2001. április 11. szerda, III. évfolyam 85. szám |
Tegnap folytatódott az idei költségvetés tervezetének szakaszonkénti vitája. Optimista vélemények szerint remény van arra, hogy csütörtökön el is fogadják. A TDRP központi végrehajtó bürója úgy döntött, hogy a minisztereknek jelen kell lenniük a parlamenti plénumokon a költségvetés tervezetének támogatása végett. Magyarázattal kell szolgáljanak a tárcavezetők a projekt mindegyik szakaszára, és kommentálniuk kell a megvitatásra benyújtott módosítási javaslatokat. * A parlament plénuma úgy döntött, hogy a költségvetés 83 milliárd lejt irányoz elő a kis- és közepes vállalatok minisztériumának, 50 milliárdot pedig az e vállalatok hitelgarantáló alapjának létrehozására. A határozatot a két ház privatizációs bizottságainak javaslatával ellentétben hozták. A bizottságok e célra 250 milliárdot javasoltak, és 500 milliárdot kértek a szektor fejlesztésére készített kormányprogram finanszírozására. A honatyák jelezték, hogy a bejegyzett 600 ezer kis- és közepes vállalatnak csupán a fele működik, pénzhiány miatt. Mihai Tãnãsescu pénzügyminiszter a maga részéről kijelentette, hogy a KKV-k több más költségvetési juttatásra is számíthatnak más hitelfolyósítóktól, mint például a prognózis és fejlesztési minisztérium, illetve a munkaügyi minisztérium részéről. * A költségvetés tervezetének keddi parlamenti vitája során a liberálisok elhagyták a termet, tiltakozva amiatt, hogy elutasították az egyik általuk javasolt módosítást. A liberálisok azt állították, hogy a TDRP nem hajlandó a költségvetésbe iktatni a privatizációból származó pénzt és megjelölni rendeltetését. A további szakaszok vitáján ismét részt vettek a liberálisok. * A nyugdíjak nem lesznek kisebbek a tavaly elfogadott és idén áprilisban életbe léptetett új nyugdíjtörvény nyomán – nyilatkozta kedden Marian Sârbu munkaügyi miniszter.
A Csukás-tó már rég nem emlékeztet arra az időre, amikor még csónakázni, fürdeni vagy horgászni lehetett benne. Felnőtte a vízi növényzet, a tó vizének nagy része hiányzik. Ez az állapot hamarosan megváltozhat. A helyreállítási munkálatok során támfalakat építettek újjá, szigetelés történt, a közeli házakhoz szivárgó vizet elvezették. A tó feltöltése megkezdődött, és ismét el fogja érni a korábbi szintet – ígéri Zólya Zoltán polgármester. A növényzet kiirtására egy lehetőség lenne: növényevő halfajták telepítése a tóba, ugyanakkor a csónakázás is beindulhatna. Vállalkozó is akadna egy csónakkölcsönző működtetésére, a gondot viszont a tó tisztázatlan tulajdonjoga jelenti. Miután az önkormányzat bevette a helyi köztulajdonba a tavat, 1997 óta per folyik a tavat adminisztráló Csukás Rt. és a tanács között a tulajdonjogért, most már a Marosvásárhelyi Táblabíróságon. Az önkormányzat egyelőre egy nagyobb méretű, fából készült tutajt szeretne elhelyezni a tó közepén, pihenőül az idelátogatóknak. Nemsokára megkezdődik a tó közelében álló, egykor Papok fürdőjének nevezett borvízfürdő felújítása, ami a település első fürdője volt. Rendezik ennek környékét, a forráshoz fából készítenek födött, kisméretű medencét, az eredetihez hasonlóan.
A tanács egy új szabadidőközpont tervét is meg szeretné valósítani. A városi labdarúgópálya melletti területen, ahol korábban hévízforrást tártak fel, újabb fúrással szeretnék felszínre hozni a mintegy 60 fokos hévizet. E célból magyarországi támogatásért pályázik a város. A végső elképzelés magyarországi befektetők bevonásával egy szabadidőközpont létrehozása, hévizes fürdőmedencével együtt.
KOVÁCS ATTILA
Vasárnap a Parasztpárt tüntetést szervezett Bukarestben, hogy kifejezze tiltakozását a TDRP lépései ellen, amelyek az 1/2000-es törvény módosítását célozzák olyan értelemben, hogy a visszaszolgáltatásra javasolt erdőrészek területének felső határát tíz hektárban állapítsák meg és csak 1945 után kiállított birtokleveleket ismerjenek el. A sajtó- és tévétudósítások szinte egyöntetűen a kormánypárt szája íze szerint kommentálták az eseményt, ezért olvasóink pontosabb tájékoztatása céljából a helyszínről ismertetünk néhány részletet. Nem egyébért, de úgy véljük, nem lehet objektív hozzáállásnak minősíteni például azt a bukaresti tekintélyes lapot, amely szalagcímben kürtölte világgá, hogy a tüntetők farmernadrágban jöttek visszakövetelni az erdőiket. Értsük ebből azt, hogy aki az államtól elorzott jogos jussát követeli vissza, annak feltétlenül népviseletben kell járnia, ha Bukarestben dolga akad?
A tüntetésen kisebb-nagyobb küldöttséggel minden megye képviseltette magát. Vasile Lupu, a törvény kezdeményezője, a Parasztpárt alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd átadta a szót Andrei Marga elnöknek, aki elmondta, hogy az év első három hónapjában a kormánypárt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt a politikai etatizmus és ázsiai típusú társadalmi rendszer felé vezeti az országot, így annak demokratizálása veszélyben forog. A besztercei Határőri Erdők Szövetségének elnöke beszámolt arról, hogy ők már birtokukba vették jussukat, a törvény módosítása tehát itt bonyodalmakhoz vezetne. Példákkal szemléltette, hogy az állami gazdálkodás olyan visszaéléseket tett lehetővé, amelyek okán a vagyonközösségek jövedelem nélkül maradtak. Anton Vlad volt államtitkár példákat hozott fel arra, ahogy az Állami Erdőügynökség igyekszik kiszorítani a tulajdonosokat az erdőhasználat lehetőségeiből. Ezek után Vasile Lupu bejelentette: „Következik Garda Dezső Hargita megyei képviselő, aki jelentős szerepet vállalt a törvény megalkotásában és hajthatatlanul küzd az erdőt fenyegető korrupció ellen". A tömeg tapsától kísérve lépett a mikrofonhoz Garda Dezső, aki elmondta: Az új elképzelés, hogy csak legfennebb tíz hektár erdőrészt adjanak vissza, azokat vagy azok maradékait sújtja, akiket annak idején épp azért hurcoltak kényszermunkára a Duna-csatornához és más építőtelepekre, mert ennél több erdővel rendelkeztek. Kitért a Hargita megyei visszaélésekre is: itt némely intézmények nemcsak hogy akadályozták az 1-es törvény alkalmazását, hanem beperelték a prefektust, mert jóváhagyta a közbirtokosságokat, amiért éltek a törvény adta lehetőséggel és tíz hektárnál többet kaptak vissza. Kiváló erdészmérnököket menesztettek állásukból, mert birtokba helyezték a tulajdonosokat, a közbirtokosságokat. A legtöbb erdészeti hivatalnál érzékelhető az erdészek terrorja az erdőtulajdonosok fölött, ami abban is megnyilvánul, hogy kényük-kedvük szerint mennek bélyegezni a visszaszolgáltatásra kijelölt erdőkben is, a jogos tulajdonosokat pedig megalázzák, ha tiltakoznak. Garda Dezső azzal fejezte be felszólalását, hogy mint RMDSZ-képviselő tovább harcol az 1-es törvény alkalmazásáért, kiáll a Parasztpárt törekvése mellett, hogy az elkobzott javak visszakerüljenek jogos tulajdonosaikhoz.
