Rózsafüzér Királynője

homíliavázlat Rózsafűzér királynője tiszteletére

 

Bevezető:

Október 6-án az aradi 13 vértanúságát, október 7-én Rózsafüzér Királynőjének ünnepét, október 8-án Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpatrónája ünnepét üljük. E napokon minden magyar, bárhol is él kegyelettel emlékezik, s a keresztény magyar hálát ad Istennek, a tőle kapott történelmi küldetésért s azért, hogy Szűz Máriában égi oltalmazót kaptunk.

A kinyilatkoztatásból ismerjük, hogy a megváltás rendjében Isten különös feladatra kiválasztotta, alkalmassá tette és megdicsőítette a názáreti szüzet, az Istenszülő Szűz Máriát. Ezt szemlélhetjük az angyali üdvözletben, Erzsébet asszony szavaiban, a Magnificatban, Simeon próféciájában, Jézus keresztje alatt, az egyház születésében és sorsában. Krisztus teljes megismerésének igénye magával hozta a vele kapcsolatos személyek jobb megismerését is. Máriát, egyedülálló üdvtörténeti rangja ’Istenanyasága’ miatt a katolikus és a keleti egyházak részesítik megkülönböztetett tiszteletben. Már a II. században fogalmazódott meg és maradt ránk a Mária oltalmát kérő imádság: „Oltalmad alá futunk Istennek szent Szülője, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől...” Az efezusi (III. egyetemes) zsinat 431-ben a tévtanítókkal szemben megfogalmazta az igaz tanítást. A nép, amikor tudomást szerzett a zsinat határozatairól, örömujjongással fogadta főleg a Mária Istenanyaságával kapcsolatos döntést és a 160 püspököt fáklyás menettel kísérte szállásukra, így imádkozva: „Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért.” A keresztényüldözések utáni békés időkben, Egyházunk a művészet eszközeivel, névadással és a szentély apszisában lévő ikonnal, hirdeti Szűz Mária Istenanyaságát és az egyház életében kapott hivatását.

Minden Mária-ünnepünknek nemzeti vonatkozása van, mert Szent István király 1038. augusztus 15-én, elsőként a világon, koronáját (népét és országát) a Boldogságos Szűzanyára hagyta. Őrá bízta, akinek szívébe és karjára mennyei Atyánk az ő egyszülött fiát, Jézust adta. Szent István végrendeletével Szűz Mária gyermekei és országa lettünk. Az országot népével együtt jelentő korona, szent lett, Istennek átadott. Ezért népünk a történelemben új küldetést és feladatot kapott. Magyarország pedig megmaradt Szűz Mária palástja alatt ezer éven át, ahová első és szent királya ajánlotta. Őseink ezt a felajánlást szent örökségként származtatták nemzedékről nemzedékre. A Szentszék is elismerte a Mária-tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, s XIII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett. Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át. 1980-ban II. János-Pál pápa a Szent Péter-bazilika altemplomába a II. Szilveszter pápától kapott - és a bazilika bővítése miatt 1776-ban lebontott - kápolna helyett az új magyar kápolnát október 8-án szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Most is atyáink hitével tekintünk Nagyasszonyunkra, Máriára. Imádkozó nép vagyunk. Az év tizenkét hónapjából kettőt, májust és októbert a Szűzanyának szenteljük. Amíg a májusi vecsernyék gyorsan pergő invokációiban Mária kilétét szemléljük, addig októberben Máriával Krisztus titkain elmélkedünk.

A rózsafüzér imádságot októberi ájtatosságnak is nevezzük, mert e hónap minden napján templomainkban imádkozzuk. A rózsafüzér Krisztus titkainak átelmélkedésére késztet a Boldogságos Szűz Mária vezetésével, aki egyedülálló módon részese volt Isten Fia születésének, életének, szenvedésének és dicsőséges feltámadásának.

