Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Legyen olyan hely, ahol bú és gond megszűnik

Tízperces harangzúgás jelezte szombat délelőtt Csíkszereda népének: rendkívüli esemény színhelye a Szent Ágoston-templom. Székely ruhás gyerekek sorfala, a környék papsága és a hívők sokasága várta a templomszentelés ceremóniáját végző dr. Jakubinyi György érseket és Tamás József püspököt. A fennállásának ezredik évét ünneplő Gyulafehérfári Római Katolikus Főegyházmegye millenniumi rendezvényei között előkelő helyet foglalt el a Szent Ágoston-templom szentelése.

A templom bejárata előtt dr. Jakubinyi György érsek ünnepélyes keretek között vette át az épület kulcsait. Mielőtt azonban megkezdődött volna a templomba való bevonulás, az épület tervezője, Albert Homonnai Márton műépítész emlékezett arra, hogyan választották ki 1990 őszén Csíkszereda akkori plébánosával, Borbély Gábor főesperessel az építendő templom helyét, majd a meglévő terveket hogyan alakították át 1996-ban úgy, hogy a már meglévő alapot felhasználva méreteiben megváltozott templombelsőt, kettős tornyot, a keleti oldalán pedig rezidenciális részt alakítsanak ki. A tervező reményét fejezte ki, hogy a jóváhagyott rendezési terv szerint a jövőben a Kossuth utcából gyalogos feljárót képezhetnek ki a templomhoz. A jelenlévők egyperces csenddel emlékeztek a kivitelező Nagy Csaba mérnökre, aki nem érhette meg a templom szentelésének napját.

Pénzes József plébános Salamon király példáját idézte, aki hálaadással és kéréssel fordult Istenhez, amikor a templomot építette. Hálát adott, hogy közösségét és őt szemelte ki Isten a munka elvégzésére, ugyanakkor azt kérte, hogy népét tartsa meg kegyelmében és jóságában. Pénzes József is hálát adott Istennek az elmúlt 15 esztendő munkájáért, hogy teljesíteni tudta közösségével ezt a nagy feladatot. Kérése pedig úgy hangzott, hogy legyen ez a föld olyan szent, mint az égő csipkebokor környéke, legyen olyan hely, ahol bú és gond megszűnik, ahol lehetőséget kap a tékozló fiú, legyen olyan hely, mint a Getsemáne-kert, ahol elhangzott: legyen meg a Te akaratod szerint.

A kőtemplom és lelki templom építőinek szavai után szólította fel Jakubinyi érsek a közösséget: lépjetek be a templomba. Ott pedig megszentelte a vizet, amivel meghintette a papságot, a templomot és a híveket. Miután a lektorok átvették az érsektől Isten Igéjének könyvét, megkezdődött a szentmise. Az ünnepi szónok, Jakubinyi György ó- és újszövetségi példákkal magyarázta a templom fontosságát. Míg az Ószövetségben a jeruzsálemi templom felépítéséről olvashatunk, az Újszövetségben nem szerepel kőből épített templom, hiszen Jézus maga lett a templom. Az egyház hármas jellegét – a megdicsőült, a küzdő és a szenvedő egyházét – hangsúlyozva Jakubinyi György emlékeztetett arra, hogy az őskeresztényeknek is szüksége volt kőből épült templomra, ahol az élő egyház bemutathatta az áldozatot. Az első ilyen templom az utolsó vacsora terme volt, ahol nagycsütörtökön Jézus megalapította az oltáriszentséget és a papság szentségét. Ugyanebben a teremben jött el a Szentlélek az első pünkösdön, amikor Jézus megalapította a bérmálás szentségét. Az őskeresztények nagy tiszteletben tartották ezt a termet. 1554-ben azonban az oszmánok elfoglalták ezt a szent helyet, és azóta is ők birtokolják: hangos ima nem hangozhat el itt. VI. Pál pápa is csak csendben imádkozhatott az utolsó vacsora termében, és évszázadok óta először II. János Pál pápának engedte meg a főmufti 2000-ben, hogy misét mondjon itt. A katolikusság egyik legszentebb helyét tehát nem használhatja. Jakubinyi érsek szerint a gondviselés ezzel azt szeretné megértetni mindnyájunkkal, hogy a lélekből épült templom a fontosabb.

