2008. május 6. kedd, XX. évfolyam 101. szám |
Ötlet, terv van, pénz annál kevesebb, mégis kezdődik Ditróban a Csiby Andor Iskola bővítése, a Siklódy Lőrinc tanoda korszerűsítése. Puskás Elemér alpolgármester vallja: ha a munkálatok elkezdődnek, ha látszik, hogy van akarat, társul majd hozzá anyagi támogatás is.
– A Csiby Andor Általános Iskola olyan intézmény, ahol több épületben tanulnak gyerekek, jó lenne, ha óvodástól a nyolcadikosokig mindenki egy épületbe kerülne. Azért is, mert az óvoda épületét visszakérte és visszakapta az egyház, az iskola kis költségvetéséből nyűglődünk, mikor ki kell szakítani a bérleti díjat. A Kőhidi iskolából is oda kerülnének a tanulók, az épületet valamilyen közösségi célra szeretnénk használni, amire javaslatokat várunk a lakosságtól is – mondja az alpolgármester.
Készen vannak a tervek, manzárdrésszel bővülne az épület, külön bejárat lenne óvodásoknak, kisiskolásoknak és a nagyoknak. A csatornázás folyamatban van, a tornaterem igen kicsi, nem felel meg az elvárásoknak, de remélik, lesz lehetőség majd nagyobbítására.
650 000 lejes beruházás az iskola megnagyobbítása. 100 000 lej érkezett eddig kormánytámogatásként e célra, most van a közbeszerzési eljárás, abban bíznak, hátha 2008 szeptemberében már a felújított épületbe mennek tanévnyitóra a felszegi óvodások, iskolások.
Szintén 100 000 lej van ezidáig a Siklódy Lőrinc iskola központi épületének korszerűsítésére. Az ingatlan egyházi tulajdon, de sikerült megkötni egy húszéves bérleti szerződést, mely szerint a beruházásokat leszámítják a bérleti díjból.
– Ez nekünk a lényeg: hogy beruházhassunk, ugyanolyan körülmények legyenek ebben az iskolában is, mint a többiben.
Tetőszerkezet-javítás és új héjazat lesz, megtartva az épület jelenlegi formáját, külső és belső tatarozás, ajtó-, ablakcsere, udvarrendbetétel.
A költségek nagysága hasonló, mint a másik iskola esetében, és a bátorság is ugyanakkora; a község alpolgármesterének meggyőződése, hogy merésznek kell lenni:
– Ha nem látják az akaratot, az elkezdett munkát, mit támogassanak kormányszinten? Ha félünk és óvatoskodunk, nem fejlődik Ditró. Eddig ez a módszer bevált, mostanig mindig nyert ügyünk volt.
Balázs Katalin
Sorshúzással állapította meg a hét végén a Hargita Megyei Választási Iroda azt a sorrendet, melynek alapján a parlamenti pártok – a megyei tanácsosi listák esetében a nem parlamenti pártok is – felkerülnek a szavazócédulákra.
Immár véglegesek és megfellebbezhetetlenek a helyhatósági választások jelöltlistái, a 256/2008-as kormányhatározatban rögzített választási menetrend szerint összesítették és a Központi Választási Bizottsághoz is elküldték a teljes jelöltlistákat. Ugyancsak a hét végén kibővítették a megyei és helyi választási bizottságokat a politikai pártok képviselőivel. Ezzel kapcsolatban május 2-án járt le az óvások ideje. Megyénkben egyetlen esetben emeltek óvást, az RMDSZ azt kifogásolta, hogy noha Parajdon nincs jelöltlistája a Demokrata Liberális Pártnak (PD-L), mégis kérte képviselőjének felvételét a helyi bizottságba. Az óvást arra hivatkozva utasította vissza a megyei bizottság, hogy a PD-L a megyei tanácsosi tisztségre állított jelöltlistát, így képviselője helyet kap a bizottságban.
A május 1-jén megejtett sorshúzás alapján a parlamenti pártok az alábbi sorrendben kerülnek fel a szavazólapokra: Konzervatív Párt (PC), Nemzeti Liberális Párt (PNL), Demokrata Liberális Párt (PD-L), Szociáldemokrata Párt (PSD), Romániai Magyar Demokrata Szövetség (UDMR), valamint Nagy-Románia Párt (PRM). A nem parlamenti pártok sorrendje, amelyet szintén sorshúzással állapított meg a Megyei Választási Bizottság, csak a megyei tanácsosi jelöltlistákra vonatkozik. Helyi jelöltlisták esetében ezek sorrendjét külön-külön a településhez tartozó választási bizottság határozta meg, ugyancsak sorshúzással.
Orbán Ferenc
Bunta Levente tanácselnök a 128/2008-as számú rendeletével május 8-án 11 órára a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal dísztermébe összehívta Hargita Megye Tanácsának ülését. Napirenden: 1. Az április 25-i tanácsülés jegyzőkönyvének ismertetése és jóváhagyása; 2. Egyes határozattervezetek megvitatása és jóváhagyása, azok névjegyzékét kifüggesztették a megyeháza főbejáratánál, és közölték a megyei tanács weoboldalán: www. cchr.ro; 3. Különfélék.
Nagy P. Zoltán – EFIAP, HON, JIPF – fotóművész tegnap esti tárlatmegnyitója és életműalbumának bemutatója számos barátot, pályatársat, volt kollégát és érdeklődőt vonzott a Megyeháza Galériába. A kiállításmegnyitó és albumbemutató őszinte baráti hangulatban zajlott.
Az albumbemutatón Ferenczes István költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Nagy P. Zoltán volt kollégája, a tehetség jelentőségét hangsúlyozta, amely által művészetté tud lényegülni a való világ, és ami nem más, mint az embernek az Istentől örökölt szeme. „Nem a fotómasináknak köszönhetően lett Nagy Pál Zoltán világszerte is elismert fotóművész, hanem az Istentől megáldott szeme által. A fotóművészet pedig akkor és ott teremtődik meg, amikor kiderül, ki áll a masina mögött. Ha Nagy Pál Zoltán áll mögéje, akkor egészen biztos, hogy megteremtődnek azok a már klasszikusnak számítható művek, amelyek a kiállításon és az albumban is láthatók" – mondta Ferenczes István, aki fiatalkori közös emlékeiket is felidézte, mosolyt és könnyeket csalva a művész és a jelenlevők arcára. A múzeumi mennyiséget is kitevő, dokumentum- és autentikus értékkel bíró fényképeiből nyújt ízelítőt a VIII. Hargitai Megyenapok keretében megszervezett és tegnap megnyílt fotótárlat, valamint a Címerem: fény és árnyék című album. Utóbbi kivitelezését a fiatalabb pályatárs, Ádám Gyula vállalta hálából az egykori elismerő szavakért. A kalákával összeállt életműalbum műhelytitkairól Cseke Gábor újságíró beszélt. Mint mondta, a fotókkal gazdagon ellátott album Nagy P. Zoltán őszinte vallomásait is tartalmazza, amelyekben mesél a lapelődünknél, a Hargitánál, illetve a Hargita Népénél töltött fotóriporteri éveiről, a terepmunkák tapasztalatairól, arról, hogy miért volt számára nagy kihívás a riporterség. Ugyancsak e vallomásokban olvashatjuk, miért az életképeket és a néprajzi témákat szereti a leginkább, és hogy mi teszi a fotóst művésszé.
Antal Ildikó
Mi az összefüggés egy keresztény lovag és az afroamerikai népzenében gyökerező zenei műfaj között? A szabadság eszménye köti össze a két fogalmat: Szent György a hit megvallásának szabadságáért vállalt vértanúhalált, a dzsessz az alkotás szabadságának megnyilvánulása.
Nem tudom erre az összefüggésre gondoltak-e az idei sepsiszentgyörgyi Szent György Napok szervezői, mikor egész hetes dzsesszprogramot iktattak be a gazdag, változatos műsorkínálatba. Az ötlet azonban telitalálatnak bizonyult, a dzsesszkocsmák estéről estére megteltek a műfaj kedvelőivel, az igényes szórakozást, kikapcsolódást igénylő közönséggel.
Tizenhetedik alkalommal szervezték meg Sepsiszentgyörgyön a város névadójának szentelt napokat. A hagyományos paraszti kultúrában is nagy jelentőséggel bírt ez a nap: jelezte a tél végét, a tavasz beköszöntét. Ezen a napon nagyvásárokat tartottak. Ezen a napon vetették le a téli cipőt, s ettől a naptól már mezítláb jártak. Ezen a napon hajtották ki először az állatokat.
A szentgyörgyi és környékbeli lakosok, no meg a Székelyföld, Erdély egész területéről érkező vendégek számára a Szent György Napok az év első olyan eseménye, amely a téllel, a téli bezártsággal való szakításra, a szabadba való menekülésre ad alkalmat. A május elsejei hivatalos ünnep csak tetézi a Szent György-napi eseménysort.
Tehát a kikapcsolódás, a szórakozás, a téli bezártságból való szabadulás ünnepe az eseménysor. A zöldellő természet a lelket, a szellemet is felszabadítja, még akkor is, ha hűvös szél süvít, netán hideg zápor hull.
Az idei Szent György Napok újdonsága a dzsesszkoncertek sokasága volt. Kezdő bandák első koncertjétől a műfaj legnevesebb hazai és magyarországi művelőiig sok együttes, előadó örvendeztette meg a közönséget produkciójával. Színpadon, többezres tömeg előtt is megnyilvánultak némelyek közülük, az igazán hangulatos produkciók azonban a kocsmákban voltak: ezáltal a műfaj visszaszerezte eredeti rendeltetését, a színpad piedesztáljának magaslatáról leszállt, koncertből szórakoztató muzsika lett. Szabad muzsika. A helyszín kötöttségeitől megszabadított muzsika.
Szent György a gonoszt jelképező sárkányt győzte le, a szellem szabadságáért áldozta fel életét. Ennek köszönhető a keresztény népek körében az őt övező tisztelet. A dzsessz felszabadult életérzés, szabad szárnyalás – ebben rejlik népszerűsége.
A két érzés együtt tette teljesebbé az ünnepet.
