Története:
1075-ben Torda váráról van adat (Documente XIII, V., I/1; Schematismus 1882, 172).
1274-bõl Bertalan fõesperes ismeretes (Schematismus 1848, LVIII). A város fõplébániatemplomának papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 20 kis dénárt, 8 pensa dénárt fizet, 1333-ban 6 pensa dénárt, 1334-ben 40 pensa dénárt, 10 garast, 41 montan dénárt és 40 garast (Beke 186).
A templom utóda XV. századi gótikus alkotás. Szent Márton tiszteletére volt szentelve.
A város fõterén a XV. században épült a város legnagyobb temploma. Bástyás várfal vette körül, amelyet a XVIII. század elején lebontottak. Ebben a templomban ülésezett sokszor az országgyülés, és itt hirdették meg 1568-ban a vallásszabadság új elvét.
Külön plébánia volt Ótordán. 1204-ben épült Szent László tiszteletére. Papja 1332-ben István, aki a pápai tizedjegyzék szerint 80 dénárt fizetett és 8 fontot finom ezüstben, 1333-ban 30 dénárt, 1334-ben kétszer 2 dénárt (Beke 187). 
A városba beolvadt Egyházfalva neve elõször 1177-ben szerepel. Valószínûleg kereszteslovagok temploma volt: 1177: cruci feri sancti Regis; 1276: Magister domus cruciferorum de Thurda; 1295: Myle praeceptor domus cruciferorum de Torda (Schematismus 1882, 172). Szent Imre tiszteletére volt szentelve.
1331-tõl pálosok jönnek helyükbe.
A város és az Aranyos között feküdt egy másik plébánia, mely 1197-ben Zenthmyklosfalva néven szerepel (Suciu). A XVII. században pusztul el.
A reformáció után unitáriusok és reformátusok, sõt lutheránusok osztozkodnak a templomokon.
1714-ben a katolikusok megkapják az egyházfalvi templomot, amelybe pálosok telepednek le (Schematismus 1882, 172).
Amikor a pálosokat feloszlatják, az egyházfalvi templom a lutheránusoké lesz, és anyagából kis templomot építenek. Ezt az 1980-as években lebontják.
1721-ben a katolikus egyház visszakapja a piaci nagytemplomot, és 1722-tõl megindul a plébánia élete.
A sóbánya részére a XVIII. század elején külön templomot építenek, külön lelkész gondozásában. 1886 lebontják, mivel a sóbánya megszûnik (Orbán, Torda város 94).
Tordán született br. Jósika Miklós, az elsõ erdélyi regényíró (1794. IV. 28.).
1500-tól katolikus iskola volt három tanerõvel. 1948-ban államosítják.