Története:
Abrudbánya filiája volt, amikor a XVIII. században megindult itt is az aranybányászat. 1763-ban Mária Terézia elrendeli, hogy helyi káplánt kapjon. 1762-ben vagy 1767-ben szervezik plébániává (Schematismus 1882, 31). Az 1913. évi Schematismus szerint mindez 1767-ben történik.
1783-tól építik a templomot. A Horea féle lázadáskor annyira megrongálódik, hogy 1847-tõl új templomot építenek, de az 1848-as események miatt csak 1867-re fejezhetik be (Schematismus 1882, 32).
Kápolna is van Szent Anna tiszteletére 1852-ben építteti Kornya György és felesége Neymer Anna Családi kriptának épült.
1998-tól nincs helyi plébánosa. Ft. Lukács Imre-Róbert teológiai tanár látja el.
Abrudbánya: 1271-ben Abruth néven írják (Györffy II, 130). 1425-ben Abrudbánya, 1427-ben Altenburg (Györffy II, 130). Német telepesei még a tatárjárás elõtt privilégiumot kapnak IV. Bélától. Ekkor már Szent Miklós tiszteletére emelt templomuk van.
A katolikusok a reformáció után 1765-ben kapják vissza templomukat az unitáriusoktól (Schematismus 1882, 27).
Elõbb, 1740-tõl a Szent Borbála kápolnában miséztek.
Jelenleg Gyulafehérvárról látják el.
Aranyosbánya: 1325-ben Ocember, seu Aranyosbánya néven írják (Suciu).
1334-ben plébániatemploma van, amikor Miklós papja a pápai tizedjegyzék szerint 1 fero ezüstöt fizet (Beke 103). Mária tiszteletére szentelt temploma volt: Eccl. Beatae Mariae Virginis de Monte Fornacis (Beke 88).
1660-66-ban tatárbetörés pusztítja el a gótikus templomot (Schematismus 1882, 30).
1775-tõl van újra katolikus kápolna és plébánia, majd 1787-tõl modern kõtemplom.
Topánfalva: 1779-ben kiskápolnát építenek, és plébániát szerveznek. 1832-ben építenek kõtemplomot Nagyboldogasszony tiszteletére (Schematismus 1882, 31).