2002. április 27. szombat, IV. évfolyam 96. szám |
A magyarországi szélsőségesek többek között azért maradtak a parlamenten kívül, mert Románia „nem adott magas labdát" ezeknek a politikai pártoknak – vélekedett a választások eredményéről tegnapi videokonferenciáján Adrian Nãstase. A miniszterelnök szerint jó volna, ha ezen mindenki elgondolkodna és megértenék, hogy az ilyen kérdésekben Románia és Magyarország felelőssége közös. * A marosvásárhelyi Bolyai Gimnázium ügyéről elmondta, a megkezdett tanulmányaikat a román diákok ott fejezik be és nem máshol, viszont az iskola vissza fog térni 400 éves hagyományaihoz. A kormányfő elismerte az anyanyelven való tanulás fontosságát, ám megjegyezte, hogy nem a „külön oktatásé" a jövő* A nagy számban meghozott sürgősségi kormányrendeletek védelmében elmondta, hogy a kormányt záros határidők kötik a EU-csatlakozásra való felkészülésre, a parlament pedig gyakran ok nélkül késlekedik a szükséges törvények megszavazásával. Példaként említette, egy törvénytervezet 14 hónapig hevert a parlament előtt, míg elfogadták* A kormányfő utasította a közlekedésrendészeket, hogy szigorúan alkalmazzák a szabályokat és keményen büntessék meg azokat a sofőröket, amelyek alkohol fogyasztása után ülnek volánhoz* A harci kutyák tartásának szigorítása kapcsán úgy vélekedett hogy, aki ilyen kutyát akar, az tartsa otthon, de ne veszélytesse mások életét.
A tegnapi megyei tanácsülésen Deáky Tibor tanácsos a megyei utak javítására vonatkozó program módosítását kérte, úgy, hogy a kászoni útra szánt összegből 850 millió lejt a Csíkszentgyörgy felé vezető 123 C számú út javítására költsenek. A kászoni út amúgy is 3 milliárd 600 millió lejt kap a különleges útalapból, a csíkszentgyörgyi viszont sokkal kevesebbet, és járhatatlan – érvelt a tanácsos. Gergely Mátyás erre azt jegyezte meg, jó lenne, ha egy út javításához nem egy másik útról kellene elvenni összegeket. Határozott a testület a Kozmás – Lázárfalva közötti útszéli fák kivágásáról, a fát köbméterenként 421 000 lejes kikiáltási áron árverezik el. A megyei tanács és a csíkszeredai Regionális Képzési Központ közös rendezvényeire 900 millió lej jut, a Közép Fejlesztési Régió alapjához a megyei tanács 255 millió lejjel járul hozzá. A tanácsosok a második negyedévben szociális segélyre és fűtéspótlékra előirányzott összegek elosztásáról is döntöttek, Bunta Levente alelnök szerint erre az időszakra a tervezett 14 milliárd lej elég lesz. Elfogadták a tanácsosok Hargita megye zászlaját is, ez fehér, szélén piros-fekete mintákkal, közepén pedig a megye címere látható. A megye legtisztább és leggondozottabb települése elnevezésű verseny két kategóriában zajlik, városok, illetve községek között, mindkét kategória első három helyezettje 150, 100, illetve 50 millió lej díjat kap, amit a megyenapokon adnak át – döntött a testület. Kulturális programokat idén 900 millió lejjel támogat a tanács, mivel 3 milliárd lejnél nagyobb összegre érkeztek pályázatok, sokan támogatás nélkül maradtak. Szakemberek bírálták el a pályázatokat – mondta Zsombori Vilmos elnök. A testület titkos szavazással megerősítette tisztségében Karda Emesét, a Megyei Kulturális Központ igazgatóját.
Mindig jólesik, amikor a városnak sikerül bebizonyítania, nemcsak meddő csatározásokra képes, van új a nap alatt. Egyébként így is sokkal kevesebb izgalommal kecsegtet, mint amennyivel kecsegtethetne, mint amennyi egy ilyen kaliberű várostól elvárható volna.
Úgy tűnik, mégis beköszönt a tavasz, megpezsdíti az emberek szívét, kultúraéhségét is feléleszti. A föld-napi rendezvények már egyértelműen egy lendületes, a tél negatívumait kiköhögött közönséget mutattak. A múzeum fényképkiállítása rá is szolgál a csodálatra, csakúgy az elgondolkodásra is...
Az áprilisi időjárás szeszélyeit a szerdai kamarakórus-koncert is segítette feledtetni. A többségben zene szakos egyetemistákból álló Vox Torturis reneszánsz kori dalokat adott elő, kicsiszolt, autentikus stílusban, műsoruk gerincét Palestrina művei képezték. Tegnaptól a Bárdos Lajos – Palló Imre Ifjúsági Kórusfesztivál rendezvényei folynak, a város zenei életében jelentős esemény ez, mely a kóruséneklés hagyományait hivatott ápolni. Nemzetközi fesztiválról van szó, melynek társrendezői saját városukban évente megszervezik a maguk ünnepségét. E lap olvasói is emlékezhetnek még a csíkszeredai művészeti iskola Bárdos Lajos – Nagy István fesztiváljára, ez alkalommal az udvarhelyi Palló Imre Művészeti Szakközépiskolán van a sor. Ma délelőtt fél tízkor kerül sor a kórusok nyilvános hangversenyére a művelődési házban. A rendezvénysorozat fénypontja a vasárnap délelőtt fél tizenegykor a Szent Miklós-plébániatemplomban sorra kerülő Musica Sacra kórus hangversenye.
A szimbolistákat ismételve csak azt mondhatom, hogy a zene, mindenekelőtt ez a fesztivál egy kis színt hoz a város közművelődési életébe, remélem, lesznek, akiknek tetszeni fognak ezek a színek... Persze, ez nem alkat-rázás, de nem csak abból kell(ene) álljon az élet. Nem tudom, érdemes-e abból messzemenő következtetéseket levonni, hogy klasszikus zenei rendezvényeken csak nagyon kevés fiatalt lehet látni. Szerintem ne következtessünk, inkább hallgassunk zenét.