Sarány István
Az országos informatikai rendszer beüzemeléséig felfüggesztették az időpont-előjegyzést az elméleti sofőrvizsgákra – adta hírül közleményben a prefektusi hivatal. A jelentkezők ügycsomóját már nem fogadják el, a programálásokat majd egy később közölt időpontban kezdik meg. Mindazok viszont, akiket már korábban előjegyeztek, a kijelölt időpontban és helyszínen jelentkezhetnek vizsgára.
Pápai Páriz Ferenc-díjjal tüntették ki az elmúlt héten dr. Borsa István főorvost, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház bőrgyógyászati osztályának vezetőjét Nagyváradon.
A Pápai Páriz Ferencről, Erdély hírneves orvostudósáról elnevezett díjat a tudós nevét viselő alapítvány évente 1–3 orvosnak, gyógyszerésznek ítéli oda, kiváló szakmai és tudományos munkájuk elismeréseként.
Idén ketten vehették át a szakmai kitüntetést: Sipos Emese, a marosvásárhelyi orvosi egyetem gyógyszerészeti karának előadótanára, valamint Borsa István, csíkszeredai bőrgyógyász főorvos. A kitüntetettek az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztályának XVIII. Tudományos Ülésszakán vehették át a díjat a múlt hét végén, Nagyváradon.
Dr. Egyed Imre professzor a Borsa főorvos munkásságát méltató laudációjában arról beszélt, hogy a díjazott számtalan külföldi továbbképzőjéről mindig hazatért, mindig hozott magával valami újat, amit ott tanult, azt itthon kamatoztatja.
_ Én magam is talán erre vagyok büszke, hogy a sok külföldi továbbképzőről hazahoztam mindent, azért, hogy az itteni betegeknek is lehetősége legyen igénybe venni azt, amit például egy müncheni klinika nyújtani tud – nyilatkozta a HARGITA NÉPÉnek dr. Borsa István.
Forró-Erős Gyöngyi
Tusnádfürdő polgármesterjelöltjei
A hanyatlás látszatát kelti 2008 májusának Tusnádfürdője. A három polgármesterjelölt látja ugyan a sötétségből való kiutat, csak kérdés, hogy a másfélezer választó kinek a mondandóját hiszi el. Azaz, ki lesz, aki visszacsalogatja a jól fizető turistákat?
Albert Tibor, Zólya Zoltán és Száfta András eltökélt szándéka, hogy a következő négy évben saját lábára állítsa a települést. A három polgármesterjelölt elképzelése több kérdésben is eltérő, azonban vannak bizonyos kérdések, melyekben mégis egyezik meglátásuk.
Zólya Zoltán, jelenlegi polgármester szerint Tusnádfürdő egyik – és talán legnagyobb – problémája, hogy a kisszámú lakosság miatt sok akadályba ütközik: például nagy horderejű pályázatok esetében az elöljárók nem tudnak labdába rúgni. A nemrég megépült sportcsarnok is azért áll többnyire kihasználatlanul, mert a mintegy kétszáz beiskolázott gyermek nem tudja teljesen kihasználni.
– Az önkormányzat saját erejéből rendbe tette a járdákat, parkolókat és lépcsőket. Be kell azonban ismerni, hogy nemcsak a polgármesteri hivatal felelős a jelenlegi állapotokért, hanem a vállalkozók is – állítja Zólya, akinek meggyőződése: amíg az általa vezetett hivatal a helybéliek pénzét kezeli, addig senki sem várhatja el, hogy olyan döntéseket hozzon, amelyek csakis a turista javát szolgálnák.
A kisvárosban akkor fog elindulni egy pozitív városépítő folyamat, amikor a nagy- és a kisebb vállalkozók összefognak, tehát nemcsak egyéni érdekeiket, hanem a városét is szem előtt tartják, legalábbis így vélekedik Zólya.
– Napjainkban a hozzánk érkező turista bámulhatja a szép tájat, csónakázhat egyet a Csukás-tavon, megmászhatja a Sólyomkő-sziklát, és esetleg kivehet egy könyvet a könyvtárból. Más hasznos programra egyelőre nincs lehetőség. Ezért a nagyobb cégek feladata az lehet, hogy kiépítsék egyéni balneoterápiás központjaikat – nyilatkozta a polgármesteri székért harmadszorra is ringbe szálló Zólya Zoltán.
Albert Tibor, az MPP polgármesterjelöltje a kialakult helyzetért több esetben is a polgármesteri hivatalt okolja.
– Az elmúlt tizennyolc esztendőben a városnak sosem volt vállalkozó kedvű polgármestere – fogalmazott tömören Albert, aki úgy véli, hogy egy hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozására van szükség.
– A település nevében is benne van a fürdő, ezért olyan szórakoztató turizmusban kell gondolkodni, amely a fürdőzésre koncentrál. Emellett az is gondot jelent, hogy túlterhelt az önkormányzat, vagyis az adókból és egyéb illetékekből származó bevételek háromnegyedét a mintegy hatvan, adminisztrációban dolgozó, gazdasági tevékenységet nem folytató személy fizetése felemészti – teszi hozzá az MPP-s aspiráns.
A jelenleg még RMDSZ-es városi tanácsos Albert – aki azért indult a szövetség színeiben, hogy minél több magyar ajkú tanácsosa legyen a városi tanácsnak – lecsökkentené a polgármesteri hivatalban dolgozók számát, egy szakképzett, pályázatírásban jeleskedő csapatot építene, és olyan beruházókat segítene, akik a helyi munkaerőt foglalkoztatnának.
Száfta András függetlenként mérettetik meg a polgármesteri pozícióért. A mostani városi tanácsos úgy látja, hogy a polgármesteri hivatal az utóbbi négy évben csakis az állam által meghirdetett programokkal foglalkozott.
– A polgármester ugyan tisztában van a turizmusban rejlő lehetőségekkel, ám nem igazán tud annak szellemében gondolkodni – fogalmazott Száfta.
Több pontban összeállította elképzeléseit: például bátrabb gondolkodásmódot kell meghonosítani, vagyis a költségvetési bevételek mellett más forrásokat is fel kell kutatni. Továbbá a különböző vendéglátó egységeknek egymást is segíteniük kellene. A városközpontra összpontosító hivatal a periférián élő családoknak is elérhetővé kellene tegye a közszolgáltatásokat: így télen a hóeltakarítást.
A független jelölt úgy tudja, a vállalkozók között lenne szándék az összefogásra, egyelőre azonban még nincs, aki mindezt felügyelné.
– Egy várost olyan szellemben kell vezetni, mint egy egyéni vállalkozást – zárja meglátásait a Tusnádfürdőn egyedüliként Sapard-pályázatot nyerő fiatalember.
A helybéliek hozzáállása egy mondatban foglalható össze: ők azt akarják, hogy városkájuk nyerje vissza régi fényét.
Konrád Iván
Folytatta konzultációs körútját Borboly Csaba megyei tanácselnök-jelölt. Szombaton délután ellátogatott Béta, Székelydobó és Vágás település lakóihoz, majd Kis- és Nagygalambfalván találkozott az ott élőkkel. A nagygalambfalvi tanácsteremben megtartott fórumon a helyi problémákat vitatták meg a résztvevőkkel, valamint megoldási lehetőségeket kerestek ezekre. A helyiek az erdők visszaszolgáltatásában és a kulturális élet fellendítésében várnak leginkább segítséget. Sok fejlesztés elkezdődött a településen, és a helyiek szeretnék, ha ezeket továbbra is folytatni lehetne.
Ezt követően Homoródalmáson tartott fórumot, ahol elmondta, hogy a Szentegyházát, Lövétét, Homoródalmást és Homoródkarácsonyfalvát összekötő 17 km-es hosszúságú, 132-es út aszfaltozásának fele még az idén el fog készülni.
Kampányindító rendezvényt tartottak vasárnap este Parajdon, ahol a kedvezőtlen időjárás miatt a művelődési ház kiállítótermében tartották meg a jelöltek bemutatását. Elsőnek Ambrus Sándor, az MPP polgármesterjelöltje számolt be terveiről, majd bemutatta a település jelöltjeit. Sebestyén Csaba az RMGE elnöke, megyei tanácsosjelölt a családi gazdasági modellről beszélt, valamint az uniós pályázatok lehívásáról. Szász Jenő, az MPP elnöke többször is kihangsúlyozta az új párt kínálta lehetőséget és a választás szabadságát, majd arra biztatta a részt vevőket, hogy június elsején válasszák a fenyőt, a megmaradás jelképét. A kampányindító rendezvény Beregszászi Olga, Géczi Erika , Tóth Renáta valamint Sasvári Sándor zenés előadásával ért véget.
Hamarosan befejeződik az önkormányzatok négyéves megbízatása. 2004 júniusától sok víz folyt le az Olton (a Küküllőkön, a Homoródon stb.), Hargita Megye Tanácsa is az elszámolásra készül. Az elmúlt négy év fontosabb önkormányzati eseményeit, intézkedéseit, vitáit és tisztázásait a megyei sajtó közleményei nyomán összeállított dokumentumsorozat kívánja bemutatni. A rendszeresen jelentkező rovatban, mint visszapillantó tükörben, újraélhető és -gondolható lesz a közelmúltunk. A memóriafrissítés választási döntéseinket segítheti.
2006. december 4. Karácsonyi üdvözlőlapokat, gyertyákat, adventi koszorúkat, fali- és asztali díszeket, terítőket, festményeket vásárolhattak azok, akik délelőtt betértek a megyeháza előcsarnokába. 1992-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete december 3-át a Sérült Személyek Világnapjává nyilvánította. A Hargita Megyei Gyermekvédelmi és Szociális Igazgatóság e nap alkalmából szervezte meg első ízben sérült emberek munkáiból a karácsonyi hangulatot árasztó kiállítást és vásárt. Két állami intézmény, a gyergyószentmiklósi és a szépvízi Ápoló- és Gondozóközpont, valamint három civilszervezet, a Mozgássérültek Hargita Megyei Egyesülete, a gyergyószentmiklósi Támasz Klub (amelyet a polgármesteri hivatallal együtt működtetnek), valamint a székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány hozta el az ellátottak munkáit.
