2001. április 26. csütörtök, III. évfolyam 97. szám |
A magyar és a román állami számvevőszékek együttműködési megállapodásáról tárgyalt Bukarestben Kovács Árpád és Ion Condor a két intézmény román, illetve magyar vezetője. A köztük lévő együttműködés majdnem tízéves, s a mostani megbeszéléseken meghatározták annak főbb területeit. Ezek: az uniós felkészülés tapasztalatainak cseréje, a szakembercsere, a privatizáció ellenőrzésével kapcsolatos segítségadás, a nemzetközi konferenciákon való közös fellépés. Felmerült annak a gondolata is, hogy az egymást kölcsönösen érintő kérdésekben úgynevezett párhuzamos, illetve közös vizsgálatokat végezzenek. Kovács Árpádot fogadta Nicolae Vãcãroiu, a szenátus, illetve Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke is. * Tegnap Ion Iliescu államfő meghívására hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. * Országos szinten a hőenergia-szolgáltatókkal szembeni tartozások összege több ezer milliárd lejt tesz ki (csupán Bukarestben meghaladva a 2000 milliárd lejt) – közölte Dan Ioan Popescu ipari miniszter. Ennek okán felszólította az energiatermelőket, hogy szüntessék be a szolgáltatásokat az adósokkal szemben. * Tegnap az Alkotmánybíróság elutasította a 2001-es évi állami költségvetéssel kapcsolatos alkotmányossági kifogásokat, amelyeket egyes demokrata és liberális honatyák fogalmaztak meg. Az elutasítás nyomán a vonatkozó törvényt kihirdetés végett eljuttatják az államelnökhöz. * Románia megvizsgálta annak lehetőségét, hogy közös álláspontot alakíthatnak-e ki a Magyarországgal szomszédos államok a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatban – jelentette ki Mircea Geoanã külügyminiszter. Utalt arra is, hogy a törvénnyel kapcsolatos román fenntartásokat akkor fogják nyilvánosságra hozni, amikor sorra kerülnek a két külügyminisztérium konzultációi.
A traktor és a mezőgazdasági gépvásárlásra nyújtott ötvenöt százalékos állami támogatás akkora érdeklődést váltott ki, hogy már az első napokban zavarba hozták a kliensek többek között a brassói traktorgyárat is. Vélemények szerint Hargita megye – ahol egyébként több mint háromezer traktor van, amelyből kétezer üzemképes – vezet az érdeklődésben és igénylésben, így tegnapig mintegy 150 kérést, iratcsomót iktattak be a mezőgazdasági igazgatóságon, és az elkövetkező napokban további jelentkezőkre számíthatnak.
Azt csak találgatni lehet, hogyha a 800 milliárd lej állami támogatás kimerül, leállítják-e az akciót, de az tény, hogy az eddig pangó gyárakat sebességbe tették a gazdák! Sokan most vásárolnak először traktort és felszerelést – s aki gyűjtögette a pénzt, kapóra jött neki féláron most a lehetőség.
Egyébként a 800 milliárd lej támogatást nem osztották le megyékre, és bizonyára a serényebb kérvényezőknek nagyobb esélyük lesz, mint akik a sor végére kerültek, vagy akik később indulnak el. Egy biztos: a gyárakat mozgásba hozták, de idő kell ahhoz, hogy a rendelést kielégítsék és eleget tegyenek nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi kritériumoknak is. Aligha lesz mostanság ezekben az üzemekben idő és ok sztrájkra...
FERENCZ IMRE
Kellő számú munkáltató, a vártnál viszont jóval kevesebb diplomás érdeklődött munkalehetőség után a tegnap Csíkszeredában megrendezett karrierbörzén. Tizenhat vállalkozás összesen 76 munkahelyet kínált felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek, hat cég pedig mind a négy városban – Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban – szervezett fórumon képviselteti magát. Az előzetesen bejelentkezett 30 érdeklődőből mindössze 14-en voltak kíváncsiak az ajánlatokra, további 65-en a börze napján jelentkeztek be, és mintegy 45-en regisztráció nélkül vettek részt – jelentette be Dénes István a szervező Mercurius Gazdaságfejlesztő Szervezet elnöke, a rendezvényt követő sajtótájékoztatón.
Délelőtt 10 órakor a 2001-es karrierbörze csíkszeredai fórumát Zsombori Vilmos megyei tanácselnök nyitotta meg, beszédében kihangsúlyozva, hogy a térség egy olyan fejlődés útjára lépett, amihez elengedhetetlen a fiatal szakképzett értelmiség munkája.
A Szakszervezetek Művelődési Házában tartott karrierbörze keretében 11 órától konferenciát tartottak, amelyen részt vett és előadást tartott többek között Lányi Szabolcs, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Tagozatának kinevezett dékánja; Bara Gyula, a Free Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke, volt munkaügyi államtitkár; Mircea Dusa prefektus; Papp Előd alpolgármester; Bogos Zsolt, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott: annak ellenére, hogy felsőfokú végzettek számára szervezett állásbörzéről van szó, a cégvezetők visszajelzései alapján a jelentkezők csupán tíz százaléka érkezik felkészülve. A karrierbörze rendezvényei holnap Sepsiszentgyörgyön majd Brassóban folytatódnak.
ORBÁN FERENC
Székelyudvarhelyen 1992-től ünneplik meg a Föld napját. Fő kezdeményezője és szervezője Szabó József, az ÖKO Klub elnöke, akivel a Föld napja alkalmából rendezett gyermekrajzpályázat bemutatóján beszélgettünk a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.
– Ebben az évben kilencedik alkalommal szerveztük meg a Föld napját. Örvendetes, hogy a szervezésbe már többen társultak, így a Tompa László iskola, az Erdélyi Kárpát-Egyesület és a Roseal Részvénytársaság sportegyesülete is. A jelenlegi Föld napi gyermekrajzpályázatra beérkezett munkák ezúttal nem szennyezett környezetünket, letarolt erdőinket ábrázolják, hanem arra adnak választ, hogy miként látják, hogyan képzelik el gyerekeink jövendő környezetüket. A pályázaton részt vevő gyerekek – az első osztályostól a 8. osztályosig – több megyéből jelentkeztek és összesen 497 rajzot, festett képet küldtek be. Ebből a kiállításon 284 rajz látható, amelyekből 28-at díjaztunk.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum dísztermében a gyermekrajzkiállítás május 8-ig tekinthető meg. Ma a középiskolások körében szerveznek természetvédelmi vetélkedőt.
BÁGYI BENCZE JAKAB
Péntektől vagy hétfőtől egyes gyógyszertárak megkezdik az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadását – tájékoztatta lapunkat dr. Jankó Sándor, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója. Mint elmondta, néhány falusi patika már megkezdte a receptek kiszolgálását, a marosvásárhelyi székhelyű Aesculap gyógyszertárhálózat igazgatóságával pedig megállapodás született arról, hogy feloldják az egy hete, az ingyenes és ártámogatott gyógyszerek kiadására vonatkozó zárlatot. Az összes gyógyszertár által korábban egységesen meghirdetett lépést az okozta, hogy a biztosítási pénztár jelentős, már a működésüket befolyásoló összegekkel tartozik a patikáknak. A pénztár most 1,5 milliárd lejt törlesztett adósságából, dr. Jankó Sándor reményei szerint a jövő hónapban több mint 6 milliárd lejt fognak átutalni a gyógyszertáraknak.
Az Aesculap 17 Hargita megyei patikája tehát megkezdi az ingyenes receptek kiszolgálását, és ez a betegeknek mindenképpen kedvez, a Hargita Megyei Gyógyszerészkollégium azonban – meg nem erősített információk szerint – ellenlépéseket tervez, mert a marosvásárhelyi cég lépése nyomán számos vásárlót veszíthetnek el. A kollégium mai tanácskozásán feltehetően az is szóba kerül, hogy a versenyhivatalhoz forduljanak.
