Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Bevezető:

Budapesten 56 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. Hivatalos neve Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét, az építést kezdeményező szervezetről kapta. A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. Az épület, mely a budapesti Városliget szélén, a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt, kupolás, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír templomára. Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette. Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel 1931. június 14-én. A templomot 1951-ben Sztálin születésnapjára (dec. 22-re) szánt ajándékként kezdték lebontani. Emberek élőlánca próbálta megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a tömeget, és a templomot felrobbantották. A lerombolt templom helyét hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün, majd a Tanácsköztársaság szobra. 2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt jelzi a volt templom helyét.

Minden földi dolog: javaink, templomaink, testünk is, amely a Szentlélek temploma, az elmúlás jegyeit viseli. Próbának kaptuk, mert ezeken keresztül tanuljuk a mennyeiek iránti hűséget. Ha helyesen bánunk a múlandó javakkal - mert eszközként használjuk azokat a végső cél elérésére -, akkor Isten megadja, amit örökre nekünk készített.

Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.

---

A történelemben időnként feltűnnek olyan emberek, akik világos látásukkal megelőzik saját korukat, s olyat írnak le, mondanak ki, amelynek igaz voltát csak évtizedekkel később ismernek fel a társadalomban. Ilyen volt Katona József (1791-1830), aki legnagyobb nemzeti drámánkban, a Bánk bánban, Tiborc ajkán olyan szociális igazságtalanságot, olyan jobbágykeserűséget szólaltat meg, amelyet csak a dráma megírását követő 20 év után értettek meg, de akkor már az író is 10 éve halott volt.

Az olvasmányban és az evangéliumban elhangzott igazság akkor is, most is világosan érthető: üdvösségünkért a földi javak helyes használatával kell dolgozni.

1. A földi javak helytelen kezelése társadalmi bajokat idéz elő (Ám 8,4-7). Ámosz társadalmi próféta, aki Kr.e. 750 körül működött az északi Izraelben, de júdeai pásztor volt. Az Istentől kapott Törvényre hivatkozva védi a szegények jogait. Elítéli a csalókat és kizsákmányolókat, akik állandóan a nyerészkedésen törik a fejüket. Ezeknek semmi sem számit, sem az Úrnak szentelt napok, sem az ünnepek, csak a kereskedelmen jár az eszük. Isten csak a becsületes munkát áldja meg. A hamis életre hamar rászakad Isten büntetése (asszír fogság 722).

Az anyagi javakról még VI. Pál pápa mondta: „Sem a népek, sem az egyének nem tekinthetik kizárólagos végcéljuknak, hogy csak halmozzák napról napra az anyagi javakat. Mindenféle gyarapodásnak két oldala van. Kell a gyarapodás az embernek, hogy egyre inkább ember lehessen; de ugyanakkor bilincsekbe is verheti, mert a gyarapodásban olyan legfőbb értéket lát, amelyen túl nem szabad tekintenie. Ilyenkor viszont megkeményednek a szívek, bezárulnak a lelkek, az embereket már nem a barátság, hanem az érdek kapcsolja össze, és ez csakhamar szembeállítja őket, megbontja egységüket. A vagyonszerzés, mint öncél, nemcsak gátolja emberi fejlődésünket, hanem ellenkezik az igazi emberi nagysággal. Akár nemzetekről, akár egyénekről legyen szó, a kapzsiság mindig erkölcsi elmaradottságnak bizonyítója.”

Nagyon sok baj eredője, ha a múló földi semmiségekhez nő a lelkünk. Káplánként 1977-től ’80-ig hetente a gyergyószentmiklósi öregotthonba látogattam. Egyik alkalommal két idős asszony összeveszésének voltam szemtanúja. Az egyik csokoládéspapírokat gyűjtött, amit párnája alatt őrizgetett. Ilyet a papírkosárba szoktuk dobni. Az ápolónő tiszta ágyneműt hozott, s a cserénél nem figyelt a „kincsekre”. A papírok szétterültek. A szomszéd néni tüstént felvett egyet, és párnája alá rejtette, hogy legyen neki is. Ebből aztán olyan haddelhadd kerekedett, hogy alig tudtam őket lecsendesíteni.

A földi javakon túl kell látnunk. 2001. január végén Makovecz Imre műépítésszel a csíkszeredai Millenniumi-templom tervéről, szimbolikájáról beszélgettünk. Szóba került a földi dolgokon való túllátás, amit nagyszerű tervében meg is jelenített. Mindaz, aki a tornyok alatti előcsarnokba érkezik, és onnan a galéria ablakán át ránéz a templomkupolájára, ámbár ő maga kint van, mégis látja a nyitott tetőszerkezetet. Sőt a kupolán túl az eget is. Meglátni, átlátni és túllátni, hát erről szól a mai evangélium példázata.

2. Örök üdvösségre a földi javak helyes használata által jutunk (Lk 16, 1-13). A földi javak és magunk is Istené vagyunk. Ő ránk bízta a világ dolgait, a mulandó értékeket, hogy általuk igazi, örök javakat szerezzünk. Egy napon gazdálkodásunkról számot is kell adnunk. Ezért naponta okosan kell döntenünk, hogy miről mondunk le, vagy mit akarunk megtartani.

