Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Szeptember 29-én a főegyházmegye millenniumi rendezvényeinek keretében tartották meg a Szent Mihály-napi búcsút Kolozsváron. Az ünnepélyes szentmise főcelebránsa és ünnepi szónoka dr. Jakubinyi György érsek volt, vele koncelebráltak Tamás József segédpüspök, Marton József egyetemi professzor, a gyulafehérvári székeskáptalan nagyprépostja, Potyó Ferenc általános helynök, Szász János pénzügyi igazgató és több mint hetven egyházmegyés pap.

Kovács Sándor főesperes-plébános a bevezetőben örömmel köszöntötte a nagy számban összegyűlt híveket, hangsúlyozta, hogy nagy-nagy ajándék a főesperesi kerületnek az érseki szentmise a jubileumi év kezdetén.

Jakubinyi György érsek biblikus, tudományosan dokumentált szentbeszéde az angyalok és az emberek viszonyáról szólt. Ugyanakkor példaként állította a hívek elé a püspökségalapító Szent István királyt, bölcs politikai döntéseit, Isten iránti töretlen hűségét. A millenniumi jelmondat: „Krisztussal ezer esztendeig” az elkövetkező ezer esztendőre szóló feladat is, mert ha Krisztus vezet minket, sosem győzhet le a gonosz!

A szentély ablakáról a templomba gyűlt ünneplőkre Szent Mihály arkangyal tekintett le, az őt ábrázoló vitrált erre az alkalomra restaurálták. A főoltár előtt a templom ének- és kamarazenekara Potyó István kántor-karnagy vezényletével Hubatschek Antal szebeni zeneszerző h-moll ünnepi miséjét a millenniumi ünnepség meglepetéseként énekelte.

A búcsús szentmise egyben az egyetemi évkezdőt is jelentette a kolozsvári teológiai hallgatóknak, akik szép számban vettek részt a diákokkal és hitoktatókkal egyetemben az ünnepi alkalmon.

Vasárnap, 2008. október 12.

A főegyházmegye ezer esztendeje

A gyulafehérvári főegyházmegye millenniumi évének megnyitó ünnepségét tartotta a kolozs-dobokai főesperesi kerület szeptember 26-án, a kolozsvári Szent Mihály egyházközség Szentegyház utcai dísztermében.

Bevezető beszédében Kovács Sándor főesperes-plébános hangsúlyozta az elkötelezett hit és a cselekvő remény megtartó erejének fontosságát mind az elmúlt ezer esztendő folyamán, mind az erdélyi katolikus magyarság jövője szempontjából. Az ünnepi rendezvény felkért előadóját, Sas Péter budapesti művelődéstörténészt és munkásságát Fodor György piarista konfráter mutatta be. A budapesti születésű kutatót Kolozsvárról származó felesége, meg saját lelkisége és munkássága köti Erdélyhez. 1981 óta rendszeresen közöl erdélyi lapokban. Jelenleg az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa. Tavaly Kós Károly-díjban, előzőleg a Debreceni Tudományegyetem Erdélyi Történet Alapítványának díjában részesült.

Az ünnepi hangulatot Rekita Rozália színművész szavalata és a Potyó István karnagy által összeállított zenei műsor fokozta.

Sas Péter az ezeréves erdélyi egyházmegye történetét összefoglaló előadását így vezette be: „Amikor Tamás József segédpüspök, általános helynök, a millenniumi bizottság titkára meghirdette a gyulafehérvári főegyházmegye jubileumi esztendejét, Illyés Gyulát, a tekintetét mindig a nemzeten tartó egyik költő- és írófejedelmünket idézte: Ezer évet csak sikeres, tehetséges nép tud megélni, nagy erőpróbákkal, rengeteg küzdelem árán. Megállapítása különösen igaz az erdélyi magyarságra nézve, hiszen számarányához viszonyítva többszörösen meghaladva adott sikeres, tehetséges embereket, tudósokat, politikusokat, írókat, utazókat, művészeket a hazájának, Európának, a világnak. Az említett idézet második felének is megfelelnek az itt élők, az eltelt tízszer száz esztendő során volt elég erőpróbájuk, ádáz küzdelmük.” Előadásában a tárgyalt időszak legjelentősebb eseményeit és személyiségeit idézte fel, és a jövőre is érvényes példákat, tanulságokat emelt ki. Sas Péter a jövőbe vetett hit reményével fejezte be az egyházmegye ezer esztendejének bemutatását: „A püspökségalapító Szent István király, amikor Magyarországot Jézus Krisztus édesanyjának, Szűz Máriának az oltalma alá helyezte, beleértette hadi és egyházi sikereinek egyik színhelyét, Erdélyt is. Felajánlásának elfogadása és visszaigazolása lehet, hogy az alapítás korabeli gyulafehérvári székesegyháznak éppen az a déli kapuja maradt meg, amelynek timpanonjában a trónon ülő Krisztus bal kezében az élet könyvét tartja, jobbjával pedig áldást oszt. Ennek a szimbólumként értelmezhető égi jelnek nemcsak reményében, hanem biztos tudatában kívánok a millenniumát ünneplő erdélyi egyházmegyének sikeres és az óhajtott teljes egységet meghozó újabb ezer esztendőt.”

Fodor György

Vasárnap, 2008. október 5.