SZÜSSZER-NAGY RÓBERT
Az elmúlt napok során bekövetkezett bőséges esőzések az ország néhány megyéjében – Arad, Temes, Kolozs, Suceava, Maros és Fehér – árvizeket okoztak. A természeti csapás emberáldozatot is követelt, több ezer hektár termőföld került víz alá, megyei utak, vasútvonalak, lakóházak rongálódtak meg, egyes településeken pedig gondok keletkeztek az ivóvízellátásban. A károk jelentősek, s azok felmérése folyamatban van.
Megyénkben is a szokásosnál több csapadék esett, de medrükből a patakok, a folyók nem léptek ki, nem öntött el a víz megművelt területeket.
A meteorológiai előrejelzések szerint az elkövetkező napokban nem várhatók újabb jelentős esőzések, országszerte felmelegedik az idő. A hétvégére napos, jobbára csapadékmentes, meleg időre lehet számítani. Egyébként az előrejelzések szerint május szokatlanul meleg és száraz lesz.
Az olvasók már értesülhettek arról, hogy kudarcba fulladt a második csíkszentkirályi népszavazás is. A két kudarc (2000 májusa, 2001 áprilisa) fő oka az előző mondatban szerepel: Szentlélek, Mindszent, Fitód lakosainak válási szándéka nem helyben, hanem Szentkirályon, Szentimrén dőlt el – teljesen nyilvánvaló, az ottani emberek nem rosszindulattól, hanem érdektelenségtől vezérelve gátolták meg a három falu külön községgé válását. Az akció mintegy ötmillió lejébe került a helyi adófizetőknek, és az élet megy tovább.
A probléma azonban megmarad, hiszen nem egy eset volt Erdélyben, amikor színmagyar falvak nem tudtak leválni és külön községgé visszaalakulni, mert jelenlegi községük román falvai – valószínűleg szintén nem rosszindulatból – egyszerű távolmaradással, az urnák elkerülésével ezt meggátolták. Milyen alapon szerveződik egy ilyen jellegű népszavazás? A 3/2000-es, a referendumok szervezését és lebonyolítását szabályozó törvény a helyi népszavazásokról a II. fejezet 13. paragrafusában kimondja: a helyi népszavazásokat meg lehet szervezni illető község minden falujában, vagy csak ezen község egyes (érintett/érdekelt) falvaiban. A következő bekezdés rámutat: azok a törvénytervezetek, melyek községek, városok, megyék területmódosításairól szólnak, csak illető helységek lakosai megkérdezése, kötelező népszavazás után kerülhetnek a parlament elé... Ám itt nem felülről, azaz a parlament, kormány részéről érkezett a község szétválasztásának szándéka, hanem alulról, az egyszerű emberek köréből. Értelmezni a törvényt nyilván lehet, ám fentiek alapján számomra nyilvánvaló: a múlt hétvégi szavazást meg lehetett volna tartani az egyenesen érdekeltek (azaz a három falu lakossága) körében és az eredmény teljesen más lett volna. Sosem szerettem az olvasót ilyen jogi mókuskodással terhelni. Ám gondoljunk bele, hogy ha egy feleség el akar válni, férje ezt nem akadályozhatja meg azzal, hogy közli a bírósággal: ő nem válik. A válást akkor is kimondják, ha egy házaspárnak csak egyik „fele" kívánja ezt. Szabad másképp cselekedni, amikor nem egy, hanem több száz ember akaratáról van szó?
Ám ha már itt tartunk, legyünk őszinték ezzel a kudarcba fulladt válással kapcsolatban is. Megyénk falvainak anyagi helyzetét ismerve, nehezen hiszem, hogy az új község (melynek lakói amúgy vitázgattak arról is, hogy Mindszent avagy Szentlélek legyen a központ) megállt volna saját lábán... A helyi adókat, illetékeket lehet ugyan növelni, ám sok helyen ez csak úgy elég a túléléshez (és ez még nem fejlesztés), hogy a központi pénzalapból is csurran-cseppen valami. A felvetett problémákra pedig van népszavazásnál egyszerűbb megoldás is: ne a távoli falvak lakói buszozzanak órákig a községközpontig, menjen le hetente egyszer a hivatal! Az a „jó szokás", hogy az önkormányzat négy évben egyszer, választáskor lép az emberek felé, ilyen jogos sértődöttségeket szülhet. Azt pedig csak halkan jegyezzük meg: a községi költségvetés méltányosabb elosztása is sok helyen lecsillapítaná jó pár falu lakóinak jogos panaszait... Ha ezt megértik Csíkszentkirály község vezetői, talán nem volt hiábavaló a balul sikerült népszavazás.
SZONDY ZOLTÁN
A múlt rendszer szovjet „történelmi" filmjeire emlékeztet a tisztelt kormánypárt vezetőinek fellépése: komisszári magabiztosság, önelégültséggel nyakonöntött küldetéstudat, megyei szinten még a Lenin-fiúk hosszú bőrkabátja is reneszánszát éli és egyfajta egyenruhaként jelzi: ország van, válság van, de mi is itt vagyunk. A lenini taktika amúgy bevált a kormányalakításnál: a TDRP úgy tudott kisebbségi kormányt alakítani, hogy a számszerű többség nyikkanni sem tudott. Ha már szovjet filmeknél tartunk: a burzsoázia (liberálisok), a plutokraták (demokraták) és az elnyomott kisebbségek (RMDSZ) a vörösek (TDRP) bölcs irányítása alatt küzdöttek a C.V. Tudor által megszemélyesített gonoszok ellen.
Szépek voltak ezek a polgárháborús szovjet filmek. A napjaink Romániájához igazított forgatókönyvnek azonban van egy hibája. Pedig az Iliescu–Nãstase tandem megtette, amit a főszereplőktől elvár az ember: a nagy gonosz után felfedezték a támogatók ideológiai hibáit is, leleplezték a demokraták, liberálisok összeesküvését! Ám a hiba megmarad, hiszen az eszköztárból kifelejtődött az annak idején jól bevált Maxim-géppuska. Csakis ennek köszönhető a kínos helyzet: a TDRP-kormány három támogatójából kettőt elvesztett, egyedül az RMDSZ tart ki mellette. És a magabiztosság repedezni kezdett, hiszen szépek a filmek, de nem működik az ország. A kormányfő bejelentette: elképzelhető, hogy előrehozott választásokkal oldja meg a súlyos problémát, ami – köztünk maradjon – abból adódott, hogy a tisztelt kormány nem tartotta be a demokratikus ellenzéknek adott szavát. És ettől a fenyegetéstől valóban borsózni kezdhet néhány pártelnök háta, hiszen a legutóbbi felmérések szerint a TDRP népszerűsége ötven százalék fölötti eredményt érhet – van olyan hatásos tehát, mint egy Maxim-géppuska.
Az más kérdés, hogy az eltelt hónapok kérkedő magabiztosságának lekonyuló finalitást ad ez a gesztus. Valószínű, hogy nem lesznek előrehozott választások, hiszen számolni az ellenzék is tud, a román politikusok pedig inkább kötnek kompromisszumot a parlamenten belül, mintsem elveket őrizzenek a becses épületen kívül. Ám Nãstase rámutatott egy tényre: a kormány nemcsak gazdasági, de egyre súlyosabb politikai gondokkal is küzd.
SZONDY ZOLTÁN
FÉLÉVES A FELCSÍKI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS
A múlt év novemberétől nyílt meg a Felcsíki Kistérségi Társulás irodája Csíkszentdomokoson. Azóta a négy nagy felcsíki község (12 falu) számítógépes adatbázisa is elkészült. Az összesített adatalapok segítik a tájékozódást, eligazítást kap az érdeklődő a községek gazdasági potenciáljáról, de olyan projekteket is elkészít az iroda, melyek a vállalkozók hasznára vannak. S ami igen lényeges: a legfrissebb információkkal szolgál a pályázásokhoz, segít azok elkészítésében. A községi tanácsok közti kommunikáció is felgyorsult az iroda közvetítő szerepe folytán.
