HAJRÁ! CSIT 2007

 

HAJRÁ! -ez volt az idei mottó, ami felkeltette az erdélyi fiatalokban a vágyat, hogy részt vegyenek az augusztus 24 – 26 . között tartott Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón. A mottó megragadott bennünket is. A csoport csütörtökön éjfél előtt pár perccel csatlakozott a másik két csoporthoz, a Szent Mihály templom, illetve a györgyfalvi templom fiataljaihoz és Fábián László plébános vezetésével felültünk a vonatra. Így kezdődött el a pár napig tartó kirándulás.

Pénteken kora reggel érkeztünk Csíkszeredába. Az állomástól gyalog mentünk a csobotfalvi plébániáig. A plébánia kertjében állítottuk fel a sátrakat. Délután volt a regisztráció a kegytemplomnál. Mindenki választhatott egy témát, aminek jegyében töltötte a szombati csoportfoglalkozást. A tizenhét témakör között mindenki megtalálhatta az egyéniségének megfelelőt. Volt kézművesség, önismeret, de volt lehetőség a szentmisével ismerkedni, a drogfüggőség felől tájékozódni, vagy éppen természetben tölteni zenés-játékos perceket.

Bencze Fruzsina : Én az idén voltam először ilyen ifjúsági találkozón. A beszélgetések, amelyeken részt vehettünk, nagyon érdekesek voltak, szívhez-lélekhez szólóak. Legjobban Takó István szombati beszéde tetszett. A hitre buzdított minket. Azért van szükség erre a találkozóra, hogy újra felvegyük a kapcsolatot a mi mennyei Atyánkkal: Odaadom Neked mindenemet... így hát HAJRÁ!

A játékos, ismerkedő programok szórakoztatóak voltak, amelyeken új és ugyanakkor régi barátokat fedeztünk fel a lelkes ifjúságban. Ugyancsak feldobott mindenkit a sok koncert. A Kájoni-szentmisét a Role együttes tette fenségesebbé. Csiszér Laci többször is megtisztelt dalaival, és persze ott volt a nagyváradi Tálentum együttes is.

Deák Noémi: Nagyszerű élmény volt részt venni a CSIT-en. Megpróbáltam minden programon ott lenni, leginkább a reggeli dicsőítés és a zsolozsma tetszett. Nem mindennap van esélyünk arra, hogy társainkkal együtt dicsőítsük az Urat. Ez csodás érzés, hiszen maga Jézus mondta, hogy Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük. Az itt eltöltött három nap után lelkileg gazdagabban, új érzésekkel telítődve tértem haza, azzal az elhatározással, hogy jövő évben is részt veszek a találkozón.

Moln ár Attila: Az idei CSIT nagyon szép és tanulságos volt. Ez a második alkalom, hogy részt vehetek a találkozón. Tiszta, megbékült lélekkel tértem haza erről a csodás helyről, Csíksomlyóról. A mostani találkozó új programokkal, tanulságos szavakkal várta a fiatalokat. A legjobban a koncertek tetszettek, mivel eddig nem adatott alkalom, hogy lássak és hallják ilyen élethű koncerteket a templomban. Akárhogy vesszük, a zenével is Istent dicsőitjük. Aki szépen énekel az kétszer imádkozik!

Trif Erika: Engem a kézművesség ragadott meg, ezért szombaton a fafaragást választottam. Először ujjaim bátortalanul fogták a vésőt, később, mind jobban és jobban belemelegedtem, és végül már könnyedén siklott a véső a Jézus arcát ábrázoló fadarabon.

A gyertyafénynél, halk zeneszó mellett történő éjjeli szentségimádás áhítatot, magasztos érzéseket ébresztett bennem, hittel, reménnyel és csodálattal töltött el. Úgy éreztem, hogy lelki egyensúlyom helyreállt, békesség és nyugalom szállt rám. A kint tomboló vihar nem félemlített meg, eszembe jutott a Szentírás szava: Szakadt a zápor, ömlött az ár, süvített a szél, nekizúdult a háznak, de az nem dőlt össze, mert sziklára épült. Az én hitem is sziklára épült, és semmi sem rendítheti meg... mert Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével mely Isten ajkáról való.

Deák Norbert: Nagyon örülök, hogy részt vehettem a rendezvényen. A programok érdekesek voltak, megragadóak. Jó volt látni, hogy ennyi erdélyi katolikus fiatal gyűlt össze egy helyen, ugyanazzal a céllal: tanúságot tenni a hitéről, lelki erősödést nyerni. Nekem különösen a csoportfoglalkozás tetszett, ahol sok új személyt ismertem meg, együtt énekeltünk, játszottunk, szórakoztunk.

