Tegnap Bukarestben az Apemin, az Ásványvizek Patronátusa és az Aramin, a Romániai Ásványvizek Egyesülete vezetői sajtókonferencián ismertették az Országos Ásványvíz Kereskedelmi Társaság (SNAM) küszöbön álló, állítólagos privatizálásával kapcsolatos tiltakozásukat, ismertetve azon álláspontjukat, miszerint ez a privatizálás szöges ellentétben áll az európai gyakorlattal és a hazai jogszabályokkal.

Miről is van szó? A két patronátus értesülései szerint napirendre került az Állami Aktívákat Értékesítő Ügynökség (AVAS) portofóliumában lévő SNAM-részvények átvétele a craiovai székhelyű Oltenia Pénzügyi Befektető Társaság (SIF) által. Mindezt azért, mert a SIF-nek az Automobile Craiova Rt.-nél lévő részvénycsomagját meg szeretné vásárolni a Ford, a SIF viszont az AVAS-tól kompenzálásként az országos érdekeltségű kereskedelmi társaságok részvénycsomagjára tart igényt. Ezek között van a SNAM is. Az ásványvízipari patronátusok szerint nincs abban semmi különös, hogy az illetékes hatóságok támogatni kívánják a külföldi beruházó, a Ford érdekeit, de a fennebb említett részvénykompenzáció végső soron költségvetési források privatizálását jelenti, s annak eredményeként az amúgy is vitatható állami monopóliumot egy nemkívánatos és jogszabályellenes privát monopólium váltaná fel. Ide tartozik az is, hogy a borvíztöltödék közel tíz esztendeje küzdenek az ásványvíz-palackozás jogának a megszerzéséért közvetlen koncesszió révén, oly módon, hogy közvetlenül az állami költségvetésbe fizessék be a kitermelési koncesszió után járó jutalékot. A világos képalkotáshoz tudni kell, hogy 1990-ben jött létre a mai SNAM jogelődje, a RAMIN, azzal a céllal, hogy felügyeletet gyakoroljon az ásványvízforrások felett, átvéve az egykori állami kereskedelmi társaságoktól az ásványvizek ügykezelését, beleértve egyes alapeszközöket (fúrásokat, szivattyúkat stb.) is. Ilyenképpen a szóban forgó cégek privatizálására utólag úgy került sor, hogy azok nem ügykezelhették az adott természeti erőforrást.

Időközben, pontosabban 1993-ban létrehozták az Országos Ásványi Erőforrás Ügynökséget (ANRM), amely az ország összes altalajkincse (beleértve az ásványvizeket is) ügykezelője lett. Ilyen körülmények közepette az ásványvíz-palackozók és számos gazdasági elemző véleménye szerint feleslegessé vált a RAMIN, amolyan idegen testként ékelődve be a létrehozott ügynökség és a palackozók közé. Ennek ellenére a RAMIN nem szűnt meg, hanem 1997-ben átalakult országos kereskedelmi társasággá (a jelenlegi SNAM). Az ásványvízipari patronátusok állítása szerint ez a hatályos bányatörvény előírásainak önkényes értelmezése révén vált lehetővé, és sérti mind a hazai, mind az európai jogszabályokat, valamint ellentétes a nemzetközi gyakorlattal. Ugyanakkor sérti annak a 26 hazai és külföldi cégnek az érdekeit, amely ezidáig több mint 1 milliárd eurót ruházott be a romániai ásványvízipar fejlesztésébe.

A sajtóértekezleten hangsúlyozták azt is, hogy Románia kivételével világszerte az ásványvíz-kitermelési hatósági engedélyt a palackozók birtokolják, amelyek az államnak vagy a helyi közigazgatási hatóságoknak közvetlenül fizetik a koncesszionálás utáni jutalékot, ami az adott költségvetésnek így egy állandó bevételi forrását képezi. A romániai „sajátos" helyzet, illetve jogállás okán ezt a jutalékot nem az állami költségvetés vételezi be, hanem az állam nevében a SNAM, de a költségvetésbe a jutaléknak alig 2%-át utalja át.

A sajtóértekezleten szóba került az is, hogy az elmúlt esztendők során többször is terítékre került a SNAM esetleges privatizálásának az ügye, ám azt rosszallotta az Európai Bizottság, valamint a hazai Versenytanács. Ez utóbbi egy 2005 márciusában keltezett álláspontjában kifejtette, hogy nem elfogadható az országos kereskedelmi társaság privatizálása, és annak esetleges felszámolását tartotta járhatóbb útnak. Ennek ellenére a kormány továbbra is különböző mesterkedésekkel a privatizálást tűzte ki célul. A patronátusok, illetve a palackozók képviselőinek egyöntetű véleménye szerint az elmúlt tíz esztendő során a parlamenti pártok részéről nem volt meg a kellő politikai akarat a hazai ásványvíz-palackozás ügyének az európai normák szerinti rendezése tekintetében, olyan szempontok kerültek előtérbe, amelyek szerintük nem szolgálják az iparág érdekeit. A most kilátásba helyezett részvénycsomagok kompenzálása révén „sajátos" privatizálási szándék is ez irányba mutat. Nos, ez ellen tiltakoztak a tegnapi sajtóértekezletükön a patronátusok illetékesei, egyszersmind írásbeli beadvánnyal fordulva az államelnökhöz, a kormányfőhöz, a pénzügyminisztériumhoz, a versenytanácshoz, az AVAS-hoz, az Országos Értékpapír- és Tőzsdefelügyelethez, a Parlament Ipari, illetve Visszaélési Bizottságához, az Európai Bizottság bukaresti képviseletéhez.

Tény, ami tény: a jelek szerint nem lenne szerencsés, sem indokolt a SIF Oltenia monopolhelyzetbe hozása az ásványvíz-palackozási engedélyek ügykezelése terén.

HN-információ

*

Tulajdonváltás a Csíkszentkirályi Kraiten in Harghita Rt.-nél. Nemrégiben a Csíkszentkirályi Hargita Gyöngye Rt. (Perla Harghitei) megvásárolta a Kraiten in Harghita többségi részvénycsomagját. Így az előbbi cég jelenleg az utóbbinak 94,14%-át birtokolja. A tulajdonváltással egyidejűleg megváltozott a cég neve is, a kereskedelmi törzskönyvi hivatalnál Tiva Harghita Rt. néven jegyezték be az egykori Kraitent. Az ásványvíz viszont maradt a régi, ugyanabban a minőségben, választékban és kiszerelésben palackozzák, illetve forgalmazzák, a fogyasztó a változást csupán a címke láttán érzékelheti, amely geometriai szempontból ugyan nem módosult, de a kromatika tekintetében igen. Az új tulajdonos az elkövetkező esztendőben jelentős – mintegy 4–5 millió eurós – fejlesztési-korszerűsítési befektetéseket eszközöl. Egy világszínvonalú, korszerű töltöde váltja majd fel 2009 végére a jelenlegit.

Munkavédelmi ellenőrzések

A múlt héten újabb nagyszabású ellenőrzéseket végeztek a munkavédelmi felügyelők. Ezúttal megyénk építőtelepein néztek szét. Nem csupán munkavédelmi törvénybe ütköző kihágásokat észleltek, de feketén dolgozó munkásokra is bukkantak – tudtuk meg Dezső Tibor főfelügyelőtől.

– Öt nap alatt – a munkavédelmi törvény betartását, valamint munkabiztonsági szempontokat követve – 47 munkáltatót, s közel 1500 alkalmazottat ellenőriztünk – vonja meg a mérleget a főfelügyelő. Tizenegy esetben kénytelenek voltunk büntető jegyzőkönyvet kitölteni. Hangsúlyozom, hogy csak súlyosabb esetekben bírságoltunk, holott a törvény szerint némelykor jóval szigorúbbak lehettünk volna. Ehelyett inkább a hibák kiküszöbölésére hívtuk fel az alkalmazók és a munkavállalók figyelmét – fűzi hozzá Dezső Tibor, ugyanakkor a leggyakoribb hiányosságokat is sorolja. Ezek között említette: a munkavédelmi űrlapok kitöltésének elhanyagolását, ami arra enged következtetni, hogy nem tartanak rendszeresen munkavédelmi felkészítőket. Nem helyeznek kellő hangsúlyt a rizikótényezők kiszűrésére, az időszakos orvosi vizsgákat elhanyagolják az alkalmazottak, a balesetektől óvó-védő felszereléseket nem használják, balesetmegelőző terveket nem készítenek stb. Az említett hiányosságok a munkavédelmi alaptörvénybe ütköznek.

A munkabiztonság terén az alkalmazó és alkalmazottak között megkötendő közös munkaszerződés hiányát, a belső rendszabályok be nem tartását, vagy annak csak részleges alkalmazását, a vállalati nyilvántartó nemlétét említette a főfelügyelő. Ugyanakkor nyolc feketén dolgozó munkást szűrtek ki, amiért az alkalmazókat keményen bírságolták. Összesen 154 000 lejre állítottak ki büntető jegyzőkönyveket.

Kristó Tibor

NÉZŐPONT

A nagybányai művésztelep csíkszeredai megnyitóján hangzott el a címbeli felhívás. A biztatás közvetlenül a Csíki Székely Múzeumban rendezett kiállítás megtekintésére szólított, de a megyeszékhely, a megye más települései kulturális rendezvényeit is a jelenlévők figyelmébe ajánlotta, s lévén, hogy választások előtt állunk, júniusra is érvényes kívánalomként ajánlotta a minőség választását.

Helyénvaló felszólítás. Az elmúlt napokban lehetőségünk nyílt, s bizonyosan az elkövetkezendőkben is módunk lesz a mérlegelésre, a minőség választására a silány kínálat helyett. Minden téren.

