17,5 százalékkal emelkedett a villamos energia, 22 százalékkal pedig a földgáz lakossági ára a tegnap. Ugyanakkor 14 százalékkal emelkedett a hőenergia ára is, ez azonban (még egyelőre) nem érinti a lakosságot. A Romtelecom a helyi beszélgetések tarifájánák 20 százalákkal való emelését tervezi, az új díjszabást valószínűleg szeptember második felétől alkalmaznák – jelenti a BBC. * Ezen a télen nem drágulnak a fűtési költségek – jelentette be tegnap Ioan Mircea Pascu, a PSD alelnöke, leszögezve, hogy az állam hamarosan közvetlenül az energiatermelőknél nyújt szubvenciót a földgáz árának növekedésére, ezáltal a gigakalória ára stabil marad. Pascu leszögezte, hogy 99 dollárról 120 dollárra növelik az ezer köbméter földgázra eső állami szubvenciót annak érdekében, hogy a gigakalória ára a jelenlegi maradjon ezen a télen. * A romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását javasolja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (EMNTKT). A szerkesztőségünkhöz eljutatott nyilatkozatukban megjegyzik, hogy mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott tesületekhez érkeznek – olvasható a hétvégi szatmárnémeti fórumon megszövegezett nyilatkozatukban. * Az Országos Ellenőrző Hatóság az egészségügyi biztosítópénztárak gazdálkodásának ellenőrzésére indított tegnap nagyszabású akciót. Az ellenőrök többek között arra kíváncsiak, hogy „miért volt szükség hiper-szuper székházak" építésére, s ezeket milyen alapokból fedezték, ugyanakkor arra is választ keresnek, hogy az Országos Egészségügyi Biztosítópénztár (CNAS) miért képtelen a 28 000 milliárdos kinnlévőségének behajtására.

A Tiszta Romániáért program keretében a hét végén országos hulladékgyűjtési akciót szervezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, mely akcióban részt vállaltak a tárca alárendeltségébe tartozó intézmények összes alkalmazottai. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségnél tegnap sajtótájékoztatón számoltak be a megyeszinten lebonyolított akcióról az illetékesek, amit videofelvételek, más „dokumentumok" szemléltettek. Statisztikát készítettek az eredményről, azt összesítették – csupán a pillepalack több mint 1600 kilogrammot nyomott stb.

Felejtsük el, hogy az akció mire emlékeztetett, mert a kínai kulturális forradalomtól a hazai példákig eszünkbe jutnának az előzmények, viszont könnyű lenne élcelődni, ha nem kellő felelősséggel közelítenénk az ügyhöz! Ez esetben nem is annyira pillepalackok, más hulladékok mennyiségének, hanem a példamutatásnak volt súlya, hisz intézmények igazgatói, személyzete „tette ki magát cégérnek". Úgy is mondhatnánk, hogy propagandisztikus akció volt, és miért ne lett volna az? Tessék utánunk csinálni, és ha mindenki követi a saját környezetében a példát, az iskolásoktól a felnőttekig, erdő és mező, útszélek és megállók stb. tisztán maradnak, megszépülnek. Természetesen az akció rengeteg tapasztalattal járt, és számos következtetést lehetett levonni. Egyrészt kiderült, hogy meg kell teremteni a feltételeket a tisztasághoz, be kell tartani a törvényességet, amely különösen a helyi tanácsokra ró konkrét tennivalókat. A nevelés, a jó gazdaszellem, az igényesség mind- mind olyan emberi, állampolgári tényezők, amelyek jelenléte vagy hiánya közvetlenül „tükröződik" környezetünkben...

Sok a hányódó pillepalack? Mind emberi könnyelműség...

FERENCZ IMRE

Az egészségügyi reform keretében született meg a tavaly a megyei és a helyi érdekeltségű egészségügyi egységek ügykezelésére vonatkozó kormányrendelet (a 70/2002-es). Ennek alapján pedig a 412/2003-as kormányhatározat, amely az orvosi-szociális gondozási egységek megszervezési, működési és finanszírozási normáit hagyta jóvá. Ennek értelmében egyes meglévő egészségügyi egységek átszervezése révén a helyi és a megyei tanácsok határozhatnak a szóban forgó egységek létesítéséről. Ezek az orvosi-szociális egységek olyan szakosodott, jogi személyiségű, a helyi közigazgatási hatóságok alárendeltségébe tartozó közintézmények, amelyek gondozási, orvosi, valamint szociális szolgáltatásokat biztosítanak az arra rászoruló személyeknek. (A rászorultságot egyébként a vonatkozó jogszabályok alapján állapítják meg.) Egy ilyen jellegű közintézménynek megvan a maga sajátos feladatköre, illetve létesítésüknek az indokoltsága, amolyan kombinált szerepkört – egészségvédelmi-gyógykezelési és szociális gondozást – látva el. Országos szinten a felmérések tükrében több mint 100 ilyen közintézmény létesítése szerepel(t) napirenden. A kormányhatározat hatályba lépése óta több mint három hónap telt el, ennek ellenére az ország jó néhány megyéjében megkésett az intézményteremtés. Köztük megyénkben is. Mircea Dusa prefektus nemrégiben elmarasztalóan értékelte az egy helyben topogást, utalva arra, hogy a három körvonalazódott intézményt illetően érdemben vajmi kevés történt.

A balánbányai, a székelykeresztúri és a szentegyházi egységekről van szó (ez utóbbit illetően a prefektus szerint ugyan történt valamilyen konkrét lépés). Nemigen érthető ez a habozás, hisz míg az intézmények nem jönnek létre, nincs „partner" sem, azaz az a jogi személyiségű egység, amely szerződést köthetne az egészségbiztosítási pénztárakkal. Lehet, hogy másabb gondok is akadnak (például a helyi költségvetés szempontjából), de számolni kell bizonyos valós problémákkal is, hisz meglévő egységekről van szó (amolyan túlélést jelentene az átszervezés). Lehet az is, hogy a kormányhatározattal jóváhagyott normák nem bizonyultak elégségesnek. Nos, most van egy újabb jogszabály is: a Hivatalos Közlöny 599-es, augusztus 22-i számában jelent meg az egészségügyi, valamint a belügyi és közigazgatási minisztériumok 1/507/2003-as közös utasítása, amely úgymond mindent tisztáz. Rajta hát...

HECSER ZOLTÁN

A hét végén a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium képviseletében dr. Gît Viorel látogatta meg megyénket, ahol két helységben, Homoródszentmártonon és Székelykeresztúron találkozott a mezőgazdasági szakemberekkel, a gazdákkal. A vendéget elkísérték a megyei szakigazgatóság, a tanácsadói, valamint a fajtanemesítő hivatal szakemberei, akikkel közösen a mezőgazdaság és vidékfejlesztés aktuális kérdéseit taglalták – többek között az EU-csatlakozás, a Sapard-program, az állami támogatások és a hitelezési lehetőségek kerültek terítékre. Egyébként a napokban az igazgatóság szakemberei folytatják a megyében a gazdák tájékoztatását a hektáronkénti kétmillió lejes állami támogatással kapcsolatosan, amelynek igénylése ezekben a napokban már aktuális.

Véget értek a kisérettségi és az érettségi pótvizsgái. A nyolcadik osztályt végzettek közül az őszi vizsgákra 1297-en iratkoztak be, de csak 1230-an jelentek meg. 1076 diák sikeresen vizsgázott, tehát a jelentkezők 87,47 százaléka. A pótérettségire 451-en iratkoztak be, megjelentek 444-en, kizártak puskázás miatt 4 vizsgázót. Akik az idén végeztek, csak abból a tantárgyból kellett újraviszgázzanak, amelyből a nyári vizsgán nem mentek át.

A pótérettségi román szóbelijére 91-en iratkoztak be és 83-an jelentek meg, a magyar szóbelire 70-en iratkoztak, 64-en jelentek meg, angolból 37-en, franciából 25-en, németből 23-an vizsgáztak. A szóbeli vizsgákon minden megjelent diák átment. Az írásbeliken már nem voltak ennyire sikeresek: a román vizsgán megjelent 349 diákból 50-en buktak, magyarból viszont mind a 93 jelentkező átment. A szaknak megfelelő kötelező tantárgyakból (matematika, Románia történelme, illetve földrajza) 160-an vizsgáztak, közülük 35-en buktak meg, mind matematikából. A szakkal ellentétes választott tárgyakból 141-en vizsgáztak, a rácsteszteket 11 jelentkező nem tudta átmenőjegyre megoldani. A szaknak megfelelő választott tantárgyakból (idetartoznak a szaktantárgyak) 95-en vizsgáztak és 62-en mentek át.

