Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Bevezető:

Isten gazdag napokat adott nekünk e héten. Három nappal ezelőtt megáldottuk a felújított Szent Kereszt templomot és megtartottuk a búcsút. Másnap tanévnyitó. Felemelő élmény volt a sok, szép, egészséges gyermekkel együtt imádkozni. Tegnap lelkiségi csoportok találkoztak a Millenniumi templomban, majd keresztelők és esküvők következtek. Ma az évközi 24. vasárnap a csíkszeredai Sapientia EMTE Veni Sancte-ját tartjuk. Mindezek mellett kiemelkedő történelmi pillanat is lesz ma.

A Gondviselő Isten végtelen kegyelméből 814 év után újra boldoggá-avatásra kerül sor magyar földön. Őszentsége XVI. Benedek pápa megbízásából Eminenciás és Főtisztelendő Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom–Budapesti érsek úr, Salkaházi Sára szociális testvért a budapesti Szent István Bazilikában boldoggá avatja. A Duna TV 11 órától közvetíti a boldoggá-avatási szentmisét, amelyen érsek és püspök atyáink is jelen lesznek. Boldog Salkaházi Sára élete mindazt tükrözi, amit a mai szentírási olvasmányok mondanak a boldogságról. Boldog élet csak az Istennel való szeretet-közösségből forrásozik. Sára testvér életéről és boldoggá-avatásáról a Vasárnap katolikus hetilapunkban bőven olvashatunk.

Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, hogy Krisztusért merjük-e vállalni mindennapi feladatainkat? Kérjük a Szentlelket, hogy adjon bátorságot és erőt feladataink elvégzésére.

---

A hívatásról szóló tudósítások a Biblia legszebb részei. Izajás meghívását a jeruzsálemi templomban kapta látomás formájában. Ekkor ébred tudatára, hogy a szent Isten szolgálatába álló embernek tisztának kell lennie minden bűntől. Isten meg is tisztította. Az Úr kérdésére: „Kit küldjek el?” - nagylelkűen válaszol: „Itt vagyok, engem küldj el!” A próféta - akit az Úr igéje miatt honfitársai és a megszálló hatalom egyaránt üldöznek, sorsa kudarc - bizalmát az Úrba veti, s tőle várja segítségét. Izajás különös éneket zeng az Úr tökéletes szolgájáról, aki az igaz hitet prédikálja, szenved, hogy kiengesztelje népének a vétkeit és így dicsőíti meg az Istent.

1. Aki prófétai feladatot kapott, annak türelemmel kell viselnie a küldetéssel járó szenvedést (Iz 50, 5-9a). Izajás vállalja az áldozatot, akár az Úr Szenvedő Szolgája, mert tudja, hogy a végső győzelem az övé lesz. A keresztény ráismer Izajás jövendölésében Jézus életének és megváltóhalálának titokszerű meghirdetésére, mert ő Isten igaz szolgája. Szeretetből viseli el az igazságtalan ütlegeket, s az erőszaknélküliség láncreakcióját indítja el a kereszttel, hogy a halálig menő szeretettel az emberi szív megtisztuljon a gyűlölettől.

Az Isten szolgáinak útját választotta Salkaházi Sára szociális testvér is.

Ki is volt ő valójában, akinek Duna–parti emléktábláját az utóbbi években kétszer is eltüntették? Ki volt ő, aki nem sejtette „boldogságát”, de bátor volt a vértanúságig? Akinek – mint „igaz embernek” – fát ültettek Jeruzsálemben, s aki mind a Terror Háza Múzeumban, mind a Holokauszt Múzeumban kitüntető megemlékezésben részesült?

Fontosabb életrajzi adatait érsek atyánk körleveléből veszem. 1899. május 11-én született Kassán. Iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. A Társaságba lépése előtt tanítónőként működött. Volt könyvkötő és újságíró is. 1926-ban látott napvilágot első novellás kötete Fekete furulya címen.

1927-ben ismerkedett meg a Kassán letelepedő Szociális Testvérekkel. 1928-ban elvégezte az általuk szervezett szociális és népjóléti tanfolyamot, lélekben egyre közelebb kerülve a Társaság szelleméhez. 1929-ben elfogadták jelentkezését a Szociális Testvérek Társaságába. Első fogadalmát 1930 pünkösdjén tette le Szegváron. Lelkének örvendezését fejezte ki jelmondata, amely egyetlen szó: „Alleluja!” azaz „Dicsérjétek az Urat!” Fogadalmasként dolgozott Kassán, ahol a Karitász-irodát vezette, közben lapot szerkesztett. Előadó körutakat tartott, hittant tanított. Népjóléti előadó volt Komáromban, Técsőn és Rahón, tanított a Szociális Képzőben. Tevékenykedett a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségében. 1937-ben Budapestre ment, ahol új beosztásában – a Katolikus Dolgozó Nők és Leányok Szövetségének országos vezetőjeként – működött. Három év alatt öt új otthont alapított, közel háromszáz férőhellyel. Elkezdte az első magyar Munkásnő Főiskola építését, és ezzel egyidőben vezette a Bokréta utca 3. szám alatti leányotthont.