Vasile Lupu záróbeszédében sztálinista-kommunista próbálkozásnak minősítette az 1-es törvény módosítását. Bejelentette: ha ez bekövetkezik, az Európai Unióhoz és a Kereszténydemokrata Pártok Szövetségéhez fordul panasszal, hogy kényszerítsék Romániát az eredeti törvény alkalmazására.
BARABÁS ISTVÁN
Tegnap Csíkszeredában a Flora étteremben tartotta meg évi közgyűlését a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Szövetsége, amelyen közel negyven községi egyesület képviseltette magát. A közgyűlést üdvözölte Dézsi Zoltán alprefektus, aki értékelte e szerveződés eddigi eredményeit. A fórumon felidézték a tavaly megfogalmazott célkitűzéseket, és a vezetőség a beszámolóban felsorakoztatta mindazt, ami megvalósult. Így dr. Baróti Lajos elnök többek között a kovácsok egyesületének és a körömpucoló standok elindítását, valamint a tucatnyi sikeres állatkiállítást említette, nem utolsósorban pedig azokat az érdekvédelmi tárgyalásokat, amelyek során a tejfeldolgozókkal ültek asztalhoz. A tavalyi feladatok között szerepelt egy kereskedelmi társaság létrehozása, dán és svájci modellek tanulmányozása után, amiről Márton István vezetőségi tag tájékoztatott, rámutatva ez ügyben a jelenlegi szövetkezeti törvény hiányosságaira.
A szövetkezésnek főleg a feldolgozás és értékesítés terén kell majd megerősödnie, időközben ugyanakkor a mintagazdák és mintaegyesületek is egyre inkább előtérbe kell kerüljenek, amelyek a javaslat szerint a szövetség keretében pályázati úton jutnak majd esélyhez.
A jövőt illetően, a REBIAT svájci program az erdélyi zónát célozta meg, és jelenleg Beszterce és Hargita megye körül körvonalazódik a majdani régiós szervezet. Kovászna megyében már tizennégy, Maros megyében kilenc egyesület működik. A régió kialakításával párhuzamosan egy szaklap megszervezésének és kiadásának terve is napirendre került. A közgyűlés végül határozatokat fogadott el, és a tisztújítás során újra bizalmat szavazott a vezetőségnek.
FERENCZ IMRE
Tegnap sajtótájékoztatót tartott Zsombori Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Elöljáróban az elnök fontosnak tartott pontosítani egy gyergyószentmiklósi újságban megjelent cikk kapcsán, hangsúlyozva: a leírtakkal ellentétben, a megyei önkormányzatnak nem áll szándékában sem egy iskolát bezárni, sem egy pedagógust elbocsátani. Mint kiderült, a közmunkálatok minisztériuma kért egy tájékoztatást arról, hogy hány kisebb településen működnek alacsony gyereklétszámmal iskolák. Ez szült félreértést, többen úgy értelmezték, hogy küszöbön áll pár iskola megszüntetése.
A megyei tanács elnöke elmondta: a Hargita Gaz Kereskedelmi Társaság megyeszintű gázbekötési tervét a pénzügyminisztérium kedvezően láttamozta, a közeljövőben kormányhatározat születik ez ügyben. Elkezdődtek az 58 helységet érintő vízhálózati munkálatok is – az izraeli hitelből finanszírozott program a tervezési fázis végén jár, pár helyen az erőgépek is megjelentek. A sajtótájékoztatón jelen voltak azok a kistérségi menedzserek is, akik a közelmúltban Zala megyében voltak kéthetes képzésen; megtudhattuk, hogy konkrét együttműködési szerződést is aláírtak. Ami a hazahozott tapasztalatokat illeti: megyénk kistérségeinek szüksége lenne közös szakmai szervezetre, informatikai hálózatra, valamint teleházhálózat kiépítésére.
Zsombori Vilmos elmondta: április elején Gyulán részt vett az Euroregionális együttműködés a Kárpát-medencében elnevezésű nemzetközi konferencián, itt többek között vállalkozások közti ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági és idegenforgalmi együttműködési lehetőségekről volt szó, a megyei tanácselnök regionalizmussal kapcsolatos kérdésekről tartott előadást.
SZONDY ZOLTÁN
Szegényebb lenne a székelyudvarhelyi keddi zöldségpiac a fenyédi és máréfalvi hagymaárusok nélkül. Nem szívesen beszélnek magukról – mintha valamiféle titkot őriznének –, hiszen anélkül is vásárlóra talál termékük, hogy reklámoznák őket. Fenyéden – bár néhány termesztőt felkerestem – egyikük sem mondott többet annál, hogy jól terem a zöldség nálunkfelé. A Küküllő menti veteményeskertek már arról árulkodnak, hogy megvetették idén is melegágyát a termésnek. Néhányan fólia alatt termett zöldhagymával is piacolnak már.
Fenyéd polgármestere, Szász Gábor néhány kiváló termesztő nevét sorolja. Kovács István, Ilyés Zoltán és Koszta Ignác olyan jó hírű termesztők, akiknek családjában apáról fiúra öröklődik a kertészet mint szakma. Koszta Ignác például tavaly 40 mázsa hagymát termelt kertjében.
Az udvarhelyi piacon, a máréfalvi Olasz Margit bérelt standján a vereshagymakupacok valósággal csábítják a vevőt. Nem csoda, hiszen olyan egészségesek a hagymafejek, mintha most szüretelte volna azokat kertjéből. Megfelelő pince is kell ahhoz, hogy tavaszig jól álljon a hagyma, anélkül, hogy kicsírázna. Vele szemben Ilonka Albert 40 ezer lejért kínálja a hagymát. Viszont ő sem sokat árul el arról, hogyan és mekkora területen termeszti a zöldséget. Amit mond, azt is suttogva szólja, nehogy a szomszéd árus tudomást szerezzen arról. Mintha tabu lenne a hagymatermesztés, amiről nem szabad fecsegni. Ne érdeklődjön, inkább vásároljon! – mondja egyikük, hiszen nem termesztési receptet, hanem zöldséget forgalmazunk. Ebből élünk, s azért piacolunk, hogy pénzre váltsuk a terméket. Jól megmondta, meg kell adni, igaza van.
KRISTÓ TIBOR
Április 13-án, pénteken déli 12 órakor tartjuk szerkesztőségünkben a 2001-es Hargita Kalendárium keresztrejtvény-pályázatának nyilvános sorsolását.
A helyes megfejtést beküldők között értékes tárgynyereményeket sorsolunk ki mintegy 20 millió lej értékben. A főnyeremény ezúttal is egy színes televízió.
Minden érdeklődőt szeretettel várunk a közjegyző jelenlétében sorra kerülő sorsolásra.
Azt mondják, egyre kevesebb szükség van a költészetre. Nem tudom, kik mondják. Ellenben bizonyossá vált, hogy egyre kevesebben lapoznak verseskönyveket. Átmeneti idő? Visszatér még valaha az emberiségnek az a része is a harangzúgáshoz hasonló figyelmeztető sorokhoz vagy a pillangóként csapongó könnyed dalos ritmusokhoz, amelyek most elhagyták? Sokak aggodalma vegyül e kérdésbe. Azoké, akik fel tudják mérni, hogy mivel ajándékozta meg az emberiséget a Gilgames, az Odisszea, az Aeneas, a Biblia, a Kalevala, az Isteni színjáték, a Faust, sőt Az ember tragédiája, a kultúrtörténetben feljegyzettek vagy fel sem jegyzettek számtalan csodás alkotása. A költészet szebbé tette a napszakokat, az évszakokat. Lelket emelt, így embert is. Varázslatos erejével sámánok éltek és éltettek, bölcsek gyógyítottak. A költészet szárny volt az emberiségnek, porból kiemelő, sárból, kátyúból kihúzó.