A vizsgázók közül 120-an buktak meg, 320-an átmentek, azaz 72 százalékuk vizsgázott sikeresen. Országos szinten a végleges eredményeket ma, illetve csütörtökön teszik közzé. Azok függvényében lesz majd értékelhető a megyénkbeliek vizsgasikere.

TAKÁCS ÉVA

Az erdők rablásának véget szeretne vetni a kormány. Ezt ígérte minden, 1990 óta hatalomra jutott kormány. Ennek ellenére újabb lopásokról hallunk, valamennyi az erdészek, a rendőrök, az országatyák és országlók, valamint a tehetetlen erdőtulajdonos szeme előtt történik.

A fatolvaj tehetős és tisztességes vállalkozóvá izmosodott, s ha csillapíthatatlan kapzsiság nem keríti hatalmába, joggal állhat az (ellopott) erdő felől. Patyolattiszta.

Nemrég Gyergyótölgyesen egy visszaadandó erdőrészt mutattak meg a tulajdonosoknak. Az addigi erdőpásztor készült szabadságra. Az örökösök egy hét múlva ismét szemrevételezték szép erdejüket. Meglepve látták, hogy valakik egy olyan erőgéppel, amiből nem sok dübörög a tölgyesi erdőkben, előkészítettek egy szállítmányt az addig nem bántott területről.

Egyik tulajdonos jelentette az esetet az erdészeten. Azzal biztatták, hogy a salamási származású Mona Musca liberális képviselő asszonynak 7 hektár erdejét lopták el mostanig a 10-ből, s ő is tehetetlen. Ennek ellenére megnyugtatták, hogy a szabadságolót helyettesítő kimegy a helyszínre, elkobozza az előkészített fát, valamelyik fűrészesnek átadják, s az árát a kárvallottak megkapják egy hét múlva. Tisztességes ajánlat volt. Közben az erdészet egyik vezetője azt is elpanaszolta, hogy tehetetlenek, mert gyakorlatilag a megfogott tolvajjal sem tehetnek semmit. De a készülő törvény szerint – nyugtatgatta hallgatóit a mérnök – talán nem is kell ügyészségi jóváhagyás ahhoz, hogy akár a gyanúsított udvarán is ellenőrizhessenek. (Bevallom, bármennyire szeretném a fatolvajokat nyugalomba vonulva látni, e házkutatási módszernek nem örvendenék. Sokkal üdvösebb lenne, ha az arra felhatalmazottak tisztességesen végeznék a munkájukat. A fa ugyanis közutakon jut el a célba. Tehát elsősorban azok vétkesek – ha nem cinkosok! –, akik az ellenőrzéseket nem végzik rendesen és rendszeresen.)

Egy hét múlva a panaszos jelentkezett Gyergyótölgyesen: – Sajnos, mire 16 óra körül kimentem, már hűlt helye volt a fának, kérte az elnézést az erdész. – Olyan sok nagy teljesítményű erőgép jár arra? Nem érdeklődött, hogy ki lehetett?

– Nem adják azok ki egymást – válaszolta az erdész.

A kárvallott indulhatott haza. Tudta, hogy tehetetlen, mert őrizetlen, a tolvajok szabad prédája lett a birtoka. Kevésbé vigasztalta, hogy nemsokára új törvényt hoznak, ami megvédi a magántulajdonba került erdőt is, mert Musca asszony a miniszterelnök asztalára vert.

Látott ő törvénytervezeteket Garda képviselő úr asztalán is, hallott elég sok értelmes eszmecserét a lopások megakadályozásáról a meglévő törvények adta lehetőségek között is. Ennek ellenére a fatolvajok és magas körökig beépült cinkosaik továbbra is jól érzik magukat, sőt, az újabb törvénymódosítások után még boldogabbak lesznek, főleg, ha igazolódik azok félelme, akik e törvénymódosításban máris a visszarendeződés egyik jelét látják.

BAJNA GYÖRGY

Szombaton a bukaresti Állami Zsidó Színház tagjai még úgy nyilatkoztak, hogy – előadásuknak köszönhetően – jobb lábbal kezdődött Gyergyószentmiklóson a kisebbségi színházak 5. találkozója. Nem különösebb élményt jelentő játékukat nagyon kevesen nézték, már amikor nem szakította meg az előadást áramszünet a Művelődési Központ elavult villanyvezetékei és hálózata miatt.

Vasárnap sem remekelt a nagyérdemű – főleg a délutáni, a Csíki Játékszín Íphigeneia Auliszban című sikeres előadásán, annak ellenére, hogy Pál Árpád polgármester őt nevezte a megnyitón a fesztivál és a Figura színház fő támogatójának. Este a Figura remek előadással köszönte meg a munkáját értékelőknek, hogy velük voltak egy kis „időmegállításra". Az Agamemnón Béres László rendezésében – a tavaszi bemutatóhoz viszonyítva – egy merőben új felfogású, élményszámba menő előadássá csiszolódott, egyenként is kifogástalan alakításokkal.

A színházi seregszemle java még hátravan. Vajon nem titkolt vágyunk, hogy Gyergyószentmiklóson gyűljön össze egy hétig Erdély szellemisége, valamennyire is teljesül, ha még a város értelmisége is a kényelmesebb tévézést tartja fontosabbnak a pótolhatatlan színházi élménynél?

BAJNA GYÖRGY

ÚJ JOGSZABÁLY

Az Alkotmánybíróság döntése alapján a kormány rákényszerült a köztelevízió- és rádió- illeték-fizetésre vonatkozó év eleji kormányrendelete, illetve kormányhatározatai visszavonására. A Hivatalos Közlöny augusztus 26-i számában jelent meg a 71/2003-as sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében csak azon személyek kötelezettek ezen illetékek fizetésére, akik haszonélvezői is a szolgáltatásoknak, azaz azok, akik rendelkeznek készülékekkel. Nem fizetnek azok, akik saját felelősségükre nyilatkoznak arról, hogy nem rendelkeznek rádió-, illetve televízió-készülékkel, valamint akik a különleges jogszabályok értelmében az illetékfizetés alól mentesülnek. A 977/2003-as kormányhatározat (megjelent a Hivatalos Közlöny augusztus 27-i számában) értelmében a rádiókészülékkel rendelkező magánszemélyek (családok) havi 25 000 lejt kell fizessenek, a mikrovállalkozások (a 24/2001-es kormányrendelet alapján működők) 100 ezer lejt, a többi cég pedig 300 ezer lejt. Az alapítványok, az egyesületek, öregotthonok, állami egészségügyi egységek, iskolai egységek, bölcsődék és napközi otthonok mentesülnek a rádióilleték fizetése alól (akárcsak a televízió-illeték fizetése alól). A 978/2003-as kormányhatározat értelmében a családok esetében a televízió-illeték havi 40 ezer lej, mikrovállalkozások esetében 150 ezer, cégek esetében pedig 500 ezer lej.

Hamis nyilatkozás megállapítása esetén büntetés fizetendő, ami magánszemélyek esetében 500 ezer – 1 millió lej, plusz egy évre visszamenőleg ki kell fizetni az illetéket is. A havi illeték a villanyfogyasztási számlával egyidejűleg fizetendő, s határidő-túllépés esetén késedelmi kamatot számítanak fel. A szóban forgó kormányhatározatok 2003 augusztusától hatályosak.

KÉT NAP KELET KAPUJÁBAN

Korszerű, rendezett, tiszta város Suceava. Számos történelmi nevezetességével, érdekességével vonja magára a figyelmet. A nagy moldvai uralkodó, Stefan cel Mare valamikori székhelye valósággal vonzza a turistákat. A városvezetés ki is használja az alkalmat, s mintha Jászvárossal versengene a nagy és szentnek tartott moldvai uralkodó emlékének ápolásában. Hallani sem akarnak kisajátításáról, (csakis) magukénak vallják. A fejedelem és elődjei által építtetett középkori védvár meglátogatása igazi élményszámba megy. A vár előtt parkolóhely, terasz előzékeny kiszolgálókkal. Az egyik asztaltársaságnál, mihelyt meghallják, hogy magyarul beszélünk, nálunk tett látogatásukról kezdenek mesélni. Csíki sört isznak, akárcsak mi, s hamar letácssolják azt a társukat, aki szerint nálunk csak magyar nyelven szólnának hozzuk. Mindenesetre jó volt kihallani beszédükből, hogy nem tűrik maguk közt sem a szélsőségeket. Egyébként jámbor, előzékeny, barátságos emberek, semmi bajuk a magyarokkal.