2006. december 8. A III. Hargita Megyei Civil Konferencia megnyitóján a megye prefektusa, Constantin Strujan arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy konkrét és átlátható tervekre van szükség, mert az Európai Unió mesékre nem fog pénzt adni. Bunta Levente, a megyei tanács elnökének köszöntőjében az áll: mindenképp értékelendő, hogy Hargita Megye Tanácsa idejében felismerte a civilszervezetekkel való együttműködés fontosságát. Mint fogalmazott, az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatában azért van szükség erre a konferenciára, hogy a résztvevők számba vehessék, melyek azok a civilszervezetek, amelyek elképzeléseit a megyei tanács támogatni tudja.
2006. december 27.
* Hargita Megye Önkormányzata szövetségre lép a középrégióhoz tartozó Maros, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyékkel annak érdekében, hogy közösen szerezzenek be a sürgősségi esetekben való közbelépésekhez, valamint a sürgősségi alapellátás minőségének javításához szükséges felszereléseket. Többek között erről fogadott el határozatot a megyei tanács ülésén. Amennyiben ez az elképzelés megvalósul, az említett hat megye számára 9,4 millió euró értékben vásárolnának mentéshez szükséges felszereléseket, berendezéseket. A programban részt vevő megyei önkormányzatok kétszázalékos önrésszel járulnak hozzá a finanszírozáshoz, és – amint Bunta Levente elnök fogalmazott – ennek az önrésznek több mint negyvenszerese kerül mentőfelszerelés formájában Hargita megyébe.
* Tanácskozást hívott össze nemrég Bunta Levente, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A megye művelődési intézményeinek vezetői ismertették tevékenységüket, bővebben az elkövetkező esztendőkre (2010-ig) tervezett elképzeléseiket. A megyei elnök elégedetten nyilatkozott az igazgatók munkájáról, s elismerte, hogy a legmostohábban a megyei könyvtárral bántak, ám körvonalazta annak lehetőségét is, ahogy az áldatlan állapot megszűnhet.
* Nagy P. Zoltán csíkszeredai fotóművész tárlatát nyitották meg a megyei tanács épületének előcsarnokában. Az idén Kiváló Nemzetközi Fotóművész díjjal kitüntetett alkotó e tárlaton 44 képet állított ki. Nagy P. Zoltán munkásságát Kassay L. Péter, a Szárhegyi Alkotóközpont igazgatója méltatta, és köszöntötte a művészt Bunta Levente, a megyei tanács elnöke is.
2006. december 30. Hagyományos, évértékelő interjújában Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bunta Levente számos eredményt nevesített, mindenek előtt az infrastruktúra-fejlesztés és a kultúra területéről.
– A szociális hálónk szerintem jól szőtt, főleg, ha a megye vagy az ország gazdasági helyzetéhez viszonyítjuk. A Caritas-szal, valamint a helyi önkormányzatokkal közösen működtetett otthongondozói rendszerben több mint 130 személy dolgozik nap mint nap és több mint 7000 idős személyt, beteget gondoznak. Úgy érzem, az árva gyerekekről is megfelelően tudtunk gondoskodni, hiszen családi otthonokban, megnyugtató körülmények között élnek, elég sokat tudtunk idén költeni rájuk. Pályázati pénzből a mozgássérülteknek is létrehoztunk két központot: egyet Székelyudvarhelyen, egyet pedig Csíkszeredában.
A hiányosságok főként a gazdasági életben mutatkoznak meg:
– A gazdaság Hargita megyében sajnos nem azt az arcot mutatja, amit mi hiszünk róla. Van nagyon sok ügyes vállalkozónk – ezeknek külön hálásak vagyunk –, de nincsenek elegen. Most Románia egyik legszegényebb megyéje vagyunk... Az egy főre eső bruttó hazai termék tekintetében a 39. helyen állunk az ország megyéi között, a bérek 30 százalékkal kisebbek, mint más megyékben, a munkanélküliség tekintetében is igen elöl állunk a sorban, számtalan székely atyafi külföldre kell menjen dolgozni, és erre mi úgy teszünk, mintha minden rendben volna. Vannak örvendetes jelek is, főleg az építkezésben. Már vannak olyan cégek, amelyek képesek és hajlandók többet fizetni a munkásnak, mint Nyugaton, és ez valószínűleg helyére rázza lassan a dolgot, így bízom benne, hogy az építőipari munkásoknak nem kell elmenni. Bízom abban is, hogy sikerül idevonzani nemcsak számos kispénzű beruházót, mint eddig, hanem érkeznek majd a nagyok is, akik munkát adnak itt helyben a Hargita megyeieknek. Ez a folyamat nem lesz egyszerű. Nagyon sokat áltattuk már magunkat és egymást, szépen el is hittük, hogy mi olyan ügyesek, jók és leleményesek vagyunk, hogy majd minden helyre jön. Hát nem jött helyre...
A januárban beköszöntő európai integráció kapcsán a megyevezető az esélyekre összpontosított:
– Jövőben nagyon sok dolgunk lesz. És nem mindegy, hogy milyen irányba haladunk majd. Minden egyes vonat, amelyik elindul, lehetőség. Számtalan ilyen vonat lesz. Ez nagy kihívást, sok munkát, feladatot jelent a jövő évre, a gyümölcse talán majd csak jó pár esztendő múlva érik be.
(Folytatjuk)
Rossz időzítéssel, a tavaszi vakáció utáni második nap kezdik meg a hetedikesek és nyolcadikosok a második félévi egységes témájú dolgozatok írását. A tét nagy, mert a jegyek nagyban befolyásolják a kilencedik osztályba való bejutást.
Ma az anyanyelv és irodalom dolgozatokkal kezdődik a második félévi egységes témájú dolgozatírás. Hargita megyében magyarból 2813 hetedikes és 2629 nyolcadikos ír dolgozatot, összesen pedig 3341 hetedikesre, és 3187 nyolcadikosra vár a dolgozatírás próbatétele. Azok számára, akik valamilyen okból egy vagy több tantárgyból most elmaradnak a dolgozatírással, rendeznek második vizsgaidőszakot is, ez május 23-án kezdődik a matematika dolgozattal.
Ma tehát a magyar nyelv és irodalom dolgozatot írják meg, 9-én pénteken csak a nyolcadikosok írnak történelemből vagy földrajzból, 13-án, kedden kerül sorra a román nyelv és irodalom, 16-án, pénteken pedig a matematika. Az óvásokat május 29-én lehet benyújtani minden tantárgyból.
A diákok most is saját iskolájukban írják meg a dolgozatokat. A tételeket 30 központból továbbítják az iskoláknak. A megyében ezúttal is 13 javítóközpontot szerveznek, változás esetleg csak annyi lesz, hogy azok a javítótanárok, akik az első félévben nem álltak a helyzet magaslatán, ezúttal nem kapnak feladatot.
A dolgozatírás tisztaságára a második félében még jobban odafigyel a tanfelügyelőség. Ellenőrzéseket végeznek az iskolákban, különös tekintettel azokra, ahonnan az első félévben túl sok egyforma dolgozat érkezett.
Takács Éva
Április 30-án véget ért a Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett egyhetes rendezvénysorozat, a Könyvtár Hete. A színes programok között kedvükre válogathattak az olvasók, a feledékenyek pedig késedelmi kamat fizetése nélkül vihették vissza a rég kivett könyveket.
A programok között nagy sikernek örvendtek a Mátyás Király és a magyar reneszánsz címmel tartott játékos foglalkozások. A dobókockás társasjátékban Mátyás király életéről, koráról, a magyar reneszánsz kultúráról összeállított kérdésekre kellett válaszolniuk a gyerekeknek a könyvtári könyvek segítségével. A Reneszánsz Év rendezvényeinek sorába illeszkedő társasjátékot június 30-ig folytatják, jelentkezőket várnak a könyvtár történelmi–művészeti részlegén.
A Könyvtár Hetén a könyvtárosok számos olyan programot kínáltak olvasóiknak, amelyek nem kimondottan könyvtári tevékenységek: bemutatkozott a megyei könyvtár bábjátszó csoportja, kézművesfoglalkozásokkal, arcfestéssel igyekeztek minél több látogatót vonzani, és a könyvtárosok betekintést nyújtottak a gyöngyfűzés, szalvétatechnika, makramékészítés, fonalgrafika titkaiba is.
A rendezvénysorozat célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a könyvtár szolgáltatásaira, és otthonosabbá tegyék az intézményt az olvasók számára.
A megbocsátás hetén a könyvtári könyvek visszaszolgáltatásával megkésett olvasóknak elengedték a késedelmi díjat. A kölcsönző részlegeken összesen 133 olvasónak 916,45 lej értékben törölték el a késedelmi kamatot, 192 megkésett könyvtári dokumentumot vittek vissza a könyvtárba. A szépirodalmi részlegen használta ki a legtöbb olvasó a lehetőséget, hiszen ez a könyvtár legnagyobb, leginkább igénybe vett részlege (itt 72 személynek 407 lej értékben engedték el az olvasóknak a késedelmi díjat). (HN-információ)
A mezőségi szórványmagyarság életét, kultúráját, történelmét zenében, táncban, prózában és vetített képekben egyaránt bemutató Holttenger című előadást holnap és csütörtökön 20 órától láthatjuk a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. A budapesti Jánosi Együttes és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb közös produkciójában a mezőségi települések zenei és táncanyaga felmutatása mellett részletek hangzanak el Makkai Sándor, Sütő András és Wass Albert írásaiból.