Nem az ő hibája, hogy egyre kevesebben fordítják feléje arcukat.
Nem az ő hibája, hogy egyre kevesebben hiányolják simogató tündérkezét. Okos költők figyelmeztetve gyászolják. Olyanok, akik tudják, hogy a költészet halála, akár a Nap halála: a sötétség győzelmét jelentené, a pusztulásét.
A költészet világnapja is erre figyelmeztet. Kimondatlanul sugallja: fordítsátok vissza szívetek a csengő-bongó versekhez, az érces hangú eposzokhoz, hőskölteményekhez, a balladákról se feledkezzetek meg! Forduljatok néha a szelídség és a tisztaság, a lélekfeltöltő líra virágoskertje felé, és ne szégyelljetek szépen szólni a szerelemről, a szeretetről, akkor sem, ha ma már nem ez a divat. A költészet az emberi méltóság őrangyala. A versek, dalok által igazabb lett az igaz, és megszépültek a nyelvek, mert a valódi költészet nem tűrte magán a silányságot. Gazdagon bugyogó forrás. Hisszük, hogy hiába próbálják háttérbe szorítani a fanyelv és az egységesedés torz prófétái. Mert bölcsődal nélkül szomorúvá cseperedhet csak a ma még szemünk fényeként becézett. Lelkünk melegségét sugárzó versek, dalok nélkül még az édesanya szó is szálkás, gyalulatlan kifejezéssé silányulna, szerelmes szavak nélkül a kedves amolyan használati tárggyá. Mi lesz lelkesítő, bátorító gondolatok nélkül a nemesebbre, méltóbbra törekvő férfiból?
A költészet ajándékai ezek a kincsek is. Az egyetlen kincseskamráé, melyet nem őriznek sárkányok, sem fenevadak. Az egyetlen kincseskamráé, melynek ajtaján bármikor és bárki beléphet, hogy mesés gazdagságú emberként térjen onnan vissza.
A költészet napján a költővel együtt valljuk: ...hófehér verseken lépdelsz, csak le kell hajolni értük... Csak hajolnál le értük!
BAJNA GYÖRGY
Tegnap délelőtt Orbán Árpád alpolgármester megbeszélésre hívta meg azoknak az intézményeknek, egyesületeknek, cégeknek képviselőit, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak környezetünk tisztán tartásához. Részt vettek környezetvédők, horgászok, ifjúsági szervezetek, vízügyi hatóságok szakemberei, képviseltette magát a helybeli tűzoltó laktanya és az Autopress Simó Kft., valamint a polgármesteri hivatal városüzemeltetési osztálya.
Az alpolgármester sajtótájékoztatón elmondta: az elhangzott véleménynyilvánítások után (hogy például szigorítani kell a pénzbüntetéseket a szemetelőkkel szemben, be kell avatni az ellenőrzésbe a környezetvédőket és a rendőrséget; az iskola fordítson nagyobb gondot a környezeti nevelésre; adjanak ki több ismeretterjesztő anyagot stb., stb.) a résztvevők megállapodtak abban, hogy ma reggel 8 órakor közös folyó- és patakmeder-takarítási akcióba kezdenek, bizonyos idő után megismétlik azt, majd rendszeressé teszik. De a takarítás mellett az ellenőrzést is rendszeresíteni fogják, az idevágó önkormányzati határozatokon pedig szigorítani szeretnének (javaslatot nyújtanak be) a tisztaságra vágyók.
KOMORÓCZY GYÖRGY
Amint azt a csíkszeredai lakosok jól tudják, Taplocán létezik egy szeméttelep, melynek léte, működése amúgy elég sok vitát kavart. Arról kevesebben tudnak, hogy a jobb sorsra érdemes városrésznek más, apróbb szeméttelepei is vannak. Egyik délelőtt a Taploca utca 28 szám alatt lakó Pál Ferenc megmutatott egy másik, kisebb szeméttelepet.
A Pál család háza és csűrje mögött kis szántóföld terül el. Ennek a területnek egyetlen nagy hibája van: a szomszédságában egy iskolaépület magaslik, ennek ablakai pedig a szántóföldre néznek. Ami még nem lenne baj, nézni még az ablakoknak sem tilos. Illető épületen az építészeti szakközépiskola és a Kájoni János Szakközépiskola osztozik, az épület nem bennlakás. Ezt azért fontos tudni, mert saját szememmel láttam, hogy mi mindent ki lehet dobni ezen épület ablakain. Pál Ferenc egyébként azt is mondta: ő nem kíván reklamálni, nézzem meg saját szememmel, mi a helyzet. Nos, megnéztem, és a helyzet a következő: a szántóföldből gyakorlatilag szeméttelepet csináltak – valószínűleg – a diákok. Az ablakokból való kidobálás gyorsan szült konfliktust, pár évvel ezelőtt Pál úr törlesztésképpen bevert pár ablakot. Ezzel kívánt válaszolni arra, hogy petárda röpült a csűrje felé... Ez régebbi történet, de hadd mondjam el, mi volt a helyzet, mikor arra jártam. Túl az egyéb szeméten, külön meglepett egy szék jelenléte a szántóföldön (vajon kinek a leltárjában szerepel illető bútordarab), és amikor megláttam a különböző üres vodkás-, pálinkásüvegeket, bizony feltettem a kérdést: ezek vajon didaktikai segédeszközök?
Végezetül egy szerény javaslat: a jobb szomszédság érdekében talán nem ártana pár diákkal elvégeztetni egy gyorstakarítást. Nemcsak a szomszédban: az iskolák saját területén is van elég szemét.
SZONDY ZOLTÁN
Többen panaszolták szerkesztőségünkben, hogy – amint az a felvételen is látszik – a csíkszeredai Testvériség sugárút felső felén, az épülő Müller László utca szomszédságában a zöldövezetre ürítettek le nagy mennyiségű, az út alapozásához szükséges követ. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Felügyelőségnél úgy tudják, hogy a Müller László utca tervére kiadott környezetvédelmi engedély 98 decemberében lejárt, és azóta a város nem hosszabbította meg. A felvételen látható tömbház közelében a tervek szerint parkoló is épül, a jogszabályok azóta viszont változtak, és az engedély meghosszabbításához már a lakástulajdonosi egyesület beleegyezése is szükséges – tájékoztatott Bernádt Zelma, az ügynökség munkatársa. Erdei István alpolgármester szerint viszont semmiféle környezetvédelmi engedély nem szükséges, emellett azonban elmondta, hogy a kivitelező saját költségén fogja visszaállítani a zöldövezetet.
– Ebben a városban nincs semmi szórakozás! – sóhajtott fel unottan a teraszon söröző társaság Vénusza, aki olyan, mint egy gyönyörű briliáns: hűvös, elérhetetlen, nem mindennapi.
– Ugye, nem Csíkszeredáról beszélsz? Mert itt annyi az esemény, hogy attól félek, majd valamelyik éjszaka bonyolítjuk le a húsvéti porkergetést – kacagja a társaság Katicabogara, aki olyan, mint egy vagány bizsu: természetes, barátságos, hétköznapi.
– Nézőpont kérdése az egész, melegen ajánlom megyénk összes optikus szaküzletét – mondja viccelődve a társaság Nevető-embere, aki csupa fül és dioptria. Mert ha azt mondom neked, hogy múlt hétfőn a budapestiek dzsessz-koncertjén áprilisi bolondként doboltam a széktámlán – arra te azt mondod, hogy jó nekem, de te nem szereted a dzsesszt. És ehhez jogod van.
Ha viszont azt mondom neked, hogy múlt kedden négy Brassóban tanuló énekest hallgattunk tátott szájjal, süsü bűvöletben, mert nincs szebb hangszer a világon, mint a fiatal torok – akkor te azt mondod, hogy jó nekünk, de te nem érted a komolyzenét. És ehhez jogod van.