ZSIDÓ FERENC
KERGEKÓRVIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM SZÉKELYUDVARHELYEN
– Április 16. nevezetes eseménynek számított megyénkben, hiszen ezen a napon avatták fel Székelyudvarhelyen azt a laboratóriumot, amely a szivacsos agyvelőkárosodás (szarvasmarha-kergekór) vizsgálatára rendezkedett be. Hasonló az országban csupán a fővárosban működik. A megnyitóünnepségen Mircea Dusa prefektus azt hangsúlyozta, hogy az ön közbenjárásának köszönhető e korszerű laboratórium létesítése. Hogyan, milyen támogatással jött létre e mindmáig egyedinek számító területi bevizsgáló központ?
– Egy hosszas folyamat szüleménye, az események 1999 végén, 2000 elején gyorsultak fel, amikor országos szinten is egyre nagyobb hangsúlyt kezdtek helyezni e végzetes kór kiszűrésére és megakadályozására. Bár Románia még betegségmentes övezetnek számít, ez nem jelenti azt, hogy nyugodtak lehetünk. Sőt, előtérbe kell helyeznünk a betegség kiszűrését, megelőzését, s ez csak korszerű, a nyugat-európai országokban is elismert vizsgálatok alapján történhet. Mert csak így lehet hitele az EU- tagságra törekvő Romániának.
Közismert tény, hogy 1986-tól Angliában robbanásszerűen jelentkezett a szarvasmarhákon észlelt szivacsos agyvelő-megbetegedés, s kezdett átterjedni a kontinens országaira is. Még komolyabban akkor figyeltek fel rá, amikor ilyen kórban szenvedő állatok húsát fogyasztó emberekre is átterjedt a betegség. A közegészségügyi szakhatóságokat is felrázta a kialakult helyzet, és preventív lépések megtételére késztette. Az unió illetékes szakbizottsága komoly programokat dolgozott ki a betegség kiszűrésére és megelőzésére. Különösképpen a németek és a franciák tettek nagyobb erőfeszítéseket a vész tanulmányozására. Nálunk törvényesen is megtiltották az élő állat, hús és húskészítmények importját ezekből az államokból. Kormányhatározattal embargót rendeltek el. Tavaly nagy mennyiségű olyan konzervet koboztak el, melyek a vész sújtotta országokból származtak. Viszont mindezen lépések még nem elégségesek a betegség terjedésének meggátolására.
Minket az hozott helyzetelőnybe, s késztetett egy ilyen korszerű területi bevizsgáló központ létesítésre, hogy már előtte állami költségvetésből nagy volumenű feljavítási munkálatokat végeztük, amit a szakminisztérium is pozitívan értékelt. Kétmilliárdos beruházással sikerült egy különálló épülettömböt létrehozni. Ebben kapott helyet a laboratórium. A szakminisztérium részéről is kitűnőnek találták az épületet, időszerűnek és helyénvalónak a bevizsgáló központ létesítésével kapcsolatos ötletet is. Időközben két kollégánk, dr. Marosfői László és dr. Marosfői Levente felkészítőkön vettek részt Bukarestben. Az utóbbi Budapesten is dokumentálódhatott. Így tavaly novemberben kész tények elé állítottuk a minisztériumot...
– Gyakorlatilag mit jelentett az, hogy úgy döntöttek, miszerint a megyénkben, nevezetesen Székelyudvarhelyen létesüljön a területi bevizsgáló laboratórium?
– Még januárban megteremtették a pénzügyi fedezetét a laboratóriumi berendezések és felszerelések megvásárlásához. Ettől fogva felgyorsult a folyamat. Szerződést kötöttünk az EU tagállamaiban is elfogadott berendezések gyártására, a technológiai folyamat alkalmazására, és gyors tesztek végzésére berendezkedett a Bio-Rad francia cég bukaresti képviseletével. Innen kaptuk a felszereléseket, felkészítőket szerveztünk az állatorvosoknak. Mindezek után április 16-án sikerült felavatni a korszerű területi laboratóriumot, melyhez négy megye: Kovászna, Maros, Brassó és Hargita tartozik. Közelebbről még három megye fog csatlakozni.
– Hogyan és milyen program szerint működik a bevizsgáló központ, s van-e lehetőség arra, hogy az illegálisan levágott állatok agyvelejéből is próbákat vehessenek?
– A laboratórium vezetője dr. Marosfői Levente. Hetente két nap, kedden és csütörtökön végeznek elemzéseket díjmentesen, holott egy vizsgálat 1,2 millió lejbe kerül. A működési engedéllyel rendelkező vágóhidakról kötelező módon minden 30 és 24 hónapos koron belüli egyed agyvelejéből mintát kell megküldeni a laboratóriumba. Csíkszeredában – és máshol is – mihamarabb engedélyezett vágóhidat kell létesíteni.
Az illegális vágásokat csak úgy lehet nyilvántartani s megakadályozni, ha végre alkalmazzák a már törvényben lévő szarvasmarhák egyedesítését. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fülszámozott állatokat könynyebb nyilvántartani s számon kérni gazdájukat is. Reményem szerint ez év második felétől beindul e folyamat, hiszen kidolgozott metodológia létezik alkalmazására. Ez fontos feltétele módszerünk sikerességének és hitelességének.
Lejegyezte: KRISTÓ TIBOR
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa szakmai tanácskozást tart ma Szatmárnémetiben. Napirenden Markó Béla szövetségi elnök politikai tájékoztatója után a következő témakörök szerepelnek: Anyanyelvhasználat az önkormányzatokban – nyugat-európai modellek, romániai gyakorlat; Az oktatás és önkormányzatok kapcsolata – az önkormányzatok teherbíró képessége (jövedelem és költségvetés kérdése); A mezőgazdasági és erdőterületek, illetve ingatlanok visszaszolgáltatásának helyzete; Alkotmánymódosítás és helyi önkormányzatok; Az önkormányzatok közötti kommunikációs folyamat hatékonyságának erősítése; Az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány működési tervének bemutatása, alapszabályzatának elfogadása és hitelesítése.
