Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Életminta az a terv, ami szerint felépítjük életünket, berendezkedünk a személyes, családi, vallási és társadalmi életbe.

Minden teremtményben él egy isteni terv az életről, ami tükrözi Teremtőjét. Az ember, Isten képmása és hasonlatossága őrzője, szabad akarata által kialakítja saját életmintáját, ami egyedivé, megismételhetetlenné és isten-emberivé teszi.

Tisztelettel és szeretettel hívom meg a Kedves Olvasót, hogy időzzön el az Életminta gondolatai között, hátha talál magának olyan útjelzőket, amelyek segíthetik az Istentől kapott, személyes életminta-terve kialakításában és annak megvalósításában.

Az első rész egy konkrét lelkiségi mintát mutat be, a világi (nem szerzetes) vallásos ember életének megszervezésére az erdélyi Kamilliánus Családok Közösségének Életmintájáról és működési módjáról. Ennek a résznek önálló tartalomjegyzéke és könyvészete van (az olasz-magyar fordítások a szerkesztő munkái).

A második részben megtalálhatja a Saját Nevét, mint az emberi személy önazonosságát kifejező jelentést (a gyulafehérvári római katolikus naptár alapján). Ezt követik a mozgó ünnepek, valamint a csíksomlyói kegytemplom ünnepei és liturgikus rendje.

A harmadik rész bibliaóra. Jézus Krisztust ismerteti meg az Újszövetség könyveinek rövid bemutatásával: a négy Evangélium, az Apostolok cselekedetei, a Szent Pál levelei, a Katolikus levelek és a Jelenések könyve. Ezt követi az Apokrif irodalom rövid tájékoztatója.

A negyedik rész a liturgikus év szépségét és gazdagságát kínálja Adventtől Krisztus Király ünnepéig.

A könyv sok internetes vonatkozást tartalmaz, a gyorsabb eligazodás kedvéért, a mai kor igényeinek megfelelően.

Bakó M. Hajnalka

kórházlelkészi asszisztens,

2009

Dr. Bakó Mária Hajnalka: Életminta – Imakönyv kamilliánusok és betegek számára.
Státus Kiadó, Csíkszereda, 2009.
Az imakönyv megvásárolható a Szent Ágoston-templom előterében is. Érdeklődni lehet a mariabako@hr.astral.ro e-mail címen, illetve a 0366–102255 vagy a 0721–088154 telefonszámokon.

A sorozat korábbi kötetei:

Az ének hatalma

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves olvasót, aki engedi magát elbűvölni az Ének Hatalmától. Ez a megnevezés a gyakorlat során történt, imaórák alkalmával, amikor tapasztalhattuk, hogy a vallásos éneknek valóban milyen nagy hatalma van a hívő emberek imádságra hívására. Ez a tapasztalat foganta meg a jelen, harmadik Imakönyvet a kamilliánusok és betegek számára.

Imakönyvünk elsősorban a kórházi betegeknek készült, akik a kórház adta családi légkörben hosszú órákat töltenek a betegség és szenvedés Iskolájában a lelki értékesedés tanulásának fáradságos folyamatában. Ehhez a munkához szeretne ez a könyv segítséget nyújtani, hogy betegnek és ápolójának egyaránt, ahogyan a betegek, kórházak és betegápolók védőszentje, Lelliszi Szent Kamillról mondta XIV. Benedek pápa, a „Szeretet új Iskolája” lehessen a kórházban együtt töltött idő, szenvedés és közös munka.

Imakönyvünk, a betegek kórházi tartózkodásának pasztorációs életébe kíván betekintést nyújtani.

Az első rész a Kórházi Betegek Kamilliánus Családját mutatja be, így a kedves olvasó megismerkedhet a pasztorációs látogatások és beszélgetések fontosságával, valamint a közösségi imaórák gazdag programjával és azok testet, lelket és gondolkodásmódot gyógyító üzenetével.

A második rész olyan napi gondolatokat kínál, ami segít eligazodni a nap folyamán a szenvedés és betegség labirintusaiban.

