Története:
1333-ban Dolna néven szerepel a pápai tizedjegyzékben, amikor papja István, aki 3 (vagy 8) banálist fizet, 1334-ben 2 garast, 1334-ben a Sancto Ioanne papja, István 1 garast (Beke 178).
Magányosan, a falutól nyugatra áll a Szent János-templom, melynek õse volt a XIV. századi templom. A Szent János-templom építésének idejét 1450-1500-as évekre teszik. A korábbi templomból román kori elemeket õriz (Banner Z.; Entz G., in Erdélyi Múzeum 1943, 218).
Kazettás mennyezete 1613-ban váltotta fel az eredeti boltozatot. Nagyon sok gótikus kori elemet és falfestményeket õrzött meg. 
Szárnyasoltára 1675-ben készült (Vámszer G., A csíkdelnei Szent János-templom; Balogh J., Az erdélyi reneszánsz 148; Az Oltár II., 59).
A falu szélén áll egy XV. századi templom Krisztus Teste tiszteletére. A XVIII. század végén bõvítették. Ezt használták, miután a Szent János-templom mellett a falu elpusztult a tatárbeütések nyomán.
Csíkdelnén született Bálint Lajos (1929. VII. 6.) segédpüspök (1981-91), érsek (1991-94).
P. Pálfalvi Péter ferences, aki 1661-ben a tatárok áldozata lett Csíksomlyón (megégett a kegytemplom padlásán).
Csíkpálfalvát 1567-ben hozza a regestrum a mai nevén (SZOKL II., 221). A régi kápolna helyébe 1843-ban építenek újat. 1941-ben villámcsapács nyomán leég. Helyette templomot építenek 1949-ben.
Pálfalván született 1605-ben Pálfalvi János, kinevezett erdélyi püspök (1653-56), nagyváradi püspök (1656-63).