Az udvarhelyszéki önkormányzati tanács küldöttgyűlése ülésezett csütörtök délután Székelyudvarhelyen: – Ennek a testületnek az elmúlt években nem volt jelentékeny szerepe, és ezen a következő időszakban változtatnunk kell – mondta Bunta Levente elnök. Verestóy Attila széki elnök politikai tájékoztatójában a megyei protokollum lényegesebb pontjait elemezte. A testület kiegészítette az időközben foghíjassá vált állandó bizottság tagságát. Ezek a bizottsági tagok vesznek részt az országos önkormányzati tanács Szatmárnémetiben tartandó konferenciáján. Megválasztották az SZKT-n részt vevő két képviselőt is: Bunta Levente és Sófalvi László nyerte el a szavazatok többségét. Ezután a felszólalások következtek tisztázandó kérdésekről. Antal István parlamenti képviselő a megye útjainak felújításáról, az év végéig kiállítandó birtoklevelekről tett említést, melyekkel – a jelenlegi állás szerint – adósok maradhatnak az önkormányzatok.
BÁGYI BENCZE JAKAB
Csütörtökön páratlanul jól éreztem magam. Büszke voltam arra, hogy gyergyószentmiklósi vagyok. Az érzés délelőtt kezdődött, amikor egy valóban jó hangulatú tanácskozáson a helyi földbizottság és két erdészeti hivatal képviselői megtették az utolsó előtti lépést a helyi közbirtokosságok tulajdonba helyezéséhez. Senki nem hőbörgött, a kérdéssel felelősen foglalkozók a lehetséges legjobb változatokat keresték ahhoz, hogy a jövendő közbirtokosok ne panaszokkal kezdhessék, ne az őket ért méltatlanságok sorolásával folytathassák a gazdálkodást az örökhagyóktól rájuk testálható erdőtulajdonnal.
Csak a békásiakkal folytatandó egyeztetések miatt karcosodott kicsit a közbirtokosságok vezetőinek a hangja. Nem alaptalanul, hiszen valóban igazuk volt abban, hogy amikor területeik ide vagy oda kerültek, akkor őket senki nem kérdezte, most meg jogos tulajdonuk mai helyzetének tisztázása érdekében csak őket küldik tárgyalni, súlyt és tekintélyt biztosító önkormányzati vezető nélkül!
Kora délután tévéadónkon, a Dunán, még a közbirtokosságok gondjait is elfelejtettem egy kedves film, a Pejkó vetítése közben. B. Nagy Tibor rendezővel többször találkozhattam a forgatások alatt. Tibor akkor mesélte el, hogy a véletlenek milyen láncolata kapcsolódik a filmhez: a forgatókönyvet egy véletlenül szemébe akadt könyv egyik novellája alapján írta meg, szinte utolsó percben pályáztak; a gyergyói gyökerű, de Marosvásárhelyen élő Miholcsa József szobrászművész épp akkor bukkant fel Budapesten és ajánlotta a Góbé lovas-udvart és Parászka Elődöt, amikor ő az öreg lovat és a fiatal lovast kereste, aztán a forgatás alatt épp akkor esett, amikor zordabb arcát kellett mutassa a táj, és akkor ragyogott a Nap, amikor a film derűsebb üzeneteit forgatták...
Hiába ismertem a témát, hiába láttam belőle nyers részeket, lenyűgözött. Radnóti Miklós közismert verssora a „ki géppel száll fölé annak térkép..." lopakodott mindegyre elő. Gyönyörködtem, mint a szerelmes abban a tájban, ami nem lett pompázatos, tehát hamis, mégis gyönyörűbb volt, mint eddig. Lám, mire képes a film. Az első igazi film, amit Gyergyószentmiklós kies tájain forgattak. Vajon tudják-e azok, akik szerte a nagyvilágban velem együtt nézték a Pejkót, hogy hol is rakta halomba mindezt a Teremtő? Kedvem lett volna bekiáltani, hogy a félbehagyott kápolnától alig 300 méterre ered az Olt, hogy az a sötét misztikus erőt sugárzó hegy a Nagyhagymás, hogy a Visszafolyó, a Békény, a Rez-patak csobogását hallják, napnyugtakor a Kereszthegy és a Mezőhavas mögé készült a lepihenő égi vándor.
Férfihoz méltatlan csordultig telt lélekkel nyugtáztam, hogy Előd játéka olyan hiteles, mintha ezer gyermekszínész közül választották volna ki árgus szemekkel.
Nem csak jó, szép film is a Pejkó. Csak a nagyapó telefonjának váratlan csörgése figyelmeztetett arra, hogy azért a mesék is végetérnek egyszer. Az ilyen alkotásoknak köszönhetően találkozhat művész és néző, s kerül egy csipetnyi tisztaság is életünkbe.
Büszke voltam Gyergyóra és B. Nagy Tiborék munkájára. Még magamra is, bár most sem tudom, hogy miért ?
BAJNA GYÖRGY
Tegnap igen látványos bemutatót tartottak a szentegyházai polgári tűzoltók, amelyen több meghívott volt jelen. A forgatókönyv szerint egy balesetet szenvedett autóból kellett kimenteni egy beszorult személyt. Ehhez a kisújszállási tűzoltó-alakulattól adományként kapott feszítő-vágó berendezés nyújtott jó segítséget, amellyel rövid idő alatt szét lehet vágni az autót a mentés érdekében. – Az volt a célunk, hogy bemutassuk ezt a berendezést, amely hatékony közbelépésre nyújt lehetőséget, és baleset esetén nem kell órákig küszködni azért, hogy az autóba szorult embert kiszabadítsák – magyarázta Rus Sándor, Szentegyháza polgármestere. A polgármester szerint ez a felszerelés egész Udvarhely környékén sikerrel lenne használható, szükség esetén egy órán belül bárhová elérnének a tűzoltók a Lada Nivába szerelt berendezéssel. Ezért szándékukban áll a megyei tanács támogatását kérni a tűzoltó-alakulat számára
A múlt heti elmélkedésünk témája a házastársak munkában való közös felelőssége volt. Abban a családban, ahol komolyan próbálják megélni a keresztény alapigazságokat, ott lényeges, hogy belső világuk, gondolkodásmódjuk is közös legyen. Senki nem zárkózhat el a külvilágtól, felelősséggel tartozik a társadalommal szemben, s ugyanakkor a társadalom is alakíthatja az egyén jellemét. Ez fokozott értelemben vonatkozik a társadalom legkisebb közösségére, a családra. A család élete csak akkor lehet sikeres és örömökben gazdag, ha az egyéni érdek ismeretlen a házastársak magatartásában.