A rózsafüzér bölcsője Szent Domonkos rendjének dél-franciaországi szent helyei. E vidéken átutazó élesszemű püspöki titkár, Guzman Domonkos hamarosan észrevette, hogy e vidéket megfertőzte az albi eretnekség. Előbb a Toulouse-i vendéglőst térítette meg. Majd a közeli vidéki városban, Fanjeaux-ban prédikál, ahol az eretnekek tűzpróbáján győzedelmeskedett. Az eretnekek azt kívánták, hogy dobják tűzbe a tanításukat tartalmazó iratokat. Domonkos miután a mennyei Atyához fohászkodott és a Szűzanya segítségét kérte, elfogadta az ajánlatot. Az eretnekek bedobták írásaikat a tűzbe, melyek azonnal elhamvadtak. Domonkos is bedobta pergamenjeit, a lángok magasra csaptak, még a szoba gerendáját is megperzselték, de a pergamenek sértetlenek maradtak. Újra megismételték a próbát, az eredmény azonban a győzelem volt ismét: a Domonkos által prédikált igaz hit győzelme. Domonkos Fanjeaux-ből a két kilométerre levő Prouille-ba ment. Útközben két eretnek meg akarta gyilkolni. A Szent csak annyit kért tőlük: hadd végezze el szokásos imádságát! Azok engedtek a kérésnek. Domonkos imádkozni kezdett. A gyilkosok csodálkozva látták, hogy minden Üdvözlégy után egy-egy rózsa hull le az „elítélt” ajkáról. Előbb fehér, majd piros, végül sárga rózsák hullottak, melyeket egy Szépséges Nő csokorba kötött. E látomáson a két eretnek megilletődött, megtért, és csatlakozott Szent Domonkoshoz. Azóta azt a helyet eretnekek keresztjének és a falut Rózsafüzér szentélyének nevezik.

Szent V. Piusz pápa így ír: „Szent Domonkos – az Ő Rendjének egykor mi is ünnepélyes fogadalmas tagja voltunk – az égre emelte szemét és azt a szent hegyet nézte, aki nem más, mint a Boldogságos Szűz Mária, Istennek szent Anyja. S ekkor – amint hisszük – a Szentlélek sugallatára könnyű, mindenkinek hozzáférhető és rendkívül szép imádságot adott a keresztény népnek, ti. a Boldogságos Szűz Zsolozsmáját, vagyis a rózsafüzért. Ezt az ájtatosságot azután fiai az egész Egyházban elterjesztették, aminek következtében a keresztény népek felbuzdultak, az eretnekség sötétségét elhagyták és a katolikus hit világosságára tértek, majdpedig az imádság terjesztésére társulatokba tömörültek.”

Lepanto 1571. október 7. Harminc évvel Buda elfoglalása után, Részeges Szelim török szultán Európából még nagyobb részt akart elfoglalni. Abban az időben Szent V. Piusz pápa ült Szent Péter székében. Felismerve a veszélyt, keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen és rózsafüzéres imahadjáratot a keresztény erők támogatására. A török túlerővel szemben az egyesült spanyol, velencei és a pápai flottát ausztriai Don Juan és Andrea Doria vezette. A keresztény flotta 1571. október 7-én Görögország partjainál, a Lepantó-i öbölben csodálatos módon győzött. A győzelmet nem csatázó, hanem imádkozó karjainkkal vívtuk ki – mondta Don Juan. A tengeri győzelem emlékére Szent V. Piusz a Rózsafüzér Királynője ünnepet rendelte el. A domonkosrendi pápa tiszteletére viselik a pápautódok a domonkosok fehér reverendáját.

A történelem igazolja, hogy a vészterhes időkben, mikor imaközösséggé formálódott egy nép, a rózsafüzér imádkozása következtében ott minden változás békében, vérontás nélkül zajlott le. Csak a 20. századra vessünk néhány pillantást.

Az osztrákok rózsafüzér imája szabadságot hozott. Fatimában a hatodik jelenéskor 1917. október 13-án a Szűzanya a legszentebb Rózsafüzér Királynőjeként jelent meg. „Imádkozzátok naponta a rózsafüzért” – kérte. Csak kevesen figyeltek rá és két évtized múlva elkezdődött a II. világháború. A világháború végén a szövetséges csapatok a katolikus Ausztriát az oroszok uralma alá rendelték. Az osztrákok három évig elviselték az orosz uralmat, de ennyi elég is volt. Azt akarták, hogy a szovjet csapatok hagyják el az országot. Egy pap, Petrus atya rózsafüzér hadjáratot hirdetett a szovjetek ellen. Kérte, hogy az osztrákok 10%-a, 700.000 ember naponta imádkozza a rózsafüzért azért, hogy a szovjetek hagyják el az országot. 700.000 ember jelentkezett. Az osztrákok hét éven át kitartóan imádkozták a rózsafüzért, 1955. május 13-án a fatimai jelenés évfordulóján a szovjet csapatok elhagyták az országot. Katonai szakértők és történészek mind a mai napig értetlenül állnak az eset előtt. Miért vonultak ki a kommunisták Nyugat kapujából? Neumann Teréz azt mondta: „az osztrákok rózsafüzér imája volt az oka ennek.” Más szóval élve, a Szűzanya rózsafüzére tette azt, amit az 1956-os magyar szabadságharc 25 ezres vérfürdője árán nem tudott elérni…