Maradjunk ezúttal a kultúránál. Csíkszeredában, a megyében talán soha nem volt ilyen bőséges a kínálat, mint az idei megyenapokon. Színvonalas rendezvények egész sora várta az érdeklődőket a megye településein. A nagy választék miatt elkerülhetetlenné lett, hogy Csíkszeredában, esetenként másutt is, egymásra szerveződtek az előadások. Máskor zúgolódtunk emiatt, ezúttal inkább a választás lehetőségeként értelmezem a megteremtett bőséget. Érdeklődésének megfelelően válogathatott a városlakó és vendége – a pünkösdi búcsú idején alig volt vendég nélküli ház Csíkszeredában és környékén – a különféle rendezvények közül. Aki akart, a Kolozsvári Magyar Opera művészeinek tapsolhatott, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a Jánosi Együttes közös produkcióját nézhette meg, a Csíki Játékszín újabb bemutatójára válthatott jegyet, a sportcsarnokban Fenyő Miklós várta rajongóit, a Szakszervezeti Művelődési Ház üvegfalain Mátyás király gyermekkrónikásainak rajzaiban, az épület előtti téren a székely ruhás csűrdöngölősök táncában gyönyörködhetett az arrajáró, a Kriterion Házban megyei képzőművészeti tárlat várta a látogatókat, s hadd ne soroljam tovább, érdekes volt a többi, itt nem említett koncert, könyvbemutató, népművészeti vásár, a nagy tömegeket vonzó sok más látványosság. Fanyalgók okkal vagy ok nélkül találhatnak kifogásokat, a rendezvénysor egészének értékét az nem csorbíthatja, osztatlan sikerét nem kérdőjelezheti meg. Csíkszeredánál jóval nagyobb magyarországi városból érkezett kollegám elismerőleg szólt a gazdag kulturális kínálat láttán, mint mondotta, náluk nem tapasztalt ehhez fogható felhozatalt.

Hasonlóan gazdag a folytatás, Csíkszeredában zajlik a magyar–román dokumentumfilm-fesztivál.

Mit példáz mindez? Azt, hogy ahol szándék, akarat, hozzáértés és következetesség van, a szűkös anyagi lehetőségek ellenére lehet gazdag kulturális kínálatot biztosítani. A szervezőket – megyei és csíkszeredai önkormányzat, kulturális központ, Csíki Székely Múzeum – dicséri a rendezvények sikere, az, hogy felkeltették a minőség választásának igényét az értéktelen, de mindenképpen kétes értékű bulvártermékekkel ostromolt tömegekben.

Nincs miért takargatni, az említett sikeres rendezvényekkel jól vizsgáztak, jó pontokat szereztek be a júniusi választásokon érdekelt szervezők. Bizonyítottak. Érdemes megszívlelni az írás címében megfogalmazott biztatást.

Borbély László

Az etédi Jósika Miklós iskolához tartozó óvoda emeletes épületének teljes felújításáról számolt be Birtalan Árpád igazgató. Múlt héten történt a hivatalos átadás-átvétel, ami úgymond (egyik) utolsó szakasza az épületek korszerűsítésének.

– A 2005–2006-os tanévben elindult PHARE-program keretében – amelyiknek vezetője és irányítója Nagy Zoltán kolléga volt – az óvodába bevezettük a fűtést és a vizet, felújítottuk a benti vécéket – tájékoztatott az igazgató.

A megyei és községi tanács segítségével megoldották az iskola központi fűtését.

– Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan működött a gyerekétkeztetési program is – fűzte hozzá –, a rászoruló, hátrányos helyzetű tanulóknak ebédet adtunk, és délutáni felzárkóztatási foglalkozásokat tartottunk az iskolában.

A PHARE-program befejezése után a gyerekek étkeztetését a holland Hardenbergi testvértelepülésen egy protestáns egyház alapítványa vállalta fel heti két alkalommal (hétfőn és szerdán) – mivel sem a megyei, sem a helyi tanács pénzhiány miatt nem tudta továbbra is finanszírozni – közölte az igazgató, aki szerint szintén a holland szervezet egy éven át fizette a mediátort, aki az iskola és a hátrányos helyzetű tanulók családjai között tartotta a kapcsolatot.

– Szociális konyhaként is működtünk, mert a holland Interkerkelijke Stichting Roemenie Contacten Hardenbergi Alapítvány támogatásával az 50 I–IV. osztályos tanulókon és óvodásokon kívül 45 idős, 70 év feletti személynek, szintén hetente két alkalommal (kedden meg csütörtökön) háromfogásos ebédet készítettünk és szállítottuk házhoz – fűzte hozzá.

A helyi tanács, a megyei tanfelügyelőség segítségével és a ROMGAZ anyagi támogatásával januárban kezdte el a munkálatokat. Az ebédlőt és a konyhát feljavították, az óvoda ajtóit és ablakait kicserélték.

– A felújításra szánt pénzösszeg 320 000 lej, ami tartalmazza még a küsmödi iskola vízvezetésének és benti vécéinek munkálatait is. Ehhez is a napokban hozzáfognak – mondta el az igazgató a minapi átadáson, majd hozzátette: az Etéden tartózkodó 4 holland küldött egy fagyasztóládát, két hűtőszekrényt és edényeket vásárolt a konyha részére.

P. Buzogány Árpád

Már hagyománnyá vált, hogy a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskolában minden év május hónap második felében megtartják az Iskolahetet.

Május 12-én reggel került sor az ünnepi hét megnyitójára, amelyen a helyi meghívottak mellett jelen voltak a magyarországi derecskei, hódmezővásárhelyi és karcagi testvériskolák küldöttei is.

Az ünnepélyes megnyitó az emlékezés koszorúinak elhelyezésével kezdődött az iskola előtt lévő Zeyk Domokos-szobornál. Bartos László iskolaigazgató köszöntőbeszédében szólt arról, hogy az iskolahét az intézmény egyik legnagyobb ünnepe, s ezért is olyan rendezvénysorozatot terveztek, amely nyomot hagy a tanulók tudatában, lelkileg feltölti őket, és erőt ad a további munkához. A rendezvényekkel az is céljuk, hogy a fiatalokkal megismertessék a személyiségek példaértékű életét, hogy abból erőt és akaratot meríthessenek.

Ezután sor került az iskola falán elhelyezett dr. Molnár István emléktábla leleplezésére. A néhai dr. Molnár István életét és kimagasló munkásságát Fodor S. Sándor tanfelügyelő méltatta. Az emléktáblát Molnár Kálmán, dr. Molnár István fia és Barabás Csilla unokája leplezte le.

A nap következő rendezvénye az iskola diákjai munkáiból készült szakmai kiállításmegnyitója volt. Dénes Zsófia tanárnő kiállításmegnyitó beszédében szólt a városban 1892-ben beindult szövőtanműhellyel kezdődő és napjainkig tartó szakoktatásról. Megemlítette az 1931-ben alakított Unitárius Téli Gazdasági Iskolát, az 1948-tól 1954-ig tevékenykedő állattenyésztési főszakkal működő iskolát, az 1960-ban beindított gépészeti osztályt, a líceumban és a timafalvi iskolában megszervezett szakmai oktatást. A 2000-ben alakult Zeyk Domokos Szakközépiskola diákjai ma faipari, textil, bőripari, fémipari, mezőgazdasági szakoktatásban részesülnek. A kiállított tárgyak között több értékes bőripari, fémipari és faipari hasznos tárgyat találhatunk.

Tegnap a jelen lévő magyarországi testvériskolák tanulóinak bevonásával tudományos ülésszakot és történelmi vetélkedőt szerveztek. Ma nemcsak a diákok, hanem a városi érdeklődők is író-olvasó találkozó keretében találkozhatnak Bölöni Domokos íróval és Kedei Zoltán festőművésszel. Az ünnepi hét a holnap tartandó rendezvénysorozattal zárul. Ennek keretében közgazdasági verseny, traktorvezetés, szavalóverseny, iskolai történelmi vetélkedő és termékbemutató rendezvényeken lehet résztvenni.

László Miklós

VÁLASZTÁS

Elbírálták Hargita Megye Tanácsának a Gazdatámogató programjára benyújtott pályázatokat. Hargita megyében először valósul meg, hogy a megyei önkormányzat gazdaprogramot indít a hozzá tartozó szakegyesületek számára. Azért szükséges a szakegyesületek létrehozása és működése települések szintjén, hogy a gazdák termékeiket önállóan, egyesületeiken keresztül értékesíthessék a legelőnyösebb feltételek mellett. Ennek alapfeltétele az egyesületek megfelelő eszközökkel való ellátása ahhoz, hogy a tejet higiénikus körülmények között tárolhassák, nyilvántartásaikat pontosan vezethessék, valamint javíthassák a legelők minőségét.

A nyertes pályázatok révén 8 egyesület új hűtőtankokat szerezhet be, ezáltal higiénikus körülmények között tarthatják a begyűjtött tejet, valamint tejminőséget ellenőrző műszereket és a tejkvóta nyilvántartásához szükséges informatikai eszközöket vásárolhatnak. Követendő példa a csíkszenttamási fiatal gazdák egyesületének projektje, akik csoportosulva, szakaszos legeltetést fognak kialakítani a legelőn, ahol modern körülmények között tudják villanypásztor segítségével legeltetni az állataikat, valamint megteremtették a gépi fejés feltételeit is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, a program kezdeményezője, elégedett az elkezdett munkával. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegek előre megszabottak, de elképzelései szerint a programot továbbra is folytatni fogják és továbbfejlesztik.