A házastársak, ha nemcsak testileg közelednek egymáshoz, hanem lelkileg is, akkor egymás személyiségét is alakíthatják anélkül, hogy az egyik fél mindig rendre utasítaná a másikat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egymást igazán szerető házastársak a legnagyobb bizalommal kicserélik gondolataikat, érzelmeiket, terveiket, örömeiket, s amikor csüggedés vesz erőt rajtuk, nem harmadik személynél keresnek menedéket, hanem a hozzájuk közelebb álló hitvestárs oltalmában próbálnak újra talpraállni.
Egy nagy gondolkodó figyelmezteti a házasságra készülő fiatalokat: „Ha elhatározod, hogy szeretsz, azt is el kell határoznod, hogy szakítasz egyéni életed autonómiájával és elfogadod, hogy magányodba behatoljon a másik". Ez a mindig időszerű figyelmeztetés nemcsak a házasság előtt érvényes, hanem az egész együttlét alatt...
DERZSY ANDRÁS
Gúnyolódnak, kulturálatlanul viselkednek a központosok, ráadásul nem csak magyarul, hanem románul sem működik hatékonyan – fogalmazták meg többen is kifogásaikat a bákói telefontudakozó szolgáltatásával kapcsolatosan a Csíkszeredai Helyi Tanács tegnapi ülésén. A napirend előtti felszólalások között az is elhangzott, hogy amennyiben nem történik javulás ezen a téren, akkor több vállalkozó is készen áll, hogy bojkottálja a Romtelecomot. A testület egyhangúan szavazta meg, hogy koncessziós bért kérjenek a telefontársaság vezetékei által használt közterületekért.
Május 1-től 40 százalékkal emelkednek a zsögödi fürdő szolgáltatásainak díjszabásai – döntötte el a tanács, amely elfogadta, hogy a Suta menedékház az önkormányzat adminisztrálásába kerüljön. Hosszas vita bontakozott ki a polgármesteri hivatal alkalmazottainak járó juttatásokról. A hivatal alkalmazottainak érdekét képviselő szakszervezet alelnöke, Székely Dénes elmondta, a hamarosan érvényét vesztő kollektív munkaszerződésben rögzítettek többsége nem volt betartva. Az alkalmazottak alacsony bérének érzékeltetésére elmondta, 60 százalékuk kevesebbet kap, mint amennyi a tanácsosok üléspénze. A testület megállapította, hogy a munkaadó, vagyis a polgármester hatáskörébe tartozik a kérdés. Úgy döntötek, felhatalmazzák a polgármestert az előirányzott összeg felhasználására a munkaszerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésére.
SZÜSZER-NAGY RÓBERT
A kívülállók számára megszokott munkanapnak tűnt a tegnapi a csíkszeredai Szent Ágoston-templom építkezésénél. Mégis, rendkívüli pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor Pénzes József esperes megkondította és útjára indította a harangokat, amelyeket tegnap délelőtt emeltek be a fémállványba. Egyelőre még a földön maradnak az állványok, körülbelül három hét múlva kerülnek helyükre a toronyba, és ugyanakkor helyezik fel a homlokzati díszt is.
A vezetőség tevékenységének ismertetése, cenzorbizottsági jelentés, tisztújítás és különfélék – ezek a pontok szerepeltek a Cukorbetegek Hargita Megyei Szövetsége csíki tagságának tegnapi közgyűlésén. Mint kiderült, a szervezet anyagi gondokkal güzd, az elmúlt év is hiánnyal zárult. Az alig több mint 10 jelen lévő tag megválasztotta az új vezetőbizottságot, de az elnöki tisztséget egyelőre senki nem vállalta. A különfélék között a legtöbben az inzulinellátásról panaszkodtak, és azt is kifogásolták, hogy nincs megoldva Csíkszeredában a cukorbetegek ingyenes szállítása a városi buszjáratokon.
Újra kerékpárra ül a Marosvásárhelyi Rádió csapata. Egy évvel ezelőtt közel 100 települést érintettek mintegy 600 kilométer és a 9 nap alatt. Idén sorrendben Maros, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita és végül ismét Maros megyén szeretne áthaladni a karaván. A ma induló túra célja, hogy olyan helyeken, településeken álljanak meg, ahol új ismeretekre tesznek szert, kedves barátokkal találkoznak, riportokat készítenek. Az idei túra célja, akárcsak a tavaly: Mutassák meg nekünk településük értékeit, mi megmutatjuk a nagyvilágnak! A csapat összetétele: Nemes Attila, Radu Florea, Borbély Zoltán, Ioan Tatar, Kádár Zoltán, Remus Copil és Borz Valentin, valamint a marosvásárhelyi Pro Biciclo vezetője, Varga István. A kilencnapos túra útvonala. Ma: Marosvásárhely – Mezőbánd – Oláhkocsárd. Holnap (vasárnap): Dicsőszentmárton – Medgyes – Kiskapus – Szelindek. Hétfőn: Szelindek – Nagyszeben – Szentágota. Kedd (április 30.): Lesses – Fogaras – Valcsatelep. Szerda (május 1.): Újsinka – Barcarozsnyó – Brassó – Erősd. Csütörtök (május 2.): Botfalu – Sepsiszentgyörgy – Mikóújfalu – Tusnádfürdő. Péntek (május 3.): Tusnádfürdő – Csíkszentmárton – Csíkszereda – Csiba. Szombat (április 4.): Szentegyháza – Fenyéd – Székelyudvarhely – Farkaslaka – Korond – Parajd – Szováta. Vasárnap (április 5.): Szováta – Nyárádremete – Marosvásárhely.
