A gyulafehérvári római katolikus székesegyházat egyháztörténeti és egyetemes értékei, a Kárpát-medence épített örökségének egyik legjelentősebb értékévé avatják. Alapítását a történészek Szent István nevéhez kötik és 1009-re datálják. Történelmünk viharait kiállt épület szinte irracionális módon megőrizte korai középkori formáját. Eredeti arculata főként a belső berendezés és ornamentika valamint néhány későbbi helyi átalakítás szintjén módosult. Ezen alakítások folytán a templom értékes reneszánsz és barokk elemekkel is gazdagodott.

A székesegyházon a XX. század során több szakaszban történtek átfogó méretű műemlékvédelmi beavatkozások. Az első és egyben legjelentősebb helyreállítás 1906-17 között zajlott a Műemlékek Országos Bizottsága illetve Möller István építész vezetésével. 1918-ban az új országhatár megvonása sajnálatosan megtörte e munkálat folyamatát. Az 1922-1938, illetve 1945-1955 közötti időszakokban kisebb intenzitású munkálatokat a bukaresti Comisiunea Naţională a Monumentelor hivatal (Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség) gondozásában végeztek. 1967-73 között a Román Kulturális Tárca által támogatott, átfogó méretű helyreállítási munkálatokat bukaresti szakemberek vezették. Rekonstrukció során több helyen is súlyosan csorbult a beavatkozás előtt még értelmezhető eredeti állapot.

Az említett restaurációs szakaszok eredményeként sajnálatosan mindmáig nagyméretű elkezdett munkálatok megoldásra várnak.

1991-től az érsekség önerőből indított helyreállítási munkálatokat. Utólag ezek vezetését Hermann Fabini építész vette át.

1999-ben a Gyulafehérvári Érsekség és a budapesti Országos Műemlékvédelmi Hivatal között született egyezmény nyomán, ez utóbbi intézmény szakemberei részletes helyreállítási programtervet dolgoztak ki. A tervezet a fennmaradt értékek korszerű restaurátori módszerekkel történő megóvását célozza. Négy év leforgása alatt a Káldi Gyula és Sarkadi Márton vezetésével elvégzett munkálatok tervszerűen és magas színvonalon történtek. A kitűzött céloknak megfelelően e helyreállítási szakaszban hangsúlyt fektettek a műemlékvédelmi beavatkozások alapos kutatási és tervezési módszereken alapuló előkészítésére, a kortárs műemlékvédelmi elvek következetes érvényesítésére. A beütemezett támogatások elmaradása folytán és ügygondozási zavarok miatt csak egyes jelentősebb helyreállítási és állagvédelmi műveletekre kerülhetett sor.

Jelenleg folyamatban lévő munkálatok között szerepel a sekrestye helyreállítása, a Lázói kápolna restaurálása, a székesegyház körüli tereprendezés, statikai szakvélemény elkészítése (épületfizikai vizsgálat), a főszentély gótikus ablakainak kőrestaurálási és vitró-helyreállítási tervei, orgona javítása, papi stallumok restaurálásának folytatása.

A restaurálási munkák új fejezete nyílt meg az érsekségen 2004. február 28-án tartott megbeszélésen. Az említett tanácskozáson, melynek munkálatai dr. Jakubinyi György érsek védnökségével folytak, jelen volt: Barth Ottó kanonok, gazdasági igazgató, Benczédi Sándor építész, dr. Hermann Fabini és felesége Alida Fabini építészmérnökök, Márton Judit építőmérnök, Mihály Ferenc restaurátor, Sata Ignác statikus, dr. Szekeres Gerő statikus és felesége Szekeres Jolán építész, Teleky Gábor építészmérnök, Macalik Arnold építész.

Dr. Jakubinyi György érsek a jelenlévőket konzultációs szakmai részvételre hívta, illetve ezúton felkérte dr. Hermann Fabini építészt a székesegyház helyreállításának vezetésére, a szakmai kör megszervezésére és összehangolására. A tanácskozás alkalmával megalakult szakmai bizottság tanácsadó szereppel bír, melynek véleményezése nyomán a gazdasági hivatal hozza majd a döntéseket.

Az újjászervezendő helyreállítási szervezet segítségével az érsekség nagyobb léptékű támogatás elnyerésére, illetve ezzel összhangban lévő, átfogóbb kivitelezési munkálatok megoldására törekszik. Ebben elsődleges szempont az eredeti állag szakszerű megőrzése. A helyreállítási munkálatoknál figyelembe kell venni a székesegyház üzenetét, alázatosan és jámboran bánva az épülettel, hogy az hitelesen fennmaradjon az utókor számára.

A helyreállítás ütemesítése, illetve a jelentősebb munkafejezetek mielőbbi lebonyolítása szorosan összefügg a püspökség alapításának 2009-ben tartandó millenniumi jubileumával is.

Egyházmegyei központ lévén, a gyulafehérvári helyreállítási munkálatok gondozása és szervezésének módja pozitív példaként remélhetőleg kedvezően befolyásolja az egyházmegye területén végzendő egyéb műemlékvédelmi munkálatokat.