Újságírók előtt olvasta fel az Itthon, fiatalon mozgalom Szász Jenőhöz címzett petícióját Grünstein Szabolcs, a szervezet elnöke hétfő délután, a székelyudvarhelyi városháza előtti téren. A fiatalok a Szász Jenőhöz fűződő, közszájon forgó vádakra és kérdésekre várnak választ. A petíció többek között felteszi a kérdést: „...A szóbeszéd azt mondja, hogy a Transilvania Bank épülete érdekes módon lett visszaadva eredeti tulajdonosainak, akik rögtön el is adták Szász Jenő polgármesternek. Honnan lett hitelképes a polgármester felesége, ha köztisztviselői fizetésekre támaszkodnak mindketten, hogy 100 000 euró hitelt vegyen fel pont attól a banktól, amelyik az ingatlant bérli? A szóbeszéd azt mondja, a hulladékgazdálkodási magánvállalat eladásakor, a polgármester feltételekhez kötötte a hulladék-gazdálkodási koncessziós szerződés meghosszabbítását az új tulajdonossal, és ez a feltétel 700 000 eurót jelentett neki. Ez lehetséges? A szóbeszéd azt mondja, hogy a melegvíz-szolgáltatás bérbeadásakor is legalább ekkora nagyságú összeg jelent meg a polgármester számláján. Ebből mi az igaz? Városháza közeli társaságokban arról beszélnek, hogy a polgármester által javasolt terelőút pontosan a frissen visszaadott és felvásárolt területeket szeli át, ahol éppen Szász Jenő rokonsága és ismerősi köre birtokol területet. Talán 13 hektárról van szó? Mi ebből az igaz, és mennyi lett volna a kisajátításra fordított összeg? Vagy talán már meg is van a költségvetési keret 2007-ből, és már léteznek a polgármesterrel kötött eladási szerződések? Mi igaz a youtube.com internetes filmmegosztó portálon található hangfelvételből, amely szerint Ön az árvízkárok sújtotta szegény székely embereknek küldött pénzösszegeket két barátja magánszámlájára irányította? Elszámolt polgármester úr valaha is teljes egészében ezekkel az adományokkal a testvértelepülések felé? Mekkora összeg érkezett ezekre a célokra, és mire lett elköltve?" Az Itthon, fiatalon mozgalom kéri a polgármestertől, aki megyei tisztségre pályázik, hogy legalább az utolsó 24 órában nyilvánosan adjon választ a székelyudvarhelyieknek, és székelyföldieknek ezekre a kérdésekre.

Tegnap mutatta be a Gyergyó-területi RMDSZ a szövetség színeiben induló, a déli régiót képviselő polgármester- és megyeitanácsos-jelöltjeit.

Fórika István jelenlegi alpolgármester Vasláb község polgármesteri székéért indul a megmérettetésen, marosfői lakosként több figyelmet kíván fordítani a községhez tartozó településekre, Vasláb mellett Marosfőre és Hevederre egyaránt. Négy vetélytárssal kell megmérkőznie, közülük ő az egyedüli magyar. A községben, a magyarság aránya 38 százalékos.

György István Alfaluban újabb mandátumot vállal, hogy az elkezdett projekteket folytassa, a turizmusra még nagyobb hangsúlyt fektessen. Május elsején egy ellenjelölttel kell megmérkőznie.

Elekes Róbert, Újfalu alpolgármestere állítja, eddig szerzett tapasztalata jogosítja fel, hogy polgármesternek jelentkezzen a hat újfalvi jelölt egyikeként. Polgármesterként a községhez tartozó falvak, Tekerőpatak, Kilyénfalva, Libán, Újfalu és Szenéte fejlesztése a feladata.

Márton László Szilárd Csomafalván polgármesterként kívánja folytatni az eddig alpolgármesterként kifejtett tevékenységét. Egy ellenjelöltje van, programja pedig a nyugalomra, jó közérzetre, egészségre épül.

Dr. Weil Gyula Gyergyószentmiklós polgármesteri székére pályázik, négy vetélytársát kell legyőznie, és azon program szerint kívánja vezetni a várost, mely a lakosság óhajainak felméréséből most van kialakulóban.

Bende Sándor Maroshévíz polgármesterjelöltje és a megyei tanács tanácsosjelöltje. Elsősorban polgármester szeretne lenni azon a településen, ahol nyolcan versengenek a város első emberének helyére, és ahol a magyarság aránya 24 százalék.

Az újfalvi Györgypál László a megyei tanácsot kívánja erősíteni jelenlétével, külföldi tapasztalatára, gazdaság- és oktatásfejlesztési ismereteire alapozva.

Ugron Ildikó, a Gyergyószentmiklósi Választási Bizottság elnöke és a technikai személyzet tartott sajtótájékoztatót tegnap, ismertetve a választási törvény előírásait, szólva arról, hogy bármilyen rendellenességről írásban kell értesíteni a választási bizottságot. Felhívta a figyelmet, hogy csak az a szavazólap érvényes, melyre a választó csak egyszer pecsételt, kereten belül.

Fontos információ a gyergyószentmiklósi választópolgároknak, hogy újraosztották a szavazókörzeteket, mostantól a művelődési ház 40-es terme is szavazóközpontként működik. Az utcák, lakónegyedek újraosztása kifüggesztésre kerül a választási irodánál, illetve minden szavazóközpont ajtaján olvasható lesz az ott érvényes listán szereplő szavazók névsora.

Ugyanakkor azon személyek, akiknek családjában olyan beteg van, akit szállítani nem lehet, írásban kell kérést letegyenek mozgóurna igénylésére. A beteg neve és személyi adatai mellett be kell nyújtsanak a választási irodába, illetve a lakóhelye szerinti szavazókörzethez egy orvosi igazolást, mely indokolja az otthon szavazást.

A tájékoztatón elhangzott az is, hogy az összes jelölt aktáit rendben találták, az óvási idő lejárt, panaszt tenni már nincs is lehetőség. Jelenteni a kampányban észlelt rendellenességeket, illetve választáskor a visszásságokat lehet, amint hangsúlyozták, csakis írásban.

A helyhatósági választásokra vonatkozó, újraközölt és módosított 67/2004-es törvény 28. cikkelyének (2). bekezdése alapján május 15-én, a Hargita Megyei Törvényszék tanácstermében kerül sor a szavazókörzetek elnökeinek és helyetteseiknek sorshúzás általi kijelölésére.

Hamarosan befejeződik az önkormányzatok négyéves megbízatása. 2004 júniusától sok víz folyt le az Olton (a Küküllőkön, a Homoródon stb.), Hargita Megye Tanácsa is az elszámolásra készül. Az elmúlt négy év fontosabb önkormányzati eseményeit, intézkedéseit, vitáit és tisztázásait a megyei sajtó közleményei nyomán összeállított dokumentumsorozat kívánja bemutatni. A rendszeresen jelentkező rovatban mint visszapillantó tükörben újraélhető és -gondolható lesz a közelmúltunk. A memóriafrissítés választási döntéseinket segítheti.

2007. október 3. Országos szinten elsőként nyújtotta be pályázatát Hargita Megye Tanácsa a Regionális Operatív Program kiírására. A 17,2 millió eurós költségvetésű pályázat célja a 132-es megyei út 29 kilométer hosszú szakaszának építése és modernizációja a Szentegyháza-Lövéte-Oklánd útvonalon, Brassó felé. – E pályázatokat a Regionális Fejlesztési Ügynökségnél gyakorlatilag a beérkezési sorrendben bírálják el – közölte Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint a formai követelmények ellenőrzése után a Regionális Fejlesztési Tanács dönt majd a pályázat sorsáról, a gyors leadással már most jelentősen megnövekedett a siker esélye.

2007. október 4. Nagyértékű ingatlannal gyarapodik Hargita megye közvagyona: a napokban Hargita Megye Tanácsának sikerült átvennie egyelőre őrizeti és felügyeleti joggal, Hargitafürdőn a 23-as számú villát az állammal szembeni adósságok ellenében a Hargita Bányavállalattól. Borboly Csaba, az épületet átvevő megyei bizottság vezetője elmondta, hogy a tervek szerint egyelőre a létesítmény egyik részében a Megyei Hegyimentő Közszolgálat kap majd helyet.

2007. október 25. Kiválósági díjat kapott az Administratia.ro internetes portáltól Hargita Megye Tanácsa. A portál minden évben azokat a kormányzati, önkormányzati és állami intézményeket részesíti kitüntetésben, amelyek kiemelkedő eredményeket értek el a szervezeti újítás és a működés javítása terén. Hargita Megye Tanácsa az út- és csatornahálózat fejlesztéséért, az intézményi menedzsment javításáért, és a pályázati kiírásokon való sikeres részvételért kapta a kitüntetést.

2007. október 30.

* Gazdasági versenyképesség növelését célzó strukturális operációs program IV. főtengelyének bemutatásáról értekeztek a Gazdasági és Pénzügyi Minisztérium szakértői. A projekt hozadéka 560 millió eurót jelent, amelyet az országban található, kevésbé hatékony energetikai rendszer felújítására lehet fordítani. Ugyanakkor a nálunk még gyerekcipőben járó megújuló energiaforrások hasznosításának bevezetését is megcélozza az Európai Uniótól érkező összeg. Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megbeszélés előtti felszólalásában épp a legutóbbi – pár héttel ezelőtti – nyugat-európai szakmai útjának témába vágó tapasztalatairól beszélt. Olaszország északi felében például számos olyan településen megfordult, ahol két-háromszáz háztartást számláló közösségek kiválóan alkalmazták a nyers fával működő központi fűtésrendszereket.

* Bár nem lehet általános és egységes súlykorlátozást bevezetni a megyei utakra, azzal Hargita Megye Tanácsának illetékesei is egyetértenek, hogy szükséges lenne, hiszen ezek teherbíró képessége túlhaladott. A megyei tanács asztalán van az a kezdeményezés, melynek eredményeként az önkormányzat olyan technikai felszerelést vásárolna, amely lehetővé tenné az áthaladó forgalom rutinszerű ellenőrzését. Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke szerint igen csekély kivétellel, komolyan túlhaladott az összes megyei út teherbíró képessége.

2007. november 3. Egy, a helyi közösségek fenntartható fejlesztése témakörben tartott nagyszebeni nemzetközi konferencián Nicolaus Olahus érmével és oklevéllel tüntették ki Bunta Leventét, Hargita Megye Tanácsának elnökét a közigazgatás terén kifejtett tevékenységéért. „Jó érzés, ha a munkánkat elismerik, legyen az szakmai kitüntetés, vagy akár pozitív lakossági értékelés az elmúlt időszakban elvégzett út- és csatornahálózat-bővítési és más modernizálási munkálatok iránt" – nyilatkozta a kitüntetett.