Minden útba eső településen a karaván megáll, szóba áll a település lakóival. Jó utat, fiúk!
DOBOS LÁSZLÓ
Van jogom a boldogsághoz címmel rendezett nótagála színhelye lesz május 7-én az udvarhelyi valamint május 8-án a csíkszeredai művelődési ház. Mindkét színhelyen este 8 órakor kezdődik a népszerű Jóni Zenekar által kísért népdal- és nótaénekesek gálája. Sztárvendégek az anyaországban jól ismert és kedvelt Máté Ottília dalénekes és Bokor János nótaénekes, akik gyakori vendégei a magyarországi tévéstúdióknak. A rendezvény házigazdája a székelyudvarhelyi Kusztura Sándor népdalénekes. Fellépnek még Bokor Tünde és Sorbán Enikő, valamint Jóni Anna, aki cigánydalokat énekel. Sinka Ignác fog konferálni, aki lapunknak elmondta: az utóbbi évtizedben a nótaéneklés – élő előadásban – háttérbe szorult. Ezen a nótagálán elhangzanak olyan dalok, amelyek a múlt rendszerben tiltott listán voltak vagy kevésbe ismertek. A turné egyféle próbálkozás is, ezért egyelőre csak az említett két előadásra vállalkoztunk, de ha sikeres lesz, folytatni szeretnénk, más ismert és híres népdal- és nótaénekesek meghívásával, szerepeltetésével.
BÁGYI BENCZE JAKAB
ERDÉLYI TURNÉRA KÉSZÜL A MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES
A Magyar Állami Népi Együttes 50 éve közvetíti a világ felé a magyar nemzeti hagyományokat, eddig 4 kontinens 7,5 millió nézőjének szívét nyerve meg a magyar kultúrának. A Hagyományok Háza tevékenységének fontos alapeleme az a professzionális táncszínházi és előadó-művészeti tevékenység, amely az együttes megújított társulatára épül. A MÁNE színpadi formában jeleníti meg a hagyományokhoz kötődő valamennyi műfajt: a historikus zenét, az autentikus népzenét és néptáncot, a dramatikus játékot, a hagyományos elemekből építkező „világzenét" és látványszínházat, valamint a táncházmozgalom valamennyi kortárs művészeti értékét. Együttesünk örömmel viszi a magyar néptáncot és népzenét a világ bármely sarkába, ahol kíváncsiak arra.
A honfoglalás kori regöléstől, legősibb népszokásunktól az 1970-es évek táncházmozgalmi korszakáig ívelő izgalmas kultúrtörténeti barangolás során életre kel előttünk a régi magyar élet, a színes história, de nem a történelemkönyvek lőporszagú világán keresztül, hanem az egykori társas együttlétek, mulatságok szavak nélkül is beszédes képein át.
A középkori városok táncban, zenében gazdag mindennapjai, a végvári vitézek pompás hadi táncai, a főúri udvarok báltermeinek hangulata, a kuruc tábortüzek vad mulatságainak jelenetei a kosztümös kalandfilmeknél is hatásosabban keltenek olyan érzetet, mintha egyenesen a magyar múlt mély kútjába pottyantunk volna bele.
A Táncos magyarok nem csak a millennium évének és nem csak az értőknek szól. Jelentősége abban áll, hogy a letűnt idők krónikása, a tánc által megcsodálhatjuk a régi életet, megtapinthatjuk a népművészetben a történelmet.
Az alkotók hatalmas folklorisztikai anyagból párolták le azt az esszenciát, amiről mindenkinek tudnia kell, hogy magyar.
A Magyar Állami Népi Együttes bemutatja Táncos magyarok című kétrészes műsorát az alábbi időpontokban és helyszíneken: Szatmárnémeti, Kolozsvár, Torda, Marosvásárhely után május 9-én Székelyudvarhelyen, 10-én Csíkszeredában lépnek színpadra.
Az előadások kezdete 19 óra.
Nehogy rejtett reklám gyanújába essünk, nevezzük úgy: Tekintélyes Napilap. Szerkesztői azzal hárítják el magukról az élhetetlenség bélyegét, hogy ötletükkel mindenkit lepipáltak: rovatot indítottak be, ahol olvasók beküldött verseit közlik, feltéve, ha kéziratukhoz mellékelik a havi előfizetési nyugtát is. Prózai kifejezéssel élve, ez bizony árukapcsolás: havi 150 ezer lejért egy napra bérbe vehetünk negyedrész újságoldalt, miáltal a kollekcióban nevünk és művünk fennmarad az utókornak. Havonta egyszer lehet élni a csábító ajánlattal, ily módon előfizetünk saját halhatatlanságunkra is. Rokonok, komák, szomszédok, munkatársak, volt osztálytársak álmélkodva veszik tudomásul, hogy a kis szürke XY, aki eddig csak bélyeggyűjteményével dicsekedett, költő is, akinek versei nyomtatásban jelennek meg. Ha meggondoljuk, hogy 150 ezer lej egy kiló jobb fajta szalámi ára, azt mondhatjuk, a szerkesztőség jutányos áron méri a dicsőséget, csak ezzel lehet magyarázni, hogy nincs nap, amikor a rovat nyersanyag nélkül maradna, és feltehető, hogy a jó ötlet nyomán a példányszám is megugrott.
Nem vagyok híve az önkínzásnak, de a rovatot néha végigfutom egyrészt, mert bájos gügyeségei szórakoztatóak, másrészt érdekel, hogy háziasszonyok, bélyeggyűjtők, bérszámfejtők, falusi gazdák milyen témát tartanak megéneklésre méltónak. A beküldött művek többsége a szerelmet osztja-szorozza, mégpedig két megközelítésből: a szerző vagy kikiabálja, mennyire imádja babáját, akihez szépségben, okosságban, szendeségben fogható nincs a világon, vagy pityereg, hogy a kőszívű lény nem viszonozza lángoló érzelmeit. Pontosan úgy, ahogy írták négyezer évvel ezelőtt is az egyetemes irodalom első ismert költői.
