Márton Áron életrajzi adatai
 
1896. augusztus 28. Született Csíkszentdomokoson,
édesapja Márton Ágoston,
édesanyja Kurkó Julianna
1903-1906 Csíkszentdomokoson jár elemi iskolába
1907-1909 Gimnázium Csíksomlyón
1910-1913 Gimnázium Csíkszeredában
1914-1915 Gimnázium Gyulafehérváron, (érettségi 1915. június 12.)
1915. június 15. Katonai szolgálatra kap behívót
1915-1918 Harctéri szolgálatot teljesített: Doberdo, Ojtozi-szoros, Asiago. Katonai szolgálata alatt háromszor sebesült meg.
1918-1920 Leszerelése után mint földmûves dolgozott és egy erdészetben volt tisztviselő
1920-1924 Teológiai tanulmányokat folytat Gyulafehérváron
1924. július 6. Gróf Majláth Gusztáv Károly pappá szenteli
1924 júliusától Káplán Ditróban
1925. július 1. Káplán Gyergyószentmiklóson
1926. augusztus 1. Hittanár Gyergyószentmiklóson az Állami Főgimnáziumban
1928. július 1. Hittanár a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnáziumban. Ugyanott igazgatóhelyettes a fiúnevelő intézetben.
1929. július 1. Plébánosi kinevezést kap Verestoronyra és tanulmányi felügyelő lesz a szebeni Szent Teréz árvaházban.
1930. október 1. Udvari káplán és püspöki levéltáros Gyulafehérváron.
1932. szeptember 1. Püspöki titkár. Az Erdélyi Rom. Kat. Népszövetség egyetemi szakosztályának vezetője
1932. október 1. Egyetemi lelkész és hitszónok
1934. március 13. Az Erdélyi Római Katolikus Népszövetség országos igazgatója
1933 Létrehozza és szerkeszti az Erdélyi iskola nevelésügyi folyóiratot. Munkatársa: Dr. György Lajos.
1936. március 15. A kolozsvári Szent Mihály plébánia vezetésére kap ideiglenes megbízatást
1937. január 21. Kanonoki kinevezést kap
1938. augusztus 14. A kolozsvári Szent Mihály plébánia megválasztott vezetője
1938. szeptember 14. A Sacra Congregatio Consistorialis 630. sz. dekrétumával a gyulafehérvári egyházmegye apostoli kormányzója lesz. A kormányzást szeptember 21-én vette át.
1938. december 24. Az Apostoli Szentszék XI. Piusz által Gyulafehérvár püspökének nevezi ki.
1939. február 12. Cassulo Andrea apostoli nuncius a kolozsvári Szent Mihály templomban püspökké szenteli. A társszentelő püspökök: Pacha Ágoston (Temesvár) és Fiedler István (Szatmár-Nagyvárad).
1940-1944 Az egyházmegye kettészakadt, a püspök Gyulafehérváron maradt.
1949. június 21. -
1955. február 2.
Különböző börtönökben sínylődik
1955. március 24-ig A bukaresti érsekségen erősödik
1955. március 24. Visszatér Gyulafehérvárra
1957-1967 Háziőrizetben volt
1968 Elkezdi a diadalmas bérmautakat
1972. február 13. VI. Pál kinevezi Dr. Jakab Antalt gyulafehérvári segédpüspöknek
1972 Súlyos rákbetegsége kezdődik
1976 Az egyházmegye kormányzását segédpüspöke végzi
1980. április 2. Az egyházmegye kormányzását hivatalosan átadta Dr. Jakab Antalnak
1980. szeptember 29. Délelőtt 9 órakor meghalt a gyulafehérvári püspöki palotában
1980. október 4. A székesegyház kriptájában helyezték örök nyugalomra.

Forrás: P. Szőke János: Márton Áron, Nyíregyháza, 1990