Az első civil építkezés, egy XIV–XV. századi házalap maradványait fedezték fel Csíkszereda központjában – két évvel ezelőtt. Akkoriban sokan méltatták a régészeti feltárás eredményeinek jelentőségét. Az is elhangzott, hogy egy kisebb régészeti parkot építenek ki a területen, megvédendő és ápolandó kulturális örökségünk eme darabját. Nem készült el. A természet viszont dolgozik, lassan visszahódítja a területet, eltűntetve azt, amivel két évvel ezelőtt még dicsekedni lehetett.

Parkolóépítés közben kerültek elő kerámiatöredékek, a Csíki Játékszín szomszédságában zajló munkálat helyszínén egy régész saját kezdeményezésére túrt a földbe. A szakember az ásatás megkezdését követően további kerámiatöredékeket talált, ezek megvizsgálását követően azt nyilatkozta lapunknak, hogy a XIV–XV. századi leletek arra utalnak, hogy érdemes további feltárást végezni, ígéretesnek látszik a helyszín, elképzelhető, hogy lakóhely nyomaira bukkantak. Igaza volt, lakóhely maradványai kerültek elő a föld alól – ugyanabból a korból. A cserepek már önmagukban kisebb szenzációval érnek fel, hiszen a megyeszékhely központjában nemhogy lakóhely maradványait, de még középkori edényeket sem találtak korábban. A szakemberek szerint "érdekes" volt az eredmény, a korhoz képest viszonylag nagy alapterületű, háromosztatú házat jelentős személy lakhatta. A terület, amelyet mocsarasként tartottak számon, egykoron a Csíkszeredába olvadt Mártonfalvához tartozott. A település középkori történelme ismeretlen számunkra, akárcsak a városé. Egy rövid megjegyzés kívánkozik ide: sokan már arra készülnek, hogy az idén Csíkszereda 450 éves születésnapját ünnepeljék. Ezt a nemes cselekedetet valószínűleg ezúttal sem fogja zavarni, hogy Csíkszereda nem 450 éves. Senki sem tudja, hogy Csíkszeredát mikor alapították, mikor lett várossá. Az augusztusi ünneplés apropóját Izabella királyné 1558-ban kiadott dokumentuma adja, amely "mindössze" csak adómentességet biztosító okirat "Csíkszereda mezőváros" számára. Nem alapító-, nem várossá nyilvánító oklevél. És tegyük hozzá, a dokumentum eredetiségét sokan megkérdőjelezik.

Előkerült tehát a mai városközpontban egy civil építmény alapja a homályba veszett XIV–XV. századból. Ez viszont egészen biztosan igazi. Nem palota, nem kastély, mai mércével csak házikó. Akkoriban viszont jelentős lehetett. A mi történelmünk része, a mi őseink hagyták itt. És akkor miért nem számít? – kérdezhetnénk.

A két évvel ezelőtti feltárás befejeztével elhangzott, a helyszínre tervezett parkolót úgy alakítják ki, hogy a ház helyén romkertecskét lehessen létrehozni, mögötte támfalat építenek, a hálátlan utókornak pedig magyarázó pannót is állítanak, a város majd mindezeket ügyesen elintézi. A parkoló elkészült, az alapot az eredetitől eltérő kövekből újrarakták. Aztán megakadt a lendület. Jött hát a természet, és nekilátott módszeresen visszahódítani a területet. Az alap mostanra alig látszik ki a gazból, sőt valaki egy fenyőt is ültetett a valamikori dél-nyugati szoba közepébe. Szép dolog a fásítás, bár egy műemlék esetében nem valószínű, hogy ésszerű. Támfal híján a domboldal se biztos, hogy sokáig bírja még.

– Mi annak idején a szakmai munkát, azaz a feltárást, a leletek értékelését elvégeztük – feleli a jelenlegi helyzetet firtató kérdésünkre Gyarmati Zsolt. A Csíki Székely Múzeum igazgatója szerint a város térfelén van a labda.

– A romkert kialakítására a múzeum szakmai irányítása alatt kell sor kerüljön, állunk rendelkezésre erre a feladatra is – jelezte együttműködési szándékát Gyarmati.

– Készül a terv a terület rendezésére, ez most folyamatban van, de egy tanulmányra is szükségünk van a folytatáshoz – mondta érdeklődésünkre Szőke Domokos alpolgármester. Hozzátette, erről egy hónap múlva többet tud majd mondani. További érdeklődésünkre azt felelte, ha a múzeum magáénak érezte volna az ügyet, akkor jobban haladt volna a munka.

Így áll most a dolog. Szó szerint. Áll, de nem vár. A természetet nem érdeklik mandátumciklusok, választási kampányok, üres mondatok, papírmunkák és hasonlók. Lassan, de hatékonyan dolgozik.

Felmerül egy kérdés: mire a tervet gyakorlatba lehet ültetni, marad-e még valami a házalapból, vagy egy teljesen újat kell majd építeni? Az utóbbi esetben a magyarázó pannót egy újabb adalékkal kell kiegészíteni: itt volt egy középkori csíki székely ház, amelynek maradványait képtelenek voltunk konzerválni, ezért egy másikat építettünk helyette, talán ugyanott, ahol az eredeti állt.

Szüszer-Nagy Róbert

Zászló-harc a Nagy-Somlyó-hegyén

Eltűnt a piros-sárga-kék zászló a Nagy-Somlyó hegyén lévő kilátóról hétfőn este. Hogy ki vette le, hivatalosan senki sem tudja.

Még Mircea Olaru csendőrparancsnok sem, aki a téma kapcsán a HARGITA NÉPÉnek azt mondta, hogy ezután semmilyen nemzeti szimbólumnak nem lesz helye a kilátón. Azt állítja, hogy a somlyói kilátó geodéziai pont, és mint ilyenre, a 7/1996-os törvény 64-es és 65-ös cikkelye értelmében tilos bármilyen zászlót kitűzni, ellenkező esetben az elkövető 1 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható. Arra a kérdésre, hogy a pünkösdi búcsú idején engedélyezik-e a magyar zászló kitűzését a kilátóra, egyértelmű nemmel felelt a parancsnok. Úgy fogalmazott, hogy a búcsúra érkező zarándokok nyugodtan hozhatnak magukkal bármilyen zászlót, de a kilátóra lobogót feltűzni tilos. Mircea Olaru azt is kihangsúlyozta, hogy a kampányidőszakra való tekintettel el szeretnék kerülni azt, hogy a Somlyó hegyét, a kilátót valakik rendeltetésétől eltérő célokra használják.

Forró-Erős Gyöngyi

NÉZŐPONT

Árad a felelősség, a boldogság, a derűs jövő a választási kampányból. Meg a kultúránk, értékeink védelme és hasonlók. Nem kizárt, egy kezdő választót még le lehet taglózni ilyesmikkel. Majd bennük is kifejlődik idővel a kampányimmunitás. A választások győztesei fogják őket beoltani. A tetteikkel.

Dúl tehát a kampány, folynak az üres szavak, ígéretcunami hömpölyög. Ez is hozzátartozik a demokráciához. Mondhatni, csatolt áru. Nincs is vele nagyobb baj.

Tegyünk úgy, mintha még képesek lennénk bárkit vagy bármit is komolyan venni és játsszunk egy kicsit. Játsszuk azt, hogy elhisszük az összes választási ígéretet. Sőt, még tegyünk is hozzá ezt-azt, nehogy már félúton megállnánk.

Tessék hát az ingujjat felgyűrni és lesni a jövőt. Amelyben a Székelyföld, különösképpen Hargita megye lesz a világ közepe. Az első lépés az lesz, hogy Hargita megyéhez csatoljuk az egész Székelyföldet. A többi területet is megtartjuk, egyelőre, mondjuk hűbéri rendszerben. Aztán beutazunk Bukarestbe, és megmagyarázzuk a fejeseknek, hogy mit hogyan kell csinálni. Erre nagy szükség van, mert tapasztalhattuk, hogy Bukarestben semmihez sem értenek, mindent rosszul csinálnak. Még szerencse, hogy vagyunk, és önzetlenül oszthatunk értékes útbaigazításokat. Ahogy ezzel megvagyunk, jöhet a következő lépés. Éspedig a megye gazdaságának talpra állítása. Ez is egyszerű, hiszen ehhez is értünk. Ha kell, tankönyvet is írunk a témáról. Csak éppen bemásoljuk a választási programokból az idevágó passzusokat, és máris kész, lehet oktatni. Majd gyakorlatba ültetjük a dolgokat, és ha lesznek még túlélők, akkor már tényleg semmi sem állhatja útját a haladásnak, a fejlődésnek. A többi területtel majd akkor foglalkozunk, ha megküzdöttünk az észak-amerikai emigránsokkal, akiktől már az utcán sem férünk.

Eddig a játszadozás, az álmodozás. Ébredjünk fel, és nézzünk szembe a valósággal. A hosszú távú álmodozás előtt ugyanis tisztázni kellene a megcélzott funkciók hatásköreit, lehetőségeit. Sem a polgármester, sem a tanácselnök nem egyenlő a királlyal. Ezt csak ők hiszik magukról. Valójában csak a helyi bürokrácia láncszemei. Tényleges hatalmuk, befolyásuk jóval alacsonyabb annál, mint amit esetleg a látszat mutat vagy amit ők hisznek. Ezt jó lesz nem elfelejteni.

Szüszer-Nagy Róbert

Húsz tonna cseppfolyósított izobután gázt szállított Szegedről Piatra Neam_ra az a tartálykocsi, amelyik Maroshévíz és Borszék között, a Creangã-hágón felborult tegnap reggel.

– A nyergesvontatóból kifolyt ugyan valamennyi üzemanyag, de a tartály épen maradt, az izobután, amelyik egyébként robbanásveszélyes gáz, nem folyt ki belőle – nyilatkozta a HARGITA NÉPÉnek Abos Gábor, a Hargita Megyei Környezetőrség főbiztosa.