Fűzfapoéták rettegett termékenységétől és agresszivitásától legtöbbet Petőfi Sándor szenvedett. 1844 tavaszán, tehát 21 éves korában a nagy tekintélyű Vörösmarty Mihály ajánlatára Vahot Imre alkalmazta Pesti Divatlap című irodalmi-művészeti magazinjához. Szolgálati feladata volt a korrektúra, de mellékesen válaszolt a tömegével beérkező versek szerzőinek is. Ha fellapozzuk szerkesztői üzeneteit, az az érzésünk támad, hogy 1844–45-ben minden magyarnak legfőbb dolga volt verset írni. Szegény Petőfi próbált udvarias lenni az először jelentkezőkkel meg a hölgyekkel, de a többséget jelentő visszaeső ragadályokkal már durva volt. A Báj-dal szerzőjének például így üzen: „Illy versért a postabért fizetni s azt még végig is olvasni, kétszeres bosszúság". Elrettentésül idéz is két strófát a tavasz érkezését ábrázoló alkotásból:
Hanyat fordul álomkirály, komoly télBelegyezi, beringatja Marcziszél,Tavaszodik, engedődik az idő, Kotkodával gömböt toj a kakasnő.Holdvilágos éjszakkor a csalogány Fülemüléz szerelmesen ágacskán,Óhaj merült vonzzal várja tündérje,Bájdal végin csókolgatja hű férje.
További beszédes verscímek a szerkesztői üzenetekből: Andalodás, Bú-dal, Szépemhez, Bú, Holt feleségem s az angyalok, Enyelgés, Barátom sírján, Börtöni panasz, Éjfél van a hazában, Egy éj ős-síron, Székely hondal – és így tovább a rengeteg „néprománcz", életkép, bordal, bú-dal, „versfüzérke", nem csoda, hogy a már zsenge korában is igen impulzív Petőfi egy évig sem bírta ki a Pesti Divatlapnál, és a János Vitéz fergeteges sikerének dicsfényével elindult a maga útján a valódi halhatatlanság felé.
Dilettánsok legveszélyesebb fajtája a laptulajdonos, aki helyzeténél fogva zsarolhatja a szerkesztőt. Versét tehát nem lehet elutasítani, hiszen saját pénzén teszi közzé. A két világháború között gazdag bánsági vállalkozó profitja egy részét újságba fektette, hogy verseit nyomtatásban láthassa. Egyik fennmaradt gyöngyszeme így szól: „Mehádián, a fürdőn,/ Akinek van pénze,/ Túrósmakarónit eszik,/ Akinek nincs, az csak nézi."
Hogy a tisztelt olvasó ne maradjon rossz szájízzel hétvégére, és mert küszöbön a május, búfelejtésül idézek egy részletet Radnóti Miklós Szerelmesvers Boldogasszony napján című, vegytiszta vallomásából, mint a műfaj egyik magyar csúcsteljesítményéből: „Fázol? várj, betakarlak az éggel,/ hajadra épül a hímzett csillagok/ csokra és holdat lehellek a/ szemed fölé.// Már nem húz madarak búbos szerelme, /csak házak tárják lámpás ölüket/ a szélnek és hangtalan fákon/ ring a szerelem."
Érdemes kipróbálni: ahányszor elolvassuk, annyi szépséget fedezünk föl benne.
BARABÁS ISTVÁN
Székelykeresztúr legszebb része most, tavasszal a várostól északra a Hosszúaszó-patakra néző domboldal. Virágba borultak a szőlősökben a barackfák, most látszik mennyi van belőlük.
Meleg éghajlaton a barackfák között nem ritkaság a mandulafa. Bár Székelykeresztúr Hargita megye legmelegebb része, mégsem versenyezhet az alföldek éghajlatával. Ott sokkal hamarabb virágoznak a barackfák, de annál gyakrabban érheti a fagy. Így történt most is, de úgy néz ki, a székelykeresztúri barackfák virágai megúszták a fagyhalált.
Györffi Imre szőlősében ugyanezt mondhatná el a két mandulafa is, ha beszélni tudna. A fákat Székelyudvarhelyen Radu Emil kertészmérnök csíráztatta 1996-ban, onnan került Székelykeresztúrra. A tavaly már az egyik fa termést is hozott, igaz, egyelőre csak 2 szemet, de ez biztató jel, beérhet a magja. Ha nem érik be, a zöld termések gyakran egészen tavaszig a fán maradnak.
Ha beszélni tudnának, azt is elmesélnék, hogy rokonuk ősi kultúrnövény, már az ókorban termelték a csonthéjas terméséért, a „mandulabélért". Virágai a kínai és japán festmények sajátos hangulatát idézik. A keserű vagy édes magjait elsősorban édességekbe, marcipánkészítményekbe használják. A magvak 50%-nál több zsírt tartalmaznak. A keserűmandula gyógyszer- és illatszeralapanyag is.
A mandulák virágzása igazolja, hogy a székelykeresztúriak jól védett helyet választottak a szőlőseiknek, de a suvadások sok kárt okoznak.
POMJÁNEK BÉLA
A világ térképén való hosszú utazásunk során az utolsó kontinensre, Amerikába érkeztünk. Abban az időszakban kezdjük az utazást, amikor Kolumbusz után az újonnan felfedezett földrészre özönlik a hódítók és kincskeresők tömege.
Amikor Cortez 1511-ben 500 harcossal, 16 lóval és 6 ócska ágyúval elindul az ismeretlenbe, még nem tudta, hogy az emberiség egyik legnagyobb kalandjába kezdett. Nem sejtette, hogy Amerika egyik legfejlettebb kultúrájával rendelkező aztékokkal találkozik. A feladat nagyságától még a kemény spanyol katonák is megriadnak. De Cortez elsüllyeszti hajóit, megszünteti a visszavonulás lehetőségét.