A Holttenger című színpadi összeállítás megálmodója, rendezője és közreműködői tegnap a sajtó képviselőit tájékoztatták a műsor kapcsán. A Holttenger ősbemutatóját huszonöt évvel ezelőtt tartotta a Jánosi Együttes, de mivel a produkció e páratlan, a magyar kultúrában semmivel sem pótolható kincsre kívánta felhívni a figyelmet, ma is indokoltnak látták a műsor felújítását a hivatásos néptáncegyüttes zenekarával és tánckarával közösen. A mezőségi szórványmagyarság településeinek zenei és táncanyagát bemutató műsor így Szék, Szépkenyerűszentmárton, Vajdakamarás, Bethlen, Ördöngösfüzes, Válaszút, Bonchida, Nagysajó és Magyarszovát világát hozza közel azzal a céllal, hogy ráébressze a közönséget kultúrájának gazdagságára. „A központi gondolat, ami engem megfogott a műsor születése során, az az összefogás. Hisz egy magyarországi zenekar és egy székelyföldi hivatásos intézmény fogott össze, hogy a mezőségi szórványmagyarság kultúráját bemutassa különböző eszközökkel, és úgy próbálja bemutatni Mezőségnek az életét, hangulatát és páratlan kultúráját, hogy ráébresszen, azt nekünk is ismernünk kell, és amelyről nem szabad lemondanunk" – hangsúlyozta András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Mint mondta, azt szeretnék, hogy ne csak a hivatásos intézmények vállalják fel a szórványmagyarság sorsát, hanem a műsor újabb összefogást eredményezzen a szórványban élő magyarság kultúrájának megmentéséért. Ugyanis a Mezőség, a hajdani Csiglemező őrizte meg a legarchaikusabb népi műveltséget Erdély magyarok lakta tájai közül.
„Most már nem azokat az időket éljük, de a mezőségi szórványmagyarságnak ma is nehéz gondokkal kell küzdenie, tehát ebben a tág idősíkban is aktuális ez a felhívás" – tette hozzá Jánosi András, a Jánosi Együttes vezetője, az Óbudai Népzenei Iskola, valamint a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára. A két együttes együttműködéséből létrejött újabb közös műsorról lapunk Műhely című mellékletében már olvashattak az érdeklődők.
Az előadásban közreműködnek: Győrfi Erzsébet (ének), András Orsolya (ének), Szűcs Miklós (ének), Tintér Gabriella (ének), Keresztes Szabolcs (próza). A táncokat színpadra alkalmazta: András Mihály, Antal Zsolt, Ábrahám Róbert és Gábos Endre, a műsor rendezője: Jánosi András
Antal Ildikó
Kibédi Elek, Etéd község polgármestere arról tájékoztatott, hogy múlt héten Etéden ünnepélyesen átadták az Iveco Magikus márkájú, 2400 literes, középkategóriás modern tűzoltóautót, amely Európa egyik leghíresebb tűzoltóautó-gyárában készült. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy a Hargita Megyei Civil Tűzoltók Egyesülete a hozzátartozó 28 településen felmérést készített a szükségletekről. E felmérés során az etédiek egy modern tűzoltóautót kértek. Kérésüket azzal indokolták, hogy nagy a távolság Etéd és Székelyudvarhely között, így tűz esetén a maximális igyekezet ellenére is sok időbe telik, amíg a városból Etédre érnek a profi tűzoltók. Van ugyan egy régi kocsijuk, de az már elavult, alacsony teljesítményű.
Most az egyesület közreműködésével sikerült megszerezni ezt a modern tűzoltó eszközt.
László Miklós
Sikeresen zárult a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány harmadik alkalommal megrendezett Kaláka köre. A mesterségképzőn részt vevők munkáiból a szervezők múlt héten kiállítást nyitottak a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag tárában.
A résztvevők leginkább a bútorfestési technikákat sajátíthatták el a legutóbbi Kalákán, a kiállításon azonban a festett bútorok mellett egyéb kiegészítők is megtalálhatók.
A székelyudvarhelyi Artera Alapítvány, Phare-támogatás révén, évi rendszerességgel vállalja nemcsak kezdők oktatását, hanem az alapítvány kézműves tagjainak szakmai továbbképzését is. A Kaláka körök célja, hogy az Európai Unió egyre szélesebb piacán a hazai termékek is megállják helyüket, és fel tudják venni a versenyt a határon túli kiállítókkal, minőség és esztétika szempontjából egyaránt. Az ősztől tavaszig tartó legutóbbi felnőttképzésnek kilenc hallgatója volt, akik a szakma elsajátítása mellett elismert oklevélben is részesültek.
Szász Emese
Május 2-án tartották Székelykeresztúron az ún. tavaszi nagyvásárt, amelyre még messzi vidékekről is el szoktak jönni. Régen is évente néhány alkalommal sokadalomra gyűlt össze Keresztúr és vidéke népe. Ezek a vásárok abban az időben – a helyfoglalás és a vám révén – a városok egyik fő jövedelmi forrását jelentették. Éppen ezért a vásártartás jogáért a kisebb és nagyobb városok is versengtek.
Székelykeresztúrnak a XIX. század közepéig két vásártartási joga volt : a „hét napig tartó" tavaszi sokadalom, amely május 3-án kirakóvásárral ért véget és ősszel, szeptember 13-án a „szent kereszt napi sokadalom". Ezt kender-sokadalomnak is nevezték, mivel a közelben lakó szász települések lakói akkor hozták eladásra kitilolt kenderüket.
1844-ben I. Ferdinánd osztrák császár a városnak két új sokadalom tartását engedélyezte. A sokadalmon az általános rendtartás és a felmerült viták rendezésére a Magistrátus vásárbírókat bízott meg.
Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy a szombati hetivásár vásártartási jogát Keresztúr 1795-ben kapta meg. E vásár beindítása nehézkesen ment, az eladók, vevők kezdetben gyéren jöttek a piacra. A városi tanács ezért kihirdette, hogy akik megjelennek a vásáron, azoknak ingyen áldomást adnak. Vásároltak is 20 veder bort, amely tényleg emelte a vásár forgalmát. A dolog csattanója az, hogy a város pénzkezelését megvizsgáló „exactorok" ebben hibát találtak, s a borért elköltött 8 Ft 56 krajcárt a bíróval visszafizettették.
A régi hétnapos nagyvásár mára már egynapos állatvásárra zsugorodott. A mostani vásáron a piac kétharmadát a lovak, csikók foglalták el és az azokkal kereskedő romák. Kevés szarvasmarhát, borjút lehetett látni. Érdekesen alakultak az árak is A szopós csikóért 30–40 millió régi lejt, a nagy lovakért 50–100 millió lej között, a kancákért pedig 70–100 millió lej között kértek. Egy pár lóért 130 milliót, az 5–9 hetes borjúért 6, 6,5 milliót, egy második borjús tehénért 26 milliót, egy harmadikszor borjazottért 21 millió régi lejt kértek és ennyiben el is adták.
A vásáron állattartással és mezőgazdasággal kapcsolatos eszközöket is árusítottak. Több hámkészítő elhozta készítményét, s így elég bő volt a választék: egy derekas hámért 2540–6000 új lejt kértek, egy székely gombos hámért 1000 lejt, egy lapos hámért pedig 900 lejt.
Ekárd Gyula, tarcsafalvi hámkészítő arra panaszkodik, hogy kevés a vevő. Szabó Dénes szenterzsébeti iparos elégedett. Állítása szerint ma egyre nagyobb az igény a nyergek iránt.
Pálffy Zoltán Keresztúr és Újszékely körzeti állatorvosa szerint a mostani vásárt a közepesek közé lehet sorolni. Megállapítása szerint a lóállomány még tartja a szintet, de a szarvasmarha-állomány nagyot csökkent, körzetében ebben az évben kb. 200-zal.
Aki a vásáron megéhezett, 1,5 lejért miccset vásárolhatott, és ha szomjas volt, 2,5 lejért egy üveg sört.
László Miklós
Valahányszor Kobátfalva felé visz az utam, megállok egy bajor stílusban épült szép ház előtt, melynek kapuját mindig zárva találom. Legutóbb is hiába kilincseltem, nem akart nyílni az a kapu, viszont szépen nyílnak a holland tulipánok az udvar gondozott virágoskertjében. Ezek után ítélve, úgy gondoltam, csak kell legyen valaki, aki bejáratos a telekre. Van is, viszont ő nem engedhet be senkit, mert az Amerikában élő tulajdonos, Ilona asszony nem szívleli a kíváncsiskodókat. Joga van hozzá.
A helybéliek által palotaként emlegetett épület története dióhéjban a következő:
A kobátfalvi Pap Ferenc, biológia szakos tanár még 1980-ban disszidált feleségével együtt. Magyarbarát bajorok fogadták be őket mint menekülteket, ahol otthonra találtak. A rendszerváltás után, amikor már haza látogathatott, bajor barátaival érkezett meg szülőfalujába, akiknek biztatására vendégfogadó építéséhez fogott.
Tette azért, mert úgy hitte, hogy a Szőke Nyikó mente építkezésével lépést tartó infrastruktúrája hamarosan jó utakra tereli a vendéglátást Kobátfalván is.
E kívánalmak csak most vannak teljesülőben, viszont Pap Ferenc ezeket már nem érhette meg. Talán felesége és fiai még „rákapcsolhatják" a tulipánudvaros „palotát" a margarétás vendégfogadói hálózatra. Azt az épületet, amelynek alsó szintjén konyha, szobák, könyvtárszoba kapott helyet, felső szintjén pedig vendégszobákat rendeztek be. A tetőtérben olyan ebédlőt képeztek ki, amelynek asztalai mellett közel száz személy foglalhat helyet. A falakat XVI. Lajos korabeli festmények és metszetek másolatai díszítik. Aligha kell magyarázni, hogy a fogadó, udvarán a fürdőmedencével, a német vendégek elgondolása, kénye-kedve szerint épült.
Még tavaly az a hír járta a faluban, hogy Pap Ferenc ez év áprilisában hazalátogat. A minap éppen azért jártam én is errefelé, hogy végre találkozhassak vele. Sajnos tavaly az üdvözültek elíziumi mezejére távozott. Vajon ott nyílnak-e ilyen gyönyörű tulipánok, mint evilági udvarának kertjében?
A rugonfalvi Larcher Károly bácsival sem foghatok már kezet, pedig hét évvel ezelőtt lakásán, a Benedekffy-házban a még 1980-ban berendezett néprajzi gyűjtemény „kilakoltatásáról" panaszkodott. Ugyanis a 300 éves épületet visszaperelte volt tulajdonosa. A gyűjteményt Nagykadácsba szállították, lakat alá zárták.