Nem messze a vártól a fejedelem hatalmas bronzszobra, melynek talapzatát sajnos telefirkálják a grafittisek. A múzeumban berendezett trónterem csak külön belépési díj ellenében látogatható. Apropó múzeum. Az aranykorszakot bemutató több terem anyagát lebontották ugyan – helyette a felbecsülhetetlen értéket jelentő nagy román festők alkotásait tekintheti meg az érdeklődő –, de kifogásolható az, hogy az itt élő kisebbségek (lengyelek, ruszinok, németek) történelméből semmit sem érzékeltet az egyébként gazdag anyag. A néprajzban járatos viszont menten felfedezi, hogy a középkori alakos csempék nagyon hasonlítanak a felénk, Csíkszentkirályon is fellelt példányokhoz. A magyarázat egyszerű, Mátyás-korabeli magyar vándor csempekészítők eljutottak Stefan udvarába is, aki tőlük rendelte meg díszes kályhája darabjait.

Gyergyóalfaluból elszármazott, s több mint 35 éve itt élő ismerősömtől tudom meg, hogy a legutóbbi népszámlálás adatai szerint négyszázan vallották magukat magyarnak. Fel is kereste egy nemrég Brassóból ideköltözött magyar orvosnő, hogy szeretné létrehozni az RMDSZ városi fiókját...

Üldögélünk a szépen kivilágított városközpontban, egy ízlésesen megépített szökőkút előtti padon. Sétái során valahányszor idáig ér, nyugdíjas ismerősöm e padon pihen meg, hiszen mint az egyik vállalat megbecsült alkalmazottjának, neki is köze volt a kút létesítéséhez. Itt üldögél a gyergyóalfalvi székely, ha elfogja a nosztalgia szülőföldje iránt, egyedül hallgatja a kút zubogását – de már nem idegenként Suceaván.

Volt alkalmam csellengeni, néhány órát eltölteni a város ócskapiacán is. Itt egyszerűen bazárnak mondják a város szélén korszerűen berendezett piacot. A városvezetés egységes, két oldalt nyitható és jól zárható kirakóstandokat építtetett. Az egyik eladótól érdeklődve megtudtam, hogy árverésen lehetett megvásárolni a standok egy részét, másikukat pedig bérbe adták. A piac mellett a gépkocsik számára fizetéses parkolót képeztek ki, ahol 10 000 lej belépti díj ellenében vigyáznak a járművekre. A piacot kerítés veszi körül, s csak kapun át, ugyancsak belépti díj ellenében lehet bejutni (2000 lej személyenként) a területre. A forgatagban tisztes távolságban rendőrök és polgárőrök ügyelnek fel a vásárlók biztonságára. Általában hamar nyakon csípik a zsebmetszőket. (A kapu előtt szintén rendőr irányítja a forgalmat.)

A Kelet kapujaként emlegetett város piacán rengeteg vásárló fordul meg, nem csupán hazaiak, de külföldiek is. Az önkormányzatnak pedig jelentős bevételi pénzforrást jelent a piac ily módon való működtetése. Miért említem mindezt? Nem nehéz kitalálni, én is azon a padon városomra gondoltam, ahol e példát lehetne követni.

KRISTÓ TIBOR

Tegnap beköszöntött az ősz, s azzal egyidejűleg árhullámra is lehet számítani. S míg az időjárás vonatkozásában a meteorológusok szerint lesz felmelegedés, az utóbbi tekintetében „elmelegedésről" lehet szó. Mert amikor majd ki kell fizetni a villany- vagy a földgázfogyasztás számláját, ugyancsak elmelegedhetünk. Még akkor is, ha egyes illetékes hatóságok becslései szerint a szeptember 1-től hatályos földgáz-, illetve villanyfogyasztási díjszabások a családi költségvetés tekintetében az energiára fordított költségek részarányának csak 1–2%-os növekedéséről beszélnek. Lehet, vannak olyan számítások, amelyek ilyen mérvű növekedést mutatnak ki. Ám igen sokan máris vitatják azok realitását. Igen, mert lehet, hogy a nyári hónapok viszonylatában ennyiről van szó, de az őszi–téli hónapok során a megnövekedett fogyasztások okán többel kell számolni. És idetartozik az is, hogy a szóban forgó díjszabásemelések heteken belül begyűrűznek majd’minden termék árába, s főleg az energiaigényesekébe. Így a szakértők állítása szerint mindenekelőtt a cementébe, a vegyipariakéba, a fémipariakéba stb. De a kenyérébe is, hisz annak gyártási költségeiben jelentős arányt képvisel az elektromos áram, akárcsak a földgáz. Apropó kenyér: a gyenge búzatermés okáni import kapcsán a minisztérium illetékesei többször is hangsúlyozták, hogy nem kell tartani annak felvásárlási ára elrugaszkodásától. Nos, a valóságban a dolgok másképp alakulnak, s az előrejelzések szerint októberben akár 100–200 lejjel is meg fog drágulni annak kilogrammja. Akárcsak a sertéshús- és húskészítmények esetében. E tekintetben máris érződik egy drágulási tendencia. Az történt ugyanis, hogy a hazai tenyésztők védelmezése érdekében megnövelték a lengyelországi sertéshúsimportra kivetett vámot. Az új piaci helyzetet kihasználva, a hazai sertéshús ára azonnal megemelkedett (annak ellenére, hogy a patronátus mást ígért). A jövőre nézve ez a tendencia ugyancsak erősödni fog, most már az energiaárak okán.

Más: a szaktárca illetékesei azzal vigasztaltak, hogy egyik-másik élelmiszer drágulására ugyan lehet számítani, de a jó napraforgótermés okán csökkenni fog az étolaj ára. Hát elszámolták magukat: a termesztők nem értenek egyet a szaktárca által javasolt felvásárlási árral, sőt a tavalyinál nagyobbal számolnak. Nesze neked étolaj-árcsökkentés... Folytathatnánk a sort a cukorral. A cukorrépa-termesztés serkentésére hozott intézkedések nem sok sikerrel jártak (legalábbis egyelőre nem), ugyanakkor a moldovai import korlátozására kilátásba helyezett intézkedéseknek másabb „serkentő" hatásuk lesz, az árakra vonatkozóan.

Nem sok jóval kecsegtetnek az üzemanyagpiac kilátásai sem: a világpiaci árak, valamint az euró/lej, illetve dollár/lej árfolyam alakulása okán napok, esetleg hetek kérdése ez esetben is az áremelés. Idetartozik még, hogy október 1-től csak Euró-gázolaj forgalmazható. Mindezek okán a közszállítás megdrágítására is számítani lehet (a maga velejáróival). Szóval, lesz-e vagy sem meleg időjárás, azt nem tudni, de amitől majd „elmelegedni", az bőven lesz...

HECSER ZOLTÁN

Megyénk természeti értékeinek védelmében valósult meg a csíkszeredai BIOTÓP Alapítvány legutóbbi projektje, amely 13 természetvédelmi terület táblákkal való megjelölését tűzte ki céljául. A látogatót a védett értékek megóvására figyelmeztető táblák tájékoztatót nyújtanak a rezervátum jellegéről, a benne föllelhető védett fajokról.
A következő védett területekre állítottak tájékoztató táblát: Súgó-barlang, Likas-zsomboly, csíkszentimrei Lucs felláp, vaslábi láp, kászoni Kicsiromlásmező, borzonti Nyíres, gyergyótölgyesi Vereskő, bélbori Dobreanu láp, csíkszentkirályi Borsáros, borszéki Kerekszék, borszéki botanikai rezervátum, maroshévízi termál vízesés, csíkkarcfalvi Ördögtó.
A projektet a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány támogatta, a táblák felállításában segítettek a helyi tanácsok, valamint a Kászoni Kistérségi Egyesület.
Az volna a kívánatos, hogy a helybeliek gondját viseljék természeti kincseiknek (mint ahogy sok helyen meg is teszik), hisz azok az odalátogató turistákra is vonzerőt gyakorolnak.
A természetvédők már elkönyvelhették a sikerélményt biztosító első visszajelzést: alig néhány héttel a felállítása után a maroshévízi táblát lefeszítették a keretéről és ellopták. Reméljük, nem ez lesz a sorsa a többinek.

