális összefogási üzenet Amerikára méretezve, amely azonban túlmutat a földrajzi határokon, tágabb értelmet kap, és az öreg kontinens fele mutat. A közjó érdekében te szürke kisemberként is hathatósan tehetsz, annak ellenére, hogy az osztásnál elöl állók és a befutott hatalmasságok érdeke ezt mindig ellehetetlenítené. Szociális kérdések boncolgatása jócskán balos világkép szerint? Meglehet.

Frank Capra főszerepbe helyezi az amerikai filmszínészet egyik igazi nagyágyúját, Gary Coopert (John Doe, vagyis Long John Willoughby), rábízva egy félénk, esetlen, a filmben néha szinte robotként mozgó figura megformálását. Egy nagy amerikai lapnál hatalomváltás következik, és így – hiszen természetes – az érdemi munkát végző kisemberek lapátra kerülnek. Egyikük azonban, egy fiatal újságíró, Ann Mitchell (Barbara Stanwyck), ügyes húzással nélkülözhetetlenné teszi magát a vezetőség számára. Közöl egy általa szerkesztett hamis levelet. A levelet állítólag egy ismeretlen (Amerikában az ismeretleneket, név nélkülieket gyakran John Doe-ként jegyzik, innen a film angol címe), munka és remény nélkül maradt ember írta, aki a szociális igazságtalanságok miatti elkeseredésében öngyilkos akar lenni. Innen egyenes az út egy ember felbéreléséhez, aki a sajtóbotrány elkerülése végett eljátssza az öngyilkosjelöltet, majd ennek a nyomorból való kiszakításához, végül pedig a politika fogaskerekei között őrlődő emberünk valós hőssé válásához. Gary Cooper ebben a ma már kissé túlzottan lelkiismeretre apelláló, népnevelői szerepet magának mondó filmben nagyot alakít. Szerepe lehetővé is teszi ezt, sőt annyira hálás, hogy egy szuszra fogja át a lecsúszott sportoló hidak alatt élő figuráját, a hatalmi helyzetbe került elkábult ember alakítását, és az ébredő, szlogeneken átlátó, lázadó és összeroppanó hős szerepét. Mondhatni, csak lelkiismerete menti meg a korrumpáló hatalomtól és hatalom általi kihasználtság veszélyétől. A tömegek becsapásától, amelyre a rá épülő párt akarja kényszeríteni.

Hangsúlyozom, hogy a népnevelői, társadalmi egyenetlenségeket, a kapzsiságot és hataloméhséget felfokozottan ostorozó film mai szemmel talán túlságosan naiv, didaktikus, sőt szlogeneket szájbarágó. Akár demagógnak is tűnhet. Amennyiben a negyvenes évek hangulatába helyezkedünk, és megpróbáljuk átérezni az akkor jellemző, őszintének mondható szellemi, ideológiai környezetet, akkor a hiba erénnyé alakul. Ne feledjük azt sem, hogy ezen évek után következik az ellenreakció, a „mccartizmus" ultrafehér időszaka. Az ideákból, politikai patrónusokból, szerelméből, vezényelhető tömegekből kiábránduló főhős végül tényleg az önfelszámolás szélére kerül, ekkor viszont mégis megmentő jelleggel nyúl utána a társadalom. Ismét egy naivnak tűnő megoldás, mely azonban „korhűségével" kedves végkifejlet is lehet. A szinte csak két főszereplőre kalibrált alkotásban az igazán nagy súly a testvériségre és emberbaráti érzületekre kerül, a hatás és az arra érkező szimpátiareakció, az egyén szava és az istenadta nép (pro vagy kontra) ordítása a leghatásosabb.

Mindennek egy tanmesébe való csomagolását (bár a használt humor kimondottan a film javára válik) a ma embere nehezen emészti meg, de ha úgy nézzük, mint filmtörténeti csemegét és az őszinteség korának alkotását, amelyből akár tanulni is lehet, akkor Az utca embere több mint fogyasztható, ajánlott.