A baleset tegnap reggel nyolc órakor történt. A Piatra Neam_-i fóliagyárnak cseppfolyósított izobutánt szállító tartálykocsi egy kanyarban borult fel, és arra az oldalára dőlt, amelyen a tartály csapjai voltak, így a tartályt nem lehetett kiüríteni. A rendőrség néhány órára lezárta a forgalmat, és a környezetőrség munkatársai mellett a helyszínre érkeztek a tűzoltók is. Mivel a tartályt felborult állapotában kiüríteni nem lehetett, veszélytelennek nem mondható manőverrel, daru segítségével állították vissza kerekeire a járművet.

A rendőrség szóvivője, Filip Gheorghe azt mondta, hogy első látásra úgy tűnik, a túlzott sebesség miatt borult fel a tartálykocsi, de a kivizsgálás folytatódik a baleset pontos okának kiderítése céljából.

Forró-Erős Gyöngyi

KÉK HÍR

Páncéltörő lövedéket találtak. Salamási cég vezetője értesítette a maroshévízi rendőröket hétfő délután arról, hogy a cég udvarán sáncot ásó munkások páncéltörő lövedéket találtak. A rendőrök, tűzszerészek vizsgálják a lövedék eredetét, valamint azt, hogy miként került arra a helyre, ahol rátaláltak a sáncásók.

A múlt héten Csíkszentgyörgyön bekövetezett tragikus kimenetelű robbanást követően, a rendőrség felhívja mindazok figyelmét, akik robbanóanyagokra bukkannak, hogy azonnal hívják a 112-es sürgősségi számot, tartsák meg a lövedéktől a biztonságos távolságot, de ne hagyják el a környéket, és vigyázzanak, hogy mások sem nyúljanak a gyanús tárgyhoz. A talált robbanószereket tilos mozgatni, ütögetni, szétszedni vagy hevíteni.

A fényképezőgép látványa kacérrá tette a vágási öregasszonyt. Hová visznek? – kérdezte. Nem visszük mi sehová, jöttünk megnézni a cserefákat. S ha már itt vagyunk, egyebet is fényképezünk.

Azt mondják Vágáson, hogy az ottani kilenc szál tölgy rég túl van már a négyszáz éven. A kocsányos tölgyek becsült kora máig talány: a helyi Márton Áron Egyesület 250–300 évet ad a cserefának, a falusiak viszont keveslik ezt, vannak, akik szerint azok közel járnak a négyszáz esztendőhöz. Pár évvel ezelőtt a helyi természetvédő egyesület kivágta az egyik kiszáradt fát, a többire viszont nagyon vigyáznak: 2006-ban kopjafát állítottak a még megmaradt törzsek tiszteletére.

A fákon túl mostanság egyebek is foglalkoztatják a kétszázhúsz helybélit. A Vágás és Székelydobó közötti "demarkációs vonal mentén" megépült iskola tanárai például az infrastrukturális beruházásokban látják a Bögözhöz tartozó falucska megmenekülését és jövőjét.

– A községközpont nem igazán támogatja a falut, az iskolánknak is csak a túlélésre van elegendő pénze. Fejlesztésekre nem futja – mondja egyikük.

– Nemcsak a szó szoros, de átvitt értelmében is a periférián érezzük magunkat – teszik hozzá a tanári gárda tagjai. Egy dologra azonban büszkék: a hatodik osztályos Szélyes Tímea szépen tud szavalni, tavaly megnyert egy regionális szavalóversenyt, az idén pedig újabb sikereket szeretne begyűjteni.

A kisfaluban csak kevés férfi tartózkodik otthon, legtöbbjük Székelyudvarhelyen dolgozik, sokan pedig Brassóban és Magyarországon kőműveskednek. Az asszonyok az udvarhelyi Noradaba járnak...

– Még mindig megéri elmenni munkát keresni itthonról. Nincs is más választásunk, a befektetők elkerülik a falut – panaszkodik egy helybéli.

Az a hír járja, hogy még ebben az évben leaszfaltoznák a Vágás és Bögöz közötti útszakaszt. Arról is tudnak, hogy az ivóvízhálózat kiépítése folyamatban van: a bögözi határig kivezetett víz hamarosan irányt vált, és nekilódul Dobónak és Vágásnak...

Csakhát ki hisz már ezeknek a fogadkozásoknak? Vajon nem a kampány szele hozta-e ezeket a híreszteléseket? Na majd kiderül, megyünk még arrafelé.

Elhagyjuk a települést, magunkkal visszük a három falucska mondását: Dobó, Béta, Vágás, itt terem az áldás!

Konrád Iván

Xantus Géza-album

Égi dimenziók címmel jelent meg Xantus Géza képzőművész eddigi változatos életútját bemutató művészeti album. Az igényes kivitelezésű kiadványt ma délután 5 órakor mutatják be a csíkszeredai Corvina Könyvesházban. Az alábbiakban az ötvenedik életévében járó művész beszél pályafutásáról, az azt bemutató könyvről.

– Égi dimenziók. Honnan e cím?

– Közel egy évtizede, a miskolci Avas-déli Ige templomában festettem egy freskót, s ennek kapcsán több írás megjelent a sajtóban. Az egyik, a festés folyamatát és az elkészült freskót bemutató írás viselte az Égi dimenziók címet – ezt kölcsönöztük a kötet címéül. Gyökerei azonban mélyebbre nyúlnak vissza: munkásságom elejétől kezdve sajátos megközelítésből próbálom megfogalmazni azt a tér- és idődimenziót, amiben élünk, és ami a képzeletünkben létezik. Mi többnyire egy háromdimenziós világot ismerünk, viszont a gondolkodókat, a művészeket, a tudósokat évszázadok óta foglalkoztatja az a kérdés, hogy általunk ismert háromdimenziós világon túlmenően kell léteznie más dimenziónak is. Keresztény emberként Jézus Krisztus misztériumából indulok ki: mikor a feltámadt Krisztus megjelenik tanítványainak, kitapintatja sebhelyeit – tehát hús-vér emberként mutatkozik –, és mégis megjelenése meg távozása a bezárt ajtókon, a falakon keresztül történik. Tehát ez azt feltételezi, s azt jelenti, hogy létezik egy olyan dimenzionális világ, ami túllépi ismereteinket, vagyis a figurák, formák tudnak egymáson átjárni, anélkül, hogy sérülnének. Munkásságom java részében ezt a sokadik dimenziót próbálom megjeleníteni vizuális módon, a képzőművészet adta lehetőségeken belül.

– Mit jelent ez technikai szempontból, ugyanis a sík felületek két, a térbeli formák három dimenziót jelentenek? Hogy jön be a többi?

– A papírnak, vászonnak, falnak valóban két dimenziója van, a perspektíva törvényeit alkalmazva háromdimenziós teret lehet ábrázolni rajta, a többi dimenziót viszont úgy lehet behozni, hogy átsejtetjük az egyik formát, figurát, hátteret, levegőt a másikon, s akkor a szemlélőnek olyan képzete támad, hogy lát egy olyan felsejlő világot, ami felbontja a háromdimenziós perspektíva törvényeit és egyszerre több síkon láttat.

– Évszázadokon át a kereszténység művészete jelentette a művészetet az európai ember számára. Az ön művészete visszatér a templom falai közé?

– A kereszténység megjelenése után, s főként a 313-as milánói ediktumot követően – amikor a kereszténység megtűrt vallás lett, majd később államvallássá nőtte ki magát – előtört a bibliai történeteket, a kereszténységet népszerűsítő megfogalmazások ábrázolása. A reneszánszban, amikor újra felfedezték az antik világ hagyományát, kétségtelenül az egyház volt továbbra is a nagy megrendelő. Később, az újkorban, a francia forradalom után kezdett elvilágiasodni a művészet, akárcsak az egész társadalom, de nem lehet azt mondani, hogy az egyház művészek nélkül maradt, a nagy mesterek munkáiban megmaradt a spiritualizmus felé fordulás, a vallásosság. Ha nem is kimondottan egyházi jellegű, templomban elhelyezhető munkákról van szó, az Istenhez való törekvés azoknak a művészeknek az életében megjelenik. Tevékenységemnek egy része az egyházművészet felé fordul, részben hitbeli meggyőződésből, részben pedig ezirányú tanulmányaim következményeként. Ez a kettő szerencsésen ötvöződött és úgy érzem, hogy megtaláltam a helyemet, belső érzelmeimet tudom kifejezni azáltal, hogy egyházművészetet is művelek.

– Túl van már a krisztusi életkoron, de még távol attól, hogy összegzést készítsen...

– Nem összegzésnek szántam a könyvet, csupán ötvenéves születésnapomhoz közeledve válogattam eddigi munkáimból: kis grafikától a monumentális alkotásokig, de belsőépítészeti munkám, sőt egy szoborrészlet is megjelenik. Bár műfaji szempontból elég széles a paletta, csak olyan dolgot csinálok, amit tanultam, és amiről az akadémián levizsgáztam. Tehát próbálom a kontárságot kizárni.

– Kedvenc kifejezési eszköze, műfaja?

– Szeretek rajzolni. Gyakran rajzolok modell után, a rajz alapvető dolog. További kedvencem a grafika. E műfajt mint a festészet kiegészítőjét – tulajdonképpen megalapozóját – a római művészeti akadémián nem is külön tanítják, a festészeti karon kötelező módon kell a grafikát is tanulni. Most pedig többnyire olajjal dolgozom, de szeretem a szobrászatot is.

Sarány István

Zárd el! Oltsd le! Hasznosítsd újra! – ezekkel a jelmondatokkal indított tudatosító kampányt az Országos Környezetvédelmi Ügynökség, a Fogyasztóvédelmi Programok és Stratégiák Elősegítéséért Országos Egyesülettel közösen.

