Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Lapszemle:

Ezer éves a Gyulafehérvári Római Katolikus Foegyházmegye (Duna Tv, 2008. szeptember 13.)

Lelkigyakorlat egy éven át (Hargita Népe, 2008. szeptember 15.)

Ünnepel az egyház (Krónika, 2008. szeptember 15.)

Szent István öröksége kötelez minket (Csíki Hírlap, 2008. szeptember 16.)

Ne adjátok fel a reményt! (Vasárnap, 2008. szeptember 21.)

Ezer éves a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye

Ezer éve alapították a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét. Az egész évben tartó millenniumi ünnepség sorozat megnyitóját egyházi és közéleti személyiségek valamint többezer zarándok részvételével Csíksomlyón tartották.

Öröm és bánat kísérte ezer éves múltunkat hoztuk ajándékba a Magyarok Nagyasszonyának, aki Szent István kérésére végigkíséri történelmünket. A jubileum jó alkalom arra, hogy a lelki megújulásért hálával emlékezzünk a múltra, szenvedéllyel éljük a jelent és bizalommal tekintsünk a jövőbe - hangsúlyozták az erdélyi egyházmegye előljárói a millenniumi évnyitó ünnepi szentmiséjén.

A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyét 1009-ben Szent István alapította. Az alapító iratok 1277-ben, a székesegyházat pusztító tűzvészben elégtek. Az egyházmegye alapításának évszámát csupán két évtizede Páter Szilas római jezsuita történész tudta bizonyítani. Dr. Jakubinyi György a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke elmondta: összehasonlítva a püspökségeknek az alapító bulláit, rekonstruálni tudta meggyőző módon, hogy a Szent Istváni püspökség sorozatában a kalocsai, az egri, az esztergomi után következik1009-ben az erdélyi püspökség megalapítása.

A millennium ünneplését egyházmegyei és kerületi, ifjúsági, hitéleti rendezvények egész sora kíséri. Évkönyvet adnak ki és kiállításokat szerveznek. A Csíksomlyón pápai áldással megnyitott millenniumi évet 2009. szeptember 29-én, a gyulafehérvári székesegyházban szintén ünnepi szentmisével zárják.

Duna Tv, 2008.09.13. szombat 18:17

Lelkigyakorlat egy éven át

Mivel 1277-ben a szászok gyújtogatása következtében az Árpád-kori iratokkal együtt elpusztult az Erdélyi Egyházmegye alapításának bullája is, évszázadokon át, egészen 1996-ig úgy szerepelt a Pápai Évkönyvben, hogy a XI. században alapították egyházmegyénket. A Rómában élő jezsuita történész, Szilas atya húsz éve derítette ki, hogy az alapítás éve 1009.

Az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik évfordulója alkalmából rendezett millenniumi évet szombaton ünnepi szentmisével nyitották meg Csíksomlyón. Erdély számos településéről érkeztek zarándokok szombaton Csíksomlyóra. Mit hoztak magukkal? „Ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, a kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros és boldog esztendőkön keresztül főegyházmegyénket az ezer esztendő alatt" – mondotta Jakubinyi György érsek szentbeszédében, aki arra figyelmeztetett: emlékeznünk kell, mert egy nép csak addig él, amíg emlékezni tud.

Az emlékezést természetesen Szent István királlyal kezdte, aki felismerve, hogy független országot csak a latin rítusú kerszténység felvételével biztosíthat, tíz egyházmegyét alapított. Ezek közül kilencet a székvárosáról, egyet pedig, az Erdélyi Egyházmegyét a tartományról nevezte el. Ez azt jelenti, hogy a honfoglalás után száz évvel is tartott még a terület benépesítése. Szintén Szent István királyhoz kapcsolódik a Szűzanyának a Magyarok Nagyasszonya elnevezése is. A nagyasszony címet ugyanis a honfoglaló magyarság a fejedelem feleségének adta. Amikor élete végén országát és népét a Szűzanyának ajánlotta fel, ezzel a címmel illette, kifejezve, hogy ettől kezdve az igazi király Jézus, a Magyarok Nagyasszonya pedig a Boldogságos Szűzanya.