– Én sosem zártam a múzeumot, éjjel-nappal nyitva állt bárki előtt, egyedüli felvigyázója farkaskutyám, Nóra volt. Nem tűnt el semmi – mondta akkor Károly bácsi, és szavait megerősítendő egy, az emlékkönyvbe beírt szöveget mutatott, amely így hangzott: „Mintha anyám felejtette volna nyitva a ház ajtaját, míg hátra ment a kertbe, ezalatt elidőzök a régiesen berendezett szobában, ahol szívem nyugalmára talál".
Péter Zoltán siménfalvi polgármestertől azt az örömhírt hallom, hogy az iskola udvarán található kicsi épületben lencsevégre kapható egy része a gyűjteménynek, a többit még lakat alatt tartják, mindaddig, míg sikerül végre az egészet a Jakabházi-kúriában elhelyezni. Erre nem kerül egyhamar sor – fűzi hozzá –, hiszen az épület felújításához tetemes összegre van szükség, amihez pályázati úton szeretnének hozzájutni.
S valóban, az iskola udvarán említett házikóban, a korabeli népélet tárgyi kellékeiből ízlésesen berendeztek egy jellegzetes Nyikó menti szobabelsőt.
Ha élne Larcher Károly, már ezt is méltányolná, viszont csak akkor nyugodna igazán békében, ha rendeltetésének helyén, a már említett kúria falai között tudná e becses gyűjteményt.
Kristó Tibor
Agyermeki szívek köszönete, hálája és szeretete az édesanyák felé fordult május első napjaiban, különösen május első vasárnapján, annál is inkább, mert május a legszentebb Édesanyának, a Szűzanyának a hónapja, aki az anyák oltalmazója és példaképe.
Égi Anyánkkal, Máriával együtt köszöntjük a földi anyákat is, és elmondjuk a gyermeki szív hálájával: „Köszönjük nektek, drága szülőanyáink, hogy életet, melegséget, összetartást tudtok teremteni otthonunkban, és kitartó szenvedésetek, áldozatotok által az élet hősei tudtok lenni. A család kincsei vagytok, és megérdemlitek, hogy a legszebb aranykalászokat adjuk át a szeretet mezejéről. Köszönjük, hogy életünk a ti szenvedésetekkel kezdődött, és pihenéseteket is fel tudjátok áldozni a virrasztó szeretet oltárán.
Egy amerikai városban, Chicagóban a múlt század elején az volt a szokás, hogy anyák napján piciny rózsákat tettek a gyermekek és ifjak a mellükre. Akinek élt az édesanyja, piros rózsát tűzött fel, aki pedig elveszítette, fehér rózsával fejezte ki fájdalmát. Most is sokan feltűzhetnék a fehér rózsát, mert a legdrágább kincs, az együtt érző szív elveszett számukra. Amíg még megvan, nagyon kell értékelnünk.
A Példabeszédek könyve szerint az asszonyt, az anyát három tulajdonság jellemzi: 1. erő, 2. ékesség, 3. bölcsesség.
1. Az anya erős tud lenni, mert amikor mindenkit lever a csüggedés, gyengeség, kilátástalanság érzése, akkor ő tud biztatást, erőt sugározni a család tagjaiba. Gandhi, a nagy író olyan szépen leírja az anyai oltalmazó szeretetet: egy égő fáról ír, melyen a madárfészket az anyamadár a testével próbálja megvédeni, és ott ég el, midőn kicsinyeit védi. Megboldogult jó anyámat többször kérdeztem, hogy miért aggódik mindenért annyira. Azt felelte: anya vagyok. Ezzel mindent megmondott. Mert minden anya az aggódó szeretet angyala, midőn várja gyermekeit a munkahelyről, iskolából. Mert annyi sok veszély van a mai világban. Jó pár évvel ezelőtt nagy esőzés és árvíz volt szülőfalumban. Mikor mentem haza, láttam, hogy az utcánk előtti kis téren nagy tó gyűlt össze. A tó partján állt valaki. Jó anyám volt, aki egész este ott várt, hogy ne érjen baj engem, midőn hazamegyek. Ő már több mint egy éve nem vár, de tudom, lélekben mindig vár.
2. A Példabeszédek könyve szerint minden anyát ékesség is jellemez, mert a gondoktól megtört, ráncos arc is átszellemült, szép tud lenni a szeretettől és az örömtől. József Attila, a nagy magyar költő is mindig szépnek látta a mosásban, gőzben görnyedő édesanyját. Akkor is szép, ékes az anyai arc, ha megöregszik, mert a jóság sugárzik róla.
3. Bölcsesség is jellemzi az anyai szívet. Tőle kaptuk a nagy kincset, a szép anyanyelvet, melyre büszkék lehetünk. A jó anya tanítása, intelmei mindig elkísérnek életünkben. Köszönjük, hogy meleg szívét önti belénk szerető tanácsai által.
Ezekben a napokban megígérjük jó anyáinknak: „A fájdalom tövisétől szívedet kíméljük, / Minden örömkönnyed drága gyöngy lesz nekünk."
A legszebb aranykalászokat érdemlik ők a szeretet mezejéről, és a virág legyen a hála szimbóluma.
Tamás József, Lázárfalva
Az évad utolsó premierjéhez érkezett a Csíki Játékszín. Szép Ernő Lila ákác című színművének – a két vidéki előbemutatót követően – csíkszeredai premierje pénteken 19 órakor kezdődik. A Parászka Miklós rendezte darabot májusban és júniusban láthatja a közönség.
– A színházi gyakorlattól nem idegen, hogy egy bemutatót megelőzően más helyszíneken úgynevezett előbemutatót is tartsanak. Nálunk is így alakult ez a termékeny kétlakiságnak köszönhetően, hisz amellett, hogy Csíkszereda színháza vagyunk, mi vidéken is rendszeresen játszunk. A Lila ákác című darabot Gyergyóditróban és Gyergyócsomafalván már bemutattuk. Két szép színházi esténk volt, és ismételten képet kaptunk arról, hogy a vidéki színház hol tart, gondolok itt a helyszínek állapotára, a közönség összetételére, valamint a közönség és színház kapcsolatára – hangsúlyozza Parászka Miklós színházigazgató, aki a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében tartott, áprilisi turné kapcsán is elmondja, ugyan a kulturális tér kiszélesedett, a turnék nagyrészt gazdasági és szervezési problémákon múlnak. „Sok kapcsolatot teremtettünk, és mindenhová visszavárnak bennünket, de valójában csak szelektáltan tudjuk figyelembe venni ezeket a távolság okán, de az itthoni intenzív tevékenységünk miatt is" – tette hozzá. A bemutatásra váró Lila ákác rendezőjeként pedig elmondja, hogy a darabhoz és a szerzőhöz való kötődése egyaránt erős, hisz ez már a negyedik Szép Ernő-rendezése. Tíz évvel ezelőtt rendezte a Vőlegényt, először Szatmárnémetiben, majd Nagyváradon, és ezelőtt három évvel a Patika című darabot. A Lila ákácra esett választásának indoklásaként megemlíti azt is, hogy a darab nagyszerű szereposztási lehetőséget kínált. Kelemen Kata díszlettervező segítségével pedig úgy valósították meg a színpadképet, hogy az a törékeny illúziók világát képileg is megjelenítse.
„Idén a Nyugat folyóirat jubileumi évét éljük, ünnepeljük, és Szép Ernőnek, mint Ady Endre legjobb barátjának is fontos szerepe volt. Amellett, hogy költő, sokan a nemzedék legkiválóbb drámaírójának tartották. A Lila ákác és az egész Nyugat-jelenség azért fontos számomra, mert most olyan kontextusból szemlélhetjük annak a korszaknak az irodalmát, amely az aktuális kérdéseinkre keresett válaszokat is inspirálja" – teszi hozzá.
Az illúziókat és azok elvesztését központi kérdésként felmutató Lila ákác szerelmes história nyílván nem a történelem vagy a politika szintjén veti fel a problémát, hanem a megélt emberi sors tükrén keresztül. Ugyanakkor a boldogságkeresés is központi gondolata a darabnak, azzal a szívbemarkoló tanulsággal, hogy mindannyiunk élete a boldogságkeresésről szól, de legtöbbször csupán akkor tudjuk megfogalmazni, hogy mi jelenti számunkra a boldogságot, amikor annak elvesztésével szembesülünk. „Azt is mondhatnám, hogy az ifjúságról és a szerelemről is szól ez a darab, azaz a szerelem és a tavasz mulandóságáról, valamint törékenységéről. Ezért is várom kíváncsian az ifjúság találkozását a darabbal" – mondja Parászka Miklós.
A darab Szép Ernő különleges nyelvezetéből is ízelítőt nyújt, Szép Ernő ugyanis a kor népi nyelvét a városi, iparosodó Budapest nyelvével úgy ötvözi, hogy ettől irodalmunk különös csemegéjévé válik.
Antal Ildikó
Közvetlen területalapú támogatások
A napokban látott napvilágot a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter 246/2008-as rendelete, amely módosítja a közvetlen területalapú támogatások végrehajtási utasításait, gyakorlatba ültetésének módját – tájékoztatta a HARGITA NÉPE napilapot Kerekes Melinda, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség ügyvezető igazgatója.
Az említett jogszabály megjelenéséig érvényben lévő rendelet értelmében a területalapú támogatásban megjelölt parcellák jogszerű használatát többféle módon lehetett igazolni: birtoklevéllel, a polgármesteri hivatal által kiállított bizonylattal, telekkönyvi kivonattal, bérleti vagy koncessziós szerződéssel, illetve a legeltetésre vagy a terület használatára vonatkozó kifizetési nyugtával, legeltetési szerződéssel, valamint a helyi tanács által a legeltetést igazoló bizonylattal.
A most megjelent jogszabály szűkíti a mezőgazdasági területek jogszerű használatának bizonyítási módját. Eszerint, a kifizetési ügynökség kérésére, a területhasználatot csak birtoklevéllel, illetve bérleti, koncessziós vagy társulási szerződéssel, valamint más ehhez hasonló dokumentumokkal lehet igazolni.
