Bevezető:
Budapesten 56 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án
Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló
Regnum Marianum templomot. Hivatalos neve Magyarok Nagyasszonya
volt, népszerűbb nevét, az építést kezdeményező szervezetről kapta.
A templom alapkövét 1925-ben rakták le, a munkálatok 1926 nyarán
kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. Az épület, mely a budapesti
Városliget szélén, a Dózsa György úton állt, 1820 négyzetméter volt,
kupolás, erősen emlékeztet a jeruzsálemi Szent Sír templomára.
Tornyát, egyedülálló módon a Szent Korona másolata díszítette.
Serédi Jusztinián hercegprímás szentelte fel 1931. június 14-én. A
templomot 1951-ben Sztálin születésnapjára (dec. 22-re) szánt
ajándékként kezdték lebontani. Emberek élőlánca próbálta
megakadályozni a pusztítást, ám az ÁVH tagjai szétoszlatták a
tömeget, és a templomot felrobbantották. A lerombolt templom helyét
hamarosan elfoglalta a szocialista dísztribün, majd a
Tanácsköztársaság szobra. 2000. november 5-e óta egyszerű fakereszt
jelzi a volt templom helyét.
Minden földi dolog: javaink, templomaink, testünk
is, amely a Szentlélek temploma, az elmúlás jegyeit viseli. Próbának
kaptuk, mert ezeken keresztül tanuljuk a mennyeiek iránti hűséget.
Ha helyesen bánunk a múlandó javakkal - mert eszközként használjuk
azokat a végső cél elérésére -, akkor Isten megadja, amit örökre
nekünk készített.
Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket és bánjuk meg
bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait.
---
A történelemben időnként feltűnnek olyan emberek,
akik világos látásukkal megelőzik saját korukat, s olyat írnak le,
mondanak ki, amelynek igaz voltát csak évtizedekkel később ismernek
fel a társadalomban. Ilyen volt Katona József (1791-1830), aki
legnagyobb nemzeti drámánkban, a Bánk bánban, Tiborc ajkán olyan
szociális igazságtalanságot, olyan jobbágykeserűséget szólaltat meg,
amelyet csak a dráma megírását követő 20 év után értettek meg, de
akkor már az író is 10 éve halott volt.
Az olvasmányban és az evangéliumban elhangzott
igazság akkor is, most is világosan érthető: üdvösségünkért a földi
javak helyes használatával kell dolgozni.
1. A földi javak helytelen kezelése társadalmi
bajokat idéz elő (Ám 8,4-7). Ámosz
társadalmi próféta, aki Kr.e. 750 körül működött az északi
Izraelben, de júdeai pásztor volt. Az Istentől kapott Törvényre
hivatkozva védi a szegények jogait. Elítéli a csalókat és
kizsákmányolókat, akik állandóan a nyerészkedésen törik a fejüket.
Ezeknek semmi sem számit, sem az Úrnak szentelt napok, sem az
ünnepek, csak a kereskedelmen jár az eszük. Isten csak a becsületes
munkát áldja meg. A hamis életre hamar rászakad Isten büntetése
(asszír fogság 722).
Az anyagi javakról még VI.
Pál pápa
mondta: „Sem a népek,
sem az egyének nem tekinthetik kizárólagos végcéljuknak, hogy csak
halmozzák napról napra az anyagi javakat. Mindenféle
gyarapodásnak két oldala
van. Kell a gyarapodás az embernek, hogy
egyre inkább ember lehessen; de ugyanakkor
bilincsekbe is verheti, mert a
gyarapodásban olyan legfőbb értéket lát,
amelyen túl nem szabad tekintenie.
Ilyenkor viszont megkeményednek a
szívek, bezárulnak a lelkek, az embereket
már nem a barátság, hanem az érdek kapcsolja
össze, és ez csakhamar szembeállítja
őket, megbontja egységüket. A
vagyonszerzés, mint öncél, nemcsak gátolja emberi
fejlődésünket, hanem ellenkezik az igazi
emberi nagysággal. Akár nemzetekről,
akár egyénekről legyen szó, a kapzsiság
mindig erkölcsi elmaradottságnak
bizonyítója.”
Nagyon sok baj eredője, ha a
múló földi semmiségekhez nő a lelkünk. Káplánként 1977-től ’80-ig
hetente a gyergyószentmiklósi öregotthonba látogattam. Egyik
alkalommal két idős asszony összeveszésének voltam szemtanúja. Az
egyik csokoládéspapírokat gyűjtött, amit párnája alatt őrizgetett.
Ilyet a papírkosárba szoktuk dobni. Az ápolónő tiszta ágyneműt
hozott, s a cserénél nem figyelt a „kincsekre”. A papírok
szétterültek. A szomszéd néni tüstént felvett egyet, és párnája alá
rejtette, hogy legyen neki is. Ebből aztán olyan haddelhadd
kerekedett, hogy alig tudtam őket lecsendesíteni.
A földi javakon túl kell
látnunk. 2001. január végén Makovecz Imre műépítésszel a
csíkszeredai Millenniumi-templom tervéről, szimbolikájáról
beszélgettünk. Szóba került a földi dolgokon való túllátás, amit
nagyszerű tervében meg is jelenített. Mindaz, aki a tornyok alatti
előcsarnokba érkezik, és onnan a galéria ablakán át ránéz a
templomkupolájára, ámbár ő maga kint van, mégis látja a nyitott
tetőszerkezetet. Sőt a kupolán túl az eget is. Meglátni, átlátni és
túllátni, hát erről szól a mai evangélium példázata.