Jakubinyi érsek beszédében kitért arra is, hogy több publikációban felvetették, a Szent István-i magyar kereszténységünk nem egyéb, mint az ősi pogány vallásnak a megkeresztelése. Mindazokat, akik azt akarják bizonyítani, hogy Csíksomlyón is titokban, mintegy búvópatakként az őspogány vallás maradt volna fenn a somlyói Szűzanya tiszteletében, az érsek figyelmeztette: Szent István király nem irtotta ki az ősmagyar pogány vallást és annak emlékeit, hanem az egyedüli utat találta meg arra, hogy ez a vándornép beilleszkedjék a már keresztény Európába. Szent István a keresztény Mária-tiszteletet ültette el népe szívében, és ha vannak visszacsengései az ősi földanya-tiszteletnek, ez magától értetődik, de nincsen folytonosság – hangsúlyozta Jakubinyi György.

A pünkösdi búcsú eredetével kapcsolatban – említve a testvéregyházak részéről megfogalmazott rosszallásokat – az érsek tisztázni kívánta: – Mi, katolikusok, amikor megköszönjük a Szűzanyának azt, hogy katolikusok maradhattunk, nem mások ellenére tesszük. A nagy ökumenikus öszecsengésben együttesen adunk hálát minden kereszténnyel, sőt nem kereszténnyel is, hogy itt e nép megmaradhatott ősei hitében és nemzetében– mondotta az érsek.

Szentbeszédében Jakubinyi György választ adott arra a kérdésre, hogy mi a célja a millenniumi évnek: lelkigyakorlatot tartani. – Térjünk vissza keresztényi fogadalmunkhoz, ahol javítani való van, javítsunk, mert olyan szép és felemelő kereszténynek lenni! Minket sohasem győzhet le a rossz, mert ha el is esünk, mindig ott van a lehetőség, fölkelünk, és Atyánkhoz megyünk – biztatott az egyházmegye feje. A legutóbbi népszámlálások ijesztő adatait említve próbált felelősségünkre ébreszteni, majd biztatásként mondta: – Ne adjátok fel a reményt! Ha visszatekintünk, az ezer éven át voltak nehezebb, sokkal rosszabb évszázadok, és a somlyói Mária mégis átsegítette népét a vészen. És ha ezer éven át vezetett minket, akkor megvan minden alapunk arra, hogy higgyük és reméljük, a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. Ez a hit, a remény az alapja annak, hogy felemelt fővel, az isteni gondviselésbe vetett hittel és bizalommal lépjük át második évezredünk küszöbét.

A millenniumi évet megnyitó szentmise pápai áldással fejeződött be. Utána a Jakab Antal Tanulmányi Házban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházról készült fotókiállítást tekinthették meg az érdeklődők. A Szent István alapította 10 püspökség székesegyházai az erdélyi kivételével a török hódoltság idején mind elpusztultak – emlékeztetett a megnyitó alkalmával Jakubinyi György érsek.

A székesegyház felújítása évek óta folyik. A helyreállításban részt vevő Gazdasági Hivatal és az Egyházművészeti Bizottság szakemberei hat fontos feladat elvégzését tűzték ki célul. Ezek közül idén befejeződik a déli és északi mellékhajók héjazatának felújítása, a déli torony homlokzatának kőrestaurálása, a Lázói-kápolna felújítása, valamint az orgona restaurálása. Elkezdődött a szentély helyreállítása és egy egyházművészeti múzeum létrehozása, ezek befejezését jövő évre tervezik. Mindezek elvégzéséhez a hívek anyagi segítségére is szükség van. Ezért szeptember 28–29-én a katolikus templomokban a gyulafehérvári Szent Mihály székesegyház restaurálási munkálatainak finanszírozására gyűjtenek.

A millenniumi év rendezvényeit a megnyitó, a jövő évi pünkösdi búcsú (május 30-án), majd a Szent Mihály napi gyulafehérvári záróünnepség három nagy eseménye fémjelzi. A kerületi millenniumi rendezvények központi eseménye a főesperességek valamelyik kiemelkedő napja, rendszerint búcsúja, amelynek alkalmából különböző rendezvényekre kerül sor.

Takács Éva, Hargita Népe, 2008. szeptember 15.

Ünnepel az egyház

A gyulafehérvári egyházmegye 2009-ben ünnepli fennállásának 1000. évfordulóját. A csíksomlyói kegytemplom előtti téren celebrált, millenniumot megnyitó szombati szentmisén Jakubinyi Gyögy érsek prédikációjában az emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet.