A szovjet atomfegyverkezés visszavonulót fúj. A hidegháború idején, a fatimai püspök XXIII. János pápa egyetértésével felhívást intézett 1960 elején, hogy az év október 12-éről 13-ára virradó éjszaka minden hívő a fatimai zarándokokkal együtt imaostromban egyesüljön. Az egyháztörténelemben még egy ilyen világot átfogó felhívás nem történt. Sok helyen a felhívást komolyan vették. Maga a fatimai püspök is székvárosának, Leiriának sok hívétől kísérve gyalog, mezitláb zarándokolt 20 kilométert Fatimáig. Fatimában közel egymillió zarándok ünnepelt bíborosok, püspökök, papok vezetésével az imavilágnapján. Kitartottak a permetező esőben rózsafüzért imádkozva és szentmisét ünnepelve a világ békéjéért. Az ima és bűnbánat éjszakáján Hruscsov New Yorkban váratlanul repülőre ült és azonnal Moszkvába repült. Előzőleg az ENSZ-ben azzal fenyegetőzött, hogy „az abszolút fegyver” a Szovjetunió birtokában van, s ezzel ő el tudja törölni Amerikát. Kijelentésének, hogy nagyobb nyomatékot adjon, lehúzta cipőjét s az előtte levő pulpitust azzal ütögette. Váratlan visszavonulásának oka később kiszivárgott.  Hruscsov 1960 januárjában azzal bízta meg a szovjet hadsereg tudományos szolgálati részlegét, hogy a szovjet októberi forradalom 43. évfordulójára egy hatalmas atommeghajtású rakétát konstruáljon. Negyeljin marsall, a szovjet atomerők főparancsnoka már október 12-ére kitűzte az „abszolút fegyver” címen bejelentett rakéta első kísérleti kilövését. Erre az alkalomra sok neves tudóst és hivatalos személyiséget meghívott. Mikor a számlálás elérte a nullát, a rakéta nem gyulladt be. Negyeljin miután 20 percet még hiába várt, előjött a védőbunkerből s vele a meghívottak. Mikor már mind kinn voltak, felrobbant a rakéta, megölte őt és 300 munkatársát, illetve vendéget. Itt napnál is világosabb az összefüggés! Pontosan abban az órában, amikor a keresztények nagy része éppen az oroszok megtéréséért és a világ békéjéért könyörgött, a kommunista atomfegyverkezés visszavonulót fújt.

Brazília rózsafüzérrel megmentette önmagát. 1961-ben sokan igyekeztek, hogy Kubához hasonlóan a kommunisták átvegyék Brazília vezetését. De kik akadályozták meg a kommunista hatalomátvételt? Brazília asszonyai, rózsafüzéreikkel! Az asszonyok rózsafüzére nélkül nem állíthatták volna meg Brazíliát a kommunizmus lejtőjén. A brazil asszonyok kezükben vagy nyakuk körül rózsafüzérrel 1300 világfelhívást tettek közzé: „a haza, melyet Istentől kaptunk, hatalmas és nagyszerű, de rendkívüli veszélyben van: korlátlan ambícióval rendelkező vagy lelkiismeretlen emberek engedik, hogy népünket nyomorba döntsék, tönkretegyék gazdaságunkat, megzavarják a társadalom békéjét, gyűlöletet é reménytelenséget teremtsenek. Beszivárogtak népünk, kormányunk, haderőnk közé, sőt, még templomainkba is. Isten Anyja, óvj meg minket Kuba, Lengyelország, Magyarország és a többi rabságba taszított nép mártír asszonyainak sorsától!” Brazília rózsafüzérrel megmentette önmagát 1962-ben.

A Fülöp-szigeteken 1986. február 25-én a 20 éves Marcos diktatúra végén a nép nagy elégedetlenséggel vonult újból az utcára. A milliós tömeggel szembe kivezényelték a tankokat. A nép egy része lefeküdt az utcára a tankok elé. Ferdinand Marcos tábornoka tűzparancsot adott ki. A tömeg pedig imádkozott, vitte a Mária szobrokat, felmutatta a rózsafüzéreket. Akkor feltűnt az égen egy kereszt alakú felhő. A tüntetők próbálták megállítani a katonákat, de azok eltökélték, hogy engedelmeskednek a parancsnak.

