Története:
A szászok alapítják 1206-ban.
1241-ben Bosa, oppidium Nosen néven írják (Györffy I 557).
A szepesi szászok 1206-ban telepednek le, s ettõl kezdve biztosan van templomuk (Nägler 130).
1260-ból már ferences kolostorról van adat (György 60). 
1319-bõl plébánosa Miklós (Györffy I 560). 
1332-ben Egynardus, a pápai tizedjegyzék szerint 1 fehérvári finom ezüst márkát fizet, utóda pedig 17 ezüst besztercei márkát. Az 1375. évi oklevél szerint templomot szenteltek Szt. Miklós tiszteletére (Zimmermann II 438). A tatárjárás elõtti elsõ templom román stílusú volt. A tatárjárással kapcsolatban 6014 halottról ír a krónika. 
A ma is fennálló templomot a XIV. sz. elejétõl építik. 1560-63-ban a régi falak megtartásával újjáépítik (Roth 110-111). Magas tornya 1470-1519 között épül.
1295-ben külön papja van az ispotályosok templomának (Györffy I 560).
1303-ban rendházuk van a domonkosoknak. Templomuk Szent Kereszt tiszteletére volt szentelve (Györffy 560). 1717-ben a piaristák ennek a kolostor-templomnak romos maradványait megvásárolják. 1780-ban új templomot építenek, felhasználva a domonkos kolostortemplom köveit (Léstyán József, Beszterce mûemlékei). Beépítik az ispotályosok leégett kolostorát is. Õk szervezik meg a plébániát, és vezetik 1879-ig (Schematismus 1882, 157)
A piaristák elõtt P. Stüch Nárcisz, ferences atya kezd téríteni. A piaristák középiskolát nyitnak.
1780-tól van elemi iskola.
A ferencesek kolostorát 1724-ben visszakapják a minoriták, de a XX. sz. elején eladják a görög-katolikusoknak. Most ortodox kézen van.
Az ispotályosok szerepelnek a pápai tizedjegyzékben is: 1332-ben János fizet 1 lotto ezüstöt, 1334-ben Tamno hospitalis 2 garast, 1335-ben 2 garast (Györffy I 557).
A XV. században domonkos és ferences apácák is mûködtek.
A reformációkor a szászok lutheránusok lesznek, a magyarok tovább lépnek és reformátusok lesznek, és 1717-ig a katolikusnak nincs templomuk. A plébániatemplom 1787-ben épült (Schematismus 1882, 180/5).