Ady András

A filmet a Duna Televízió sugározza április 10-én 24.10-től.

A Hangzó Helikon-sorozat Radnóti Miklós születésének (május 5.) 100. évfordulója alkalmából új kiadvánnyal jelentkezett. Radnóti költeményeit Both Miklós gitáros-énekes, a magyar etnorock legkiemelkedőbb gitárprímása, a Napra zenekar frontembere zenésítette meg és énekelte lemezre. A dalokat a közönség a költészet napján, holnap hallhatja először a magyar fővárosban.

Both Miklós a lemez elkészítésére tavaly nyáron kapott felkérést Gryllus Dánieltől, a Hangzó Helikon-sorozat szerkesztőjétől. Korábban nem készített versfeldolgozásokat, de elmondása szerint, ahogy lapozgatta Radnóti verseit, ráeszmélt, mennyire szép és fontos feladat áll előtte. „Bárhogyan is próbálkoztam, Radnóti legismertebb versei közül a legtöbb nem akaródzott dallá formálódni a fejemben. Talán azért, mert ezek a költemények teljesen belénk rögzültek; kivételt a Tajtékos ég és a Hetedik ecloga jelentett. Felfedeztem ugyanakkor több olyan, kevésbé ismert verset, amelyet olvasva azonnal beindult valami bennem. Egy idő után már az volt az érzésem, hogy Radnóti nagyon közeli barátom, akinek a szövegeire zenét írok" – idézte fel az MTI által feltett kérdésre Both Miklós. Az albumon többek között szerepel az Este a hegyek között, A bujdosó, a Hasonlatok, a Téli napsütés és az Éjszaka című Radnóti-versből született dal.

Bár Both Miklós szerint a dalok mindegyike külön világot képvisel, a megzenésített versek hangulata egységes albumot eredményez. Az énekes kitért arra is, hogy az etnóhoz, a népzenéhez kapcsolódó zenei tevékenysége csak alapszinten érződik a dalokon, annak ellenére, hogy a szerzeményeket az általa vezetett Napra együttes játszotta fel. Mint fogalmazott, az elmúlt fél évét alapvetően meghatározta Radnóti világa, és úgy érzi, egy korábban számára is teljesen ismeretlen zenei világot sikerült teremtenie. A zenész elmondta, hogy próbálja szétválasztani a Radnóti-albumhoz kapcsolódó koncerteket a Napra együttes zenei tevékenységétől, fellépéseitől.

A Helikon Kiadó versmegzenésítés-sorozata, a Hangzó Helikon 2004-ben indult; Both Miklós Radnóti-albuma a 19. kiadvány. Korábban többek között a Kaláka (Kányádi Sándor, Arany János és Kosztolányi Dezső verseiből), Gerendás Péter (Faludy György költeményeiből), Palya Bea (Weöres Sándor Psychéjéből) és Cseh Tamás (Ady verseiből) lemeze jelent meg ebben a sorozatban.

A tavaly októberben elhunyt Csiki Lászlóra emlékeztek nemrégiben a Kolozsvár Társaság székházában. A sepsiszentgyörgyi születésű író, költő, műfordító Csiki Lászlónak – aki gyermekkorát felcsíki falvakban töltötte – irodalmi díjjal kívánnak emléket állítani pályatársai és barátai. Szilágyi István író, Egyed Péter egyetemi tanár és Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke méltatták Csiki László munkásságát. „Az életműve sokkal súlyosabb, mint amekkora helyet kapott a kortárs magyar irodalomban. Másképp kellett volna fogadni: legalább annyi elismerést érdemelt volna, mint a legjobbak azok közül, akik kitelepültek ebből az országból" – idézte a megemlékezésen elhangzó Szilágyi István gondolait a Krónika napilap. A találkozón részt vevők elhatározták a Csiki László Irodalmi Díj megalapítását.