A május 20-tól június 20-ig tartó kampány célja víz- és energiatakarékosságra ösztönözni a környezetvédelmi ügynökségek alkalmazottjait. Az ügynökségek egy hónapig követik a víz- és villamosenergia-fogyasztásukat, és igyekeznek ezt az energiamegtakarítás érdekében csökkenteni. Az akció végén az országból három ügynökség – ahol a legnagyobb megtakarítást sikerült elérni – jutalmat kap az Országos Környezetvédelmi Ügynökségtől.

A globális felmelegedés egyik fő oka a növekvő szén-dioxid-kibocsátás, amelyhez az irodai munkahelyek számának folyamatos növekedése is hozzájárul. Az irodaépületek beruházói, üzemeltetői és az irodákban dolgozók is sokat tehetnek a klímaváltozás ellen, környezetbarát, energiatakarékos megoldások bevezetésével – áll a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. (HN-információ)

Kiáltványban szólította fel Székelyudvarhelyen az Itthon Fiatalon mozgalom Szász Jenőt az MPP megyei tanácselnökjelöltjét, hogy 24 órán belül tegye közzé az elmúlt évekre vonatkozó vagyonnyilatkozatát. "A legkézenfekvőbb mód az adatok nyilvánosságra hozatalára a polgármesteri hivatal honlapján történő közzététel. E honlap www.udvarhely.eu látogatásakor megdöbbenve vettük tudomásul, hogy bár a 2005-ben megjelent 14. számú sürgősségi kormányrendelet előírja, és az erkölcs is ezt megkívánja, nincs közzétéve Szász Jenő polgármester úr 2006. június – december közötti periódusára, illetve a 2007-es és 2008-as évre vonatkozó vagyonnyilatkozata." – hívja fel a figyelmet a Grünstein Szabolcs által közzétett kiáltvány.

Válaszul az MPP sajtóirodája Éljen a médiahekk – Üdvözöljük az RMDSZ-t a XXI. században! címmel tegnap közleményt adott ki.

A közlemény szerint: "Az RMDSZ, Korodi Attila, a kampányfőnök-miniszter, Borboly Csaba, az RMDSZ Hargita megyei tanácselnökjelöltje, valamint a szintén RMDSZ-jelölt Grünstein Szabolcs a jelek szerint felfedezte a médiahekkben rejlő lehetőségeket. A "minden napra egy vicc" akció bizonyítja ugyan, hogy jelentős fejlődésen ment át az RMDSZ kampányeszközök szempontjából, erkölcsileg viszont igencsak vitatható módon él velük.

Könnyű olyan médiakörnyezetben hekkelkedni, mint amilyen a székelyudvarhelyi, hiszen a hekkek nyilvánosságát biztosító helyi médiából (Digital 3 TV, Star Radió, miként a megye minden RMDSZ-közeli médiumából) – amúgy törvényellenesen – kitiltották mind a Magyar Polgári Pártot, mind Szász Jenőt, a párt Hargita megyei tanácselnökjelöltjét. Még a kampányműsorokból is! Az újabb médiahekk, tartalmát tekintve az érdemi reagálásra ismét alkalmatlan. A Kiáltványban követelt vagyonnyilatkozat ugyanis igencsak létezik, hiszen egyetlen megyei tanácselnökjelölt sem indulhat a helyhatósági választásokon időben letett és nyilvános vagyonnyilatkozat nélkül – áll az MPP közleményében.

Ideális esetben havonta mintegy 220–250 ezer lej kellene Hargita megyében maradjon akkor, ha minden közintézmény a 273/2006-os törvény szerint fizetné be alkalmazottjai után a jövedelemadót – jelentette ki tegnap Kedves Imre, a Hargita Megyei Közpénzügyi igazgatóság vezetője, aki Garda Dezső képviselővel tartott közös sajtótájékoztatót ebben a témában.

A jogszabály ugyanis kimondja, hogy az egy adott munkaponton dolgozó alkalmazottak jövedelme után az intézmény, és nem csupán a kereskedelmi társaságok, annak a településnek a költségvetésébe fizetik be az illetéket, ahol a munkapont be van jegyezve.

Noha a törvény 2006-tól már hatályos, márciusig egyetlen nagyobb közintézmény sem tartotta be az előírásokat. Március 12-én Garda Dezső Hargita megyei képviselő egy interpellációban több tárca vezetőjétől kérte, hogy az általuk vezetett minisztériumok Hargita megyei intézményei és hivatalai helyben fizessék be az alkalmazottak után járó jövedelemadót.

Jelen pillanatig három, a belügy-, a munkaügyi, valamint az igazságügyi minisztérium vezetői jeleztek vissza pozitívan a képviselő interpellációjára.

A sajtótájékoztatón Kedves Imre egy jegyzékkel is szemléltette, hogy április hónap folyamán a megye egyes településeiről milyen összegek folytak be a közintézmények alkalmazottjainak jövedelemadója jogcímén. Legtöbb, 77 302 lej Székelyudvarhelyen működő intézmények, míg legkevesebb, 1200 lej Gyergyószárhegyen működő intézmények után folyt be. (Ebben a kimutatásban Csíkszereda nem szerepel.)

Leglényegesebb, hogy megtört a jég, a vitás kérdést sikerült kimozdítani a holtpontról, most már csak az van hátra, hogy minden intézmény a törvény szerint járjon el – mondta Garda Dezső. Kedves Imre szerint valószínű, hogy a nagy állománnyal, sok alkalmazottal rendelkező intézményeknek kényelmetlen volt adónyilvántartásukat tovább bonyolítani, és ez komoly akadályt jelentett a jogszabály előírásainak érvényesítésében.

Orbán Ferenc

Székelyföldre látogat vasárnap Orbán Viktor. A Magyar Polgári Párt sajtóirodája közzétette a Fidesz–MPP elnöknek vasárnapi programját. Délelőtt 11 órakor Sepsiszentgyörgyön Orbán Viktor unitárius istentiszteleten vesz részt, majd délután 3 órától pedig Csíkszeredában az Egyház – Közösségépítés – Autonómia című konferencián a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Este fél hétkor Székelyudvarhelyen a Kossuth utcában jelen lesz Tőkés László EP-képviselő irodájának ünnepélyes avatóján, hét órától pedig a Városháza téren a Milleniumi Emlékoszlop avatóján is.

A Gyergyó-területi RMDSZ-es polgármesterjelöltek bemutatkozásának sorát tegnap az északi régióhoz tartozók zárták, Petres Sándor megyei tanácsosjelöltként el is mondta: Szárhegy, Ditró és Remete közössége felébredt, megtalálta legjobb vezetőit, tudja, hogy mit akar, és így könnyű segíteni nekik a megyei tanácsosok révén.

Az együttműködés tűzkeresztségén már átesett e három község, sikeres összefogással építették meg a közös szennyvíztisztító telepet, készítik a víz- és szennyvízhálózat gerincvezetékét. Összefognak továbbra is, közös vízszolgáltató céget terveznek.

Ellenfél nélkül vesz részt a helyhatósági választáson Laczkó-Albert Elemér Remetén, Gábor László Szárhegyen, a ditrói RMDSZ-es jelöltnek, Puskás Elemérnek viszont van kihívója.

Mindhárom településvezető a pályázati pénzek sikeres lehívásában látja a községek és hozzuk tartozó falvak fejlesztését, hangsúlyozottan figyelnek a turizmusra és munkahelyteremtésre. A szienitbánya ellen egyértelműen kiáll a ditrói jelölt, a szárhegyi a motorosversenyek meghonosítását látja a térség fejlesztésének egyik kulcsaként, a remetei jelölt pedig a nagyhírű fürdő újraindítását is zászlajára tűzte.

Balázs Katalin

Tiszaújváros. Új, negyvenéves település történelmi központ nélkül, mindenfelé tömbházakkal, sok-sok parkkal, zöldövezettel, rigófüttyel. És nagyon kedves, őszinte mosolyú emberekkel, akik komolyan veszik azt, hogy Csíkszereda testvérvárosuk, ahol barátaik vannak. Ha pedig vendégül hívják a csíkiakat, hát nagy szeretettel fogadják őket.

Az elmúlt hét végén nem is akármilyen alkalomból és nem is akármilyen státuszban volt jelen Csíkszereda Tiszaújvároson: a Városnapok és a Tavaszi Fesztivál díszvendégeként nyújtott rangos kulturális programot a testvérvárosban.

Péntek este, amikor a polgármesteri hivatal kisbusza begördült a tiszaújvárosi Városháza mellé, máris otthon érezhettük magunkat. A park szélén már állt a Csángó Panzió sátra, és az arra járók el-elcsodálkoztak a láncokon lógó hatalmas üstön. Nemsokára újabb ismerősök érkeztek, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagjai, akiknek másnapi fellépését nagy várakozás előzte meg a városban.

Annak, hogy vendéglátóink a Tisza partján laknak, már első este érezhettük előnyeit egy ízletes csukavacsora formájában. Közben ismerkedtünk a többi partnerváros, Ludwigshafen-Friesenheim (Németország), Zawiercie és Swietochlowice (Lengyelország), valamint Rimaszombat (Szlovákia) küldöttségeinek tagjaival.

Szombat délelőtt rendkívüli arcát mutatta Tiszaújváros. Miközben a hatalmas üstbe rendre került bele 80 kg zöldség, 150 kg hús, dél körül pedig két és fél zsáknyi krumpli, az illat odacsalogatta az arra járókat, akik máris érdeklődtek, mikor lesz kész az erdélyi ízeket ígérő gulyás, érdemes-e otthon ebédet, vacsorát főzni. Szabó András, a Nagy Imre-hagyaték kurátora még egyszer elsétált a Városi Kiállítóteremhez, hogy ellenőrizze, minden rendben van-e a délutáni megnyitóhoz. Közben pedig egymás után érkeztek a házasulandó párok a házasságkötő terem elé, a közeli parkban pedig hol a tó partján, hol egy szökőkútnál fényképezték a menyasszonyokat, vőlegényeket. A déli órákban utcaszínház szerzett meglepetést a városlakóknak.