A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a polgármesteri hivatalok is igényelhetik a közvetlen területalapú támogatások különböző formáit, ha igazolni tudják, hogy mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, és erre vonatkozóan igazoló aktákat mutatnak be, kérésre, amik – esetenként – az eladott szénamennyiség leszámlázására, illetve az illető parcellákon elvégzett munkálatok elvégzésére vonatkoznak.
A jogszerűen létrejött állattartó egyesületek, illetve magánszemélyek is bérbe vehetik, illetve haszonbérleti vagy ügykezelési szerződést köthetnek a községi legelőtestekre. Ezekben az esetekben az illető társulás képviselőjének igazolnia kell, hogy mekkora terület esik az egyes tagokra, illetve a dokumentumokban fel kell tüntetniük a tagok által tartott állatok létszámát is. Ugyanakkor az összes társulati tag beleegyezése szükséges a támogatások igényléséhez, illetve a társulat vezetőjének vállalnia kell a kérelemben megfogalmazott feltételek betartását, és a támogatások átutalását a tagok felé.
A jogszabály ugyanakkor megerősíti azt az előírást, hogy akik a 2007–2008-as referenciaévben cukorrépát termesztettek, és ezekre a parcellákra közvetlen területalapú támogatást igényeltek az elmúlt év folyamán, azok 2008-ra akár 269 eurót is kaphatnak ezekre a parcellákra, kizárólag csak nemzeti kiegészítő támogatás címén, annak ellenére is, ha ezeken a parcellákon már nem termelnek cukorrépát, feltéve, ha ezek a mezőgazdasági területek, 2007-hez hasonlóan, 2008-ban is – SAPS szempontból – támogatható területeknek minősülnek, és megfelelő mezőgazdasági és környezeti állapotban vannak tartva – szögezte le Kerekes Melinda.
A budapesti székhelyű TriHolding Kft. Bukarest üzleti negyedében 15 millió euró beruházással épít egy irodatornyot – közölte a társaság. A bukaresti Fővárosi Bíróság mellett létesülő épületben 14 ezer négyzetméternyi A-kategóriás iroda és üzlethelyiség kap helyet. Az építés várhatóan ez év harmadik negyedében indul.A második legnagyobb lengyel városban, Lodzban 155 millió eurós beruházást indított a cég, egy 1200 lakásos komplexumot hoz létre, az eladható felület 120 ezer négyzetmétert tesz ki. Magyarország, Lengyelország és Románia ingatlanpiacán kis szereplő marad a TriHolding, de Ukrajnában elképzelhető, hogy nagyobb szeletet tud kihasítani a piacból, miután ott nagyobb a kockázat, viszont irodától üzleten át lakásig, mindenből hiány van.
Sokan talán mosolyognak, ha internetező nyugdíjasokról hallanak. Pedig a számítógép, az internet az időseknek is éppen olyan felfedezésre váró világot jelent, mint bárki más számára. És sokan vannak közöttük, akik élni is akarnak mindazokkal az előnyökkel, amiket a világháló nyújthat nekik. Ennek érdekében pedig készek szorgalmasan tanulni.
Az elmúlt héten fejezte be az első nyugdíjas csoport a Soros Oktatási Központ által ingyenesen biztosított 25 órás, az internet használatát oktató képzést. Az Európai Unió Grundtvig Tanulási Kapcsolatok Programja által támogatott Silvernet (Ezüstnet) programnak Csíkszeredában előzményei is vannak. A Lazarus Házban számítógép-használati és internettanfolyamot tartottak nyugdíjasok számára. A tanfolyamot végzettek közül 130-an jelentkeztek arra a 12 órás képzésre, amelyet a Soros Oktatási Központ indított éppen az igényre való válaszként. Tavaly tízes csoportokban 70 személy vehetett részt végül is a tanfolyamon.
A nyugdíjasok lelkesedésére való tekintettel gondolták úgy a Soros Oktatási Központnál, hogy az Európai Unió Élethosszig tartó tanulás programja keretében nyíló lehetőséggel élni kell. A Budapesti Művelődési Központ által koordinált kétéves – tanulási kapcsolatokról szóló – projektben három tagországból, Magyarországról, Romániából és Szlovákiából egy-egy magyar nyelvű felnőttképzési intézmény vesz részt.
A tanfolyam célja, hogy a nyugdíjasok egyrészt megbarátkozzanak az általuk félve kezelt kommunikációs csatornákkal, másrészt pedig ismerkedjenek, tapasztalatcserét folytassanak a másik két ország programjának résztvevőivel. Az ismerkedés nemcsak interneten keresztül történik. A projekt része négy nemzetközi találkozó. Az elsőt november elején Budapesten tartották. Csíkszeredából a központ igazgatójával három nyugdíjas internetező ismerkedett a budapesti és kassai társakkal. A következő találkozóra május 27–31. között kerül sor Csíkszeredában. Erre az alkalomra hét vendéget várnak Budapestről és hetet Kassáról. Közöttük természetesen nyugdíjas internetező tanulók is lesznek, hiszen amint említettük, a cél az ismerkedés.
A Soros Oktatási Központnál a jelentkezők közül szándéknyilatkozat alapján válogatták ki a tízfős csoportot. A tanfolyam múlt heti zárása után a központ igazgatója, Kocsis Erika arról számolt be, hogy mindenki nagyon elégedett volt: a tanulók a rendszeres, alapos, pontos tananyaggal és tanítással, a tanár pedig a nyugdíjas diákok lelkesedésével, szorgalmával.
Az Ezüstnet program keretében a csíkszeredai központ vállalta egy honlap elkészítését. A diákokat pedig egy tanulói jegyzet segítette és segíti, amely angol–magyar–román–szlovák számítástechnikai kisszótárt tartalmaz, és amelyet kiegészítettek az erdélyieknek szóló honlapok címjegyzékével.
A Soros Oktatási Központnál a következő nyugdíjas csoport májusban kezdi az internethasználattal való ismerkedést, 2009 júliusáig pedig még egy tízfős csoport képzését tervezik.
Takács Éva
A külhoni magyar kutatók elismerésére szolgáló Arany János-díjakat és -érmeket adtak át tegnap Budapesten. Kiemelkedő tudományos teljesítményért Keszeg Vilmos egyetemi tanár kapott elismerést. Arany János-éremmel post mortem Vofkori Lászlót, a Sapientia–EMTE volt oktatóját tüntették ki. A díjakat az MTA külső tagjainak fórumán, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság és a Nyugati Magyar Tudományos Tanács (NyMTT) Elnöki Bizottság együttes ülésén adták át.
Rövid, baráti megbeszélést tartott tegnap a pápa és az anglikán egyház feje, a canterburyi érsek a keresztény–muzulmán kapcsolatokról a Vatikánban. Ez volt a 77 milliós anglikán egyház vezetőjének és a katolikus egyházfőnek a második hivatalos találkozója, s „meleg, baráti" légkörben zajlott le. Williams februárban nagy vihart kavart, amikor javasolta az iszlám bíráskodás egyes elemeinek engedélyezését Nagy-Britanniában. A magánéletet érintő, a brit törvényeknek ellent nem mondó ítélkezésre gondolt, de szavait alaposan félreértelmezte a sajtó, és a Vatikánban is megbírálták.
Újabb „most vagy soha" előválasztási fordulókban méri össze erejét ma Hillary Clinton és Barack Obama szenátor az amerikai demokrata elnökjelöltségért folyó harcban, miközben John McCain, a republikánus elnökjelöltség várományosa ölbe tett kézzel figyeli küzdelmüket. A sokadik „talán mindent eldöntő" fordulót Indiana és Észak-Karolina államban tartják. A hátrányban levő Clinton tábora szerint ha a volt first lady győz mindkét államban, övé a jelöltség. Erre azonban kicsi az esély, és elemzők szerint a kérdés inkább az, hogy Obama egy kettős győzelemmel dűlőre viheti-e végre az elhúzódó versengést.
Közel négyezerre nőtt a mianmari ciklon halálos áldozatainak a száma – jelentette be tegnap a dél-ázsiai ország televíziója. A 3969 halottról szóló adat még nem végleges, mert ezrekre rúg az eltűnt személyek száma. Az előző mérlegben még csak 350 halottról adtak hírt. A jelentések lassan futnak be a Bengáli-öböl szigeteiről és az Iravádi folyó deltájából. Az ország külügyminisztere diplomatákat tájékoztatva azt mondta, hogy az áldozatok száma elérheti a tízezret is. Az áradások miatt hajléktalanná váltak számát százezrekben mérik, nekik még tiszta ivóvizük sincs. A Nargis nevű ciklon péntek este csapott le Mianmar délnyugati partvidékére óránként 190–240 kilométer közötti sebességgel örvénylő széllel, és szombaton is folytatta a pusztítást.
Már az Alsó-Sólyomkőről nézegettük a láthatáron a Nagy-Murgó kerek hegyét. A szomszédos Kovászna megyében fekszik, elhelyezkedése alapján inkább a Baróti-hegységhez tartozik, de szerkezet és keletkezés szerint a Keleti-Kárpátok vulkanikus vonulatának déli hegycsúcsa. Mint vulkanikus vidék, környéke tele van borvízforrásokkal és ezek képződményeivel. Ezért érdemesnek tartottuk felkeresni.
Autóval lementünk Mikóújfaluig, onnan eltértünk Barót irányába a Hatod-hágón (716 m) keresztül. A Hatod-hágóról a Nagy-Murgó nem is tűnik olyan nagynak. Ezen nem is kell csodálkozni, hiszen csupán 300 m a szintkülönbség. A Hatod-hágóról leereszkedünk, s a Hatod vendégfogadónál letérünk a főútról Uzonkafürdő irányába. A Hatod nem onnan kapta a nevét, hogy a Baróti-hegységben hat nagy kanyart ír le a műút, hanem onnan, hogy a XIV. század végén hosszantartó per útján úgy döntöttek, hogy hat egyforma részre osztják fel a hat pereskedő falu között az akkor még Gohán-havasának nevezett területet. Ezek között van Bacon is, ahova Uzonkafürdő tartozik.
