Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Bevezető:

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Katolikus köszönésünk ünnepének is mondhatjuk Újév napját.

Klopstock Frigyes (+1803) a német líra felvirágoztatója, a Messiás szerzője, protestáns ember volt. Svájcba utazott. A katolikus vidéken mindenki „Dicsértessék a Jézus Krisztus”-sal köszöntötte. Nem tudta, mit válaszoljon, de amikor megmondták neki, hogy a válasz: „Mindörökké! Ámen.” – így kiáltott fel: „Ez olyan természetes válasz, hogy ezt bizony kitalálhattam volna.”

A mi vidékünkön még gyakori köszöntés ez. Kezdjük ezt az évet Jézus nevével. Ezzel az elhatározással, hogy mindent Jézussal teszünk, ”aki értünk emberekért és a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből, megtestesült a Szentlélek erejéből Szűz Máriától és emberré lett.”

---

Az új év kezdetén az Isten Fia és az Isten anyja áll. Az újszövetség és Magyarország kezdetén is. Szent István Jézusnak adott és a Nagyboldogasszonyra bízott minket. Az égi Anya oltalmában ezért maradtunk meg ezer éven át: „kinek öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (Jel 12,1). Paul Levy, a katolikussá lett zsidó ember ajánlatára 1955-ben az Európa Tanács, majd 1986. május 26-tól az Európai Unió hivatalos jele lett a tizenkét csillagos zászló.

2007 első percétől már a miénk, erdélyi magyaroké is. A kék mezőbe, a csillagok közé nekünk - Szent István-gyermekeinek és új EU-s tagoknak – kell „belerajzolni” erényes életünkkel a jövő reményét, örökös Királynőnk gyönyörű alakját. Ez a hivatásunk. Erre kötelez bennünket Szent Imre (1007-1031) születésének millenniuma, Szent Erzsébet (1207-1231) születésének nyolcadik centenáriuma is.

A múlt század elejétől, különösen a "nagyhatalmak" egyoldalú és igazságtalan Trianoni diktátuma óta szenved a magyar. De van igazság a világban, éspedig az, hogy az Úristen nem feledkezik meg rólunk. Nem kímél meg a kínlódástól, aggodalomtól, erőfeszítéstől, de mindig felemel, megszabadít egészen más módon, mint ahogy azt mi egyedül-üdvözítő lehetőségnek láttuk. Szabadításának kerete most az Európai Unió. Számunkra tartalma csak Krisztus-i és Szent István-i lehet.

A gyergyóalfalvi káplán (+Barabás József), a 60-as években Borzontra misézni Zündapp motorkerékpárral járt. A hívek, ha megkérték, hogy Alfalu központjáig vigye be, szívesen megtette. Töltött út volt, de azért megmutatta azt, hogy tud hajtani. Egy alkalommal idős néni kérte meg, hogy vigye be a központig. „Kuporodjék fel” – válaszolta neki. A néni fel is ült, de nem merte a papot megölelni, s a fogantyúról meg nem tudott. Megtörtént, hogy a néni lepottyant a két falu határában. A központban hiába állt meg a káplán, mert nem volt ki leszálljon a motorettáról. Nyomban visszafordult, s a nénit a mezőben találta gyalogolni, aki így fogadta: Jaj, kedves tisztelendő úr, úgy leestem, hogy azt sem tudtam mondani: Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Testvéreim, kapaszkodjunk a Szűzanyába, hogy alólunk ne fusson ki az új év és szüntelen tudjuk dicsérni Jézust. Kívánom, hogy Isten segítségével, szívünkből lángoljon fel a remény, és az EU-s zászló nyomán világítsa meg arcunkat a krisztusi öröm.

Áldott, boldog Új évet kívánok. Dicsértessék a Jézus Krisztus! - Mindörökké. Ámen.

Csíkszereda, 2007. január 1. Darvas-Kozma József

vissza a homíliákhoz