A Tiszaújvárosi Városnapok nyitórendezvényét a zsögödi Nagy Imre 44 festményéből rendezett kiállítás megnyitója jelentette. Koscsó Lajos polgármester köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy Csíkszereda kulturális jelenléte a városnapokon tovább mélyíti a két város közötti barátságot, partnerkapcsolatot. Adósai vagyunk Nagy Imrének, és ezt az adósságot igyekszünk törleszteni – mondta megnyitó beszédében Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere, említve a Bőfény forrása című könyv kiadását, a festőről készült filmeket, valamint a Magyarországon szervezett vándorkiállítást. Szabó András röviden igyekezett eligazítót adni a képekhez, hogy a látogatók közelebb kerüljenek azokhoz a hangulatokhoz, érzelmekhez, amelyek a Nagy Imre-festményeken felfedezhetők.

A XVI. Tavaszi Fesztivál és a Városnapok ünnepélyes megnyitóján Koscsó Lajos polgármester hangsúlyozta, a testvérvárosi kapcsolatban fontos a személyes, baráti, családi kapcsolatok ápolása. Ráduly Róbert pedig reményét fejezte ki, hogy a rendezvények után az itteni emberek talán másképp gondolnak a Székelyföldre, másképp látnak bennünket. A Nagy Imre-kiállítás apropóján pedig, ahol egymás mellett áll Kányádi Sándor, Márton Áron, Kós Károly és Nagy Imre portréja, arra hívta fel a figyelmet, hogy általuk jelen van alkotóerőnk, hitünk és közös nyelvünk, közös kultúránk. Ezt kell megőriznünk, ettől lesz erősebb Tiszaújváros és Csíkszereda, ettől leszünk erősebbek mi, együtt – mondotta Csíkszereda polgármestere. A két város közötti kapcsolatot mi testvérvárosi kapcsolatnak nevezzük, a tiszaújvárosiak pedig partneri kapcsolatnak. A két megnevezés így együtt igaz: testvérek vagyunk, mert egy az anyanyelvünk, a kultúránk, és partnerek, mert nagyon jól működünk együtt – hangsúlyozta Ráduly Róbert, aki szeretné ezt a kapcsolatot a következő nemzedékekre is átörökíteni. A következőkben pedig éppen a közös hit, közös kultúra jegyében adta át Koscsó Lajos polgármester ajándékát: Józsa Lajos Szentháromság-szobrát.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Jánosi Együttessel közösen mutatta be az est további részében a Holttenger című produkcióját. A mezőségi dallamok, az e vidékről szóló ismertető és irodalmi gyöngyszemek, valamint a táncok elnyerték a közönség tetszését. Pedig a Tisza közelségének megismerhettük a hátrányos oldalát is: vérszomjas szúnyogok hada támadott mindazokra, akik az együttes produkciójára voltak kíváncsiak.

Tiszaújváros nemcsak a hőerőművéről, vegyi kombinátjáról híres. Az ipari létesítményeknél sokkal vonzóbb a turisták, és így a székelyek számára is a termálfürdője. A melegvizes medencék, az élményfürdő vasárnap a helybélieket is vonzotta. Talán a nyárias meleg, talán az érdekes programok, de bizonyára az ingyenes belépés is sokat nyomott a latba. A fürdőszezon megnyitóján előrehozott gyermeknapot tartottak, egész napos gyerekprogrammal, de a felnőttek is bekapcsolódhattak az ötpróba versenyszámaiba, drukkolhattak az erős embereknek, megtapsolhatták a tánccsoportokat, és az egészségnap keretében ingyenesen mérethették meg vérnyomásukat.

Tiszaújvároson nagy érdeklődés előzte meg a Csíki Játékszín vendégjátékát. A Hegedűs a háztetőn sikerének híre idáig is eljutott, érthető hát, hogy az előadásra a jegyek már napokkal azelőtt elfogytak. A Derkovits Gyula Művelődési Központba érkező közönség Becze Zoltán Csíkszeredáról szóló ismertető filmjének részleteit és a Csíki Játékszín plakátkiállítását nézte meg előadás előtt. Az előadás után pedig? Nem akarta leengedni a színészeket a színpadról. Vastaps, ünneplés. A szállodába visszatérő színészeknek volt kedvük a mókázásra is: A vendéglőben mulató friss házasokat és a násznépet maszkurának öltözve lepték meg, személyessé, közvetlenné téve a testvérkapcsolatot, amiről ez a két nap szólt.

Végül álljon itt Koscsó Lajosnak, Tiszaújváros polgármesterének vallomása arról, hogy mit jelent számára a két város közötti testvéri, partneri kapcsolat: – A csíkszeredaiak több, mint vendégek Tiszaújvárosban. Én tíz évvel ezelőtt voltam Székelyföldön. Hogy oda elmehettem, és megélhettem mindazt, amit azóta is minden évben megélek, identitástudatomban fordulatot jelentett. Úgy vélem, ezt mindenkinek meg kell élni, s akkor nemcsak vendégei leszünk egymásnak, hanem picit testvérei is, olyan barátok, akik hazajárnak egymáshoz.

Takács Éva

Az Országos Meteorológiai Intézet (ANM) sárga jelzésű figyelmeztetést adott ki tegnap a várható esőzések és a szélviharok miatt. A meteorológusok figyelmeztetnek arra, hogy ma este 18 órától péntek este 21 óráig országszerte erős esőzések várhatók, viharos széllel és villámlásokkal. Helyenként szélviharokra és jégesőre kell számítani.

A meteorológusok előrejelzése szerint a lehulló csapadék mennyisége 24 óra alatt helyenként elérheti a 60 litert négyzetméterenként. "Az említett időszakban a légtéri instabilitás megnő az ország minden régiójában. Gyakoriak lesznek, főként csütörtökön, a villámlások, az erős széllökések, amelyek helyenként szélviharrá erősödhetnek. Az esőzések helyenként felhőszakadás jellegűek lesznek. A csapadék mennyisége 24 óra alatt a területek legnagyobb részén eléri a 25–40 litert négyzetméterenként, elszigetelten pedig akár az 50–60 litert is meghaladhatják. Jégeső is várható helyenként" – tudatja az ANM a honlapján elhelyezett közleményében.

Trix és Flix lesznek a 2008-as osztrák-svájci közös rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokság kabalafigurái. A kitalált történet szerint az ikrek Piros-Fehér-Pirosban, egy kis alpesi faluban születtek, melynek formája felülnézetből egy stadion képét adja ki. Trixnek és Flixnek mágikus ereje van.

A kabalafigurák ikrek, mindenhol együtt jelennek meg, de párosuk nem a közös rendezést szimbolizálja, hanem azt kívánja megmutatni, hogy a futball csapatjáték és egyedül senki nem lehet sikeres, a célok eléréséért közösen kell küzdeni. Trix a slampos zseni, akinek a külső megjelenés egyáltalán nem számít, 20-as mezét a nadrágjára lógatva hordja, a zokni lecsúszik a sípcsontvédőről. Flix, a 8-as dresszben, mindig ügyel az öltözködésére. Együtt nagyon sikeresek lesznek a futballban, legalábbis születésük után ezt jósolták nekik. Az ikerpár 2006 októberében született, összesen 67 406 szavazat érkezett a kabalák elnevezésére, csak hajszállal maradt le mögöttük Flitz és Bitz, illetve Zagi és Zigi.

Első alkalommal az 1966-os angliai világbajnokságnak volt külön kabalája, World Cup Willie, az oroszlán szerencsét hozott a házigazdáknak, akik egy – a mai napig vitatott – találatnak is köszönhették sikerüket.

Az Eb-n 1980-ban, Olaszországban Pinocchio volt az első kabala, akinek hosszú orrát a rendező ország zöld-fehér-piros színére festették. Trix és Flix nagyon hasonlít Bernie-re, a nyúlra, az 1988-as németországi Eb kabalaállatára.

Trix és Flix futballmezbe öltöztek, csak az idei kabalák, elődjükkel ellentétben, nem viselnek hajpántot és nem nyulak, hanem gyerekek.

Himnusz. Enrique Iglesias spanyol popsztár énekli az osztrák-svájci labdarúgó-Európa-bajnokság hivatalos dalát. A 33 éves énekes a Can You Hear Me (Hallasz engem?) című számmal népszerűsíti az Eb-t, amelyet a június 29-i záróünnepségen elő is ad. – Enrique tökéletes választás, mivel nemzetközi szupersztár, szereti a focit és európai gyökerekkel rendelkezik – nyilatkozta Philippe Margraff, az európai szövetség marketingigazgatója.

A labda: A 2008-as Európa-bajnokság hivatalos labdáját, az Europass-t 2007. december 2-án, a záró szakasz csoportjainak beosztási ceremóniáján mutatták be. A labdát az Adidas tervezte.

Több pénzt kapnak. Jelentősen, 60 százalékkal emelkedik a játékvezetők juttatása a négy évvel ezelőtti Európa-bajnokság díjazásához képest: az idén meccsenként 10 ezer eurót kap a bíró, míg asszisztensei ennek felét tehetik zsebre.

Meccsek a tévében. Az Európa-bajnokság minden mérkőzését élőben közvetíti a TVR és az MTV egyes csatornája 19 és 21.45 órától. A csoportmeccsek harmadik fordulójában viszont ugyanazon időpontban, 21.45 órától játsszák a továbbjutást eldöntő találkozókat, így az egyik, a fontosabb mérkőzést a TVR 1, illetve az m1, vele párhuzamosan a másikat, szintén élőben a TVR 2 és az m2 közvetíti. A Magyar Televízió egyes csatornája a mérkőzések másnapján 10 és 15 órai kezdéssel minden meccset megismétel.

