Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

A libáni templom szombati szentelési szertartásán a kimondott és ki nem mondható szavakból, az öröménekből is kicsengett: emberemlékezet óta nem visszhangoztak a fenyvesek ilyen kitörő lelkesedést.

Sok személyes áldozattal és összefogással, a 71 fős egyházközséget, számszerűsítve, lélekszámának többszöröse támogatta, hogy kipirult szemkörnyékkel adhassanak hálát a Libán telepiek és vendégeik a templom- és temetőkert oldalán felmagasló, a völgyet és lakóit vigyázó szépséges istenházáért. Amely ugyan 100 ülőhelyes, de belső és külső terében megsokszorozta – lelki és települési központként – ölelését. Haza hívta az elszármazottakat, oda seregeltette Libán-völgye templomépítő közösségeit, és messzi vidékekről is lelkipásztorokat. A faragott bútorzatú oltártérben elhelyezték Györfy Lajos szobrászművész ajándékát, a Feltámadt Krisztus szobrát is. Vallják, történelmi pillanatokat éltek a szalagvágást követő templomba-lépéssel. Barabás Zsolt egyháztanácsos felidézte a szentély létrejöttének állomásait. 2006. augusztus 26-án kezdődött a bontás, az alapkövet Szent Kereszt Felmagasztalásának ünnepén helyezték el. Karácsonykor még ajtók, ablakok nélkül, fázva, de belső örömmel ülték a Születés Ünnepét. A budapesti Lossy József és neje, Strobencz Lujza 1906-os harangajándéka időközben újra toronyhelyre került. Mit élt meg a 95 éves Onecz Erzsi néni? Az elmúlt időszakban minden nap fennhangon kérdezte: vajon megérem-e? Csupa élet kék szemében olyan derű volt, ami megindította a jelenlévőket. A nevetéséről messzi földön ismert lelki atyjuknak pedig minden hálaszavánál hitelesebbek voltak lehunyt pillái alatt megbúvó könnyei. Tamás József püspök a templomépítő plébános, Mátyás Gábor törekvését Dávidéhoz hasonlította, aki addig nem tudott megnyugodni, míg össze nem gyűjtötte a jeruzsálemi szentély építéséhez szükségeseket, ugyanígy Zeteváralja egyházközség mindenik településén áll egy-egy templom. A vízszentelési szertartás után a püspök meghintette a templom falait és a résztvevőket. Tömjénezés után, az immár felszentelt templomtérben, lelkipásztor társaival mutatta be a legszentebb áldozatot. Felváltva és egyszerre is megszólalt a korábbi anyaegyházközség, a gyergyóújfalusi és a mostani, a zeteváraljai énekkara. Végül a himnuszokat a templom előtt, a gyergyóújfalvi Molnár Antal fúvószenekar kíséretével énekelték a hálaadók. Az oltárokért és a tűzhelyekért, már a messzi történelmi múltban is megsokszorozott énerőkkel hoztak áldozatot. Támogatóikat többoldalas lista örökíti a portikusban. A járható országút és az új templom reményt ad, hogy bezárt iskolájuk is életmagra lel.

Molnár Melinda,

Udvarhelyi Híradó, 2008 június 24.