Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Hozzáértő, okleveles restaurátorok, a Magyar Restaurátor Kamara tagjai, a szárhegyi Czimbalmos Attila és a székelyudvarhelyi ifj. Maszelka János gondos aprólékossággal dolgozik a gyergyóalfalvi templom barokk képeinek restaurálási tervén.

Tavaly a gyergyóalfalvi templom kapcsán, majd Gyergyószárhegy központjában különös sürgés-forgás keltette fel az emberek figyelmét. A templom falképei és a szecessziós kultúrotthon visszakapta eredeti fényét. A tatarozók között hivatásos restaurátorok, Czimbalmos Attila és a székelyudvarhelyi ifj. Maszelka János ügyeltek arra, hogy a díszítőfestések és a domborművek helyreállítása során a hajdani építészek álmát részletekig pontosan ismét valóra váltsák. A művészrestaurátorok hálátlan hivatást választottak: nevük nem jelenik meg munkájukon, erőfeszítésük mások hírét öregbíti.

– Mégis van ebben valami, ami egy művésznek nagyobb elégtételt szerez, mint saját maga előtérbe való helyezése – mondja Czimbalmos Attila – és az nem más, mint a szolgálat. Hatalmas öröm látni műemlékeinket, sokszor évszázados koszréteg alól előbukkanni. Olyankor közös értékeink kerülnek a felszínre, és jó érzés, hogy ebben nekünk is szerepünk volt.

A festőrestaurátor, ifj. Maszelka János neve nemcsak a Hargita látomásszerűen lenyűgöző ábrázolásmódja miatt kedvelt, hanem az udvarhelyi képtár létrehozásáért és a város kulturális életéért végzett fáradhatatlan munkájáért is. A festőrestaurátor ízig-vérig művész. Magyarországon tanult és szerzett oklevelet Czimbalmos Attilával együtt, és mindketten a székelyföldi műemlékek védelmét választották hivatásuknak.

A szárhegyi kultúrotthon restaurálása előtt a gyergyóalfalvi templomban adták át azt a tizennégy, 18. századi feltárt falképet, amelyet hozzá nem értők korábban lemeszeltek. Munkálatuk idején közöltük lapunkban, hogy szakértő kezek révén megújulnak az alfalvi templom falképei, bár hozzátettük, a Hargita Megyei Műemlékvédelmi, Egyházügyi és Nemzeti Kulturális Örökség Igazgatóságának szaktanácsosa, Mihály Zita helytelenítette, hogy elmulasztották a hatóság értesítését a restaurálási munkálatról. Ifj. Maszelka János elfogadja Mihály Zita akkori kifogását. Mint mondja, neki is vannak rémtörténetei. Szinte naponta kallódnak el itthon a műemlékek pusztán azért, mert nincs elég képzett szakember, aki elvégezné a restaurálást, vagy azért – és ez még szomorúbb –, mert míg az okleveles restaurátorok az engedélyre várnak, semmilyen törvény nem tiltja egy szobafestőnek elvállalni az újrafestést. – Botcsinálta művészekből pedig van elég – teszi hozzá Maszelka, majd folytatja – láttam olyan műemlék templomot is, amely bár tetszetős külsőt mutat, felújítási munkálatának minden mozzanatát elvétették. A padlótól a falfestésig mindenen kisvállalkozók dolgoztak, és mondanom sem kell, hogy többet ártottak a műemlék értékének, mint javítottak. Nem azért, mert nem végeztek jó munkát, hanem mert a lekopott, évszázados díszítő falfestést egyszerűen lemeszelték.

Jelenleg a gyergyóalfalvi templom mellékoltára két barokk képének restaurálási tervén dolgoznak. A képek a Turi család megbízásából készültek és közel két méter x egyméteres vászon olajfestmények. Egyik Szent Ferencet ábrázolja, a másik állítólag Szent Györgyöt.

– Bár azt mondják, Szent Györgyöt ábrázolja, a kép attribútumai egyértelműen Szent Mihályra utalnak. Mindkét szent harcos volt, de míg Szent György sárkányt ölt és lóháton szokás őt ábrázolni, addig Szent Mihály vértben jelenik meg, aki egyik karján pajzzsal, másikban lándzsájával földre kényszeríti a gonoszt. Továbbá Szent Györgyöt nem szokás szárnyakkal ábrázolni. Ezen a képen azonban szárnya van a dárdás központi figurának, és Szent Mihály arkangyal esetében indokoltak lennének a szárnyak. A képek alján látható írások is alátámasztják a feltételezést. A Szent Ferenc-kép megrendelője Francis Turi volt, a másiknak pedig a Turi család Michael névvel jegyzett tagja. Ha Francisnek Szent Ferenc-képet festettek, nem látom értelmét, hogy Michaelnek Szent Györgyöt festettek volna, főként Szent Mihály attribútumaival – indokolja feltételezését Maszelka.

Jó tudni, hogy mekkora gonddal kutatják a képek eredetét, és annak minden részletét, a restaurálási munkálatokat megelőzően. A képeket évszázados repedezett lakkréteg borítja, kereteik is kopottak, mégis rendkívüli szellemi értéket képviselnek. A restaurátorok munkája hasonlóképpen felbecsülhetetlen jelentőségű.

Jánosi András
Hargita Népe, 2008.március 10.

sajtófigyelő