A nyílt versenyben az 5., a 35–39 évesek között pedig az első helyen fejezte be Kedves László a vasárnap rendezett Transilvania Nemzetközi Maratont. A Segesvár és Szászmedgyes között rendezett 42 195 kilométeres futóversenyen a csíkpálfalvi sportoló 3 óra 13,32 perces idővel ért célba.

A Segesvár és Medgyes közötti maratont nem először teljesítette Kedves László, két éve összetettben a 8., a 35–39 évesek kategóriájában pedig akkor is első volt. A versenyt idén 6. alkalommal rendezték meg, a romániai atléták mellett német, magyar, cseh, amerikai, bolgár, ukrán, szlovák és szerb sportolók is részt vettek. Ugyanakkor a maratoni táv mellett tíz és két kilométeres futóversenyt is tartottak, a gyerekeknek pedig 700 métert kellett teljesíteniük.

A vasárnapi maraton rajtja délelőtt 10 órakor volt Segesváron, az atlétáknak harmincfokos hőségben kellett teljesíteniük a 42 195 kilométeres távot, így nem csoda, ha az 59 indulóból alig több, mint negyvenen fejezték be a versenyt.

Az első helyen Beniamin Rãsãdea (Hátszeg) végzett (2 óra 37 perc) a Târgu Jiu-i Constantin Dobri_a és a kolozsvári Zsigmond András előtt. Kedves László a győzteshez képest 30 perces időhátránnyal az 5. lett, a csíkszeredai Csomortáni Attila 48 évesen első maratoni futóversenyét teljesítve 3 óra 53,50 perces idővel a 23. helyen ért célba, míg a csíkszentimrei Udvari Csaba 4 óra 17,30 perces idővel a 31. helyen zárt. A csíkszentimrei Imre Zsolt a tíz kilométeres futóversenyt a 20. helyen fejezte be.

A nőknél 3 óra 39 perces idővel a galaci Ana Hecico nyert. Mindkét kategóriában az első helyezett értékes ajándékcsomagot és pénzdíjat kapott.

A gyergyószentmiklósi származású, ám Magyarországon élő Erőss Zsolt hegymászó hétfőn felért a 8463 méter magas Makalu csúcsára, így tehát a kilencedik nyolcezer méternél magasabb hegyet mászta meg. A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozat többi tagja úgy döntött, nem folytatja az utat felfelé. Mécs László 8250 méternél döntött a visszafordulás mellett, Sterczer Hilda az előcsúcsig mászott Erőss Zsolttal. Kollár Lajos az 5600 méteren felállított altáborban állt meg.

A Makalu a Himalája hegységben, a Mount Everesttől 22 kilométerre keletre, a nepáli–tibeti határon emelkedő 8463 méter magas hegy, amely egy négyoldalú piramist formál. Technikailag a nehezen mászható hegyek közé tartozik. Az expedíció április 10-én indult el Budapestről, hogy meghódítsa a Föld tizennégy nyolcezernél magasabb hegyének egyikét. A magyarok a Makaluval együtt kilencet másztak meg. Kollár Lajosék célja eredetileg a Mount Everest északi falának elérése volt, de ezt az időközben kialakult tibeti helyzet miatt elhalasztották.

Moszkva és a Luzsnyiki Stadion felkészült a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjére, amely során ma este a Manchester United és a Chelsea lép pályára – jelentette be Vitalij Mutko, az orosz ifjúsági, idegenforgalmi és sportminiszter. A döntőt játszó két csapat összesen 42 ezer szurkolója más-más repülőtérre érkezik, s onnan 970 külön busszal egyenesen a stadionba viszik őket.

Oroszországból mintegy ötezren váltottak jegyet, és további 19 ezren az európai szövetség (UEFA) vendégeiként érkeznek. Csak a Domogyedovó repülőtérre 70 repülőgép hoz szurkolókat a meccs napján. A rettegett brit drukkerekre mintegy 7000 rendőr és mintegy 6000 belügyi katona vigyáz majd.

A stadionban – amelynek még a környékén sem árulnak ma szeszesitalt, még sört sem – a két klub hívei egymástól elkerített, külön szektorokban ülnek, és a külön-külön pihenőhelyen is csak saját klubjuk rajongóival érintkezhetnek. A rendőrség egyébként külön műveletbe kezdett, hogy még a vendégek érkezése előtt összeszedje az alkalomból egész Oroszországból Moszkvába érkezett zsebtolvajokat.

Immár harmadszor fordul elő a labdarúgó Bajnokok Ligája történetében, hogy azonos nemzetbeli együttesek találkoznak a döntőben. Korábban kétszer fordult elő hasonló eset: 2000-ben két spanyol, a Real Madrid és a Valencia, míg három évvel később két olasz, az AC Milan és a Juventus csatázott a végső sikerért. Az angolokkal ez most először történik meg, bár tavaly már közel jártak hozzá, hiszen az elődöntőben akkor is érdekelt volt a Manchester United, Liverpool, Chelsea alkotta hármas, csakhogy a "kakukktojás" AC Milan elorozta előlük a trófeát.

A tegnapi szaksajtó szerint várhatóan a következő összeállításban lép pályára Moszkvában a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjében a Manchester United és a Chelsea: Manchester United: Van der Sar – Brown, Ferdinand, Vidic, Evra – Cristiano Ronaldo, Scholes, Carrick, Park – Tevez, Rooney; Chelsea: Cech – Essien, Alex, Terry, A. Cole – Ballack, Makelele, Lampard, J. Cole – Drogba, Malouda.

Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) a szlovák Lubo_ Michelt bízta meg a döntő vezetésével. A 40 éves bíró irányította többek között a 2003-as UEFA-kupa-finálét az FC Porto és a Celtic Glasgow között (3–2), továbbá a 2005-ös BL-elődöntő visszavágóját Liverpoolban a Chelsea ellen, amely 1–0-ás hazai sikert és továbbjutást hozott.

A Bajnokok Ligája két finalistája egy dologban máris listavezető Angliában: a Manchester United és a Chelsea tartozik a legtöbb pénzzel hitelezőinek. A manchesteriek 666 millió fonttal tartoznak különböző hitelintézeteknek, összesen pedig 764 millió fontot fizethetnek vissza. A Chelsea "kifelé" nem tartozik, de mivel Roman Abramovics csak kölcsönadta a "kékeknek" 578 millió fontját, ezt előbb-utóbb vissza kell fizetni. A londoniak hitelösszege 736 millió font.

A Luzsnyiki Stadionban a Manchester United – Chelsea találkozó 21.45 órakor kezdődik, a mérkőzést a PRO TV és az m1 élőben közvetíti.

Az elmúlt hét végén a HC Csíkszereda jégkorongcsapata kispályás labdarúgó-mérkőzést játszott a gárda szimpatizánsaival, szurkolóival. A rendezvénynek otthont adó, a vasúti felüljáró mellett található műfüves pálya már a délután három órai meccskezdés előtt benépesedett. Minden korosztályból rögtönzött vagy már jól összeszokott minifocicsapatok léptek pályára a hokisok ellen, egy-egy harmad, azaz húsz perc erejéig.

A rendezvény ismerkedés, beszélgetés, játék, miccssütés, sörözés, szórakozás, kellemes időtöltés volt mindenki számára. Egy kisgyerek meg is jegyezte, ilyen jó focimeccset még sosem játszott. Valóban színfolt volt Csíkszereda városának életében ez a csapat- és közönségtalálkozó. A HC csapatának tagjai ezúttal is köszönik a vendéglátók segítségét, valamint a szurkolók és a gárda szimpatizánsainak részvételét.

Sakk. A Csíkszeredai Caissa Sakk Klub fiataljai bronzérmet szereztek Balatonfüreden. A Dr. Dibusz László sakkemlékversenyen az I–IV. osztályosok között a résztvevő nyolc csapat körmérkőzést játszott. Szebeni Pál tanítványai Balatonfüred (17 pont) és Zánka (16,5 p.) után 15,5 ponttal a 21 lehetségesből a harmadik helyen zártak. A 15–15 perces hét játszmából Rancz Bálint 4, Rancz Máté 6 és Kristó Roland 5,5 pontot szerzett. (Biró Sándor)

Teremfoci. A Marosvásárhelyi City’Us nyerte a teremlabdarúgó Románia-kupát, miután 2–1-re legyőzte a Futsal Club Craiovát a Chiajnán megrendezett döntőben. A Maros-parti együttes rövid történelmének első jelentős sikerét aratta, és maradt még esélye a duplázásra, azaz a kupagyőzelem után a bajnoki arany elhódítására is.

Fogathajtás. Az elmúlt hét végén megkezdődött a bajnoki szezon a fogathajtóknál is: Sepsiszentkirályon 15 kettes fogat állt rajthoz az ötfordulós országos bajnokság első szakaszán. Eredmények: díjhajtás: 1. Páll Attila (Gyergyóalfalu), 2. Rákóczi Gergely (Nagykároly), 3. Bodó Zoltán (Kovászna); maraton: 1. Rákóczi Gergely, 2. Bajkó Tibor (Gyergyószentmiklós), 3. Páll Attila; akadályhajtás: 1. Páll Attila, 2. Ivácsony Róbert (Gyergyószentmiklós), 3. Bartha Róbert. Összetett végeredmény: 1. Páll Attila, 2. Rákóczi Gergely, 3. Bodó Zoltán.

NHL. Bejutott az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) döntőjébe a Detroit Red Wings, miután a Nyugati főcsoport fináléjának hatodik mérkőzésén – vendégként – 4–1-re győzött a Dallas Stars ellen, és ezzel 4–2-re megnyerte a párharcot. A legutóbbi játéknapon a Detroitban Kris Draper, Pavel Dacjuk, Dallas Drake és Henrik Zetterberg, a Dallasban pedig Stephane Robidas volt eredményes. A nagydöntőben a Pittsburgh Penguins lesz a Red Wings ellenfele.

