A gyulafehérvári római katolikus székesegyház — amelynek helyén Szent István király építtetett egykor templomot —, napjainkig az egyik legépebben megmaradt középkori nagyszabású szakrális emlék Közép-Európában. A középkori építészetnek és a rárakódott történelmi korok szakrális mûvészetének ezt a csodáját érteni, megismerni és megõrizni a mindenkori szellemi örökösöknek szent kötelességük. A másfél évvel ezelõtt létrejött Magyar-Román Államközi Együttmûködési Program, mely több mûemléképület helyreállításának szándékszik anyagi és szakmai keretet nyújtani, éppen ezért kiemelt fontosságot tulajdonít a gyulafehérvári székesegyháznak. A munkálatok a tudományos elõkészítõ tevékenységektõl a kutatásokon, régészeti feltárásokon, tervezésen, dokumentáláson keresztül egész a tulajdonképpeni restaurálásig tartanak.

Az idei munkálatok elkezdésének tiszteletére ünnepi megnyitót szervez az érsekség, március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony napján. A program ünnepi szentmisével kezdõdik délelõtt 11 órakor, ezt követi a székesegyház megtekintése. A délután folyamán sor kerül a helyreállítási terv bemutatására, részletes ismertetésére. Az ünnepségre meghívót kapott dr. Entz Géza, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Cselovszki Zoltán, az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal elnöke, Dan Nicolae, a Kulturális Minisztérium Mûemlékvédelmi Osztályának igazgatója, a munkálatokat vezetõ csoport tagjai, Káldí Gyula építész-fõkonzervátor, Sarkadi Márton építészmérnök, Mircea Hava, Gyulafehérvár polgármestere, valamint több más hazai és külföldi személyiség.

A székesegyház helyreállítási munkálatai a tervnek megfelelõen tíz éven keresztül, 1999 és 2009 között fognak tartani, a már említett államközi megállapodásnak megfelelõen.

A helyreállítás programtervének elõszava