2007. november 13. A megyeházán a megyei önkormányzat gazdasági-fejlesztési és programigazgatósága szervezésében került sor arra a tanácskozásra, amelyen a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság valamennyi gondját-baját ismertették az intézményvezetők. Jelen voltak Bunta Levente tanácselnök és Borboly Csaba alelnök, a prefektúra illetékese, a kistérségek képviselői, ugyanakkor a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság, a kifizetési ügynökség, a szaktanácsadó hivatal vezetői. Aránytalanságok tapasztalhatók a megye különböző zónái között. A kistérségek jövőbeni szerepét, működését újra kell gondolni. A gazdatársadalom, a birtokviszonyok és az intervenciós és kifizetési ügynökség kapcsolatrendszere bonyolult, terhes. Nem rózsás a helyzet, ezért kell változtatni, javítani, amihez természetesen továbbra is az illetékes szervek és intézmények összefogására van szükség.

2007. november 16. Beruházások a romániai régiókban címmel tartottak egynapos szakmai konferenciát, egy bemutató-sorozat első állomásaként. – Büszkék kell legyünk, hogy a Központi Fejlesztési Régió hat megyéje közül Hargita megye adhat otthont ennek az eseménynek – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, aki gazdasági szempontból Hargita megyét nemcsak a régió, hanem az ország egyik legszegényebb megyéjeként említette, állítását később Bunta Levente tanácselnök is megerősítette. Borbély ugyanakkor elmondta, a Regionális Operatív Program tekintetében a megye igencsak jól áll.

2007. november 19. Hargita megyén fog áthaladni a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő autópálya – jelentette be Bunta Levente, Hargita megye Tanácsának elnöke. Mint mondta, a romániai autópályák és országutak országos társaságának műszaki és gazdasági tanácsa elemzések nyomán elfogadta a Hargita megye által tett javaslatot. Ez az autópálya egy új fejlődési lehetőség Hargita megye számára, nagy hatással lesz a megye gazdasági és turisztikai fejlődésére. A most befektetett egy euró haszna pár éven belül a többszörösére nő.

(Befejezése következik)

Székelykeresztúr

Cãlin Popescu Tãriceanu miniszterelnök együttműködést ajánl az olasz hatóságoknak a románok által elkövetett olaszországi bűncselekmények visszaszorítására, illetve a tisztességes román munkavállalók becsületének védelmére.

Bukarest azért akar sürgősen tenni valamit az ügyben, mert Olaszországban az utóbbi időben rossz hírük van a román bevándorlóknak. Az olasz közvéleményt felháborította néhány bűncselekmény, amelyet román állampolgárok követtek el.

Csakhogy Romániában úgy látják: Olaszország túlzott szigorral, már-már idegengyűlöletből fakadó korlátozásokkal akarja útját állni általában a bevándorlók bűntetteinek. Rómában már jelezték: a határon ismét bevezetnék az ellenőrzést a Schengen-övezetből érkezők számára.

Tãriceanu attól tart, hogy ezek a rendeletek azokat a románokat is sújtják majd, akik becsületesen, a munkavállalói szabályok betartásával végzik dolgukat olasz földön. Az általánossá váló románellenes hangulatot Bukarestben igazságtalannak tartják, hangsúlyozva: tarthatatlan állapot, hogy román munkavállalók egymás között is féljenek anyanyelvükön megszólalni az olasz városokban.

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszternek a napokban megjelent rendelete szabályozza az állattartó gazdáknak szánt – a 2008. évre érvényes – közvetlen nemzeti kiegészítő támogatások odaítélésének módját. A támogatások a szarvasmarha-, juh- és kecsketartó gazdákat érintik. Újdonságnak számít, hogy idéntől a szarvasmarhák utáni támogatás a referenciaévnek számító 2007. évi támogatás alapján fizetődik – tájékoztatta szerkesztőségünket Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának ügyvezető igazgatója.

A rendelet értelmében a 2007. év referenciaévnek számít, így elsősorban azt a 8438 szarvasmarhatartó gazdát érinti a közvetlen nemzeti kiegészítő támogatás, akik a tavalyi év folyamán már részesültek a farmtámogatásból, arra az állatállományra vonatkoztatva, amelyre a tavaly támogatást kaptak (43 902 szarvasmarha). Ők az idén is jogosultak a farmtámogatásra, függetlenül az állatállománytól, függetlenül attól, hogy növelték, vagy csökkentették a szarvasmarhák számát. Ehhez támogatási kérelmet kell kitölteniük, amelyhez csatolniuk kell a személyi igazolvány másolatát/cégbejegyzési dokumentumot és egy saját felelősségre aláírt nyilatkozatot, hogy nincsenek tartozásaik az állami és a helyi költségvetések felé, és a mezőgazdasági üzem szerepel az országos farmjegyzékben (Registrul Na_ional al Exploatã_ilor – RNE).

A miniszteri rendelet kitér azokra az esetekre is, amikor a mezőgazdasági farmot 2007. február 1. – 2008. január 31. között létesítették. Ezekben az esetekben a szarvasmarhák után megítélt farmtámogatás azokat a gazdákat érinti, akik egyszerre teljesítik a következő feltételeket: a kérelemben megjelölt minimum 3 állat legalább 6 hónapos volt a farm bejegyzésének pillanatában, a farm szerepel az országos farmjegyzékben, és nincsenek tartozásai az állami és a helyi költségvetések felé (erre vonatkozóan egy saját felelősségre aláírt nyilatkozatot is kell mellékelni). Ebben az esetben lényeges, hogy a támogatás csak azokat az állatokat érintheti, amelyek a tavaly nem részesültek támogatásban. Erre vonatkozóan a kérelmezőnek egy nyilatkozatot kell csatolni a kérelemhez, amely szerint azok az állatok nem voltak támogathatóak a tavalyi évben. A 2007. február 1-je után bejegyzett mezőgazdasági üzemekre vonatkozó kérelmek esetében a személyazonossági kártya/cégbejegyzési bizonylat másolatán kívül szükséges az F1 típusnyomtatvány másolatát, illetve a kérelemben megjelölt állatok törzskönyvét is mellékelni.

Az állatlétszám szerinti támogatás azokat az anyajuh- és anyakecsketartó gazdákat érinti, akik 2008. március 31-én legalább 50, illetve 25 legalább 1 éves nyilvántartott anyaállattal rendelkeztek. A kérelmezőnek a kérelem letételének pillanatában nem lehetnek tartozásai az állami és a helyi költségvetések felé, ugyanakkor vállalnia kell, hogy a 2008. június 16. – szeptember 14. között zajló helyszíni ellenőrzések alatt az állatok a kérelemben megjelölt helyszínen megtalálhatóak lesznek. Ebben az esetben a kérelemhez csatolni kell a személyazonossági kártya/cégbejegyzési bizonylat másolatán kívül egy nyilatkozatot, hogy a kérelmezőnek nincsenek tartozásai az állami és a helyi költségvetés felé.

A kérelmeket a gazdáknak személyesen kell benyújtaniuk a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Megyei Központjához 2008. június 15-ig. Az anyajuh- és anyakecsketartó gazdák a jogszerűen létrehozott egyesületen keresztül is benyújthatják kérelmeiket.

Azért, hogy a kérelmek kitöltése gördülékenyen történjen, azon szarvasmarhatartó gazdák részére, akik tavaly támogatásban részesültek, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának munkatársai eljuttatják az előnyomtatott kérelmeket az illető polgármesteri hivatalokhoz. Ezekhez az előnyomtatott és aláírt kérelmekhez kell csatolni a szükséges másolatokat, amiket így együtt kell eljuttatni a Kifizetési Ügynökség Megyei Központjához – zárja tájékoztatóját Kerekes Melinda. (HN–információ)

Folyamatosan emelkedik a kínai földrengés halálos áldozatainak hivatalos száma, amely tegnap estére egyedül Szecsuán (Sichuan) tartományban elérte a 12 ezret, s van olyan forrás is, amely szerint 60 ezren nem jelentkeztek még a hatóságoknál, azaz eltűntnek számítanak.

Egy pillanatot sem lehet elvesztegetni – jelentette ki a katasztrófa sújtotta területet meglátogató Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök Tucsiangjen (Dujiangyan) városban, ahol 900 fiatalt temetett maga alá egy iskolaépület. Ahogy a holttesteket kiemelték és elszállították, a hozzátartozók gyertyákat és petárdákat gyújtottak meg, hogy elkergessék a rossz szellemeket.

Túlélőket lehet találni minden percben – állította a polgári ügyek minisztériumának mentési osztálya élén álló Vang Csen-jao (Wang Zhenyao) Pekingben, de az Új Kína hírügynökség tegnap délután összesen 58 kimentett élőről tudott megerősített hírt adni az egész térségben.

A földrengés központja a Tibeti-fennsík keleti szegélyénél található Vencsuan (Wenchuan) járás. A magas hegyekkel körülölelt – a tengerszint felett átlagosan 1326 méter magasan fekvő – vidéken több mint 110 ezer ember élt. A külvilágtól elzárt terület a fehér pandák egyik menedéke.

A járásban még nem tudták összeszámolni az áldozatokat, mert az első segélyalakulatok éppen csak megérkeztek. Ők úgy találták, hogy az egyik érintett város, Jinhsziu (Yinxiu) 9 ezer lakosából 2300 maradhatott életben.

A kormányfő a legelső feladatok közé jelölte ki az utak megtisztítását a leomlott földtől és szikláktól, már csak azért is, mert a hegyek között a viharos idő akadályozza a légi közlekedést. A katonai hatóságok egy ejtőernyős alakulatot küldtek a helyszínre, de a rossz idő miatt nem tudták bevetni őket, az akciót le kellett fújni. Összesen mintegy 50 ezer katonát mozgósítottak a mentésre.

A Vencsuannal közvetlen szomszédos Mianjang kisvárosban az Új Kína 3629 halottról és 18 645 eltemetett személyről adott hírt, Szecsuán tartomány alkormányzója viszont 7395 halottról tudott. Miancsuban (Mianzhu) kétezer halottról és 4800 élve eltemetett emberről beszélnek. Az epicentrumtól száz kilométerre fekvő Csengtu (Chengdu) tartományi központban 959, a közeli Töjangban (Deyang) 2648, Sifangban (Shifang) mintegy 500 halottról adtak hírt, de vannak áldozatok a szomszédos tartományokban is (Kanszu /Gansu/: 213, Sanhszi /Shanxi/: 85, Jünnan /Yunnan/ egy, és nyolc Csungcsing /Chongqing/ nagyvárosban). Az alkormányzó szerint összesen 3,46 millió lakószoba semmisült vagy rongálódott meg.