Sokunk számára az országhatár átlépése együtt jár azzal, hogy ökölbe szorul a gyomrunk. Ez a természetellenes állapot annak köszönhető, hogy – a rendszerváltás utáni pár hónapot kivéve – szigorú volt az ellenőrzés az ország határain. S a szigorúság nem azt jelentette, hogy tüzetesen átvizsgálják az ember csomagjait, ellenőrzik személyazonosságát, inkább arról szólt, hogy mindezt miként teszik. Többnyire megalázóan, mintegy fitogtatva, hogy ki az úr.

Ez a viselkedés nem csupán a román vámosok sajátossága volt, hasonló tapasztalatokról számolhatunk be sokan a magyar, a szlovák – és még sorolhatnánk – vámosokkal és határőrökkel kapcsolatban is.

A schengeni övezethez tartozó országokban ez az állapot már csak egy emlék. A többiek számára, akik még egyelőre csak "schengen" csúszkálunk Európa felé, olykor még mindig valóság.

Nem mindennapi határélményben "eredeti" "demokráciánk" "hajnalán" volt részem úgy ezerkilencszázkilencvenegy tájékán. Bécsi barátaimmal Burgenlandban bóklásztunk, magyar emlékeket – és valóságot – kerestünk, mikor a láthatáron felbukkantak Pozsony tornyai. Alig karnyújtásnyira a hajdani magyar főváros, amelyből villamossal lehetett Bécsbe menni még nem is olyan nagyon régen.

Köpcsénynél – sógorék Kittsee-nek nevezik – akartuk átlépni a határt, zuhogó esőben. Az osztrák határőrök ellenőrizték az útleveleket, s mindent rendben találtak. Pár perc múlva a szlovák határőrök is ellenőrizték az útleveleket, majd román útlevelemet kihalászták a többi közül, a markomba nyomták és ellentmondást nem tűrő módon mutatták az osztrák határt: Vissza. Magyarázat? Semmi. Később tudtam meg, hogy a szlovák hatóságok vízumkötelezettséget vezettek be – az akkoriban még az újságíróknak is járó – román szolgálati útlevelekre is. Ezzel megértem azt, hogy az összeomlófélben lévő keleti tömb állampolgáraként visszazsuppoltak Nyugatra.

E tapasztalattal gazdagodva nem csoda, hogy ökölbe szorult gyomorral közelítettem a magyar-szlovák határhoz. Mintegy másfél évtized telt el a már vázolt eset óta. Akkoriban Szlovákia már uniós tagország volt – akárcsak Magyarország –, Románia azonban még nem. Emiatt, no meg a román útlevél miatt megkülönböztetett bánásmódra számítottam. Számításom bejött: a frissen újraavatott esztergomi-párkányi Mária-Valéria hídon egy szúrós tekintetű vámtisztnő intett, hogy álljunk ki a kocsival a sorból, begyűjtötte útleveleinket, hatszor megkérdezte, hogy honnan jövünk, merre tartunk és meddig maradunk állama területén, majd vége-hossza nélküli, megalázó várakozás után visszakaptuk úti okmányainkat és végre beléphettünk a Felvidékre.

Apropó Felvidék: másik felejthetetlen határélményem a Felvidék keleti feléhez, a ma Ukrajnához tartozó és Kárpátaljának nevezett részéhez kötődik. Népes – Nyugaton és a volt keleti tömb országaiban élő magyarokból verbuvált – küldöttség tagjaként tartottunk Ungvárra, egy nemzetközi konferenciára, s az országba való belépésre tizenhét órát kellett várni. Tizenhét végtelen órát. A legkedvesebb az volt, amikor terjedelmes cirill betűs kérdőívet kellett kitölteni a nálunk lévő elektronikai eszközökről: videokamerákról, riportermagnókról, no meg a fényképezőgépekről.

Az unióhoz való csatlakozás legalább annyit hozott a magyarság jelentős része számára, hogy útlevél nélkül, személyivel utazhat Európában, egy kisebb rész számára pedig megszűntek a határok. Legalábbis elméletben. A határőrizeti szervek részéről elszenvedett megaláztatások, az ökölbe rándult gyomor tekintetében mindenképpen megszűntek számukra a határok.

Mi még ott vagyunk unión belül, a Schengenen kívül, velünk még el-eljátszadoznak a határőrizeti szervek. Noha egyre ritkábban teszik. Ez is már valami.

Nagy élmény volt a Felvidéken bejárni pár történelmi helyet. A határélménnyel együtt kicsit otthon érezte magát az ember. Nem otthonosan, hanem úgy, mint otthon. Azaz volt némi diszkomfortja: mindenhol a magyar múlt emlékeit látni, az utcán, a történelmi helyeken azonban egy számunkra idegen világ mindennapjai fogadnak.

A történelmi Magyarország várai című, interneten elérhető munka szerint a történelmi Bars vármegye székhelye, a szláv eredetű nevet viselő Léva eredeti királyi ispánsági vára első ismert okleveles említése ezerszázötvenhatban keltezett, az erődítmény fa-föld szerkezetű volt.

Kővárat IV. Béla királyunk emeltetett, miután a korábbi erőd a mongol támadások áldozata lett. A vár sorozatos támadások célpontja volt, majd az utolsó Árpád-házi király halála után a Csák nembeli Máté nagyúr uralma alá került, akárcsak több más, a Dunától északra lévő egyházi és magánbirtok. Később Károly Róbert hódította meg a várat. "Tragikus esemény színtere a vár 1330-ban, amikor az uralkodói család ellen sikertelen merényletet elkövető Zách Felicián leányát, Sebét – a rendkívüli bíróság ítélete szerint – a lévai várnagy lefejeztette" – olvasható a már idézett munkában. De gazdája volt Balassa Menyhért is, egri várkapitánysága előtt pedig Dobó István volt a lévai várkapitány. Habsburg Ferdinánd ezerötszázötvennyolcban ruszkai Dobó István bárónak adományozta Léva uradalmát, Erdélyben elszenvedett fogságáért és lefoglalt vagyonáért kárpótlásul. Halála után fiára, Ferencre maradt a hatalmas vagyon, de – mivel az utód nélkül halt meg – minden birtoka a bécsi kamarára szállt. Ezerhatszáznegyvenben III. Ferdinánd a lévai váruradalmat Csáky László lévai várkapitánynak adományozta, húsz év múlva a Bécshez hű Esterházyakra szállt a birtok. De megfordult török kézen, rövid ideig Thököly Imre csapatai szállták meg. A vár utolsó katonai jellegű szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején viselte, mikor ezerhétszázhárom őszén Ocskay László lovasaival rövid ostrom után megszállta.

A vár ma egy panelházak gyűrűjében lévő festői romhalmaz, a szomszédságában épült Dobó palotában pedig a barsi múzeum működik.

A hangulatos belváros olyan, mint a magyar városok általában, idegen testet a szocializmusban épített panelrengetegek, a vadkapitalista korszakban elburjánzott üvegpaloták jelentenek. Meglepetésemre az utcán, csak úgy, magyar szót ritkán lehetett hallani, ha viszont magyarul érdeklődtünk, kérdezősködtünk, mindig találtunk olyan személyt, aki szívélyesen, magyarul útba igazított.

A statisztikákat kutatva, megtudhatjuk, hogy a második világháború előtti években, ezerkilencszáztízben Léva városának közel tízezer lakója volt, s ebből mintegy hétszáz vallotta magát szlováknak, kétszáz pedig németnek. A második világháború után a város magyar lakosságának háromnegyedét deportálták, majd a szlovák betelepítések hatására a magyar lakosság részaránya kilencven százalékról alig tizenkét százalékra esett vissza a ma több mint harmincezresre duzzadt városban.

Léván a magyar szó tehát visszaszorult, többek között a templomokba. Az egyik, az Esterházyak által emelt templomban láttam a feliratot: "a szombati szlovák nyelvű szentmise vasárnapi érvényű". Első látásra humorosnak tűnhet a felirat, kajánkodásra is alkalmat ad, hogy lám csak, azok tartják az ünnepet napján, akiké volt a templom. Ezzel szemben viszont az is felmerül bennünk, hogy Léván a magyar nyelv amolyan vasárnapi nyelv lett, a hétköznapok – így a szombat – nyelve a szlovák.

Ez a sors vár ránk is?

Szegényesnek tűnő falvakon áthaladva autózunk nyugat fele. Bars és Nyitra vármegyék magyar történelemmel telített falvain, pár kilométerrel északra a magyar határtól. A térképen feleségem felmenőinek születési helyét keressük.

Rövid időt Nyitrán töltünk, itt is a történelmi várost, a püspöki palotát, no meg a nyitrai várat nézzük meg. A századelőn még kétharmad részben magyarok által lakott város lakóinak kevesebb, mint két százaléka magyar. A várban található püspöki székesegyház lenyűgöző. A kétszintes Szent Emmerám-templom őrzi a mai Szlovákia legrégibb szobrát, a templom védőszentjét ábrázoló alkotás ezerszázötvennyolcban készült. A felső templom a tizenharmadik–tizennegyedik században épült, ehhez az ezerhatszázas évek közepén barokk dómot építettek, amit egy évszázad múlva átépítettek a történelmi Magyarország egyik legrégebbi – nyolcszáznyolcvanban, azaz a gyulafehérvári püspökség előtt százhuszonhat évvel alapított – püspökségének püspökei.

Lassan esteledik, s mivel hosszú az út a magyarországi szállásig, rövid érsekújvári shoppingolás után – remek a szlovák sör is, a Zlaty Bazant, ugye! – áthaladva a kettészakított Komáromnál a Duna-hídon, Gödöllő felé vettük az irányt.