Örkény István életét és munkásságát sokszínűen, stílusosan, információkban, képekben és hanganyagban egyaránt gazdagon bemutató honlapot készítetett a budapesti Országos Széchényi Könyvtár. A http://orkeny.oszk.hu honlap közzéteszi Örkény életművének számos részletét, elérhető rajta keresztül a válogatott művek több kötete is, továbbá színházi plakátokat, cikkeket, Örkény-kéziratokat és további érdekességeket lehet megtekinteni a család, az Országos Széchényi Könyvtár, valamint az Országos Színházi Múzeum és Intézet gyűjteményéből.

Múltidéző

Az anyaországban a törvényesség erősen problematikussá válik, a háború utáni szűkösség pedig olcsó nyersanyagok kipróbálására ösztönöz...

1922. február
Förster Lajos, az izsáki járás főszolgabírája egyik napilap vasárnapi számában nyílt levelet tesz közzé, s elmondja benne, hogy miért akadályozta meg a község a zsidó vallású lakosainak visszatérését, akiket annak idején elüldöztek otthonukból. Nem szándékunk a főszolgabíróval vitatkozni és nézeteit cáfolni, semmi közünk ahhoz, hogy mint magánember hogyan gondolkozik a zsidókról és a zsidókérdésről.

A nyílt levél, amelyről szó van, antiszemita propaganda, gyűjteménye az alantas demagógia szóvirágainak, de mindehhez semmi közünk sincs, s nem ez tartozik a dolog érdeméhez. Ellenben figyelmébe ajánljuk a főszolgabíró úr felettes hatóságainak, Magyarországnak érvényben lévő törvényeit, a melyeket ő úgyis, mint aranysarkantyús vitéz, de még inkább mint járási főszolgabíró, tiszteletben tartani köteles.

A Corpus Juris megfelelő paragrafusai részletesen körülírják a főszolgabíró feladatát, kötelességét, meghatározzák a járási főfunkcionárius hatáskörét, mert mi is tulajdonképpen a járási főszolgabíró? A járásnak egyszerű tisztviselője, akinek elsősorban kötelességei vannak. Kötelessége pedig végrehajtani szó szerint a törvényt, kötelessége végrehajtani a kormányrendeleteket – és jogai? mert a törvény az ő jogait is meghatározza. Jogot ad neki a törvény, eljárni azokkal szemben, akik a törvényeknek és a rendeleteknek ellenszegülnek, joga van például a csendőrség, a rendőrség, esetleg a katonaság segítségét igénybe venni, ha az ő közigazgatási területén rendzavarás vagy ehhez hasonló közrendbe ütköző cselekmények fordulnak elő. Ezek az ő jogai, és ennél semmi több.

Három esztendő óta egyebet sem hallunk, mint hogy helyre kell állítani a fölforgatott jogrendet, meg kell teremteni az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, nemcsak emberségből, hanem azért is, mert a rend és békesség megteremtése az anyagi föllendülésnek majdnem egyetlen és kizárólagos alapja.

Az izsáki eset szomorú példája annak, hogy az annyit hangoztatott jogrend Magyarországon még mindig igen gyönge lábon áll, hogy a kormánynak nincsen ereje, vagy nincs meg benne a jó szándék ahhoz, hogy a közigazgatásnak alsóbbrendű funkcionáriusait a törvények megtartására kényszerítse.

Ebben az esetben arról van szó, hogy a községnek bizonyos lakosai, akik az üldözések elől annak idején menekülni voltak kénytelenek, nem térhetnek vissza otthonukba, mert megakadályozza őket éppen az a hatalom, amely az államnak minden polgárát, fajra és felekezetre való tekintet nélkül, egyformán a törvények védelmében részesíteni köteles.

Ha az izsáki zsidóvallású polgárok kommunisták lettek volna, megbüntetésük nem a közigazgatási funkcionárus feladata. De bűnösök sem lehettek, mert akkor már régen a törvényszék elé kerültek volna, és elvették volna méltó büntetésüket.