Ha végül azt mondom neked, hogy csütörtökön két tárlat nyílt meg, pénteken megint egy, és miután leküldtük ezt a sört, elviszünk mindháromra, mert nekünk mindegyik élmény volt – akkor te azt mondod, hogy képeket bámulni, abban mi a szórakozás? És szálljunk le rólad, mert nekünk több van egy kerékkel! Szerintem kettővel, mert tegnapelőtt könyvet olvastunk, tegnap színházban voltunk, ma veletek sörözünk, holnap ki tudja? Hogy neked ez sem szórakozás, nekünk meg igen, az csak optikai kérdés. És orvosolható: csináltass napszemüveget, rózsaszínűt!
VÁLI ÉVA
A központi és a helyi sajtóból értesültem, hogy a helyi önkormányzatok napirendjén szerepel a köztulajdonú javak jegyzékeinek összeírása azok birtokbavételéért. Gondolom, hogy a 213/1998-as törvény alkalmazásáról van szó, amely az állami köztulajdonról és annak jogi rendszeréről rendelkezik.
Ezen javak felleltározása, birtokbavétele időszerű és hasznos művelet, hogy mindenki tudja, mije van és miért felel, a gond csupán az, hogy a lajstromon megjelennek olyan ingatlanok is, amelyek nem képezik az említett törvény tárgyát, mint a fogyasztási szövetkezetek épületei.
Mint ismeretes, a fogyasztási és hitelszövetkezetek működéséről és jogi státusáról a 109/1996-os törvény rendelkezik, amely előírja (160. szakasz), hogy azok vagyona oszthatatlan, magántulajdon, és a törvény oltalmazza, két részből tevődik össze: osztható és oszthatatlan részből. Az oszthatatlan rész nem osztható fel a tagok között, elidegenítése csakis eladás útján történhetik a közgyűlés jóváhagyásával, és amely nem befolyásolja – csökkenti – az összvagyon értékét.
A szövetkezeti mozgalomnak hagyományai vannak Romániában, az első szövetkezetek 1852-ben jöttek létre, léteztek Erdélyben is, gondoljunk csak a Hangya szövetkezeti mozgalomra.
Románia alapító tagja volt Anglia, Franciaország, Olaszország mellett az 1894-ben megalakult Nemzetközi Szövetkezeti Szövetségnek is.
A fogyasztási szövetkezetek sosem működtek állami tőkével vagy közpénzekkel, de az áruforgalmi és nyereségi adókon keresztül jelentősen hozzájárultak az állami bevételekhez. A fogyasztási szövetkezetek ingatlanjainak köztulajdonba vétele rejtett államosítás, hasonlóan a volt termelőszövetkezetek vagyonához, amelyeket nem sikerült azonnal értékesíteni azok felszámolásakor, és az államhatalom helyi szerveinek leltárába mentek át.
A szövetkezetek a helyi közösségek érdekeit szolgálták, azokat védték és egyben munkalehetőséget biztosítottak, ami a mai körülmények között sem elhanyagolható, tehát nem államosítani, hanem életre kell hívni azokat. Úgy gondolom, hogy ez a téma kisebb vagy nagyobb közösségünk érdekeit érinti, ezért jobban oda kell figyelnie erre mind a médiának, mind érdekvédelmi szervezetünknek, az RMDSZ-nek.
NAGY ISTVÁN nyugdíjas, Zetelaka
A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola április 6-án szervezte meg az iskolanap záróünnepségét. A rendezvényen az iskola diákjain és tanárain kívül részt vettek az ádándi és a seregélyesi testvériskolák (Magyarország) küldöttei, a kovásznai diákok színjátszó csoportja, valamint Szabó Judit tanárnő, alapítványunk lelkes támogatója.
A műsort diákjaink egy csoportja az ifjúságnak dedikált versekkel nyitotta meg. Ezután következett a díjak átadása.
A helytörténeti, néprajzi, népismereti kisdolgozatok díjazottjai: I. díj: Tankó Zsolt és Tankó György (IX. C); II. díj: Részeg Donát, Ferencz Zsolt Sándor (IX. C), valamint Okos Zsombor (X. B); III. díj: Antal István (IX. B); dicséretben részesült: Miklós Loránd (X. D) és Bálint Zsolt (X. B).
A számítástechnikai verseny meghirdetett témája az iskola csengetését megoldó számítógép-vezérlésű berendezés és program elkészítése volt, amit Császár Attila, Hatházi Levente és Petres Árpád (XII. C) tanulók nyertek.
A könnyűipari szakmát három szakmunkásképzős diáklány képviselte: Miklós Erika, Simon Izabella és Rácz Ildikó (II. C). A díjazásnál az általuk készített ruhákban jelentek meg. Az iskola lakatosműhelyében Bodó Szabolcs és Balázs Dénes (III. D) szakmunkásképzős tanulókat menetmetsző és menetfúró hajtókarok elkészítéséért díjazták.
Az esztergályos, hegesztő és villanyszerelő szakmák két közös munkában jeleskedtek. A díszterembe felszerelt lámpákat Csercse Gyula és Fülöp Lajos (III. D) készítették. A „kakas" típusú lámpákat Both Sándor és Kósa Emil készítette el, amelyeket a bentlakás folyosójára fognak felszerelni. Mindkét csapat villanyszerelési munkálatait Lőrincz Gábor (III. D) tanuló végezte el. Az iskolanap legjelentősebb díját, a Székely Károly-díjat Görbe István (XII. C) szakközépiskolás és Lőrincz Gábor (III. D) szakmunkásképzős diákok kapták. Ezután következett a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium diákszínjátszó csoportjának bemutatója.
Az ünnepély sportversenyekkel ért véget.
SIPOS GÁBOR
Tavaly június 13-án Vákár Katalin négy kutyája támadt rám. Kettőnek sikerült meg is harapnia, aminek következményeként két hétig voltam betegállományban.
Amikor a fertőző kórház orvosnője azt nyilatkozta, hogy „számtalan esetben jöttek oltásra a Vákár Katalin kutyái által megharapott személyek", keresetet indítottam ellene.
A bíróság a harmadik tárgyaláson – miután az alperes egy tárgyaláson sem jelent meg – ítéletet hirdetett, amit ő a törvényszéken megfellebbezett.
Ügyvédje azzal érvelt, hogy védencét nem Katalinnak, hanem „Ecaterinának" hívják, ezért a vád nem érvényes. Vajon ez az érvelés súlyos bűncselekmények esetében is érvényes?!
Megjegyzem, az állatorvos a kutyák oltási igazolását Vákár Katalin névre állította ki.
Amikor nyilvános szereplésről van szó – televízióban vagy könyve megjelentetésekor –, akkor „Katalinnak", de amikor felelősséget kell vállalnia, akkor „Ecaterinának" hívják?
Talán harmadrendi ferences szerzetes vezetőként is így szólítják?
Az „átkosban" a személyi igazolványukban hivatalból elrománosított nevek tulajdonosai tanulhatnak tőle, szükség esetén kibúvóként használhatják magyar nevük megtagadásával!
NAGY GYÖNGYVÉR, Csíkszereda
Lehet, hogy velem van baj, meszesedik az agyam, mert már 68 éves vagyok, de egyes dolgokat nem tudok megérteni. Olvastam a Hargita Népében a Jó hír nyugdíjasoknak című írást, amiben azt írják, hogy a 2000. évi 147-es számú törvény lehetővé teszi, hogy a távolsági autóbuszokon is 50%-os kedvezménnyel utazhassanak ... stb. Én nagyon örvendtem, mert két gyermekem Székelyudvarhelyen lakik, s oda éppen a gyergyószentmiklósi Cambus (ha ez a neve, lehet, hogy már más?) járata jár. A februári nyugdíjjal el is hozták a jegyeket, s én február 17-én mentem Udvarhelyre. Kérdeztem a gépkocsivezetőt, hogy féljeggyel elvisz-e, mert ezt és ezt olvastam. Azt a választ kaptam, hogy nem visz el, „az újság azt ír, amit akar, mi azt csináljuk, amire utasítást kapunk". Hát jól van. Később Udvarhelyen olvastam a Krónikában, majd az Udvarhelyi Híradóban, hogy ez a rendelkezés csak március 1-jén lép érvénybe. Ezért nem vittek el féljeggyel.