Ekkor tűnt fel egy asszony, akinek a szeme ragyogott. Így szólt a katonákhoz: „Kedves katonák. Álljatok meg! Ne menjetek tovább! Ne öljétek meg gyermekeimet!” Ahogy ezt hallották a katonák, lassan felismerték rokonaikat, családtagjaikat a tömegben és mindent letettek. Kimásztak a tankokból és csatlakoztak az imádkozó tömeghez. A diktátor és felesége, Imelda Marcos repülőgépen Amerikába távozott. Így lett vége a diktatúrának vér és áldozat nélkül.

A Rózsafüzér Királynője a világ reménysége. Ő mindenkit megment, aki vele imádkozik, aki őrá hallgat.

1991. augusztus 20-án II. János Pál pápa Budapesten a Hősök terén tartott szentmisében újra felajánlotta Magyarországot és a világot a Szűzanyának. Külön imádkozott a Szovjetunióért, Gorbacsovért, akit 19-én este a veterán kommunisták puccsal akarnak megbuktatni. Jelcin orosz elnök támogatásával 22-én az államcsínyt meghiúsítják. Egy hét múlva megszűnt a Szovjet Kommunista Párt. A fogva tartott népek visszanyerték szabadságukat (FÁK).

2001 májusában a kommunizmus emlőin felnőtt néhány ideológus tisztségükből kiindulva meg akarta akadályozni a csíkszeredai Millenniumi-templom építését. Az ügy a bukaresti minisztériumokig gyűrűzött. Abban a reménytelennek tűnő helyzetben június 17-én a Szőkefalván Rózsika által a Szűzanyától kaptam választ: „Ne aggódj! Minden gondodat bízd rám. A templom fel fog épülni.” Július 3-án meglátogatott bennünket a kulturális és vallásügyi miniszter. Jóváhagyta az építést és támogatást ígért. A templomot 2003. október 18-án felszenteltük Nagyboldogasszony, a magyar szentek és boldogok tiszteletére.

Napjainkban sok baj éri nemzetünket, és majdnem annyi támadás. Éppen ezért kapaszkodjunk rózsafüzérrel a Szűzanyába. Istenszolgája Mindszenty József, Magyarország hercegprímása esztergomi székfoglaló beszédében 1945. október 7-én imahadjáratot kezdeményezett: „Legyünk most az imádság nemzete. Ha újból megtanulunk imádkozni, lesz honnét erőt és bizalmat meríteni. Én is a milliók imahadjáratában, édesanyám mostantól még szorosabbra fogott rózsafüzérében bízom. Ne veszítsétek el bizalmatokat!” Egy másik időszerű gondolata nekünk szól: „Ha lesz egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.”

Szemünk láttára számtalanszor már beigazolódott, amit XII. Piusz pápa mondott: „Nagy a hatalma annak a hadseregnek, amelyik a kard helyett a rózsafüzért tartja kezében.” 1456-ban Nándorfehérvárnál, 1571-ben Lepántónál, 1683-ban Bécsnél, 1686-ban Budán szabadított meg az ellenségtől. 1955-ben eltávolította az oroszokat a katolikus Ausztriából. 1960-ban véget vetett a Szovjet atomfegyverkezésnek. 1962-ben megakadályozta, hogy Brazília kommunista kézre jusson. 1986-ban békésen bukott meg a fülöp-szigeti Marcos diktatúra, 1989-ben a román diktatúra, 1991-ben a Szovjet kommunizmus. Ha imádkozunk, akkor minden ellenséges hatalom megbukik.

Íme a Rózsafüzér Királynője, a világ reménysége! Ő kiesdi számunkra Isten kegyelmét, csak kérjük mindig bizalommal: Asszonyunk, szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért, most és halálunk óráján. Ámen.

Csíkszereda, 2007. október 7.              Darvas-Kozma József

vissza a homíliákhoz


© Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Postacím: Arhiepiscopia Romano-Catolica Alba Iulia, RO-510010 Alba Iulia, str. Mihai Viteazul nr. 21. 
Tel.: +40-258-811.689, +40-258-811.602, Fax: +40-258-811.454  E-mail (Sajtóiroda): albapress@gyrke.uab.ro