„Egy nép addig él, amíg emlékezni tud” – hangsúlyozta. Hozzátette: fontos történelmi eseménynek számít az ezeréves múlt megélése, az arra való emlékezés. A millenniumi körlevelében Tamás József segédpüspök Illyés Gyulát idézte: „Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán.” A magyar népnek sikerült – fűzte hozzá –, ezt szeretné méltó módon megünnepelni az egyház, II. János Pál pápa szavai szerint „hálával emlékezve a múltra, szenvedéllyel élve a jelent és bizalommal tekintve a jövő fele.”

Az ünnepi esztendő folyamán az egyház egyéves lelkigyakorlatra hívja híveit, ennek pedig az emlékezés, a mérlegelés, a gyökerek megvizsgálása, a múlt újragondolása, újraértékelése a lényege abból a célból, hogy hitben és lélekben megerősödve léphessen mindenki tovább.

Mária névnapján, a Szűzanya ünnepén a Szűzanyának szentelt kegyhelyen hirdették meg a millenniumi évet, azon a kegyhelyen, amelyet a pünkösdi búcsúról ismernek ugyan világszerte, eredeti ünnepe azonban Sarlós Boldogasszony. „1038-ban Szent István a halála előtt, mivel fia már nem élt, a Szűzanyának ajánlotta országát. Így lettünk Regnum Marianum, Mária országa. Szent István volt az első, aki ezt megtette, lépését később még negyven ország követte – hangsúlyozta Jakubinyi György. – Méltó helyen ünnepelünk. A magyarok nagyasszonya végigkíséri ezeréves történelmünket.”

A gyulafehérvári egyházmegye a jubileumi év alatt számos kerületi, ifjúsági, teológiai-hitéleti, kulturális rendezvényt szervez. A millenniumi év leghangsúlyosabb eseménye a 2009. május 30-ára eső csíksomlyói pünkösdi búcsú, illetve a záróünnepség, amelyre jövő év szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén, az egyházmegye búcsúünnepén kerül sor Gyulafehérváron.

Túros Eszter, Krónika, 2008. szeptember 15.

Szent István öröksége kötelez minket

A 2009-es esztendő különleges a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye életében, hiszen alapításának ezredik évfordulóját ünnepli. Ennek tiszteletére millenniumi emlékévet hirdetettek, melynek célját és üzenetét a szombat délelőtti, a jubileumi évet megnyitó ünnepi szentmise bevezetőjében dr. Jakubinyi György érsek eképpen fogalmazta meg: „Számot vetünk lelkünkkel, felülvizsgáljuk múltunkat, saját életünket és közösségben az ezeréves egyházmegyei múltunkat. Megbánjuk bűneinket, engeszteljük Istent, feloldozást kérünk a szent gyónás szentségében, és erős fogadalmat teszünk a jövőre, hogy továbbra is kitartunk keresztségi fogadalmaink mellett, megújulva”.

„Millenniumunk megnyitására hova jöjjünk máshova, mint a mi Édesanyánkhoz, a Boldogságos Szűzanyához” – kezdte ünnepi szentbeszédét dr. Jakubinyi György érsek. „Az Édesanyához jövet ajándékot kell hozni, s most a millennium elején mit hozhattunk volna mást, mint ezeréves múltunkat, minden örömünket, bánatunkat, a sikereket, kudarcot, s mindazt, ami végigkísérte vérzivataros esztendőkön és boldog esztendőkön keresztül a főegyházmegyét az eltelt ezer év alatt. És ezért kell emlékeznünk, mert egy nép csak addig él, amíg emlékezni tud” – hangsúlyozta az egyházi méltóság.

A kezdetektől napjainkig

Amint azt a prédikáció során is hallhattuk, Szent István egymás után alapította a püspökségeket 1038. Nagyboldogasszony napjáig, haláláig. Kilenc egyházmegyét a székvárosról – Vác, Esztergom, Szeged, Kalocsa stb. – az erdélyit viszont a tartományról nevezte el. „Szent István királyunk, amikor haldoklik, leborul a Szűzanya szobra előtt, és neki ajánlja a koronát, amit a pápától kapott. Első eset a történelemben, hogy egy uralkodó ilyet tesz, hogy országát a Szűzanyára bízza” – fogalmazott az érsek kihangsúlyozva, éppen ezért Szent István (aki a keresztény Mária tiszteletét ültette el népében) öröksége ma is kötelez minket.