Huszonnyolcadik alkalommal rendezi meg a Mindannyiunk egészségére elnevezésű nyári maratoni futóversenyt Csíkszeredában a Hargita Megyei Sportigazgatóság a megyei Szabadidős Sportegyesülettel közösen.

A szervezők hat kilométeres útszakaszt jelöltek ki a megyeszékhelyen a hagyományos nyári maratonnak, az indulás és az érkezés a Vákár Lajos Műjégpálya belső udvarán lesz.

A versenyre benevezni a héten a sportigazgatóság Hősök utca 7. szám alatt található székhelyén lehet 9 és 15 óra között, valamint a verseny napján, szombaton 9 és 9.45 óra között. A futóverseny rajtja 10 órakor lesz. A maratonnal kapcsolatosan hétköznapokon a 0266–371772-es telefonszámon lehet érdeklődni.

A szervezők a nyílt verseny női és férfi győztesei mellett a korcsoportok első három helyezettjeit (női és férfi), valamint a maratonon részt vevő legnépesebb családot, a legtávolabbról érkező versenyzőt, a legfiatalabb, valamint a legöregebb női és férfi versenyzőt is díjazzák.

A korcsoportok: 10 évesek és fiatalabbak, 11–12 évesek, 13–14 évesek, 15–16 évesek, 17–20 évesek, 21–30 évesek, 31–40 évesek, 41–50 évesek, 51–60 évesek, 61–65 évesek, 66 évesek és idősebbek.

A futóverseny rajtja a Vákár Lajos Műjégpálya belső udvarán lesz, a versenyzők ezt követően a Jégpálya utcán haladnak, majd a Brassói útra kanyarodnak és egészen a Nagy Imre utca és a Brassói út kereszteződéséig szaladnak, az üzemanyagtöltő állomásnál visszafordulnak, és a Brassói út – Jégpálya utca érintésével a műjégpálya udvarára érkeznek.

Öt megyéből összesen hetven sportoló vett részt az elmúlt hét végén a Iasi-ban rendezett tájékozódási versenyen. A Csíkszeredai Kárpátok SE sportolói a csapatversenyben az első helyen végeztek. A moldvai város környékén rendezett versenyen Bákó, Vaslui, Botosani, Iasi és Hargita megyei sportolók vettek részt.

A Kárpátok SE versenyzőinek eredményei: 10 évesek: lányok: Sârbu Smaranda 2. hely, Negru Ioana 3. hely; fiúk: Tânjealã Robert 2. hely. 12 évesek: lányok: Sebestin Claudia 1. hely, Posti Ancu_a 3. hely; fiúk: Bârsan Cosmin 2. hely, Jufa Victor 3. hely. 14 évesek: fiúk: Erősdi Zakariás 3. hely. 16 évesek: fiúk: Spãtariu Vasile 2. hely.

Szintén az elmúlt hétvégén Prahova megyében tartották az országos félmaratoni tájékozódási bajnokság döntőjét, ahol a 20 évesek kategóriájában a fiúknál Suciu Simion a második, a nőknél Cicel Ancu_a a negyedik helyen ért célba.

A Tusnad Cycling Team részt vett a május 8. és 11. között rendezett görögországi Halkidiki körversenyen. A csapat tagjai: Végh Hunor, Simon Stritof, Serbán Albert, Csicsaki Tamás és Novák Károly Eduárd. A körverseny első szakaszát Nea Moudania és Polygiros között tartották (149,5 km), a csíki csapatból a legjobb helyen, a 36-on Csicsaki Tamás, Novák Ede a 46., Serbán Albert pedig a 72. helyen ért célba, Stritof és Végh a megadott időt túlhaladva ugyan, de teljesítették a szakaszt. A második versenynap a Nea Katerini és Ouranoupoli közötti 166,2-km-es szakaszon Novák a 23. helyen végzett, és az összetettben a 36. helyre került, Csicsaki és Serbán a 62., illetve 63 helyen futottak be. A harmadik, Ouraoupoli és Nea Marmaras közötti, 130 km-es szakaszon Serbán a 34., Novák pedig a 36. helyen ért célba, Ede az összetettben már a 26. helyen volt. A negyedik, Porto Caras közelében megrendezett 160 km-es szakaszon több mint 2500 méteres szintkülönbséggel kellett megküzdeniük a kerekezőknek. Novák a 26 helyen végzett, így összetettben a 25. lett, és ezzel az eredménnyel a román kerékpársport utolsó tíz évének legjobb nemzetközi eredményét érte el.

A csapat ezúttal köszöni Beregméri Csongor és Mihai Patrichi szakmai segítségét, akik hozzásegítették a csíki sportoló

Az elmúlt hét végén Nagybányán egy nagyon erős nemzetközi versenyen vettek részt a Csíkszeredai Iskolás Sportklub és a Csíkszeredai Sportklub dzsúdókái. Az Észak-kupán Romániából, Magyarországról, Csehországból, Bulgáriából és Oroszországból több száz sportoló vett részt, a versenyen Csíkszereda csapata, az ISK és a Sportklub közösen a 4. helyezést érte el.

A megyebeli sportolók eredményei (zárójelben a súlycsoport és a klub): 1998/99-ben születettek: Bajkó Zoltán 2. hely (25 kg, ISK Ditró), Szőcs Álmos 2. hely (34 kg, Csíkszeredai ISK), Flinta Attila 5. hely (38 kg, ISK Ditró); 1996/97-ben születettek: Hönics Adolf 3. hely (50 kg, ISK Ditró), Bíró Ádám 2 hely (50 kg, Csíkszeredai ISK), Simó Renáta 2. hely, Márton Andrea 3. hely (mindketten 32 kg), Finta Viktória 3. hely (52 kg), Elekes Magdolna 3. hely (+52 kg, a lányok az ISK Szentegyháza sportolói); 1994/95-ben születettek: Nyitrai Dávid 5. hely (45 kg, Csíkszeredai ISK). Az Iskolás Sportklub dzsúdókáit Dániel Albert edző készítette fel és kísérte el a versenyre, a csapatot anyagilag az ImBildCo és a szülők támogatták.

A felnőtteknél a 90 kg-os súlycsoportban Ábrahám Előd, és a 78 kg-os súlycsoportban Gercuj Adél az első helyen végzett, a 81 kg-osok között Cseke Szilárd a második, a 73 kg-os súlycsoportban Papp Róbert Flórián a 3., a 66 kg-osok között Sinka Szabolcs az 5. helyen zárt, ők mind a Csíkszeredai Sportklub versenyzői. A csapat kiszállását a Sputnik Star támogatta.

Ma este Manchesterben rendezik az UEFA-kupa döntőjét. A 21.45 órakor kezdődő Zenit Szentpétervár – Glasgow Rangers találkozót a PRO TV élőben közvetíti.

A negyeddöntőkkel folytatódnak ma a Kanadában zajló jégkorong-világbajnokság küzdelmei. A középdöntők utolsó eredményei: E-csoport: Svájc – Oroszország 3–5, Fehéroroszország – Dánia 2–3 (hosszabbítás után). F-csoport: USA – Norvégia 9–1, Kanada – Finnország 6–3, Lettország – Németország 3–5. A negyeddöntők mai műsora: Csehország – Svédország (Sport 1, 20 óra), Norvégia – Kanada (Sport 1, 22.30), Oroszország – Svájc (0.15), USA – Finnország (1.15).

Tornyok Európája (18.)

Említettem már, hogy Bécs utcáin, aluljáróiban sok a keleti büfé, török, balkáni ételeket – többek között a „mi" miccsünkre emlékeztető csevapcsicsát – bécsiesnek ható kolbászt kínálnak, többnyire olívaszínű árusok.

A nagy városnézésben, természetesen – székelyföldiesen szólva: megehültünk, s valami harapnivaló után néztünk. Az első meglepetés akkor ért, mikor kiderült, hogy az olcsón vásárolt, eléggé sápadt színű kifli ehetetlen. Később tudtuk meg, immár elolvasva a használati utasítást, hogy ezt a fajta fehérárut otthon meg kell sütni. Tehát száraz csirizzel próbáltuk csillapítani éhségünket mucsaiságunkban. Még csak az hiányzott, hogy a gömbfagyit és a vattacukrot bicskával szeljük – s akkor messziről látszott volna, hogy honnan jöttünk. Nem mintha érdekelt volna valakit...

Na szóval: nem igazán fűlött a fogunk a török ételekhez, azt inkább majd török földön kóstolnánk meg, itt inkább a Grinzingben kellene falni valami helyi különlegességet, ha az embernek engedné az ideje meg a zsebe. Így nem maradt más hátra, mint keresni valami „globálisabb" kaját. Végső elkeseredésünkben az Opera előtti aluljáróba menekítettük korgó gyomrunkat, elhaladtunk a Strauss-zenét játszó, falain az opera páholyaival, karzataival díszített közvécé előtt, majd egy vietnámi büfébe botlunk. Világváros, világkaja, jöhet – gondoltuk. Aztán hamar meggondoltam magam, végignézve a pultokon, tárlókon: jobban szeretem, ha a vacsorám nem él. Maradtunk a pizza mellett, amit egymás között törökül beszélő fiúk szolgáltak fel.

Gyomrunk korgása immár nem harsogta túl a zenélő budit. Később tudtam meg erről az illemhelyről, hogy bizonyos utazási irodák felvették kínálatukba, a szépművészeti múzeummal, a Burggal és a Praterrel egy csomagban kínálták a „kifinomult ízlésű" turistáknak. Szájat formázó piszoárjai messze földön híresek voltak, azonban a tulajdonos, a kipattant botrány hatására, interneten áruba bocsátotta a porcelán „műremekeket".