Úgy adódott, hogy több időt kellett Udvarhelyen töltsek. Március 27-én elmentem ott az autóbusz-állomás jegypénztárához, s előadtam kérésemet. A kasszírnő azt mondta, kérdezzem meg az autóbusz vezetőjét, mert ez gyergyói járat. Elő is állott a peronra az autóbusz, és én újból előálltam a kéréssel. Azt válaszolta a gépkocsivezető, hogy ő is olvasta az újságban, de utasítást nem kaptak. Kérdezte, hogy megyek-e most haza? Mondtam, hogy csak pénteken. Erre ő: „Ha olyan sofőrt kap, elviszi féljeggyel, de ha nem, nem". A sors úgy hozta, hogy alkalmival jöttem haza, s így nem tudom, hogy „olyan" volt-e a sofőr vagy „nem olyan".
Nagy dolog lenne, hogy a közszállítási vállalat vezetői írásba adják a törvényt? Ne legyünk kiszolgáltatva senki hangulatának, jó- vagy rosszindulatának!
Én 34 évet dolgoztam a tanügyben, de nem az „ilyen" vagy „olyan" emberek gyerekeit tanítottam, hanem mindenkiét, aki épp az én körzetembe esett.
Szeretnék erre választ kapni!
BALÁZS LILI, Gyergyóremete
Egyszer hopp, máskor kopp – mondják arra, aki nem tudja beosztani a pénzét, hogy jusson és maradjon is.
A városrendészet és -gazdálkodásra vonatkozóan, így módosítanám: egy helyen sok, más helyen semmi. Miről is van szó?
Megváltoztatták a Virág utcai (a Takarékpénztárral szembeni) autóbusz-megállót, áttelepítették az új református templom elé. Semmi kifogás, de a hat pad és az üveg megálló ott maradt, átellenben pedig csak a buszmegállót jelző tábla árválkodik (mindkét oldalon, jövet-menet). Gondolom, egyszer csak átköltöztetik a minivárótermet, hogy megvédje a várakozókat a tavaszi esőtől. Kérdés, hogy mikor, kérdés, hogy ki.
TŐKÉS ERNŐ, Csíkszereda
A magyar millennium tiszteletére az önazonosságtudatunk erősítése céljából írt összeállításomat közlésre szántam. Megértem, hogy terjedelme miatt nem közölhették lapjukban. Az viszont, hogy egy le nem közölt írást valaki kritika tárgyává tegyen, ízléstelen. Köszönöm a méltatószavakat, kár, hogy egy része megalázónak, kioktatónak és cinikusnak tűnik. (Komoróczy György: Miért kevés a rovásírásos emlék című írásáról van szó, megjelent a Hargita Népe 2001. március 15-i számában – szerk. megj.) A cikk szerzője elfelejti, hogy én semmiféle ún. tudományos megállapításra nem tettem kísérletet, csupán számunkra, magyarokra érdekes, 1794-ben megjelent, magyar nyelvészettel foglalkozó könyvre akartam a figyelmet ráirányítani, melynek aktualitását éppen a magyar millennium adja meg.
Örvendtem, amikor ráakadtam Gyarmati Sámuel: Okoskodva tanító magyar nyelvmester című kötetére. A szerző, még ha kétszáz évvel ezelőtt is, megpróbál feleletet adni néhány olyan kérdésre, melyekre még a mai napig sem kaptunk hiteles választ, mint például: miért maradt fenn oly kevés a rovásírásból; miért hagyták el őseink az ősi betűkkel való írást; mely időkben történhetett mindez?
A jelzett cikk írója írja: „...nem szerencsés most, kétezeregyben az egyik, kétszáz évvel ezelőtt megjelent munkában keresni a választ".
Azt gondolom, sem a tudomány állása, sem a kor, amelyben egy könyv íródik, nem lehet érv egy tétel vagy jelenség elbírálására, elvetni csupán azért, mert régi tétel (nem biztos, hogy a tudomány mai állása szerint elavult lenne). Bízzuk a nyelvészekre! Értékelem, hogy elődeink (nyelvészeinkre gondolok) keresték a valóságos régi magyar írást, azért is, hogy bedughassák az idegen nyelvű, magyarok ócsárolóinak száját, akik méltatlanul azt csevegték (még ma is csevegik), hogy a régi magyaroknak a latin betűkkel való írás előtt tulajdon ősi betűik soha sem lettek volna, hanem mindenkor írástudatlanok voltak.
Ez az állítás kísértetiesen hasonlít a funárok, a vadimtudorok kijelentéseihez, mondván, hogy a magyarok nyereg alatt puhított hússal éltek, írástudatlanok voltak, analfabéták...
Gyarmati Sámuel Hunyad vármegyének volt az orvosa, alaposan foglalkozott a magyar nyelv alakulásának folyamatával, nyelvtanával, felsorolja azon tudósok neveit, akik foglalkoztak e kérdéssel 1540-től az ő koráig, akiknek anyanyelvünk pallérozása kezdetét köszönhetjük. Munkássága megérdemli, hogy ismertté tegyük, népszerűsítsük.
GELLÉRT GÉZA, Székelyudvarhely
1-es szakasz. Jóváhagyatik a 2001–2004-es megyei gyermekjogvédelmi stratégia úgy, ahogy azt a jelen határozat szerves részét képező 1-es számú melléklet tartalmazza.
2-es szakasz. A jelen határozattal kezdődően hatályát veszti a Hargita Megyei Tanács 29/2000-es, a 2000–2003-as megyei gyermekjogvédelmi stratégiára vonatkozó határozata.
3-as szakasz. A Hargita Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója, Proca Ioan koordinálja és felel a Hargita megyei gyermekjogvédelmi tevékenységi programért, megfelelően a jelen határozat 1-es szakaszával jóváhagyott stratégiának és célkitűzéseknek. A stratégia véghezvitelébe bevonják a Hargita megyei helyi közigazgatási hatóságokat, s azok koordinálása végett kijelölnek egy személyt a Hargita Megyei Tanács választott vezetői közül.
4-es szakasz. Hargita megye főjegyzője és a Gyermekvédelmi Bizottság elnöke, Egyed Árpád úr irányítja és ellenőrzi a gyermekjogvédelmi tevékenységi program megvalósítását a jóváhagyott stratégia alapján, biztosítva a bizottság és a Hargita Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság ténykedésének koordinálását, valamint a Hargita Megyei Tanács tájékoztatását a program megvalósítása stádiumainak tekintetében.
5-ös szakasz. A Hargita Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója, Proca Ioan biztosítani fogja a stratégia továbbítását és elsajátítását az igazgatóság és a szakmai szervezetek személyzete által.
2001–2004-es gyermekjogvédelmi megyei stratégia
A 26/1997-es sürgősségi kormányrendelet (a nehéz helyzetben lévő gyermekek védelmére vonatkozó) révén kezdeményezett jogszabályozás alkalmazása, amely előtérbe helyezi az intézményi rendszer megszüntetését egyidejűleg alternatív védelmi formák kiterjesztésével, lehetővé tette az intézményekben elhelyezett gyermekek számának csökkenését. Ily módon eddig az 1998-ban átvett intézményekben lévő gyermekek száma 300-zal csökkent. Az intézményekben elhelyezett gyermekek száma csökkentésének egyik előfeltétele a helyettesítő család (mint az intézményesítés alternatívája), s ennek eredményeként ezen esetek száma az 1997-es évi 300-ról 2000 IV. évnegyedének végére 600-ra emelkedett. Ugyanakkor az intézményekben elhelyezett gyermekek száma csökkent, annak köszönhetően is, hogy bevezetésre került egy új alternatív védelmi forma, a hivatásos anyai asszisztenssel való elhelyezés/rábízás. 2000 IV. évnegyedének végén 105 gyermek volt haszonélvezője ennek a védelmi formának.