Európában jártunk. Élményekkel telten, de hiányérzettel.

(Folytatjuk)

Sarány István

A Turul Egyesület meghívására április 26–30. között Baján vendégeskedett a gyimesbükki népi hagyományokat őrző színjátszó csoport 38 fővel. A vendégszereplés előzménye, hogy a tavaly megalakult Bajai Turul Nemzeti Hagyományőrző Egyesületünk egyik fő célja, hogy az elszakított országrészekben élő hasonló egyesületekkel kapcsolatot teremtsen. Ez a határ mindkét oldalán élő magyarságnak nagyon fontos, az ilyen találkozásokból tudunk erőt meríteni nemzeti hagyományaink megőrzéséhez.

Tavaly elsőként Erdélybe szervezett kirándulást egyesületünk. Gyimesbükkön ismerkedtünk meg Tankóné Antal Máriával, amikor meglátogattuk a falu néprajzi múzeumát, melyet ő hozott létre. A színjátszó csoportnak is ő a vezetője.

A Gyimesi Vadvirág című népszínművet, melynek története Gyimesbükkön játszódik, először 1897-ben adták elő a budapesti népszínházban, 1938-ban hangosfilmet készítettek belőle. Ezt a darabot vitte színre 66 év után a nálunk vendégszereplő csoport.

Vendégeinket családok fogadták be erre az öt napra, útiköltségüket egyesületünk vállalta. Az első előadást április 27-én tartották nagy sikerrel. 28-án a várost bemutató program után a csoport Csátaljára érkezett, ahol megkoszorúzta a Trianon-emlékművet, és Szabó Ferenc borpincéjébe is ellátogatott. Az esti előadás itt is nagy érdeklődést váltott ki és nagy sikert aratott. A másnapi bajai program a Barátok Templomának és a ferences rendháznak a bemutatásával kezdődött, sétahajózás következett, majd a mélykúti meghívásnak tettünk eleget. Itt a Lajdi házaspár fogadta a vendégeket, majd a házigazda őseink, az íjfeszítő népek harci eszközeiről és szokásairól tartott látványos bemutatót és előadást. A gyimesiek előadása itt is fergeteges sikert hozott. 30-án megtekintették a Városházát, majd a csomagolás után bográcsos pörkölt-búcsúvacsorára került sor, melyen a csoport tagjain kívül a szállásadók és a támogatók is részt vettek. A vacsorát csángó dalok tanulása, néptánc és nemzeti énekeink eléneklése zárta.

Az elválás nagyon nehéz volt, megígértették velünk, hogy a látogatás viszonzása nem marad el, 2009-ben várnak Gyimesbükkre, ahonnan együtt zarándokolhatunk el a csíksomlyói búcsúba, és együtt imádkozhatunk nemzetünkért.

A Turul Egyesület ezúton köszöni meg a segítséget és támogatást a szállásadó családoknak és támogatónknak.

Fehérváryné Faragó Anna,a Turul Egyesület vezetője,
Baja

"– Ma nyolcvan gyermek szíve vált szentségtartóvá. Ma nyolcvan gyermek lett Krisztus-hordozó. Ma nyolcvan család vendége Jézus. S ha nyolcvan lármafa-szív tüzet fog, lángra lobban az egész város. S egy ilyen város irányt mutathat egy egész népnek. Ne űzzétek ki gyermekeink szívéből Krisztust! Épp ellenkezőleg, segítsetek, hogy ha a hamu alatt is sokszor, de éljen bennük a ma kapott krisztusi parázs." – így szólt Pénzes József esperes-plébános a szülőkhöz, keresztszülőkhöz, híveihez, miután gyermekeik első szentáldozáshoz járultak. Május 18-án, Szentháromság vasárnapján nyolcvan kisfiú és kislány újította meg keresztségi fogadalmát, amelyet egykor szüleik, keresztszüleik tettek helyettük, amikor a keresztség szentsége által Isten választott gyermekei lettek.

A zsúfolásig megtelt csíkszeredai Szent Ágoston-templomban szülők, keresztszülők, rokonok, az egyházközség hívei önmaguk vagy nagyobb gyermekeik első szentáldozását idézhették fel, amikor a népviseletbe öltözött kisfiúk és kislányok hosszú sora bevonult a templomba Pénzes József esperes-plébános és a hitoktató tanárok kíséretében. A szentmise kezdetén a gyermekek imában kérték a szülői áldást, majd egy népviseletbe öltözött édesanya a szülők nevében áldását adta gyermekeikre. A kisiskolások a nagy izgalom ellenére is szép imákkal, versikékkel, énekekkel fejezték ki érzelmeiket, mondanivalójukat. A gondosan felkészített, kellő ismerettel rendelkező, gyermeki ésszel a jó és a rossz között, a mindennapi kenyér és az ostya, Krisztus teste között különbséget tenni tudó gyermekek szentáldozáshoz járultak. A szentáldozás után felcsendült az elsőáldozók közös imája.

A szentmise végén az örömtől csillogó szemű gyermekek hálaadó dalt énekeltek, majd útjuk a Szent Ágoston-templom Jakab Antal közösségi termébe vezetett, ahol a hagyomány szerint finom kakaót és kalácsot fogyaszthattak a közös reggelin. Emlékként rózsafűzért, szentképet, valamint emléklapot kaptak a pap bácsiktól. Reggeli után a szülők és keresztszülők, a rokonok és a hozzátartozók virágcsokrokkal köszönthették ünneplő gyermekeiket a Szent Ágoston-téren.

Dobos Ibolya,
Csíkszereda

Több mint egy éve alakult meg 26 taggal Csíkdánfalván a Nefelejcs Nyugdíjas Egyesület, amely már 33 tagot számlál. Eleinte havonta egyszer találkoztak, összejöveteleik ma már heti rendszerességgel zajlanak. Tavalyi programjukban szerepelt anyák napi ünnepség, közös látogatás a Munkácsy-kiállításra, kétnapos látogatás a Kissolti Nyugdíjas Egyesület meghívására Solt városába és Kalocsára. Idénre még több programot terveznek. Pünkösd hétfőn az egyesület megalakulásának első évfordulóját ünnepelték vidám műsoros esttel, amelyet nagy sikerrel adtak elő kis számú, de annál lelkesebb közönség előtt. A kétórás szórakoztató műsor során három egyfelvonásos jelenetet mutattak be, az egyesület dalcsoportja, szólóénekesek és szavalatok színesítették a programot, amelyet a helyi vendégházban közös táncesttel zártak.

Gál Kálmán,
Csíkdánfalva

Tragikus esemény kapcsán írom e cikket, mert sajnos a minap temettük el a testvérem tízéves fiát, akinek hirtelen jött leukémiás betegsége, illetve vírusos fertőzöttsége, majd hathetes kezelés után bekövetkezett megrendítő halála az őt kezelő gyermekorvos hozzáállását, szakértelmét is megkérdőjelezi.

Kérem az olvasót, a történetből vonja le a következtetést és alkossa meg saját véleményét!

A kisfiút szülei novemberi születésnapja után vitték az általános orvosi vizsgálatra, a szentegyházi gyermekorvos pedig annyira egészségesnek vélte, hogy az előírt kötelező vérvizsgálatnál csak háromféle érték ellenőrzését kérte. Vajon törvényes ez? Február közepén magas lázzal és torokfájással jelentkeztek a gyermekorvosnál, aki erős antibiotikum szedését írta elő. A kezelés utáni napokban a kisfiú ismét lázas lett, a gyermekorvos pedig – anélkül, hogy ellenőrizte volna a gyermek vérképét – óriási adag antibiotikum-injekciót írt elő, ám ő ezután sem gyógyult. Ismét a legerősebb injekció következett, laboreredmények, illetve laborvizsgálatok nélkül.

Ezután a szülők a csíkszeredai és a marosvásárhelyi kórházba vitték gyereküket, ahol először azt állapították meg, hogy valamilyen vírus elszaporodott a szervezetében, majd azt, hogy leukémiás. A betegség típusát csak Budapesten tudták megfejteni, mivel a leukémia tüneteivel ellentétben (a fehérvérsejtek száma nagyon megnő a szervezetben) sem a vörösvértestek, sem a fehérvérsejtek, de még a vérlemezkék sem képződtek elegendő mennyiségben. Információim szerint egyes gyógyszerek mellékhatásaként lecsökken a vérképző szervek működése. Tehát vajon a rengeteg antibiotikum hatása miatt történhetett meg mindez? Orvosprofesszortól hallottam, hogy az antibiotikum életellenes, ezt a szert pedig felelőtlenül adták és írták elő a kisgyermeknek.

Hathetes éjjel-nappali megfeszített gondozás, kezelés és rengeteg véradás után elvesztettük Barnikát. A temetés után sok emberrel beszélgettünk, s mindenkinek – egységesen – nagyon lesújtó a véleménye a szentegyházi orvosok tevékenységéről, emberi tartásáról, viselkedéséről.

A szülők nevében köszönjük a szentegyházi és kápolnási embereknek a lelki és anyagi segítséget.

Both Ildikó,
Szentegyháza

A Kis Csíki Színészek nevet viselő gyermekszínjátszó program keretében ötödik alkalommal gyűltek össze az alcsíki kisiskolások a kászonaltízi kultúrotthonban május 17–18-án.

Ebben az évben is népes volt a jelentkezők tábora. A kétnapos rendezvényen bemutatta műsorát az újtusnádi Álomtündérek és a Komédiások csoportja, a nagytusnádi kisiskolások csoportja, a csíkcsomortáni Csimi-Csumi csoport, a csíkszentsimoni II. osztályosok csoportja, a kászonújfalvi, a kászonjakabfalvi, a kászonfeltízi, valamint a házigazda kászonaltízi Hókusz-Pókuszok és Menő-Manók csoportja.