A Hatod vendégfogadótól 3 km-re van Uzonkafürdő. A telep csendes, megállunk az út melletti borvízforrásnál mellette van a valamikor jobb napokat megélt fürdőépület és szabadtéri fürdőmedence. Az elhanyagoltság oka, hogy jelenleg is per folyik a fürdő egykori bérlője és az önkormányzat között.
Nem sokat időzünk a borvízforrás körül, érdekel a fő célpont, a Nagy-Murgó. A település tele van turistajelzéssel, de egyik sem vezet fel a csúcsra. Így a telepet elhagyva megközelítjük a hegyet, majd egy alkalmas szekérutat választva elindulunk a csúcs irányába. Megszűnik a szekérút, tovább árkon-bokron, pontosabban kidőlt fákat és köveket kerülgetve törtetünk felfelé. Végre kimerülve, feljutunk az 1016 méter magas csúcsra. De a győzelem csupán erkölcsi, mivel nincs kilátás, erdő borítja a csúcsot.
Megpihenünk, elkönyveljük sikerünket, s indulunk vissza, ami szintén nem könnyű séta. Újra átverekedjük magunkat az erdőn, majd ebből kijutva a Nagy-Murgó aljában követjük a turistajelzést a településig, ahol kihasználjuk a borvizes fürdőmedencét lábáztatónak. A hosszú menetelés után jól esik a medence hideg borvize. A kellemes pihenő után felkeressük a borvízforrás lefolyó vizéből keletkező lápot. Egész virágerdőt alkot a mocsári gólyahír. A nádas, amely a leírások alapján sok érdekes növénynek ad otthont, még téli álmát alussza. Mint ahogy a kicsiny Uzonkafürdő is, melynek állandó lakóinak száma 1992-ben 55 fő volt. De a település régi, a hagyomány szerint már a rómaiak is használták az itt feltörő gyógyvizeket, mi több, a telep nevét egy római tiszt, Ausonias nevéből eredeztetik. A 650 m magasságban elterülő település környékén a kaszálókon már 1896-ban léteztek fakeretbe foglalt borvizes nyitott fürdőmedencék. 1927-ben pedig a jelenlegi főkút mellé építették a meleg fürdőt. Erre az időre tehető a nyaralóházak építésének kezdete is.
A volt pionírtábor mellett az Uzonka-patakba ömlik a Pisztrángos-patak, ennek a középső folyásánál volt Uzonkafürdő elődje, az egykor híres Pisztrángosfürdő. Régi fürdőházainak ma már csak a helyei látszanak. De mi azért kerestük fel a Pisztrángos-patakot, mert völgyében egy gyönyörű geológiai képződmény található. Addig mentünk a patak mentén, míg az egyre szűkülő völgyben, hol a jobb partra, hol a bal partra ugrálva, elérkeztünk egy szűkülethez. Ez volt a célpont. A Pisztrángos-borvízforrás kálciumban gazdag vizéből hatalmas mésztufa rakódott le, melynek színét a vasoxid vörösre festette. Ilyen képződmény inkább a barlangokban látható, itt a szabadban képződött, ami nagy ritkaság, és könnyen megközelíthető.
Napközben többször hallottuk a kakukk hangját, ami bizonyítja, hogy immár végérvényesen itt a tavasz. Az erdőben sok volt a salátaboglárka, ami a fenyőerdőből hiányzik. Nagy élmény volt a kucsmagomba tömeges megjelenésének látványa is.
Pomjánek Béla
A budapesti Műcsarnok tíz évvel ezelőtt életműkiállítást rendezett Korniss Péter, a magyar fotóművészet élő klasszikusa munkáiból. Erdélyi leltár, 1967 – 1998 címmel hirdették a plakátok, ez késztetett, hogy soron következő bukaresti kiállítása alkalmával megkeressem a szerzőt, és interjút készítsek vele A Hét számára. Akkor említette csíksomlyói élményét, amelyről egyébként 1998 szeptemberében a Népszabadság hasábjain is beszámolt: a búcsú alkalmával megdöbbenéssel vette észre, hogy az út menti kirakóvásár asztalain a megszokott szentszobrocskák társaságában amerikai filmhősök: Stan és Pan, a Pókember, Superman stb. gipszfigurái, Michael Jackson portréi is megvásárolhatók. Jó katolikusként nem örült a látványnak, de több felvételen megörökítette, és megjelenés előtt álló albumába belefoglalta. Szerinte ugyanis régi és új ilyen békés egymás mellett élése tökéletesen példázza a nyugati szubkultúra behatolását az erdélyi magyarság ünnepeinek és hétköznapjainak hagyományos értékei közé.
Ezt követően, több ízben is volt alkalmam csíksomlyói írott visszhangokban is felfedezni ezt a kettősséget, a kegyhely profanizálásának sajnálatos jeleit, legfőképpen olyan vendégek által, akik a búcsút majálissal tévesztik össze. Jóleső érzéssel tapasztaltam, hogy a HARGITA NÉPE évről évre meghúzza a vészharangot: kufárok fenyegetik a templomot, értve rajtuk nemcsak a kereskedőket, hanem tülekedő politikusokat is. 2005-ben Sarány István elismeréssel illette dr. Jakubinyi György érseknek a búcsút megelőzően közzétett intelmét, hogy politikai formációk, polgári tömörülések ne akarják propagandájuk számára hasznosítani Csíksomlyó növekvő vonzerejét, őrizzük meg együttes erővel a hagyományok tisztaságát. Ez a közös óhaj hatotta át a következő év, 2006 pünkösdi búcsúját is. A HARGITA NÉPE június 5-én több mint 300 ezer hazai és külföldi hívő zarándoklatáról adott hírt, egyben idézte Jakubinyi György érseknek a szentmise kezdetén elhangzott fohászát: „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben!". A szervezők erőfeszítése, hogy útját állják a politikának, mindig is indokolt volt, amennyiben agitációs brigádok ténykedésének megvannak a dicstelen előzményei, erre csupán egy példát idézek a régebbi múltból. Bányai László (született Baumgarten) történész, Gheorghiu-Dej által magas közméltóságokkal jutalmazott pártharcos ifjú illegalista korában Csíkszeredában is tanárkodott. Válaszúton című önéletírásában (Kriterion, 1980) büszkén emlékezik vissza, hogy elvtársaival együtt milyen leleményes módon próbálták kihasználni a vallási tömegrendezvényeket lenini-sztálini eszméik terjesztésére. „Az 1933-as csíksomlyói pünkösdi búcsú, amelyre évente tízezrek zarándokoltak, különösen az Udvarhely megyei, úgynevezett szentföldről, valamint a moldvai csángó falvakból, jó alkalom volt, hogy a párt szava eljusson a széles néptömegekhez. Még május elsején azt a feladatot kaptam, hogy készítsek egy röpceszöveget erre az alkalomra. Ez volt az első politikai manifesztum, amit írtam. A szöveget levitték a brassói tartományhoz, ott sokszorosították, majd a röpcecsomagot szekéren, áru közé rejtve, elhozták Csíkszentmártonba. Onnan Bákay Domokos egy éjjel tarisznyában átvitte Bánkfalvára, Bánki Béni pedig gabona közé, zsákba csomagolta, s a hetipiac alkalmával Csíkzsögödre hozta. A búcsú előestéjén az előre beszervezett szeredai, zsögödi, szentgyörgyi és bánkfalvi ifjú kommunisták észrevétlenül elszéledtek a letelepedett zarándokok között. Főleg a kissomlyói kálvária útját látták el röpcékkel, ahová sokszor már hajnalban elindult a nép, fohászával köszönteni a felkelő Napot. Mire a rendezők észbe kaptak, a röpcéket már kézről kézre adták... A szöveg bizony vagdalkozó volt, de az akkori keserves viszonyok közt a kiélezett jelszavaknak széles körű visszhangja támadt." Hogy miben nyilvánult meg a kommunista jelszavak széles körű visszhangja, nem derül ki a könyvből, de nem nehéz elképzelnünk.
Befejezésül térjünk vissza a jelenbe: idézek egy parlamenti mozzanatot Bukarestből. 1995 pünkösdjét követően, egy Teleorman megyei szenátor (az 1996-os választásokon végképp eltűnt az ismeretlenség ködében) politikai nyilatkozatban azzal támadta az RMDSZ-t, hogy miután legutóbbi, kolozsvári kongresszusát „idegen zászlókkal és himnusszal körítette", újabban Csíksomlyón rendezett „diszkotékát", így minősítette a búcsút. E ponton Hajdu Gábor hargitai szenátor felállt, és bihari kollegájával, Csapó Józseffel együtt, tüntetőleg elhagyta a termet, majd gesztusát így indokolta a sajtónak: „Úgy véltem, tartozom a magyarságnak, az RMDSZ-nek és magamnak azzal, hogy ne hallgassam végig azt a förmedvényt, amit egy szenátori minőséget viselő személy megenged magának, aki ilyen szintre süllyeszti politikai hozzáállását." (Orient Expressz, június 28.).
Vallástól és politikától függetlenül, Csíksomlyó múltja azonban történelmi regények számára is kínál érdekes témát, csak legyen, aki megírja. De erről legközelebb, ugyanitt.
Barabás István
A hideg, szeles tavasz nem kedvez a méhészetnek. Pusztuló méhcsaládokról adnak hírt a méhészek. A korábban kivirágzott fák még mielőtt beporoznák azokat a szorgalmas bogarak, elhullathatják szirmaikat – tudtuk meg Hegyi Gézától, a Hargita Megyei Méhészek Egyesületének titkárától.
A korai tavasz „becsapta" a méheket. A napsütés kicsalogatja ugyan azokat a legelőkre, viszont a gyakorta szelesre váltó időjárás miatt nem találnak vissza a kaptárakhoz. A még fel nem erősödött fiatal családok tucatjai hullanak el – magyarázza az egyesület titkára. A fák virágait nem képesek beporozni, ami távlatilag kompromittálni fogja a gyümölcstermést. A májusi – Pongrác, Szervác, Bonifác, majd Orbán nevéhez fűződő –, fagyos napok szintén nagy kárt tehetnek a gyümölcsösökben – fűzi hozzá Hegyi Géza. Jelenleg főleg a kecskefűzről, valamint a gyermekláncfűről gyűjtenek a még életesnek mondható méhcsaládok.
