Az Erdélyi Római Katolikus Státus egyedi kuriózum az egyetemes egyházban: a 16. század második felében alakult, az egyházi döntésekbe, az egész egyházi életbe a világi krisztushívőket nagy mértékben bevonta, s a 20. század második feléig példátlan módon valósította meg a helyi katolikus autonómiát. Nem csoda, hogy Trianon után a román államvezetésnek is szemet szúrt. Minderről: a Státus történetéről, működéséről, újjászerveződéséről szól dr. Holló László státusi alelnök, teológiai tanár írása.
Az áprilisi lapszámban a katolikus oktatás történetéről Gál László főegyházmegyei tanfelügyelő cikkezik (A római katolikus iskolarendszer az első Ratio Educationis idején), hittanórai módszereket ajánl Ferenczi Júlia gyergyócsomafalvi hitoktató (Kreatív játékok a hitoktatásban).
Egyháztörténeti és teológiai témával jelentkezik Pap Levente (Gyilkosok voltak a keresztények? Vádak az első keresztények ellen), Hubbes László (Az apokaliptikum kategóriájának szükséges voltáról), Hladiuc Mária (Asszonyok az evangéliumokban), valamint Bereczki Silvia (A világiak a II. vatikáni zsinat tanításában, avagy meghívás az egyházat megreformáló szeretetre).
Ebben a lapszámban is van hazai riport: a Nyárád-menti Jobbágytelke katolikus község hagyományőrző világát Bereczki Angella mutatja be, a Máshol rovatban a kijevi lavrában tett látogatását örökíti meg Watzatka Ágnes.
A lap kapható a plébániákon, előfizethető a Krónika terjesztőinél, Kolozsváron az Apex terjesztőinél, Budapesten megvásárolható a Szent István Társulat boltjaiban.