Mihály József irodavezető igen kedves történettel kezdi beszélgetésünket. Amikor az iroda homlokzatára felkerült a tábla (ugyanis a régi tsz. irodáit alakították át régiós székhellyé) néhány idős bácsi vonogatta a vállát, nem tudták mire vélni a dolgot. Bizonyára azt hitték, hogy egy újabb kollektivizálás kezdődik a nagyközségben. S mert kellemesen csalódtak, hamar megbékéltek a helyzettel.
Alig hat hónap teltén az iroda, a régiós fejlesztést segítendő, jó pár pályázatot készített el, közvetített, nyújtott be hazai és határon túli alapítványokhoz. Csak idén februárban 15 pályamunka vár elbírálásra az Illyés, az Új Kézfogás, a Bethlen Gábor stb. alapítványoknál. Ez akkor is említésre méltó, hogyha zömében kulturális jellegű támogatások finanszírozását célozták meg. Egyházi ingatlanok renoválására, felcsíki ifjúsági szervezetek segítésére készültek pályamunkák, ugyanakkor 6 vállalkozó is próbálkozik terveinek pályázati úton történő kivitelezéséhez. A felcsíkiak csatlakoztak ahhoz a közös elképzeléshez is, mely az Olt megtisztítását tűzte ki célul. A Partnerség egy folyóért pályázati dokumentációt a Polgár-Társ Alapítvány, a Környezetvédelmi Felügyelőség, a vízügy, az alcsíki és felcsíki régiók közösen készítették el, s továbbították azt egy német alapítványhoz, melynek elbírálására május 10-én kerül sor.
A fiatal irodavezetőt – aki nemrég tért vissza egy magyarországi továbbképzőről, terveiről faggattam: – Egy olyan projekten dolgozom – mondja –, mely a már az elképesztő méreteket öltő fakitermelést próbálja alászorítani. Ebben látok fantáziát, hiszen ha eddig a haszonfát közvetlen úton értékesítették a székelyföldi kitermelők, hovatovább a faanyag helybeli feldolgozására kellene koncentrálni. Olyképpen, hogy a kisvállalkozói kezdeményezések, s az azzal járó kedvezmények a helyi munkaerő foglalkoztatásával összhangban a köz javát (is) szolgálják. Egy másik terület a faluturizmus kiépítése, a már kész és az ezután létesítendő falusi fogadók, szállodák hálózatának a turistaforgalomba való bevonásával. Az információátadás érdekében szándékunkban áll a polgármesterekkel, vállalkozókkal a heti találkozók rendszeresítése...
Tettekre buzdítás, tenni akarás, segítségadás, kommunikáció, információk áramoltatása, s nem utolsósorban pályázatokra való benevezések segítése mind-mind olyan teendők, melyek egy ilyen iroda tevékenysége nélkül elképzelhetetlen fogalmak. A felcsíki központ ilyen vonatkozásokban már igazolta létjogosultságát.
KRISTÓ TIBOR
Az elmúlt hétvégén Gyergyócsomafalván dr. Kulcsár László, a magyarországi Vidékfejlesztési Intézet vezetője szép számú érdeklődő előtt tárta fel elsősorban a mezőgazdaságot érintő európai uniós elképzeléseket. Kifejtette, hogy – többek között a Sapard-terv is – nem a közép- és kelet-európai országok mezőgazdaságának (és paraszttársadalmának) támogatását célozzák, hanem annak versenyképessé tételét. Egy-egy vidék, kistérség alkalmazkodási készségének elősegítése, a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése kiemelt fontosságú. A hallgatóság megérthette, hogy a Sapard-terv a mezőgazdasági termelés hatékonyságának javítását, a megváltozott üzem- és tulajdoni szerkezetek szükséges fejlesztésének megvalósítását, az alapanyag-termelésben és az élelmiszer-feldolgozásban a minőségi termékek arányának bővítését, a termelők közötti együttműködés bővülését és erősödését tűzte – sok más mellett – a legfontosabb célkitűzései közé. Fontosnak tartja támogatni a vidék alapvető kultúrtáj-fenntartó szerepének biztosítását, a termelő érdekkör felkészítését a majdani EU-tagság következtében jelentkező új kihívások leküzdésében. Dr. Kulcsár László arról is beszélt, hogy a sikeres pályázásokhoz mi mindent meg kell tanulnunk, hiszen még kifejezéseink sincsenek összhangban, mert többek között infrastruktúrán is teljesen mást értenek Brüsszelben, mint itt. A professzor megígérte, hogy segítséget nyújt azok számára, akik a Sapard-tervek lehetőségeit vidékünkön is kamatoztatni óhajtják, nem titkolva el, hogy hosszú, kemény munka eredményeként születhet csak jó terv (lásd a Hegyalja Kistérségi Társulás eredményét). Számos buktató és nehézség vázolása után kifejtette, hogy a Sapard-terv iskola, amely megtanít arra, hogy miként vehetünk részt később a komolyabb EU-s tervekben.
A jelen lévő érdeklődők (polgármesterek, tanácsosok és szakemberek) megérthették: nincs sok vesztegetni való idő, hiszen nagyon felkészületlenek (még a Sapard-tervre is), illúziók rabjai vagyunk.
Dr. Kulcsár László előadása után a politikai szólamok és a valóság között tátongó űr is egyértelművé vált.
BAJNA GYÖRGY
A Kárpát-medence tizenhat, Szent László nevét viselő településének képviselőit hívtuk meg az idei Lármafa-találkozóra – közölte Beder Tibor, a Julianus Alapítvány elnöke, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke. A május 30.–június 1. között szervezett találkozóra ugyanakkor olyan településekről is várunk résztvevőket, ahol még megvan, illetve bizonyíthatóan volt templomi freskóábrázolása a Szent László-legendának – fűzte hozzá, mondván, hogy a Kárpát-medence mintegy negyvennyolc településéről van szó.
A legtöbb Szent László-freskó a Felvidéken és Erdélyben – 21–21 – található, Magyarországon 5 településen, míg Burgenlandban 1 településen őriznek, avagy őriztek Szent László-ábrázolást. A Szent László nevét viselő települések közül öt Erdélyben, egy Szlovéniában, tíz pedig Magyarország területén található.
A Julianus Alapítvány idén negyedik alkalommal szervezi meg a Lármafa-találkozót. Hajdanán a Székelyföld lakói tüzet gyújtottak a magaslatokon, így adva hírt egymásnak a közeledő veszedelemről – emlékeztetett Beder Tibor, hozzáfűzve, hogy ma nyelvében és tudatában veszélyeztetett az itteni magyarság, erre a veszélyre kíván figyelmeztetni a kétévente szervezett Lármafa-találkozó.
Idén a Kolozs megyei Tordaszentlászló, a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelke, valamint a háromszéki Maksa és Gelence látja vendégül a találkozó résztvevőit.
Cegőtelkén a Julianus Alapítvány emelt emlékművet a cserhalmi ütközet emlékére. A legenda szerint cserhalomnál ütköztek meg az 1068-ban Moldvából betört uzok Szent László seregeivel. A Julianus Alapítvány a hely 1998-ban történt megjelölésével az ütközet színhelyét a mezőségi szórványmagyarság, de az erdélyi, a Kárpát-medencei magyarság zarándokhelyévé kívánja tenni – hangsúlyozta a szervező.
A találkozó résztvevői Szent László nevéhez fűződő emlékhelyeket keresnek fel, a helyi közösségekkel ismerkednek. A maksai, gelencei rendezvények díszvendége a tervek szerint Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, az MDF elnöke, a 2000. évi Julianus-díj kitüntetettje lesz.
SARÁNY ISTVÁN
Kedden este utoljára öltötte magára a trikolóros mezt és végleg elbúcsúzott a válogatottól minden idők legjobb romániai labdarúgója, Gheorghe Hagi. A fővárosi Lia Manoliu Nemzeti Stadionban megrendezett gála kezdetére az egész nap zuhogó eső is elállt, „az ég is a királyt siratja" – mondogatták az emberek napközben Bukarestben. A Románia – Világválogatott mérkőzés 2–2-es döntetlennel zárult.