Az ünnepi szónok magyarázatot adott arra is, miért Szent Ágoston tiszteletére szentelik fel Csíkszereda új templomát. Amikor tervezték a templom építését, sok javaslat érkezett, hogy kinek vagy milyen hittitok tiszteletére szenteljék fel. Erdély első érseke, Bálint Lajos döntött úgy, hogy olyan szent tiszteletét hirdesse, akinek Csíkban még nem szenteltek templomot. Ha önálló község lenne, Csíkszentágoston lenne, mondta a szentek nevét viselő csíki falvak analógiájára az érsek. De mennyire él Szent Ágoston tisztelete ezen a vidéken? A kérdésre Márton Áron példájával válaszolt, aki 1896-ban Szent Ágoston napján született, és akinek édesapját Ágostonnak hívták – emlékeztetett Jakubinyi György.

A Mindenszentek litániája után átadták Szent Ágoston ereklyéit, majd krizmával való megkenéssel szentelték fel az oltárt. A templomszentelés szertartása az oltár és a templom megvilágításával – a gyertyák meggyújtásával – folytatódott, majd előkészítették az oltárt az áldozat bemutatására, és az érsek elhelyezte az oltáriszentséget a tabernákulumba.

A szentmise végén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Ráduly Róbert Kálmán polgármester mondott köszöntő szavakat, üdvözölte a közösséget a Budapesti Erdélyi Gyülekezet képviselője és felolvasták Orbán Viktor üzenetét.

Pénzes József esperes plébános meghatottsággal küszködve igyekezett e rendkívüli pillanatokban érzelmeit tolmácsolni. Visszatekintve az elmúlt ezer esztendőre, a jövőt is igyekezett felvázolni: ez a nép csak akkor maradhat meg, ha semmilyen körülmények között nem engedi el Isten kezét. Jó házigazdaként ajándékkal lepte meg magas rangú vendégeit: Szent Ágostont ábrázoló festményt adott át Jakubinyi György érseknek és Tamás József püspöknek.

A Szent Ágoston-templom felszentelése érseki áldással, a pápai himnusz, nemzeti imádságunk és a székely himnusz éneklésével ért véget.

Takács Éva, Hargita Népe, 2009. augusztus 31.

Templomszentelés Csíkszeredában

Fotó: Csúcs Mária

Felszentelték Csíkszeredában a Szent Ágoston római katolikus templomot. A csíksomlyói kegytemplom után Csíkszék második legnagyobb templomát közösségi összefogással építették.

A harangzúgás a 15 éve várt ünnepség kezdetét jelezte.

– Ezt nem lehet úgy szóba önteni, mert elveszíti akkor a varázsát, hogy tulajdonképpen ez mit jelent számunkra. Egy biztos, hogy legnagyobb ünnep, amit még egyszer nem fogunk megérni – fogalmazott Pénzes József, a Szent Ágoston plébánia esperes-plébános.

A Szent Ágoston templomba 1200-an férnek be. A 3,5 millió eurós beruházást a helyi hívek mellett magyar, osztrák, német és svéd közösségek is támogatták.

– Nem a kőből-fából épült templom a lényeg, hanem az élő közösség – hangoztatta szentbeszédében Jakubinyi György érsek.

A 11 ezres lélekszámú egyházközség templomát Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök szentelte fel. A templomszentelési szentmisét felvételről a Duna Televízió vasárnap 10 órától közvetíti.