A harmadik rész elkalauzolja a kedves Beteget hétfőtől vasárnap estig a Szentírás tanításában, míg a negyedik rész a katolikus hittant mutatja be, ami segédeszköz az Istenkereső ember számára, a legjobb helyen, Krisztus oltárán, a betegágyon.

Az utolsó, az ötödik rész régi egyházi énekeink gazdag anyagát közli (kevés új énekkel), a szövegek és dallamok szerzőivel.

Bakó M. Hajnalka

kórházlelkészi asszisztens,

2008

Zarándokúton

Manapság a zarándoklat széles körben elterjedt gyakorlattá vált, ami az élet különböző területein mutatkozik meg, kezdve a személyes tapasztalattól annak társadalmi kiteljesedéséig, gazdasági jellegétől kulturális sajátosságáig.

A zarándoklat a megtérés útja, amely nem pusztán „átmeneti tett, hanem állapot. Továbbá Isten irgalmának és jóságos szeretetének igazi megismerése a megtérésnek nem csupán, mint átmeneti, belső tettnek, hanem egy szünet nélküli érzületnek és állandó lelkiállapotnak is örök és kiapadhatatlan forrása. Akik ugyanis ezen az úton ismerik meg Istent, és ily módon „látják” Őt, nem tudnak másként élni, csak szüntelenül megtérve Hozzá, tehát a megtérés állapotában élnek, ami a földön zarándokként élő emberek életének jelentős összetevője. Nyilvánvaló, hogy az Egyháznak nem csupán tanító szóval, hanem Isten népének egész életével is hirdetnie kell Istennek a megfeszített, és föltámadt Krisztusban kinyilatkoztatott irgalmát. Az élet e tanúságtételével valósítja meg Isten népe sajátos küldetését, mellyel Krisztus messiási küldetésének részesévé és folytatójává válik” (Dives in misericordia, 13, a magyar fordításban 80).

A keresztények zarándoklata Szűz Máriával és Szent Józseffel kezdődik. Ők követték a Szentlélek útját a lelki ígéret földje felé, ezért testesítik meg minden zarándoklat példaképét. Mária az „evangelizáció csillaga” megóvja és megtartja az Egyházat annak feladatában, hogy hirdesse, bemutassa és szolgálja a „remény Evangéliumát” (VI. Pál Pápa, Evangelium Nuntiandi, 82).

A zarándoklatnak nyilvánvalóan a vallásos dimenziója a legerőteljesebb, amely megkülönbözteti azt, a hasonló jelenségektől (pl. a vallási turizmustól). A II. Vatikáni Zsinat, Lumen Gentium dokumentumának VII. Fejezetében, arra tanítja a keresztényeket, hogy a megváltás folyamatában az egész emberiség zarándokol Isten népeként az Atya háza felé vezető úton. Az ember ösztöneibe van írva, mint ősi vágyakozás, amely jelen van a különféle kultúrákban és vallásokban az emberiség létezésének kezdete óta, meghatározó módon, az emberi lény alapvető igényeként, mert az emberi lélek mélyének tapasztalatában él, annak részét képezi. Ebben az ősi mintában az ember élete olyan zarándoklattá válik, amely a földi élet beteljesedésének folyamatában döntően meghatározza a különböző életszakaszokat. Ilyen életszakasz a betegség és szenvedés látogatásának ideje is. II. János Pál, a Nagy Pápa azt mondja erről: „A betegek és szenvedők, mint a remény és gyógyulás keresői, mindig is főszereplői voltak a zarándoklatnak” (II. János Pál Pápa, A fájdalom és szenvedés zarándokai a Krisztuskereső emberiség kifejezői, beszédéből, 1999).

Teológiai értelemben a zarándoklat az Istennel való személyes tapasztalaton alapuló kapcsolat szerves részét képezi. A betegek és szenvedők zarándoklata a betegség és szenvedés ideje alatt sajátosan alkalmazkodik ahhoz a lelki követelményhez, amelyet minden zarándoklat hivatott betölteni. Ennek különböző mozzanatai vannak, amelyeket ha a beteg és szenvedő ember követni és értékesíteni tud a betegség és szenvedés idején, akkor ezt az amúgy nagyon fájdalmas időszakot átnemesítheti lelki zarándoklattá a betegágyon, Krisztus szenvedésének oltárán.