Bécs aluljáróinak és szubkultúrájának mélyéből feltörve az opera látványa tárul elénk. Lenyűgöző. A város magyar nyelven is olvasható honlapja szerint „a Bécsi Állami Operaház a világ élvonalába tartozik – a legmagasabb szintű műélvezetet nyújtja". Az említett forrás szerint „a köztiszteletnek örvendő ház igazgatói székében is mindig jelentős személyiségek foglaltak helyet: Gustav Mahler (1897–1907), Richard Strauss (1919–1924), Herbert von Karajan (1956–1964) és Claudio Abbado (1986–1991)". Tegyük hozzá, hogy jelenleg a temesvári születésű Ioan Holender a neves intézmény igazgatója, megbízatása 2010-ben jár le. Az operaház honlapján elérhető életrajza szerint Holender ezerkilencszázharmincötben született Temesváron, műegyetemi tanulmányait ott is kezdte meg, ötvenhatos fellépése miatt azonban kénytelen volt elhagyni az országot. Bécsben telepedett le, ott is fejezte be – immár zenei – tanulmányait. Az intézmény nyitottságát jelzi, hogy a zenei igazgató a japán szülőktől Kínában született Seiji Ozawa, balettigazgatója pedig a budapesti születésű ifj. Harangozó Gyula.

Visszatérve az impozáns épületre: ezernyolcszázhatvanhárom és hatvankilenc között építették francia neoreneszánsz stílusban a körút – Ring – többi épületével egyidőben. Az egykori császári és királyi udvari operaszínház tervezői August Sicard von Sicardsburg és Eduard van der Nüll voltak. Az útikönyvek szerint Ferenc József császár a nyitóelőadáson megkritizálta az épület homlokzatát, és van der Nüll annyira szívére vette a kritikát, hogy öngyilkos lett.

A második világháborúban súlyosan megrongálódott az épület. Felújítását tíz évvel később, ezerkilencszázötvenötben fejezték be: az épület külsejét restaurálták, belsejét azonban a kor modern technikájával szerelték fel. Újraavatásán adták elő Beethoven Fidelio című operáját.

A régi korok hangulatát idézi fel az évente tartott bécsi operabál. Ilyenkor a nézőteret táncparketté alakítják, s állítólag ez az egyetlen hely, ahol balról nyitják a keringőt – bármit is jelentsen ez.

S ha már zenéről esett szó, hadd említsük meg Salzburg híres szülöttje, Wolfgang Amadeus Mozartnak a Hofburg parkjában álló szobrát, a Bécset felkereső turisták egyik kedvenc fényképezkedő helyét: jól mutat a fehér talapzat a zöld fűben piros virágokból kirajzolódó violinkulccsal. Echte hungarische fíling...

Esti fényben járjuk tovább a várost, újból megcsodáljuk a Burg – az immár díszkivilágításban ragyogó – épületeit, pazar átjáróit, megnyugtató félhomályt rejtő templomait. A belvárosban elevenek a teraszok, a pazar bonbonboltok, a Bécsre jellemző tortakölteményeket kínáló cukrászdák, nagy a nyüzsgés mindenhol. A nálunkfelé is ismert osztrák multik székházairól visszaköszönnek a már jól ismert logók, s az esti fényben tündököl a gazdag aranyozású Szentháromság-szobor, amelyet az ezerhatszázas évek végi pestisjárvány bécsi áldozatainak emlékére emeltek.

Újból körbejárjuk az Albertina képtárat, a város, s talán a térség egyik leghíresebb műgyűjteményének otthont adó épületet. Azt már az útikönyvekből tudjuk, hogy az épületet, a meglehetősen szokatlan homlokzatú palotát Mária Terézia császárnő ajándékozta vejének, Albert hercegnek. Nemeslelkűnek tűnő gesztusa némi önzést is rejtett: így akarta elérni, hogy a szülőföldjére, Szászországba hazatelepedni akaró vő, császári és királyi feleségével együtt a városban maradjon. Albert aztán képeket gyűjtött, s gyűjteménye alapozta meg a világhírű Albertina képtárat.

Jut eszembe, Bécsben található egy másik világhírű műgyűjtemény is: Európa leggazdagabb uralkodója, Lichtenstein hercege, II. János Ádám palotájában látogatható a világ legteljesebb és legértékesebbnek mondott műgyűjteménye. A palotát amúgy a korábban már többször említett Fischer von Erlach hajdani sztárépítész tervezte. A múlt részben szóltunk Bécs és a csehek viszonyáról. Nos, a lichtensteini uralkodó felesége Prágában született Kinsky von Wchinitz und Tettau gróf lányaként. A Lichtenstein hercegi család birtokainak jelentős része a mai Csehország és Szlovákia, illetve Lengyelország területén volt, s kárpótlást nemigen kaptak a kommunizmus hajnalán elkobzott javakért. Hacsak nem tekinti a herceg kárpótlásnak a kommunizmus elől menekvő cseh feleséget...

Évekkel ezelőtt a ma Burgenlandnak nevezett őrségben volt szerencsém találkozni egy Habsburg-unokával, Paul Waldbott von Bassenheim báróval, aki úgy mutatkozott be: Pali bácsi vagyok. Édesanyja Habsburg-Lotharingiai hercegnő volt, édesapja magyar földbirtokos. Ő magyarnak tartotta magát, s büszke is volt magyarságára. Féltoronnyi kastélyát – ahol felkerestük bécsi barátainkkal – anyai nagybátyjától, Albrecht hercegtől örökölte. Érdekes módon a tizenkilencezer hektár szántóföld, a hatszáz hektár erdő és az ötvenöt hektár szőlő a történelem fintora nyomán maradt Habsburg kézen: az első világháború után államosították a Habsburg-vagyont, az őrvidék azonban Magyarország része volt, később csatolták Ausztriához. Így megúszta az osztrák kisajátítást és megúszta a későbbi, a második világháborút követő magyarországi államosítást is. Mindezek ismeretében talán nem közhely azt állítani, hogy huzatos egy térség ez a Közép-Európa. S az sem közhely, hogy a Monarchia nagy amalgámja köszön vissza az Európai Unió amalgámjában. Csak éppen nyugatabbra tolódtak a határok...

Visszatérve Bécsbe: megtapasztaljuk a szűk utcák esti forgatagát, a tágas Ring esti autósforgalmát, majd a Mariahilferstrasse esti zsibvásári hangulatát. A vasútállomáshoz közeledve egyre gyakrabban hallani halk magyar és harsogó román szót. Napijegyünk lejárt, így gyalogosan vonszoljuk magunkat végig az utcán, a nap emlékeit azonban sem a dagadt boka, sem a sajgó talp nem tudja feledtetni.

A kelet felé igyekvő vonaton a román szó a domináns. S bár a vonat még Bécsben áll, a fülke hangulata teljes mértékben hazai.

(Folytatjuk)

Sarány István

Szemináriumunk minden évben elzarándokol a magyar határokon kívülre szorult magyar testvérekhez, évente más-más országba. Idén Erdélybe látogattunk, hogy az ottani testvéreket megerősítsük, átértékeljük a magyarságról alkotott gondolatainkat, és mi is lelkiekben gazdagodjunk.

Május 3-án, zarándoklatunkból négy napot magunk mögött tudva, érkeztünk meg Csíkszeredába, ahol a Központi Papnevelő Intézet 28 fős zarándokcsoportja a Szent Kereszt- és a Szent Ágoston-plébániák áldozatos hívei között elosztva családokhoz mentünk. Nagyon vártuk ezt a pillanatot, hiszen mindenhol nagy örömet jelent a találkozás olyanokkal, akik nyitottsággal vannak irántunk, magyar fiatalok, kispapok iránt. A családok házaihoz érve mindannyiunkat meleg vacsora és kedves barátok vártak. A vacsorát még kellemesebbé tette a poharazgatás és a beszélgetés, ismerkedés. Beszámoltunk életünkről, hétköznapjainkról, erdélyi élményeinkről. Felhőtlen baráti beszélgetések voltak, s ez köszönhető Önöknek, minket fogadó családoknak.

Vasárnap a reggeli után a vendéglátók, mi és a plébániához tartozó hívek szentmisén vettünk részt. Hatalmas élmény volt látni, hogy nem hiába épül az a csodálatos új templom, hisz a jelenlegi már-már kicsinek bizonyul. Felemelő volt hallani, hogy a hívek lélekből, szívből énekeltek. Láttuk, hogy az édesanyákat itt is nagy szeretet és hála veszi körül gyermekeik részéről, tiszteletet kapnak a hívektől. A spirituális atya kiemelte rövid beszédében: Márton Áron is hangsúlyozta, az édesanyákon múlik a határon túli magyarság sorsa, jövője. Öröm volt nekem az is, hogy népviseletben láttam a fiatalokat, amint édesanyjukat verssel köszöntötték. A plébános úr prédikációja nagyon szíven érintett, hiszen segített abban, hogy még inkább hálával gondoljak édesanyámra, akit hónapok óta nem láttam, hiszen a szemináriumból nem túl gyakran járhatunk haza.

Szentmise után visszamentünk a családokhoz, folytathattuk a beszélgetést.

Elérkezett a búcsúzás időpontja. Kicsit megkésve indultunk tovább, de úgy gondolom, ez senkinek sem vált kárára. Az utolsó szavak és mosolyok, remélem, hosszú ideig megmaradnak bennem. Ezer köszönet mindenért, amit kaptunk. Isten fizesse!

Molnár János,
Budapest

Aztán bejöttek az oroszok! Elnéztük, mivel vendégszerető népek vagyunk, csak ne hozták volna a nyakunkra azt az átkozott kommunizmust, aminek ’89-ig ittuk a levét.