2. Örök üdvösségre a földi javak helyes
használata által jutunk (Lk 16, 1-13). A
földi javak és magunk is Istené vagyunk. Ő ránk bízta a világ
dolgait, a mulandó értékeket, hogy általuk igazi, örök javakat
szerezzünk. Egy napon gazdálkodásunkról számot is kell adnunk. Ezért
naponta okosan kell döntenünk, hogy miről mondunk le, vagy mit
akarunk megtartani.
Jézus a hűtlen intézőről szóló példabeszédével
kiemeli, hogy aki eddig a világ javaiban látta élete biztonságát,
most kész azokról lemondani, hogy barátságukba fogadják az emberek.
Szorult helyzetében az anyagi dolgokat csak egyszerűen eszközként
használja. Az 5o korsó olaj kb. 18oo liternek, a 2o mérő búza kb.
56oo kg-nak, vagyis 5oo – 5oo dénár napszámnak felel meg. Tetemes
kárt okoz gazdájának, azért, hogy az adósok holnap rajta is
könyörüljenek. Az intéző számol helyzetével, kihasználja az alkalmat
zárszámadásáig, és céltudatosan jár el.
Jézus nem dicséri a világfit, hanem arra inti
apostolait, hogy ilyen határozottan törekedjenek egyetlen céljukra,
az üdvösségre. Szükséges a figyelmeztetés, mert az üdvösséget néha
csak egynek tartjuk sok cél közül, és nem tudunk mindent feltenni
egy lapra.
A világosság fiainak útja Isten könyörületének a
megéreztetése és országának építése. Például a pap, az orvos, a
tanár elsőrendű feladata Isten szeretetének megéreztesse, amit a
gyógyítás, vagy a szükséges ismereteket átadása és időnkénti számon
kérése követ.
Magam is töprengtem plébániánk visszaigényelt javai
miatt, hogy milyen legyen a hozzáállásom. Először Juniperuszra,
Szent Ferenc kedves és naiv testvérére gondoltam. Vajon nem úgy
kellene eljárnom, mint ő a 13. század elején? Juniperusz, ha magánál
szegényebb embert látott a ruháit is oda adta. Majdnem mindennap őt
kellett rendházának öltöztetnie. Amikor a házfőnök megsokallta a
testvér viselkedését, akkor az engedelmesség nevében megparancsolta,
hogy ruháit többé nem adhatja senkinek sem. Juniperusz leleményes
volt. A szeretetre gondolt, amelyről Szent Pál azt írta: „legnagyobb
a szeretet” (1 Kor 13,13), hát akkor a szeretet az engedelmességnél
is találékonyabb. Amikor egy ruhátlan koldussal találkozott,
szomorúan azt mondta, sajnos az engedelmesség miatt nem adhatom oda
a ruhámat, de ha te magad szeded le rólam, nem ellenkezem (Fioretti).
Igaz, nem ellenkeztünk, mert nem is lehetett, amikor az állam
erőszakkal elvette egyéni és közösségi javainkat.
1991-ben és utána is több törvény jelent meg, hogy
visszaadják elvett javainkat. A nagyvilág felé az állam ezt mondja.
Akkor adja is vissza. Mégis a végrehajtással manipulál.
Elképesztő számunkra, ami a napokban történt. A
pátriárkaválasztáson az egyik jelöltnek azt hozták fel érdemül, hogy
az állam segítségével felvásárolta a székelyek földjét! Régiónkban
övék lett a kommunista pártvagyon. Hasonlóan jártak el az állami
gazdaság vagyonával is. Mindazt, amit az állam elorzott a
székelyektől, odaadta az idegeneknek.
Múlandó dolgok ezek? Igen, de ezek életterünk
darabjai! Ezek nélkülözhetetlen eszközök egyéni és közösségi
céljaink eléréséhez. Felelősségünket e dolgok helyes használata
által tudjuk megmutatni. Éppen ezért továbbra is az elorzott
tulajdonunk visszaszerzéséért fogok fáradozni, hogy hűséggel
szolgáljam közösségünket.
Aki az anyagiakban – a láthatóban, a mérhetőben, a
foghatóban – vagyis a kicsiben hű, az olyan a lelkiekben, a nagyban,
az örök élet szolgálatában is hű tud lenni. Lelkileg művelt az, aki
javait az örök cél elérésére használja. „Csak
a műveltségbeli fejlődés és fokozódó
anyagi jólét vezethet el a békéhez” -
mondta VI. Pál pápa. Az értékek rendje tiszteletben tartása
által egyszerre építjük az egészséges társadalmat és örök
üdvösségünket.
3. A helyes élet kialakításában nagy segítség a
közös imádság (1 Tim 2,1-8).
Imádkozzunk azon államférfiakért, képviselőkért,
újságírókért, lapkiadókért, emberekért, akik az igazságos társadalom
kialakításán fáradoznak.
Imádkozzunk azokért, akik meg akarják szüntetni az
elnyomást, a kizsákmányolást, a szegények nyomorát és
kiszolgáltatottságát.
Imádkozzunk a gazdagokért, hogy legalább tudjanak
meg annyit, hogy szegények állnak az ajtajuk előtt, és sóvárogva
nézik lakmározásuk maradékait.
Imádkozzunk azért, hogy mindenki át tudjon nézni
ezen a világon – ahogy mi a Millenniumi-templom ablakán és kupoláján
–, hogy Jézusban maradjunk, aki Út, Igazság és Élet. Ámen.
Csíkszereda, 2007. szeptember 23.
Darvas-Kozma József
vissza a homíliákhoz