Búcsújátékának délelőttjén az államelnök, Ion Iliescu fogadta Gheorghe Hagit és barátait, majd közel háromszáz újságíró előtt sajtótájékoztatót tartott a Crown Plazza Szállóban. A búcsúzó futballista meghatódottan beszélt az egész országot összehozó ünneplésről, a feléje áradó talán túlontúl nagy szeretetről. A mellette helyet foglaló Michel Platini azonban kijelentette: szó sincs túlzásról. „Hagi ereje teljében, teljesítőképessége csúcsán vonul vissza, megérdemel hát minden hódolatot" – mondta Platini, román nemzeti színű sállal a nyakában. Hagit a főbb szponzorok különböző ajándékokkal lepték meg, majd a király bejelentette, hogy az utóbbi napok történései kifárasztották, és pár órát pihenni szeretne, hisz este azért pályára kell lépjen.
Szintén a Crown Plazzában volt a két válogatott gyülekező helye, ahol az ünnepelt Hagi Iannis nevű kisfiával a karján bukkant fel, s igyekezett egyenként köszönteni játszótársait. Elsőként persze ahhoz az asztalhoz telepedett le, amelynél sógora, a világ egyik legjobb középhátvédje, Gheorghe Popescu, és válogatottbeli barátai, Dan Petrescu és Selymes Tibor üldögéltek. Aztán jöttek a többiek, Hugo Sánchez, Ronald Koeman, Hakan Sükür, Dunga, no és Détári Lajos, aki olaszországi emlékeit Ioan Ovidiu Sabãuval és a csókkal köszöntött Dan Petrescuval olaszul, a svájciakat franciául Viorel Moldovannal és Ioan Becalival, a németországiakat Ionut Lupescuval pedig németül elevenítette fel. Détári öleléssel üdvözölte Hagit is, majd Bölöni Lászlót és Jenei Imrét köszöntötte. Jenei egyébként egy fotóhoz is összeállt Hagival és Détárival, a két „nagy tízessel", mindkettejüknek volt ugyebár szövetségi kapitánya a román, illetve a magyar válogatottnál.
Este nyolc óra körül a stadion három óriásvetítőjén megkezdődött a visszaszámlálás, a pályán eddig Romániában nem tapasztalt, monumentális díszletet állítottak a román futballkirály búcsúfellépéséhez, a hatalmas futball-labdát megvilágította a pálya körül szikrázó tűzijáték, s ekkor már percek óta skandálta önkívületben hetvenezer ember a dugig telt lelátókon: „Hagi! Hagi! Hagi!" Többórás showműsor után – melynek során elhangzott az Öröm Ódája, fellépett a Directia 5 és a Holograf is – elkezdődött Gheorghe Hagi búcsújátéka, persze csak azt követően, hogy Kyra nevű ötéves kislánya a Nemzeti Stadion gyepén egy teljes nemzet elragadtatására elénekelte Románia himnuszát...
Románia csapata az első félidőben főként az 1994-es világbajnokságon negyeddöntőt játszott együttes tagjaiból állt, ennek megfelelően a Stelea – D. Petrescu, Gh. Popescu, Filipescu, Selymes – Sabãu, Lupescu, Gâlcã, D. Munteanu – Moldovan, Hagi összeállításban kezdett és szerzett vezetést a 18. percben, amikor Hagi gólpassza után Moldovan négy méterről a kapuba vágta a labdát. A világválogatott kezdő tizenegye: Taffarel – Chendo, Bülent K., Sanchis, Karhan – Okan, De Paola, Dunga, Prosinecki – Hakan Sükür, Butragueno – részben lényegesen kisebb nevekből állt, mint amiről hetekkel korábban hallani lehetett, ám jó néhány szuperklasszis így is ott volt a csapatban a Galatasaray és Brescia kevésbé ismert játékosai között. A hazaiaknál aztán szerepet kapott még Prunea, Contra, Belodedici, Prodan, Mihali, Chivu, I. Dumitrescu, Mutu, Ciobotariu, Rotariu és M. Niculae, a Világválogatottban pedig Dida, Lalatovics, Domini, Marco Rossi, Tugay, Celades, Suat, Arif, Pjanovics, Faruk, Neri, no és természetesen az ezúttal 26-os mezben szereplő Détári Lajos is (a tízest Prosinecki kapta), aki Bukarestben lett hivatalosan ötödször is világválogatott. Éppen a harmincnyolcadik születésnapján, s a meccs – mint mondta – számára is a búcsút jelenti a játéktól. Hagi pedig elmondta: „Amikor a török bajnokság befejeződik, valóban véget ér a pályafutásom, ezt a döntésemet már nem vonom vissza. Aztán egy évig pihenek majd, mert az életem húsz esztendejét olyan fegyelemben kellett élnem, mint egy katonának". Románia – Világválogatott 2–2 (1–0). Bukarest, Lia Manoliu Stadion, 70 000 néző. Gólszerzők: Viorel Moldovan, Rotariu, illetve Okan Buruk, Pjanovics.
Hagi pályafutásáról, dióhéjban
Csapatok. Gheorghe Hagi pályafutása során a következő együtteseknél játszott: Konstancai Farul (1982–83), Bukaresti Sportul Studentesc (1983–86), Bukaresti Steaua (1987–90), Real Madrid (1990–92), Brescia Calcio (1992–94), FC Barcelona (1994–96), Galatasaray Istanbul (1996–2001).
Sportteljesítmények. Hagi három világbajnokságon (1990, 1994 és 1998) és szintén három Európa-bajnokságon vett részt (1984, 1996 és 2000). Ugyanakkor 2000-ben a Galatasaray-jal UEFA-kupát nyert, 1987-ben a Steauával, 2000-ben pedig a török együttessel Szuperkupát. Minden idők legjobb romániai labdarúgója 125 alkalommal öltötte magára a román válogatott mezét, melynek 35 gólt szerzett.
Spanyol győzelemmel kezdődött a 80. férfi és 14. női súlyemelő Európa-bajnokság a szlovákiai Trencsénben.
Íme az első versenyszámok győzteseinek névsora, illetve a román és magyar helyezések. NŐK. 48 kg, összetett: Gemma Peris (Spanyolország) 165 kg (75, 90), szakítás: Peris 75 kg, lökés: Sznezsana Popova (Oroszország) 92.5; 53 kg, összetett: Emine Bilgin (Törökország) 187,5 kg (85, 102.5) ... 4. Ajkay Anikó (Magyarország) 175 (77.5, 97.5), 6. Máthé Gabriella (Magyarország) 172.5 (75, 97.5), szakítás: Bilgin 85, ..3. Ajkay 77.5, 6. Máthé 75, lökés: Dagmar Danekova (Szlovákia) 102.5, ... 5. Ajkay 97.5, 7. Máthé 97.5. FÉRFIAK. 56 kg, összetett: Halil Mutlu (Törökország) 302.5 kg (135, 167.5), 2. Adrian Jigãu (Románia) 267.5 (122.5, 145), ...6. Tancsics László (Magyarország) 250 (112.5, 137.5), szakítás: Mutlu 135 kg, 2. Jigãu 122.5, ... 6. Tancsics 112.5, lökés: Mutlu 168 kg – világcsúcs, 2. Jigau 145.
Az Angliában zajló ifjúsági (U–16) labdarúgó Európa-bajnokság eredményei. A-csoport, 2. forduló: Németország – Románia 8–2, Spanyolország – Belgium 5–0. Az állás: 1. Spanyolország 6 pont, 2. Németország 3 (9–4), 3. Belgium 3 (2–6), 4. Románia 0; B-csoport, 1. forduló: Törökország – Hollandia 1–0, Lengyelország – Oroszország 0–0; C-csoport, 2. forduló: Magyarország – Olaszország 4–3, Anglia – Svájc 2–0. Az állás: 1. Olaszország 3 pont (6-5), 2. Magyarország 3 (5–5), 3. Anglia 3 (3–3), 4. Svájc 3 (2–3); D-csoport, 1. forduló: Franciaország – Skócia 3–0, Horvátország – Finnország 2–0.