Még abból az időből maradt ránk hagyatékul a bérrendszer, hogy a rosszseb... stb. Jól emlékszem, amikor megalakult az első munkáspárt, amely azt a határozatot hozta, hogy „aki nem dolgozik, ne is egyen". Akkor alakultak meg az első gyári étkezdék, a munkások élelemmel való ellátása a gyárak keretén belül, és beindult a jegy- meg a pontrendszer, kimondottan a dolgozók részére. A béreket pedig egy személyre szabták úgy, hogy egy fizetésből csak egy ember tudott megélni szűkösen. Azt is ígérték az elején, hogy a gyerekeket majd átveszi és eltartja az állam, de az is csak átverés volt, mint megannyi ígéret. Ezért kellett mind a nőknek, mind a férjeknek dolgozniuk, hogy családjukat el tudják tartani, nem számítva a sorbaállást élelemért, a házimunkát, és pihenni is kellett a másnapi újrakezdéshez. A gyerekeket úgymond az utca nevelte, kivéve a falvakat, ahol a gyermekek is részt vettek a munkában, hogy tanuljanak meg gazdálkodni.

Kérdem én: a ’89-es bukfenc után kinek, kiknek volt pénze az újrakezdéshez? A volt pártaktivistáknak, a szekusoknak, a rendőröknek (akik saját zsebükre bírságoltak), na meg az ügyvédeknek, stb. Akkor, ha rajtam múlott volna, elsősorban visszaállítottam volna a háború előtti kapitalista bérezési rendszert, s csak azután léptem volna tovább, mert tudtommal akkor az országnak nem volt adóssága.

Kudelász Ottó
nyugdíjas iparművész, Tölgyes

Replika Kercsó Alpárnak, a HARGITA NÉPÉben 2007. február 27-én „Szeret, nem szeret" címmel megjelent írásához.

Eszemben sincs, nem is érzek hivatást hozzá, hogy írását elemezzem, értékeljem, de az alábbi szövegével – legalábbis általánosítva – nem értek egyet. Engedtessék meg nekem, hogy ezzel kapcsolatos tapasztalataimat ezúton közzétegyem.

Az általam kifogásolt szöveg így hangzik: „mikor 1940-ben újra magyar hatalmi bakancsok masíroztak régi, magyar városok kockakövén, a felhőtlen és felemelő ünneplést nemsokára beárnyékolta az anyaországból ezen településekre vezényelt hivatalnokok, tanítók sokszor megmagyarázhatatlan és indokolatlan gőgje. Az ott élő nemzettársakkal szemben is."

Érveléseimet a saját átélt tapasztalataimra építem fel.

1. Észak-Erdély visszacsatolása után, az akkor 42 évi szolgálatával nyugállományba vonult Hodgyai Géza kántortanítónk helyét az alsó tagozaton (I–IV. oszt) az akkori református lelkész felesége, Simon Judit okleveles tanítónő foglalta el. A felső tagozatra (V–VIII. oszt) a miskolci származású Kenyeres Zsófia tanítónőt helyezték, az addigi román tanító Ghiurgiulescu helyébe, akit már 1939 végén katonai szolgálatra el is hívtak.

Állítom, hogy az új, anyaországból jött fiatal tanítónő nemcsak végtelenül kedves, megnyerő és szívélyes volt a tanulókhoz, a szülőkhöz, a lakossághoz, de sugárzott arcáról, egész lényéből az emberszeretet, a székely nép iránti érdeklődése, vonzódása, ragaszkodása. Mi több, a két év alatt, míg ott tanított, négyünket, akik jó tanulásunkkal magunkra vontuk a figyelmét, kiszemelt és rábeszélt a továbbtanulásra. Megértette velünk és szüleinkkel, hogy a VI., avagy VII. osztályok elvégzése után ne otthon töltsünk el még egy évet, az akkor bevezetett és kötelezővé tett VIII. osztályban, hanem ő a tanév végén még ott marad 3 hetet, és felkészít minket a felvételire a Polgári Iskolába. (1942 augusztusában és októberében magánúton való tanulással ez sikerült is.) Szüleinket is meggyőzte e nemes terv ésszerűségéről. Hogy e szív-lélek pedagógus mennyire szívébe zárt minket, székely ifjakat, igazolja az a tény, hogy amikor özvegy édesapám arra hivatkozott, hogy anyagilag nem bírja meg a taníttatásomat, ő határozott ajánlatot tett, és kérte édesapámat, hogy engem adjon neki örökbe, s ő a miskolci szőlősének a jövedelmét rám fordítja, hogy értelmiségit nevelhessen belőlem. Áldásos mellém állásának köszönhetem ilyen irányú elindulásomat, s azt, hogy 1949 nyarára tanítói képesítést nyertem édesapám és mindannyiunk örömére.

2. A bécsi döntés szülőfalum, Kányád mellett húzta meg az országhatárt. Így falunkban határvadászőrs létesült 24-28 anyaországi katonával, Vitéz Kónya Vidor őrmester, majd zászlós parancsnokságával. Állítom, hogy parancsnokukkal egyetemben az anyaországi katonák két éven át, amíg fel nem váltották őket a frissen kiképzett székely fiúk, nagyon emberségesek, barátságosak, kedvesek voltak, kedveltek minket, székely magyarokat.

Vitéz Kónya nekünk leventéknek is parancsnokunk volt. A leventekiképzések idején katonás, szigorú, de emberséges volt. Minket havonta kétszer 24 órás szolgálatra is beosztottak a határszélen lévő őrházakhoz mint hírvivő leventéket. Sokszor a kiképzésünk is együtt zajlott a katonákéval. Mind a kiképzésen, mind a szolgálatokban katonai szigor, rend, fegyelem volt, de lekezelés, lenézés, megalázás nem. Sőt, a parancsnok felesége annak dacára, hogy négy apró gyerek édesanyja volt, annyira beilleszkedett a lakosság körébe, hogy önként kezdte szervezni az ifjúság kulturális nevelését. Minden karácsonyra háromfelvonásos népszínművet tanított be, s a többszöri előadásokkal szórakoztatva nevelték a lakosságot is. Férjével annyira megszerettették magukat, hogy 1944 szeptemberében, amikor a férjét a frontra vezényelték, s el kellett hagyniuk a falut, a lakosság mint egy temetésre gyűlt össze az őrs és lakásuk előtt, s mindenki sírt. Lányaink virágkoszorút helyeztek Vitéz Kónya nyakába, s virággal hintették be az utat a falu végéig, ahol haladniuk kellett. A község bírója búcsúbeszédébe foglalta a parancsnok emberségét, példamutatását s népünk iránti szeretetét.

3. Testvérbátyám 1942 tavaszától Újpesten a Magyar Királyi Folyamerők tisztképző iskolájában katonáskodott.

Erdélyből csak ketten voltak, a többi évfolyam- és iskolatársak anyaországiak voltak. Egyikük sem panaszkodott soha, hogy őket lenézték, lekezelték, megalázták volna azért, mert erdélyiek, székelyek voltak.

A Levente Újság hirdetése nyomán én 1944. augusztus 16–18-án Budapesten felvételiztem a Magyar Királyi Híradó Műszerész Iskolába. A 38-ból én egyedül voltam Erdélyből. Főhadnagytól felfelé volt a rangjuk a vizsgáztató tiszteknek. Sem részükről, sem a sorstársaim részéről nem tapasztaltam megbántó, sértő megnyilvánulásokat. Sőt, mintha csodálkozva örültek volna annak, hogy Erdélyből is van egy székely magyar felvételiző.

A fenti érveléseim, tapasztalataim azt hiszem, eléggé érzékeltetik, hogy Kercsó Alpár megfogalmazása nem általánosítható, sőt sértő azok számára, akikre állítása nem vonatkoztatható.

Ez nem állítható sajnos a háború utáni Rákosi- és Kádár-rendszer neveltjeiről, hisz az ekkor felnőtt korosztályok még csak nem is tudnak rólunk. Nem tudják, hogy Erdélyben magyarok, székelyek is élnek, és hogy magyarul beszélünk. Személyes, szomorú élményem 1982-ből, amikor Budapesten sok esetben ránk kérdeztek: „s tudtok magyarul?". Jelenleg is a vendégmunkásként kint tartózkodó fiainkat, lányainkat vagy éppen kitelepedetteinket románoknak, oláhoknak titulálják – bántóan! Mennyivel jobban esne, s hangzana, ha netán így neveznének minket: erdélyi magyarjaink!

Jakab Ferenc
nyugalmazott tanító, Farkaslaka

Bãsescu elnök úr a minap megerősítette, hogy jogtalannak találja Koszovó függetlenségének egyoldalú kinyilvánítását. Hát akkor nézzük: adott egy más nemzet ősi földjére beszivárgó idegen kisebbség, őt hátulról támogató anyaország, az önrendelkezési jog önkényes, egyoldalú értelmezése, a nyugati államok lelkes bólogatása, itt-ott népirtásokkal tarkítva. Így a közelgő trianoni évforduló lázában döbbentem rá, te jó ég, Elnök úr, Önnek igaza van!

Csibi Barna, Csíkszereda

György Mária Gyergyószentmiklósról sajnálatát fejezi ki, hogy az RMDSZ a mostani választások alkalmával megszünteti a „vetésforgót", amikor lehetősége lett volna a gyergyószéki tagságnak a megyei tanácselnöki tisztség elnyerésére. Tankó András Gyimesfelsőlokról azt panaszolja, hogy a polgármesteri beszámolóról ki akarták utasítani, majd amikor ragaszkodott ahhoz, hogy részt vegyen, nem engedték, hogy kérdéseket tegyen fel. Sértve érzi magát, és azt kérdezi, mi az oka, hogy így viselkednek a választókkal szemben. Kedves Béla Gyimesközéplokról észrevételezi, hogy április 17-i lapszámunkban elkereszteltük a falut. A keresztapai bárányt nem tudjuk küldeni, ám a középlokiak és olvasóink elnézését kérjük a bakiért. Vitos Antal Csekefalváról a Keresztény élet cikkét küldte el számunkra, amelyben Balpataki Béla girincsi plébános tisztázza azokat a ferdítéseket, amelyek Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényében az egyház tekintélyét rombolják.

Az elmúlt hét folyamán közszájon forgott, hogy gazdát cserél Gyergyószentmiklós egyik helyi televíziója. A vásárló neve is elhangzott, Verestóy Attila szenátor sógorát, Ferenczy Károlyt jelölve meg új tulajdonosként. A Gyergyó Televíziót fenntartó Tig-Rad System Kft. tulajdonosa, Bajkó Tibor tegnap közölte: valóban voltak tárgyalások a Gyergyó TV eladásáról, de üzletkötésre nem került sor.

