Története:
1332-ben, a pápai tizedjegyzék szerint, papja Mihály, aki 15 régi banálist, 1333-ban 11 régi banálist, 1334-ben 10 veröczei banálist fizet (Beke 108).Temploma: de Sancto Georgio. Innen a város neve is.
Bizonyos, hogy temploma már a XIII. században megvolt. 1547-ben gótikus jelleget kap. Magas várfal veszi körül. Az 1802. évi földrengéskor a leomló vakolat alól szentek képei kerültek felszínre (Entz G., Székely templomerdõk, 6).
A reformációkor református, majd unitárius, végül véglegesen református kézbe kerül.
A katolikusok 1762-tõl építhetnek fakápolnát, 1700-ban kõkápolnát Hegedüs ezredes, ill. Schultz ezredes jóvoltából. Harangukat a gyulafehérvári trinitárius templomból kapják (Schematismus 1882, 42). A mai templomot 1832-36-ban építik.
1764-tõl lesz anyaegyház, de még sokáig illyefalvi pálosok, majd Illyefalva és Kõröspatak plébánosai látják el.
Katolikus iskola volt 1915-tõl. Ferences nõvérek vezetik. Leánygimnáziumot is tartanak fenn. 1948-ban államosítják.
Árapatakon 1332-ben plébániatemplom van, melynek papja Márton, aki a pápai tizedjegyzék szerint 8 régi banálist, 1334-ben pedig 2 banálist és 3 obulust fizet (Beke 104).
Elõpatakon egy kápolna van, amely 1848-49-ben épült Erõss Sándor kanonok idejében. Régi schematizmus bejegyzése szerint: „Elõpatak Capella sumtibus Alexandri Erõs 1849 erecta, anno 1851 benedicta.”