Nem kis meglepetésre négy forduló után a felnőttek megyei sakkbajnokságát az újonnan megalakult székelyudvarhelyi Homoród Sakk Klub két fiatal játékosa, Rendi Éva és Balázs Attila vezeti veretlenül, 3,5 ponttal. Őket öt játékos követi 3 ponttal: Vajda Albert, Ádám Attila (mindketten a székelyudvarhelyi Homoród Sakk Klubtól), Dombi Levente (Csíkszereda), Csavlovics József és Cretu Vasile (mindketten Balánbányáról). A 4. forduló érdekesebb eredményei: Balázs Attila – Balázs István 1–0, Rendi Éva – Vajda Albert döntetlen, Csavlovics József – Ádám Attila döntetlen, Cretu Vasile – Danciu Stefan 1–0, Balogh László – László Csaba 1–0. A holnap délutáni (17–21 óra) 5. forduló párosítása: Balázs A. – Rendi, Vajda – Cretu, Dombi – Csavlovics, Ádám – Balogh, Balázs I. – Bolog, Szebeni – Demeter, Szakáts – Darvas, Petra – Kocsis, Danciu – Kelemen, László – Szász, Ghinea – André, Lenk – Mengheris, Kopacz – Biró L., Kristó – Szőcs.
BIRÓ SÁNDOR
A-CSOPORT, 15. forduló: Székelyudvarhelyi Favorit – Homoródalmás 0–2, Szentlélek – Zetelaka 2–2, Parajd – Farcád 0–6, Korond – Betfalva 4–2, Farkaslaka – Fiatfalva 3–0 (játék nélkül). Kobátfalva szabadnapos volt.
A következő forduló (április 29.) műsora, zárójelben a kezdési időpont: Farcád – Korond (14), Zetelaka – Parajd (17), Almás – Szentlélek (17), Kobátfalva – Favorit (14), Betfalva – Farkaslaka (17).
B-CSOPORT, 15. forduló: Lövéte – Sófalva 1–2, Szentegyháza – Oklánd 0–3 (zöld asztalnál), Bögöz – Agyagfalva 2–0, Galambfalva – Siménfalva 1–3, Csekefalva – Hodgya 8–0, Malomfalva – Oroszhegy 3–2
A következő forduló (április 29. műsora, zárójelben a kezdési időpont: Agyagfalva – Galambfalva (14), Oklánd – Bögöz (14), Sófalva – Szentegyháza (17), Oroszhegy – Lövéte (14), Siménfalva – Csekefalva (17), Hodgya – Malomfalva (17).
Nem mindennapi bravúrt produkált a harmadosztályú Abrudbányai Cuprirom labdarúgócsapatának hálóőre: a saját kapujából lőtt gólt az temesvári Electricának. Alin Muresan az első félidő 17. percében óriási kirúgást végzett el. A temesvári együttes kapusa a 16-oson kívül álldogált, s mire feleszmélt, a labda már behullott mögötte a hálóba. A találkozót a Cuprirom nyerte 2–0-ra, ez volt az első találat.
* Női kézilabda Szuperkupa. A kilencszeres BEK-győztes osztrák Hypo Niederösterreich nyerte a női kézilabda Szuperkupát, miután a döntőben három góllal legyőzte az orosz AKVA Volgogradot. A bécsi együttes 1994 után másodszor nyerte el a trófeát. Eredmények, elődöntők: Hypo Niederösterreich (osztrák) – Bukaresti Rapid 30–21 (16–11) és AKVA Volgograd (orosz) – Ferrobus Mislata (spanyol) 22– 20 (9–8). A 3. helyért: Ferrobus Mislata – Rapid 32–23 (17–8). A döntőben: Hypo Niederösterreich – AKVA Volgograd 27–24 (13–13). * Férfi kézilabda európai kupák. Hatgólos vereséget szenvedett a címvédő FC Barcelona a Portland San Antonio otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája spanyol házidöntőjének első mérkőzésén. Bajnokok Ligája: Portland San Antonio (spanyol) – FC Barcelona (spanyol) 30–24 (14–12). KEK: Flensburg-Handewitt (német) – Ademar Leon (spanyol) 32–25 (15–12). EHF-kupa: Sportclub Magdeburg (német) – Metkovic Jambo (horvát) 23–22 (10–11). Challenge-kupa: Pfadi Winterthur (svájci) – Jugovic Kac (jugoszláv) 27–27 (12–14). A visszavágókat egy hét múlva rendezik.
– Elégedett vagyok a válogatott teljesítményével. A magyar jégkorongsport történetének egyik legnagyobb sikerét értük el, amikor saját közönségük előtt vertük meg a nemrégiben még az élvonalban szereplő franciákat – nyilatkozta Kercsó Árpád szövetségi kapitány a grenoble-i divízió I-es világbajnokság után. Az együttes hat csapatból a negyedik helyen végzett, de kis szerencsével akár második is lehetett volna. Végül a lengyelek győztek, és kerültek a legfelsőbb osztályba. Az edző a hátvédeket, a kapus Berényit, valamint Ocskayt és a hollandoknak öt gólt lövő Palkovicsot emelte ki.
Az alkalmazandó modelleket már évek óta ismerjük, így a német típusú gépkörök működése sem újdonság. Évek óta beszélünk és írunk a gyergyószentmiklósi gépköri mozgalom kibontakozásáról, de amikor rákérdezünk a megtett útra és eredményekre – újból és újból csak a példát és a lehetőséget vázolják fel az illetékesek. Az igazság az, hogy évek óta a gépköri mozgalom még mindig felülről igyekszik földet érni, csupán egy szűkkörű érdekeltség nőtt fel a helyzethez, akik farmtípusú gazdálkodást folytatnak. Sajnos, alakuló, megszűnő és újraalakuló gépkörökről is tudunk, így a szépvízi, csíksomlyói kezdeményezések is kudarcba fulladtak. Tény, hogy feltételek kellenek a gépkörök érvényesüléséhez. Az alulról jövő kezdeményezést a szükség alapozza meg. Fel kell nőni a gépkörökhöz... (Ferencz Imre)
A gépköri mozgalom kibontakozása két alapvető gazdaságpolitikai feltétel függvénye:
* a magántulajdon alkotmányosan szavatolt biztonsága,
* piacgazdasági orientáció és berendezkedés.
Az első alapfeltételből világosan kiolvasható, hogy a gépkör nem jelent semmiféle neokollektivista társulási formát, ellenkezőleg, egy olyan magántermelők közötti együttműködést, amelyik maradéktalanul tiszteletben tartja a tulajdonjogot mind az alapvető termelőeszközök fölött, mind a termelési folyamat és a termékek sorsa (értékesítése) fölötti szabad döntés jogát. Tehát a gépkörtagnak tagsági minőségével a termelési folyamat szervezésében és a termékértékesítés lebonyolításában sem a döntéshozatali, sem a cselekvési szabadsága nem szenved csorbát. Alapelvszerűen a gépkör még a közösen szerzett vagyontárgyakat sem szívesen látja „közös ló" státusban és lehetőségek arányában minden esetben nevesítésükre törekszik.
Talán pontosan ezzel magyarázható az a bizonytalanság és kételkedés, amely az első gépkörök alakulását, próbálkozásaikat eszmélésüket kísérte. Hiszen az 1994-es esztendő, az első hazai gépkör születési éve még nem jellemezhető úgy, mint a valós magánosítás kibontakozási korszaka. Habár élt egy földtörvénynek nevezett reprivatizációs kezdeményezés, azonban késlekedett a magánosítás kiteljesedését jelentő intézkedéscsomag, amely a magántulajdon működését biztosítani hivatott háttérágazatok (szolgáltatói szféra, beszállítói és felvásárlói intézmények) valós privatizációját jelentené. Ezenkívül a még állami kézben tartott – valamikor törvénytelenül államosított – magánvagyonok privatizációja körüli huzavona nagyon elbizonytalanította a gazdatársadalom birtokosi és polgári tartását. Nem kedveztek a magángazdaságok fellendülésének a neokollektivista törekvések (a 32-es földtársulási törvény), sem az állami gazdaságok, erdők, legelők és magán- (főleg erdélyi) ingatlanok visszajuttatása kapcsán kialakult bizonytalanság. Az infláció és az agrárolló ellenőrizhetetlen szorítása nemcsak a megtakarításokat emésztette el, de még az ambíciózusabb gazdászálmokat dédelgető nekibátorodókat is megtorpanásra kényszerítette.