Hozzátette, a magyarok nagyasszonya végigkísért ezeréves történelmünkön. Példaként hozta fel 1567-et, amikor a csíkiak és a gyergyóiak úgy érezték, veszélyben forog katolikus hitük, a Boldogságos Szűzanyához jöttek segítségért, és ezzel kezdetét vette a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat. „Amikor megköszönjük a Szűzanyának, hogy katolikusok maradhattunk, ezt nem mások ellenére tesszük. Minden nemzetnek, minden vallásnak joga van hálát adni a maga rítusában, a maga módján azért, hogy megmaradhat hitében és nemzetében. De ezt nem mások ellen teszi, hanem a nagy ökumenikus összecsengésben együttesen adunk hálát minden kereszténnyel, sőt nem kereszténnyel is, hogy mindenki megmaradhatott ősei hitében és nemzetében” – hangsúlyozta az érsek, aki prédikációja végén a remény és a hit megtartására buzdította a híveket, hiszen ez az alapja annak, hogy emelt fővel lépjék át a második évezred küszöbét.
A millenniumi évet megnyitó szentmise pápai áldással fejeződött be.

Rédai Botond

A székesegyház képekben

A szentmisét követően az érdeklődők a Jakab Antal Tanulmányi Házba vonultak át, ahol a gyulafehérvári Szent Mihály Székesegyházról készült fotókiállítást tekinthették meg. A Szent István alapította püspökségek székesegyházai közül a Kárpát-medencében egyedül a gyulafehérvári maradt fenn eredeti formájában az utókor számára – hívta fel a jelenlevők figyelmét Jakubinyi György érsek. Szeptember 25-ig a nap bármely órájában megtekinthető a tárlat, mely egy hónapos kolozsvári kitérő után ismét visszatér Csíksomlyóra.

Gyűjtés restaurálásra

A történelem rajta hagyta nyomait a gyulafehérvári székesegyházon, ezért ha szakértő kezek nem nyúlnak hozzá, e templom állaga olyannyira leromlik, hogy az már az épület egészének épségét is veszélyezteti. Ezért kezdődtek már évekkel korábban helyreállítási illetve állagmegőrzési munkálatok – olvasható egy Jakubinyi György érsek által kiadott sajtóközleményben. A renováláshoz azonban nagyon sok pénz szükséges, ezért a főegyházmegye templomaiban szeptember 28-án és 29-án gyűjtést szerveznek erre a célra.

Csíki Hírlap, 2008. szeptember 16.

Ne adjátok fel a reményt!

Szeptember 13-án, a hagyományos Mária neve búcsút követő napon Csíksomlyón ünnepélyes szentmise keretében megnyitották a gyulafehérvári főegyházmegye millenniumi évét: Szent István király ezer évvel ezelőtt alapította az erdélyi (ma gyulafehérvári) egyházmegyét.

A szentmisét Jakubinyi György érsek és Tamás József segédpüspök celebrálta az egyházmegye papságával együtt, számos zarándok részvételével, hivatalos közéleti személyiségek jelenlétében.

Az esemény jelentőségét és lényegét Jakubinyi György érsek köszöntő és bevezető pár mondatába sűrítette: ebben a jubileumi esztendőben az egyházmegye egész éves lelkigyakorlatot tart, tudatosan törekszik a hitben való megújulásra, hogy még komolyabban elköteleződhessen Krisztusban, hűségesen a keresztségben vállalt ígéreteihez. Ezt a gondolatot fejtette ki prédikációjában is, utalva arra, hogy ennek a lelkigyakorlatnak a kezdete nem véletlenül esik Mária-ünnepre, a helyszín nem véletlenül Csíksomlyó, hiszen a Szűzanya, a segítő Mária ma is gyermekei mellé áll, és mint jó édesanya, ma is közbenjár azokért, akik kérik.