ORBÓK ILONA

1764 telén a Csíkszépvíz melletti Szalonka völgyében gyülekeztek a csíki, gyergyói és háromszéki székelyek képviselői, hogy kiegyezzenek Mária Terézia császárnő megbízottjával a kötelező katonai szolgálat elengedéséről. Tudjuk, az egyezkedésből nem lett semmi, az eseményeket Madéfalvi veszedelem néven jegyezte fel a történelem. A vérengzés után megmaradottak közül sokan Moldvába menekültek. Késői leszármazottaik ma magyarul tanulnak. Két éve kezdődött el az iskolán kívüli magyar oktatás Moldvában, az elmúlt tanévben két faluban, Pusztinán és Klézsén már az iskolai oktatás keretében is tanulták anyanyelvüket. Talán nem véletlen, hogy a magyarul tanuló gyerekek legjobbjait éppen Csíkszépvízre hozták táborozni. Tíz faluból negyven gyerek és húsz pedagógus vesz részt a módszertani táborban, amelyet a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége szervezett a Romániai Magyar Pedagógusok csángó oktatási programja keretén belül.

Miközben Hegyeli Attila, a csángó oktatási program felelőse a gyerekcsapatok közötti vetélkedőket vezeti, pedagógusokkal beszélgetek. Nyisztor Ilona komoly hírnevet szerzett az egész magyar nyelvterületen gyönyörű énekével. Otthon, Pusztinán a gyerekek azt a tanárt szeretik benne, aki énekelni, táncolni tanítja őket. Amikor arról kérdeztem, mivel vonzzák a magyarórákra a gyerekeket, egyszerű a válasz:

– Semmivel sem csalogattuk, magiktól jönnek, szeretik járni. Volt, aki eljött kuriózumból, aztán nem hagyta abba, volt, aki abbahagyta. Most ez a két csoport, aki beindult az iskolában, akarják, senki nem kényszeríti, hogy jöjjenek. Úgy magyarázzák, mivel az őseink magyarok, én es az szeretek, hogy lenni, és tudjam írni és olvasni ezt a szép nyelvet, gazdagabb vagyok, ha ezt es tudom. Mivel Pusztinában csak egy csoport volt, az a 15, széjengették, csúfolgatták ezeket a gyerekeket. Aztán eljött Tyyti asszony, és megkérdezte az igazgatónőt, hirdette-e a gyerekeknek, hogy van joguk az anyanyelvet tanulni. És az igazgatónő kezdett magyarázni, hogy nekik az anyanyelvük nem is ez, ez csángó nyelv, korcsitura, nem az a magyar nyelv. – De, azt a korcsiturát hirdette-e, hogy lehet tanulni? Nem, mert nekik nem kötelező. Akkor az a téma es feltevődött, hogy a gyerekeket nem engedik az opcionális angolra és az informatikára, mert azt mondták, hogy nekik túl sok. Miután beszélt ezekről mind avval a Tyyti asszonnyal, kérte a bocsánatot, hogy tévedés volt, szabad menni az angolra és informatikára. Nagyon sokat számított az ő látogatása és beszélgetése. Most az optika is megváltozott az iskolában, és reméljük, hogy még jobb lesz az ősztől. A nap feljön a csángómagyaroknak is. Ők akarják. Ebben a két faluban meglátták, hogy nem történt semmi kár azoknak, akik járnak magyarórákra, és még több helyen mernek a szülők.

– A szülők bátrak? – kérdezem.

– Sokat kell vélük tárgyalni, hogy merjenek a közjegyző előtt aláírni. Sokat beszéltünk vélük és magyaráztuk, hogy nem es kell úgy félni, mint ennek előtte. Voltak annak előtte is aláírások, csak azt mondták, hogy hamisítottak, nem ezt kérték a szülők. Mindent kitaláltak, azért kellett a közjegyző elé érni az aláírással. Sokat köszönhetünk Attilának és Erzsikének, akik nagyon sokat jártak utána, hogy beindult ez a magánúton való magyaróra, mert ezen keresztül sikerült a szülőket elérni, meggyőzni. Mikor a szülő meglátta, milyen szépen énekelnek, táncolnak a gyerekek, láttam rajtuk, milyen boldogok, és következő héten még többen jöttek az órára. És hogy karácsonykor valamit kaptak, az olyan jó érzés volt, láttam ragyogó szemüket. Mert addig ők semmit sem kaptak. Az iskolában azt hallják, hogy prostilor, tâmpi_ilor, ilyeneket hallottak a tanároktól. Nem örökké ilyeneket, de volt ilyen es. Itt szeretettel fogadjuk a gyerekeket, hát a mieink!

Bilibók Jenő, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének alelnöke a moldvai magyar oktatás helyzetét vázolja. Tavaly két településen volt az iskolában magyar oktatás, Klézsén és Pusztinán, összesen 34 gyerekkel. Idén hét településen hat pedagógus fog tanítani (Klézsén a központban és Somoskán is lesz magyar oktatás), összesen 140 gyerekkel. Ezek a gyerekek tehát az iskolán belül anyanyelvként tanulják a magyar nyelvet, román tannyelvű iskolákban. Arra a kérdésre, hogyan sikerült pedagógusokat megnyerni ennek az ügynek, Bilibók Jenő elmosolyodik. Elsősorban azokat próbáljuk bekapcsolni, hazahívni – mondja –, akik Moldvából származnak, és valahol tanultak, dolgoznak. De mivel még nem nagyon bíznak, nincs talán stabilitása ennek a dolognak, nincsen hagyománya, múltja, ezért nem szívesen jönnek, nem mernek visszajönni. Így jönnek az Erdélyben végzett, erdélyi tanárok. Elsősorban azokat kerestük meg – teszi hozzá a csángószövetség alelnöke –, akik valamilyen kapcsolatban álltak Moldvával, lehetőleg ismerik a helyet, a gyerekeket, tudják, hogy mire számíthatnak.

Az iskolán kívüli és iskolai oktatásban magyart tanító pedagógusoknak 20-30 százaléka helyi tanár, de ez még mindig nagyon kevés ahhoz, hogy elégedettek legyünk, teszi hozzá Bilibók Jenő, aki az erdélyiekről elmondja: bátrabbak, vállalkozóbbak. Aki egyszer kapcsolatba kerül Moldvával, az valamilyen szinten felelősséget is érez.

Hamar megtanulják, szépen mondják

Farkas Mónika a csíkszeredai József Attila Általános Iskolában, majd a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben tanult, most otthon, Diószénben tanítja a magyar nyelvet. – Kicsike, 12 éves voltam, amikor otthonról elmentem, hiányzott nekem az otthoni gyermekkor – emlékezik. Amikor hazamentem, még nem is látszott, hogy lesz otthon magyar tanítás. Kikerültem egy teljesen román cigány faluba, ott voltam egy évig, de nem kell azt mondjam, hogy egész évet szenvedtem. Utána hazakerültem, de a szomszéd faluban tanítottam, ott voltam két évig, közben megkezdtem a saját falumban a magyartanítást. Hogyan fogadtak otthon? Akik ismertek, örvendtek, hogy hazamentem. Most, hogy megkezdtem a magyartanítást, vannak, akik mellettem állnak, küldik a gyerekeiket hozzám órára. Mások ellenzik a magyartanítást, ilyen a pap, akivel csak ezen a téren nem értünk egyet, különben jól egyezünk. A polgármester is csak akkor szól bele, ha magyarul beszélek vagy tanítok, ha nem, akkor nincs baja velem.