Sajnos egy olyan – a méhészetet sújtó – világjelenséggel is számolni kell, aminek még nem találták meg az ellenszerét. Világszerte ismeretlen vírusok tizedelik a méheket. Ezzel magyarázható, hogy Európa piacairól is lassan visszaszorul az ázsiai sárga méz – ami nem volna baj, viszont előre láthatóan a méztermelés nem fogja fedezni a szükségletet, következésképpen mindez a termék árának növekedésében fog megmutatkozni.
Hegyi Géza azt is elmondta, hogy közelebbről 35 méhész vizsgázhat, a számukra szervezett tanfolyamon elsajátított szakismeretekből. Úgyszintén a méhészek már most igényelhetik a támogatásokat: gyógyszerekre, állományaik fejlesztésére stb.
Egyébként a déli megyékben már virágzik az akác, s hogyha az időjárás továbbra sem kedvez a guruló méhészetnek, akkor csakis azok a méhészek kockáztathatják meg a legeltetést, akik több családdal, erős állománnyal rendelkeznek, ellenkező esetben méheiket további pusztulásra ítélik – hívja fel tagtársai figyelmét Hegyi Géza.
Kristó Tibor
Nem a nyerés a fontos, hanem a hegymászás öröme – mondták többen is azon hegyimádók közül, akik beneveztek a május 2–4. között Gyilkostónál szervezett Sziklamászó Maratonra.
Komoly munka, mindent áttekintő szervezés – ez jellemezte a Dancurás Hegyimentő Egyesület által a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ és Hargita Megye Tanácsának támogatásával megrendezett maratont, melyre több mint 30 mászó, 18 csapat nevezett be. Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Barót, Szecsele, Székelyudvarhely, Maroshévíz, Kolozsvár, Câmpulung, Gura Humorului, Oncesti képviseltette magát, mi több, magyarországiak is érkeztek, s hódították a sziklákat a cudar idő ellenére. Sportmászás, rövid utak mászása a Postafal 10 útján és a Kis-Cohárd, a Békási-szoros falain klaszszikus, több kötélhosszas utak között lehetett választani, így alakult ki az eredmény:
Sportmászás: fiúk: 1. Dornac Nicu (Câmpulung), 2. Pop Ionel (Maroshévíz), 3. Domokos Jenő (Szecsele); lányok: 1. Naipan Loredana (aki az összesítésben a fiúkkal egy kalap alá véve második lett volna, Gura Humorului), 2. Pascan Angela (Onesti), 3. Máthé Erika (Marosvásárhely), Liscan Delea (Kolozsvár).
A klasszikus mászást választók többsége a Kis-Cohárd oldalát szemelte ki, de voltak a szorosban is a Szurdokkő és a Fekete repedés falakban, valamint az Oltárkőn is.
Rangsor: 1. Frã_ilã Cãtãlin, Bradu Olteani (Maroshévíz), valamint Menyhárt Levente, Cserei Botond (Székelyudvarhely), 2. Török Zoltán és Tófalvi Zsolt (Gyergyószentmiklós), 3. Szász László és Csáki István (Magyarország).
A szabadidős sportok népszerűsítése is a szervezők céljai közt szerepelt, megjelölt helyen bárki megpróbálkozhatott a hegymászással, a visszajelzések pedig igazolják: igény van újabb, hasonló rendezvényekre.
A Szent György Napok keretében rendezték meg szombaton a XVIII. Gáll Lajos-futónapot Sepsiszentgyörgyön. A versenyen összesen 307-en értek célba, közöttük szép számban voltak Hargita megyeiek is. A 16–19 évesek korcsoportjában Györfi Laura Melinda az első, Kolozsi Katalin pedig a második helyen ért célba. A 28–34 évesek között Orbán József a második, a 45–49 évesek között Birta Melánia a második, Vass Sándor pedig a harmadik lett (mind csíkszeredaiak). Az 50–54 évesek korcsoportjában a gyergyóalfalvi Csató József a második, míg a csíkszeredai Imre István a harmadik helyen ért célba. A 65–69 évesek között Keresztes Gyula, a 71–74 évesek korcsoportjában pedig Szabó József (mindketten Csíkszereda) az első helyen végzett.
A versenyt immár tizenhetedik éve a berlini olimpia 23. helyezettje, Gáll Lajos maratoni futó tiszteletére rendezik, aki Csíkdánfalván született, Sepsiszentgyörgyön lakott, Brassóban sportolt, Korondon hunyt el, és a sepsiszentgyörgyi vártemplom temetőjében alussza örök álmát.
Tizenhat csíki dzsúdóka jutott be a május végén sorra kerülő U15-ös országos bajnoki döntőbe, miután az elmúlt hétvégén a Romanban tartott zónadöntőn az első hat között végeztek. Az 1994 és 1995-ben született csíki cselgáncsozók közül tízen dobogós helyezést értek el Romanban.
A versenyen összesen 120 dzsúdóka vett részt, közöttük a Csíkszeredai Sportklub és –ISK, valamint a szentegyházi, tusnádfürdői, csíkszenttamási, csíkszentdomokosi és csíkmenasági cselgáncsozók is, Dánél Sándor, Dániel Albert, Dániel Szabolcs, Mészáros Sándor és Pál László edzők vezetésével.
Az országos bajnokság döntőjébe jutott csíki cselgáncsozók: fiúk: 38 kg: Mazilu Alex és Bíró Csaba; 42 kg: Bardócz Richárd és Nyitrai Dávid; 46 kg: Miklós Csaba, Hanich Henrich és Szőcs Elemér; 55 kg: Bartos Albin; 60 kg: Farkas Zoltán; 66 kg: Kopacz Csongor. Lányok: 48 kg: Ambrus Erna; 57 kg: Sipos Mária; +63 kg: Kuti Izabella, Bálint Izabella, Adorján Dorottya és Bíró Bernadett.
Bécsben küzdöttek. A Csíkszeredai Sportklub cselgáncsozói április 26 és 27-én Bécsben egy rangos nemzetközi tornán vettek részt, ahol összesen 21 ország sportolói voltak jelen. A csíki dzsúdókák eredményei: 1. helyezett: Szép Attila (U13, 55 kg), Stoica Márk (U13, +60 kg); 2. helyezett: Kopacz Csongor (U15, 66 kg); 5. helyezett: Dávid Hunor (U20, 60 kg). A csapatot Dánél Sándor edző készítette fel és kísérte el az ausztriai versenyre, akik ezúttal mondanak köszönetet Dávid Béla és Kopacz István gépkocsivezetőknek segítségükért.
Két aranyéremmel tértek haza a Csíkszeredai Real Dance Sporttáncklub sportolói Magyarországról. A Péterfi Enikő által irányított Hompoth Lóránd és Sárig Edina alkotta páros pénteken a Debrecenben megrendezett Táncverseny Majálison a junior E-kategóriában a standard és a latin táncban is első helyezést ért el.
Három fordulóval az idei bajnokság vége előtt behozhatatlan előnyt kapart össze a Real Madrid és a Bayern. Olaszországban és Angliában viszont csak most kezd izgalmassá válni a véghajrá: a Serie A-ban még az AS Roma is bajnok lehet, akárcsak a szigetországban a Chelsea. A Ligue 1-ben lefutottnak látszik a 2007/08-as idény.
Bajnoki címvédést ünnepelhettek a királyi gárda szurkolói: a Real hétvégi, Osasuna elleni győzelmével (2–1) tízpontos előnyre tett szert. A második, még mindig biztos BL-indulást jelentő hely kiadó, a Barcelona és a Villareal meg is harcol érte. A második Sárga tengeralattjáró a Getafét verte két góllal, a harmadik katalánok pedig a Valenciát ütötték ki (6–0). Továbbá ismert két kieső neve is: az pedig nem más, mint a Murcia és a Levante.
Angliában még mindig kérdéses – és talán az utolsó fordulóig az is marad – az aranyérmes kiléte. Az viszont már biztos, hogy vagy Manchesterben marad, vagy a fővárosba költözik a trófea. Az Arsenal bronzérme már biztos, sőt az is tény, hogy az utolsó BL-helyet a Mersey-partiak csípték el. Eredmények a 37. fordulóból: MU – West Ham 4–1, Newcastle – Chelsea 0–2, Arsenal – Everton 1–0.
A Serie A-ban minden a feje tetejére állt, azaz a könnyed Inter előny három pontra zsugorodott. Sőt, a második Roma hátralevő ellenfelei nem tűnnek erősebbnek a bajnokénál. A fővárosi Farkasok a 11. Atalantával és a 17. Cataniával meccselnek, a milánóiak pedig a 12. és a 18. helyen tanyázó Sienával, illetve Parmával játszanak. A hétvégén az Inter városi derbin alulmaradt a Milannal szemben (1–2), a Roma a Sampdoria otthonában háromszor zörgetett hálót, a Siena pedig egyszer volt erdményes az újonc Juventusszal szemben.
Mutuéknak is vesztesen kellett elhagyniuk a Szárd Cagliari gyepét (1–2).
Németországban is, három játéknappal a bajnokság vége előtt sikerült salátástál-győztest hirdetni: a bajorok a wolsburgi döntetlenjükkel tíz pontra elhúztak az üldözőktől, így a tavalyi szégyenletes 4. hely után újra feljutottak a Bundesliga csúcsára. A pillanatnyilag második Bréma 2–0-ra győzött a Cottbus ellen, a Schalke viszont remizett (1–1 a Hannover vendéglátójaként).
Franciaországban kínkeserves a PSG helyzete. Az egyetlen párizsi alakulat csak csoda folytán maradhat a Ligue 1-ben: le kell győznie a St. Étienne-t és a Soshaux-ot, a Lens-nek és a Toulouse-nak pedig botlania kell.
A listavezető Lyon gól nélküli döntetlent focizott a Nizza otthonában, a borvidékiek pedig hozták a kötelező pon