Csúcs Mária
Duna Tv, Híradó

Istenünk, Te szívünkben akarsz lakni, és ezzel templomoddá szentelsz minket.
Kérünk, hogy olyan templomaid lehessünk, akik Egyházadban nyitott szívvel
szeretetedet megélik, igazságodat keresik, békédet szolgálják.
Kérünk, építsd velünk azt az akaratod szerinti templomot, ahol a nagy családi
közösségben is érezhetjük, hogy Te velünk vagy és e hitben egymást segíthetjük.
Szent Ágoston püspök példája és közbenjárása bátorítsa Feléd nyugtalan szívünket.
Ámen

A felszentelés rendkívüli ünnepét Egyházmegyénk főpásztora, Dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József csíkszeredai segédpüspök végzi el, 2009 augusztus 29-én, 10, 00 órakor

A Csíkszeredai Szent Ágoston templom

Legnagyobb ünnepére készül a Szent Ágoston egyházközség. A templom búcsúnapján, augusztus 29-én avatják szent hellyé az épületet, az élő egyház képmását.

A felszentelés előtt álló Szent Ágoston-plébániatemplom Albert Homonnai Márton tervei alapján épült, több mint egy évtizedes, áldozatos munka gyümölcseként. Az építkezési munkálatok már a ’90-es évek elején elkezdődtek a földmunkával és az alapgerendázat elkészítésével, viszont csak 1995 után, a csíkszeredai plébániák szétválasztását követően kezdett testet ölteni a korábban megálmodott terv.

A 3600 négyzetméteres beépített hasznos felületű épületben több helyiséget alakítottak ki, mindvégig a szimmetrikusság elvét követve. A központi liturgikus tér, a templom nagyterme, 1200 személy befogadására alkalmas. A terem tetőtéri bevilágítása által fénybe öltöztetett szentély közepén egy gerendakereszt áll, annak két oldalán pedig a templom védőszentjének, Szent Ágostonnak és édesanyjának, Szent Mónikának rézből készült körszobrai magasodnak. A szobrokat Xantus Géza készítette, akárcsak a falakat díszítő, ugyancsak rézből készült keresztúti stációkat. A karzat egyben padrendszerként is funkcionáló lépcsős kiképzése köszön vissza az oltár mögötti részen, melynek üveglapborítása biztosítja, hogy az altemplomot is megvilágítsa a tetőtérből beáradó fény.

Az oltártól jobbra kapott helyet a sekrestye, balról pedig a Gyertyaláng ifjúsági csoport terme. Az altemplom központi részén alakították ki a mindkét oldalról megközelíthető kápolnát. Ennek egyik oldalán az elsőáldozók agapéja, illetve további közösségi események helyszínéül szolgáló Jakab Antal terem, valamint a Rózsafüzér Társulat terme, a másik oldalon pedig a plébániahivatal található. Ugyancsak az alagsorban működik a fogyatékkal élő fiatalok foglalkoztató központja.

Az épület hátsó részének emeleti terében alakították ki a plébániai lakrészt, több lakosztállyal, illetve a plébániai konyhát és ebédlőt, továbbá a tetőtérben még két vendégszobát rendeztek be. A templom 43 méteres tornyaiban négy, 2002-ben felszentelt harangot helyeztek el. A tornyok között az inoxból készült lángoló szív pedig folyamatosan emlékezteti az egyházközség híveit a Szent Ágostoni jelmondatra: „Nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned !”

A csíkszeredai Kamilliánus Család Üzenete, 2009 augusztus

A szentegyházat a jó Isten építi – Templomszentelés Csíkszeredában

Fotó: Nagy Gyöngyvér

Másfél évtizednyi önálló léte óta legnagyobb, és nagyon várt ünnepére készül a csíkszeredai Szent Ágoston egyházközség: védőszentjük névünnepén, a búcsú napján felszentelik a templomot. Augusztus 29-én, szombaton a 10 órától kezdődő szentmisét Nm. és Ft. dr. Jakubinyi György érsek, valamint Nm. és Ft. Tamás József püspök celebrálja. „...nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned." (Szt. Ágoston)