Miklós Zoltán : Míg az Úristenhez közel voltam, sok dolgot megtudtam, mi a szeretet, mit jelent az összetartás, mert a szervezők valamilyen ihletet kaptak az Úrtól, hogy a mostani CSIT ilyen szép és összetartó volt. Az ifjúság amellett hogy az Úrhoz közel volt, bővítette a baráti körét és a régi ismerősökkel találkozott. Bármilyen természeti viszony következett be(meleg,eső), mi fiatalok együtt maradtunk. A programok nagyon erős lelki támaszt nyújtottak, mert az ember egyedül nem jut semmire.

Élményekkel, tapasztalatokkal gazdagodva, boldogan, lelkileg feltöltődve érkeztünk meg hétfő hajnali 3 órakor a kolozsvári vonatállomásra.

Köszönet Kádár István plébánosunknak, hogy lehetővé tette számunkra ezt a lelki élményekben gazdag kirándulást.

Mindenki számára sokat jelentett az ifjúsági találkozó keretén belül eltöltött három nap... HAJRÁ!... találkozunk jövőre is!

 

A kolozsmonostori ifjúsági csoport nevében

Trif Erika / Vasárnap

---

Taps Istennek a CSIT-ért

Számomra megszokott, hogy a nyár utolsó hétvégéjét Csíkban töltöm. Harmadik éve veszek részt a Csíksomlyói Ifjúsági találkozón. Az idén a csobotfalvi templomban tartották. A Szent Mihály templom ifjúsági csoportjából 9-en, a kolozsmonostori plébániáról 11-en, Györgyfalváról 9-en vártuk az állomáson Fábián László ifjúsági lelkészünk érkezését, ő alakította a 3 kis közösséget egyetlen nagy csoporttá, és vitt el Csíksomlyóra.

Éjjel utaztunk, hajnalban felhúztuk a sátrakat a csobotfalvi plébánia udvarán, pihentünk. Közben nagyon vártuk már, hogy a kendőt és a kitűzőt megkapjuk. Délután regisztrálhattunk. Kézbe kaptuk a programfüzetként szolgáló Kistestvér folyóiratot. Nem sokára több mint 450 magyar és pár román fiatal gyűlt össze a szentmisére a templomban. Ünnepélyesen kezdetét vette a CSIT. A jelszó bátorító: Hajrá!

Idén valami érdekeset vettem észre. A Kistestvér lapjain üzeneteket olvasok, a programban lélekhez szóló műsort látok. Felmerül bennem a kérdés, hogy ez talán tényleg egy lelki feltöltődést nyújtó hétvége lesz?!

Csoportos foglalkozásra 17 lehetőségből választom a Jót tenni jó önkéntességgel foglalkozó csoportot Valóban olyan helyre kerültem, a társaimban is ugyanaz volt a vágy: próbáljunk segíteni valamiképpen embertársainkon. Nagyon jó ötleteket és tanácsokat kaptam a többiektől ajándékba. Meggyőződtem még jobban arról, hogy mindannyiunknak van egy olyan talentuma, amivel a mellettünk lévőn segíthetünk.

Nagyon vidám légkör volt, mert sok volt a dicsőítő ének. Reggel zsolozsma, dicsőítés, utána előadások, csoportfoglalkozás, tombola, szentmise, koncertek, szentségimádás viharos időben. A programban minden volt, ami szükséges.

A Kísértés két szólamban c. film ragadott meg leginkább. Eszembe jutott, hogy a világon sok ember él, aki nem hallott Krisztusról. Az én feladatom pedig az, hogy életemmel, jókedvemmel eljuttassam hozzájuk is az örömhír üzenetét. Ezért énekeltük, Jézus, köszönöm, hogy minden nap megtart a kegyelem, mert tüzed ég a szívemben.

Rádöbbentem arra, hogy ez a két nap tényleg választ adott kérdésekre, és hihetetlen, de feltöltött lelkileg. Erőt adott. Most hazajöttem, tudva, hogy bár sok a teher, Isten gyermeke vagyok, és csak ez számít.. Tudom, hogy a csoporttársaim is mekkora erőt kaptak a jelenlegi problémákhoz.

Köszönet Kádár István pap bácsinak, új plébánosunknak, Kovács Sándor főesperesnek, aki elődjéhez hasonlóan támogatja ifjúsági csoportunkat, Fábián László pap bácsinak, aki az idén is eljött velünk, türelmes volt hozzánk, és megértett minket., László Rezső pap bácsinak és a csíki csapatnak a szervezésért.

A CSIT végén egy csodálatos dolog történt. Név szerint csak három személynek járt köszönet: A templomban egy nagy taps csendült fel: az Atyának, a Fiúnak, és a Szentléleknek. A tapsot azóta sem hagyjuk abba...

Rajka Mária / Vasárnap