Az alapításhoz kötődő történelmi események felidézése legszentebb gyökereivel hozta kapcsolatba Erdély katolikus magyar népét: Szent István király alakját, bölcs politikai döntéseit, Isten iránti töretlen hűségét, apostoli buzgóságát, a Szűzanya iránti bizalmát és szeretetét a főpásztor példaként állította a zarándokok elé, ugyanakkor felhívta a figyelmet egy torz, úgymond „hazafias” megnyilvánulásra is: a pogány hit továbbélésének túlhangsúlyozása nem indokolt: az természetes, hogy a régi hit elemei sokáig visszacsengenek a kereszténységben, de Szent István egyértelműen a kereszténység mellett döntött, és tiszta hitű keresztény katolikus országot akart. Hangsúlyozta továbbá, hogy a gyakran felröppenő vádak ellenére az 1567-es csíksomlyói események után mi igenis folyamatosan hálát adunk katolikusságunkért, de ez sohasem mások ellen történik. Nem tagadhatjuk – és nem is tudjuk megmagyarázni –, hogy azóta a kegytemplom legnagyobb ünnepe a pünkösdi búcsú, és nem az eredeti, a Sarlós Boldogasszony.

Az egyházmegye főpásztora lelkiismeret-vizsgálatra szólította fel a házasokat, a papságot, a szerzeteseket, minden keresztsége által elkötelezett katolikus hívőt: újítsuk meg fogadalmainkat, hiszen kereszténynek lenni olyan felemelő! Minket sohasem győzhet le a rossz! Mert mindig van lehetőségünk a megújulásra. Ahogy szent Pál kéri Timóteustól, kedvenc tanítványától, így kérjük mi is: Szítsd föl magadban a kegyelmet, amelyet kézföltételem által nyertél! Majd így biztatott: Van-e alapja a reményünknek? Itt, a boldogságos Szűz Mária lábainál azt merem mondani nektek: ne adjátok fel a reményt! Voltak nehezebb évszázadok is ennél, de a somlyói Mária mindezeken átsegítette népét. Higgyük azt, hogy a következő ezer esztendőben is fogja vezetni népét. Úgy legyen.

A szentmise méltóságteljes liturgiája azt bizonyítja, hogy a Szent István-i örökség életképes, akik felelősen irányítják az egyházmegye lelkiéletét, ismerik az itt élő nép hitbeli és kulturális gyökereit: valóban van mire építenünk, van mire építenie a kegyelemnek.

Tamás József segédpüspök röviden ismertette az emlékév várható programjait, amelynek részleteiről majd a helyi egyházközségekben kapnak bővebb tájékoztatást a hívek: ünnepségekre, előadásokra, missziókra, lelkigyakorlatokra, kiállításokra kerül majd sor az év folyamán az egész egyházmegye területén. Az első ilyen jellegű esemény a gyulafehérvári székesegyház művészettörténeti kincseit bemutató kiállítás, amelyet a szentmisét követően Jakubinyi György érsek nyitott meg a Jakab Antal Tanulmányi Házban.

Az ünnepélyes pápai áldás, a pápai és a nemzeti himnusz után felhangzott a régi magyar himnusz, a Boldogasszony anyánk… Mi ma is Regnum Marianum, azaz Mária országa vagyunk, vagyis része vagyunk ennek az országnak, amelyet ma már nem politikai határok, hanem a közös hit, a közös nyelv és kultúra tart össze. Amikor ez a himnusz keletkezett (Szoszna Demeter énekeskönyvében fordul elő először, 1715-ben, de még 1932-es kiadásokban is így szerepel), nem volt jobb helyzetben az egyházmegye népe, mint ma. A királyi Magyarország területén élőké sem. Az eredeti szövegben ezt olvashatjuk: Magyarországról, romlott hazánkról, ne feledkezzél meg szegény magyarokról! Akkor a romlást a protestantizmus, a felekezeti villongások, a török hódoltság idejéből visszamaradt áldatlan állapot jelentette. Tagadhatatlan viszont, hogy ma is van rajtunk romlás – de egészen másféle. Nem szégyen – természetesen nem elítélőleg, hanem a realitás ismeretében és gyermeki szeretettel – aláérteni az énekben ma is romlottságainkat, és könyörögni ebben a kegyelmi időben azért, hogy mindaz, ami romlott, édessé változzék ne csak énekünkben, hanem Mária országában, családjainkban, saját lelkünkben is. Nem vagyunk ebben a könyörgésben és a jóra való törekvésben egyedül, hiszen van közbenjáró Nagyasszonyunk és királyunk – sőt királyi családunk –, és vannak kortárs szentjeink, akik jó példájukkal és imáikkal mellettünk állnak megtérésben és küldetésben egyaránt.