1940 pünkösdjén letehette örökfogadalmát. Istennek való elmélyült önátadását jelzi új jelmondata: „Alleluja! Ecce ego, mitte me!" (Alleluja! Íme itt vagyok, engem küldj!) Ez a gondolat Izajás prófétától származik, válasz volt az Istentől jövő hívásra, amely Sára testvérnél sajátos tartalmat nyert, az Istennek való teljes önátadás útján. Lelkében ott élt a szándék, hogy egész életét és halálát felajánlja Istennek. Ezt az önfelajánlást 1943. őszén meg is tette két elöljárója jelenlétében. Ebből az önfelajánlásból idézünk néhány gondolatot: „…én ma … hálából és szeretetből felajánlom magam, mint a Társaság áldozatát!... Fogadd el az én halálomat minden fájdalmával együtt váltságul a testvérek, különösen az öregek, betegek és gyengék életéért, és bűnös, nyomorult életem fejében kíméld meg az ő életüket, és kíméld meg őket a megkínoztatástól, fenyegetésektől, főként pedig a hűtlenségtől... Ó édes Jézusom, teljes megnyugvással és készséggel fogadom már most a halál azon nemét, amely Neked tetszik, az összes velejáró gyötrelmekkel, fájdalmakkal és szenvedésekkel együtt.” A felajánlás ténye akkor titokban maradt.

2. Minden életfelajánlás Jézus személyéből forrásozik (Mk 8, 27-35). Márk evangélista lezárja a Messiás-titokról szóló részt Péter vallomásával, és bevezet az Emberfia titkáról szóló második részbe. Jézus saját személye körül keletkezett sejtéseket „útközben” akarja tisztázni. Először azt kérdezi meg apostolaitól: „Kinek tartanak engem az emberek?” A tanítványok ismerik kortársaik véleményét. Válaszukból az derül ki, hogy őt a messiás előfutárának tartják. Erre jön a második kérdés: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter meglátja mesterében a beteljesítőt, a Messiást. Jézus jóváhagyja, s rögtön szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról kezd beszélni, amit Péter nem ért. Jézus elutasítja az emberi szemléletet, és kiemeli azt, hogy útja szenvedéssel teli, s aki hisz személyében, annak követnie kell őt. Követése kereszthordozást, sőt életáldozatot is kíván. Mégis vigasztaló az örökélet szempontjából, hogy aki elveszíti életét Jézusért és az evangéliumért, megmenti azt.

Sára testvér életét belső és külső megpróbáltatások kísérték. De mindezekben a Szentlélek világossága és ereje működött, ami mindig mélyebb lelki önátadásra késztette. Egyik naplófeljegyzésében a következőket találjuk: „Keresztül kell gázolnom önmagamon, keresztül kell lépnem önmagamon, meg kell ragadnom önmagamat, hogy önmagamat lerázva, megsemmisítve ráismerjek önmagamra, ráeszméljek énemre”. Ezzel az erős elszántsággal szokott le például a dohányzásról, amely őt a világhoz és előző életéhez kötötte.

3. Az igaz hit, Istennek az elfogadása, az előtte való hódolat és engedelmesség kifejezése (Jak 2, 14-18). A Jézusba vetett hitet csak a tettek tükrözik a hétköznapok hűséges megélésében – figyelmeztet Jakab apostol.

Sára testvér fogadalmas életének nagyobb része a nácizmus idejére esett. XI. Pius pápa 1937-ben kiadta a két szélsőséges rendszert – a nácizmust és a bolsevizmust – elítélő enciklikáit. A Katolikus Egyház, s benne a Szociális Testvérek Társasága sem nézte tétlenül, hogy embereket származásuk, vallásuk vagy társadalmi hovatartozásuk miatt megkülönböztettek. Harcolt a korszellem ellen, védte az üldözöttek jogait és életét. Ebbe a munkába kapcsolódott be Sára testvér 1940-ben. A Nunciatúra és a testvérek segítségével keresztleveleket osztogatott, üldözötteket rejtegetett. A Szociális testvérek több mint ezer embert mentettek meg, Sára testvér egymaga száz ember életét mentette meg.

A háborús körülmények közt ülték meg karácsony ünnepét. 1944. december 27-én a nyilasok körülzárták a Bokréta utcai munkásnőotthont, amely akkor Sára testvér vezetése alatt működött. Zsidók után kutattak. Az igazoltatás végén hat személyt magukkal hurcoltak, köztük volt Salkaházi Sára is. Egy szemtanú szerint még aznap este mind a hatukat – mezítelenre vetkőztetve – a Dunába lőtték. A kivégzés előtti percekben Sára testvér gyilkosai felé fordulva letérdelt és égre emelt tekintettel keresztet vetett magára. Isten elfogadta életfelajánlását – vértanúsága betejesedésével.

Érsek atyánk levelével folytatom: Salkaházi Sára testvér életpéldája figyelmünket korunk eseményeire irányítja. Ma is vannak ártalmas eszmerendszerek, az emberi jogok ma sem érvényesülnek maradéktalanul. Szűkebb és tágabb világunkból hiányzik az önfeláldozó szeretet. Nincs béke az egyének szívében, a családok életében, és a különböző társadalmi rétegek között is egyre mélyülő szakadékok húzódnak. Napjainkban is a háború szörnyűsége, a terrorizmus veszélye tartja félelemben az emberek millióit. Ilyen körülmények között kevés az igazán boldog ember.

Tanuljuk meg Salkaházi Sára testvértől, hogy egyetlen igazi boldogság létezik a világon – az Istennel való szeretet-közösség. Kérjük az ő égi közbenjárását, hogy Isten barátaiként mi is az emberiség boldogulásának útját építsük. Ehhez az szükséges, hogy győzzük le a saját szívünk békétlenségét és szálljunk szembe a körülöttünk megtapasztalható igazságtalansággal. Így lehetünk mi is boldogok már itt a földön, és jutalmul megkapjuk az örök életet.

Sára testvér, te szolgálni akartál és szolgáltad Krisztust a kicsinyekben, az üldözöttekben, minden testvérben. Segíts, hogy a Krisztusért végzett szolgálatunkat mindig fontosabbnak tartsuk, mint a vezetést. S ha vezetnünk kell, azt szolgáló szeretettel tegyük.

Csíkszereda, 2006. szeptember 17. Darvas-Kozma József

vissza a homíliákhoz