Mónika két éve 15 gyerekkel kezdte a magyarórákat, tavasszal 42-vel végezte. Idén három csoportja volt. Októberben két csoporttal indult, egy haladóval és egy kezdővel, januárban pedig nem tudott ellentmondani azoknak, akik akartak jönni. Sokat meg szeretne tanítani nekik: beszéljenek szépen magyarul, írjanak, olvassanak. Ha annak idején őt így tanították volna, akkor sokkal könnyebb lett volna. Így nagyon nehéz volt a magyar iskolában, a többiek olvastak, írtak magyarul, ő meg tanulta az ábécét. Otthon a családban magyarul beszéltek, de így is nehéz volt. Egy hét után már abba akarta hagyni. Mi adott neki erőt, hogy maradjon? Eltűnődik, aztán határozottan mondja: Borbáth Erzsébet tanárnő nagyon sokat segített, mindig fogom szeretni érte. És sohasem fogom megbánni, hogy akkor maradtam.

Mi a legnagyobb öröme a mostani munkájában? A gyerekek nem azért jönnek, mert valaki küldi őket, hanem mert szeretik. Pedig nagyon nehéz magyarul tanulni. Főleg azért, mert az iskolában csak románul beszélhetnek, a fiatal családokban is úgy látja, hogy mostanában románul beszélnek: ha mindenki, hát ők is. Két gyerek, aki vele van a táborban, nem tanult még magyarul, otthon románul beszélnek. Ők viszont olyan ügyesek, hogy hamar megtanulják, és szépen mondják.

A legnehezebb számára az, hogy olyankor kell tartania az órákat, amikor senki nem tud róla, főleg a pap és a polgármester, ezek a nagy emberek – mondja, majd így folytatja: ezért nincs is nekem állásom a szomszéd faluban. Megtudták, és szépen kitúrtak. Rekecsinben van az állásom, nem kerülhetek az otthonomhoz közelebb. Diószénből nem lehet ingázni, csak Bákóból vagy Rekecsinből. Nem szeretnék odamenni lakni, nem akarok eldugott helyen lenni. Diószénben sincs nagy választék, de mehetek bármikor a városba vagy otthon vagyok a barátnőimmel.

Borbáth Erzsébetet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nehéz feladattal bízta meg: ő a moldvai magyar oktatás módszertani szakirányítója. Tanév idején havonta egy hetet tölt Moldvában, ahol órákat tart és hallgat, tanít és maga is tanul. Hegyeli Attiláékkal közösen kidolgoztunk egy kerettantervet már a 2001-es tanévre – mondja. Céljuk az volt, hogy ne csak bevezessék a gyerekeket a magyar nyelv, írás-olvasás tanulásába, fejlesszék beszédkészségüket, hanem egy picit fel is készítsék őket az erdélyi magyar nyelvű oktatásra. – Nagyon pozitív élményeim voltak, mondja a nyugdíjas magyartanárnő. Olyan öröm volt együtt dolgozni ezekkel a nagyon lelkes fiatalokkal, akik bizony nem kis dolgot vállaltak. Azoknak, akik Székelyföldről mentek be, le kellett küzdeniük azt a félelmet, hogy idegenben vannak. A képesítéssel visszatért csángó fiataloknak is ki kellett állniuk a rosszindulatú emberek rosszindulatú viszonyulását, értem itt a hatalom, egyház meg az általuk felbujtatott egyszerű emberek támadásait.

Az iskolán kívüli programból már tavaly ősszel jöttek Csíkszeredába tanulni a gyerekek. Nem könnyű nekik helytállni, főleg a középiskolában – mondja Borbáth Erzsébet. Nemcsak beszédkészség-problémáik vannak, hanem a gondolkodás átállása is nehéz. Hiszen ők óvodáskortól román nyelvű intézményben tanulnak, megtanultak románul gondolkozni, és ez a gondolkodás is át kell alakuljon. Bizony nagy szükség van a tanárok megértésére. Mert igyekeznek, tanulnak, de az elején inkább magolnak, próbálják memorizálni a dolgokat. Amíg kialakul, hogy logikailag is lássanak, addig nehéz. De vállalták, teszik, és ez óriási dolog.

– Sokan megvádolják az Erdélyben, Magyarországon tanult moldvaiakat azért, hogy annyit segítenek rajtuk, és nem mennek haza. Melyik népcsoporttól lehet elvárni, hogy ha valahol képesítést nyer, száz százalékban vonuljon vissza a szülőföldjére dolgozni? Gazdasági körülmények, az iskolákban pedig oktatási feltételek kellenek ahhoz, hogy tudásukat otthon gyümölcsöztessék. De vannak, akik hazamentek.

És kezdi a sort Borbáth Erzsébet a csángószövetség elnökével, Barta Andrással, aki a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképzőben kezdte, Magyarországon folytatta tanulmányait, majd az alelnök Bilibók Jenővel, aki a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban érettségizett, és ugyancsak Magyarországon szerzett képesítést. Pusztinán ő az, aki az iskolában is tanította a magyar nyelvet az elmúlt tanévben. Majd elég hosszú felsorolás következik azokról, akik Erdélyben tanultak és most otthon tanítanak. De számon tartja a tanárnő azon tanítványait is, akik Erdélyben maradtak, és itt állják meg becsületesen helyüket.

Csoma Gergely Budapestről mint fotóművész járta be a moldvai magyar falvakat már évtizedekkel ezelőtt. Ismeri a csángókat, beszéli nyelvüket. Az elmúlt tanévben Magyarfaluban volt otthon, ott tanított. Munkájának eredményeképp 42 szülői kérésre ősszel kétosztálynyi gyerekkel beindul az iskolai magyar oktatás. Beszélgetésünkkor felemás érzelmekről számol be. Egyik szeme sír, a másik nevet, hiszen 39 gyerekkel kezdte, 17-tel fejezte be a tanévet. A magyar nyelv tanítását ellenzőkben, a papban, rendőrségben, román pedagógusokban, szerinte, egyfajta primitív egzisztenciális félelem dolgozik: ha megerősödik a magyar nyelv az iskolákban, elveszíthetik a falu fölötti gazdasági és egzisztenciális hatalmukat. Ezért folyamodnak az elijesztés, riasztás, esetenként a brutális fenyegetés módszeréhez. Pedig az iskolán kívüli magyarórákon a gyerekek, fiatalok szabadidejét próbálják hasznosan, értelmesen kitölteni. Ahelyett, hogy a kocsmába menjenek, énekelnek, történeteket, meséket mondanak, tehát a közösség önművelődését segítik elő – mondja Csoma Gergely. Arra a kérdésre, hogyan sikerült 42 aláírást összegyűjteni, elmondja, hogy a falu legbefolyásosabb fiatal gazdájának, Fodor Krisztiánnak a barátságát sikerült megnyernie. Együtt értették meg az emberekkel, hogy a csángóságnak gazdasági előnye származik abból, ha a magyar nyelvet megőrzi: nyelvtudásuk révén Magyarországon meg tudják találni viszonylagos boldogulásukat. Csoma Gergely meggyőződése, hogy a gazdasági érvrendszerrel lehet emelni a magyar nyelv presztízsét. A sikerekről szólva, a gyerekek Gergely bácsija elmondja: nagy siker számára, hogy a somlyói pünkösdi búcsún először sikerült magyarul meggyóntatni a gyerekeket, és hogy öt kirándulásra vitte el őket. – Jól éreztem magam, mondja, nem eltemetkeztem Magyarfaluban, hanem dolgoztam: a tanítás mellett fotóztam, faragtam és könyvet írtam.

A 11 éves külsőrekecsini Istók Jánoska két éve jár magyarórára, ahol énekeket, verseket, írni-olvasni tanul. Elmondja, előbb megnézte, mi történik ott, aztán megtetszett, maradt. Magyarfaluból három kislány jött el a táborba: Ládáru Gabriella, Cãtea Gabriella és Gyurka Dzseni. Egymás szavába vágva mesélik, az iskolában nem engedik, hogy magyarul beszéljenek. Amiatt pedig, hogy magyarórára járnak, rossz jegyeket kaptak. Szüleiket a rendőrségre hívták a magyarórák miatt, de nem ijedtek meg. Akkor egyébbel ijesztgették: azért viszik táborba, hogy ellopják a gyermeket, a magyaroktól kapott édességben pedig méreg lehet. Nem ijedtek meg. Hálásak Gergely bácsinak, nemrég a faluban tartott primicián magyar nyelvű imájukba foglalták nevét.