A gyermekjogvédelmi megyei stratégiát a vonatkozó kormánystratégia szerves részeként kell tekinteni, amely folytatja és elmélyíti a gyermekvédelmi reformot.
Ezen a területen a kormánystratégiát a következő elvek alapozzák meg:
– a gyermek érdekének elsődlegessége minden olyan intézkedés foganatosításakor, amely őt érinti;
– családi környezet biztosítása a gyermekek nevelésére, beleértve ilyen védelmezési környezet biztosítását a nehéz helyzetben lévő gyermekek számára is;
– a gyermek nevelése a méltóság, a szabadság, a tisztelet, a nehéz helyzetben lévőkkel való szolidaritás szellemében;
– a közösség felelőssé tétele és a társadalmi kohézió megszilárdítása a gyermekekre vonatkozó problematika kezelésében, különös tekintettel a nehéz helyzetben lévő gyermekekre;
– a gyermekvédelem interdiszciplináris és sokrétű megközelítése a társadalmi, családi és nevelési politikák keretében.
Ezen a területen a reformfolyamat alapvető célkitűzései a következők:
a) a gyermekek saját szüleik általi elhagyásának megelőzése és alászorítása a nehéz helyzetben lévő családok támogatása révén;
b) az intézményekben elhelyezett gyermekek számának csökkentése (főleg azokénak, akik meghatározatlan vagy huzamosabb ideig tartózkodnak ott), és alternatív megoldások kiterjesztése (visszailleszkedés a természetes családba, kihelyezés hivatásos anyai asszisztensekhez, örökbefogadás, családokra való rábízás);
c) „mamut" típusú (több mint 150 gyermeket befogadó) intézmények felszámolása;
d) a gyermekvédelmi tevékenységek decentralizációs folyamatának felerősítése a szolgáltatások fejlesztése és diverzifikálása révén, különös hangsúllyal azon helyzetek megelőzésére, amelyek veszélyeztethetik a gyermek fejlődését. A helységek szintjén megszervezendő köz- vagy privát szolgáltatásokról van szó;
e) a gyermekvédelemben érintett emberi erőforrások formálása, tökéletesítése és hatékony ügykezelése;
f) a civil társadalom részvételének fokozása a gyermekvédelmi rendszerben a következők révén:
– a helyi közösségek és a nem kormányzati szervezetek hatékony bekapcsolása a gyermekjogvédelmi problémákba;
– a helyi közigazgatási hatóságok társulásának elősegítése a nem kormányzati szervezetekkel szolgáltatások biztosítása céljából.
A nehéz helyzetben lévő gyermek védelmi stratégiájának megállapításában szem előtt tartott célcsoportok:
– intézményben elhelyezett gyermekek;
– elhagyott vagy elhagyás veszélyének kitett gyermekek;
– elhanyagolt, bántalmazott, visszaélésnek kitett gyermekek;
– az intézményekben nagykorúsodást elérő gyermekek.
A. Az elhagyás, az elhanyagolás és a visszaélés megelőzése, valamint mindazon jelenségeké, amelyek nehéz helyzetbe hozhatják a gyermeket.
B. A gyermekjogvédelem érvényre juttatása alternatív családi típusú formák révén, valamint új típusú kiegészítő szolgáltatások eredményeként.
C. Minőségi gyermekvédelem biztosítása az intézményekben, beleértve a fogyatékos gyermekeket befogadó intézményeket is, megfelelő gondozási, beilleszkedési és visszanyerési feltételek révén, párhuzamosan a „mamut" típusú intézmények felszámolásával.
D. A gyermekvédelmi intézkedésekben részesülők felkészítése az életre, a társadalmi és szakmai integrációra.
E. A bűnelkövető gyermekek átnevelése, társadalomba való visszailleszkedésük elősegítése.
F. A gyermek jogainak népszerűsítése és a közvélemény érzékenységének fokozása mindazon problémák iránt, amelyek kockázatot jelenthetnek a veszélyezetté válás szempontjából.
V. A tevékenységek kibontakoztatása
A. A gyermekelhagyás, elhanyagolás, a visszaélés, valamint minden olyan jelenség megelőzése, amely nehéz helyzetbe hozhatja a gyermeket.
1. A gyermekvédelem terén kifejtett tevékenység professzionizmusának elmélyítése a családi típusú alternatívák révén és az elhagyás megelőzése megfelelő szakemberek biztosításával.
2. Az igazgatóság zonális szociális asszisztensei és a szociális hálózat munkatársai révén azon családok azonosítása, amelyek esetében kimutathatók a kockázati helyzetek.
3. Alapok és anyagi támogatás megszerzése a kockázatos helyzetben lévő családok segélyezésére.
4. Az érdekeltek tanácsadásának biztosítása a zonális szociális asszisztensek és az igazgatóság szakemberei által.
5. A helyi közigazgatási hatóságok módszertani támogatása annak érdekében, hogy a helyi közösségek szintjén olyan szolgáltatásokat hozzanak létre és fejlesszenek, amelyek révén megelőzhető a gyermekelhagyás vagy a gyermek nehéz helyzetbe kerülése (maternális központok, napközi központok a szociális problémájú vagy fogyatékos gyermekek számára, tanácsadás stb.). Egyes gyermekvédelmi tevékenységek általuk való átvétele a gyermekjogvédelemmel kapcsolatos decentralizáció megvalósítása végett.
6. Az illetékes személyek felelősségének fokozása avégett, hogy megelőzhetővé váljon a kórházba beutalt gyermekek szüleik általi elhagyása.
7. A lakosság érzékenyebbé tétele a gyermekek védelmezése irányában, az elhanyagolás és a visszaélés minden formájával szemben.
B. A gyermekvédelem érvényre juttatása családi típusú alternatívák, valamint új típusú komplementáris szolgáltatások révén.
1. A hivatásos anyai asszisztensek hálózatának bővítése, együttműködve a nem kormányzati szervezetekkel és a helyi közigazgatási hatóságokkal.
2. A hivatásos anyai asszisztensi atesztálás elnyerésére pályázókkal szembeni pontozási rendszer tökéletesítése, valamint azon hivatásos anyai asszisztensek tevékenységének igényesebb nyomon követése, akiknél gyermekeket helyeztek el vagy akikre gyermekeket bíztak.
3. Az országos örökbefogadási program érvényre juttatása érdekében az örökbefogadásra hajlamos családok azonosítása, toborzása és felkészítése.
4. Nappali gondozói központok létesítése azon helységekben, ahol nagyszámú gyermek található (például Csíkszereda), illetve olyan szolgáltatások biztosítása, amelyek hozzájárulhatnak az elhagyás és az intézménybe utalás megelőzéséhez (például Balánbányán).
5. Alapok és anyagi támogatások megszerzése a helyettesítő családok és a hivatásos anyai asszisztensek által védelmezett gyermekeknek nyújtott kedvezmények kiegészítése céljából.
6. Tájékoztató kiadvány megjelentetése a hivatásos anyai asszisztensek rendszerében történő gyermekvédelemre vonatkozóan. (Megjelentetés 2001 áprilisában.)
C. A gyermekvédelem minőségének biztosítása az intézményekben, beleértve a fogyatékos és mozgássérült gyermekeket befogadókat is, párhuzamosan a „mamut" típusú intézmények felszámolásával.