Farmati Anna SSS

A millenniumi évet indító szentmisét követően Jakubinyi György érsek megnyitotta a székesegyházról szóló képkiállítást, amely a millenniumi év során körbejárja majd az egyházmegyét, bemutatva a híveknek a főegyházmegye jelképének művészettörténeti és építészeti értékeit. A kiállítás szeptember 24-ig látogatható a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, majd szeptember 26-tól a kolozsvári Szent Mihály plébánián tekinthetik meg az érdeklődők az ötvenkét képből álló tárlatot.

A millenniumi év megnyitása alkalmából szervezett sajtótájékoztatón Jakubinyi érsek az erdélyi püspökség alapításáról beszélt a sajtó képviselőinek. Elmondta, hogy csupán húsz éve ismeretes a főegyházmegye alapításának pontos dátuma, mivel az alapítási bulla elveszett. Páter Szilas római jezsuita történész bizonyította be, összehasonlítva a Szent István által alapított püspökségek alapító bulláit, hogy a kalocsai, az egri és az esztergomi püspökségek alapítását az erdélyi püspökség követte 1009-ben. Jakubinyi György segédpüspökké választása után, 1994-ben jegyezte be a pápai évkönyvbe az alapítás pontos évét, ekkortól vált hivatalossá az 1009-es alapítási év.

Tamás József segédpüspök, a millenniumi bizottság titkára a millenniumi év célját ismertette a sajtótájékoztatón. A millennium elsősorban a lelki megújulást kell hogy szolgálja a főegyházmegye papsága és hívei számára. Beszédében II. János Pál pápa szavait idézte fel, amelyet a 2000. jubileumi esztendő alkalmával mondott: „hálával emlékezve a múltra, szenvedéllyel élve a jelent és bizalommal tekintve a jövő felé”. Ennek szellemében akarják a főegyházmegye lelki megújulását is előmozdítani a millenniumi év során.

Szász János, a gyulafehérvári érsekség gazdasági igazgatója, a millenniumi bizottság tagja a millenniumi év során tervezett rendezvényeket foglalta össze. A főrendezvények mellett (a millennium megnyitója, pünkösdi búcsú, a millennium lezárása) úgynevezett kerületi millenniumi rendezvényeket tartanak a nagyobb főesperességi kerületekben. A kerületi millenniumi rendezvények a főesperességek valamelyik kiemelkedő napja (rendszerint a templom búcsúja) köré szerveződnek. Ebből az alkalomból lelkigyakorlatokat, hittanversenyeket, lelkiségi találkozókat, különböző vallásos és kulturális tematikájú előadásokat, kiállításokat stb. szerveznek az illető főesperességek. A kerületi millenniumi rendezvényeken látható lesz az a vándorkiállítás is, amelyet a gyulafehérvári történelmi székesegyházról készült fotókból állítottak össze a millenniumi évre.

Emellett számos ifjúsági, teológiai-hitéleti rendezvényre is sor kerül majd. A főegyházmegye plébániái helyi szinten is megemlékeznek ezeréves egyházmegyéjükről hittanversenyek, szavalóversenyek, színdarabok, különböző lelkiségi találkozók, lelkinapok, lelkigyakorlatok, zarándoklatok szervezése révén. A millenniumi év során arra buzdítják az egyházközségeket, hogy állítsák össze az egyházközség és a templom történetét, hogy az a hívek számára is hozzáférhető legyen.

A gyulafehérvári érsekség célul tűzte ki ugyanakkor, hogy a püspökség alapításának 1000. évfordulójára létrehozza az Egyházmegyei Egyházművészeti Múzeumot Gyulafehérváron. A múzeumban elsősorban a székesegyház és az érseki palota helyreállítási munkálatai során talált kultúrtörténeti és egyháztörténeti szempontból jelentősebb leletanyag kerül majd kiállításra.

Végezetül Szász János hangsúlyozta, hogy a millenniumi év alkalmából tervezett események nem valósulhatnának meg a millenniumi év támogatói nélkül, amelyek a következők: Renovabis (Németország), a felső-ausztriai egyházmegye Osthilfe-programja (Ausztria), Magyarország Miniszterelnöki Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, Szülőföld Alap (Magyarország), Erdélyi Ferences Rendtartomány, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.

Knecht Tamás

Vasárnap, 2008. szeptember 21.

Fotók: Csúcs Mária