Az egykor Moldvába menekültek leszármazottai ma különös harcot folytatnak: őseik anyanyelvét tanulják, dacolva a mai hivatalosságokkal, helyi „nagy emberekkel". A gyerekek megtanulnak magyarul énekelni, imádkozni, úgy, ahogy őseik tették. A számadásra, erőgyűjtésre éppen Szalonka völgye mellett, Csíkszépvízen került sor. Elszánt fiatal pedagógusok állnak mellettük. Munkájuk eredményeképpen szeptembertől Pusztinán, Lészpeden, Klézsén, Somoskán, Külsőrekecsinben, Magyarfaluban és Frumószán már az iskolai oktatás keretén belül is tanulni fogják anyanyelvüket a moldvai csángó gyerekek.

TAKÁCS ÉVA

Szép számú néző érdeklődése kísérte péntektől vasárnapig figyelemmel a kettes fogathajtó országos bajnokság döntőjét, amelyet az idén a marosvásárhelyi méntelep Sziget utcai lóversenypályáján rendeztek.

Összesen 10 fogat állt a rajthoz. A versenyt kilencen fejezték be, a köbölkúti Drosera klub fogatának egyik lova rosszul lett a maratonhajtás közben a kánikula miatt, így Rákóczi Gergő hajtó és segédhajtója, marosvásárhelyi rádiós kollégánk, Rákóczi Levente, kénytelenek voltak feladni a versenyt. A tavalyi távollét után ismét jelen volt a mezőnyben az egyetlen Kárpátokon kívüli induló, a râmnâceli fogat. Első alkalommal vett részt az idén a bethleni méntelep fogata, ők egyelőre azonban a gyergyóalfalvi Ivácsony Pál kocsiját voltak kénytelenek kölcsönkérni, hisz sajáttal nem rendelkeznek. Az összetett verseny végeredménye: 1. Kovács Imre – Páll Alpár (Nagyváradi Criscom) 117 pont (díjhatás: 53,6 + maratonhajtás: 58,4 + akadályhajtás: 5), 2. Páll Vilmos – Galambos Sándor (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 123,34, 3. Páll Attila – Jakab Ferenc (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 155,2, 4. Bartha Róbert – Hermenean Tiberiu (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 155,9, ... 8. Ivácsony Pál – Ivácsony Róbert (Gyergyóalfalvi Hipogrif) 282,49.

A marosvásárhelyi fordulót követően eldőlt, hogy az országos bajnokságot az idén Kovács Imre nyerte, a 2. helyen Páll Vilmos, a 3-on pedig Páll Attila végzett. Az elért eredmények és a lehetőségek következtében pedig az is véglegessé vált, hogy a szeptemberi párizsi világbajnokságon Kovács és Páll Attila képviseli Romániát.

MINIFOCI CSÍKSZEREDÁBAN

Éppen, hogy kipihentem a madarasi minifocitorna valóban „maratoni" fáradalmait, hétfő reggel kezembe vettem az újságot, és azt hittem, rosszul látok: a Szabadidő Sportegylet egyik illetékese szerint Csíkszeredában a minifoci-bajnokságok „amatőr alapon zajlanak" – a játékvezetők nem kapnak pénzt. Ez természetesen hazugság, a játékvezetők minden mérkőzésre százezer lejt kapnak – napi négy meccset számítva kijön egy több mint tisztességes napi jövedelem.

Ki szégyelli az igazságot és miért? A válasz egyszerű: e mögött az apró igazság mögött lappang egy olyan probléma, melyet a csupán szórakozni vágyó emberek jól ismernek: Csíkszeredában a szabadidősport jó részét már profik, a pénzért és csak a pénzért játszó vagy bíráskodó emberek szállták meg. Ennek meg is van az eredménye: a legutóbbi bajnokság például botrányos körülmények között ért véget, az Iris Panzió csapata nem is vette át az ezüstérmeket.

Kalamár Andor neve ismerősen cseng – a tehetséges játékos bajnok lett az udvarhelyi csapattal, szeptember 7-én UEFA-kupamérkőzésen lép pályára Liverpoolban. Nos, ő igazán érthet a minifocihoz, és szerkesztőségünkben járva, hosszan mesélte, mi is történt a tavasszal... Szerinte az Europastar úgy nyert bajnokságot, hogy többször pénzzel befolyásolták a mérkőzések végeredményét. Olyan eset is történt, amikor egy játékvezető nyilatkozatban ismerte el: pénzért szerzett győzelmet az Europastarnak. A nyilatkozatot azonban a Szabadidő Sportegylet vezetősége eltüntette...

Mit szégyellünk, uraim? Azt, hogy több csapat százezreket, milliókat fizet játékosainak? Azt, hogy a pénzért elvakultan harcoló, nagypályán sohasem bizonyító „focisták" ütnek-rúgnak, több alkalommal terrorista módszerekkel próbálják kicsikarni a győzelmet? Harminc-negyven milliós átigazolási pénzek forognak, abnormális ambíciók torzítják el azt, ami máshol szabadidejüket töltő emberek amatőr szórakozása. Nyilván, Kalamár Andor kijelentései mögött ott lappang a vesztes csalódottsága, de a tények tények.

A csapatok többségében sportszerű, amatőr játékosok játszanak. Ám van néhány kiugró kivétel, és valamit tenni kellene, míg a kivételekből szabály nem lesz. Egy megoldást javasolnánk: ne kapjanak játékjogot a futballbírók és a profi futballisták. Számukra ott van a nagypálya, ott bizonyítsanak! Mert kispályán csak lelkes amatőrök ellen képesek villogni – a hivatalos, országos teremlabdarúgó-bajnokságban nincs csíkszeredai csapat... A jelek szerint erre már nem volt elegendő a pénz – vagy ott nem volt csapattársak bíráskodnak?

SZONDY ZOLTÁN

Múlt szombaton, augusztus 30-án kiváló eredményeket értek el megyénk képviselői a Brassó Pojánán megrendezett XXVII. Postás Távgyalogló Verseny országos szakaszán. A rajthoz álló 33 versenyző 10 km-es távon mérte össze erejét. A székelykeresztúri Józsa Árpád második, míg a székelyudvarhelyi Birtalan Lajos harmadik lett. Elért eredményeikkel díjazott postásaink kivívták a részvételi jogot a szeptember 8–14. között Törökországban rendezendő Távgyalogló Balkán Bajnokságra. – A romániai postás távgyalogló versenyek történetében Hargita megyeiek még nem értek el ilyen jó eredményeket – tudtuk meg Dombi József postai igazgatótól.

A helyi MIFOR ifjúsági szervezet tevékenységét dicsérő sportrendezvényre került sor Csíkmadarason a hétvégén: 15 csapat focimaratonon vett részt. A helyszín a madarasi jégkorongpálya volt. Miklós Géza polgármester elmesélte, hogy a fiatalok egész héten a gyepet ápolták, szervezéssel foglalkoztak. Nos, munkájuk sikeres volt, szombat délutántól vasárnap délutánig folyamatosan futballmeccsek voltak, és a résztvevők jól szórakoztak. A tornát teljesen megérdemelten nyerte az Unicum, mely a döntőben 1–1 után büntetőkkel 3–2-re verte a Cinema csapatát. A harmadik helyen a Kurucok végeztek (a csapat tagja volt többek között Ráduly Róbert parlamenti képviselő, Szőke Domokos, Becze Zoltán önkormányzati képviselők és persze, jelen sorok írója is), a kisdöntőn 1–0-ra verték a Pónik együttesét. A torna gólkirálya Tamás Szilárd volt, a legjobb kapus Rédai Botond. Jól végezte dolgát Albu László és Balázs Árpád játékvezető, és természetesen dicséret illeti Biró László és Miklós Júlia szervezőket. Jövőre találkozunk! (Szondy Zoltán)

A-OSZTÁLY. Az első osztályú román labdarúgó-bajnokság 4. fordulójának utolsó, vasárnap esti mérkőzésein: Petrolul Ploiesti – Bukaresti Steaua 1–1 (1–0) és Bukaresti Dinamo – Bukaresti FC Na_ional 4–1 (1–1).

CHIVUT VISSZARENDELTÉK. A holland Ajax Amsterdam klubvezetése visszarendelte a futballcsapathoz a nyáron az olasz AS Romához távozott Christian Chivut. Az idei Bajnokok Ligája-negyeddöntős együttes irányítói azért döntöttek így, mert az olaszok az utolsó felszólítás ellenére sem tudták bemutatni a bankgaranciát arra a 18 millió euróra, amely a román védő vételára lett volna.