C. I. Nehéz helyzetben lévő gyermekek elhelyezési központjai:
1. A Domokos Pál Péter Elhelyezési Központ szerkezetváltása megszüntetéséig alternatív gyermekvédelmi intézkedések biztosítása révén (anyai asszisztensek, családi típusú elhelyezési központok, családba való visszailleszkedés, örökbefogadás). A megszüntetésre az anyai asszisztenciai rendszer kibővítése révén kerül sor, párhuzamosan a gyermekek családi típusú elhelyezési központokba való áthelyezésével, amelyeket elsődlegesen azon zónákban létesítenek, ahonnan a gyermekek származnak. (2002 szeptemberi határidővel.)
2. A Maroshévízi Elhelyező Központ megszüntetése a gyermekek áthelyezése révén hivatásos anyai asszisztensekhez (vagy azokra való rábízásuk révén), elsősorban azon zónákban, ahonnan származnak a gyermekek. Egy nappali központ és más gyermekvédelmi szolgáltatások létesítése a maroshévízi ingatlanban. (2001. márciusi határidővel.)
3. Kezelőközpont létesítése a székelykeresztúri Zeyk Domokos Elhelyező Központ épületében azon gyermekek számára, akik reumatikus bántalmakban szenvednek (az épület a sóskúti iskolás menedékház). (2001. júliusi határidővel.)
4. A Csíkszentmártoni Elhelyező Központ átszervezése megszüntetéséig a gyermekek áthelyezése révén a hivatásos anyai asszisztensi rendszerbe, elsősorban azon zónákban, ahonnan származnak. (2001. júliusi határidővel.)
5. A volt csíkszentmártoni központ átalakítási munkálatainak finalizálása után partnerség kialakítása az ingatlan következő célokra való használatáért:
– helyiségek a helyi közösségek hasznára történő szolgáltatásoknak;
– tranzitközpont a kórházakban elhagyott gyermekek sürgősségi befogadására;
– megyei rekuperálási központ ideg-pszichomotoros gyermekek számára.
6. A székelykeresztúri Zeyk Domokos Elhelyező Központ átszervezése megszüntetéséig családi típusú elhelyezési központok révén, együttműködve nem kormányzati partnerszervezetekkel és/vagy helyi közigazgatási hatóságokkal, s az épület eredeti, oktatási rendeltetésének helyreállítása. (2002-es esztendei határidő.)
7. A megyei gyermekvédelmi rendszerben foglalkoztatott személyzet folyamatos formálása. Az elhelyező központok személyzete szakmai tevékenységének folyamatos kiértékelése, kiválogatása és megfelelő kurzusok szervezése. Az elhelyező központok személyzete tevékenységének hetente történő ellenőrzése.
8. Az intézményekben elhelyezett gyermekek monitorizálási rendszerének bevezetése a megfelelő adatgyűjtés és -feldolgozás révén.
C. II. Elhelyező központok a különleges igényű gyermekek számára
1. Az ilyen jellegű intézmények fokozatos átszervezése családi típusú elhelyező központokká, vagy olyan szolgáltatások létesítése, amelyek révén biztosítható a fogyatékos gyermekek gondozása, rehabilitációja és védelmezése. (2002-es évi határidővel.)
2. Az Oklándi Elhelyező Központ tevékenységének átszervezése családi típusú elhelyező központok (12 ház) létesítése révén. Ezekre vásárlás útján kerül sor, s a Hargita Megyei Gyermekjogvédelmi Igazgatóság azokat partneralapítványoknak adja használatba, hogy az oklándi intézményben lévő gyermekeket befogadják. (2002-es évi határidővel.)
3. Az átvett fogyatékos gyermekek rekuperálási esélyeinek felmérése. (2001-es évi határidővel.)
4. Az átszervezett intézmények személyzetének folyamatos formálása.
5. A fogyatékos gyermekek számára létesített szolgáltatások monitorizálási rendszerének bevezetése.
C. III. A súlyosan fogyatékos gyermekek intézményei
1. Elhelyező központ létesítése a súlyosan fogyatékos gyermekek számára. (2001-es évi határidővel.)
2. Az ebben a központban majdan foglalkoztatott személyzet kialakítása.
3. A Székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány által működtetett Biceboca, fogyatékos gyermekeket gondozó központ tevékenységének pénzügyi támogatása, együttműködve engedélyezett nem kormányzati szervezetekkel.
4. Együttműködve a székelyudvarhelyi Pro Autist Alapítvánnyal, központ létesítése Székelyudvarhelyen autista gyermekek számára. (2002. szeptemberi határidővel.)
5. A Csereháti Különleges Iskola belefoglalása a Hargita megyei gyermekvédelmi tevékenységbe, miután az megkapta a szükséges engedélyeket, beleértve a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Bizottságét is.
6. A központok közti partneri kapcsolatok megjavítása és terebélyesítése tapasztalatcserék és pótlólagos finanszírozási források bevonása révén.
(Folytatás holnapi lapszámunkban)
Az évből eltelt 101 nap, hátravan még 264. Napnyugta ma 19.55-kor, napkelte holnap 6.41-kor.
LEÓ, SZANISZLÓ és ILMA nevű olvasóinkat, valamint mindazokat, akik ezen a napon ünneplik születésnapjukat.
* 760 éve volt a magyarországi tatárjárás. A tatárok 1240 végén elfoglalták Kijevet, s ettől kezdve várható volt betörésük Magyarországra is. 1241 elején IV. Béla király általános hadkészültséget rendelt el, de a magyarokat jobban érdekelte a farsang, mint a hadi készülődés. 1241. március 12-én zúdult az országra a tatár sereg fő ága, s ezzel elkezdődött egyéves uralmuk. A döntő csatára 1241. április 11-én Muhinál került sor, s a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyarokra, akik hatalmas emberáldozatot szenvedtek. A történelem folyamán kevés olyan pusztítás érte Magyarországot, mint a tatárjárás idején. Ezért az ország újjáépítésében jelentős részt vállaló IV. Béla királyt méltán nevezték második honalapítónak.
* 40 éve kezdődött az Eichmann-per. Jeruzsálemben 1961. április 11-én megkezdődött Adolf Eichmann pere. A volt SS-alezredes a Harmadik Birodalomban a zsidókérdés „végső megoldásának" felelőse volt, s e minőségében 1939-től a zsidó transzportokat szervezte és irányította a koncentrációs táborokba. Jelentős része volt a magyar zsidók elhurcolásában is. Eichmann – aki a II. világháború után Argentínában élt álnéven – lakóhelyét az izraeli titkosszolgálat, a Moszad nyomozta ki. Emberei több héten át figyelték, követték, és miután sikerült azonosítani, egy Moszad-kommandó 1960. május 11-én elrabolta és május 20-án Izraelbe szállította. 1961-ben, több hónapos tárgyalás után, december 15-én halálra ítélték, majd – a fellebbezés elutasítása után – 1962. május 31-én Izraelben kivégezték. (MTI Évfordulónaptár)
Az állatvédők érzékenységét is szem előtt tartotta a székelyudvarhelyi AUTOPRESS SIMÓ Köztisztasági Kft., amikor a korszerű, állatkímélő eljárást választotta a kóbor kutyák összegyűjtésére és menhelyre szállítására.
Simó Péter cégvezető szerint az ügyet kezelni muszáj, sok a csavargó kutya a városban, sőt az sem volna megengedhető, hogy szájkosár nélkül sétáljanak a kedvenc és elkényeztetett ebek a járdán és parkban, ez utóbbi helyen rohangáljanak apró gyermekek és kocsiban levegőző kisbabák között. Cégünk elég drága légfegyvert vásárolt a kóbor kutyák elaltatására. A fegyver használatára jogosított személy altatószert lő a kóborló kutyába, a szer hatása egy óra hosszat tart, azalatt az állatot a menhelyre szállítják, bizonyos ideig tartják, majd áruba bocsátják...