Imaalapra, „embertéglákból”, a testvér-lét kötőanyagával hamarabb felépült az egyházközösség, mint a kőtemplom. Együtt élték az istenháza emelkedésének napi örömeit; kétkezi segítséggel, törődéssel és kitartással is támogatták az építőket. Ismeretlenként is jó volt belépnem a miséző kápolnába, és soha nem jöttünk el úgy, hogy ne csodálkoztam volna rá: nem mennek haza a hívek anélkül, hogy ne beszélgetnének még egy kicsit az épülő, katedrális méretű szentegyház védelmében. Amióta parkosították a szentelésre váró hely környezetét, soha nem üresek a padok. És a nénikék a hétköznapi misék előtt is hosszasan imádkoznak.

Az építtető esperesnek, Pénzes Józsefnek ők a megtartói – derűs a hangja is, amikor erről szól. Nem akartunk a nagy áldozatvállalásokról szólni. Másfél évtized nagy idő – beszél a felépítmény. A lelkipásztort arról kérdeztem: ha belefáradt a munkákba, a bíztatást, a továbblépéshez az erőt miképpen jutatta el Isten hozzá? Közeli az élménye: sürgette, a frissen hozott földbe minél előbb kerüljön bele a fűmag. És mire elegyengették, megzendült a magasság, és az áldást osztó ég csatornái is megeredtek.

Valamikori tanárától tanulta: felelős lelkiatyaként tekintse családjának az egyházközséget. És mint egy családban, tudták folyamatosan a hívek, mit végeztek el a munkálatokból, melyek a soron következők. És – ezt már a közösség tagjai mondták el hálával – mindenkinek mindig, mindent megköszönt. Legjobban az öreg néni egy lejét és imaszolgálatát. „Jó vele dolgozni, bárhányszor szükség van rám!” – nyomatékosította másik önkéntes. „Ha valahová lehet tartozni, ez az a közösség!” Minden ünnepre, ahogy a közös pénzből jut ajándék a családtagoknak, úgy a Szent Ágostoniaknak is: egy-egy nagyobb megvalósítást is ünnepelhettek. Legmeghatóbbként a karácsonyra felgyúló fényeket emlegetik. Most a kis ministráns azért is boldog: a négyharangos templom legnagyobb ünnepére személyes meghívót kapott.

Egy-egy hálasóhaj azokért is szól, akik nem érhették meg a felmagasodását. Vagy akik visszatérnek egy-egy szertartásnyira. A Kalász- és Tudor-negyed plébániája 11000 körüli lelket számlál. Aki később költözött oda, hamar otthonra lelt a gyülekezetben is. A kietlen tömbházsorok a templom felé igyekvőktől szépülnek. Üdítő lelki sziget a korszerű lelkipásztorkodás, a személyes és közösségi lelkigondozás tere; az egyházközségi csoportok és rendezvények laka, ami mind helyet kapott a templom belterületén.

„Sok kicsi adja a nagy erőt”. A sok fohász, az építtető plébános hátán számtalanszor megvizült ing „mind ott van, de isteni gondviselés nélkül nem lehetett volna összekovácsolni”. Fiatal beszélgetőtársam mondta: „Még sehol sem volt, de láttam benne a jövőt”. Pénzes József esperes pedig azért is hálát ad, akivé lélekben vált e folyamatban. Vallja: lehetne nagy dolgokat mondani, de nem szükséges. A hétköznapok apró morzsái között, amitől jól lakik a lélek, és az apró-cseprő dolgokban lehet meglelni az Építtetőt. A Gondviselő minden nap feladatát megírja levélben: csak ki kell bontani a borítékot.

Egy közösség lelki életének tükre, mennyit áldoz, hogy az Istennek szentelt hajlék élettéré váljék. Az utánunk jövőknek is üzenet az egyházmegyei millennium évében ez a templomszentelés – összeérintett munkás-, és imára kulcsolt kezek hálaadása.

Molnár Melinda – Székelyhon / Erdély Ma

sajtófigyelő >>