Nem sikerült érmet szerezniük Románia képviselőinek a párizsi atlétikai világbajnokságon.

A küldöttség legjobb helyezése a 400 m gáton negyedik Ionela Tirlea és a 20 km gyaloglásban ötödiknek célba érő Claudia Stef nevéhez fűződik. Magyarország legjobb eredményét két dobóatléta érte el, a kalapácsvető Annus Adrián és a diszkoszvető Fazekas Róbert. 42 ország szerzett legalább egy bronzérmet. Románia érem nélkül maradt. A még nem közölt eredmények.

FÉRFIAK. 5000 m: 1. Eliud Kipchoge (Kenya) 12:52.79 perc, 2. Hicham el-Guerrouj (Marokkó) 12:52.83, 3. Kenenisa Bekele (Etiópia) 12:53.12. 4x400 m váltó: 1. Egyesült Államok (Calvin Harrison, Tyree Washington, Derrick Brew, Jerome Young) 2:58.88 perc, 2. Franciaország 2:58.96, 3. Jamaica 2:59.60. NŐK. 4x400 m váltó: 1. Egyesült Államok (Me’Lisa Barber, Demetria Washington, Jearl Miles Clark, Sanya Richards) 3:22.63 perc, 2. Oroszország 3:22.91, 3. Jamaica 3:22.92. Az atlétikai világbajnokság éremtáblázata:
1. Egyesült Államok 10 8 2
2. Oroszország 6 8 5
3. Etiópia 3 2 2
4. Fehéroroszország 3 1 3
5. Franciaország 2 3 2
6. Svédország 2 1 2
7-8. Dél-Afrika 2 1 1
7-8. Kenya 2 1 1
9. Marokkó 2 1 –
10. Görögország 1 1 2
.................................................
27. Magyarország – 2 –

Meglepetésre, az idegenlégiósok nélküli, szerényebb anyagi háttérrel rendelkező Gyergyószentmiklósi Progym-Apicom legyőzte a Csíkszeredai Sportklubot a jégkorong Gyilkostó-kupa zárómérkőzésén.

A Gyergyószentmiklóson megrendezett torna utolsó találkozója jó színvonalú, fordulatokban gazdag összecsapást hozott. A hazaiak 2–0-ra elhúztak, de az első harmad mégis 4–2-es csíki vezetéssel zárult. A második és harmadik játékrész azonban gyergyói fölényben zajlott, Nagy Attila legénysége megérdemelt győzelmet aratott (9–5). A sportszerű légkörben zajló találkozó az 51. percben mérgesedett el, egy Laczkó – Zsók ökölpárharcot követően heten kaptak mérkőzésbüntetést: Laczkó, Nagy Levente és Csíki, illetve Zsók, Nagy István, Szőcs Szabolcs és Nagy Attila Ferenc kapus. Gyergyói Progym-Apicom – Csíkszeredai Sportklub 9–5 (2–4, 4–1, 3–0). Gólszerzők: Csíki és Laczkó 2–2, Góga, György, Keresztes, Basilides Tibor és Szőke, illetve Moldován, Péter Szabolcs, Tankó, Elekes és Szőcs Szabolcs. Büntetőpercek: 101–124. Játékvezetők: Incze Miklós, Stadler Lehel, Kincses Gergő (mindhárman Magyarországról). A 2003. évi jégkorong Gyilkostó-kupa végeredménye: 1. Dunaújvárosi Dunaferr 6 pont (18–3), 2. Csíkszeredai Sportklub 2 (12–12), 3. Gyergyószentmiklósi Progym-Apicom 2 (13–20), 3. Bukaresti Dinamo 2 (6–14). Székesfehérváron, barátságos mérkőzésen: Alba Volán FeVita – Medvescak Zagreb (horvát) 3–2 (0–1, 1–0, 2–1). A magyar csapat gólszerzői: Csibi 2 és Gröschl. A találkozó első 40 perce kiegyenlített játékot hozott, a fehérváriak rengeteg emberelőnyös helyzetet hagytak kihasználatlanul. Az utolsó játékrészben elsősorban a hosszú kihagyás után visszatérő és remek formába lendülő Csibi gólerőssége révén megérdemelten szerezte meg a győzelmet a hazai együttes.

MAGYAR LABDARÚGÓ NB I, 5. FORDULÓ

Stadionavató volt Sopronban, zápor- és góleső Debrecenben és könnyű győzelmet aratott az MTK a magyar első osztályú labdarúgó-bajnokság legutóbbi fordulójában.

Íme az eredmények: l Békéscsabai Előre FC – Lombard FC Haladás 2–2 (2–1) /gólszerzők: Kovács B. (25.), Faragó (30.), illetve Tóth P. (17. – 11-esből), Tüske (53.)/ l Debreceni VSC MegaForce – Zalaegerszegi TE 4–0 (2–0) /Sumudica (30.), Bajzát (35., 90.), Madar (76.)/ l Videoton FCF – Balaton FC 2–1 (1–0) /Tóth (13. – 11-esből), Szalai (88. – 11-esből), illetve Kovács (57. – 11-esből)/ l Matáv Sopron – Pécsi MFC 3–1 (2–0) /Tóth M. (30., 67.), Baumgartner (39.), illetve Mihalecz (81.)/ l MTK FC – Győri ETO FC 4–1 (2–1) /Torghelle (18.), Silva (21.), Illés (59.), Jezdimirovic (85.), illetve Nicsenko (34.)/. l Az Újpest – Ferencváros találkozó tegnap este, lapzárta után fejeződött be.

1. Sopron 5 3 1 1 10–5 10
2. MTK 5 3 0 2 11–7 9
3. Pécs 5 2 2 1 8–6 8
4. Balaton 5 2 2 1 5–3 8
5. Videoton 5 2 2 1 7–7 8
6. Debrecen 5 2 1 2 8–4 7
7. Újpest 4 2 1 1 7–5 7
8. Haladás 5 2 1 2 7–7 7
9. Békéscsaba 5 1 2 2 5–7 5
10. Győr 5 1 1 3 2–8 4
11. Ferencváros* 4 1 3 0 5–4 0
12. Zalaegerszeg 5 0 0 5 3–15 0
* a Ferencvárostól 6 büntetőpont levonva
A következő forduló (szeptember 13.) műsora: Videoton – Debrecen, Balaton – Békéscsaba, Haladás – MTK, Győr – Újpest, Ferencváros – Sopron és Pécs – Zalaegerszeg.

Újabb bravúrt hajtott végre Sárig Attila csíkszeredai siklóernyős. Múlt pénteken, augusztus 29-én a délutáni órákban a csíksomlyói hegyről, tengerszint fölött 840 méterről felszállva, 3407 méterig emelkedett. Ez a teljesítmény, tudomásunk szerint, senkinek sem sikerült eddig Romániában. A csúcsot nem lehet hitelesíteni, mivel ehhez – már többször megírtuk – méregdrága felszerelések szükségesek (varióméter, GPS stb.). Ugyanazon a délután Attila két csapattársa, Barac Miklós és bátyja, Sárig István ugyancsak 3300 méter fölé emelkedett. A két Sárig testvér folytatta repülését, István a Bákó megyei Ágasig repült, Attila pedig a gyimesbükki családi háznál szállt le. – Ritka jó légáramlathoz volt szerencsénk, napközben felmelegedett a levegő, délután közeledett a hidegfront, mely a meleg levegőt felfelé tolta. Ezt használtuk ki – nyilatkozta Sárig Attila, akinek idei teljesítményeiről már bőven beszámolt a sajtó. Elrepült a Neam_ megyei Roznovig, sok néző csodálkozására és ámulatára leszállt a csíkszeredai tapstér közepére, majd nemrég egy, a Páringban megrendezett verseny alkalmával, a Pãpusa-csúcsról felszállva, 35 km-t repült és a 2. helyet szerezte meg (az első helyezett 5 km-rel teljesített többet). Legjobb siklóernyőseink ezen a hét végén a Retyezátban versenyeznek.

A két Sárig testvér örömmel újságolta, hogy újabb anyagi támogatók jelentkeztek: Deáky András gyimesbükki nyugdíjas tanár pénzösszeggel támogatta őket, Lányi Szabolcs, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karainak dékánja pedig megígérte, hogy beszerzi a számukra repülés közben nagyon fontos GPS műszert.