Az aztékok vándorló életet folytattak 1345-ig, amikor egy jóslatnak engedelmeskedve egy mocsaras területen felépítik fővárosukat, Tenochtitlánt (ch=cs). A jövendölés szerint ugyanis ott kell felépíteniük, ahol találnak kaktuszon ülő sast, amint éppen kígyót eszik.
Cortez maroknyi csapatával erdőkön, hegyeken, mocsarakon, csatákon át tör az aztékok fővárosa felé. Az aztékok sok népet leigáztak és adófizetésre köteleztek. Ezek a népek szívesen segítették Cortezt az aztékok ellen. Óriási hatást keltettek az európaiak lőfegyverei, páncélzatuk, de különösen a lovak. A legendák is közrejátszodtak abban, hogy Montezuma, az aztékok fejedelme úgy fogadta a spanyolokat, mint Quetzalkoatl, a szakállas és bölcs isten küldötteit. Mint vendégeket, a legszebb palotákban szállásolta el őket.
A spanyolok kezdetben dúskáltak a kincsek, drága kelmék, szőnyegek és drágakövek között, míg az aztékok fel nem lázadtak. Megölték saját fejedelmüket, a spanyolok pedig az éj leple alatt menekültek el. Az aztékok lerombolták a fővárosból kivezető hidakat, és a kincsekkel roskadásig megrakott spanyolok jó része a tavakban lelte halálát. A lovak és az ágyúk is odavesztek.
A tengerparton Cortez rendezte csapatait, új indián segédcsapatot szervezett, 1512-ben visszatért és lerombolta az azték fővárost, Tenochtitlánt. Ezzel végetért az egyik legfejlettebb amerikai kultúra. A főváros romjain kezdte építeni saját fővárosát, ebből alakult ki Mexikó jelenlegi fővárosa.
POMJÁNEK BÉLA
Az évből eltelt 116 nap, hátravan még 249. Napnyugta ma 20.15-kor, napkelte holnap 6.14-kor.
ISTEN ÉLTESSE
ZITA és MARIANNA, vasárnap pedig VALÉRIA és TEODÓRA nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ezeken a napokon ünneplik születésnapjukat.
ÉVFORDULÓK
* 180 éve született Ulysess Simpson Grant amerikai politikus, az USA 18. elnöke. Az 1860-as években a polgárháborúban önkéntesként vett részt. Az északiak oldalán csapataival olyan győzelmeket aratott, amelyeknek híre Lincoln elnökhöz is eljutott. Az elnök először az önkéntes sereg parancsnokává, majd az összevont seregek tábornokává nevezte ki őt. Csapatai 1865-ben végső győzelmet arattak Lee tábornok déli csapatai ellen. A polgárháború hőseként 1869-ben biztos jelölt volt az USA elnöki tisztére, amelyet 1877-ig töltött be. Azonban aranyspekulánsok hálójába került, s mire észbekapott, befektetők és üzletek százai mentek tönkre. A botrányok miatt le kellett mondania, s utána az üzleti életbe vonult vissza.
Vasárnap
* 100 éve született Tasnádi Kubacska András geológus, paleontológus. A budapesti tudományegyetemen természetrajz szakán szerzett diplomát 1924-ben. Ösztöndíjasként tanult Bécsben a világhírű paleontológus, Othenio Abel mellett. Hazatérése után a Földtani Intézet térképező munkájában vett részt. 1945–49 között a Természettudományi Múzeum főigazgatója, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alelnöke volt. 1951-től nyugdíjba vonulásáig, 1973-ig vezette a Földtani Intézet múzeumi osztályát. Az 1940-es években titkára volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak, szerkesztette a szervezet folyóiratát. Elsősorban paleobiológiai és paleopatológiai kutatásokkal foglalkozott. Széles körű ismeretterjesztői tevékenységet folytatott, számos könyve jelent meg. Emellett többek között gyermekmeséket is írt.
A turizmus fellendítése olyan régen „kiemelt cél" és „stratégiai szükségszerűség" mifelénk, hogy szinte megsértődünk, amikor gyanútlan kívülálló szemünkre veti egy-két, esetleg három, netán ezer hibánkat, hiányosságunkat, melyek nemhogy turistát csalogatnának, de a véletlenül erre vetődőt is úgy riasztják el, mint a parancsolat. A turisták nélküli turizmus különben virágzik mifelénk, jó pár olyan esetet ismerek, amikor nem a vendégfogadás, hanem az erre szolgáló pénz megszerzése volt a cél. Ezt most hagyjuk, inkább törődjünk egy darab örökzöld témával, a koldusokkal. Illetve közülük néhánnyal. Mert a többséget megszoktuk, már bocsánatot sem kérünk vendégeinktől, vagy attól a pár ártatlan külfölditől, aki nincs még hozzászokva ahhoz, hogy vacsorája mellé kap pár szutykos cigánygyereket – étvágygerjesztőnek. Ám egyre inkább érezteti jelenlétét Csíkszeredában pár rendkívül agresszív, rendkívül visszataszító és rendesen holtrészeg alak, akik mintha egy rejtett pokolból merültek volna fel. Ordítozásuk, trágár beszédük, vad hadonászásuk ijesztő, gyereksírást kiváltó, turistákat, de helybelieket is elriasztó jelenség. Reklámnak az sem utolsó, hogy a városközpont stratégiai pontjain mindig hever az alkohol ellen vívott kegyetlen háború egy-két áldozata. Nyilván nem vadállatokról, de súlyosan beteg emberekről van szó. Ám ha az ittlakók kedvéért nem is, bár azért a pár turistáért, vendégért elkezdhetne dolgozni pár illetékes intézmény, akarom mondani: szerv.