Jelenleg, amikor a birtokviszonyok rendezési kísérletei újra beindulni látszanak és kezd kialakulni egy birtokosréteg, amelyik legalább a természeti és technikai erőforrások egy részét magáénak tudja és piacorientált termelésben gondolkozik, talán az önszerveződésnek ez a formája is nagyobb létjogosultságot nyer. Azt hiszem, hogy most már minden közösségben létezik az a gazdaréteg, amely a családi birtokból akar megélni, és ez a réteg az önszerveződési folyamatban húzóerőként jelenik meg.
A második alapfeltétel kapcsán elsősorban tisztáznunk kell azt a tényállást, hogy a nyugati világban sem az a mai nap fő kérdése, hogy hogyan lehet ésszerűen gépesíteni, hanem az, hogy hogyan integrálhatók az ipari társadalomba a kizárólag mezőgazdaságból élők. Ha ezt a kérdéskört a jelen hazai gazdasági-társadalmi állapotokra próbálnánk rávetíteni, akkor valahogyan úgy fogalmazhatnánk, hogy az alapkérdés nem a mezőgazdasági termelés hatékonysága vagy a hatékonyság növelésének módozatai, hanem az, hogy a lakosság jelentős hányadát kitevő kisbirtokos réteg hogyan boldogulhat a leépülő ipar és az agrárolló szorításában. A kérdés nagyon összetett, mert a piac alatt nemcsak a termékpiac és az ellátás értendő (a kereslet–kínálat mechanizmusával szabályozott árképzés és az ezzel összhangban alakuló életszínvonal), hanem a munkaerőpiac helyzetére is tekintettel kell lenni, valamint a munkanélküliségi ráta és a reálbér-görbe alakulásának potenciális feszültségkeltő kihatásaira.
A 89-es fordulat után kierőszakolt neokollektivista típusú társulások éppen csak a probléma társadalmi oldalát nem tudják kezelni, habár a hatékony termelés összes argumentumait próbálják a saját oldalukra állítani, és az állami támogatások minden lehetséges vagy virtuális előnyét saját érdekükben hasznosítani. Magyarán szólva, nem elég sokat termelni, és a magas termelékenységi mutatók megcélozása sem jelent gazdasági hatékonyságot egy olyan társadalomban, ahol a létszükséglet-kielégítés szintje alatt mozog a vásárlóerő.
A megoldás kulcsa valahol ott van elrejtve, ahol a birtoknagyság családi méretben eléri a működőképességi határokat és az anyagi-technikai felszereltség a családi létfenntartás hátterét szavatolni tudja olyan mértékben, hogy a mezőgazdaságból élő családok életszínvonala és társadalmi biztonsága a lakossági átlag szintjét valamelyest meghaladja. Ebben a feltételrendszerben bennevan a piacorientáció is, hiszen ma már az önfenntartás is többet jelent, mint kizárólagosan élelmiszert, ruhát és tűzhelyet. A kiegészítő költségek egyenlítését szolgáló pénz pedig csak a piacról jön és áru ellenértékét képviseli. Akarva-akaratlan tehát a piacratermelés elkerülhetetlen. Az ilyen irányú felzárkózás akkor kezdődik el, amikor a jövedelem-kiegészítő családi gazdálkodás alapágazattá lép elő, még akkor is, ha gyarapodásához ágazatidegen forrásokat vesz igénybe.
Azzal a helyzettel mindenképpen számolni kell, hogy a birtok-koncentráció folyamatában egyes tulajdonosok kénytelen-kelletlen lemondanak birtokaikról. Ez a folyamat, ha olyan ütemben zajlik, amely összhangban tartható a munkahelyteremtés ütemével, illetve más termelői-szolgáltatói ágazatok felfuttatásával, a fokozatos elszegényedés is, és az ezzel járó feszültségek is elkerülhetők.
Tehát a mezőgazdaság állapotának kezelése túlmutat az agrárpolitika keretein, tulajdonképpen szerves részét kellene képezze egy átfogóbb gazdasági-társadalmi rendezési koncepciónak.
Nem mehetünk el – jelen helyzetelemzés kapcsán – azon probléma mellett, amelyet vidékünkön (talán egész Erdélyben) a nagybirtok kialakulásának veszélye jelent. Egymagában a nagybirtok vitathatatlan termelési hatékonyságot vagy egyszóval piaci előnyöket jelent, de a másik oldalon szegénységgel társult létbizonytalanságot (szolgaságot) hordoz. A felaprózott kisbirtok, a maga szűkösre szabott megélhetési korlátaival és a hátrányos piaci pozíciójával, képes egymaga ellenállni a tömeges kisajátításnak, a nagybirtok kialakulásának, a globalizációval járó más veszélynek, többek között annak is, hogy a birtok tömegével idegen kézbe kerüljön. Volt már eset, hogy a közösségek közös vagyona a rossz gazdálkodás eredményeként eladósodott és csupán néhány lépésre került az árveréstől. Ilyen nemkívánatos esemény bekövetkezhet akár természeti csapás vagy politikai változás eredményeként is.
A gépkör egy lehetőség azon gazdák számára, akik saját erejükből próbálnak boldogulni – megmaradni és gyarapodni –, kamatoztatva saját tehetségüket, tudásukat, gyarapítva vagyonukat és erősítve gazdasági potenciáljukat. Azt szükséges előrebocsátani, hogy a gépkör nem egy csodaszer, még csak nem is egy igazán látványos megoldás a mezőgazdaság egyre súlyosbodó gondjaira, viszont egy életképes alternatíva a kistermelők talponmaradására, különösen azokon a szegényes vidékeken, ahol a mezőgazdasági termelést a sokszínűség jellemzi, és a kisgazdaságok túlélési esélyeit csak a több lábon álló termelés garantálhatja. A gépköri önszerveződés pontosan azáltal valósíthatja meg kitűzött célját, hogy gazdaközelbe hozza, illetve a kisgazdaságokra próbálja alkalmazni a technikai-technológiai haladás eredményeit.
Hogyan valósítható meg mindez?
Elsősorban vidékenként elemzés alá kell venni az adottságokat, gazdasági és piaci feltételeket, beazonosítva a piacképes termékskálát, majd elméletileg ki kell dolgozni egy specifikus, piacképes termelési módszert – előremutató távlatokban gondolkodva.
A következő lépésben meg kell keresni a tervezett technológia technikai hátterét, és el kell kezdeni a beszerzési folyamatot. A termelési orientációt és az ezzel kapcsolatos elképzeléseket a gazdáknak kell leszögezniük, majd szakmai konzultációk során szakember bevonásával (menedzser-ügyvezető) kell kidolgozni a technológiai megoldásokat és elkészíteni a technikai háttérszükségletet. Gyakorlatban ez úgy működik, hogy egy kipróbált – piac- és jövőképes – termék esetében technológiaváltás igénye fogalmazódik meg, és meg kell keresni a legolcsóbb, legkézenfekvőbb és az adott helyzetre alkalmazható megoldást, és azt úgy alkalmazni, hogy senki érdeke ne sérüljön. Nagyobb beruházások esetén (pl. gépvásárlás) figyelni kell arra is, hogy az célszerű és maximálisan kihasználható legyen. Némely kultúránál fontos lehet, hogy egységesített technológiával termeljük, hiszen a piac nagyobb mennyiségben kváziegységes minőségű árut szívesebben átvesz még akkor is, ha azt nem egy termelő kínálja fel. Ily módon a gépkörök közeljövőbeni szerepe a termékpályás szövetkezés kapcsán igencsak felértékelődhet. Ugyanígy egységesíteni lehet technológiai megoldásokat bizonyos speciális termékek előállítására vagy bizonyos igények kielégítését megcélozó szolgáltatások megszervezésére. Gondolhatunk itt elsősorban a biokultúrákra, gyógynövénytermesztésre, de építő- és erdőkitermelő csoportok alakítására, sőt a faluturizmus, a falusi vendégfogadás felkarolására is.