A televíziónál tehát nincs tulajdonoscsere, és alaptalan az a hír is, hogy tévéb

Balázs Katalin

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) tizenhatodik alkalommal szervezi meg a Székelyudvarhelyi Diáknapokat. A rendezvénysorozat keretében kerül sor a diákpolgármester-választásra, illetve az azt megelőző kampányra, ugyanakkor előadások, vetélkedők, sportrendezvények és bulik színesítik a Diáknapok programját.

A rendezvény kedden a város középiskoláiban, szabad kampánnyal vette kezdetét, ma pedig a Márton Áron téren 14.30-tól folytatódik a jelöltek bemutatkozása. Ugyancsak ma, 18 órától, rajz – fotó – videó kiállításra és versenyre kerül sor a Siculus Ifjúsági Házban. Csütörtökön szervezik meg a kampánystábok vetélkedőjét, illetve a közös „Nagyon nagy fotó" elkészítésére várják a diákokat a Márton Áron téren, 19 órától pedig 48 órás bulimaraton veszi kezdetét az Alcatrazban. A pénteki nap is eseménydúsnak ígérkezik: 11 és 15 óra között lehet szavazni a jelöltekre, majd boxermaraton, focikupa, diákpolgármester-vetélkedő, illetve éjszakai vetélkedő színesíti a programot. Szombaton extrém sportok kavalkádjával folytatódik a rendezvénysorozat, 21 órától pedig a Heaven Street Seaven együttes koncertezik.

A XVI. Székelyudvarhelyi Diáknapok programja a vasárnap 10 órától rajtoló, Mozdulj velünk Székelyudvarhely elnevezésű tömegszaladással ér véget.

Szász Emese

Hargita Megye Tanácsa 1999-től kezdődően vesz részt az Eurodyssée elnevezésű csereprogramban, mely az Európai Régiók Gyülekezete égisze alatt, 18–30 év közötti fiatal gyakornokoknak nyújt lehetőséget szakmai tapasztalatcserére az európai partnerrégiókban. A program általános célkitűzése, hogy a fiatalok megismerjék a különböző európai régiókat, egymás kultúráját és életmódját. Az Eurodyssée program a résztvevők számára lehetőséget biztosít az idegennyelvtudás tökéletesítésére és szakmai tapasztalatok szerzésére, egy 3–7 hónapig tartó gyakorlat során.

Várják azoknak a Hargita megyei fiataloknak a jelentkezését, akik szeretnének szakmai tapasztalatot szerezni az európai partnerrégiókban, ugyanakkor olyan intézmények, kereskedelmi társaságok, civil szervezetek jelentkezését, amelyek fiatal gyakornokokat fogadnának külföldről, biztosítanák számukra a szállást és étkezést, vagy az ennek megfelelő pénzösszeget, amelyből a fiatal fizetni tudja ezen költségeit.

Jelentkezési szándékukat jelezzék, feltüntetve a kötelezettségek vállalását is, intézmények, kereskedelmi társaságok illetve civil szervezetek esetében. A partnerrégiók által folyamatosan meghirdetett ajánlatokra pedig várják a fiatalok jelentkezését a megadott e-mail címen.

Programfelelős: Mátéffy Mária – igazgatóhelyettes; Kapcsolattartó: Péterffy Ágnes – tanácsadó, tel.: 207734, fax: 207703, e-mail: pagi@cchr.ro

Bővebb információk a programról a www.eurodysse.net honlapon találhatók.

A színház csoda mottóval, diákoknak hirdeti meg legújabb Kulissza-programját a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A kezdeményezés célja a színház és a drámapedagógia eszközeivel feltárni a színház világát az érdeklődő diákok előtt. A résztvevők önkifejezést segítő és gazdagító technikákat ismerhetnek meg, ön- és társismereti, valamint csapatépítő játékokon vehetnek részt. A szervezők olyan fiatalkorúak jelentkezését várják, akik szeretnek játszani, és betöltötték a 13. életévüket.

A foglalkozásokon csak előzetes bejelentkezés után lehet részt venni, a társulat www.szinhaz.ro című weboldalán is közzétett részvételi szándéknyilatkozat kitöltése után, a részvétel azonban ingyenes. A foglalkozásokra május 23 és 25. között kerül sor Székelyudvarhelyen. A műhelymunka során színész-tanárok (Fincziski Andrea, a Tomcsa Sándor Színház művésze, valamint Fazakas Misi, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze) tartanak foglalkozást a tanulóknak, melynek kiindulópontja, a színház varázslatos világa.

Szász Emese

Tom Cruise Hitler-filmjének premierjét 2009 februárjára halasztották; az eredetileg idén nyárra tervezett, majd őszre halasztott bemutató így elmarad. A készítők nem árulták el, hogy milyen tényezők hátráltatják a Hitler elleni 1944-es merényletkísérlet történetét feldolgozó Valkyrie (Valkűr-terv) című film bemutatóját. A késedelem nemcsak a színészeket érinti kellemetlenül, hanem a United Artists stúdiót is, amelynek az 1996-os újjászületés utáni első nagy filmje, az iraki háborúról szóló Gyávák és hősök (2007) Robert Redford rendezésében Tom Cruise-zal és Meryl Streeppel a főszerepekben bukás volt.

Egy hollywoodi kritikus kijelentette, hogy a „Valkyrie halott". Egy másik szakértő szerint pedig a film körüli gondok veszélybe sodorhatják a United Artists működését. Az eredetileg Charlie Chaplin és más hírességek által alapított intézményt többszöri tulajdonosváltás után Cruise vásárolta meg ügynökével és üzleti társával, Paula Wagnerral.

A Bryan Singer rendezte Valkyrie berlini forgatása kezdetben erős ellenérzéseket váltott ki a németekből, mivel nem tartották megfelelő színésznek a nemzeti hősnek számító merénylő, Claus von Stauffenberg ezredes szerepére Tom Cruise-t, az amerikai szcientológia egyház vezéralakját.

Tavaly ősszel újra kellett forgatni a film egy fontos jelenetét, mert a németországi laboratóriumi utómunkálatok során megsérült a filmszalag. A német védelmi minisztérium szeptemberben csak hosszas fontolgatás után engedélyezte, hogy az eredeti helyszíneken vegyék fel a kulcsjeleneteket. Nyár végén kártérítést követeltek a United Artists filmstúdiótól a berlini forgatáson megsérült statiszták; tizenegyen zuhantak le egy korabeli teherautó platójáról, egy ember súlyosan, tízen könnyebben megsérültek.

A film elkészítéséhez 4,8 millió eurós támogatással járult hozzá a német szövetségi filmalap; ez egy átlagos német film büdzséjének felel meg.

Némi késéssel ugyan, de bő 31 év elteltével végül befizette parkolási bírságát egy michigani nő. Calumet város rendőrsége Amerikában, az északi szövetségi államban régesrég megfeledkezett az 1 dollárra rúgó büntetésről, amelyet 1976. szeptember 1-jén szabtak ki egy autósra. A nőnek, aki kocsija szélvédőjén megtalálta a bírságot, azonban jó a memóriája. A büntetési szelvény egy 20 dolláros bankó és egy üzenet kíséretében érkezett meg múlt hónapban a rendőrségre. A borítékon nem szerepelt a feladó neve és címe. A nő a kis üzenetben mentegetőzött, hogy mindig be szerette volna fizetni a büntetést. Félretette a parkolási cédulát és időnként, amikor a keze ügyébe akadt, elhatározta, hogy egyszer majd befizeti. „Szerintem most eljött az ideje" – írta a parkolási vétséget elkövető autós. A hölgy a késedelemért önszántából 300 százalékos pótdíjat fizetett: a lejárt parkolóóránál álló kocsin hagyott 1 dolláros bírság ugyanis 72 óra elteltével 5 dollárra emelkedett, de az összeg azután már nem változott. David Outinen rendőrfőnök elmondta: nem emlékszik arra, hogy valaki ennyi idő elteltével fizette volna ki a bírságot. Az autós kiléte tehát ismeretlen. S hogy mégis honnan lehetett tudni, hogy nő? Levele végén ez szerepelt: „Kérem, ne indítsanak eljárást és ne nyomozzanak utánam, én egy becsületes asszony vagyok".

Fotóalbum

Naplemente. Egyedi minden alkalommal... (Laczkó Szilvia Borbála, Gyergyószentmiklós)

EZ VAN MA

Szerda

Az esztendő 135. napja, még 231 nap van hátra az év végéig. Napnyugta ma 20.35-kor, napkelte holnap 5.49-kor.

Isten éltesse

Bonifác és Gyöngyi nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.

Névmagyarázat

A latin eredetű Bonifác jelentése a jó sors embere, jótevő, a Gyöngyi pedig a Gyöngyvér becézett formája.

Május 14-én történt

* 1740. Mária Terézia királynő országgyűlést hívott össze Pozsonyba.

* 1796. Edward Jenner angol orvos először oltott be himlő ellen egy nyolcéves kisgyermeket, az ő kísérletétől számítják a modern védőoltások korszakát.

Május 14-én született

* 1829. Kammermayer Károly, az egyesített Budapest első polgármestere

* 1837. Esterházy Miksa, a modern magyar sportélet egyik meghonosítója

* 1922. Franjo Tudjman horvát politikus, a független Horvát Köztársaság első elnöke

* 1925. Nemeskürty István Széchenyi-díjas irodalomtörténész, filmesztéta

* 1931. Huszárik Zoltán posztumusz Kossuth-díjas filmrendező

* 1944. George Lucas Oscar-díjas amerikai filmrendező

Május 14-én halt meg

* 1643. XIII. Lajos francia király

* 1998. Frank Sinatra Oscar-díjas amerikai énekes, filmszínész

A Csíksomlyóra járművel igyekvők ugyancsak sokat bosszankodtak, érkezhettek Háromszék, illetve Gyergyó felől. Az igyekezet ugyanis, hogy pr&oac