A legkevesebb amit a kormányzattól elvárhatunk, hogy a jogrendet betartsák és végrehajtó közegek ne tapossák lábbal a törvényt. Sajnos, nem látjuk azt a jóakaratot, azt a szigorúságot, amely a kormánynak erre a szándékára vallana. Két esztendő óta töméntelen törvény, rengeteg számú rendelet jött létre, amelyek csak áldozatokat kívánnak az állam alattvalóitól. A töméntelen törvény s a rendeletek sokasága hovatovább a legbizantinusabb formába burkolja az élet minden apró-cseprő mozzanatát, s lassankint egy mozdulatot sem tehetünk anélkül, hogy bele ne ütköznénk valamely törvénybe, vagy rendszabályba, de közben az állam, amely lassankint elkoboz minden közszabadságot, nem nyújt elegendő oltalmat a hatóságok visszaélései ellen...

1922. február
A világháború előtt a gyékényfajok (Typha angutifolia és T. latifolia) levelét csak a kádárok használták faedények tömítésére, hordók csapszegének, akonájának szorosabb beillesztésére, gyékénytermő vidéken pedig kosarakat (szatyor), czipőket, szőnyegeket és áruk lefedésére szolgáló takarókat, „gyékényeket" készítettek belőle.

Amikor a XVIII. században a pamutcserje (Gossypium) magjain levő szőrözetből készített pamutáruk mind jobban és jobban elterjedtek, itthoni növényeink közül is több fölkeltette az érdeklődést, mert vagy a termése, vagy a magjai külsőleg a pamuthoz hasonló szőrözetet hordanak.

Ilyen volt a gyékénynek „buzogány" néven ismeretes termése is, mely a gyermekek kedvencz játékszere, szobadísz és királyi pálczaként gyakran látható festményeken Krisztus kezében...

Megérése után a barna buzogány apró, szőrös terméskékre esik szét, hogy a szél útján az anyanövénytől elkerülve a fajt fenntartsák és szaporítsák. Lágysága miatt a szőrözet nagyon hasonlít a pamuthoz és néhol magában vagy tollal keverve vánkosok kitömésére használták, állati szőrökkel pedig nemezzé dolgozható fel, mely a kalapgyártásban használható.

A háború alatti nyersanyaghiány újból a gyékényre terelte a figyelmet és nemcsak a leveléből, hanem a buzogány kocsányából is oly jó minőségű rostot sikerült előállítani, hogy az importált jutával fölveszi a versenyt. A charlottenburgi „Typha-Verwertungsgesellschaft" vontató kötelet, istrángot, kötőféket, zsákszövetet, ponyvát, lódenhez hasonló szövetet és nemezt készít belőle. Legújabban ugyancsak Charlottenburgban a „Rohstoffverband" a buzogány fejénél, kocsányánál és levelénél sokkal nagyobb fontosságúnak találta a gyékény gyökértörzsét vagy tőkéjét (rhizoma).

A vegyi vizsgálat szerint ugyanis 55.5% nitrogénmentes anyag vonható ki belőle, melynek 29.56%-a tiszta nádczukor, 25.49%-a egyéb szénhydrát, tehát 55.05 tiszta táplálóanyagot tartalmaz; ezenkívül van benne még 1.55% zsír és 7.15% nyers protein, a többi pedig rost és ásványi rész. Tekintve, hogy a Typha rhizomája gazdagon elágazik és igen vastag, egy holdról 800-1200 métermázsa nyersanyagot lehet összegyűjteni és így óriási mennyiségű táplálóanyag van benne felhalmozva.

Különösen feltűnő a nagy czukortartalom, ezért most alkoholt készítenek belőle; egy métermázsa Typhagyökértörzsből (rhrizoma) 2 1/2 – 3 liter 100%-os alkoholt kapnak, melyet szeszes italok készítésére használnak fel. A visszamaradt részt állati tápláléknak dolgozzák fel; ezenkívül készíthető belőle sör és egy kakaószerű, nagy tápláló értékű készítmény, és most folynak a Typha-czukornak nagybani előállítására vonatkozó kísérletek...

Dr. Hollendonner Ferencz
Forrás: huszadikszazad.hu
Összeállította: Cseke Gábor

Copyright © Hargita Népe - 2001