A cél eléggé egyértelmű: minden adott vagy felderíthető lehetőséget megragadni és kihasználni minden potenciális bevételi forrást, a közösségek (tagság) szolgálatába állítani. A célt megvalósítani hivatott eszköztár nagyon változatos, és felderítése az ügyvezetés feladata. A gépkörök működésére, működtetésére nincs sablon, a közösség eldönti a cselekvés irányát és az ügyvezetés kidolgozza a megvalósíthatóság mikéntjét. Az ügyvezetés állandó kapcsolatot tart a piac szereplőivel – elsősorban a valós és potenciális partnerekkel –, naprakész információkkal látja el a termelőket.
Tehát a gépkör ebben az alapszabályzati belső szervezési rendszerében is különbözik a szokásos (társadalmi) nonprofit jellegű szervezetektől, ugyanis esetében megjelenik az alkalmazott ügyvezető menedzser. Ő a szervezet motorja és központja. Ő a kapcsolatteremtő és fenntartó mind a szervezet tagjai között – tehát belső ügyekben –, mind a szervezeten kívüli szférában, vagyis a társszervezetekkel való együttműködésben, és a szakmai, hatósági, politikai szervekkel való együttműködésben. Munkája elsősorban nem hivatalnoki, hanem kreatív munka – az állandó belső kapcsolattartás révén ő ismeri legjobban (ő kell ismerje legjobban) a közösséget emésztő gondokat, legyenek azok szakmai, technikai, beszerzési-ellátmányozási, avagy értékesítési gondok. A tagsággal, a közösséggel együttesen, de az ő kezdeményezésére és aktív hozzáállásával kell kidolgozni a közösségek fejlesztési stratégiáját, termelési irányzatokat és a termékorientációs álláspontokat. Ezen belül technikai-technológiai megoldásokat kell keresnie a stratégia megvalósítására.
A termelési konkrétumokon túl, a gépkör igen fontos szerepet játszhat a vidék értékforgalmának irányításában, ilyen értelemben a vidékfejlesztés egyik pillére lehet. Mint nonprofit szervezet hozzájuthat bizonyos pályázati forrásokhoz, amelyek a vidék anyagi-szellemi felzárkózását előmozdíthatják.
Ezeket előrebocsátva – gondolom –, a gépköri összefogás előnyei és gazdasági létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.
A kezdeti időszakban a gépkörök működési költségeit az Agrocaritas Alapítvány biztosította, majd a Bajor Gépkörök Kuratóriuma és a Bajor Mezőgazdasági Minisztérium anyagi áldozatvállalása tartotta fenn. De miből is állnak az anyagi költségek?
Mint minden szervezet, a gépkör működése is bizonyos anyagi kiadásokkal jár. Elsősorban, egy irodahelyiség (székhely, központ) fenntartását, fűtését, világítását, takarítását, karbantartását mindenképpen biztosítani kell, azonkívül a kapcsolattartás – telefon, fax, sajtó, kiszállás, levelezés, internet stb. – rendszeres és alkalmi költségekkel jár, olyan költségekkel, amelyek a közösségek terhére nem írhatók, de a közösségek elfogadóképességéhez sem igazíthatók.
A gépköri munka (önsegélyző együttműködés, összefogásos gépkihasználás) specifikuma folytán egy szakképzett és alkalmazotti minőséggel rendelkező (főállású) szervező menedzser állandósítását feltételezi, és ez a kitét a szervezet működési költségeit jelentősen megnöveli. Ez a kitét viszont növeli a szervezet működési és a tagság termelőmunkájának hatékonyságát, és minden területen a professzionizmust fölébe helyezi az amatőr- és kontármunkának.
Habár a költségek látszólag egyértelműen a közösségek érdekében eszközlődnek, ezek pillanatnyi haszna a fokozottabb áldozatvállalást nem fedezi (és talán nem is indokolja). Ezen túlmutatóan a mezőgazdasági termelés haszna nem kizárólagosan a termelők zsebében csapódik le, hanem ennél sokkal szélesebb rétegeket, mondhatni az egész társadalmat érinti.
Talán ez volt az az érv, amely alapján egyes kormányok – elsősorban a bajor – agrárpolitikai kérdéssé léptette elő a gépköri önszerveződést és költségvetési alapokból támogatta-támogatja. A gépköri mozgalom, a „Bajor út" fedőnevet viselő agrárpolitikai kezdeményezés szerves része. Ezen agrárpolitika lényege a kisméretű magángazdaságok fenntartása még jelentős állami támogatások árán is, és a kistermelők életnívójának optimális szinten tartása, az elvándorlás és a vidék elnéptelenedésének megakadályozása. A módszert később más kormányok is átvették, alkalmazzák legfrissebb, ilyen irányú álláspontot – a poszttotalitárius rendszerek közül – a szlovén rezsim foglalt el.
Dr. GÁLL JÓZSEF
Az évből eltelt 116 nap, hátravan még 249. Napnyugta ma 20.12-kor, napkelte holnap 6.16-kor.
ERVIN és BOGLÁRKA nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ezen a napon ünneplik születésnapjukat.
* 270 éve hunyt el Daniel Defoe angol író. Ifjúkorában szélsőségesen puritán nevelésben részesült. Viszonylag fiatalon kereskedőként bejárta Angliát és Európát. Anyagi helyzete 1692-ben megszilárdult, de azután is mindig folytatott valamilyen üzleti tevékenységet. Odaadó híve volt III. Vilmosnak, akit 1701-ben megjelent The True-Born Englisman című verses pamfletjében védelmébe vett azokkal szemben, akik a királyt holland származása miatt támadták. 1702-ben írott szatírája miatt börtönbe került, de ott is tovább írta pamfletjeit. Szabadulása után, 1704-ben megindította a The Review című lapot, amelyet egyedül írt és hetente háromszor adott ki 1713-ig. Legnépszerűbb műve a Robinson Crusoe című klasszikus ifjúsági mű, amelyet a világ csaknem minden nyelvére lefordítottak. A kalandorság és puritán erkölcsi eszmény közötti feszültséget ábrázolja Moll Flanders című regénye.
* 85 éve hunyt el Mario de Sá-Carneiro portugál költő, író, novellista. Az Orphen című folyóirat köré tömörült költők egyik legjelentősebb alakja volt, bár pályáját novellistaként kezdte, 1912-ben jelent meg híres Kezdet című kötete. Költészete nagy hatással volt a portugál költészet két világháború közötti nemzedékére. Tüzes ég című elbeszéléskötetének írásait máig a portugál irodalom legjobb novellái között tartják számon. (MTI Évfordulónaptár)
Több utca van Csíkszeredában, melynek csak két megoldatlan problémája akad: a víz és a por. Utóbbi, azaz a por kellemetlen, de egy jó ruhakefe és a cipők rendszeres tisztítása nemcsak egészséges testmozgásra ad lehetőséget, de bizonyos szempontból nevelő hatású is. A víz... ez valamivel kínosabb. Egy röpke zápor után a vonatállomástól a városközpont felé vezető járdák eltűnnek, és teszik ezt olyan ügyesen, hogy azt sem lehet megállapítani, hogy az ötcentis vízréteg alatt járda van-e vagy huszonöt centis gödör? Pedig jó lenne tudni, mert nem mindegy, hogy cipőtalpunk vagy zoknink lesz-e vizes az esernyő alatt... Persze van más megoldás: átegyensúlyozni a zöldfelületet jelképező sártengeren vagy a sofőrök kegyére bízni magunkat az úton.
Ugyanez a probléma azon az utcán is, mely nemcsak arról híres, hogy ott lakik a város polgármestere, van ott egy általános iskola is. A különbség csupán annyi, hogy ott kár az útra menekülni, mert eső után nemcsak a járda kerül víztócsák alá, nem jár másképp az út sem. Tény, hogy az úton kevesebb víz van, tény az is, hogy az iskolás gyerekeknek nem veszélytelen a pocsolyák elől az úttestre menekülni. Egyfajta vigasz lehet, hogy tudtommal ezt a két utat a közeljövőben javítani fogják – ha nem lesz túl sok eső.