DOBOS LÁSZLÓ

Az évből eltelt 244 nap, hátravan még 121. Napnyugta ma 19.51-kor, napkelte holnap 6.40-kor.

REBEKA, INGRID és SZENDE nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ma ünneplik születésnapjukat.

* 58 éve fejeződött be a II. világháború. 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én az amerikai légierő atombombát dobott Hirosima, illetve Nagaszaki japán városokra. Főként ennek hatására a japán vezetés – miután 1945. augusztus 14-én bejelentette, hogy elfogadja az európai háború lezárását követően Potsdamban összeült értekezlet Nyilatkozatát – szeptember 2-án a Missouri amerikai hadihajó fedélzetén az amerikaiak előtt aláírta a kapitulációs okmányt. Ezzel a szövetségesek győzelmével véget ért az 50 milliós emberáldozatot követelő II. világháború. 1951. szeptember 8-án 48 állam békeszerződést kötött Japánnal San Franciscóban. Valójában különbékét kötöttek, amelyet aláírt az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország, de nem írta alá például a Szovjetunió, Kína, India.

* 150 éve született Wilhelm Ostwald Nobel-díjas német fizikai kémikus, a fizikai kémia megteremtője. A Dorpati (ma Tartu, Észtország) Egyetemen doktorált 1878-ban, majd Rigában tanított, végül 1887–1906 között a Lipcsei Egyetemen dolgozott. Ő dolgozta ki az elektrolit-oldatok elméletét, az elektrolitos disszociáció elvét. 1894-ben adta meg a katalizátorok első modern definícióját, ezután a katalitikus reakciókat vizsgálta. Nevét viseli egy hígítási törvény és az Ostwald-féle lépcsőszabály, amely a kémiai és fizikai folyamatok instabilból stabil állapotba való átmenetéről szól. Ő az energetizmus megalapozója, jelentős színelméleti munkássága is. A kémiai Nobel-díjat 1909-ben „a katalízis területén végzett munkáiért, valamint a kémiai egyensúlyok és a reakciósebesség alapvető vizsgálataival elért eredményeiért" kapta. (MTI Évfordulónaptár)

Augusztus 31-ről szeptember 1-re virradó éjjel megyeszerte nagyidő volt. A meteorológusok adatai szerint Csíkszeredában 17 liter/négyzetméter eső esett, Székelyudvarhelyen 33, Maroshévízen 11, Gyergyóalfaluban 12, a Bucsin-tetőn 20, Marosfőn 22, Tusnádfürdőn pedig 53 liter/négyzetméter volt a lehullott csapadék mennyisége. A jelentős esőzésen kívül minden említett településről erős szelet, villámlást, dörgést jelentettek a meteorológusok. A megyei polgárvédelem információi szerint Tusnádfürdőn kidőlt néhány fenyő. A fák elzárták a település néhány utcáját és leszakították a villanyvezetékeket, áram nélül hagyva a települést. Áramkiesés más helységekben is bekövetkezett, de a villamossági vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint nagy meghibásodás sehol sem történt, mindössze a vezetékek szakadtak el az erős széltől, a kidőlt fáktól.

A nagyidő következtében a tűzoltókat is kétszer kellett riasztani, mindkét ízben a székelyudvarhelyi alakulat katonái szálltak ki a helyszínre. Felsőboldogfalván villám csapott egy csűrbe, leégett a tetőszerkezet 60 százaléka, elégett 500 kilogramm szalma és 800 kilogramm széna. A jelentős esőzés miatt egy székelyudvarhelyi lakóházat felvett a víz, ez esetben is a tűzoltók segítségére volt szükség.

FORRÓ-ERŐS GYÖNGYI

Ma délelőtt 11 órától a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház az Adjátok vissza Pinocchiót! mutatja be, 17 órától a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház a Thomas Mann Mario és a varázsló című novellája alapján készült Vénusz tornya című táncszínházi produkcióval mutatkozik be. (Rendező – koreográfus: András Lóránt). Este 8-tól 20 év után ismét Gyergyószentmiklóson a Kaláka. (Bajna György)

A Csíki Területi Egyeztető Tanács (TET) következő ülésére szeptember 4-én, csütörtökön 18 órától kerül sor a RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezetének Petőfi utca 8 szám alatti székházában. A megbeszélés fő témái: a földtörvények alkalmazásának helyzete és az RMDSZ csíki területre vonatkozó humánerőforrás-politikája.

Székelyudvarhelyen, a Győzelem utcában lévő élelmiszerüzletben ütött ki tűz augusztus 31-én, vasárnap 21 óra 50 perckor. A tűzoltók szerint a tüzet egy fagyasztóláda miatt bekövetkezett rövidzárlat okozta. Szerencsére a tűz nem terjedt tovább, csupán a fagyasztóláda elektromos berendezése égett el – tájékoztatott a Hargita Megyei Olt Katonai Tűzoltó-alakulat ügyeletes diszpécsere.

A csíkszeredai Gentiana Természetjáró Egyesület szervezésében kerül sor a Riehen Természetjáró Versenyre a fitódi erdőben szeptember 6-án. A résztvevők reggel 8 órakor találkoznak a csíkszeredai Készruhagyár melletti piactéren. Beíratkozás a verseny előtt vagy előzetes bejelentkezés alapján történik a 322863-as telefonszámon. A csapatok összetétele és a korcsoportok megegyeznek a Gentiana Kupa elnevezésű versenyen alkalmazottakkal, a versenyek próbái is azonosak, ellenben az ismeretek számonkérése a Riehen Természetjáró Verseny esetében a Csíki-havasokra fog vonatkozni.

A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség tájékoztatója szerint ma a Csíkdánfalva – Madéfalva – Csíkszereda útvonalon, Gyergyószentmiklóson, Gyergyóalfaluban, Vaslábon, Székelyudvarhelyen, illetve Borszék és Gyergyótölgyes között radaroznak.

A múlt héten fejezte be a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal a taxik ellenőrzését. Antal Klára igazgató elmondása szerint Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen összesen 28 taxit néztek meg, ezek közül 19-nél tapasztaltak kihágást. A leggyakoribb törvénysértés, hogy a taxiórák nincsenek metrológiailag leellenőriztetve, nincsenek a kilométerenkénti díjszabások kifüggesztve, valamint a sofőröknek nincs kitűzőjük, melyen nevük és fényképük kellene szerepeljen. A közlekedésrendészettel közösen végzett ellenőrzés nyomán a fogyasztóvédők összesen 34 millió lej büntetést róttak ki.

RENDŐRSÉGI KRÓNIKA

* Újra tragikus hétvége volt Hargita megye közútjain: augusztus utolsó napjaiban négy súlyos közlekedési balesetben két személy vesztette életét.

Múlt pénteken, augusztus 29-én késő este Fenyéden, a 13/A országúton a 26 éves sepsiszentgyörgyi K. A. Fiat Scudo márkájú, Magyarországon bejegyzett személygépkocsijával elgázolta a helybeli 70 éves S. M.-t, aki életét vesztette. Az idős férfi erre ki nem jelölt helyen próbált átkelni az úttesten, anélkül, hogy szétnézett volna. Ugyancsak Fenyéden, ugyanazon a napon elgázoltak egy 80 éves férfit is, ez utóbbi, bár súlyosan megsérült, túlélte a balesetet.

* Vasárnap, augusztus 31-én kora reggel Csíkszeredán kívül, a Székelyudvarhely felé vezető 13/A országúton a 24 éves csíkszeredai G. J. Ford Escort személygépkocsijával – a túlzott sebesség miatt – egy útszéli fának ütközött, majd felborult. A baleset következtében a magyarországi V. R. G. életét vesztette, egy másik személy pedig könnyebb sérüléseket szenvedett. Mindketten a Ford utasai voltak. Az anyagi kár meghaladja a 30 millió lejt.

* Gyergyószárhegy közelében augusztus 30-án hajnalban a 18 éves F. C. Z. a túlzott sebesség miatt szintén felborult személygépkocsijával. A baleset következtében a 22 éves remetei D. E. súlyos sérüléseket szenvedett, a kocsi egy másik utasa könnyebb sérülésekkel megúszta. Az anyagi kárt 5 millió lejre becsülik.

Copyright © Hargita Népe - 2001