
A kis-homoródmenti líceumi oktatás Szentegyházán létesített intézményének 50. évfordulóján az iskola egykori és mai diákjai, tanárai jelenlétében a mátészalkai testvériskola és a helyiek műsorával felavatták, Portik-Bakai Sándor szentegyházasfalvi plébános pedig megáldotta a jubileumra megújult iskolai jelképeket.
„Új kisharangot öntöttek az iskola öntőműhelyében, Silye Ferenc kezdeményezésére és irányításával az iskola alkalmazottai: Gáll Mihály, András János, Mihály Albert és Godra János, akiknek Buzogány Mózes nyugalmazott öntőmester nyújtott segédkezet. Ahogy az illik, ezúttal feliratot is kapott a harang: „Dum spiro, spero – Amíg élek, remélek” – hirdeti a jövőbe vetett hitet” – mondta el lapunknak Máthé István igazgató. „Szimbólumaiban nem, csak anyagában újult meg az iskolazászló, amelyet Both Józsefné varrt-hímezett.” Bodó Levente szobrászművész-tanár alkotását, a félévszázados középiskolai oktatás emlékére készült bronz emlékplakettet, amely ezután az iskola bejáratának falán fogadja a belépőt, Kovács Mihály alapító igazgató leplezte le. A gazdag tartalmú emlékkönyv anyagát Nagy Eszter magyar szakos tanár és Máthé István igazgató gyűjtötte. Adatokkal, képekkel, vallomásokkal tiszteleg a 10 éves közelmúlt és az öt évtizedes oktató-nevelő munka és létrehozó előtt, haszonélvezői vallomásaival is. A Gábor Áron Líceumi Alapítvány kiadásában 50 éves a szentegyházi líceumi oktatás című kiadványt szintén az évfordulón vehették kézbe az ünneplők. Egyed Ákos történészprofesszor bevezető jegyzetében talán először mondja ki: „Gábor Áron közös örökségünk.”
Udvarhelyi Híradó, 2008. május 30.
Molnár Melinda
sajtófigyelő 