Minden zarándoklat első követelménye az a lelki feszültség, amely ha nem is fejeződik ki egyértelműen, ott húzódik minden ember lelke mélyén. Oly módon tudjuk elképzelni ezt, mint tér, és időkívüliséget, mint az eredethez való visszatérést, az igazi haza utáni erős vágyakozást. Ez a belső vágyakozás válaszadásra serkent, és elvezet az emberi létezés kezdetéhez. Keresztény értelemben gondolkodva a Teremtés Könyvének és Szent János Evangéliumának első szava jut eszünkbe „Kezdetben”, amely kihangsúlyozza Isten szavának központi jellegét életünkben. Az igazi haza utáni vágyakozás, mint az ember életének alapvető célja, beékelődik a keresztény hit örökkévalóság-várásába, amely magával hozza az Egyház lassú zarándoklatát a boldog haza felé (Vö., LG VII fejezet), amit már Szent Pál apostol kifejtett, de főképpen Szent János apostol Jelenések Könyve tár fel. Ez megfelel az Evangélium szava által megvilágosított keresztény értelmezésnek, és ezért sürgeti a hit elmélyítésének égető igényét.

A zarándoklat második követelménye, amire érdemes odafigyelni a betegség okozta megpróbáltatás során, az a személyes identitásunk keresése. Ez nagyon széleskörű, ősi, belső vágyakozás, ami magában hordozza jelentésének teljességét, azaz felöleli azt az igényt, hogy összegyűjtse a személyes emberi és szocio-kulturális sajátosságokat, de a lelki és keresztény értékeket is. A lelkipásztori tevékenység választ ad széleskörű és egyetemes értelemben a kérdésre, éspedig, megmutatja az emberiesség teljességének mibenlétét és ugyanakkor a katolikusság és lelkiség értelmét is.

A harmadik alapvető igény a tisztulás tapasztalatára irányul. A tudatos, vagy magától értetődő alapvető elvárások és a hétköznapi valóság közötti eltérés, a jelen valósága és a végső célba érkezése közötti várakozás feszültsége megköveteli az ember életében felmerülő negatív és korlátolt dolgok jóvátételét és az ezektől való megtisztulást. A betegek esetében ez az életszakasz egészen nyilvánvalóvá lesz, mert a betegség okozta élethelyzetben, a szenvedő ember számára átértelmeződnek az élet alapvető értékei.

Az utolsó elvárás, a zarándoklat tanítása és megünneplése. Ez az igény új kapcsolatot tételez fel az Evangéliummal, a hit tartalmával, valamint azokkal a sürgető feladatokkal, amelyeknek elvégzésére indít. A betegek, és szenvedők missziójává válik, hogy célpontul tűzzék ki még világosabban az Istenhez és felebaráthoz vezető szeretetben való növekedést, a személyes élethivatás megtalálását, az állandó megtérés igényét, a megigazulást, de az élethivatás tudatának józan belátását és megélését is (Vő., Scavaglieri G., Il Pellegrinaggio alle soglie del terzo millennio. Aspetti e orientamenti socio-pastorali (Zarándoklat a harmadik évezred küszöbén. Sszocio-pasztorális szempontok és irányvonalak), Paoline Kiadó, Milánó 1999, 248-250).

Ebben az élethivatásban foglal helyet a betegek szeretetszolgálata, amelyben a beteg, szenvedő ember tevékeny missziós szerepe nyilvánul meg környezete, az Egyház és az egész emberiség felé, az Úr Jézus szenvedéseivel egyesített szenvedő szeretetben, ahol Őáltala, Ővele és Őbenne válik a megváltás nagy művének nemcsak részesévé, hanem előmozdítójává is. A betegek és szenvedők zarándoklata, tehát, amit a betegség okozta szenvedés és útkeresés jelent a megpróbáltatás idején „Isten irgalmasságának látogatását” jelzi, ahogy ezt Lelliszi Szent Kamill (1550-1614), a betegek, kórházak, és betegápolók védőszentje is nevezte, a saját életében.