Jézus a hűtlen intézőről szóló példabeszédével kiemeli, hogy aki eddig a világ javaiban látta élete biztonságát, most kész azokról lemondani, hogy barátságukba fogadják az emberek. Szorult helyzetében az anyagi dolgokat csak egyszerűen eszközként használja. Az 5o korsó olaj kb. 18oo liternek, a 2o mérő búza kb. 56oo kg-nak, vagyis 5oo – 5oo dénár napszámnak felel meg. Tetemes kárt okoz gazdájának, azért, hogy az adósok holnap rajta is könyörüljenek. Az intéző számol helyzetével, kihasználja az alkalmat zárszámadásáig, és céltudatosan jár el.

Jézus nem dicséri a világfit, hanem arra inti apostolait, hogy ilyen határozottan törekedjenek egyetlen céljukra, az üdvösségre. Szükséges a figyelmeztetés, mert az üdvösséget néha csak egynek tartjuk sok cél közül, és nem tudunk mindent feltenni egy lapra.

A világosság fiainak útja Isten könyörületének a megéreztetése és országának építése. Például a pap, az orvos, a tanár elsőrendű feladata Isten szeretetének megéreztesse, amit a gyógyítás, vagy a szükséges ismereteket átadása és időnkénti számon kérése követ.

Magam is töprengtem plébániánk visszaigényelt javai miatt, hogy milyen legyen a hozzáállásom. Először Juniperuszra, Szent Ferenc kedves és naiv testvérére gondoltam. Vajon nem úgy kellene eljárnom, mint ő a 13. század elején? Juniperusz, ha magánál szegényebb embert látott a ruháit is oda adta. Majdnem mindennap őt kellett rendházának öltöztetnie. Amikor a házfőnök megsokallta a testvér viselkedését, akkor az engedelmesség nevében megparancsolta, hogy ruháit többé nem adhatja senkinek sem. Juniperusz leleményes volt. A szeretetre gondolt, amelyről Szent Pál azt írta: „legnagyobb a szeretet” (1 Kor 13,13), hát akkor a szeretet az engedelmességnél is találékonyabb. Amikor egy ruhátlan koldussal találkozott, szomorúan azt mondta, sajnos az engedelmesség miatt nem adhatom oda a ruhámat, de ha te magad szeded le rólam, nem ellenkezem (Fioretti). Igaz, nem ellenkeztünk, mert nem is lehetett, amikor az állam erőszakkal elvette egyéni és közösségi javainkat.

1991-ben és utána is több törvény jelent meg, hogy visszaadják elvett javainkat. A nagyvilág felé az állam ezt mondja. Akkor adja is vissza. Mégis a végrehajtással manipulál.

Elképesztő számunkra, ami a napokban történt. A pátriárkaválasztáson az egyik jelöltnek azt hozták fel érdemül, hogy az állam segítségével felvásárolta a székelyek földjét! Régiónkban övék lett a kommunista pártvagyon. Hasonlóan jártak el az állami gazdaság vagyonával is. Mindazt, amit az állam elorzott a székelyektől, odaadta az idegeneknek.

Múlandó dolgok ezek? Igen, de ezek életterünk darabjai! Ezek nélkülözhetetlen eszközök egyéni és közösségi céljaink eléréséhez. Felelősségünket e dolgok helyes használata által tudjuk megmutatni. Éppen ezért továbbra is az elorzott tulajdonunk visszaszerzéséért fogok fáradozni, hogy hűséggel szolgáljam közösségünket.

Aki az anyagiakban – a láthatóban, a mérhetőben, a foghatóban – vagyis a kicsiben hű, az olyan a lelkiekben, a nagyban, az örök élet szolgálatában is hű tud lenni. Lelkileg művelt az, aki javait az örök cél elérésére használja. „Csak a műveltségbeli fejlődés és fokozódó anyagi jólét vezethet el a békéhez” - mondta VI. Pál pápa. Az értékek rendje tiszteletben tartása által egyszerre építjük az egészséges társadalmat és örök üdvösségünket.

3. A helyes élet kialakításában nagy segítség a közös imádság (1 Tim 2,1-8).

Imádkozzunk azon államférfiakért, képviselőkért, újságírókért, lapkiadókért, emberekért, akik az igazságos társadalom kialakításán fáradoznak.

Imádkozzunk azokért, akik meg akarják szüntetni az elnyomást, a kizsákmányolást, a szegények nyomorát és kiszolgáltatottságát.

Imádkozzunk a gazdagokért, hogy legalább tudjanak meg annyit, hogy szegények állnak az ajtajuk előtt, és sóvárogva nézik lakmározásuk maradékait.

Imádkozzunk azért, hogy mindenki át tudjon nézni ezen a világon – ahogy mi a Millenniumi-templom ablakán és kupoláján –, hogy Jézusban maradjunk, aki Út, Igazság és Élet. Ámen.

Csíkszereda, 2007. szeptember 23. Darvas-Kozma József

vissza a homíliákhoz