Több mint 160 gyermek előadásában kedvenc mesehősök keltek életre, de bepillantást nyerhetett a közönség a dzsungel életébe is. A zsűrizés nehéz feladatát ebben az évben is Boldizsár Ágoston magyartanár, András Ignác iskolaigazgató, Székely Anna nyugalmazott magyartanár és Cseke Tilda tanítónő vállalta. A zsűrinek ezúttal sem volt könnyű dolga kiválasztani a jók közül a legjobbakat. Egyéni és csoportdíjakat vihettek haza a résztvevők. Ugyanakkor minden csoport emlékplakettet is kapott. A színes kitűzők már a program elején ott virítottak minden kis színész mellén. Nagy izgalommal kereste valahány a nevét a műsorfüzetben, amelyet biztosan sok-sok évig fog őrizgetni.

Ebben az évben a rendezvényt kétnaposra terveztük. Az első nap a csoportok produkciója után szórakoztató játékok várták a gyermekeket a játékszigeteken. Ki-ki felmérhette ügyességét, leleményességét és közben jól szórakozott. Az első napot fergeteges buli zárta a kultúrotthonban. Vasárnap délelőtt zajlott a program második része és az értékelés.

A program szervezője a kászonaltízi Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület, a csíkszentdomokosi Kistalentum Egyesület, valamint Csík Területi Ifjúsági Tanácsa. Támogatók: Kászonaltíz Község Tanácsa és Hargita Megye Tanácsa. Köszönet a segítséget nyújtó intézmények vezetőinek és munkaközösségének, a kászoni szülőknek, hogy sikerült gyermekeinknek tartalmas és szórakoztató hétvégét szervezni.

Tima Mária-Magdolna,
Kászonaltíz

A jövő fotósa (Olti Erzsébet felvétele)

EZ VAN MA
Szerda
Az év 142. napja, még 224 nap van hátra az évből. Napnyugta ma 20.42-kor, napkelte holnap 5.47-kor.

Isten éltesse
Konstantin nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.

Névmagyarázat
A latin eredetű Konstantin jelentése Constantius családjához tartozó; szilárd, állhatatos, következetes.

Május 21-én történt
* 1502. Joao da Nova Castella portugál szolgálatban álló spanyol hajós az Atlanti-óceánban egy addig ismeretlen szigetet fedezett fel, amelyet Szent Ilonáról nevezett el.
* 1849. A magyar honvédsereg háromheti ostrom után visszafoglalta Buda Várát a császáriaktól.
* 1849. I. Miklós orosz cár és I. Ferenc József osztrák császár megállapodott az orosz hadsereg magyar forradalom elleni intervenciójában.
* 1904. Párizsban megalakult a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA).
* 1937. Útjára indult az a szovjet sarkkutató expedíció, amely az Északi-sarkon a világ első, úszó jégtáblára telepített sarkkutató állomását hozta létre.
* 1951. Megkezdték az állam által nemkívánatosnak nyilvánított személyek kitelepítését Budapestről.
* 1956. Az Egyesült Államok felrobbantotta az első hidrogénbombát.

Május 21-én született
* 1688. Alexander Pope angol költő, a felvilágosodás és a klasszicizmus kiemelkedő képviselője
* 1858. Clair Vilmos párbajszakértő, újságíró
* 1863. Winkler Lajos vegyész, gyógyszerész, egyetemi tanár, akadémikus
* 1898. Titkos Ilona színésznő
* 1898. Armand Hammer amerikai üzletember, műgyűjtő és multimilliomos
* 1921. Andrej Szaharov Nobel-békedíjas orosz atomfizikus, polgárjogi harcos, a szovjet rendszer belső bírálója
* 1923. Fehér Klára József Attila-díjas író, újságíró
* 1933. Maurice André francia trombitaművész

Május 21-én halt meg
* 1916. Görgey Artúr honvédtábornok, vegyész
* 1932. Endresz György pilóta, óceánrepülő
* 1957. Alekszandr Ivanovics Nyekraszov szovjet aerodinamikus, egyetemi tanár, akadémikus
* 1967. Lakatos Géza katona, politikus, 1944-ben miniszterelnök

Szórólapok virágkorát éljük, nem csoda hát, hogy újabb fecni érkezett postaládánkba. Ez nem színes, nem csillog-villog, nem is ez a baja, nem fakadunk sírva, ha a jelölt nem reklámanyagra költ temérdek pénzt. Szerény, szolid, szürke – így távolról. Akkor kezd egy újabb színt kapni, "elvörösödni", mikor kezdem korrektúrázni. De nem sokáig teszem ezt, abbahagyom, mert a hibák megszámlálhatatlanok.

Az apró betűkkel jól teleírt papírlapocskán független "tanácsos-jelölt Manager" ajánlja magát: "Töbször voltam tapasztalat cseréken az országon belül és kivül (Magyarország Ausztria, Németország), ahol több idejig is tartoszkodtam és mindenöt azt tapasztaltam, hogy rendel, fegyelemel, pozitiv hozáállásal és összefogassal sokmindent meg lehet valositani".

Nem idézem tovább, pedig a magyar nyelv rondításán dolgozó ördög sok helyen vigyorog ki a sorokból, néhány szót még csak a jelölt terveiről ejtenék. "Mit szeretnék mint valasztopolgár". "Munkahejet" fiataloknak – többek között, de ami aztán végképp kiábrándít a jóképű, fiatal jelöltből, az egy másik terve: "könyebb ügyintézést a néptanacsnál".

Elfog a gyanakvás: Gyergyóban már volt precedens arra, hogy más nevében írtak ilyen-olyan leveleket, lehet, hogy alantos módon így akarják ellenségei lejáratni a városért tenni akaró ifjút? Hét baj van akkor. De ha ezt ő, a jelölt írta, akkor hetvenhét. Ej, s ha lesz elég szavazó, akarom mondani "összefogas", harangoztak a városnak, mert elkezdődik a munka a "néptanacsnál".

Balázs Katalin

A Csíki Játékszínben ma 18 órától a Lila ákác című előadást a Sganarelle-bérletesek láthatják. A székelyudvarhelyi Gondűző étterem pinceklubjában ma 20 órától Molnos András Csaba pódiumműsorát, a Sinatra-estet láthatják az érdeklődők.

A székelyudvarhelyi Művelődési Házban holnap délután 5 órától, illetve kedden este 7 órától a csíkszeredai Fenyő szálloda Salvia termében a Trio Gioia együttes barokk kamarazene koncertjére kerül sor. Műsoron többek között Pergolesi, Johann Sebastian Bach, Vivaldi, Monteverdi, Scarlatti művei szerepelnek.

A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeumban pénteken 18 órától kamarazene hangversenyre kerül sor. Közreműködnek: Márffy Gabriella – hegedű, Mihály Júlia – mezzoszoprán, Vermesy András – zongora. Műsoron J.S.Bach-, Csíky Boldizsár-, Vermesy Péter-, Liszt Ferenc-, Johannes Brahms-, Bartók Béla-, Kurtág György-művek szerepelnek. A rendezvényt a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja és a bukaresti Magyar Kulturális Intézet szervezi.

Szentegyházán a nárcisz réten vasárnap megrendezik a XXXIII. Nárcisz ünnepélyt. A program 8 órától kezdődik a Gábor Áron Iskolaközpontnál, ahol fogadják a vendégeket. Ezt követően népviseleti parádét tartanak, 11 órától kezdődik az ünnepség, az előadások bemutatása. 16 órától ebéd, éneklés, majd tánc a kultúrházban. A rendezvényt a Művelődési és Egyházügyi Minisztérium, Szentegyháza Városi Tanácsa, a Gábor Áron Művelődési Ház és a Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont támogatja.

Ma 18 órától a gyergyószentmiklósi római katolikus plébánia nagytermében az Egyesület a Gyergyói Ifjúsági Központért (EGYIK) megbeszélést szervez az Ifjúsági Központ létrehozásával kapcsolatosan.

A mindszenti iskolában pénteken délután 5 órától megszervezik az első mindszenti pedagógustalálkozót. A rendezvényre a szervezők azokat a pedagógusokat várják, akik Mindszenten, Fitódon, Szentléleken oktattak az elmúlt években.

A taplocai kultúrotthonban ma 20 órától Csíkszereda Polgármesteri Hivatala lakossági fórumot szervez. Részt vesznek: Ráduly Róbert Kálmán polgármester, Szőke Domokos és Antal Attila alpolgármesterek. Napirenden: az érintett városrészre vonatkozó fejlesztési tervek és aktuális kérdések.

A csíkszeredai József Attila Általános Iskola és a csíkszeredai József Attila Alapítvány az idén is megszervezi azt a városi szülői értekezletet, amelyen a VIII. osztályosok és szüleik találkoznak a város középiskoláinak igazgatóival, illetve a Megyei Tanfelügyelőség képviselőivel. A ma 17 órától, a József Attila Általános Iskola dísztermében tartandó találkozó témái: középiskolai felvételi, középiskolai szakok, felvételi időpontok, felvételi feltételek, utolsó bejutási átlagok, kódolási eljárások, médiaszámítások stb. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.

Ha emlegettek, köztetek leszek,de fáj, ha látom könnyetek.Ha rám gondoltok, mosolyogjatok,Mert én már az Istennél vagyok.Szívünk mély fájdalmával tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagytata, após, apatárs, rokon és jó szomszéd,
BŐJTE IMRE
életének 82. évében, 2008. május 20-án 6 órakor elhunyt. Drága halottunk földi maradványait 2008. május 22-én 14 órakor helyezzük örök nyugalomra a vasútállomás melletti temetőbe. Részvétnyilvánítást egy órával a temetés előtt fogadunk. Nyugodjon békében! A gyászoló család. (c)

Copyright © Hargita Népe - 2001