Imakönyvünk, ami a betegekkel együtt készült, útravaló szeretne lenni a betegek és szenvedők számára a megpróbáltatás idején, hogy erőt merítve belőle, beteljesedjenek azok az elvárások, amit a Lélek ültetett el mindannyiunk szívébe: elérni a teljességet Isten végtelen Szeretetében.

Bakó M. Hajnalka

kórházlelkészi asszisztens,

2005

Imakönyv

Szeretettel köszöntöm a kedves olvasót, aki megtiszteli a betegek és szenvedők ügyét azzal, hogy Imakönyvünket a kezébe veszi. Ez az Imakönyv a világi kamilliánusok és a betegek számára készült, róluk és hozzájuk szól.

Az imák nagy részét kórházi gyakorlatom első négy évfolyamában (2000-2003) gyűjtöttem maguktól a betegektől. Ezek az imák tükrözik általában azt az imacsomagot, amellyel a hívő betegek kórházba indulnak. Hála Istennek Csíkszereda és környékén még nem vesztette értékét a közös imádkozás és az erre való igény. Megállapításom szerint valóban igénylik betegeink a közös imádkozást, ahol ők is hangot kapnak, ahol megérzik emberi méltóságuk alapállását: Istenre való hagyatkozásuk szükségét a betegségben és szenvedésben. Ez a felismerés indította el bennem a vágyat, hogy kötetbe gyűjtsem kincseiket.

Imaanyagunk egy másik összetevője a csíkszeredai „Szent Kamill” Világi Kamilliánus Család tagjainak gyűjtése. Ez a Család 1994-ben alakult, azóta tagjai a betegek, szenvedők testi, lelki, Erkölcsi szenvedéseinek enyhítésén dolgoznak, csendben, Szent Kamill, a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjének lelkiségével. A kamilliánus családtagok egy része rendszeres virrasztó, szentségimádó, zarándok, akik tevékenységük során kapcsolatba kerülnek más lelkiségek és egyházi mozgalmak tagjaival, kicserélik vallásos értékeiket, kölcsönösen gazdagítva egymást.

Imakönyvünk első részében a betegek, kórházak és betegápolók védőszentjével, Lelliszi Szent Kamillal és lelkiségével ismerkedhetünk meg, majd a Világi kamilliánus Család Alapszabályzatából megtudhatjuk, hogy ez a világiak számára is elérhető szeretetszolgálat milyen értéket kínál fel azoknak, akik az evangéliumi értékeket Szent Kamill szellemében próbálják megélni.

A következő témakör az imagyűjtemény. Itt először a lelkiségi imák foglalnak helyet, majd a beteg, szenvedő ember életét átfogó, hozzá és róla szóló imák következnek, amit az Egyház betegellátó szertartása zár le.

Az imák után végül azok az énekek találhatóak, amelyek a csíksomlyói Szűzanyához vezetnek, mintegy sajátos zarándoklaton, a búcsús énekek. Betegeink nagy része csíksomlyói pünkösdi zarándok, betegsége idején örömmel gondol vissza arra a bizalomra, amellyel a Szűzanyának adózott élete során. Ezt szolgálják búcsús énekeink.

Köszönetet mondok Bálint Jánosné, szül. János Irénnek, a csíkbánkfalvi Köncse Erzsébetnek, a zsögödi Megyes Enikőnek, Szőcs Ilona, szül. János, kamilliánusnak Csíkmindszent/Boroszlóból, Turóczi Gizella, szül. Fogarasi, kamilliánusnak, akik a gyűjtőmunkában segítettek

Köszönöm Darvas Kozma József esperes úr hasznos tanácsait, amelyek a könyv igényesebb szerkesztésében segítettek.

Bakó M. Hajnalka

kórházlelkészi asszisztens,

2003