SZONDY ZOLTÁN
A pécsi Márton Áron Szakkollégium ifjúsági csoportja pénteken Csíkszeredába érkezik délelőtt. 9.30 órakor a somlyói Domokos Pál Péter-szobrot, majd 10.30-tól a gimnázium előtti Majláth Gusztáv Károly-szobrot koszorúzzák meg. Ezután az iskolában kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, amelyen az ifjúság útkeresése, jövőnk Erdélyben és a Kárpát-medencében lesz a téma. Részt vesz Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert Kálmán és Kelemen Hunor képviselők és dr. Csedő Csaba István polgármester.
Kedden a Gyergyó Területi RMDSZ-szervezet küldött-tanácsa Beder Tibor megyei főtanfelügyelőt hallgatta meg a gyergyói és a szórványmagyar iskolák helyzetéről. A főtanfelügyelő vázolta a helyzetet és kihangsúlyozta, hogy nincs szó a megye északi részén működő magyar nyelvű szórványiskolák megszüntetéséről. A küldöttgyűlésen vázolták a hágótői magyar diákok helyzetét is, akik a rossz útviszonyok miatt 15 kilométert kell gyalogoljanak a tölgyesi központi iskoláig. A helyzet tarthatatlansága mindhiába szerepel évek óta a megye vezetőihez benyújtott panaszok élén. A Ditrót Tölgyessel összekötő cengelléri út javítása még mindig késik, emiatt egy nagy gyergyói település elszigetelése tovább tart. (Bajna György)
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának bemutatója előtti napon kiállítás-megnyitóra hivatalosak Csíkszereda művészetkedvelői. Ma délután 18.00 órai kezdettel a Csíki Játékszín (régi művelődési ház) előcsarnokában marosvásárhelyi képzőművészek csoportos tárlatát nyitják meg. A Hargita Visual Art és a Velum Kft. által rendezett kiállítás Barabás Éva, Datu Viktor, Gyarmathy János, Kákonyi Csilla, Kántor Zita, Major Gizella, Nagy Dalma, Puskai Sarolta, Simon Endre alkotásait mutatja be. A kiállítás anyaga megvásárolható.
Pénteken 18 órától Gyergyóremetén találkoznak olvasóikkal a Találkozások című antológia gyergyószentmiklósi szerzői. A találkozóra a Cseres Tibor-nap szolgáltatta az alkalmat. Fellép a Fráter György iskola Trucza Árpád tanár vezette furulyaegyüttese.
Az áprilisi lapszám tartalmából: Csángómagyar találkozó Zilahon; Hegyeli Attila: „Isten magyarul beszél"; Szabó Katalin: Sokan megfeledkeznek arról, miben születtek; Balázs János: Pusztinán félig a pohár; Beke György: A székely tanítónő II., Veress Endre: A moldvai csángók származása és neve; Ferenczes István: Moldvának árva népe V.; dr. Nagy Jenő: A moldvai csángók öltözete – A női öltözet; Tamási Áron: Kalandos húsvét.
Április 27. és május 1. között szezonnyitó fesztivált szervez a tusnádfürdői Univers Kempingben a helyi Univers Tourist Kft. A cégnek ez már hagyományos és sikeres rendezvénye. A megnyitóra pénteken este 21 órakor kerül sor a kemping éttermében. Fellép a csíkszeredai Full Screen együttes, lesz tábortűz, diszkó, tombola (főnyeremény egy hordó sör). A fesztivál jelzi a kemping megnyitását is, azaz lehetőség lesz a turisták elszállásolására, étkeztetésükre.
Holnap kezdődnek és hétfőig tartanak Szentegyházán az immár hagyományos filharmónianapok rendezvényei, amelynek szervezői igen gazdag programot állítottak össze. Holnap este a Gábor Áron Művelődési Házban a helyi Canticum Novum, majd a hódmezővásárhelyi zene- és táncművészeti iskola tart elődást, 28-án délután zenei vetélkedőkre kerül sor, majd a rétyi ifjúsági fúvószenekar, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző kamarakórusa lép fel. A helyi gyermekfilharmónia ezután díszelőadást tart, amit fáklyásmenet és utcabál követ. Vasárnap délelőtt Szelterszben különböző ügyességi versenyeket tartanak, este pedig a szentegyházi művelődési házban a sepsiszentgyörgyi művészeti szakközépiskola kamarakórusa és szimfonikus zenekara, majd a csíkszeredai Nagy István Művészeti Szakközépiskola vegyes kara és szimfonikus zenekara tart előadást. Hétfőn délelőtt ugyancsak a Szelterszben tartanak szabadtéri játékokat, este a Gábor Áron Művelődési Házban kerül sor a szentegyházi középiskola leánykórusának, a sepsiszentgyörgyi Waldorf-osztály diákjainak táncműsorára, illetve a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium vegyes kórusának előadására.
A Csíkcsicsói Ifjúsági Szervezet vasárnap a csaracsói iskola kertben rendezi meg a hagyományos majálist. A szervezők tájékoztatása szerint lesznek humoros vetélkedők, tombola és más meglepetések, a zenét a községi fúvószenekar és a Vadvirágok népi zenekar szolgáltatja.
A határon túli magyarok számára Budapesten készülő státustörvény is indokolja, hogy szóljunk röviden rovatunkban is a magyar nyelv helyzetéről, a Kárpát-medencében betöltött, betöltendő szerepéről...
A köztudatban sajnos még mindig eléggé elterjedt az a kábulathoz vezető nézet, mely szerint kis nép a magyar, kis nyelv a miénk. A kutatók szerint bizonyos előítéletek kialakulásához hozzájárultak a tatár és török dúlások, az ország felosztása, Herder jóslata, majd a trianoni nemzettragédia. A magyarság pesszimizmusát legkiválóbb költőink is fokozták (Kölcsey, Ady és mások).
Figyelmet érdemelnek – és szóljanak elsősorban pedagógusoknak – a fenti lehangoló, köztudatot átalakító vagy legalábbis arra kísérletet tevő modern tudományos érvek, melyek szerint: a világ mintegy 3000 nyelve között a beszélők száma alapján a magyar a 40. helyet foglalja el. Ugyanilyen rangsorolás szerint a 67 európai nyelv közül a miénk a 12. helyen áll. Nyelvünknek, ha csupán a latin betűs írásbeliségét számítjuk, akkor is a legrégibb írásbeliségű nyelvek közé tartozik, nem említettem a honfoglaló eleink által hozott rovásírást vagy az önálló fejlődésben eltelt 3000 évet). Ha különböző életkori, történeti vagy más adatokat egybevetünk, kimondhatjuk: a magyar a világ 15–20 legrégibb nyelve közé tartozik, Eurázsiának pedig egyik legrégibb nyelve. A szép hangzás szempontjából igen előkelő hely illeti meg: ha holtversenyben is más nyelvekkel, de a 4. helyen állni 3000 nyelv között nem kis büszkeséget jelenthet azoknak, akiknek anyanyelve a magyar.
Kevesen tudják még, hogy világszerte az általános nyelvészeti munkák gyakran hivatkoznak nyelvünkre, a tudományos életben a magyar nyelv a leggyakrabban vizsgált és idézett nyelvek közé tartozik, 23 ország 72 egyetemén oktatják idegen nyelvként. Úgynevezett geopolitikai szerepénél fogva Európa jelentősebb nyelvei közé sorolják, ugyanis a Kárpát-medence Kelet- és Közép-Európa központi részének számít, amelyben a magyar nyelvnek egyfajta összekötő szerepe volt és van. Adatok vannak rá, hogy nyugat-európai üzletemberek és turisták igyekeznek ezt kihasználni, tudják, hogy Romániában (főként Erdélyben), Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Csehországban és Ausztria keleti részében boldogulni lehet a magyarral.
KOMORÓCZY GYÖRGY
Copyright © Hargita Népe - 2001