SZONDY ZOLTÁN
Május 24-én 15 órára a MÚRE igazgatótanácsa összehívja az egyesület rendes közgyűlését a szovátai Teleki Oktatási Központba, az alapszabály 12. szakaszának megfelelően. Amennyiben az első összehívás napján határozatképtelen a közgyűlés, a második összehívás időpontja május 25., 9 óra. Napirenden szerepel beszámoló az elmúlt három év tevékenységéről, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 2001. évi jelentése, alapszabálymódosítás, tevékenységi terv 2002-re, költségvetés 2002-re, tisztújítás. A közgyűlést kétnaposra tervezik a szervezők. A MÚRE 2000-es és 2001-es díjait a közgyűlést követő fogadáson osztják ki. Részletes információkat a székhelyen vagy a 065–168688-as telefonszámon, illetve a mure@mure.ro e-mail- címne kaphatnak az érdeklődők.
A csíkszeredai Fenyő utcában zajló javítások miatt, április 29-én, hétfőn 8-tól 14 óráig a Tudor negyedben, a Müller László és a Fenyő utca közötti tömbházakban szünetel a hideg- és melegvíz szolgáltatás – közölte Antal András, a Közüzemek igazgatója.
Hétfőn 12–19 óra között a gyergyószentmiklósi EKE-fiók tagjai számára területtisztítást szerveznek a nyári tábor helyén, a Négyes Motel mellett. Szükséges szerszámok: fejsze, vasgereblye, lapát.
A Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Hivatal cipőket árusító üzletekben végzett ellenőrzéseket. Mint kiderült, a legtöbb esetben hiányoztak a cipőkről a kiegészítő információkat tartalmazó címkék, amelyek azt jelzik, milyen anyagból készült a cipő talpa, felső része, bélése, és hogyan kell tisztítani. 16 forgalmazó esetében egyenként 2 millió lejes büntetést róttak ki ezekért a hiányosságokért.
Az egyik gyimesfelsőloki legelőn motorkerékpárral haladt át a csíkszeredai, 27 éves Gegő László. A közelben lévő, juhait legeltető pásztor megállította a motorost, és azt kifogásolva, hogy megijesztette állatait, egy bottal fejbeütötte, majd zsebkésével hátba szúrta Gegőt – akit kórházba szállítottak. A 27 éves sántateleki Bodor Gyula pásztor ellen eljárást indítottak.
Súlyos sérüléssel szállították kórházba a maroshévízi, 56 éves Pop Petrut. A férfit április 22-én este, a szintén hévízi, ittas állapotban lévő, 58 éves Bendris Andrei támadta meg és mellbe szúrta egy zsebkéssel. Bendrist őrizetbe vették és gyilkossági kísérlet címen eljárást indítottak ellene.
Szintén maroshévízi eset. A 37 éves Vodã Nicola Ioan április 23-ról 24-re virradó éjszaka megvert két kiskorú gyereket, olyannyira, hogy egyiket súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. A rendőrség eljárást indított Vodã ellen.
ROMÁNIA-KUPA
A 2002/03-as labdarúgó Románia-kupa Hargita megyei szakaszában már megrendezték a negyeddöntőket. Eredmények: Betfalva – Balánbánya 0–0 – büntetőkkel 3–2, Székelyszentlélek – Tusnádfürdő 2–3 – aranygóllal, Zetelaka – Gyergyótölgyes 5–2, Tusnádi Mineral Wasser – Galócás 0–3. A legjobb négy közé jutott: Betfalva, Tusnádfürdő, Zetelaka és Galócás. Az elődöntőket május 9-én rendezik.
HÉTVÉGI FOCI
SZOMBAT. 11 óra: Balánbánya – Galócás (D-osztály).
VASÁRNAP. 11.00: Remete – Udvarhelyi Hargita (D). 14.00: Salamás – Tusnádfürdő (D) és Tölgyes – Ditró (D).
KÖZÉPISKOLÁS FOCI
A Teleorman megyei Alexandria városában rendezték meg a középiskolások kispályás labdarúgó-bajnokságának döntőjét. A nyolc döntőst – bukaresti Ipari Líceum, bukaresti Traian és Decebal Líceum, kolozsvári Könnyűipari Szakközépiskola, Târgu Jiu-i Sportlíceum, brãilai Panait Istrati Líceum, rosiori-i Anghel Saligny Líceum, craiovai Építészeti Szakközépiskola és a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium – két négyes csoportba sorolták. Az udvarhelyieknek, sajnos, nem sikerült az elődöntőbe jutás, Brãilától és a fővárosi Traiantól egyaránt 2:1, míg Târgu Jiutól 5:3 arányú vereséget szenvedtek. A legjobb négy közé a két fővárosi csapat, valamint Târgu Jiu és Craiova jutott.
A-OSZTÁLY
Az A-osztályú labdarúgó-bajnokság 23. fordulójának műsora. Ma: FC Na_ional – Rapid (kezdési időpont: 17 óra/élőben az RTV1-en), FC Ages – Petrolul (17), Beszterce – Ceahlãul (17), Craiovai U – Temesvári UM (17), Astra Ploiesti – Farul (19.30), Bákó – Dinamo (20/ Pro TV). Vasárnap: Sportul – O_elul (15/ Pro TV), Steaua – Brassó (20.45/ RTV1).
FORMA–1
Vasárnap a 32. Spanyol Nagydíjat rendezik meg, ebből a tizenkettediket a Barcelona mellett fekvő Circuit de Catalunyán. A holnap 15 órakor kezdődő versenyt az RTV1 élőben követíti.
DÍJAZTÁK A HOKISOKAT
A Román Jégkorong Szövetség vezetősége díjazta az elmúlt napokban Magyarországon megrendezett II. értékcsoportú jégkorong világbajnokságon részt vevő csapat tagjait és vezetőit. A hivatalos küldöttségben helyet kapó 29 személy között 27 ezer dollárt osztottak szét, átlagban, személyenként tehát 931, 034 dollárt. Ezenkívül több maroktelefont is szétosztottak. Ugyanakkor a szövetség vezetősége díjazta azokat a román újságírókat, akik egyfolytában dicsérték a szakszövetséget. A romániai magyar nyelvű sajtó, hál’ istennek, nincs ebben a helyzetben...
Copyright © Hargita Népe - 2001