Előfordulhat az is – mondta a cégvezető –, hogy nem kóbor kutya kerül a menhelyre véletlen elcsavargása folytán, azt gazdája kiválthatja a menhelyről megszabott összeg befizetése után. Igyekszünk nyugati normák szerint dolgozni ezen a területen is, mi azt tartjuk: a kóbor kutya is állat.
KOMORÓCZY GYÖRGY
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének korábbi elnöke, Biró Albin által a tisztújítás előtt néhány nappal kilakoltatott Csík Terület Ifjúsági Tanácsa tegnap visszaköltözött korábbi székhelyére – értesítette a Hargita Népét Borboly Csaba, a tanács elnöke. A Csíki RMDSZ új elnöke, Ráduly Róbert Kálmán egyik első intézkedésével visszafogadta a szervezet székházába az ifjúsági tanácsot. Az iroda mától már a megszokott időpontokban várja az érdeklődőket, azaz 8 és 17 óra között tartanak nyitva.
Zoltán János és Pintér D. István Bús dal szól (Zámbó Jimmy emlékére) című, az Infopress Kiadó által megjelentetett kötetét mutatták be tegnap a Digital 3 Televízió stúdiótermében. A bemutatón a tragikus körülmények között elhunyt énekes eddig kiadatlan dalait is meghallgathatták a résztvevők, majd az Udvarhelyi Híradó székhelyén tartottak közönségtalálkozót.
Eddig több mint 20 mozgássérültnek adtak át és szereltek fel otthonában számítógépet – mondta érdeklődésünkre Elekes Zoltán, a gyulafehérvári Caritas fogyatékosok számára Csíkszeredában létrehozott tanácsadó irodájának vezetője. A Mozgássérültek Hargita Megyei Egyesületének vezetője, Fikó Csaba kezdeményezésére indított program célja: minél több Hargita megyei mozgássérült otthonában kiépíteni a drótpostát, azaz az e-mail-kapcsolatot, gyorsabb kapcsolattartást építhetnek ki egymás közt, illetve a külvilággal. Pályázati úton az ausztriai linz-i Caritas a számítógépekkel, a Romániai Máltai Szeretetszolgálat a modemekkel, a csíkszeredai Soros Oktatási Központ pedig az internetes kapcsolat biztosításával támogatja a programot.
A Vöröskereszt Hargita Megyei Szervezete értesíti az iskolákat, hogy április 28-ig jelentkezhetnek a minden évben megrendezendő elsősegélynyújtási versenyre. Jelentkezni csak írásban lehet, az iskola pecsétjével ellátott, a tanulók névsorát (5 tanuló), az osztályt és kísérőjük nevét tartalmazó levélben a következő címen: Crucea Rosie România – Filiala Harghita, str. Petőfi Sándor nr. 3., 4100 Miercurea Ciuc, jud. Harghita, fax: 066–116589.
A Bálint Társaság csíki csoportjának soron következő találkozóját az ünnepi előkészületek miatt április 27-én 17 órára halasztották – értesítette lapunkat dr. Veress Albert. Az említett időpontban dr. Moldovan Csilla csíkmadarasi orvosi rendelőjében várják a résztvevőket.
* Ma délután rendezik a 2000/01-es labdarúgó Románia-kupa elődöntőinek visszavágóit. A 16.00 órakor kezdődő találkozók műsora, zárójelben az első mérkőzés eredménye: Bukaresti Dinamo – Bukaresti Sportul Studentesc (2–2) és Petrolul Ploiesti – Bukaresti Rocar (0–3).
* Szintén ma, 17 órai kezdettel kerül sor a 2001/02-es labdarúgó Románia-kupa Hargita megyei szakaszának nyolcaddöntőire. Íme a műsor: Csíkcsicsó – Csíkszentkirály, Alsósófalva – Farkaslaka, Csíkszépvíz – Tusnádfürdő, Korond – Galócás, Homoródalmás – Csíkszereda, Szentegyháza – Gyergyószentmiklós, Bögöz – Székelykeresztúr. A nyolcadik összecsapáson a Csíkszentmihály – Gyimesközéplok mérkőzés győztese Balánbányával mérkőzik.
Lemondott posztjáról Mircea Rednic, a Bukaresti Rapid vezetőedzője. A szakember – aki október óta ült a fővárosiak kispadján – azután döntött a távozás mellett, hogy a hétvégi fordulót követően a Rapid a nyolcadik helyre esett vissza a táblázaton, s így már biztos, hogy nem indulhat egyik nemzetközi kupában sem. A lemondás után pár órával Viorel Hizót nevezték ki a Rapid labdarúgócsapatának szakvezetőjévé.
Laurentiu Rosu, a spanyol első osztályú Numancia román labdarúgója megkapta azt a státust, amellyel az Európai Unió tagállamaiból érkezett játékosok rendelkeznek. Az orosz Valerij Karpin (Celta Vigo) és a szintén román Cosmin Contra (Alavés) után a spanyol bajnokságban Rosu a harmadik, úgynevezett keleti blokkból származó futballista, akit a soriai bíróság határozata értelmében egyenrangúként kell kezelni EU-tagországból szerződtetett társaival. A spanyol bajnokságban szigorú előírások korlátozzák a külföldi játékosok szereplését: a profi csapatok öt nem EU-tagországból származó sportolót igazolhatnak, de mérkőzésenként csupán hármat jelölhetnek keretükbe.
* A férfi B-osztályú bajnokságban: CSS Liceul de Petrol si gaze Moreni – Székelyudvarhelyi Tehno 19–19 (9–9). Az udvarhelyiek gólszerzői: Sárdi Szilárd 9, Pál András 4, Demeter Attila 3, Pál Ferenc 2, Szígyártó Endre 1. Februártól, Major Szilveszter edző elfoglaltsága miatt, a férficsapat edzéseit is Mihályfalvi Ernő testnevelő tanár vezeti. (J. J.)
* Az ifjúsági III-as korosztályú fiúbajnokságban: Brassói Dinamo ISK – Székelyudvarhelyi Bányai Epad ISK 20–25 (9–11). A vendégektől kiemelkedő teljesítményt nyújtottak: Hompóth Attila és Ádám Tibor kapuvédők, illetve Ferenczi Botond átlövő. A szintén ifjúsági III-as korosztályú lánybajnokságban: Székelyudvarhelyi Bányai Epad ISK – Sepsiszentgyörgyi ISK 10–0 (játék nélkül). Mindkét udvarhelyi csapat első helyen áll csoportjában, és biztos továbbjutó. (J. J.)
Harmadik alkalommal rendezték meg a székelyudvarhelyi sportcsarnokban a nemrég elhunyt kitűnő sportember és sikeres edző, Tamás Ignác emlékére létrehozott ifjúsági lány kézilabdatornát. Két korosztályban idén 9 együttes harcolt a serlegekért. Az 1984/86-os korcsoportban: 1. Székelyudvarhelyi Bányai Epad ISK, 2. Sepsiszentgyörgyi Textil ISK II., 3. Brassói Dinamo ISK; az 1987/88-as korosztálynál: 1. Udvarhelyi Bányai Epad ISK, 2. Székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola, 3. Brassói Dinamo ISK, 4. Sepsiszentgyörgyi Textil ISK, 5. Ditrói Általános Iskola, 6. Marosvásárhelyi 5. sz. Általános Iskola. Különdíjak, legjobb kapusok: Varga Noémi és Balázs Zsuzsa (mindketten Székelyudvarhely), gólkirályok: Dénes Kinga 41 góllal, illetve Sebestyén Erika 34 góllal (mindketten Székelyudvarhely), legjobb játékosok: Ambrus Ildikó (Sepsiszentgyörgy) és Köllő Zsófia (Ditró). (J. J.)
Copyright © Hargita Népe - 2001